Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH a 31-es számú Magyar Közlönyben közzétette a 2006. április 1. és április 30. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Ólmozatlan motorbenzinek:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 262 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 272 Ft/l
Gázolaj 259 Ft/l
Keverék 279 Ft/l
(Magyar Közlöny, 2006/31. szám)
Csalás és adócsalás fiktív számlák felhasználásával
Csalás bűncselekményét valósítja meg az, aki adóalanyiság nélkül vagy adóalanyként, de valóságos gazdasági tevékenység nélkül kiállított bizonylatok alapján igényel vissza általános forgalmi adót – állapítja meg a Legfelsőbb Bíróság büntető jogegységi tanácsa. Az 1/2006. BJE számú jogegységi határozat megállapítja továbbá, hogy adócsalás bűntettét követi el az általános forgalmi adó alanya, ha – akár az általa felszámított fizetendő adóra nézve, akár más adóalany által előzetesen felszámított levonható adó összegének a feltüntetése körében - fiktív bizonylatok alapján valótlan adatokat közöl az adóhatósággal, amennyiben cselekményének az eredménye a törvényes mértékű adófizetési kötelezettség keretei között marad. A jogi minősítés alapjául szolgáló elkövetési érték az adócsökkentés összege.
Abban az esetben, ha az adóalany fiktív bizonylatok felhasználásával történő adóelszámolása a törvény szabályai szerint fizetendő általános forgalmi adó összegének csökkentésén túlmenően jogszerűtlen adó-visszatérítési igényt is eredményez, - függetlenül a visszatérítés módjától – az elkövető terhére az előző 2. pont szerint megállapítandó adócsalás bűncselekményével valóságos alaki halmazatban a visszaigényelt adó összegére mint kárra megvalósult csalás bűncselekményét is meg kell állapítani.
(Magyar Közlöny, 2006/38. szám)
A Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény egységes szerkezetben
A Magyar Közlöny 44. számában megtalálható a Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény), valamint a büntetőeljárásról szóló törvény (1998. évi XIX. törvény) egységes szerkezetbe foglalt szövege.
(Magyar Közlöny, 2006/44. szám)
A fizetési felszólítás formai, tartalmi követelménye
A felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeinek változása szerint a fizetési felszólításnak tartalmaznia kell:
– az arra való figyelmeztetést, hogy felszámolási eljárás kezdeményezhető az adós ellen, ha a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem vitatja indokolt írásbeli nyilatkozatban a fizetési felszólításban megjelölt követelést, és nem is egyenlíti azt ki,
– az adós nevét és címét,
– a hitelező nevét és címét,
– a követelés - azon belül a főkövetelés és járulékai – összegét, mértékét és esedékességét,
– a tartozás jogcímét,
– az engedményező nevét és az engedményezés időpontját, ha a hitelező a követelést engedményezés útján szerezte,
– a hitelező meghatalmazott képviselőjének nevét és címét, ha a hitelező meghatalmazott képviselő útján jár el,
– a hitelező vagy a hitelező meghatalmazott képviselőjének aláírását.
A változást tartalmazó 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet július 1-jén lép hatályba.
(Magyar Közlöny, 2006/40. szám)
A felszámolót megillető díj
A felszámolót a 2007. január 1-jén hatályba lépő 16/2006. (IV. 7.) IM rendeletben foglaltak szerint díj illeti meg a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból. A zálogtárgy értékesítéséből vételárként befolyt összeget elsődlegesen a zálogtárgy megőrzésének, állaga megóvásának, értékesítésének költségeire kell fordítani. A felszámolót megillető díj mértéke a zálogtárgy értékesítése során befolyt – az általános forgalmi adóval csökkentett – vételár 4%-a.
(Magyar Közlöny, 2006/40. szám)
Számviteli feladatok végelszámoláskor
A végelszámolás számviteli feladatait fogalmazza meg a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodókra vonatkozik.
A július 1-jén hatályba lépő jogszabály megállapítása szerint a végelszámolás időszaka a végelszámolásnak a cégeljárási törvényben (Ctv.) meghatározott kezdő időpontjától a végelszámolás befejezése időpontjáig, illetve – a gazdálkodó törlését követően – a vagyonnak a tulajdonosok részére történő kiadásáig terjed.
A végelszámolás időszaka alatt a gazdálkodó úgy köteles vezetni analitikus és főkönyvi nyilvántartásait, hogy azok alkalmasak legyenek:
– a Ctv. 107. §-a szerinti korrigált végelszámolási nyitó mérleg,
– a számviteli törvény 11. §-ának (12) bekezdése szerinti üzleti évenként készítendő számviteli beszámoló,
– a számviteli adatokra épülő adóbevallások,
– a végelszámolás befejezésekor a piaci értéken történő értékelés, valamint a vagyonfelosztási javaslat
alátámasztására.
A végelszámolásra kerülő gazdálkodó vezető tisztségviselőjének a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény 11. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti évről a gazdálkodó tevékenységét lezáró beszámolót kell készítenie a számviteli törvénynek, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendeletnek az adott gazdálkodóra vonatkozó előírásai szerint. A tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül kell elkészíteni és a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatni azt. A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni.
A kormányrendelet részletezi, milyen számviteli feladatok elvégzése kötelező a végelszámolás időszaka alatt, és dönt arról is, hogy amennyiben a végelszámolás alatt álló gazdálkodó legfőbb szerve a végelszámolás megszüntetéséről és a gazdálkodó működésének továbbfolytatásáról dönt, akkor a végelszámolás megszüntetésének időpontjáról is dönteni kell.
Amennyiben a végelszámoló kezdeményezésére a gazdálkodó felszámolását rendelik el, a végelszámoló a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – köteles a számviteli törvény 11. §-ának (12) bekezdése szerinti üzleti évről számviteli beszámolót elkészíteni, a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásainak figyelembevételével, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni.
A végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének időpontjával, illetve a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal köteles a könyvviteli nyilvántartásokat lezárni, azokat a gazdálkodó kijelölt tisztségviselőjének, illetve a felszámolónak a számviteli beszámolóval együtt átadni.
A végelszámolás alatt álló gazdálkodó legfőbb szerve dönt a felosztott vagyon kiadásáról. A végelszámoló a vagyon kiadását akkor kezdheti meg a Ctv. 112. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a gazdálkodó törlésére vonatkozó végzést a Cégbíróság meghozta. A végelszámolás e rendelet alkalmazásában akkor tekinthető befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése megtörtént, ha a könyvviteli nyilvántartások értékadatokat nem tartalmaznak.
(Magyar Közlöny, 2006/36. szám)
Azbeszttel kapcsolatos munkavédelmi előírások
Amikor a munkavégzés során a munkavállalók azbesztből vagy azbeszttartalmú termékből, illetve azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak (azbesztexpozíciónak) ténylegesen vagy feltételezhetően ki vannak téve, minden esetben az április 15-étől hatályos 12/2006. (III. 23.) EüM rendeletet kell alkalmazni.
Minden olyan tevékenység esetén, amikor azbesztexpozíció kockázata feltételezhető, a munkáltató köteles a munkavédelmi törvény 54. §-a szerinti kockázatértékelést elvégezni, amelyből megállapítható a munkavállalót érő azbesztexpozíció jellege és mértéke.
Azbeszttartalmú épület bontását, valamint azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építményből, létesítményből, szerkezetből, járműből (hajóból) történő eltávolítását a rendelet előírásai szerint be kell jelenteni, és a jelentéshez munkatervet kell mellékelni.
A szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre, amikor a munkavégzés során a munkavállalók azbesztből vagy azbeszttartalmú termékből, illetve azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak (azbesztexpozíciónak) ténylegesen vagy feltételezhetően ki vannak téve, a 12/2006. (III. 23.) EüM rendeletet kell alkalmazni.
Minden olyan tevékenység esetében, amikor azbesztexpozíció kockázata feltételezhető, a munkáltató köteles kockázatértékelést végezni, amelyből megállapítható a munkavállalót érő azbesztexpozíció jellege és mértéke. A kockázatértékelésről a munkáltatónak konzultációt kell folytatnia a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel. A kockázatértékelést soron kívül felül kell vizsgálni, ha okkal feltételezhető, hogy az nem megalapozott, továbbá ha a munkavégzés körülményeiben lényeges változás történt.
Az azbesztexpozíció kockázatának kitett tevékenységet a munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkavégzés helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézetének nyilvántartásba vétel céljából.
A munkavállalókat érő, azbesztből vagy azbeszttartalmú termékből származó porexpozíciót a lehető legalacsonyabbra kell csökkenteni. A rendelet előírja, hogy a munkahelyen azbeszt hatásának ténylegesen vagy feltételezhetően kitett munkavállalók létszámát a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb számban kell meghatározni, és ezen a szinten kell tartani. Az egyes munkafolyamatokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy ne keletkezzen azbesztpor, illetve ha ez elkerülhetetlen, akkor meg kell akadályozni az azbesztpornak a levegőbe jutását. Az azbeszt kezelésére szolgáló helyiséget és berendezést úgy kell kialakítani, hogy rendszeresen és hatékonyan (pormentesen) tisztítható és karbantartható legyen. A munkavégzés során keletkező azbeszttartalmú hulladékot tartalmazó zárt tartályokat a veszélyes hulladékok kezelésére és tárolására vonatkozó külön jogszabály szerint kell kezelni és a munkahelyről eltávolítani.
(Magyar Közlöny, 2006/32. szám)
Munkahelyek kémiai biztonsága
Április 15-én lép hatályba a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet módosításáról szóló 13/2006. (III. 23.) EüM-FMM együttes rendelet.
(Magyar Közlöny, 2006/32. szám)
Munkabiztonsági szakértői tevékenység igazolása
Az igazságügyi munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolásához az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF) kérelmet kell benyújtani. Az igazolás kiállításért 3000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A 4/2006. (III. 27.) FMM rendelet értelmében a kérelemhez csatolni kell:
– az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet 3. §-ában megjelölt képesítést igazoló okirat hiteles másolatát,
– a külföldön vagy Magyarországon működő külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézményben vagy képzést folytató más intézményben szerzett bizonyítvány és oklevél esetén a képesítést igazoló okiratnak a Magyarországon megszerezhető bizonyítvánnyal és oklevéllel egyenértékűként történő elismeréséről, illetve honosításáról szóló igazolást,
– a szakmai önéletrajzot, illetve az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását, mely tartalmazza, hogy a kérelmező mikor, hol, milyen munkakört töltött be, milyen időtartamú szakmai gyakorlattal és képesítéssel rendelkezik; a szakmai működés, a szaktudás megítéléséhez szükséges egyéb adatokat, így különösen a szakmai publikációk témáját, megjelenésének időpontját és helyét,
– mérnöki kamarai tagság esetén az érvényes munkabiztonsági szakértői bejegyzés igazolását,
– a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti vagy a szolgálati viszonyban álló személyek esetén annak az igazságügyi szakértői intézménynek vagy szervezetnek a vezetője által kiállított igazolást, ahol a szakértőjelölt dolgozott.
(Magyar Közlöny, 2006/33. szám)
Szakmai vizsgáztatás
Az oktatási miniszter a 9/2006. (III. 27.) OM rendelettel részben módosította a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletet.
(Magyar Közlöny, 2006/33. szám)
Szakképzés
Szakképzés megkezdésére és folytatására iskolai rendszerű szakképzés esetén a pedagógiai program részeként kidolgozott szakmai programmal, felsőfokú szakképzés esetén a felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező szakképzési programmal, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén képzési programmal rendelkező, nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény jogosult. A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit szabályozó, április 1-jén hatályba lépett 8/2006. (III. 23.) OM rendelet alapján a szakképzést folytató intézmény köteles – a szakmai képzési programon alapuló - tájékoztatást nyújtani az érdeklődők számára a szakmai képzés nyilvános meghirdetésekor, illetve a képzés során folyamatosan.
Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatóként csak olyan személy foglalkoztatható, aki az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(Magyar Közlöny, 2006/32. szám)
Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása
Az államháztartáson kívüli szervezetek támogatását szolgáló BM fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályainak módosítását tartalmazza a 17/2006. (IV. 6.) BM rendelet.
A változások közül néhány: a kedvezményezett a támogatás összegét nem használhatja fel adójellegű befizetésre, kivéve az áfát, valamint a személyi jellegű költségek közterheit.
A pályázati felhívás közzétételre kerül a Belügyminisztérium internetes honlapján (www.bm.hu), valamint az Európa Terv honlapon (www.europaterv.hu).
A pályázati felhívás a támogatás feltételeként előírhatja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott saját forrással kell rendelkeznie, ebben az esetben a pályázatnak tartalmaznia kell az önrész meglétét igazoló okiratokat (pénzintézeti számlaegyenleg, bankgarancia-vállalás, letétbe helyezésről szóló okirat stb.), valamint a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az önrészt ténylegesen biztosítani fogja, és azt a támogatással együtt a program megvalósítására fordítja.
(Magyar Közlöny, 2006/39. szám)
Nyelvvizsgák honosítása
A külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok honosítási eljárása kétféle lehet: általános honosítási eljárás és egyedi honosítási eljárás. A honosítási eljárást módosító 16/2006. (IV. 6.) OM rendelet április 15-étől hatályos. Ezek alapján általános honosítási eljárás: a Magyarországon vizsgatevékenységet folytató, illetve a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület által a magyarországi akkreditációs eljárások követelményeinek megfelelőként elismert külföldi szervezet által kiállított nyelvvizsga-bizonyítvány honosítása.
Általános honosítási eljárás keretében egynyelvű külföldi nyelvvizsga-bizonyítványt egynyelvű, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványra honosítani abban az esetben lehet, ha
– a külföldi nyelvvizsgarendszer Magyarországon akkreditálva vagy egyenértékűsítve van, feltéve, hogy a nyelvvizsga-bizonyítványt a magyarországi akkreditáció, illetve egyenértékűsítés előtt állították ki, és
– a Testület a külföldi vizsga követelményeinek megvizsgálása és annak a hazai követelményrendszerrel való összevetése után megállapítja annak honosíthatóságát és közzéteszi a honlapján.
A honosítási eljárás lefolytatására a Magyarországon vizsgatevékenységet folytató külföldi szervezettel egyeztetve, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ jogosult.
Magyarországon vizsgatevékenységet nem folytató, külföldi szervezet által kiállított vizsgabizonyítvány államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványnyá honosítható.
Az egyedi honosítási eljárást az OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ folytatja le.
A honosítási eljárás díjai
Általános honosítási eljárás:
– egynyelvűről egynyelvűre 3500 Ft,
– egynyelvűről kétnyelvűre (kiegészítő vizsgával) 3500 Ft.
Egyedi honosítási eljárás:
– egynyelvűről egynyelvűre5000 Ft,
– egynyelvűről kétnyelvűre (kiegészítő vizsgával) 5000 Ft.
(Magyar Közlöny, 2006/39. szám)
A Magyar Szabadalmi Hivatal önkéntes műnyilvántartása
A szerzői jogi törvény hatálya alá tartozó mű, illetve teljesítmény önkéntes műnyilvántartásba vételét a szerző, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultja kérheti a Magyar Szabadalmi Hivataltól. Április 15. után a mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatal által rendszeresített, a 18/2006. (IV. 12.) IM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, személyesen vagy képviselő útján kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a mű eredeti vagy másolati példányát.
A kérelemért 5000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj megfizetésére kedvezmény és mentesség nem adható.
(Magyar Közlöny, 2006/42. szám)
A hulladéklerakás szabályai
Az április 13-án hatályba lépett 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a lerakással ártalmatlanítható hulladékra, a hulladék lerakására, valamint a hulladéklerakó létesítésével, üzemeltetésével, lezárásával és utógondozásával kapcsolatos tevékenységre, valamint ezek engedélyezésére, valamint a műszaki védelem nélkül létesített hulladéklerakó felülvizsgálatára, üzemeltetésére, rekultivációjára vonatkozóan állapít meg szabályokat.
Hulladéklerakó az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben, valamint a létesítés telephelye szerinti területi, helyi hulladékgazdálkodási tervekben foglalt célokkal és feladatokkal összhangban létesíthető és üzemeltethető.
Hulladéklerakó nem létesíthető például:
- erózióveszélyes területen,
– a földtani közeg mozgása által veszélyeztetett területen,
– árvíz- és belvízveszélyes, továbbá ármentesítéssel nem rendelkező területen,
– a külön jogszabály szerinti természeti területen, védett és fokozottan védett természeti területen, valamint az európai közösségi jelentőségű területen,
– védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki ingatlanon, műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen.
A hulladéklerakó telekhatára és összefüggő lakóterület, lakóépület, valamint más, védendő területek, létesítmények között a védőtávolságot az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség állapítja meg, amely – ha egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor – nem lehet kevesebb, mint:
– veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 1000 m,
-nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 500 m,
-inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 300 m.
Tilos a hulladék keverése, hígítása abból a célból, hogy az így nyert hulladék megfeleljen a hulladéklerakóban való ártalmatlanítás átvételi követelményeinek.
Tilos hulladéklerakóban lerakni például:
– folyékony hulladékot,
– nyomás alatt lévő gázt,
– hulladékká vált gumiabroncsot, a kerékpár-gumiabroncsot és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsot, továbbá 2006. július 1-je után tilos lerakni az aprított hulladék gumiabroncsot,
– előkezelés nélküli szennyvíziszapot.
A hulladéklerakás díját az üzemeltetőnek úgy kell megállapítania, hogy az fedezze a hulladéklerakó létesítésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének teljes költségét, továbbá a hulladéklerakó lezárásának és utógondozásának legalább 30 évig történő becsült költségét.
(Magyar Közlöny, 2006/38. szám)
Áru- és szolgáltatásbiztonság, piacfelügyelet
A 64/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás korábbi szabályait módosítja.
(Magyar Közlöny, 2006/33. szám)
Pályázati felhívás könyvvizsgálóknak
A Nemzeti Kulturális Alap könyvvizsgálói feladatainak ellátására az Állami Számvevőszék nyilvános pályázatot hirdetett. A megbízás a 2006. január 1-jétől kezdődő első üzleti évtől a 2010. üzleti évvel bezárólag tart.
A pályázatokat az Állami Számvevőszék, 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10. II. emelet 219. szobájába, 2006. május 30., 12.00-14.00 óra között kell benyújtani.
A pályázaton belföldi természetes és jogi személyek vehetnek részt, akik rendelkeznek a magyar jogszabályok szerinti könyvvizsgálói jogosultsággal, és pályázatukban hitelesen igazolják a magyar könyvvizsgálói kamarai tagságukat.
(Magyar Közlöny, 2006/32. szám)
Hajózással kapcsolatos szabályok változása
Az egyes hajózási tárgyú jogszabályokat módosítja a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet.
(Magyar Közlöny, 2006/39. szám)
Szociális ellátások igénylésének feltételei
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályait rögzítő 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az általános eljárási szabályokkal és az egyes ellátásokra vonatkozó részletes szabályokkal rendezi a folyósítás menetét. A jogszabály a kérelem tartalmát, feltételeit, a jogosultság megállapításának igazolásának módját is meghatározza.
(Magyar Közlöny, 2006/33. szám)
Zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek támogatása
Elfogadott működési programmal rendelkező, véglegesen elismert TÉSZ-ek támogatást vehetnek igénybe működési alapjuk kiegészítésére. A támogatás mértéke a tagok által a működési alapba tárgyévben befizetett hozzájárulás mértékének ötven százaléka, de legfeljebb az értékesített termék értékének 2,05%-a.
A támogatást az elismerési terv éves periódusait követően lehet igényelni, arra az időszakra vonatkozóan, amelyre korábban nem igényeltek támogatást. A támogatás iránti kérelmet a 22/2006. (III. 23.) FVM rendelet alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) kell benyújtani. A kérelem benyújtására vonatkozó formanyomtatványt és kitöltési útmutatót az MVH a www.mvh.gov.hu honlapon legkésőbb 2006. március 31-éig teszi közzé.
A jogosulatlanul igénybe vett támogatást vissza kell fizetni.
(Magyar Közlöny, 2006/32. szám)
Agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevétele
A 23/2006. (III. 23.) FVM rendelet módosítja a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeit szabályzó korábbi rendeletet. A már hatályos jogszabály előírása szerint a támogatási kérelmeket a negyedévet követő hónap 30. napjáig kell benyújtani.
(Magyar Közlöny, 2006/32. szám)
Terület alapú mezgazdasági támogatási kérelem benyújtása
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes terület alapú támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki (amely) a hasznosított területek vonatkozásában a hasznosítással összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli. A támogatási kérelmet a 24/2006. (III. 31.) FVM rendelet alapján 2006. április 15-étől 2006. május 15-éig kizárólag a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által rendszeresített 2006. évi formanyomtatványon és az ahhoz mellékelt, a MePAR rendelet szerinti egyedi blokktérképen, a vonatkozó MVH közleményben meghatározottak szerint lehet benyújtani.
A támogatási kérelmet a mezőgazdasági termelőnek saját kezűleg alá kell írnia. A támogatási kérelmen fel kell tüntetni a regisztrációs számot.
(Magyar Közlöny, 2006/35. szám)
Kiegészítő nemzeti mezőgazdasági támogatás
A 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet szól az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes terület alapú támogatásokhoz kapcsolódó 2006. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételének feltételeiről.
E rendelet alapján az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes terület alapú támogatásokhoz kapcsolódóan:
a) a hízottbika-tartáshoz,
b) a tejtermeléshez,
c) az anyatehéntartáshoz,
d) extenzifikációs szarvasmarhatartáshoz,
e) az anyajuhtartáshoz,
f) a kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartáshoz,
g) a szántóföldi növénytermesztéshez,
h) a Burley dohány termesztéséhez,
i) a Virginia dohány termesztéséhez,
j) a héjas gyümölcsűek termesztéséhez, valamint
k) rizs termesztéséhez,
l) az energetikai célból termesztett lágy és fás szárú növények termesztéséhez
kiegészítő nemzeti támogatás vehető igénybe.
Támogatási kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki (amely) a támogatási időszakban a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésével összefüggésben felmerülő költségeket, kockázatot viseli, illetve aki (amely) a támogatási kérelemben szereplő állatok tenyészetének állattartójaként – a regisztrációs számának feltüntetésével – szerepel a szarvasmarha, illetve juh ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban.
A támogatási kérelmet kizárólag az MVH által rendszeresített 2006. évi formanyomtatványon, a vonatkozó MVH közleményben meghatározottak szerint lehet benyújtani, a rendeletben – támogatási jogcímenként – megállapított határidőig.
(Magyar Közlöny, 2006/35. szám)
Állattenyésztők támogatása
Változtak az állatlétszámhoz kötött támogatásjogosultság feltételei. A módosítást a 28/2006. (IV. 7.) FVM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2006/40. szám)
Állattartók támogatása
Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylés feltételeiről állapít meg feltételeket az április 12-én hatályba lépett 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet.
(Magyar Közlöny, 2006/42. szám)
A tehéntej-termékpálya kvótarendszere
Jóváhagyott tehéntej-felvásárló olyan regisztrált ügyfél lehet, akit/amelyet a tehéntej-termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 69/2004. (IV. 29.) FVM rendelet szerinti kvótanyilvántartás felvásárlóként tartja nyilván, és tevékenységének folytatásához a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jóváhagyásával rendelkezik.
A kvótarendszerrel kapcsolatos szabályokat módosító, április 4-én hatályba lépett 27/2006. (IV. 4.) FVM rendelet szerint a felvásárlói jóváhagyás feltétele, hogy a felvásárló - az e rendeletben foglaltak betartása mellett – a tejet a tejtermelőtől annak érdekében vásárolja meg, hogy azt összegyűjtse, csomagolja, tárolja, hűtse, értékesítse vagy feldolgozza, illetve egy vagy több olyan vállalkozásnak eladja, amely tejet vagy más tejtermékeket kezel, feldolgoz.
A felvásárló köteles az adott kvótaévre vonatkozó, a beszállított tej mennyiségéről és a felvásárolt tej átlagos zsírtartalmáról tejtermelőnkénti, illetve beszállítónkénti kimutatást a tárgyhót követő hónap 15-éig, illetve az adott kvótaévre vonatkozó összesített kimutatást a kvótaévet követő május 10-éig elkészíteni és az adatfeldolgozóhoz benyújtani.
Közvetlen értékesítés esetén a tejtermelő köteles az adott kvótaévre vonatkozó, az értékesített tej, illetve más tejtermék mennyiségéről összesített kimutatást készíteni, és azt a kvótaévet követő május 10-éig az adatfeldolgozóhoz benyújtani.
(Magyar Közlöny, 2006/37. szám)
Rizs intervenciós felajánlása
A rizs intervencióban történő részvételének feltétele az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti regisztráció.
A 26/2006. (IV. 4.) FVM rendelet szerint megállapított intervenciós időszakon belül és az egyéb feltételek megléte esetén a rizs felajánlható intervencióra. Intervencióra felajánlani a meghatározott minőségi előírásnak megfelelő, minimum 20 tonna - Magyarország területén termett – homogén, per-, teher- és igénymentes, az 1006 10 vámtarifaszám alá tartozó rizst lehet. A rizst tulajdonosa, valamint a felajánlott árura vonatkozóan rendelkezési joggal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján közzétett ajánlati formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával ajánlhatja fel intervencióra. A felajánlott rizst az ajánlaton megjelölt tárolási helyen szállítható állapotban, elkülönítve kell tárolni. A felajánlott rizs nem tartalmazhat csávázott vetőmagot.
Az MVH a felajánláskori tárolás helyén – a felajánló előzetes értesítése mellett - ellenőrizheti a felajánló által benyújtott ajánlaton szereplő rizs minőségét, mennyiségét, meglétét, a tárolás körülményeit.
(Magyar Közlöny, 2006/37. szám)