A faktoring
A faktoring háromszereplős pénzügyi szolgáltatás. Szereplői a szállító (a faktorház ügyfele), a faktorház és a vevő (adós).
A faktorcég feladata
A faktor megvásárolja ügyfele (a szállító) teljesített szolgáltatásának érvényes számlakövetelését, és arra azonnal előleget fizet. Kezeli a vevővel szembeni követelést (ami egyben az ügyfél könyvvezetési feladatainak részbeni átvállalását is jelenti). Beszedi a számlaköveteléseket a vevőtől.
A faktoring mint finanszírozási eszköz
A faktoring rövid távú finanszírozási eszköz, futamideje 30, 60, esetleg 90 nap. Ennél hosszabb futamidő sem kizárt, de elég ritka, előfordulhat a mezőgazdaságban vagy állami követelés finanszírozása esetén. Előnye – a bankhitelhez viszonyítva egyebek mellett – rugalmasságában rejlik, továbbá abban, hogy komplex pénzügyi szolgáltatás, tehát nemcsak az ügyfél likviditási feszültségeit oldja fel, hanem segíti az ügyfél pénzügyeinek lebonyolítását (pénzbefolyás figyelése, beszedés, könyvelési alátétek készítése), erősíti a vállalkozások pénzügyi fegyelmét, összességében pedig növeli a gazdálkodás hatékonyságát.
A faktoring Európában
Az "újkori" faktoring a fejlett piacgazdaságú országokban is fiatal pénzügyi szolgáltatásnak számít, hiszen csak az 1970-es években indult dinamikus fejlődésnek, azóta viszont töretlenül és viszonylag egyenletes ütemben bővül. A szolgáltatás centruma Európa, ugyanis a világ faktoringforgalmának több mint kétharmada itt bonyolódik le. Az Európán belüli forgalmat öt ország dominálja, ezek együttesen közel 80%-át adják a kontinens faktoringforgalmának (Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Németország, Spanyolország).
A faktoring népszerűségének okai
Nem véletlen, hogy éppen ezekben a nemzetgazdaságokban vált népszerűvé a szóban forgó finanszírozási konstrukció. A faktoring természetes ügyfélköre a kis- és középvállalati szféra. Ezek a gazdálkodók azok, amelyek tőkeszegénységük miatt gyakran likviditási gondokkal küzdenek, és ezért előnyben részesítenek minden pénzügyi eszközt, amely gyors, rugalmas és az egyéni igényekhez igazítható. És éppen az említett öt országban tevékenykedik az európai kis- és középvállalatok 80%-a, 2003-as adatok alapján közel 15 millió gazdálkodó. A szolgáltatás népszerűségét jelzi, hogy Európa fejlett piacgazdaságaiban átlagosan a kkv-szféra 11%-a veszi igénybe. Az átlag mögött persze nagy a szóródás, hiszen Franciaországban ez az arány 32%, Svédországban pedig 3%.
"Faktoring-nagyhatalmak"
Az elmúlt évek faktoringforgalmának fejlődését nyomon követve figyelemre méltó, hogy az két országban (Spanyolország és Görögország) kiugróan gyors volt. Mindkét országban speciális, nemzeti tényezők kedveztek a szolgáltatás ütemes terjedésének. Spanyolországban 2002-től külön törvény ösztönzi a kkv-kör számára a faktoring igénybevételét. Görögországban a kereskedelmi láncoknak beszállító kis- és középvállalatok váltak hirtelen és nagy számban ügyfelekké, másrészt jelentős számú nagyvállalat veszi igénybe a szolgáltatást (annak visszkereset nélküli formáját) kockázatmegosztási szándékkal.
Magyarországé a harmadik hely
A kelet-európai régió országaiban a faktoringszolgáltatás még gyerekcipőben jár, annak ellenére, hogy a fejlődés az utóbbi időszakban erőteljesen felgyorsult. Az újonnan az EU-hoz csatlakozott országok részesedése az európai faktoringforgalomból mindössze 1,5%. Legnépszerűbb a faktoring Lengyelországban, azt követi Csehország, Magyarország pedig a harmadik helyen áll.
A hazai faktoringpiac
Magyarországon 2005-ben az előző évhez viszonyítva a faktoringpiac 40%-kal bővült és 477 milliárd forintot ért el. A növekedésben meghatározó szerepe volt néhány banknak, illetve banki tulajdonú faktorcégnél bekövetkezett kiugró forgalomnövekedésnek, továbbá annak, hogy újonnan alakult privát tulajdonú faktorházak is számottevő forgalmat bonyolítottak le, már az alakulásukat követő rövid időszakban is.
A tavalyi 40%-os piacbővülés eredményeként jelenleg mintegy két és fél ezer kis- és középvállalkozás veszi igénybe ezt a pénzügyi szolgáltatást.
Becslés szerint a működő kkv-k száma 33 000 körül mozog (olyan gazdálkodó szervezet, amelynek árbevétele volt és adót fizet). Ennek alapján a faktoringot igénybe vevők a működő kkv-kör 7,5%-át teszi ki. Ez az arány, bár elmarad az európai 11%-os átlagtól, mégsem tekinthető elhanyagolhatóan alacsonynak.
A faktoringot igénybe vevő vállalkozói kör
A szolgáltatást a Magyar Faktoring Szövetség adatai szerint elsősorban a kereskedelemben működő kisebb vállalkozások, főként a multiknak beszállító cégek veszik igénybe (kb. 30%-ban). Ezt követik az iparvállalatok és végül az építőipari vállalkozások, továbbá a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő szervezetek.
A szolgáltatók: bankok és faktorcégek
A potenciális ügyfél, ha úgy dönt, hogy igényli ezt a pénzügyi instrumentumot, számos szolgáltató közül választhat. Egyebek mellett a Magyar Faktoring Szövetség honlapra kattintva huszonhat olyan szervezetet talál – bankokat és faktoringgal foglalkozó pénzügyi vállalkozásokat vegyesen -, amelyek ezt a szolgáltatást kínálják. Ha ideje engedi, végigböngészheti a szolgáltatók honlapját is. Megismeri az egyes cégek kínálatát (milyen típusú faktoring van a portfóliójukban), eligazodik a faktoring folyamatában, látja, milyen adatszolgáltatásnak kell eleget tennie.
Változó díjszabás, változó profil
A díjszabás, a költségek összetevői tekintetében is jól eligazítja az érdeklődőket egy-egy faktorház honlapja. Az egyoldalú szemlélődést érdemes mielőbb személyes tárgyalással folytatni, mert bár a faktoring elvileg egyszerű ügylet, valójában kevéssé standardizálható. Szinte minden esetnél előfordulnak sajátos körülmények. Emiatt jellemzően minden téma egyedi, és annak jellege, kockázata dönti el a költségeket is. Arra is érdemes odafigyelni, hogy lassan kialakul a faktorházak profilja, azaz a faktorházak többségénél van egy jellemző szolgáltatási portfólió, és van olyan téma, amivel nem foglalkoznak. Így pl. a hazai faktorok többsége nem foglalkozik nemzetközi faktoringgal, vagy pl. többen tartózkodnak a szakmában kockázatosnak ítélt építőipari tevékenység finanszírozásától.
A szolgáltatási paletta bővülése
Az utóbbi egy-másfél évben a faktoringtevékenység iránt megnőtt a bankok, pénzügyi vállalkozások érdeklődése is, és a növekvő kínálat érezhetően bővítette, színesítette a "faktoringtermékek" választékát. Az üzleti konstrukciók egyre szélesedő köre mögé lehet a faktoringot hozzárendelni, ami a vállalkozók számára egyre érdekesebbé, sokoldalúan hasznosíthatóvá teszi ezt az eszközt, növeli jelentőségét a likviditási gondok megoldása tekintetében.
Már eddig is szerepelt a faktoringszolgáltatások kínálatában (a klasszikus belföldi faktoring, az export- és importfaktoring mellett) az áfa-visszatérítés finanszírozása, a mezőgazdasági támogatások faktorálása, az önkormányzati követelések megvásárlása. Emellett néhány faktorház (bank, illetve pénzügyi vállalkozás) a területalapú támogatás, a tejkvóta-támogatás, a környezetvédelmi, állatjóléti, állathigiéniai stb. támogatások mellett az EU-pályázati támogatások előfinanszírozását tervezi a faktoringszolgáltatások közé felvenni.
Ez utóbbi esetben a faktoring az EU-s pénzek hozzáférhetőségét könnyítené meg. A vállalkozásoknak ugyanis először azzal a nehézséggel kell megküzdeniük, hogy az EU-s pályázati támogatásokat mindig az ún. mérföldkövek (egy-egy gépsor beszerzése, épület felépítése) teljesítését követően utalja át az illetékes szervezet, másodsorban pedig azzal, hogy a támogatás átutalása több hónapos procedúra. Ez az esetek jelentős részében olyan kihívás a tőkeszegény magyar kis- és középvállalatok részére, amivel nem tudnak saját erőből megküzdeni. A faktoring bekapcsolása mellett szól az a nem vitatható nemzetgazdasági érdek is, hogy a rendelkezésre álló európai uniós támogatások minél nagyobb része legyen lehívható.
A folyó finanszírozás és a faktoring
Gyakran előfordul, hogy az ügyfél nem rövid távú finanszírozási lehetőséget keres, hanem lejárt követelését szeretné érvényesíteni, és ilyenkor is a faktoring kifejezéssel találja magát szemben. Ez – sajnálatos és félrevezető módon – a magyar jogszabályi környezetből következő félreértés.
A hitel- és pénzintézeti törvény jelenleg érintőlegesen foglalkozik a faktoringgal, és nem tesz különbséget a folyó finanszírozás (azaz klasszikus faktoring), illetve a lejárt követelések kezelésére irányuló tevékenységet takaró faktoring (work out) között.
A gazdálkodók körében az azonos szóhasználat és meghatározás érezhetően és érthetően értelmezési zavarokat okoz. Mivel a kétfajta tevékenység célját és technikai lebonyolítását tekintve is jelentősen eltér egymástól és akadályozza a folyó faktoring szakma népszerűsítését is, ezért a Magyar Faktoring Szövetség határozott törekvése a jogszabály olyan módosításának szorgalmazása, ami egyértelművé teszi a két tevékenység eltérő jellegét.
A faktoring előnye
Gyors: a szerződéskötést követően hamar elindulhat a folyamat, a keletkező számlákból 24 órán belül pénz lesz.
Könnyen igénybe vehető: a faktorálásnál nincs szükség üzleti tervre, ingatlan- vagy más biztosítékra.
Új cég is lehet faktoringügyfél: nem kell többévi – sem nyereséges – működés, sem hitelképesség a szolgáltatás igénybevételéhez. A faktorálhatóság a terméken és a vevő fizetőképességén múlik.
Korlátlan forrást jelent: ahogy nő az értékesítés, úgy áll arányosan több pénz rendelkezésre.
Nem kelt adósságot: a faktoring nem kölcsön, ezért nem adósodik el az, aki igénybe veszi. Éppen fordítva: célszerű használata javítja a pénzügyi helyzetet, ezzel végső soron a banki hitelképességet is.
Elkerülhető a rossz követelések keletkezése: a biztosítással kombinált konstrukció lényegében kizárja a vevő fizetőképességének kockázatát.
Nem érinti a tulajdoni viszonyokat: a faktoringmegállapodás nem változtat a tulajdoni viszonyokon, arányokon.
Javítja a vevői hitelképességet: a faktortól kapott pénzből pontosan teljesíthetők a beszerzések. A jó adós pedig több hitelt kaphat a szállítóitól.
Növeli az üzletvitel hatékonyságát: a faktoring lehetővé teszi, hogy a vezetők idejüket ne a beszedéssel, az adminisztrációval, a könyvvitellel, a hitelezők és a forrás keresésével, hanem produktív tevékenységgel töltsék. A faktoring csökkenti az adminisztrációs költségeket is, hiszen az adósnyilvántartásról, esedékesség előjegyzéséről a faktor gondoskodik.
Faktoringforgalom a GDP %-ban
2004-es folyó áras adatok
UK:
11%
Olaszország:
9%
Írország:
9%
Svédország:
6%
Spanyolország:
5%
Franciaország:
5%
Körbetartozás és hitelgarancia
Az utóbbi időben néhány ágazatban felerősödött a körbetartozás jelensége (főként építőipar, élelmiszeripar, könnyűipar), ami elsősorban a kis- és középvállalatokat sújtja, hiszen ők állnak a beszállítói láncolatok végén, ők válnak kiszolgáltatottá, ha nehezedik a piaci helyzet, és emiatt ők jutnak legkevésbé a pénzükhöz.
A körbetartozás mérséklése érdekében a Hitelgarancia Zrt. 2006. január 1-jétől felhatalmazást kapott a kisvállalkozói törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények faktoringügyleteinek készfizető kezességvállalással történő támogatására. A készfizető kezességvállalás célja, hogy a faktorházak a kis- és középvállalkozások (továbbá mikrovállalkozások) eddiginél jóval szélesebb körét tudják befogadni ügyfélként.
Állami garanciavállalás
Az állami garanciavállalással megtámogatott faktoring elsősorban azokban az esetekben jelent majd segítséget, amelyeknél sem a szállító, sem a vevő minősítése nem a legjobb, és emiatt az ügylet kockázata nagyobb a szokásosan elviselhető szintnél. Mivel pedig a faktoringot éppen a rövid távon jelentkező likviditási feszültségek feloldására "találták ki", ezért a körbetartozás mérséklésének egyik legmegfelelőbb pénzügyi módszere lehet abban az esetben, ha az állami kezességvállalás révén a gyengébb minősítésű cégek is igénybe tudják venni.
Így az új lehetőség egyedülállóan hatékony eszközzé válhat a körbetartozás csökkentése, a kkv-szféra stabilitásának növelése érdekében.
Faktoringforgalom a GDP %-ban
Kelet-Európa, 2004
Csehország
3%
Szlovákia
2%
Lengyelország
2%
Magyarország
2%
Szlovénia
1%