Személy- és vagyonvédelem

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 97. számában (2006. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Tavaly törvény született a személy- és vagyonvédelemről, valamint a magánnyomozói tevékenységről. A cikk ennek kapcsán tekinti át azokat a jogi eszközöket, amelyek alkalmasak arra, hogy a vállalkozás megvédje értékeit.

A személy- és vagyonvédelem, valamint a magánnyomozói tevékenység alapvető szabályait a 2005. évi CXXXIII. törvény tartalmazza. Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység a rendőrség által a vállalkozás részére kiadott működési engedély és a kamarai nyilvántartásba vételről szóló igazolás birtokában végezhető.

Fontos tudnunk, hogy a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet végző személy hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja. Nem használhat fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést.

A személy- és vagyonőr formaruháján fel kell tüntetni a vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített nevét, valamint a személy- és vagyonőr elnevezést. A vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, illetve a vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő esetében - formaruha hiányában - a vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített nevét, valamint a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő elnevezést a kitűzőn kell megjeleníteni.

Személy- és vagyonvédelmi tevékenység

A személy- és vagyonvédelmi tevékenység körébe tartoznak a következők:

- ingatlan, illetve ingóság őrzése;

- rendezvény biztosítása;

-szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása;

-természetes személyek életének és testi épségének védelme;

- a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, javítása, karbantartása, ideértve az elektronikus gépjárművédelem, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett, vagy - törvény felhatalmazása alapján - a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés), továbbá a beléptetőrendszer, a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfigyeléshez, a távfelügyelethez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett ilyen tevékenységeket is;

- a fenti tevékenységek szervezése és irányítása.

A távfelügyeleti rendszer meghatározott területen elhelyezett vagy járműbe telepített olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai rendszer, amely - a szerződés keretei között, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért jogsértő elfogása érdekében, elektromos úton - az érintett területre vagy járműre vonatkozó, a vagyonvédelem szempontjából jelentőséggel bíró információkat továbbít a védett területet vagy járművet folyamatosan figyelő, vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez.

A betörésjelző rendszer vagyonvédelmi célból ingatlanon telepített, az illetéktelen behatolást elektronikusan vagy más módon (jellel, fénnyel, illetve hangjelzéssel) jelző műszaki megoldás.

A megbízás

A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység szolgáltatására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

Alvállalkozó

A szerződés teljesítése érdekében alvállalkozót csak a megbízó előzetes hozzájárulásával lehet bevonni. (Ez a korlátozás nem vonatkozik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek tervezésére, telepítésére, szerelésére, üzemeltetésére, felügyeletére, javítására, karbantartására irányuló tevékenységet folytató vállalkozásra.)

Alvállalkozó bevonása esetén a szerződésnek

- rögzítenie kell a megbízó hozzájárulását további vállalkozások közreműködéséhez;

- nevesítenie kell a megbízott személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás által a szerződés teljesítése végett a továbbiakban megbízni kívánt vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a megbízás tárgyát.

Ha a vállalkozás a megbízás teljesítéséhez más vállalkozás közreműködését veszi igénybe, köteles a megrendelőt tájékoztatni az általa foglalkoztatni kívánt vállalkozóról, továbbá köteles a naplóba bejegyezni a vállalkozó nevét, címét, székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát, és azt az ellenőrzést folytató rendőr rendelkezésére bocsátani.

A fővállalkozó és az alvállalkozó között megkötött, a személyvédelemről, a vagyonvédelemről, illetve a magánnyomozásról szóló szerződésben

- rögzíteni kell a fővállalkozó által foglalkoztatni kívánt alvállalkozó nevét, székhelyét, illetve az alvállalkozót tevékenysége végzésére jogosító működési engedély, valamint igazolvány adatait (az engedély, az igazolvány számát, keltét, a kiállító hatóság nevét, címét, a kamarai nyilvántartási azonosítási számát);

- rendelkezni kell a fővállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának tartalmáról, kereteiről és az utasításadás korlátairól.

Titoktartás

A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató személyt foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli a személy- és vagyonőri, illetve magánnyomozói működése alatt, és az annak megszűnését követő időszakban is, minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást. Saját adatait érintően a megbízó és az érintett felmentést adhat a titoktartási kötelezettség alól. A megbízott a harmadik személyről a szerződés teljesítése során jogszerűen tudomására jutott, a szerződés szerinti ügyben érintett személyes adatokról csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve ha bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.

A személyes adatok kezelése

A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó személy a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés szerint csak olyan felhasználási célból kezelhet, amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál, illetve csak olyan módon kezelhet, amely e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékű és az információs önrendelkezési jog e cél elérésével arányos korlátozásával jár.

A szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat

- a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülésekor azonnal,

- ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, haladéktalanul,

- legkésőbb a szerződés megszűnésekor

köteles megsemmisíteni.

Haladéktalanul törölni kell azoknak az adatait, akik a szerződés szerinti ügyben nem érintettek.

Több megbízó

Több megbízó érdekében a vállalkozás csak akkor járhat el, ha azok érdekei nem ellentétesek. Olyan megbízást, amely a korábbi megbízó érdekeit sértheti, csak akkor teljesíthet, ha a korábbi szerződés megszűnésétől számított három év már eltelt.

Igazolás

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató személy, illetve a magánnyomozó az igazolványát és a kamarai tagsági igazolványt köteles magánál tartani és a hatósági ellenőrzéskor bemutatni. Az intézkedéssel érintett személy kérésére köteles hitelt érdemlően igazolni a tevékenységére vonatkozó felhatalmazást.

Vagyonőrzés

A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy- és vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult:

- felszólítani a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén - a megbízó eltérő rendelkezésének hiányában - az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra;

- felhívni a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási okmány bemutatására;

- felhívni a területen tartózkodó vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmánynak bemutatására;

- felhívni a jogsértő személyt magatartása abbahagyására;

- vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert alkalmazni;

- a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni, és megtiltani a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét.

A vagyonőr a szerződésben megjelölt ingóságot - a szerződés keretei között - az őrzött területen (létesítményen) kívül is védheti, ennek során is a fenti jogok illetik meg, kivéve hogy elektronikus megfigyelőrendszert közterületen ilyenkor sem alkalmazhat.

Rendezvény biztosítása

A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr a fentieken túl jogosult:

- felszólítani a zárt területen vagy helyen tartott rendezvényre belépő személyt - a rendőrség, illetve a rendezésért felelős személy intézkedése alapján, ha a szerződésből fakadó kötelezettségeit érvényesíteni más módon nem tudja - különösen a testi sérülés okozására alkalmas tárgyak bevitelének megakadályozása érdekében csomagja tartalmának bemutatására, rajta és csomagján kizárólag fémtárgyak kimutatására alkalmas eszközt alkalmazni, ennek visszautasítása esetén megtiltani az illetőnek rendezvényen való részvételét;

- a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, annak biztonságát veszélyeztető, illetve az ott jogellenesen tartózkodó személyt kilétének igazolására felszólítani, a rendezvényen való részvételét megtiltani, távozásra felszólítani, amennyiben pedig az érintett személy ennek nem tesz eleget, és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges, a rendezvényről kivezetni.

Pénz- és értékőrzés, értékszállítás, szállítmánykísérés

Pénz- és értékőrzést, értékszállítást, szállítmány kísérését, valamint szállítást végző személy- és vagyonőr jogosult a szállítást jogtalanul akadályozó, illetve az őrzött vagy szállított érték biztonságát veszélyeztető személyt kilétének igazolására, a tevékenységét akadályozó, veszélyeztető magatartásának abbahagyására felhívni.

Igazoltatás

A személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során - e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - jogosult az intézkedésében érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Ha az általa erre felkért személy önként és hitelt érdemlően nem igazolja kilétét, a személyazonosság megállapítására - indokolt esetben - igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel.

Tettenérés

A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is.

Tettenérés: jogsértő cselekmény elkövetésének közvetlen észlelése, ideértve a jogsértésnek elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) útján történő, az eseménnyel egyidejű észlelését is.

Kényszerítés, testi erő alkalmazása

A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával

- a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;

- a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja;

- a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja;

- a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja.

Eszközhasználat

A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázspray-t), gumibotot, őrkutyát, valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál, és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

Közterületen őrkutyát igénybe vevő személy- és vagyonőri tevékenység csak a belügyminiszter rendeletében meghatározott feltételeknek eleget tevő, engedéllyel rendelkező kutyavezető-képző iskolák által minősített (vizsgáztatott) kutyával látható el.

(Közterület: a közhasználatra szolgáló olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet, ideértve a közterületnek közútként szolgáló részét is.)

Csomagok átkutatása

A vagyonőrzési feladatot ellátó személy a csomag tartalmának, jármű és szállítmány bemutatására a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítése céljából, a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett, akkor hívhat fel, ha

- megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége;

- e dolgot a felszólítás ellenére sem adja át; és

- az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges.

Csomag: mindazon, az érintett személy birtokában lévő, általa fogott vagy testére rögzített, azon viselt olyan tárgy, amely a benne elhelyezett dolgok szállítására, avagy azok szállításának megkönnyítésére szolgál, és amely alkalmas arra, hogy e dolgok a külső szemlélő elől - részben vagy egészben - elfedve maradjanak.

A csomag tartalmának, a járműben elhelyezett dolognak, a szállítmánynak bemutatása annak lehetővé tétele, hogy a személy- és vagyonőr megbizonyosodjon arról, hogy a csomagban, a járműben, a szállítmányban elhelyezett, a külső szemlélő elől egyébként rejtett dolgok között nincs olyan, amely az általa megakadályozandó jogsértő cselekményből származik vagy amelynek a területre történő bevitele tilos.

Tájékoztatási kötelezettség

A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőrzési feladatot ellátó személy - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni

- az intézkedésekről, azok lehetőségéről;

- a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;

- arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak (térfigyelés);

- az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (Avtv.) az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről;

- a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról.

A magánterület közönség számára nyilvános része: olyan magánterület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterület azon részét is, amelynek birtokába a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására megbízó valamely polgári-jogi jogügylet, különösen bérleti vagy haszonbérleti jogviszony keretében jut, feltéve, ha a területrész igénybevétele, használata a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató által őrzött magánterület nyilvános részén folyó tevékenységhez szervesen kapcsolódik, annak folyamatosságát, segítését szolgálja, vagy a megbízó (megrendelő), avagy a magánterület nyilvános részét igénybe vevő közönség ingóságainak elhelyezésére szolgál.

Elektronikus megfigyelőrendszer

Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang- vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.

A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén az elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekből egyértelműen más következik.

Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.

A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot kezelő vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.

Megsemmisítés, törlés

A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. Harminc nap erre a határidő akkor, ha a rögzítésre

- nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,

- nyilvános rendezvényen, közforgalmú közlekedési eszköz állomásán, megállóhelyén (pl. vasútállomáson, repülőtéren, metrómegállóban) terrorcselekmény és közveszélyokozás megelőzése,

- a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint legalább jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém, drágakő biztonságos tárolása, kezelése, szállítása

érdekében kerül sor.

A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított hatvan nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítés célja

- a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,

- jelzálog-hitelintézeti tevékenységet,

- befektetési szolgáltatási, tőzsdei tevékenységet,

- értékpapírok letéti őrzését, értékpapír letétkezelését,

- elszámolóházi tevékenységet,

- biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet,

- postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést

folytatóknak a feladataik ellátásához szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a rögzített kép-, hang- vagy kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják.

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang- vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, a rögzítéstől számított három munkanapon, harminc, illetve hatvan napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, kivéve, ha a határidő még nem járt le.

Az említett szabályok vonatkoznak a távfelügyeleti rendszer és az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében rögzített adatok felhasználására és kezelésére is.

Elektronikus beléptetőrendszer

Elektronikus beléptetőrendszer az erre vonatkozó megbízási szerződés alapján akkor alkalmazható, ha a védett területre jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint csak arra jogosultak léphetnek be, illetőleg tartózkodhatnak ott. Az elektronikus beléptetőrendszer működtetéséhez felhasznált személyes adatok kezelése során biztosítani kell az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesülését, valamint tájékoztatást kell elhelyezni az adatkezelő személyéről és az adatok kezelésének módjáról.

A belépésre jogosultaknak az elektronikus beléptetőrendszer működtetéséhez kezelt azonosító adatait (nevét és lakcímét)

- rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor haladéktalanul,

- alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével

meg kell semmisíteni.

Az elektronikus beléptetőrendszer működtetése során keletkezett adatokat (pl. a belépés időpontja)

- rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor, de legkésőbb az adat keletkezésétől számított hat hónap elteltével,

- alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével

meg kell semmisíteni.

A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetőleg bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, illetőleg megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, illetőleg a szabálysértési hatóságnak adhatók át.

Mechanikai vagyonvédelmi, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer

Mechanikai vagyonvédelmi, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert kizárólag a kamara által kidolgozott szakmai követelményeknek megfelelő, a kamara által kiadott tervezői névjegyzéken szereplő személy tervezhet. A vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunka-igazolvány és kamarai tagság hiányában is végezhető. A hálózatépítés helyén a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személynek jelen kell lennie.

Mechanikai vagyonvédelmi rendszernek minősül a vagyonvédelmi célból ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített, emberi vagy elektronikus felügyeletet, illetve energia-utánpótlást nem igénylő vagyonvédelmi rendszer vagy egyéb műszaki megoldás. A mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervező az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja. A mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő az a személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja.

Vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer a vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben megjelölt ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és képi megfigyelőrendszer, ideértve a gépjárművédelem során alkalmazott elektronikus biztonságtechnikai rendszert, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett, avagy a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszert (térfigyelés), az elektronikus beléptetőrendszert, a betörésjelző rendszert, a távfelügyeleti rendszert, az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszert, továbbá az egyéb, jel és kép továbbítását vagy fény, illetve hang jelzését is lehetővé tevő elektronikus műszaki megoldást.

Vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer működéséről, az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja.

Vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja.

A joggyakorlás korlátai

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy a jogos önhatalom keretei között vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolhatja a jogait. A jogosultságok gyakorlása során az adott cél elérésére alkalmas eszközök közül a személyi szabadság, illetve a személyiségi jogok legkisebb korlátozásával járó eszközt kell választani.

Az intézkedések végrehajtása során a vagyonőrzési feladatot ellátó személynek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

Ha a megbízó meghatározott dolgoknak a közterületnek nem minősülő létesítményébe, területére, illetve zárt területen vagy helyen tartott rendezvényére való bevitelét megtiltja, biztosítani kell e dolgok biztonságos és harmadik személytől elzárt tárolását.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére