Lakossági hitelek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 97. számában (2006. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Hitelt érdemes felvenni - de csak akkor, ha sikerül megtalálni a felvevő számára kedvező konstrukciót. Közhely napjainkban, hogy a hitelfelvételi lehetőségek szinte korlátlanok. Alaposan gondoljuk meg azonban, hogy milyen célra, mekkora összegű, milyen lejáratú hitelt akarunk felvenni. A kérdések megválaszolásának sorrendje nagyon fontos.

Először döntsük el, hogy mire kell a hitel! Ha erre a kérdésre jól válaszolunk önmagunknak, akkor sokkal biztonságosabb lesz a családi/magánéleti pénzgazdálkodásunk. Sajnos nagyon gyakori hiba, hogy a bőséges hitelkínálat elcsábítja az egyént, csak az előnyöket látja, az "apróbetűs feltételeket" nem olvassa el, és már csak a fizetéskor szembesül azzal, hogy túlságosan is sokba kerül a pillanatnyi gyors döntés.

Jöjjünk tehát tisztába azzal, hogy szükségünk van-e a hitelre! E kérdés kettős tartalmú. Magában foglalja annak a megválaszolását, hogy akarjuk-e valóban azt a beruházást, amire a hitel kellene, feltétlenül és éppen most kell-e megvásárolnunk valamit, befizetnünk a nyaralást stb. Másrészt arra is feleletet kell adnunk önmagunknak, hogy csak hitel segítségével érhetjük-e el a célunkat. Milyen mértékben kell az önerő mellé a külső segítség?

E kérdések feltevése nem arra szolgál, hogy lebeszéljük magunkat a hitelről. Éppen ellenkezőleg: ahhoz nyújthat segítséget, hogy a magunk számára jó döntést hozhassunk. Ésszel és ne pillanatnyi fellángolással határozzunk, csak azért, mert egy ötlet, egy jó reklám, egy csábítóan megfogalmazott ajánlat felkeltette az érdeklődésünket. A hitelfelvétel során a kapkodás, a meggondolatlanság nagyon veszélyes. A kockázata az, hogy viszonylag hosszabb távra elkötelezzük magunkat, és visszaút nincsen: kilépni csak jelentős anyagi áldozattal lehet, hiszen az előtörlesztés, az idő előtti hitel-visszafizetés sincsen ingyen, azért is fizetni kell. Érdemes tehát leülni, és többször is meggondolni, hogy valóban akarjuk-e azt, amihez hitel kell.

E gondolkozás során azt is érdemes, sőt egyenesen szükséges végiggondolni, hogy valójában miből akarjuk és tudjuk finanszírozni a cél elérését. Lehet, hogy ha várunk hosszabb-rövidebb időt, kisebb összegű hitellel vagy éppen hitel nélkül is elérhetjük a célunkat. Mindig számoljuk ki, mibe kerül a hitel! Írjuk össze magunknak a törlesztőrészletek összegét, a hitelfelvétel költségeit (szerződéskötési díj, közokiratba foglalás díja, folyósítási jutalék, rendelkezéstartási díj stb.), számítsuk hozzá az évente felszámított egyéb díjakat (számlavezetési díj stb.), jegyezzük fel, milyen biztosítékokat kell adnunk (pl. jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, óvadék, készfizető kezesség stb.), és ezt a végösszeget hasonlítsuk össze az egyéb pénzügyi lehetőségeinkkel!

Hitelt akkor érdemes felvenni, ha az összehasonlítás eredménye azt mutatja, hogy a hitelfelvétel számunkra pozitív egyenlegű. Természetesen előfordulhat olyan eset is, hogy kényszerhelyzetben vagyunk, váratlanul nagyobb összeg szükséges. Ekkor viszont nyilvánvalóan a szükség dönt. Amit mindig érdemes mérlegelni: ha van lekötött pénzünk, mi éri meg jobban: megszüntetni a lekötést, beváltani a kincstárjegyet, eladni a részvényt - gyorsan és általában értéken alul -, vagy felvenni a hitelt az összes járulékos költséggel és díjjal együtt, mert még így pozitív lesz a pénzügyi egyenlegünk.

A hitel célja

#?-:nbsp;

Minden hitelfelvétel célhoz kötött. A bankok a hitelszerződésben külön meg is jelölik a célt, sőt, már az ajánlatokat is a különböző célú hitelekre eltérő módon állítják össze. Nagyon eltérő ugyanis a lakásvásárlás, ingatlanfelújítás hiteligénye és a fogyasztási cikkek vásárlásához szükséges hitel, vagy éppen az autóvásárláshoz igényelt hitelösszeg.

Amikor hitelfelvételről gondolkozunk, mindig tartsuk szem előtt a célunkat, amire a hitelt fordítani akarjuk. Ennek alapján kezdhetjük el összehasonlítani a különböző ajánlatokat.

Mekkora összegű hitelt vegyünk fel?

#?-:nbsp;

Nyilvánvaló, hogy a felveendő hitel nagyságát alapvetően az határozza meg, hogy mekkora pénzösszegre van szükségünk. Érdemes azonban végiggondolni, hogy ténylegesen mekkora ez az összeg. Mindenekelőtt azt nézzük meg, hogy mekkora összegű törlesztőrészletet kell majd fizetnünk. Nem érdemes csak a jól hangzó, nagyon látványos alacsony kamatokat nézni, hiszen a törlesztőrészlet nagyságát nagyon sok tényező befolyásolja. Kérjünk tehát számításokat a bankoktól arra, hogy valójában mekkora havi vagy negyedéves fizetési kötelezettséget jelent számunkra, és milyen időtartamra, adott összegű hitel felvétele.

Segítséget jelent, hogy ma már sok bank honlapján hitelkalkulátor is található, amelynek segítségével könnyen kiszámíthatók a különböző lehetőségek alapján fizetendő összegek. Vegyük igénybe ezeket a lehetőségeket!

Lejárati idő

#?-:nbsp;

A hitel céljával és a hitel összegével is szorosan összekapcsolódik a lejárati idő. Kézenfekvő, hogy ha nagyobb öszszegű hitelre van szükségünk, hosszabb lejárati idővel kell számolnunk. Ugyancsak több évig kell törlesztenünk, ha havonta csak kisebb összeget tudunk vagy akarunk a törlesztésre szánni. Egyes hiteltípusoknál - ilyen az áruvásárlási hitel - általában nincsen lehetőség arra, hogy válasszunk, meghatározott futamidőre vehetjük igénybe.

A hitelművelet részei

#?-:nbsp;

A hitelművelet a gyakorlatban hosszadalmas és több elemből álló folyamat, amelyet a bank hajt végre. Magában foglalja a hitelképesség vizsgálatát, a hitelszerződés előkészítését és megkötését, valamint a szerződésben vállalt banki kötelezettségek teljesítését, mindenekelőtt a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátását. Ugyancsak idetartozik a bank által vállalt kockázatok nyilvántartása, az ügyfél teljesítésének figyelemmel kísérése és a teljesítés ellenőrzése. Magában foglalja ezenkívül mind az adós vállalkozás, mind pedig a bank számára kellemetlen behajtási intézkedéseket is.

A kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátása

#?-:nbsp;

A hitelműveletnek az ügyfél számára legfontosabb része a hitelszerződésben meghatározott kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátása. E tevékenysége során a bank a szerződésben meghatározott pénzösszeget bocsátja az adós (hitelfelvevő) rendelkezésére, aki annak visszafizetésére köteles, kamatokkal, díjakkal együtt.

A kölcsönösszeget a bankok általában hitelszámlán tartják az ügyfél rendelkezésére, és úgy folyósítják, hogy átutalják vagy átvezetik az ügyfél által megjelölt bankszámlára, egyidejűleg megterhelve az ügyfél hitelszámláját. A kölcsön az ügyféli hitelszámla megterhelésének napján tekintendő folyósítottnak.

Hitelszerződés/kölcsönszerződés

#?-:nbsp;

A hitelszerződés alapján a bank valójában hitelez, azonban ténylegesen pénzeszköz átadására nem kerül sor. A jutalék megfizetésének kikötése mellett a bank csak arra vállal kötelezettséget, hogy kölcsön vagy hitelművelet elvégzése céljából a rendelkezésre tartott összeg erejéig bármikor - illetőleg a szerződés megszűnéséig - a vele szerződő fél - például a vállalkozás - rendelkezésére áll.

A bankhitelszerződés tehát fő tartalmát tekintve rendhagyó előszerződésként is felfogható. Rendhagyó azért, mert szerződéskötési kötelezettség - a kölcsönszerződés megkötésére - csak a bankot terheli, a rendelkezésre tartási jutalékot azonban a bankkal szerződő vállalkozásnak akkor is meg kell fizetnie, ha később a felek valamilyen banki tevékenységgel is járó további szerződést nem is kötnek meg. A bankkal szerződő fél szempontjából tehát a hitelszerződés keretszerződés, amit tényleges tartalommal akkor töltenek ki, ha egymással újabb szerződést, tipikusan kölcsönszerződést kötnek.

Mindez azt jelenti, hogy bankhitelszerződéshez mindig kötni kellene kölcsönszerződést is, ha a rendelkezésre tartott hitelt kölcsönként igénybe akarjuk venni. Gyakorlatban a hitelezési tevékenység körében nem kötnek a bankok két szerződést az ügyfelekkel, de az egyetlen szerződés elnevezése egyes bankok esetében hitelszerződés, más bankok esetében pedig kölcsönszerződés. Amelyik bank hitelszerződés elnevezéssel állapodik meg a hitelt igénylő vállalkozással, az ebbe a szerződésbe foglalja bele, hogy a rendelkezésre tartott hitelkeretből milyen feltételekkel (mikor stb.) kapja meg a kölcsönt az adós.

Alakiságok

#?-:nbsp;

A bankhitelszerződésre a törvény kötelező írásbeli alakot rendel, ezért az ennek megsértésével kötött szerződés semmis. A kötelező írásbeli alak érvényességi feltétele a szerződés módosításának is. Az írásbeliség hiánya a bankok működésében nem fordul elő, hiszen alapvető érdekük a szerződéses feltételek pontos rögzítése. Ugyanez a magyarázata annak, hogy a hitelszerződés módosítására vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése sem szokott előfordulni.

Clausula rebus sic stantibus

#?-:nbsp;

A szerződés előszerződés jellegéből következik, hogy a bank megtagadhatja a kölcsönszerződés megkötését, ha a vele szerződő vállalkozás körülményeiben utóbb olyan változás következett be, ami miatt tőle a hitelnyújtás vagy más banki művelet elvégzése már nem várható el. Ezt nevezik a a clausula rebus sic stantibus elve érvényesítésének.

A bankhitelszerződés megszűnik, ha a teljes hitelkeretet a bankkal szerződő fél kimerítette, a határozott időtartam letelt, a szerződésben kikötött feltételek meghiúsultak (például időmúlás, hitelképesség megromlása, a kölcsön felvételének okafogyottá válása stb.).

A kölcsönügylet tartalma

#?-:nbsp;

A kölcsönszerződés alapján a hitelező bank alapvető kötelessége, hogy a szerződésben meghatározott összeget az adós rendelkezésére bocsássa, az adósé pedig, hogy azt a szerződés szerint visszafizesse.

A szerződő felek

#?-:nbsp;

A hitelező lehet pénzintézet (bankkölcsön) vagy bárki más. Nem lehet a szerződés alanya adósi pozícióban költségvetési szerv, mert - a kivételektől eltekintve - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100. § (1) bekezdésének a) pontja e szervek számára a pénzkölcsön (hitel) felvételét tiltja; továbbá ha a hitelező hitelszövetkezet, olyan személy sem, aki nem tagja a szövetkezetnek [Hpt. 5. § (7)].

Lejárat

#?-:nbsp;

A lejárat szempontjából a szerződés szólhat határozott időre, de lehet határozatlan időtartamú is.

Ingyenesség, visszterhesség

#?-:nbsp;

A kölcsönszerződés ingyenes és visszterhes is lehet. Ha a hitelező pénzintézet, a szerződés visszterhes, mert a törvény erre az esetre az adós kamatfizetési (ügyleti kamat) kötelezettségét előírja. Kivételesen lehet a pénzintézet által kötött kölcsönszerződés ingyenes (ügyletikamat-mentes), ha jogszabály ekként rendelkezik. Más hitelező esetén azonban a szerződés csak akkor visszterhes, ha a felek az ügyleti kamatban kifejezetten megállapodtak [Ptk. 231. § (1)]. Megállapodás hiányában a kölcsönszerződés ingyenes.

Kamat

#?-:nbsp;

Az ügyleti és a késedelmi kamat mértékének megállapítása is megállapodás tárgya. A hitelező pénzintézet üzletszabályzatának tartalmaznia kell a bankhitel- és bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit, és e körben például a kamatszámítás módját, a kamat változtatásának lehetőségét és módját is. A pénzintézetnek az általa kötött szerződésben egyértelműen meg kell határoznia a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt (ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is). A kamat, díj és egyéb szerződési feltétel egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül csak akkor módosítható, ha a szerződés ezt külön pontban meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi (Hpt. 209-210. §).

Az 1997. július 1. napját követően kötött szerződésekre alkalmazandó a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíjmutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet, amely az ügyfelek megfelelő tájékoztatása érdekében többek között a 3 hónapot meghaladó lejáratú fogyasztási kölcsönök részletes kamatszámítási módjának az üzletszabályzatban történő közzétételét rendelte el.

Az általános szerződési feltételekre irányadóak a Ptk. 205. §-ának (3) és (5) bekezdésében foglaltak. Ezért, ha a pénzintézet nem teszi lehetővé, hogy az adós annak tartalmát megismerje, illetve ha az abban foglaltakat az adós kifejezett vagy hallgatólagos (ráutaló) magatartással nem fogadta el, az abban foglaltak nem válnak a szerződés részévé. Szigorúbb a pénzintézet tájékoztatási kötelezettsége például akkor, ha az általános szerződési feltételekben olyan rendelkezés van, ami az adott szerződéstípus szokásos rendelkezéseitől eltér. Az ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha arról a hitelező az adóst külön tájékoztatta, és azt az adós kifejezetten elfogadta.

A felek megállapodhatnak kamatos kamat kikötésében is. Magánszemély szerződő felek esetén az ilyen kikötés az 1993. november 29-ét megelőzően kötött szerződések esetén semmis volt.

A kölcsönösszeg átadása

#?-:nbsp;

Ha a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátása a szerződés megkötésekor nem történt meg, a létrejött szerződés alapján az adós a szerződés teljesítését követelheti. A szerződés megkötése és a kölcsönösszeg átadása között azonban bekövetkezhetnek olyan változások, amelyek miatt a szerződés teljesítésének kikényszerítése nem lenne indokolt.

A kölcsönösszeg átadásának megtagadására akkor van lehetőség, ha

- a körülmények változása folytán a szerződés teljesítése nem várható el tőle (clausula rebus sic stantibus elve),

- a szerződéskötést követően beállott változások miatt a szerződés azonnali hatályú felmondásának lenne helye.

A kölcsönösszeg átvételének megtagadása

#?-:nbsp;

Az adós a kölcsönösszeg átvételét indokolás nélkül megtagadhatja, köteles azonban megtéríteni a hitelezőnek a szerződéskötésből eredő (és nem teljes) kárát (az ún. negatív interesse). Nem sorolható tehát a kár fogalma alá a fel nem használt kölcsön kamata, mert a kölcsön ismételt kihelyezésével a hitelező a kieső kamatot megkapja.

Ha pénzintézet a hitelező, kártérítés nem jár, de megilleti a rendelkezésre tartási jutalék arra az időre, amíg a kölcsönösszeget rendelkezésre tartotta.

Hogyan válasszunk hitelt?

#?-:nbsp;

Először is ismerjük meg a lehetőségeket! Nézzük végig a kínálatot, hasonlítsuk össze a feltételeket. Ami lényeges, hogy valamennyi tényezőt, elemet vegyünk számításba, ne csak a kamat mértékét, hanem az egyéb költségeket, díjakat, jutalékokat is számítsuk hozzá a fizetendő összeghez! Ne hagyjuk figyelmen kívül a biztosítékokat, valamint az időtényezőt sem! Ez utóbbi azt jelenti, hogy mennyi időt vesz igénybe a hitelhez jutás, beleférünk-e ebbe, pl. vár-e az eladó annyi időt a fizetésre.

Mire ügyeljünk a hitel felvétele során?

#?-:nbsp;

Olvassuk el a feltételeket! Győződjünk meg arról, hogy a hitelező által kért dokumentumok rendben vannak! Gondoljuk végig, mikor jutunk a pénzhez, hogyan kapjuk meg a kért összeget! Ne kapkodjunk a szerződéskötéskor, ellenőrizzük az adatokat, az összeget, a futamidőt, a költségeket stb.! Javíttassuk ki, ami nem azonos azzal, amiben megállapodtunk!

Buktatók a törlesztési folyamatban

#?-:nbsp;

Ne felejtsünk el törleszteni! A legrosszabb megoldás az, ha két-három törlesztőrészletet nem fizetünk be, és nem is kérünk halasztást, vagy legalább nem jelezzük a banknak a problémát. Ma már annyira automatizált a bankokban a hiteltörlesztés figyelése, hogy a gép automatikusan továbbítja a nem fizető ügyfelet a behajtó részleghez, amely úgyszintén automatizmusokkal dolgozik: előre kialakított szövegű felszólítást küld, szigorú határidőkkel. A nem fizető ügyfél pedig hamarosan abban a helyzetben találja magát, hogy megindult a végrehajtási eljárás vele szemben - annak költségeit pedig neki kell állnia.

Fizetési nehézség esetén azonnal kezdeményezzük az egyeztetést a bankkal! Ismerjük meg a nemfizetés következményeit: a BAR-listára kerüléstől az azonnali hatályú felmondásig! Ez utóbbi ugyanis azt jelenti, hogy a hitelünk teljes hátralévő összegének megfizetése azonnal esedékessé válik. Inkább tárgyaljunk az adósságrendezésről, még mindig olcsóbb és hatékonyabb, mint a fizetés "elfelejtése".

Nem érdemes arra számítani, hogy ha a bankkal szemben fellépünk valamilyen ürüggyel, akkor ezzel haladékot kaptunk a fizetés teljesítésére. Sokkal valószínűbb, hogy önmagunkat hozzuk rossz helyzetbe, hiszen ha bebizonyosodik, hogy nincs igazunk, az eljárás összes költsége bennünket terhel, ráadásul a hitelkamat is ketyeg. Inkább azt érzékeljük, hogy a banknak is érdeke a korrekt megállapodás. Használjuk ki ezt a tényt!

Előtörlesztés

#?-:nbsp;

Ne feledjük: az előtörlesztés, illetve a kölcsön idő előtti visszafizetése pénzbe kerül! Általában előírják a bankok, hogy az egyes hiteltípusoknál mennyi idővel előbb kell bejelenteni, ha előtörlesztést akarunk, tehát az éppen esedékesnél nagyobb összegű tőketörlesztést kívánunk befizetni. Az előtörlesztés nem tiltható meg, de a bankok feltételhez köthetik. A feltétel a bejelentési kötelezettségen kívül általában fizetési kötelezettség is, kisebb-nagyobb, általában fix összegű díj ellenében van lehetőség az előtörlesztésre.

Általában lehet választani, hogy az előtörlesztés teljesítése után változatlan összegű törlesztőrészletet fizetünk, vagy kérjük a törlesztőrészletek összegének újbóli megállapítását. Más megfogalmazásban: lehetőség van arra, hogy a futamidőt csökkentsük, vagy a saját rendszeres terheinket csökkentsük. Azt, hogy melyiket, milyen feltételekkel választhatjuk, mindig attól a banktól függ, amelytől a hitelt igénybe vettük.

Vita az összegről és az esedékességről

#?-:nbsp;

A törlesztendő összeg alapvetően a hitelkártyák használata körében lehet vitás. Természetesen előfordul, hogy a kártyakibocsátó elszámolása hibás, a felhívásában megjelölt törlesztőrészlet valóban több, mint amit fizetnünk kell. Akár ez a helyzet, akár "csak" a szubjektív érzésünk szerint kellene kevesebbet törlesztenünk, először és nagyon rövid időn belül győződjünk meg arról, "kinek van igaza". Ehhez azt kell megtudnunk, hogy a törlesztőrészletet hogyan számolták ki. Hitelkártyák esetében a kibocsátók a szerződésben, az üzletszabályzatban vagy az általános szerződéses feltételeikben előre rögzítik, hogy az időszakos törlesztési kötelezettséget hogyan számítják ki (általában a vásárlások és a készpénzfelvétel összegét, a kamatot, a díjakat és az elmaradt befizetéseket összeadva). Nem kizárt tehát, hogy mi felejtettünk el valamilyen költségtételt. Reklamálni lehet, sőt célszerű is, de csak akkor, ha nagy valószínűséggel alapos a reklamáció. Erről viszonylag könnyen meggyőződhetünk, ha a számlakivonatot alaposan áttanulmányozzuk, amelynek az értelmezéséhez kérhetünk és kérjünk segítséget a banki ügyintézőktől.

A reklamációval kapcsolatos probléma ugyanis az, hogy a reklamáció alatt is ketyeg a kamat, sőt az idő is múlik, tehát esetleg belecsúszunk abba az idősávba, amikor a banki rendszer már a felmondásra okot adó időtartamot regisztrálja.

Bankok és egyéb "hitelnyújtó" szervezetek

#?-:nbsp;

Nagyon gyakran olvasható ma már olyan felhívás, szórólap stb., amelyen különböző szervezetek - de nem bankok - hitelnyújtást ígérnek, elsősorban éppen azok számára, akik a bankoktól valamilyen oknál fogva nem tudnak vagy nem akarnak hitelt igénybe venni.

Tudni kell, hogy üzletszerű hitelnyújtás kizárólag engedéllyel lehetséges, amit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) lehet szerezni, meglehetősen szigorú feltételek megléte esetén. Engedéllyel rendelkeznek a hitelintézetek (bankoknak, takarékszövetkezeteknek), akik az engedélyük számát kötelesek feltüntetni a hivatalos dokumentumaikon. A közismert nagy bankok esetében természetesen nem merülhet fel az a probléma, hogy hitelnyújtásra nincsen engedélyük. Ha azonban nem közülük akarunk választani, először győződjünk meg arról, hogy mit ért az ajánlkozó szervezet hitelnyújtáson!

Számtalan eset vált az utóbbi időben ismertté olyan vállalkozásokról, amelyek valójában nem hitelt nyújtanak, csak hitelnyújtáshoz hasonló, de jogi értelemben nem engedélyköteles a szolgáltatásuk, viszont az ügyfél szempontjából sem tekinthető hitelnek, amit nyújtanak. Hogy valójában mit kap tőlük az ügyfél, az a szerződésből derül ki, amit éppen ezért nagyon figyelmesen kell elolvasni. Különösen vonatkozik ez az úgynevezett apró betűs szövegrészekre, amelyek nemritkán meglehetősen bonyolult nyelvezettel íródnak - lehet, hogy nem is mindig véletlenül nehezen olvasható a nem pénzügyi vagy jogi szakember számára.

Ne restelljünk segítséget kérni, értelmezni a szöveget! Bármennyire is sürgető szükség van a pénzre, 1-2 órán nem múlhat, viszont rengeteget veszíthetünk. Lehet, hogy ami számunkra tulajdonképpen világos, azt betű szerint nem is úgy kell érteni a szerződés szövegében. Vagy fel sem tűnik, ha egyoldalú kikötéseket tartalmaz a szöveg: pl. előírja, hogy a hitelnyújtás feltétele, hogy ingatlanunkra jelzálogjogot jegyezzenek be a hitelnyújtó vagy a megbízottja javára. Az azonban kimarad a szövegből, hogy mikor törlik a jelzálogjogot (ha például megfizetjük a teljes tartozást, hány napon belül, milyen dokumentumok kiadásával biztosítja a hitelnyújtó, hogy eljárhassunk a földhivatalban).

Gondoljuk meg, mely szervezet adósává válunk! Mindig nézzük végig az összes feltételt, hiszen lehet, hogy közülük "csak" egy van számunkra elfogadhatatlan, ezt azonban meg kell találnunk!

Bármennyire is kellemetlen, hideg fejjel elemezzük, miért nem kaphatunk egyik vagy másik banktól hitelt, és vajon miért vállal el "adósává" egy másik vállalkozás! Emberbaráti megfontolások - természetesen és nyilvánvalóan - nem vezetik a vállalkozásokat, viszont lehet, hogy tényleg szükségünk van arra a pénzösszegre, amit az általuk kialakított konstrukcióban nyújtanak. Ilyenkor kicsi a választási lehetőségünk, de ezzel legyünk tisztában. Ismerjük az összes feltételt, amelynek keretei között adóssá válunk!

Szerződések és egyéb dokumentumok

#?-:nbsp;

Nem lehet elégszer és elég nyomatékosan hangsúlyozni: olvassuk el és értsük meg pontosan a szöveget, kérdezzünk sokat és bátran! Tisztázzuk a kötelezettségeinket és a jogainkat - amelyek hitelfelvevőként vagy más néven adósként is vannak! A hitel nyújtójának pedig nemcsak jogai vannak, hanem számon kérhető kötelezettségei is.

A szerződés és minden melléklet elolvasása természetesen minden hitelfelvétel esetén fontos követelmény. Ha aláírtuk a szerződést, nagyon szűk körben lehet "reklamálni", hiszen általában az a szerződés utolsó mondata, hogy elolvasták a felek, megértették az abban foglaltakat, és ennek tudatában írták alá.

Különösen sok problémát okoz hitelfelvétel esetén a mellékletek nem vagy nem kellő ismerete. Általános gyakorlat, hogy a hitelszerződések nem túlságosan hosszúak, viszont hivatkoznak arra, hogy a bennük nem szabályozott kérdésekben még milyen jogi dokumentumok lényegesek. Tipikusan ilyen dokumentum a kondíciós lista, amely rendszerint a fizetendő díjakat, jutalékokat, valamint az aktuális kamat mértékét tartalmazza, és amelyet a bankok - meghatározott feltételekkel - jogosultak egyoldalúan változtatni. Kísérjük tehát figyelemmel a kondíciós listák változását! Ez az internet segítségével meglehetősen egyszerű, de személyesen bármely bankfiókban is elérhetők a listák.

Ugyancsak fontos dokumentum az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek elnevezésű dokumentum. Ezeket is kötelező az ügyfél rendelkezésére bocsátani, még a szerződés megkötése előtt. Olvassuk el legalább az adott hitelügylet vonatkozásában lényeges részeket, meg a tartalomjegyzék alapján azokat az alapvető rendelkezéseket, amelyek adósként fontosak lehetnek számunkra! Ilyen a felmondás, az előtörlesztés, a lejárat előtti visszafizetés, a szerződésmódosítás lehetősége, a kötelező adatszolgáltatás tartalma stb.

Ne "szájhagyomány" alapján döntsünk, sem a hitel felvételéről, sem a visszafizetésről, sem pedig az esetleges adósságátütemezésről! Ne sajnáljuk az időt és a fáradságot, járjunk utána, hogy a mi esetünkben mit lehet tenni! Általában több megoldás is kínálkozik, természetesen eltérő feltételekkel, eltérő összegű anyagi következményekkel. Gondoljuk és számoljuk végig valamennyi lehetőséget, csak ezután válasszuk ki azt, amelyiket a legelőnyösebbnek tartjuk a saját magunk számára!

A hitel fajtái

#?-:nbsp;

A kölcsönszerződések igen változatosak, részben a szerződés alanyai, részben a kölcsön célja szerint. * Nyitott hitelkeret * Állandó és jó hitelkapcsolat esetén a bank a korábbi hitelbírálati eljárás lefolytatása nélkül az ügyfélnek szezonálisan vagy ciklikusan jelentkező igénye szerint finanszírozási okból hitelt nyújt. A bank a szerződéskötéskor közli a hitelezésre nyitva álló idő leghosszabb tartamát, ekkor a hiteladós hitelképességét alapos vizsgálat alá veszi, fedezetet azonban nem kér. A hitelkeret megnyitásakor közlik az ügyféllel a maximált tartozás összegét, a felhasznált hitelkeret díját, az ún. "kitisztítási időt", ami polgári jogi szóhasználattal a lejárati idő, ami a teljes tartozás visszafizetésének az ideje. Legkevésbé kockázatos kihelyezési mód, miután a bank csak a legmegbízhatóbb adósoknak biztosít nyitott hitelkeretszerződést. * Áthidalási hitelek * Az áthidalási hitelkeret időlegesen jelentkező finanszírozási szükséglet kielégítésére jött létre. Mivel eseti jellegű, ezért a hiteligényeket is esetenként kell hitelbírálati eljárás alá vonni. A bank általában fedezetet kér, ami készlet- és vevőállomány is lehet. Az adós a hitelt általában eszközmegtérülésből fizeti vissza. Tipikusan ilyen hitel a személyi kölcsön. * Rulírozó hitel * Rokonítható a nyitott hitelkeret alapján folyósított hitelhez azzal, hogy itt formálisan is létrehoznak egy hitelkeretet, amely általában hosszabb időre, két-három évre vonatkozik. Magánszemélyeknek ritkán nyújtanak, szigorú feltételekkel, folyószámlahitelként. * Hosszú lejáratú hitelek * 3-5, 10, 20 éves lejáratra veszik igénybe, tipikusan lakásvásárláshoz, lakásfelújításhoz, illetve gépjárművásárláshoz. Gyakori esete, amikor a bank a vele pl. folyószámla-szerződéssel rendelkező fél részére egy bizonyos összeghatárig hitelkeretet biztosít (például az "A" hitel). * A részletfizetési hiteleket az jellemzi, hogy a hitel főösszegének és kamatának rendszeres, általában havonkénti bontásban meghatározott visszafizetésében állapodnak meg a felek. * Az ilyen hitelekkel összefüggő jogviták elsősorban a fennálló tartozás összegszerűségével függnek össze, mégpedig azért, mert a kamatot a bankok ún. hozzáadásos módszerrel számítják ki, azaz a tartozást eleve a kamattal növelt összegben tüntetik fel, és a tőkésített kamattal növelt tőke után a késedelembe eséstől további késedelmi kamatot számítanak fel, amelyet időszakosan ismét tőkésítenek, s ezért a következő időszakra esedékes kamat alapja ez a feltőkésített összeg lesz. * Igen gyakori az az eset, amikor a bank a kereskedő szervnek hitelkeretet biztosít például gépkocsi vásárlására. A kereskedő a gépkocsit részletfizetési kedvezmény megadása mellett a vevőnek úgy biztosítja, hogy első részletként a vevőnek a vételár meghatározott részét a kereskedőnek kell megfizetnie, és a fennmaradó vételárra a hitelkeretet biztosító bankkal kölcsönszerződést köt, és a kölcsönt e szerződés feltételei szerint jogosult és köteles visszafizetni. * Ilyen esetben tehát három önálló jogügylet jön létre: a kereskedő és a bank között a hitelkeret biztosítására vonatkozó, a kereskedő és a vevő között az adásvételre irányuló, a bank és a vevő között pedig a fogyasztásihitel-szerződés (amelynek rendszerinti zálogfedezete a megvásárolt gépkocsi). Ebben a konstrukcióban a vevő a hitel összegét ténylegesen nem kapja kézhez, mert azt a bank a kereskedővel kötött megállapodás alapján a kereskedőnek utalja át. * Ha a felek között vita keletkezik, azt mindig a konkrét - és a többi szerződéstől független - szerződésre irányadó szabályok szerint kell elbírálni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére