Általános szabályok
Szervezetrendszer
A jövedéki eljárás lefolytatására illetékes hatóságokat a Jöt. sorolja fel. E szerint jövedéki ügyben első fokon – amennyiben a Jöt. másként nem rendelkezik – a Vám- és Pénzügyőrség külön jogszabályban [24/2004. (IV. 23.) PM rendelet a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtásáról] meghatározott alsófokú szerve jár el (fővámhivatalok, regionális jövedéki központok és nyomozó hivatalok). Az eljárásra az adóraktárnak, az adómentes felhasználó üzemének, a felhasználói engedélyes telephelyének, a kereskedő üzletének, raktárának fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti vámhatóság az illetékes.
Az alsófokú szervek jövedéki ellenőrzéshez kapcsolódó feladatai
A Vám- és Pénzügyőrség hatósági jogkörrel rendelkező alsófokú szervei
– ellátják a jövedéki ellenőrzéssel és adóztatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat,
- intézkedéseket tesznek a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalt jogszabálysértések megelőzésére, felderítésére,
– törvényben meghatározott körben nyomozó, továbbá szabálysértési hatósági jogkört gyakorolnak,
– végzik a lefoglalt dolgok kezelésével, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat,
– törlik az általuk kiszabott, de elévült tartozásokat.
A Vám- és Pénzügyőrség regionális jövedéki központjai, nyomozó hivatalai
A Vám- és Pénzügyőrség regionális jövedéki központjainak székhelye és illetékessége a következő:
– Regionális Jövedéki Központ Kecskemét, székhelye Kecskemét, illetékessége kiterjed Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye közigazgatási területére;
– Regionális Jövedéki Központ Pécs, székhelye Pécs, illetékessége kiterjed Baranya, Somogy és Tolna megye közigazgatási területére;
– Regionális Jövedéki Központ Nyíregyháza, székhelye Nyíregyháza, illetékessége kiterjed Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére;
– Regionális Jövedéki Központ Eger, székhelye Eger, illetékessége kiterjed Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területére;
– Regionális Jövedéki Központ Székesfehérvár, székhelye Székesfehérvár, illetékessége kiterjed Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye közigazgatási területére;
– Regionális Jövedéki Központ Budapest, székhelye Budapest, illetékessége kiterjed Budapest és Pest megye közigazgatási területére;
– Regionális Jövedéki Központ Győr, székhelye Győr, illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye közigazgatási területére.
A Vám- és Pénzügyőrség regionális nyomozó hivatalainak székhelye és illetékessége:
– Vám- és Pénzügyőrség Észak-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala, székhelye Eger, illetékessége kiterjed Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területére;
– Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala, székhelye Nyíregyháza, illetékessége kiterjed Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére;
– Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala, székhelye Kecskemét, illetékessége kiterjed Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye közigazgatási területére;
– Vám- és Pénzügyőrség Közép-dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala, székhelye Székesfehérvár, illetékessége kiterjed Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom megye közigazgatási területére;
– Vám- és Pénzügyőrség Nyugat-dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala, székhelye Győr, illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye közigazgatási területére;
– Vám- és Pénzügyőrség Dél-dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala, székhelye Pécs, illetékessége kiterjed Baranya, Somogy és Tolna megye közigazgatási területére.
Általános eljárási szabályok
A jövedéki ellenőrzés lefolytatásának kötelezettsége
Helyszíni ellenőrzés keretében a jövedéki terméket forgalmazóknál az elsőfokú adóhatóság köteles jövedéki ellenőrzést is lefolytatni, azonban nem ellenőrizheti az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek forgalmazására vonatkozó előírások betartását.
Párhuzamos ellenőrzés
A Jöt. garanciális rendelkezése, miszerint jövedékiadó-ügyben vagy azzal összefüggő más adóügyben az olyan ellenőrzést, amelynél beáll az ismételt ellenőrzés tilalmának hatálya, a vámhatóság és az adóhatóság előzetes egyeztetés alapján, egy időben, egymás megállapításaira tekintettel köteles lefolytatni.
Eljárási cselekmények foganatosítása hatáskörrel nem rendelkező szervek által
Amennyiben a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, a közterület-felügyelet, az Országos Borminősítő Intézet, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de a Jöt. szerint hatáskörrel nem rendelkező szerve, továbbá bármely más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.
Végrehajtás külföldi ellen
A belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel nem rendelkező személy (külföldi személy) adó- és bírságfizetési kötelezettségének érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt az országos parancsnok által kijelölt vámhatóság teszi meg.
Az ellenőrzés területei
A jövedéki ellenőrzés kiterjed a jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzésére, olyan jövedéki termék felderítésére, amely után nem fizettek adót, valamint a felhasználói engedélyes és a nyilvántartásba vett felhasználó telephelyén a felhasználás jogszerűségének megállapítására. A Jöt. tételesen meghatározza azokat az eljárási cselekményeket, amelyeket a hatóság végezhet a fentiekben ismertetett egyes ellenőrzési területeken, a következők szerint.
A jövedéki szabályok betartására irányuló ellenőrzéskor alkalmazható eljárási cselekmények
A vámhatóság és az adóhatóság a jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében
– a kereskedő üzlethelyiségének, a kereskedelmi raktárának, az üzemanyagtöltő állomásnak, a kiskereskedelmi tárolótelepnek az árukészletét ellenőrizheti, abból szakértői vizsgálat céljára mintát vehet, a Jöt.-ben előírt, külön vezetett nyilvántartásokat, továbbá az üzleti könyveket vizsgálhatja, az árukészlet mennyiségét, eredetét, adózott vagy adózatlan voltát megállapíthatja;
– ellenőrizheti, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedő az e törvényben előírt számlaadásra vonatkozó kötelezettségének eleget tesz-e, a dohánygyártmányok adójegyén feltüntetett ártól eltérő árat érvényesít-e; továbbá
– ellenőrizheti a jövedéki törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt, az előző pontokban nem említett egyéb kötelezettségek megtartását.
Az adófizetés elmulasztásával kapcsolatos ellenőrzés során végezhető eljárási cselekmények
A vámhatóság az olyan jövedéki termék felderítése érdekében, amely után az adót nem fizették meg,
– az illetékes vámhatóság vezetőjének végzése alapján beléphet és ellenőrzést folytathat az olyan helyiségben, amelyről azonosított és ellenőrzött forrásból beszerzett adatok, a tevékenység folytatásának körülményei alapján valószínűsíthető, hogy ott ásványolajat, kereskedelmi mennyiségű egyéb jövedéki terméket tartanak, tárolnak vagy jövedéki terméket adóraktári engedély nélkül állítanak elő, illetve adózatlan jövedéki terméket jogellenesen raktároznak. Az említett esetben a helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, magánlakás esetén továbbá az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. A vámhatóság az intézkedésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat;
– az üzemi és raktárhelyiséget belülről szemrevételezheti, vizsgálhatja, megállapíthatja a jövedéki termék készletét, leltár felvételét rendelheti el;
– megállíthatja a járműveket, ellenőrizheti a szállítmányokat, a szállítási okmányokat, megállapíthatja és ellenőrizheti a szállított jövedéki termék mennyiségét, eredetét, adózott vagy adózatlan voltát, a szállítási okmányon az ellenőrzés tényét rögzíti;
– a jövedéki termékből és a jövedéki termék előállításához használt alapanyagokból, továbbá az üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített, felhasznált termékből az ellenőrzés céljára ellenszolgáltatás nélkül mintát vehet;
– vizsgálhatja a gyártási, feldolgozási műveletekről vezetett nyilvántartásokat, üzleti könyveket, a jövedéki törvényben elrendelt nyilvántartásokat, elszámolásokat;
– megkeresheti a jövedéki termék előállítására alkalmas terméket gyártó, raktározó, tároló, importáló, exportáló és forgalmazó személyt, vizsgálhatja e termékek értékesítéséről vezetett nyilvántartásokat;
– azokat a csomagküldeményeket, amelyekről a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan valószínűsíthető, hogy adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaznak, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén a szolgáltató két képviselője jelenlétében ellenőrizheti, és amennyiben az jövedéki terméket tartalmaz, a Jöt.-ben, illetve bűncselekmény alapos gyanúja esetén a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket tesz; valamint
– ellenőrizheti a jármű üzemanyagtartályában, kiegészítő üzemanyagtartályában lévő hajtóanyagot.
Ellenőrzés a cukortermékek forgalmazása körében
Lényeges, hogy a vámhatóság a jövedéki ellenőrzés keretében a fentiekben ismertetett szabályok alkalmazásával ellenőrizheti a cukortermékek forgalmazására külön jogszabályban meghatározott előírások betartását.
A felhasználás jogszerűsége megállapításával kapcsolatos ellenőrzés során végezhető eljárási cselekmények
A vámhatóság a felhasználói engedélyes és a nyilvántartásba vett felhasználó telephelyén a felhasználás jogszerűségének megállapítása céljából
– vizsgálhatja a felhasználási cél megvalósulását;
- megállapíthatja az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék és a teljesen denaturált alkohol tényleges készletét;
– vizsgálhatja a Jöt.-ben előírt nyilvántartást;
– vizsgálhatja a beszerzett, felhasznált, készleten lévő egyéb ellenőrzött ásványolaj, megfigyelt termék és teljesen denaturált alkohol származásának, eredetének igazolására szolgáló bizonylatokat;
– vizsgálhatja a készleten lévő termék vámtarifaszámát; valamint
– az ellenőrzés céljából a készleten lévő termékből ellenszolgáltatás nélkül mintát vehet.
Ellenőrzési módok
A törvény meghatározza a jövedéki ellenőrzés módját is. Az ellenőrzés gyakorlására ennek megfelelően lehetőség van folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.
Együttműködés a hatóságokkal
A jövedéki termékkel tevékenységet végzőknek nem árt tudni, hogy az ellenőrzés során az ellenőrzés alá vont személy köteles a vámhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, valamint az ellenőrzés lefolytatását akadályozó körülmény elhárítását – saját költségére és felelősségére – a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.
Jövedéki szabályok megsértésének szankciói
Adóbírság
Bírságmértékek
A Jöt. eltérő bírságmértékkel szankcionálja a különböző jogsértő magatartásokat. Így az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 170. §-a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100 százaléka. Az adómentes célra beszerzett jövedéki termék nem adómentes célra történő felhasználása, továbbá az olyan jövedéki termék esetében, amelyre az adót jogellenesen visszaigényelték vagy amelyre jogellenesen adólevonást érvényesítettek, a jövedéki termék mennyisége után a termék adómértékével számított adónak megfelelő adóbírságot kell megállapítani. Ha pedig az adóhiányt adóraktárban előállított olyan jövedéki termékre állapították meg, amelynek előállítására az adóraktár engedélyese nem volt jogosult, az adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 200 százaléka.
Mulasztási bírság
Bírságmérték tételesen meghatározott jogsértés esetén
Az adóalany vagy a jövedéki terméket forgalmazó más adózó által elkövetett, az Art. 172. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontjában, valamint (6) bekezdésében összegszerűen vagy összegszerűen is megállapított mulasztási bírsággal sújtott jogellenes magatartás esetén (e magatartásokra a későbbiekben kitérünk) a mulasztási bírság legmagasabb összege az ott megállapított összeghatárok kétszerese – azaz magánszemély esetén maximum 200 ezer, más adózó esetén maximum 400 ezer forint – akkor, ha a jogsértést jövedéki termékkel kapcsolatban követték el. A termékkísérő okmány, az egyszerűsített kísérő okmány és a borkísérő okmány kiállításának elmulasztása esetén az Art. 172. §-a (1) bekezdésének e) pontját és a most ismertetett rendelkezést kell alkalmazni.
Egyéb jogsértések bírsága
A Jöt. hatálya alá tartozó személyre a Jöt.-ben és a végrehajtási rendeletekben előírt kötelezettségének – adó-, illetve mulasztási bírság kiszabásával nem járó - egyéb megsértése, elmulasztása, valamint a cukortermékek forgalmazói esetében a külön jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén legfeljebb 500 ezer - egyszerűsített adóraktár esetében legfeljebb 50 ezer – forint mulasztási bírságot lehet kivetni.
Az Art. 172. § (1) bekezdésének b), d) és e) pontja értelmében a magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
– a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem);
– vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat; valamint
– a számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki.
A hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 10 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.
Az adóbírság megállapításának Art.-beli szabályai
Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha az Art. másként nem rendelkezik – az adóhiány 50 százaléka. * Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. * Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll. Az előzőekben foglaltaktól eltérően nem minősül adóhiánynak a vagyonszerzési illeték alapjának utólagos adómegállapítással történő módosítása, feltéve, hogy az adózó a vagyonszerzési illeték alá eső vagyontárgyakat hiánytalanul bejelentette. * Amennyiben az adóhatóság utólagos adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított adóként, az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általánosforgalmiadó-hiány. * Nem állapítható meg adóbírság az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett, továbbá az olyan adózó terhére, aki az adó megfizetésére örökösként, megajándékozottként köteles.
Jövedéki bírság
Természetes személy kötelezettek
A természetes személynek, amennyiben
– jövedéki terméket adóraktáron kívül előállít, illetve
– olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő vagy amelyet – import jövedéki termék esetén – nem vámkezeltek,
a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot kell fizetnie.
(Nem alanya azonban a bírságfizetési kötelezettségnek a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó.)
Bírságalap, bírságmérték
A jövedéki bírság alapja – főszabály szerint – az adózás alól elvont termék mennyisége és a bírság megállapításakor hatályos adómérték alapján számított adó. A jövedéki bírság mértéke a bírságalap kétszerese, kereskedelmi mennyiségű jövedéki termék esetében a bírságalap ötszöröse, de legalább 20 ezer forint.
Gazdálkodók mint kötelezettek bírságmértéke
A jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a Polgári Törvénykönyv szerinti más gazdálkodó szervezet (azaz az állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet, lakásszövetkezet, gazdasági társaság, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó, az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz), amennyiben jövedéki terméket adóraktáron kívül előállít, illetve olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő vagy amelyet – import jövedéki termék esetén – nem vámkezeltek, a fentiek szerinti bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetében pedig tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles. A jövedéki bírság legkisebb összege 100 ezer forint.
Mezőgazdasági felhasználó mentessége
Nincs lehetőség jövedéki bírság kiszabására a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági felhasználóra akkor, ha az általa felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszatérítését a vámhatóság kiutalás előtt ellenőrizte.
Felhasználói és adóraktár-engedélyes bírságfizetési kötelezettsége
Külön szabályozza a Jöt. a felhasználói engedélyes, valamint az adóraktár-engedélyes kötelezettségét.
A felhasználói engedélyes az egyéb ellenőrzött ásványolajnak, a megfigyelt terméknek vagy a teljesen denaturált alkoholterméknek, az adóraktár-engedélyes pedig a Jöt. 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt terméknek (kivéve biodízel és üzemanyag-adalék) a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolással – amely szerint a felhasználói engedélyesnek tárgyévenként az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzéséről, előállításáról (kiszereléséről), felhasználásáról, értékesítéséről és készletéről elszámolást kell készítenie, és a tárgyévet követő hó 20-áig a vámhatósághoz benyújtania, amelyet a vámhatóság a helyszínen ellenőrizhet; ha az elszámolás alapján kimutatott, nyilvántartás szerinti zárókészlet meghaladja a számviteli rend szerint elvégzett készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészletet, a készlethiányt nem engedélyezett célra történt felhasználásnak kell tekinteni, és az elszámolás során kimutatott készleteltéréssel a nyilvántartás szerinti zárókészletet helyesbíteni kell – megállapított, nem engedélyezett célra történt felhasználása (készlethiány) esetén az ilyen felhasználásként kimutatott mennyiség és az 52. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve – az 50. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megfigyelt termék, továbbá a teljesen denaturált alkoholtermék esetén – a 64. § (2) bekezdésében meghatározott, a bírság megállapításakor hatályos adómérték alapján számított összeg kétszeresének megfelelő összegű, de legalább 50 ezer forint jövedéki bírságot fizet.
A fentiekben elmondottakat a teljesség érdekében az ott hivatkozott jogszabályhelyekkel ki kell egészíteni a következők szerint: a Jöt. 52. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében az adó mértéke – bizonyos eltéréssel – a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma legfeljebb 10 ppm, 103 500 Ft/ezer liter.
Az 50. § (4) bekezdése szerint a Jöt. alkalmazásában megfigyelt terméknek – bizonyos eltéréssel – az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű,
– 2709 00 10 vámtarifaszám alatti termék, kivéve a stabilizálatlan (50 °C-on 0,7 bar-nál nagyobb gőznyomású) gazolint,
– 2710 19 71, 2710 19 75 vámtarifaszám alatti termék,
– 3811 vámtarifaszám alatti termék,
– 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 95 térfogatszázalékban kőolajból és bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaz,
– 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 85 térfogatszázalékban etilal-koholt tartalmaz, valamint
– 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó biodízel
minősül.
A Jöt. 64. §-ának (1)-(3) bekezdése szerint az adó alapja az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etil-alkohol (tiszta szesz) tartalommal hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége. Az adó mértéke – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerinti adóalapra 220 600 forint. A (3) bekezdés szerint a szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított, a 2208 20 19, 2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 53, 2208 90 59, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (bérfőzött pálinka) adója egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 110 300 forint, 50 liter felett 220 600 forint. Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető él, az 50 liter/év mennyiségi korlát együttesen értendő.
Bírságkiszabás gyorsított eljárásban
A Jöt. tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a jövedéki hatóságnak lehetősége van arra, hogy a jövedéki bírságot a helyszínen szabja ki. Ennek azonban – a jogbiztonság szempontját szem előtt tartva – meglehetősen szigorú feltételei vannak.
A helyszíni bírságkiszabás feltételei
A fentieknek megfelelően tehát a jövedéki ellenőrzés során feltárt olyan, az előzőekben meghatározott jövedéki törvénysértés esetén – azaz jövedéki termék adóraktáron kívül előállítása, illetve olyan jövedéki termékek birtoklása, szállítása, értékesítése, felhasználása esetén, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet import jövedéki termék esetén nem vámkezeltek -, ahol az adózás alól elvont termék után számított jövedéki adó összege nem haladja meg a 10 ezer forintot, a jövedéki ellenőrzést végző gyorsított eljárás keretében a helyszínen jövedéki bírságot szabhat ki és szedhet be, és a lefoglalt adózás alól elvont terméket elkobozza, amennyiben a termék birtokosa, szállítója a törvénysértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond.
Bírságmérték
Az ismertetett esetben a jövedéki bírság legkisebb összege 1000, legmagasabb összege 20 ezer forint. Amennyiben a gyorsított eljárás feltételei nem állnak fenn, úgy az ellenőrzést végző az általános szabályok szerint jár el.
A zárjegyhamisítás következménye
A zárjegy és a Jöt. 85. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalos zár (hordós és kannás kiszerelésben a bor szállítására és értékesítésére kizárólag külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár) hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett zárjegy, hivatalos zár birtokolása, továbbadása, értékesítése, átvétele, felhasználása a megtalált zárjegy, hivatalos zár darabszámával és
– az alkoholtermék-zárjegy esetében a Jöt. 73. §-ának (5) bekezdésében meghatározott értékkel,
– a hivatalos zár esetében darabonként 600 forinttal számított összeg ötszörösével azonos összegű, de legalább 200 ezer forint bírsággal
büntetendő.
A Jöt. 73. §-ának (5) bekezdése szerint az alkoholtermék zárjegye darabonként 800 forint értéket képvisel.
Adójegy-hamisítás bírsága
Az adójegy hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett adójegy birtokolása, továbbadása, értékesítése, átvétele, felhasználása a megtalált adójegy által képviselt adóösszeg ötszörösével azonos összegű, de legalább 200 ezer forint bírsággal büntetendő.
Cukorcefrével kapcsolatos szabálysértések szankciója
Cukorcefre, illetve a cukorcefréből alkoholtermék vagy a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó termék
– jogosulatlan előállítása,
– értékesítése,
– megvásárlása,
– birtokolása, továbbá
– amennyiben külön jogszabály szerint minőségvédelmi bírság kiszabásának nincs helye, úgy a bor külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérő előállítása vagy kezelése, illetve az így előállított vagy kezelt bor értékesítése, birtokolása, valamint
– a Jöt. 86. §-ának (2) bekezdésében megjelölt melléktermék (borászati melléktermék) jogosulatlan értékesítése, megvásárlása, birtokolása esetén
literenként, illetve kilogrammonként 3000 forint, de legalább 100 ezer forint jövedéki bírságot kell kiszabni.
Alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezéssel kapcsolatos jogsértés
Az alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés jogosulatlan előállítása, értékesítése vagy birtokolása első alkalommal legalább 20 ezer forint összegű, legfeljebb 200 ezer forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.
Szárított dohány jogellenes kereskedelme, birtoklása
A szárított dohány nem a fermentálóüzem, illetve a fermentált dohány nem a dohányüzem vagy a dohánygyár részére, hanem közvetlen fogyasztási célra történő átadása, értékesítése, illetve megvásárlása, birtokolása kilogrammonként 1000 forint jövedéki bírsággal büntetendő.
Jövedéki termék előállítására alkalmas eszközökkel kapcsolatos jogsértések
Ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés, sör előállítására alkalmas főzőüst és forralóüst, dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz jogosulatlan előállítása, birtokolása, értékesítése legalább 20 ezer forint összegű, legfeljebb 200 ezer forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.
Adózott termék engedély nélküli forgalmazása
Abban az esetben, ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő kétséget kizáróan adózott termékeket forgalmaz, azonban nem rendelkezik jövedéki engedéllyel, a kivetendő jövedéki bírság alapja a kereskedő termékköre szerinti jövedéki engedélyhez a jövedéki törvényben előírt jövedéki biztosíték összegének és azon napok számának szorzata, amely alatt a kereskedő a jövedéki bírság kivetéséig engedély nélkül folytatta tevékenységét.
A jövedéki bírság mértéke a bírságalapnak és a jövedéki bírság kivetése időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének a szorzata, de legalább 500 ezer forint.
Jövedéki bírság alá eső termékkör
A fenti bekezdés alá tartozónak kell tekinteni * azt a Jöt. rendelkezései szerint kizárólag adóraktárban előállítható jövedéki terméket, amelyet nem adóraktárban állítanak elő; * azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani; * a jövedéki törvény szerint zárjeggyel, hivatalos zárral, illetve adójeggyel ellátandó, de zárjegy, hivatalos zár, illetve adójegy nélküli, hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyű, hivatalos zárú, illetve adójegyű alkoholterméket, hordós és kannás kiszerelésű bort, illetve dohánygyártmányt; * azt a más tagállamból a Jöt. rendelkezéseinek megsértésével behozott, átvett jövedéki terméket, amely után a törvény rendelkezései szerint nem fizették meg az adót; * a harmadik országból jogellenesen behozott, vámeljárás alá nem vont, továbbá a harmadik országból vámmentesen behozott és a vámmentesség alapjául szolgáló jogcímtől eltérő módon felhasznált, kezelt, birtokolt jövedéki terméket, ideértve a vámmentesen behozott, zárjegy nélküli alkoholterméket, valamint adójegy nélküli dohánygyártmányt, amennyiben azt értékesítik; * a Jöt.-ben előírt engedély nélkül előállított megfigyelt terméket, a törvényben előírt engedély nélkül megszerzett, birtokolt, kiszerelt, felhasznált, 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket, kivéve a nyilvántartásba vett felhasználó által beszerzett, felhasznált egyéb ellenőrzött ásványolajat és megfigyelt terméket; * a Jöt. 15. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti ásványolajat – azaz azt az ásványolajat, amely a Jöt. 52. § (1) bekezdésének i) pontja és az 52. § (2) bekezdése alá tartozik, és amelyet üzemanyagként, üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként vagy tüzelő-, fűtőanyagként, továbbá a fűtőolajat üzemanyagként kínálnak, értékesítenek (az exportálás és a más tagállamba való értékesítés kivételével) vagy használnak fel, és azt megelőzően nem keletkezett a jövedéki törvény egyéb rendelkezései szerint adófizetési kötelezettség -, kivéve, ha az ásványolajra az adó kivetését kérték; * a jelölt gázolajat, ha azt áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajó üzemanyagtartályából eltávolították (kivették); * azt az alkoholterméket, amelyből a teljes denaturáláshoz felhasznált anyagokat részben vagy egészben kivonták, vagy olyan anyagot adtak hozzá, amely a teljesen denaturált alkohol hatását ízre vagy szagra megváltoztatta, vagy azt a teljesen vagy részlegesen denaturált alkoholterméket, amelyet a Jöt. hatálya alá tartozó adóköteles ital előállításához használtak fel, illetve amelyet az előbbiek szerint az élvezeti célra szolgáló termékben hoztak forgalomba, értékesítettek vagy tartanak birtokban; * azt a motorbenzint és gázolajat, amelyre a Jöt. 57. és 57/B §-a rendelkezéseinek megsértésével jogosulatlan adólevonást vagy adó-visszaigénylést érvényesítenek (a fentiekben megjelölt termékek ún. adózás alól elvont termékek).
Intézkedések
Üzletbezárás
Jövedéki engedélyes kereskedő
A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató személlyel szemben, amennyiben
– az adójegyre, a zárjegyre vagy a Jöt. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hivatalos zárra – hordós és kannás kiszerelésben történő borszállítás és -értékesítés esetén kizárólag a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár – vonatkozó, a Jöt.-ben és a végrehajtási rendeletben meghatározott szabályokat, vagy
– a 105. § (3) bekezdésének,
– a 106. § (1) bekezdésének, illetve a 110. § (9) és (15) bekezdésének
rendelkezését megsérti, az Art. 174. §-ában meghatározott intézkedés (üzlethelyiség lezárása, tevékenység gyakorlásának felfüggesztése) alkalmazandó azzal, hogy a helyiséget az első jogsértés alkalmával 30, minden további jogsértés alkalmával 60 napra kell bezárni.
Üzletbezárást megalapozó cselekmények jövedéki engedélyes kereskedő esetén
A Jöt. 105. §-ának (3) bekezdése értelmében a jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajterméket 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint az adózott biodízel és az adózott, 5 liter vagy annál kisebb kiszerelésben forgalmazott üzemanyag-adalék kivételével megfigyelt terméket – főszabályként – nem forgalmazhat. * A 106. § (1) bekezdése szerint a jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolnia kell. A jövedéki engedélyes kereskedő – az 5,5 térfogatszázaléknál alacsonyabb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű termék kivételével – az alkoholterméket – bizonyos eltéréssel - csak zárjeggyel és – a Jöt. 73. §-ának (10) bekezdésében foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszer-nagykereskedelem kivételével – 2 liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben, a dohánygyártmányt csak adójeggyel, a bort csak palackos kiszerelésben, illetve a szőlőbort hivatalos zárral ellátott kannás kiszerelésben is beszerezheti, készletezheti, értékesítheti. * A 110. § (9) bekezdése előírja, hogy a vonatkozó jogszabály szerinti vendéglátás üzletkörökben kiadott működési engedéllyel rendelkező, nem jövedéki engedélyes kereskedő elvitelre bort csak palackban vagy hivatalos zárral ellátott kannában forgalmazhat, továbbá a nem jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint az adózott biodízel és az adózott, 5 liter vagy annál kisebb kiszerelésben forgalmazott üzemanyag-adalék kivételével megfigyelt terméket nem forgalmazhat [Jöt. 110. §-ának (15) bekezdése].
Nem jövedéki engedélyes kereskedő
Amennyiben a nem jövedéki engedélyes kereskedő a Jöt. 114. § (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti terméket – tehát olyan jövedéki terméket, amelynek adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérőokmánynyal, vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani, valamint a jövedéki törvény szerint zárjeggyel, hivatalos zárral, illetve adójeggyel ellátandó, de zárjegy, hivatalos zár, illetve adójegy nélküli, hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyű, hivatalos zárú, illetve adójegyű alkoholterméket, hordós és kannás kiszerelésű bort, illetve dohánygyártmányt - tart készleten, illetve értékesít, úgy üzlethelyiségét az első jogsértés alkalmával 12, ismételt előfordulás esetén 30, majd minden további jogsértés alkalmával 60 napra kell bezárni.
A Jöt. a fentieken túlmenően a nem jövedéki engedélyes kereskedő vonatkozásában egyéb jogsértéseket is üzletbezárással szankcionál. Ennek megfelelően, ha a nem jövedéki engedélyes kereskedő az üzemanyagtöltő állomáson nem alkalmazza a jogszabályban előírt pénztárgépet, vagy a 106. § (8) bekezdésében, illetve a 110. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezést megsérti (nem értve ide, ha a nem jövedéki engedélyes kereskedő saját hatáskörében, akkreditált laboratóriumi vizsgálattal tárta fel a szabványon kívüliséget), az üzemanyagtöltő állomást az első jogsértés alkalmával 30, a második és további jogsértés alkalmával 60 napra be kell zárni.
Az intézkedés mellőzhetősége
Nem kell alkalmazni az üzlethelyiség lezárását abban az esetben, ha az üzemanyag mennyisége, amelyre az előzőekben részletezett jogsértést elkövették, nem éri el az 500 litert. Az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep esetében a vámhatóság továbbá mérlegelheti az említett intézkedés alkalmazását, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep jövedékitermék-készletének ellenőrzése során megállapított, a külön jogszabály szerint el nem számolható üzemanyagtöbblet mennyisége termékenként nem haladja meg az 1000 litert.
Beszerzés, kitárolás tilalma
A Jöt. a hajó üzemben tartójának meghatározott jogszabálysértő magatartása esetén szabályozza a kitárolás tilalmát. E szerint a hajó üzemben tartója – amennyiben megállapítást nyer, hogy az adózás alól elvont jelölt gázolaj tőle származik - a jogsértés feltárásától számított két évig ún. jelölt gázolajat nem szerezhet be, illetőleg részére a kikötői adóraktár – a vámhatóság erről szóló értesítését követően – nem tárolhat ki.
Adóraktár működtetésének felfüggesztése
Az adóraktár működtetése akkor függeszthető fel, ha az adóraktár engedélyese az adóraktár működtetésének feltételeit oly módon sérti meg, hogy a szabályok megsértése a jövedéki biztosíték összegének legalább 20 százalékát meghaladó összegű adót érint. A működtetés felfüggesztésével egyidejűleg a jövedéki biztosíték összegét 50 százalékkal fel kell emelni, és az adóraktár engedélyesét a jövedéki biztosíték mérséklésének lehetőségéből két évre ki kell zárni. Amennyiben pedig az engedélyes a jövedéki biztosíték összegét meghaladó összegű adót – különösen a tevékenység körülményeinek megváltoztatásával – eltitkolja, úgy az adóraktár teljes jövedékitermék-készlete elkobozható.
A felfüggesztés időtartama
A felfüggesztés legfeljebb 60 napra szólhat.
Üzletbezárást megalapozó cselekmények nem jövedéki engedélyes kereskedő esetén
A Jöt. 106. §-ának (8) bekezdése szerint a jövedéki engedélyes kereskedő a törvény 103. §-ának (1) bekezdésében megjelölt ásványolajterméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és – kivéve a 0 adómérték alá tartozó terméknek természetes személy részére történő értékesítését – nem értékesíthet, a nem jövedéki engedélyes kereskedő nem vásárolhat, illetve a fűtőolajat a jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag olyan vevőnek értékesíthet, aki az ellenértéket a saját nevére szóló bankszámlájáról egyenlíti ki. * A110. § (13) bekezdése alapján a légi járművek kiszolgálását végző üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő 2710 19 21 vámtarifaszámú üzemanyag-petróleum és a 2710 11 31 vámtarifaszámú repülőbenzin, és csak kútoszlopon keresztül, értékesíthető. Egyéb üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő, 2710 11 41, 2710 11 45 és 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan motorbenzin, 2710 19 41 vámtarifaszámú gázolaj, 2710 19 41, 2710 19 45 vámtarifaszámú tüzelőolaj és az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti üzemanyagcélú cseppfolyósított gáz, valamint a hatályos magyar szabványnak megfelelő biodízel értékesíthető és csak kútoszlopon keresztül. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha az üzemanyagtöltő állomás tartályában kétféle üzemanyag véletlen keveredésével keletkezett ásványolajterméket, vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedő saját hatáskörében kezdeményezett minőségvizsgálat keretében, akkreditált laboratórium által megállapított szabványon kívüli ásványolajat megsemmisítés céljából adóraktárba szállítanak (értékesítenek).
Lefoglalás
A törvény szigorúan meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a hatóság elrendelheti az elkobzást. Ennek megfelelően a vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során
– a tényállás tisztázása, továbbá
– a Jöt. szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el.
A lefoglalás tárgyai
A vámhatóság
– az adózás alól elvont jövedéki terméket,
– a jogosulatlanul előállított cukorcefrét és abból előállított terméket,
– a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt, a 115. § (3) bekezdésének rendelkezése alá eső bort,
– a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyet, adójegyet, hivatalos zárat,
– a jogosulatlanul előállított vagy birtokolt desztillálóberendezést, a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt,
– a termékek, a zárjegy előállítására használt eszközt, valamint
– a termékek, a zárjegy felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt
lefoglalja.
Fontos azonban, hogy a vámhatóság az előző bekezdésben foglaltakon túl lefoglalhat bármely dolgot - az élő állat kivételével -, amelyre az eljárásban mint tárgyi bizonyítási eszközre szükség van.
A lefoglalás mellőzhetősége
Bizonyos esetekben a Jöt. a vámhatóság mérlegelésére bízza, hogy jogsértés esetén alkalmazza-e a lefoglalást, avagy sem.
A fentiekben elmondottak értelmében tehát a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető akkor, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:
– a termékek mennyisége nem haladja meg a Jöt. 110. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve a zárjegy mennyisége a 100 darabot, és
– a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást az eszközön nem végeztek, továbbá
– a jövedéki jogsértésért felelős személy a jogsértést első ízben követte el.
Eljárási szabályok
A Jöt. tartalmazza a lefoglalással kapcsolatos eljárási szabályokat is, amelyek közül a legfontosabbakat a következőkben foglaljuk össze:
– a vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik;
– a lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél – jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet, amelyet a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál, és amelynek a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya;
– a lefoglalást végzéssel meg kell szüntetni, ha lefoglalt dologra, továbbá a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt, nem a jövedéki jogsértés elkövetőjének a tulajdonában lévő eszközre, ha arra a jövedéki eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség; a termékekre, a zárjegyre és az eszközre, ha a jövedéki ügyben hozott határozatban jövedéki bírságot nem állapítanak meg; a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt, az elkövető tulajdonában lévő eszközre, ha a jövedéki ügyben hozott határozatban jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőre megfizették, vagy arra – elidegenítési tilalom bejegyzése mellett – részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek; amennyiben a jövedéki jogsértéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste;
– a lefoglalt termék, dolog és eszköz – az előző bekezdés utolsó mondatában foglalt eset kivételével – annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta; amennyiben a fentiek szerint a jövedéki jogsértéssel kapcsolatban büntetőeljárás indult, úgy a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni;
– ha a lefoglalt termék azonosítása (fajtája, minősége) a vámhatóság részéről kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt szakértői vizsgálattal kell tisztázni;
– a lefoglalt termék, zárjegy, dolog és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, valamint az előző bekezdés szerinti szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik akkor, ha jogerősen végrehajtható jövedéki bírság megfizetésére kötelezték, ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.
Elkobzás
Az elkobzás esetei
Jövedéki bírság kiszabása
A lefoglalt termékeket, zárjegyet, továbbá a jogosulatlanul előállított vagy birtokolt desztillálóberendezést, a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt, valamint a termékek, a zárjegy előállítására használt eszközt el kell kobozni akkor, ha a jövedéki ügyben jogerősen jövedéki bírságot szabnak ki.
Törvénysértő átalakítás
A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a következő bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon a jövedékitörvény-sértés elkövetését célzó átalakítást végeztek.
Fizetési késedelem
A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt el kell kobozni továbbá akkor, ha a jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján – nem engedélyeztek. Az elkobzásról ebben az esetben a fizetési kötelezettség teljesítésének elmaradását megállapító, illetve amennyiben a jövedéki jogsértés elkövetője ismeretlen, úgy az eljárást megszüntető végzésben kell rendelkeznie a hatóságnak.
Adókivetési tilalom
Az elkobzott termékre nem kell az adót kivetni.
Megsemmisítési kötelezettség
A Jöt. kötelező érvénnyel mondja ki, hogy az elkobzott termékek, zárjegyek és eszközök közül
– az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény hatálya alá tartozó terméket, a cukorcefrét és az abból előállított terméket, továbbá a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt bort, valamint a dohánygyártmányt,
– a zárjegyet és a jogosulatlanul előállított vagy birtokolt desztillálóberendezést, a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt, továbbá a termékek, a zárjegy előállítására használt eszközt meg kell semmisíteni, illetve
– az előző pontokba nem tartozó egyéb elkobzott termék és eszköz esetén a vámhatóság intézkedik azoknak az állam javára történő értékesítéséről, illetve eredménytelenség esetén azt is meg kell semmisíteni, végül
– azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene, úgyszintén meg kell semmisíteni.
Jogkövetkezmények együttes alkalmazása
Kiemelendő, hogy az előzőekben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók azzal, hogy amennyiben az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatti jogsértéssel összefüggésben jövedéki bírság és adóbírság is kiszabható, úgy jogkövetkezményként a súlyosabb joghátrányt kell megállapítani. Lényeges, hogy e jogkövetkezmények nem érintik az adó megfizetésének kötelezettségét, továbbá a vámjogszabályok és az Art. rendelkezései szerint megállapítható pótlékokat sem.
Kereskedelmi mennyiségek a Jöt.-ben
A jövedéki törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségűnek * az ásványolajterméknek motorbenzinből a gépjármű üzemanyagtartályán kívül 40 litert, egyéb benzinből 20 litert, petróleumból 50 litert, gázolajból a gépjármű és erőgép üzemanyagtartályán kívül 100 litert, tüzelőolajból 3500 litert, fűtőolajból 3500 kilogrammot, biodízelből 100 litert, * a cigaretta 800 darabot, * a szivar 200 darabot, a szivarka 400 darabot, * a fogyasztási dohány 1000 grammot, * a sör 110 litert, * a köztes alkoholtermék 20 litert, * az alkoholtermék 10 litert, * a bor és pezsgő együttesen 90 litert (ebből pezsgő legfeljebb 60 liter) * meghaladó mennyisége minősül.
Hatósági felügyelet
Hatósági felügyelet a Jöt.-ben
Bizonyos jövedéki engedélyes tevékenységek kizárólag a hatóság felügyelete mellett végezhetők. A Jöt. értelmében ilyennek minősül és a vámhatóság felügyelete alatt végezhető
– a jövedéki termék előállítása, az adózatlan jövedéki termék raktározása, adófelfüggesztés alatt történő szállítása, az adómentesen beszerzett jövedéki termék felhasználása, valamint
– az adóraktári engedély megszűnése után az adóraktár engedélyese, illetve a keretengedély érvényességének megszűnése után az adómentes felhasználó jövedéki termékkel kapcsolatos tevékenysége, a készleten maradt jövedéki termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.
A hatósági felügyelet módjai
Hatósági felügyelet gyakorlása lehetséges
– folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy
– helyszíni, eseti vizsgálattal.
Engedélyesi kötelezettségek
Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó
– évente, a tárgyév utolsó napjával, illetve a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóraktár-engedélyes és adómentes felhasználó esetében az üzleti év mérlegfordulónapjával,
– az adóraktári vagy a keretengedély megszűnésének napjával, illetve
– a vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén az ellenőrzés napjával
a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.
Hatósági megállapítás
A vámhatóság az előző bekezdés szerinti esetekben, az ott megjelölt időpontra vonatkozóan jegyzőkönyvvel megállapítja a készleten lévő jövedéki termék tényleges mennyiségének és nyilvántartás szerinti készletének különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó készlethiányt, illetve a készlettöbbletet. A különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell számítani.
Adó-visszaigénylési kérelem elbírálásának minősítése
Adó-visszaigénylés (adó-visszatérítés) esetén a kérelem elbírálása során végzett kiutalás előtti ellenőrzés a hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik.
Lényeges végül, hogy a hatósági felügyelet keretében a vámhatóság által végzett vizsgálat nem minősül az Art. alkalmazásában ellenőrzéssel lezárt időszaknak.
A hatósági felügyelet ellátásának feltételei
A hatósági felügyelet ellátásának feltételeire vonatkozó előírásokat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtási szabályait tartalmazó 8/2004. (III. 10.) PM rendeletben (R.) találjuk meg. Ezek a rendelkezések lényegében a jövedéki hatóság és a jövedéki tevékenységet folytatók közötti együttműködést feltételezik.
Az adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó kötelezettségei
Az R. szerint a Jöt.-ben részletezett hatósági felügyelet ellátásához – amelynek szabályait az előzőekben ismertettük – az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó
– a jövedéki termékek mennyiségi megállapításához szükséges hitelesített mérőműszerekről, eszközökről, edényekről, táblázatokról, a mintavételhez szükséges edényzetről, a vett minták biztonságos tárolásáról gondoskodik, és ezeket az ellenőrzéssel megbízottak részére bocsátja;
– az adóraktár vagy adómentes üzem műszaki berendezéseinek és felszerelésének megvizsgálásához, valamint az üzemi berendezések hivatalos zárral történő biztosításához szükséges eszközöket és segítő személyzetet az ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátja, továbbá
– együttműködik az ellenőrzéssel megbízottakkal, és részükre megadja a szükséges felvilágosítást.
Ellenőrzési feltételek megteremtése
Amennyiben a hatóság a Jöt.-ben meghatározott és az előzőekben utalt folyamatos jelenléttel és vizsgálattal látja el a felügyeletet, úgy az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó gondoskodik az ellenőrzéssel megbízottak részére az adóraktár, az adómentes üzem területén megfelelő irodahelyiség és pihenőszoba rendelkezésre bocsátásáról és azok fűtéséről, világításáról, takarításáról, azaz megteremti a felügyelet szakszerű és megfelelő körülmények közötti lefolytathatóságának valamennyi feltételét.
A feltételek megteremtése jelentős többletterhet jelent az arra kötelezetteknek, hiszen az azoknak megfelelő helyiségeket az adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak ellenszolgáltatás nélkül, saját költségére és veszélyére kell az ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátania.
Hatósági többletelőírások
Az előzőekben ismertetetteken túlmenően, a regionális jövedéki központ az adóraktár helyi körülményeinek figyelembevételével, az adó megfizetésének biztosítása érdekében a hatósági felügyelet folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való gyakorlásához a korábban részletezett engedélyesi kötelezettségekkel kapcsolatban további részletes előírásokat – értelemszerűen – határozhat meg, amelyeket az engedélyben természetesen rögzíteni kell. Az említett előírásokat határozattal lehet csak módosítani.
A folyamatos jelenléttel végzett felügyelet elrendelhetőségének feltételei
Az adóraktárban vagy az adómentes felhasználó üzemében a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyelet gyakorlása elrendelhetőségét az R. feltételekhez köti. E szerint az ilyen jellegű hatósági felügyelet akkor rendelhető el, ha olyan körülmény merül fel, amely a jövedéki adó befolyásának fokozottabb veszélyeztetettségét valószínűsíti.
Az R. szabálya szerint a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik, ha az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó a tevékenységét
– meghatározott jelentési kötelezettség mellett végezheti;
– a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz 3 nappal korábban tett bejelentés alapján folytathatja; illetőleg
– a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz 3 nappal korábban bejelentett időpontban és jelenlétében végezheti.
Elrendelés határozattal, többletkötelezettségek előírása
A regionális jövedéki központ a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyeletet az adóraktári engedélyben, illetve a keretengedélyben vagy az engedély kiadását követően határozattal rendeli el, azzal, hogy a keretengedélyben vagy határozatban a jövedéki termék felhasználásával előállított termékekre vevőnyilvántartás-vezetési kötelezettséget is előírhat.
Mentesülés
Az előzőekben ismertetettek szerint elrendelt folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt hatósági felügyelet alól felmentés adható. A felmentést kérelemre – a körülmények mérlegelése alapján – a külön jogszabály szerint az engedélyezéssel kapcsolatos ügyben másodfokon eljáró vámszerv ad, amelyhez címzett kérelmet az adóraktári engedélyt kiadó regionális jövedéki központnál kell benyújtani. A kérelem elfogadásáról vagy annak elutasításáról határozatban kell rendelkezni.
A vámhatóság hivatalos helyén kívüli eljárások
A jövedéki engedélyes tevékenység során előfordulhat, hogy bizonyos cselekmények, ellenőrzések elvégzésére a vámhatóság hivatalos helyiségében nincs lehetőség. Ilyenkor, a vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárása, továbbá a zárjeggyel ellátandó jövedéki termékek utáni adó-visszatérítéshez szükséges vámhivatali eljárás (zárjegy levétele) esetén – az engedélyezési eljárás és ahhoz kapcsolódóan a hivatalos zár felhelyezése kivételével – a kérelmezőnek szemledíjat kell fizetni, és – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - meg kell fizetni az eljárás során felmerülő szakértői és más vizsgálati díjat, szállítási, kiszállási és más vizsgálati költségeket (költségtérítés).
A hatósági felügyelet területei
Üzemakadály
A hivatalos zárral ellátott mérőberendezés vagy üzemi berendezés működésében keletkező minden olyan rendellenességet, amely a mérés pontosságát, a gyártás technológiáját befolyásolja, üzemakadálynak kell tekinteni.
A hivatalos zárral biztosított üzemi berendezést és a hivatalos zárat a műszaki leírásban rögzített állapotban kell tartani, azon változtatást – a kárt okozó üzemzavar, baleset megelőzésének vagy következménye elhárításának kivételével – a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz történt előzetes, írásban tett bejelentés után, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal kiküldöttje jelenlétében lehet csak végrehajtani.
Bejelentési kötelezettség
Amennyiben az adóraktárban a termelés és tárolás során jövedéki termék megsemmisül, vagy olyan üzemi berendezés működésében keletkezik zavar, rendellenesség, amelyen a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal hivatalos zárat alkalmazott, akkor azt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak – az észlelést követően haladéktalanul – be kell jelenteni.
A bejelentés tartalma
Az üzemakadály észlelése esetén a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban, 2 példányban bejelentést kell benyújtani.
A bejelentésnek tartalmaznia kell
– a meghibásodott üzemi berendezés megnevezését,
– a mérőberendezés esetén annak típusát, számát, számlálókészülékének állását,
– az üzemakadály bekövetkezésének idejét és okát.
Tevékenység megszüntetésének kötelezettsége
A hivatalos zárral ellátott mérőberendezés vagy üzemi berendezés működésében mutatkozó üzemakadály észlelésekor az azzal összekapcsolt berendezésen a termelést, a ki- és betárolást azonnal meg kell szüntetni. Nem vonatkozik e rendelkezés azokra az esetekre, amikor a termelés azonnali megszüntetése a kőolaj-finomítóban, illetve a pirolízisüzemben a folyamatos technológia megszakítását jelenti. Ha a mérőberendezést, valamint a hivatalos zárral ellátott üzemi berendezést helyben nem lehet kijavítani, a termelést, szállítást csak másik mérőberendezés, üzemi berendezés felszerelése után szabad folytatni.
A zár eltávolításának szabályai
Az üzemi berendezésről a hivatalos zárat csak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal távolíthatja el.
Hivatalos zár levétele egyéb okból
Ha a hivatalos zár alá vett üzemi berendezés javítása, tisztítása vagy bármely más ok miatt a hivatalos zár levétele válik szükségessé, vagy ha a hivatalos zár megsérült, illetve elhasználódott, azt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnál az ok megjelölésével írásban vagy a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szerinti elektronikus úton azonnal be kell jelenteni.
A hivatalos zárat az adóraktár engedélyese által erre kijelölt felelős üzemvezető jogosult levenni baleset, kárt okozó üzemzavar megelőzése, illetve következményének elhárítása céljából, vagy ha a bejelentett karbantartás, javítás során további zárlevétel vált szükségessé, és arra a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyt adott. (A felelős üzemvezető a hivatalos zár levételét – a levétel időpontjának feltüntetésével – a termelési naplóba köteles bejegyezni, a levett hivatalos zárat köteles megőrizni, és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak átadni.)
Készletbevallás, készletfelvétel
Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a vámhatóság ellenőrzése esetén a készletfelvételhez készletbevallást ad.
A készletbevallás vezetése, tartalma, benyújtása
Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a készletbevallásban az adóraktárban, illetve a telephelyen tárolt minden adózott és adózatlan jövedéki terméket – tárolóegységenként részletezve – fel kell tüntetnie.
A készletbevallásnak tartalmaznia kell
– a tárolóhely megnevezését;
– a tárolóegységek (tárolótartály, hordó, palack, gyűjtőcsomag, bála, karton stb.) tételszámát, megnevezését és számjelét;
– a tárolóegységekben lévő jövedéki termék fajtáját, vámtarifaszámát, mennyiségét (az adó alapjául szolgáló mértékegységben);
– a készletbevallás átadásának időpontját; valamint
– a felelős üzemvezető aláírását és nyilatkozatát arról, hogy a készletbevallásban feltüntetett helyeken kívül nem tárolnak máshol jövedéki terméket.
A készletbevallás egyébként – a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által előzetesen jóváhagyott formában – számítógépes nyilvántartáson keresztül is benyújtható.
A készletfelvétel ellenőrzése
A készletfelvétel ellenőrzése lehetséges tételes vagy egyszerűsített eljárásban. Az egyszerűsített eljárás pedig lehet szúrópróbaszerű vagy adminisztratív.
Az ellenőrzést a készletfelvétel céljából adott készletbevallás adatainak alapulvételével kell elvégezni, amely ellenőrzés külső és belső termékvizsgálatból áll. A külső termékvizsgálat a termékek darabszámának, azonosságának megállapításából, továbbá az alkalmazott azonossági jelek vizsgálatából áll. A belső termékvizsgálat kiterjed a termék minőségének, mennyiségének, megnevezésének, vámtarifaszámának, származási helyének ellenőrzésére, továbbá azoknak az adatoknak és okmányoknak, illetőleg iratoknak a megvizsgálására, amelyek a készletfelvételhez, illetőleg az adóbevalláshoz szükségesek.
Ellenőrzésfajták
Az egyszerűsített ellenőrzés lehet mint az korábban már említettük,
- szúrópróbaszerű, amely teljes körű külső termékvizsgálatból áll, és a kiválasztott jövedéki termékekre kiterjedő tételes ellenőrzésből, vagy
- adminisztratív, amely a termékmérleg és a készletbevallás vizsgálatából
áll.
Egyszerűsített ellenőrzés a megbízható adósnál és a megbízható adómentes felhasználónál (lásd fogalomtár), valamint a Jöt. 58. § (4) bekezdése d) pontjában említett vasúti tartálykocsiban tároló adóraktárban végzett készletfelvétel alkalmával tartható, egyéb esetben pedig csak akkor, ha a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal értékelése alapján az egyszerűsített ellenőrzés nem jár az adó beszedésének, befolyásának veszélyeztetésével.
Tételes ellenőrzést akkor kell végezni, ha jogszabályt sértő cselekmény elkövetésére alapos gyanú merül fel, továbbá ha az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó ellen csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás indul. Tételes ellenőrzést kell tartani emellett abban az esetben is, ha az egyszerűsített ellenőrzés alkalmazása során a készletbevallás és a termékmérleg adatai között bármilyen eltérés tapasztalható.
Mintavétel
Az adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülés feltétele
Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (3) bekezdésének b)-d) pontja és (5) bekezdésének a)-c) pontja szerint belső minőség-ellenőrzéshez, az adóellenőrzés céljaira, illetve az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira mintaként felhasznált jövedéki termék után adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha azokat az engedélykérelemhez benyújtott, a mintavételi szabályzatában meghatározott módon vette és mintavételi nyilvántartásába bejegyezte. (A belső minőség-ellenőrzés céljaira szolgáló mintának a már készletre vett jövedéki termékből vett minta minősül.)
A Jöt. 13. § (3) bekezdésének b)-d) pontjai értelmében az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,
– amelyet az adóraktárban a belső minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára – a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő – mintavételi szabályzat szerint felhasználtak;
– amelyet az adóraktárban az adóellenőrzés céljaira a vámhatóság felhasznált, illetve
– amelyet az adóraktárban az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira átadtak.
Az (5) bekezdés a)-c) pontjai szerint pedig az adómentes felhasználó véglegesen mentesül azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól,
– amelyet az üzemében, raktárában a belső minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára a – hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzata szerint felhasznált;
– amelyet az üzemében, raktárában az adóellenőrzés céljaira a vámhatóság felhasznált; illetve
– amelyet az üzemében, raktárában az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira adtak át.
Mintavételi esetek
Mintavétel a Jöt. vonatkozó előírása értelmében két esetben szükséges a következők szerint.
A jövedéki termékekből a vámhatóság akkor vesz mintát, ha a jövedéki termék minőségét az adóellenőrzés céljaira szakértői vizsgálattal kell megállapítani. A mintát az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó jelenlétében, a mintavételi szabályzat előírásai szerint kell venni. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó bocsátja rendelkezésre.
A mintavétel másik esete a kötelező érvényű vámtarifa-besoroláshoz történő mintavétel. A kötelező érvényű vámtarifa-besorolás céljára a termékmintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó és a felhasználói engedélyes mintavételi szabályzatában foglaltak szerint kell venni. Amennyiben a mintavétel a vámhatóság által kezdeményezett kötelező érvényű vámtarifa-besoroláshoz történik, a mintát és a mintavételhez szükséges edényt az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes köteles díjmentesen rendelkezésre bocsátani.
Szakértői vizsgálat
Abban az esetben, ha a kitároló és betároló adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes vagy köztük és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal között a jövedéki termék mennyiségének vagy minőségének megállapításával kapcsolatban vita merül fel, az a Jöt.-ben meghatározott szakértői vélemény alapján dönthető el.
Mintavétel
A szakértői vizsgálat céljára a hivatalos mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes jelenlétében, a mintavételi szabályzatában foglaltak szerint veszi. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó köteles rendelkezésre bocsátani (hasonlóan a korábban a mintavétel szabályainál már ismertetettekhez).
Költségviselés
Ha a szakértői vizsgálat azért válik szükségessé, mert a kitároló és betároló adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes vagy köztük és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal között a jövedéki termék mennyiségének vagy minőségének megállapításával kapcsolatban vita merül fel, akkor a vizsgálat költségei az adóraktár engedélyesét vagy az adómentes felhasználót vagy a felhasználói engedélyest terhelik. Megjegyezzük, hogy ebben az esetben a mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal veszi és juttatja el a vizsgálatot végző laboratóriumba.
A vizsgálat helye
A minta vizsgálatára csak a Jöt. által tételesen felsorolt intézményben van lehetőség, azaz az alábbi laboratóriumokban:
– a vizsgálatra jogszabályban feljogosított laboratóriumban,
– a Nemzeti Akkreditáló Testület által minősített vizsgáló laboratóriumban, a szőlőbor esetében az OBI-ban (Országos Borminősítő Intézet), valamint
– a jövedéki termék – kivéve a szőlőbor – gyártójának, forgalmazójának ISO 9000 szabványok szerinti minősítéssel rendelkező laboratóriumában.
Megsemmisítés
Az adóraktár engedélyese a Jöt. 13. § (3) bekezdésének e) pontja, az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (5) bekezdésének d) pontja alapján az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha a jövedéki termék megsemmisítését a Jöt. erre vonatkozó szabályai szerint végzi el. E rendelkezések – mint azt a későbbiekben látni fogjuk – meglehetősen szigorúak.
A Jöt. 13. § (3) bekezdésének e) pontja alapján az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, amelyet az adóraktárban vagy onnan kitárolva a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisítettek, míg az (5) bekezdés d) pontja szerint az adómentes felhasználó véglegesen mentesül azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, amelyet az üzemében, raktárában vagy onnan kitárolva a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisítettek.
Bejelentési kötelezettség
Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a jövedéki termék megsemmisítését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban, előzetesen kell bejelentenie.
A megsemmisítés módja
A megsemmisítést – a Jöt. általános előírása szerint – a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett oly módon kell elvégezni, hogy a megsemmisítést követően jövedéki terméket ne lehessen visszanyerni.
Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából a jövedéki termékek megsemmisítése lehetséges
– a dohánygyártmány esetében elégetéssel, szétbontással és idegen vagy szennyező anyaggal való összekeveréssel, illetve szennyező folyadékkal való leöntéssel, eláztatással, továbbá darálással, tüzelési célra történő brikettálással, komposztálással;
– a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék esetében – a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával – szennyvíztisztító telepen történő kiöntéssel vagy hulladékfeldolgozó üzemben végzett elégetéssel, az alkoholtermék előállítása során melléktermékként keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő alkoholtermék esetében, továbbá az előállító adóraktárban – a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával – végzett elégetéssel, illetve az adómentes felhasználónál szennyezetté vált alkoholterméknek – vámhivatali ellenőrzés mellett történő vegyipari felhasználásával;
– a denaturált alkohol esetében egyéb ipari célra való felhasználással;
– a sör és a szőlőbor esetében szennyvíztisztító, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel;
– a pezsgő esetében szennyvíztisztító, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel; valamint
– az ásványolaj esetében a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával, vámhivatali ellenőrzés mellett végzett elégetéssel.
Szállítási szabályok
Jövedéki termék megsemmisítési céllal adóraktárból, adómentes felhasználótól vagy importálótól
– adóraktárba termékkísérő okmánnyal,
- szennyvíztisztító, hulladékhasznosító telepre, égetőműbe pedig kizárólag olyan szállítólevéllel szállítható, amely tartalmazza a jövedéki termék megnevezését, vámtarifaszámát, mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben, valamint a vámhivatal által alkalmazott azonosító jelek számát és megnevezését, azzal, hogy amennyiben nem adóraktárban semmisítették meg a jövedéki terméket, úgy a vámhivatal ezen a szállítólevélen igazolja a betárolás és a megsemmisítés megtörténtét.
Jegyzőkönyv a megsemmisítésről
A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak – ha a megsemmisítés feltételei fennállnak - a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készítenie.
A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
– a megsemmisítést ellenőrző hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését;
– a megsemmisítés helyét, idejét, módját és körülményeit;
– a megsemmisített jövedéki termék megnevezését, mennyiségét, származásának igazolását, továbbá az adójeggyel ellátott dohánygyártmány esetében a dohánygyártmánnyal együtt megsemmisített adójegyek darabszámát, valamint általánosforgalmiadó- és jövedékiadó-értékének olyan levezetését is, amely kétséget kizáróan alátámasztja az a