Megrendelő kontra vállalkozó

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 98. számában (2006. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Mindennapi életünk során igen gyakran kötünk vállalkozási szerződéseket. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy ilyen helyzetekben - megrendelői oldalon állva - miként szerezhetünk érvényt érdekeinknek, illetőleg hogy milyen módon kísérhető figyelemmel a vállalkozó teljesítése.

A hatályos jogszabályi rendelkezések ismertetését lehetőség szerint életszerű példákkal kiegészítve teszünk kísérletet arra, hogy bemutassuk: a felek között milyen jellegű együttműködés szükséges ahhoz, hogy a szerződéses viszony ne parttalan és költséges jogvitába torkolljon, hanem a megrendelő és a vállalkozó az újbóli munkakapcsolat reményében váljon el egymástól. Az alábbiakban tehát megvizsgáljuk, hogy a megrendelő mely esetekben és milyen keretek között utasíthatja a vállalkozót, illetőleg hogy meddig terjednek a megrendelő jogosítványai a vállalkozó munkájának ellenőrzése kapcsán.

Polgári jogi szabályozásunk értelmében vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. A meghatározásból kitűnik, hogy a vállalkozó a szerződéssel valamilyen eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a megrendelőt pedig főszabály szerint kizárólag abban az esetben terheli fizetési kötelezettség, ha ez az eredmény megvalósult. Éppen ez a mozzanat az, ami alapjaiban különbözteti meg a vállalkozási jogviszonyt a megbízásitól, ez utóbbi esetében ugyanis a fizetési kötelezettség független attól, hogy mi jön létre a megbízott tevékenysége folytán.

Vállalkozási szerződések általános szabályai

#?-:nbsp;

Szerződő felek

#?-:nbsp;

Vállalkozási szerződés általában nem csupán meghatározott személyek között jöhet létre, vagyis a jogviszony alanya az esetek többségében bárki lehet. Jogszabály természetesen tartalmazhat bizonyos korlátozásokat, amelyek figyelmen kívül hagyása végső soron akár a szerződés semmisségét is eredményezheti, ugyanakkor a hatályos bírói gyakorlat szerint az ipar gyakorlásához szükséges engedély hiánya nem feltétlenül jár ilyen jogkövetkezménnyel. Ebben az esetben a szerződés akkor válik semmissé, ha a tárgyát képező szolgáltatás jogszabályi tilalomba ütközik. Mindazonáltal a gyakorlatban érdemes némi figyelmet szentelni annak, hogy a velünk szerződő vállalkozó rendelkezik-e megfelelő képesítéssel, van-e vállalkozói igazolványa, hatósági engedélye, illetve ha gazdasági társaság, szerepel-e a cégnyilvántartásban, és tevékenységi köre kiterjed-e a kötendő szerződés tárgyára.

Alakiságok

#?-:nbsp;

A vállalkozási szerződésre a jogszabály kötelező írásbeli alakot nem ír elő, így a szerződés létrejöhet szóban és ráutaló magatartással is. Ez utóbbi speciális, sokszor kissé aggályos forma, ezért csupán akkor célszerű eltekinteni a jogviszony létrejöttének írásbeli megerősítésétől, ha a könnyítésnek a felek egymás iránti feltétlen bizalmában gyökerező oka van.

Kötelező írásbeliség

#?-:nbsp;

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kutatási és az utazási szerződés csak írásba foglalva érvényes.

Szerződéses elemek a megrendelő szempontjából

#?-:nbsp;

Ha megrendelői oldalon állva szerződést kötünk egy vállalkozóval, akkor az alábbiakat célszerű szem előtt tartani.

"Prevállalkozási" szakasz, ajánlatkészítés

#?-:nbsp;

A szűkebb értelemben vett vállalkozási jogviszony létrejöttét bizonyos munkatípusok esetében megelőzheti a felek együttműködésének azon szakasza, amelyben a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat szolgáltat, vagyis ajánlatot készít, a megrendelő pedig ennek ellenében díjat fizet. Az ajánlatkészítés kétségkívül a megrendelő érdekében is áll, hiszen ekkor időben tudunk tájékozódni a várható költségekről, a teljesítés folyamatának egyes mozzanatairól és arról, hogy a munka, amelynek megrendelését kilátásba helyeztük, pontosan mivel fog járni. A megrendelő ezt a részletes ajánlatot a későbbiekben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - akkor is szabadon felhasználhatja, ha a vállalkozóval végül mégsem köti meg a szerződést. Miként azonban a polgári jog számos egyéb területén, úgy itt is a felek szabad megállapodásának elve érvényesül, vagyis ha a jogviszony alanyai rögzítik, hogy a megrendelőnek ezt a jogát korlátozzák, akkor nincs lehetőség az ajánlat felhasználására.

Alvállalkozó a szerződésben

#?-:nbsp;

A megrendelőnek, amikor vállalkozási szerződést köt, tudnia kell, hogy a vállalkozó a teljesítés során alvállalkozó igénybevételére jogosult, azért azonban úgy felel, mintha a munkát saját maga végezte volna el. Alaptalan tehát mindennemű olyan hivatkozás és a felelősség továbbhárítása, amely szerint a vállalkozó azért nem áll helyt a létrehozott dolog valamely fogyatékosságáért, mert azt nem ő, hanem alvállalkozója okozta.

Az alvállalkozó vagy más közreműködő hibás teljesítése alapján ugyanakkor a vállalkozó e személyekkel szemben mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a megrendelő irányában a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a vállalkozó a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

Ha a vállalkozó jogosulatlanul, vagyis például a felek között létrejött szerződés tilalma ellenére vett igénybe alvállalkozót, akkor minden olyan kárért felelős, amely e nélkül nem következett volna be.

Költségek, díjfizetés

#?-:nbsp;

A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el, vagyis a vállalkozási díj főszabály szerint a teljesítés befejeztével illeti meg. A felek azonban ettől eltérő ütemezésben is megállapodhatnak.

Munkaszervezés

#?-:nbsp;

Számon kérhető kötelezettsége továbbá a vállalkozónak, hogy a munkavégzést a megrendelő azon érdekére tekintettel szervezze meg, amely a gazdaságos és gyors teljesítéshez fűződik.

Fontos szabály, hogy a vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, az utasítás azonban nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetőleg nem teheti a teljesítést terhesebbé. A felek egyébként szerződésükben eltérhetnek ezektől a rendelkezésektől.

Értesítési kötelezettség

#?-:nbsp;

A vállalkozó - a felek együttműködésének jegyében - köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti, illetőleg gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős. A megrendelő ennek érdekében igényt tarthat arra, hogy bizonyos időközönként a vállalkozó számoljon be a teljesítés aktuális szintjéről, a befejezés várható időpontjáról és arról, hogy nem merültek-e fel váratlan körülmények.

A megrendelő utasítási joga

#?-:nbsp;

Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot, célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős, vagyis az észrevételt célszerű minden esetben írásba foglalni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. Objektív és áthághatatlan jogszabályi korlát, hogy a vállalkozó a megrendelő által adott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére, avagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne.

A munkavégzés helyének kijelölése

#?-:nbsp;

A megrendelő jogosult arra, hogy a vállalkozó számára a munkavégzés helyét kijelölje, és az ő kötelezettsége az is, hogy a munkahelyet alkalmas állapotban rendelkezésre bocsássa. Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, akkor a vállalkozók kötelesek a munkavégzést összehangolni, vagyis nem hivatkozhatnak a megrendelővel szemben arra, hogy a vállalt teljesítés azért maradt el, mert egymás munkáját akadályozták. E szabály érvényesülésének ugyanakkor előfeltétele az is, hogy a megrendelő megteremtse az egyes vállalkozói munkák összehangolásának feltételeit.

A megrendelő vállalkozóval szembeni igényérvényesítését is szolgálhatja az a jogszabályi rendelkezés, amely általánosságban rögzíti, hogy a munka nem megfelelő megszervezésével másnak okozott kárt a mulasztó köteles megtéríteni. Az ilyen jellegű jogviták elkerülhetőek, ha több vállalkozó munkavégzése esetén a megrendelő és a vállalkozók szerződést kötnek egymással.

Próba

#?-:nbsp;

A felek a vállalkozás tárgyát képező szolgáltatás átadásakor együttműködésük jegyében közösen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. Ez azt a célt szolgálja, hogy a megrendelő még a vállalkozási díj megfizetése előtt tudomást szerezhessen azokról a hibákról és fogyatékosságokról, amelyek kijavítása a vállalkozó kötelezettsége, és hogy a felek között ne a szerződés megszűnte után bontakozzon ki minőségi jogvita.

A megrendelő ellenőrzési joga

#?-:nbsp;

Előfordul, hogy a vállalkozó átveszi a munkaterületet, megkezdi a munkavégzést, a helyszínre érkező megrendelő számára azonban nem biztosítja az ellenőrzés lehetőségét arra hivatkozással, hogy a másik fél őt a munkavégzésben ne akadályozza. A vállalkozási szerződésnek ez tipikusan olyan területe, amely, azon túl, hogy a felek jóhiszemű és teljes körű együttműködését igényli, jogilag is egyértelműen szabályozott. A vonatkozó törvényi rendelkezés szerint ugyanis a megrendelő a munkát és a vállalkozó által felhasznált anyagot ellenőrizheti, egyes esetekben pedig ellenőrizni köteles. * A vállalkozó akkor sem mentesül a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ellenőrzés nem lehet zaklatásszerű, és nem hátráltathatja a vállalkozó teljesítését. * Speciális eset a megrendelő ellenőrzési joga szempontjából az, ha a vállalkozó tevékenysége során egyes munkarészeket beépít vagy eltakar, és ezután az ellenőrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé. Ilyenkor a vállalkozó köteles előzetesen, megfelelő időben a megrendelőt a beépítésről, illetőleg arról értesíteni, hogy az adott munkafázis kapcsán utoljára élhet ellenőrzési jogával. Ha a megrendelő az értesítés ellenére az ellenőrzést elmulasztja, a beépített munkarészt később csak akkor vizsgálhatja felül, ha az emiatt újból elvégzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megfizeti.

Költségek

#?-:nbsp;

Eltérő szakmai szokás vagy megállapodás hiányában az említett próba lefolytatásához szükséges feltételeket a megrendelő a vállalkozó költségére biztosítja, a próbát pedig a vállalkozó végzi el.

Tájékoztatási kötelezettség

#?-:nbsp;

A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást (kezelési, használati útmutató) megadni.

Visszatartási jog

#?-:nbsp;

A megrendelő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget nem tett, feltéve hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszerű használatba nem vehető. A törvény itt sajátos visszatartási jogot biztosít a megrendelő számára, hiszen az a teljesítés, amelynek eredménye a megrendelő számára nem használható, korántsem minősül szerződésszerűnek. A vállalkozónak ez a kötelezettsége ugyancsak a felek együttműködésének körébe tartozik.

A megrendelő elállási joga

#?-:nbsp;

A vállalkozási szerződések kapcsán a megrendelőt megillető alapvető jog a szerződéstől való elállás joga. Ezt a megrendelő bármikor gyakorolhatja, értelemszerűen köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. * Fontos szabály, hogy amennyiben a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a megrendelő elállása esetében bármelyik fél kérelmére a jövőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is köteles a vállalkozó kárát megtéríteni. Ugyanez a helyzet akkor is, amikor nemzetgazdasági vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja a szerződés jövőre nézve történő megszüntetését. * A megrendelő akkor is elállhat a szerződéstől, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, amely miatt a teljesítés a megrendelőnek már nem áll érdekében, vagyis jogi nyelven szólva: bekövetkezett az érdekmúlás. Ilyen esetben a megrendelő a vállalkozótól a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint követelhet kártérítést. * Ha a munka végzése során a megrendelő által észlelt körülmények arra engednek következtetni, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. Ebből következően tehát a megrendelő a fennálló jogviszony védelmében először köteles közölni aggályait a vállalkozóval, és a szerződéstől való elállásra csak végső eszközként, a fogyatékosság elháríthatatlansága, a vállalkozó szerződésellenes magatartása esetén kerülhet sor.

Zálogjog

#?-:nbsp;

A vállalkozásra vonatkozó lényeges szabály, hogy a vállalkozót a vállalkozási díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében kerültek a birtokába. Vagyis a meg nem fizetett vállalkozási díj ellenében a vállalkozó adott esetben jogosan tarthatja magánál egyes ingóságainkat, feltéve hogy azok a vállalkozási jogviszonnyal összefüggésben jutottak a birtokába.

Szellemi alkotás védelme

#?-:nbsp;

A vállalkozó saját alkotásához fűződő jogait hivatott védeni az a jogszabályi rendelkezés, amely szerint a teljesítés révén új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről tudomást szerző megrendelő az ilyen adatokat a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.

A teljesítés lehetetlenné válása

#?-:nbsp;

A jogviszony alanyait megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek szempontjából külön figyelmet kell szentelni a teljesítés lehetetlenné válásának. A jogalkotó a meghiúsulás okai szerint differenciál, két alapvető esetet megkülönböztetve. Az egyik, amikor a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért a felek nem felelősek, a másik pedig, amikor a meghiúsulás vagy a vállalkozónak, vagy pedig a megrendelőnek felróható.

Díjazási szabályok

#?-:nbsp;

Ha tehát a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.

Ha a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt, a megrendelő érdekkörének megállapíthatósága esetén azonban a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja belőle azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a feleknek a teljesítés lehetetlenné válása esetén egymással el kell számolniuk, ennek során pedig továbbra is alapvető követelmény az együttműködés.

A dolog elpusztulása

#?-:nbsp;

Ha a vállalkozás tárgyát képező dolog senkinek fel nem róható ok miatt pusztul el, akkor annak újbóli előállítására a vállalkozó nem kötelezhető, miként a megrendelő sem köteles az újból előállított dolgot átvenni. Ha tehát a vállalkozó a dolgot a megrendelővel való egyeztetés nélkül mégis újból előállítja, azt saját kockázatára teszi.

Kárveszélyviselés át nem adott dolog esetén

#?-:nbsp;

A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott dolog tekintetében a kárveszély a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint differenciáltan oszlik meg a megrendelő és a vállalkozó között.

Szavatossági jogok érvényesítése

#?-:nbsp;

A hibás teljesítéssel kapcsolatos jogviták igen gyakoriak például az építőiparban, ahol a felek éppen ez okból vezetnek szigorú nyilvántartásokat és naplókat. Sajnos, olykor ez az elővigyázatosság sem elegendő, és jóval az átadás-átvétel után derül fény a hibás teljesítés körébe eső fogyatékosságokra. A jogalkotó ezért igen körültekintően szabályozta a szavatossági jogok érvényesítésének kereteit. * E szerint a megrendelő a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt léphet fel hibás teljesítés címén a megrendelővel szemben. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, úgy az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. * Ha a megrendelő szavatossági igényét menthető okból nem tudja határidőben érvényesíteni, vagyis például ha a hiba csak később volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében pedig három év. Itt is érvényes a szabály, hogy amennyiben a kötelező alkalmassági idő jogszabály rendelkezése folytán három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. * Fontos szabály továbbá, hogy vállalkozóval szemben igényt érvényesítő megrendelő egyik szavatossági jogról másikra térhet át, ha azonban ezzel a vállalkozónak feleslegesen kárt vagy költségeket okoz, köteles azokat megtéríteni. A hibásan teljesítő vállalkozó természetesen maga viseli a költségeket, ha az áttérésre az ő magatartása adott okot, illetőleg ha az áttérés egyébként indokolt volt.

Speciális szerződések

#?-:nbsp;

Építési szerződés

#?-:nbsp;

A vállalkozási szerződések körébe tartozik az építési szerződés, amelynek lényege, hogy a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Az építési szerződések teljesítése során a felek által gyakran alkalmazott módszer, hogy a vállalkozó a munka egyes részeit külön-külön végzi el, illetőleg adja át, a megrendelő pedig ugyanígy, az egyes részek vonatkozásában él ellenőrzési és egyéb jogaival. Ez a megoldás azért lehet üdvös, mert így az esetlegesen felmerülő minőségi kifogások nem a szolgáltatás egészét, hanem csupán annak valamely, jól elhatárolható részét érintik, és ebből eredően a felek hatékonyabban tudnak együttműködni a kijavítás, végső soron pedig a szerződés keretein túlmutató jogviták kiküszöbölése érdekében.

Többletmunka

#?-:nbsp;

A megrendelő építési szerződés esetében megkövetelheti, hogy a vállalkozó végezze el a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá lássa el azokat a műszakilag szükséges teendőket is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható.

Ellenőrzési kötelezettség

#?-:nbsp;

A megrendelő köteles a vállalkozó tevékenységét időközönként ellenőrizni, a jogviszony alanyainak együttműködési kötelezettsége pedig abban a jogszabályi rendelkezésben ölt testet, amely szerint a felek a munkavégzéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, körülményt és utasítást a munkahelyen vezetett naplóban (építési napló) kötelesek egymással közölni.

Utasításadási kötelezettség

#?-:nbsp;

Építési szerződés esetében a megrendelőnek sajátos utasításadási kötelezettsége áll fenn, ugyanis amennyiben a vállalkozó arra igényt tart, a megrendelő köteles a tervek magyarázatát, illetőleg az úgynevezett kivitelezési utasítást részére megadni.

Előzetes átadás és utó-felülvizsgálat

#?-:nbsp;

E szerződéstípus további sajátossága, hogy a megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek kijavítása, illetőleg pótlása sem akadályozza az egész dolog rendeltetésszerű használatát. A jogalkotó az építési szerződések kapcsán ismeri az előzetes átadás és az utó-felülvizsgálat intézményét. Az előbbinek a kárveszély megrendelőre szállása szempontjából van jelentősége, az utóbbi pedig az előállított dolog tartós használatra való alkalmassága miatt fontos.

Tervezési szerződés

#?-:nbsp;

Az ugyancsak a vállalkozási szerződések körébe tartozó tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.

Kárfelelősség korlátozása

#?-:nbsp;

Speciális szabály, hogy a felek a szerződésben kiköthetik a kártérítési felelősség korlátozását abban az esetben, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalja.

Szavatosság

#?-:nbsp;

A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza.

Kutatási szerződés

#?-:nbsp;

Kutatási szerződés esetében a megrendelő a kutatómunka eredménye tekintetében kikötheti a rendelkezés jogát, ami azzal jár, hogy a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti. Ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik.

Alvállalkozó igénybevehetőségének korlátozása

#?-:nbsp;

A kutatási szerződés vállalkozója csak a megrendelő hozzájárulásával vehet igénybe alvállalkozót. Nincs szükség ugyanakkor a megrendelő hozzájárulására, ha a vállalkozó meghatározott eredmény elérésére vállalkozott.

Díjazás eredménytelenség esetén

#?-:nbsp;

A kutatási szerződés annyiban legalábbis hordozza a megbízási szerződés jegyeit, hogy a felek eredménytelenség esetére is megállapodhatnak díjazásban, emellett a vállalkozó a szerződésben kikötheti kártérítési felelősségének korlátozását.

Utazási szerződés

#?-:nbsp;

Utazási szerződés esetén (gondoljunk például az utazási irodák tevékenységére) speciális szabály, hogy a megrendelő jogosult a díj csökkentését és kárának megtérítését kérni, ha a vállalkozó csak a szerződésben meghatározott egyes kikötésektől eltérően tud kötelezettségének eleget tenni.

A kötelezett mentesülése a felelősség alól

#?-:nbsp;

A gyakorlatban léteznek olyan esetek, amikor a teljesítés formailag hibás ugyan, a kötelezett mégis mentesül a felelősség alól. Ez akkor lehetséges, amikor a megrendelő a hibát már a szerződéskötés időpontjában ismerte vagy azt ismernie kellett, illetőleg ha a hiba a megrendelő által adott anyag fogyatékosságára vezethető vissza. * Ez utóbbi esetben a vállalkozó mentesülésének feltétele, hogy az a fennálló anyaghibára időben figyelmeztesse a megrendelőt.

Megrendelői igényérvényesítés hibás teljesítés esetén

#?-:nbsp;

Végül - a vállalkozási szerződés egyes altípusaitól függetlenül - tekintsük át, hogy a megrendelő milyen igényeket tud érvényesíteni, ha a teljesítés hibás. Ez az eset a szabályozás értelmében akkor áll fenn, ha olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A kötelezett akkor is hibásan teljesít, ha a dolog összeszerelése szakszerűtlen, feltéve hogy ez a munkafolyamat is része volt a felek között létrejött szerződésnek. Ha a kötelezett mulasztása abban áll, hogy a jogosult által elvégzendő összeszereléshez megfelelő használati utasítást nem adott, jóllehet, ez kötelessége lett volna, a teljesítés ugyancsak hibás.

Kellékszavatosság

#?-:nbsp;

Alaptétel, hogy a kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik. Ezt a helytállást szokás a jogban kellékszavatosságnak nevezni. Ha tehát valamely - jelen esetben vállalkozási - szerződés kapcsán a kötelezett hibás teljesítése megállapítható, a vállalkozó felelősséggel tartozik, a megrendelő pedig igényérvényesítése jegyében meghatározott követeléssel léphet fel vele szemben.

Választási jog gyakorlása

#?-:nbsp;

Ha a vállalkozó hibásan teljesít, választásunk szerint követelhetjük a szolgáltatott dolog kijavítását vagy kicserélését. Nem élhetünk választási jogunkkal akkor, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, illetőleg ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne. A gyakorlatban mindennek megítélése során fontos szempont a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értéke, a szerződésszegés súlya és a szavatossági jog teljesítésével a megrendelőnek okozott kényelmetlenség jellege, mértéke. Hangsúlyozandó, hogy a kijavítást vagy kicserélést megfelelő és ésszerű határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

Mielőtt azonban a kijavítást vagy kicserélést megtagadó vállalkozóval szemben szigorúbb eszközhöz nyúlnánk, tudnunk kell, hogy lehetőségünk van arra is, hogy a hibát a mulasztó fél költségére kijavítsuk vagy mással kijavíttassuk. Bármely esetről legyen is szó, a kijavítás vagy a kicserélés megtörténtéig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatjuk.

Ha a kötelezett sem kijavítási, sem pedig kicserélési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy ezeket valamilyen okból tőle nem követelhetjük, megfelelő mértékű árleszállítást kérhetünk, vagyis igényt tarthatunk az általunk nyújtott ellenszolgáltatás arányos csökkentésére. Végső soron pedig megillet bennünket a szerződéstől való elállás joga, amely eset jogilag a szerződés felbontását eredményezi. Ez azt jelenti, hogy a szerződés a megkötés időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, tehát a felek akként számolnak el egymással, mintha szerződéses viszonyban egyáltalán nem álltak volna. Fontos hangsúlyozni, hogy a megrendelő ebben az esetben igényt tarthat mindazon kárának megtérítésére is, amely őt a teljesítés meghiúsulása miatt a vállalkozó hibájából érte. Ahhoz azonban, hogy a megrendelő a vállalkozóval szemben kártérítési követelést érvényesítsen, nincs feltétlenül szükség a szerződéstől való elállásra; ilyen igény bejelentése pusztán a teljesítés hibás voltára alapozottan is lehetséges.

Jótállás

#?-:nbsp;

Röviden meg kell említenünk a jótállás intézményét is, amely a Polgári Törvénykönyv szerint úgynevezett szerződést biztosító mellékkötelezettség. A vállalkozó jótállási kötelezettsége alapulhat jogszabályon vagy a felek megállapodásán, lényege pedig, hogy fennállta esetén a vállalkozó a fentiekben ismertetetteknél szigorúbb felelősséggel tartozik a hibátlan teljesítésért.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a megrendelő és a vállalkozó egymáshoz való viszonyát hatályos jogunk szabályai körültekintően rendezik. A gyakorlatban mégis túlságosan sok a bíróság előtti olyan jogviták száma, amelyek peren kívül is megoldódnának, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a felek ne csupán a látszat kedvéért iktassák be szerződéseikbe az együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket. Ha tehát megrendelői oldalon állunk, tudnunk kell, hogy számos lehetőségünk van igényeink érvényesítésére, mindig célszerű azonban először a békés utat választani, és hosszú távú célokat szem előtt tartva, egymás érdekeire is tekintettel eljárni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére