Külföldiek magyarországi munkavállalása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 98. számában (2006. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Külföldi állampolgárok Magyarországon csak meghatározott feltételek mellett dolgozhatnak. A munkavállalás engedélyköteles, azonban vannak kivételek, amelyek részben a tevékenységhez, részben a személyhez kapcsolódnak. Eltérő szabályok vonatkoznak az egyes EU-tagállamok állampolgáraira is.

Magyarországon mintegy 62 ezer külföldi állampolgár rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel vagy regisztrációval a múlt év végén. A hazai munkaerőpiacon a legnagyobb számban a Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából érkezett munkavállalók vannak jelen.

Hazánkba a világ minden tájáról jönnek dolgozni vágyók: Afrikából, Ázsiából, Amerikából, Ausztráliából. Természetesen az EU-tagállamokból is, a legtöbben Németországból, Franciaországból, Ausztriából. Érvényes regisztrációval túlnyomórészt a szlovák állampolgárok rendelkeznek. Az Unión kívüli európai országok munkavállalói közül 40 ezren dolgoznak hazánkban - főleg román és ukrán állampolgárok.

A munkavállalási engedélyek fajtái

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) kimondja, hogy külföldi Magyarországon - a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - csak engedély alapján végezhet munkát.

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 11.) SzCsM rendelet szerint külföldi Magyarországon - kivéve bizonyos eseteket - csak munkavállalási engedély alapján foglalkoztatható.

A munkavállalási engedély lehet:

- egyéni engedély,

- csoportos keretengedély és

- csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély.

Csoportos keretengedély iránti kérelem nyújtható be, ha a foglalkoztató által külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében több külföldi foglalkoztatása szükséges, de kizárólag a keretengedély alapján a külföldi nem foglalkoztatható.

A továbbiakban az egyéni engedélyről, mint a leggyakoribb fajtáról lesz szó.

A munkavállalási engedély megszerzése

Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet mellékletében meghatározott formanyomtatványon a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központnál vagy kirendeltségénél.

A munkavállalási engedély kiadásának két fontos előfeltétele van: legyen a munkáltatónak érvényes munkaerőigénye, és ne legyen a munkakörre megfelelő magyar vagy EGT-állampolgár.

A munkavállalási engedély megkérésének lépései

Fontos szerepe van a sorrendiségnek a munkavállalási engedély megkérésekor. A munkáltatónak - ha külföldi munkaerőt kíván alkalmazni - először is be kell terjesztenie a munkaügyi központhoz a munkaerőigényét. Ezt követően a munkaügyi központnak 30 napja van arra, hogy a beterjesztett igény alapján az adott munkára magyar munkaerőt találjon. Ez a rendelkezés a magyar munkaerőpiacot védi.

Miután a 30 nap letelt, a munkaügyi központ értesíti a munkáltatót, hogy munkaerőigényének megfelelő magyar dolgozót nem talált.

Ekkor adhatja be a munkáltató 30 napon belül - a kitöltött formanyomtatványon - a munkavállalási engedély megadására irányuló konkrét kérelmét.

Vagyis az engedély iránti kérelem benyújtása előtt a foglalkoztatónak igazolnia kell, hogy a külföldi által ellátandó tevékenységre érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett. A munkaerőigényt a munkaügyi központnak annál a kirendeltségénél kell bejelenteni, amelynek területén a külföldi foglalkoztatása történik.

A munkaügyi központ vizsgálata

A kérelem beterjesztését követően a munkaügyi központ megvizsgálja, hogy a munkavállalási engedély iránti kérelemben foglaltak a valóságnak megfelelnek-e, hogy pl. a külföldi munkavállaló valóban megfelel-e a leendő munkáltatója által előadott feltételeknek. Amennyiben a munkaügyi központ megállapítja, hogy a feltételek megfelelnek a nyomtatványon bevallott körülményeknek, a munkavállalási engedélyt megadja, ellenkező esetben azonban büntetést szab ki a munkáltatóra, és nem ad ki engedélyt, a tervezett foglalkoztatást megtiltja.

A foglalkoztató (munkáltató) az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni.

Érvényes munkaerőigény

A munkaerőigény akkor érvényes, ha azt a foglalkoztató

- a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtotta be, vagy

- hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább hatvannaponként megújította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőzően hatvan napnál nem régebben történt.

Az engedély kiadásának másik feltétele, hogy a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt vagy az Európai Gazdasági Térség olyan állampolgárát, illetőleg hozzátartozóját:

- akit külön jogszabály alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és

- aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, amelyeknek a külföldi is megfelel.

A kérelem melléklete

A kérelemhez csatolni kell:

- a munkaerőigény bejelentésének igazolását,

- a munkáltató működésére vonatkozó alapadatokat igazoló okirat (például a társasági szerződés) hiteles másolatát,

- aláírási címpéldányt,

- a külföldinek a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettséget igazoló okirat hiteles másolatát vagy hiteles magyar fordítását,

- a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást, annak hiteles másolatát vagy hiteles magyar fordítását,

- sporttevékenységet végző hivatásos sportolók esetén a szakszövetség nyilatkozatát arról, hogy a sportágban a hivatásos sportoló foglalkoztatására lehetőség van.

Az engedély érvényessége

A munkaügyi központ az engedélyt megküldi a foglalkoztatónak. Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható és meghosszabbítható.

A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni.

A foglalkoztató a munkavállalási engedélyhez kötött munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás megszűnését köteles öt napon belül bejelenteni az illetékes munkaügyi központhoz.

Az engedély iránti kérelem elutasítása

A kérelem elutasításának okait a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet hosszasan sorolja. Az okok közül néhány: az illetékes hatóság az engedély iránti kérelmet el kell, hogy utasítsa, ha

- a rendeletben megfogalmazott követelmények nem állnak fenn,

- a foglalkoztató a külföldi foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,

- a külföldi által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető magyar munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató miatt hiúsult meg,

- a foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért jelölt meg.

A felsoroltakon kívül a kérelem akkor is elutasítható, ha

- a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki,

- a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző három éven belül külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt büntetés fizetésére kötelezték, és a fizetési kötelezettségének nem tett eleget,

- a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van,

- a gazdasági kamara állásfoglalása szerint az adott szakma foglalkoztatási viszonyainak, munkaerőigényének figyelembevételével a külföldi foglalkoztatása nem indokolt.

Az engedély visszavonása

A külföldi foglalkoztatásának meghiúsulása, valamint megszűnése, továbbá a külföldinek az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben történő foglalkoztatása esetén a munkaügyi központ az engedélyt visszavonja.

Mikor nem kell engedély?

Nincs szükség engedélyre például:

- külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként az egybefüggő tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,

- külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelőbizottsági tagjaként történő munkavégzéshez,

- külföldi kutató magyarországi munkavégzéséhez, ha a kutató olyan tevékenységet lát el, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik,

- magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs munkavégzéséhez, továbbá az előbb meghatározott személy olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt,

- a külön jogszabály alapján alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező külföldi mezőgazdasági idénymunka keretében, naptári évenként 60 napot meg nem haladó munkavégzéséhez,

- bizonyos kivételtől eltekintve, az olyan külföldi vállalkozással munkaviszonyban álló külföldiek magyarországi munkavégzéséhez, amely az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez csatlakozott államban, illetve az Európai Közösséggel és tagállamaival kötött, a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló megállapodásban részes, de az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez nem csatlakozott államban van bejegyezve, ha e személyt a munkáltató szolgáltatásnyújtás keretében a foglalkoztatóval fennálló megállapodás alapján küldi a magyarországi foglalkoztatóhoz oly módon, hogy a munkát a munkáltató utasítása szerint és irányítása alatt végzi (kiküldetés).

A munkavállalási engedélyben foglaltak betartásának ellenőrzése

Hatósági ellenőrzés

A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályok megtartását a megyei (fővárosi) munkaügyi központ munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségének felügyelője ellenőrzi.

Azokon az eseteken felül, amikor valaki nem rendelkezik munkavállalási engedéllyel, engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a külföldi tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, továbbá ha a foglalkoztató a külföldit nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja.

Az engedély nélküli foglalkoztatás következménye

Az engedély nélküli foglalkoztatásnak két jelentős következménye van:

- a munkaadó befizetési kötelezettsége,

- a külföldi kiutasítása.

A munkaadó befizetési kötelezettsége

Az egyik következmény, hogy a munkaadónak a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe befizetési kötelezettsége keletkezik. A kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány külföldi tekintetében az engedély nélkül történő foglalkoztatást megállapították.

A befizetendő összeg mértéke a szerint differenciált, hogy első alkalommal megállapított vagy korábbi munkaügyi ellenőrzés lefolytatását követő három éven belül megvalósított, ismételt engedély nélkül történő foglalkoztatás megállapítására került sor.

Különböző mértékű a befizetési kötelezettség attól függően is, hogy egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy foglalkoztatott külföldit munkavállalási engedély nélkül, vagy természetes személynek nem minősülő gazdálkodó szervezet, illetve egyéni vállalkozó követte-e el a jogsértést.

Ha a külföldi foglalkoztatott korábban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezett, azonban a munkaügyi ellenőrzés időpontjában a munkavállalási engedély érvényessége lejárt, a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetés mértéke kedvezőbb, feltéve hogy a foglalkoztató a külföldi számára új munkavállalási engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz a munkaügyi ellenőrzés kezdő időpontját megelőzően benyújtott, azonban a hatóság az ügyben még nem hozott határozatot.

A külföldi kiutasítása

A másik következmény a külföldit érinti, az engedély nélkül történt foglalkoztatás esetén ugyanis a rendőrség vagy a határőrség által előállítható és kiutasítható az országból, amelyről a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala dönt. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. szerint idegenrendészeti kiutasítás, illetve beutazási és tartózkodási tilalom rendelhető el - egyéb esetek mellett - azzal a külföldivel szemben, aki az előírt hatósági engedély nélkül Magyarországon munkát végzett vagy más jövedelemszerző tevékenységet folytatott.

Az EU-tagállamok állampolgárainak munkavállalása

Az EU-tagállamok állampolgárai számára attól függően szükséges engedély, hogy az adott tagállam korlátozta-e a munkaerőpiacát.

Nem kell engedély az EU-tagállama, illetve az EU-val azonos megítélés alá eső állam állampolgárának további foglalkoztatásához, ha

- a külföldi a csatlakozás időpontjában vagy azt követően legalább 12 hónapra érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezik, illetve

- legalább ugyanennyi időtartamban engedélymentesen, megszakítás nélkül áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.

A külföldi a 12 hónap letelte után munkavállalási engedély nélkül dolgozhat. Ez a jogosultság megszűnik, ha a foglalkoztatott a jogviszonyt egyoldalúan vagy közös megegyezéssel megszünteti.

Szintén nem kell engedély az előzőekben megjelölt külföldi állampolgár házastársa, valamint az általuk eltartott vagy 21 évnél fiatalabb egyenesági lemenő rokonainak, ha

- a csatlakozás időpontjában a külföldi munkavállalóval együtt, jogszerűen él Magyarországon, vagy

- a csatlakozás időpontját követő időponttól kezdődően, az állampolgárral együtt legalább 18 hónapja jogszerűen élnek Magyarországon, azzal, hogy 2006. május 1-jétől nincs szükség a 18 hónapos tartózkodásra.

Ezenkívül nem kell engedély azon jelenlegi EU-tagállamok állampolgárainak, amelyek munkaerőpiacukat korlátozás nélkül megnyitották a magyar munkavállalók előtt (Írország, Nagy-Britannia, Svédország), valamint az EU-hoz a Magyar Köztársasággal egyidejűleg csatlakozó országok állampolgárainak.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedés szabályait 2006. május 1-jétől módosító 107/2006. (V. 2.) Korm. rendelet alapján a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó általános szabályok szerint Ausztria, Hollandia, Liechtenstein, Németország, Olaszország, Svájc állampolgárait lehet foglalkoztatni.

A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni a munkavállalási engedélyt Dánia, Belgium, Franciaország, Luxemburg, Norvégia állampolgárai számára.

Törvény, valamint kormányrendelet a hazánkkal azonos időpontban az EU-hoz csatlakozó államok állampolgárai tekintetében más szabályt állapíthat meg, mint például a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendeletet. Az ezt módosító 107/2006. (V. 2.) Korm. rendelet szerint a munkaerő-viszonosság szabályait kell alkalmazni annak az államnak az állampolgárára és az állampolgár hozzátartozójára, amely nemzetközi szerződés alapján az Európai Unió tagállamaival azonos megítélés alá esik, vagy amely állam az Európai Unióval nemzetközi szerződésben állapodott meg a munkaerő szabad áramlásáról.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére