Cégképviselet, cégjegyzés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 97. számában (2006. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A cég képviselete és ügyvezetése egymáshoz kapcsolódó fogalmak, de mégsem tehető egyenlőségjel a kettő közé.

A cégképviselet és az ügyvezetés közötti különbséget általában úgy érzékeltetik, mint a társaság - összefoglaló elnevezéssel - "ügyvitelének" külső, illetve belső oldala közti eltérést. Előbbi megfelelője a cégképviselet, utóbbié pedig az ügyvezetés. Amint azt később látni fogjuk, ennek azért van jelentősége, mert nem feltétlenül esik egybe személyileg a kétfajta tevékenység ellátására való jogosultság.

Emellett a cégjegyzés nem más, mint a társaság írásbeli képviselete, a cég nevében történő aláírási jogosultság a társaság iratain; ennek szabályait a társasági törvényen (Gt.) kívül a cégtörvényben találjuk. A cégjegyzési jog, értelemszerűen, a képviseleti jog szerves része.

A képviselet általános szabályai

#?-:nbsp;

Az új Gt.-ben a képviseletre vonatkozó általános részi szabályok gyökeres megváltoztatására nem volt szükség, tehát a jelenleg hatályos és az év közepétől hatályba lépő szabályozás szinte teljesen fedi egymást, azzal a különbséggel, hogy a 2006-os jogszabály nem helyezi külön fejezetbe az idevágó rendelkezéseket, hanem az ügyvezetőkkel foglalkozó részbe ágyazza azokat (97-es Gt. IV. fejezet; új Gt. 29. § és 32. §-a).

Ez a megoldás azért tűnhetett logikusabbnak, mert mindkét törvény szerint a gazdasági társaságot - alapvetően - a megválasztott vezető tisztségviselők képviselik. Ehhez képest azonban van lehetőség egy vagy több "cégvezető" kijelölésére, illetve munkavállaló képviseletre történő feljogosítására is (lásd alább!).

Harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt tehát egy társaságot képviselnie kell valakinek, függetlenül attól, hogy az adott társaság elkülönült jogi személyiséggel rendelkezik-e vagy sem.

A képviselet terjedelme

#?-:nbsp;

A vezető tisztségviselők képviseleti jogosultsága - az új Gt. pontosítása szerint - ún. törvényen alapuló szervezeti képviselet. Alapesetben általános (szóban és írásban bármely ügyben), teljes körű és önálló.

A képviseleti jog korlátozása

#?-:nbsp;

A törvényes képviselők jogát azonban a társasági szerződés korlátozhatja, tehát nem feltétlenül jogosult valamennyi vezető tisztségviselő minden esetben eljárni a társaság nevében és helyett. A korlátozás egyik lehetséges módja - amelyet a társasági törvények kiemelnek - az, ha a társasági szerződés megosztja a képviseleti jogot több vezető tisztségviselő között, például az ügyek egy meghatározott csoportjára nézve.

A társaság belső viszonyai megkövetelhetik tehát a korlátozást vagy a megosztást, az azonban nem várható el, hogy erről a társasággal kapcsolatba kerülő külső személyek minden esetben tájékozódjanak, és tudniuk kelljen, hogy adott esetben olyan valaki írja alá a társaság nevében velük a szerződést, aki erre a társasági szerződés értelmében nem jogosult. Ezért a Gt. kijelenti, hogy a képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos, így például a szerződést sem teszi érvénytelenné. (Az más kérdés, hogy ha ezzel a képviselő esetleg kárt okoz a társaságnak, már egymást közt kell elszámolniuk.)

A cégvezető és a képviseleti jog átruházása

#?-:nbsp;

Kötelező szerződéses tartalom a cégvezető kijelölése

#?-:nbsp;

A cégvezető nem vezető tisztségviselő, hanem a társaság egy munkavállalója, akit a társaság legfőbb szervének kell ilyen minőségben kijelölnie, amennyiben az új Gt. alapján a társasági szerződés erre lehetőséget ad. Az új szabályozás szerint a cégvezető kijelölésére történő felhatalmazás megadásáról a létesítő okiratban tehát kifejezetten rendelkezni kell majd, szemben a hatályos szabállyal.

A cégvezető felelőssége, jogköre

#?-:nbsp;

A cégvezetőnek meg kell felelnie a vezető tisztségviselőkre vonatkozó követelményeknek. Cégvezető kinevezésének kifejezett célja az új Gt. "értelmező rendelkezése" szerint az, hogy segítse a vezető tisztségviselők tevékenységét, méghozzá azzal, hogy ő is irányítja a társaság folyamatos működését; eljárása során pedig természetesen a társaság érdekeinek elsődlegességét kell szem előtt tartania. Önállóságát az új Gt. már külön nem emeli ki, csak azt, hogy a cégvezető a társaság vezető tisztségviselőinek rendelkezései (utasításai) alapján végzi tevékenységét. Ebből a szempontból is különbözik tehát a vezető tisztségviselőktől, akik közvetlenül a társaság legfőbb szervének alárendeltek. A cégvezető alárendeltsége azt is jelenti, hogy tevékenysége nem mentesíti a vezető tisztségviselőket társasággal szembeni felelősségük alól (új Gt. 30. §-a).

Több cégvezető egy társaságnál

#?-:nbsp;

Egy társaságnál több cégvezető is kijelölhető, nemcsak a társaság székhelyén, hanem a telephelyeken és a fióktelepeken is, amennyiben a cég székhelyén kívül is folytat tevékenységet. Az új Gt. annyi különbséget tesz, hogy a székhelyen működő cégvezető(ke)t "általános jogosítvánnyal rendelkezőknek" nevezi közülük. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ilyen cégvezetők képviseleti joga is feltétlenül általános lenne, hiszen a törvény egy későbbi paragrafusa úgy szól, hogy "a cégvezető részére a társaság legfőbb szerve általános képviseleti jogot és önálló cégjegyzési jogot biztosíthat", tehát nem ez az egyedüli szabály. Itt arra az eltérésre érdemes felfigyelni, hogy a 97-es Gt. még úgy "definiálta" a cégvezetőt, mint azt a kijelölt munkavállalót, akit a legfőbb szerv általános jellegű képviseleti joggal ruház fel, ha cégvezetőt kíván kinevezni.

Kötelezettségek

#?-:nbsp;

A hatályos szabályozással azonosan az új Gt. is a vezető tisztségviselők kötelezettségei közé sorolja a társaság alapításával és a későbbi módosításokkal felmerülő cégbírósági bejelentési kötelezettségek teljesítését, annyi azonban itt a módosítás, hogy e feladat ellátását a legfőbb szerv a jövőben a cégvezető számára is előírhatja (amellyel természetesen együtt jár a felelősség is).

Munkavállalók mint képviselők

#?-:nbsp;

További lehetőség, hogy ne csak a vezető tisztségviselők képviselhessék a társaságot, az, ha a társaság egyéb munkavállalóit jogosítják fel a képviseletre. Az ilyen felhatalmazás a vezető tisztségviselőktől származik. Lényeges különbség azonban, hogy az ilyen munkavállalók képviseleti joga sosem általános, vagyis csak az ügyek meghatározott csoportjaira szólhat.

A képviseleti jog átruházásának tilalma

#?-:nbsp;

Lényeges korlátozás, hogy sem a cégvezető, sem pedig a feljogosított más munkavállaló nem ruházhatja át másra képviseleti jogát.

Társasági szerződésbeli elemek

#?-:nbsp;

A hatályos törvény szerinti kötelező tartalmi eleme a létesítő okiratnak a cégjegyzési mód meghatározása. Mivel azonban a cégjegyzés és általában a képviselet módja csak megegyező lehet, lényegében ezzel együtt a képviselet módját is meghatározzák.

Az új Gt. pontosítása szerint a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját, kell kötelezően meghatározni a társasági szerződésben.

Egyszerűsítési szempontból az új Gt. kft.-re vonatkozó részéből kimaradt a "szükség szerinti" elemek felsorolása, de természetesen ha például az ügyvezetők képviseleti jogát korlátozni kívánják, vagy valamennyi tagot fel akarják jogosítani a képviseletre, erről is rendelkezni kell a társasági szerződésben; illetve általában minden olyan kérdésről, amikor a szabályozást a törvény a társasági szerződés körébe utalja.

Cégjegyzés

#?-:nbsp;

A cégjegyzés formai szempontból azt jelenti, hogy a képviselők a gazdasági társaság cégneve alatt az iratokat saját névaláírásukkal látják el. Az aláírás módjának és formájának meg kell felelnie az aláírási címpéldányon - azaz a közjegyző által hitelesített cégaláírási nyilatkozaton - szereplő aláírásnak, attól nem lehet eltérni (így ha valami változik, például házasságkötés folytán változik az illető neve, újat kell készíttetni stb.). * Cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmek kötelező melléklete az aláírási címpéldány, csatolásának elmulasztása - elvileg - a kérelem hiánypótlási eljárás nélküli elutasításának következményével jár. * A címpéldány tartalmazza a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét és lakóhelyét, képviseleti jogcímét (például vezető tisztségviselő vagy munkavállaló), a cégjegyzés módját és az aláírási mintát; a jövőben azonban nem tartalmazza majd a jogosult anyjának nevét. * Az új cégtörvény szerint, ha munkavállaló képviselőről van szó, kérésére az aláírási címpéldányon szerepeltethető lesz beosztása, ellátott feladatköre is. * Ha (külön) törvény (az új Gt. szerint ) vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a vezető tisztségviselők és a cégvezetők cégjegyzési joga önálló, beleértve a bankszámla feletti rendelkezést is. * Az egyéb képviselők (feljogosított munkavállalók) tekintetében a diszpozitív főszabály az, hogy cégjegyzésük érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírása szükséges. * A társasági szerződés az új Gt. szerint viszont úgy is rendelkezhet egyrészt, hogy meghatározott munkakört betöltő munkavállaló cégjegyzési joga önálló; másrészt pedig, hogy a vezető tisztségviselő, illetve a cégvezető valamelyik képviseletre feljogosított munkavállalóval együttesen jogosult cégjegyzésre. * A cégtörvényben található az az értelemszerű előírás, hogy a cég szervezeti törvényes képviseletének és a cégjegyzésnek a módja csakis azonos lehet: vagy önálló, vagy pedig együttes. Nem lehetséges tehát, hogy egy képviselő önállóan járhasson el - akár általánosan, akár meghatározott ügyekben -, de csak más képviselővel együtt írhasson alá. Arra sincs lehetőség, hogy egyazon személy egyszer így, másszor úgy jegyezze a céget, mivel egy személy csak egyféle módon teheti ezt meg, vagy önállóan, vagy együttesen. * A cégtörvény értelmében kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, másokat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan. (Az ismétlés és a cégjegyzésre való vonatkoztatás oka, hogy a Ctv. szerint is a szervezeti képviseletre vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg.)

Formaspecifikus szabályok

#?-:nbsp;

Közkereseti társaság

#?-:nbsp;

E társasági formánál lényegében nem érvényesülnek eltérő szabályok, attól a formai különbségtől eltekintve, hogy közkereseti társaságnál üzletvezetésről, illetve üzletvezetésre jogosult tagokról beszélünk, mint vezető tisztségviselőkről és így törvényes képviselőkről - az esetlegesen kijelölt cégvezetők vagy felhatalmazott munkavállalók mellett.

Érdemes megjegyezni, hogy ha a közkereseti társaság társasági szerződése esetleg úgy rendelkezik, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el, még nem jelenti azt, hogy képviseleti joguk is csak együttes lehet (vagy fordítva), hiszen az üzletvezetés és a képviselet nem megegyező fogalmak.

Betéti társaság

#?-:nbsp;

Itt lényegesebb módosítások láthatók a mostani szabályokhoz képest. Jelenleg az a rendelkezés érvényesül, hogy a bt. kültagja csak akkor képviselheti a társaságot, ha neve szerepel a cégnévben, mivel ilyenkor felelőssége is megegyezik a beltagokéval, és így nincs szükség azok külön védelmére.

A kültag mint képviselő

#?-:nbsp;

A 2006-os Gt. az alapvető tilalom alól két (eltérő) kivételt vezet majd be:

- a kültag jogosult lehet a képviseletre, ha a társasági szerződés ezt lehetővé teszi számára; illetve

- ha a társaságnak nem marad üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja (lásd bt. megszűnésének speciális esetei), az utolsó beltag vagy kültag kiválásától számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül az új tag cégbírósághoz való bejelentéséig, vagy ennek eredménytelen eltelte esetén a végelszámoló kijelöléséig a kültagot is jogosultnak kell tekinteni (átmenetileg).

A fentiek mellett a kültag részére a szervezeti képviselő vagy a tagok gyűlése is adhat majd képviseleti meghatalmazást (eseti jelleggel).

Ha a bt.-nek csak egy olyan tagja van, aki elláthatja az üzletvezetést és a képviseletet, jogosultsága időben nem korlátozott, kivéve, ha a társasági szerződés eltérően rendelkezik.

Korlátolt felelősségű társaság

#?-:nbsp;

A kft. képviseletére vonatkozó "különös részi" szabályok érintetlenül maradnak az új Gt.-ben is egy apró kiegészítéssel.

A kft. ügyeinek intézését és a képviseletet alapvetően a tagok közül vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. A kft.-nél tehát megjelenik már egyfajta "professzionálisabb" jelleg is.

Ettől függetlenül a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult e tevékenységek ellátására, ilyenkor tehát őket kell ügyvezetőknek tekinteni. Az új Gt. ezt annyiban pontosítja, hogy meg kell felelniük a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános részi rendelkezéseknek.

Egyesülés

#?-:nbsp;

Az egyesülés ügyvezetését és képviseletét a mostani szabályok értelmében az igazgató látja el a társasági szerződés és az igazgatótanács - mint a legfőbb szerv - határozatainak keretei között.

Az új Gt. módosítja az egyesülés szervezetét, tehát a igazgatótanács helyett a jövőben taggyűlésnek nevezendő az egyesülés legfőbb szerve, viszont igazgatóság létrehozható lesz, mint az egyesülés ügyvezetését testületileg ellátó szervezeti egység.

Közös vállalat

#?-:nbsp;

Mivel az új Gt. hatálybalépését követően ilyen formában gazdasági társaság nem lesz alapítható, csupán a már bejegyzett közös vállalatok működhetnek tovább változatlanul a jelenlegi, rájuk vonatkozó szabályok szerint, e téren nem módosul semmi. A szabály pedig megegyezik az egyesülésnél írtakkal.

A részvénytársaság

#?-:nbsp;

Zártkörűen vagy nyilvánosan működő részvénytársaság képviseletében csak annyiban van különbség, amennyiben maga az ügyvezetés során eltérő megoldás érvényesül.

Zártkörűen működő részvénytársaság

#?-:nbsp;

A zártkörűen működő rt.-nél főszabály szerint igazgatóság választandó, mint testületként működő ügyvezető szerv, de az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató gyakorolja az igazgatóság jogait.

Az igazgatóság valamennyi tagja törvényben felhatalmazott képviselőnek tekintendő - ez "személyhez fűződő joguk" a testületen belül -, viszont nem feltétlenül kell, hogy mindegyikük képviseleti joga ugyanolyan - azaz önálló vagy együttes - legyen.

Nyilvánosan működő részvénytársaság

#?-:nbsp;

Nyilvánosan működő részvénytársaságoknál a 2006-os Gt. újdonsága az egységes irányítási rendszer (Board típusú "igazgatótanács") bevezetése mint opcionális ügyvezetési megoldás.

Egyszemélyes társaságok

#?-:nbsp;

Egyszemélyes kft.-k esetében az egyedüli tag mint tulajdonos és a vezető tisztségviselők köre már jobban elkülönül; a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben a tag dönt.

Ha azonban természetes személyről van szó, az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy ezt a személyt jogosítja fel az ügyvezetésre és így a képviseletre.

Egyszemélyes részvénytársaság

#?-:nbsp;

Egyszemélyes részvénytársaságoknál ezt külön nem emeli ki a törvény, tehát eleve lehetőség van arra, hogy az egyedüli részvényes vezető tisztségviselő legyen. (A korlátozás jelenleg még annyi, hogy ha gazdálkodó szervezetről van szó, a részvényes nem lehet az egyszemélyes rt. és a részvényes szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja.)

A képviselet speciális esetei

#?-:nbsp;

Az új Gt. által érintetlenül maradt az a rendelkezés, amely a társaság határozatainak bírósági felülvizsgálatának esetére írja elő a következőket. Ha a határozat felülvizsgálatát a gazdasági társaság vezető tisztségviselője kezdeményezi, és a gazdasági társaságnak nincs olyan vezető tisztségviselője, aki a társaságot képviselhetné, a perben a társaságot a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Viszont amennyiben a gazdasági társaságnak nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a társaság képviseletére ügygondnokot rendel ki. * Egy társaság életében előfordulhatnak ezenkívül olyan rendkívüli esetek is, amikor a képviseletre külön törvény más személyeket jogosít fel, illetve a vezető tisztségviselők ilyen jogosultságát elvonja. Idetartozik a csődtörvény, amely a felszámolás vagy a végelszámolás során biztosít a felszámoló, illetve a végelszámoló részére képviseleti jogot. E törvény szerint például a felszámolás kezdő időpontjától vagyonnal kapcsolatos nyilatkozatokat csak a felszámoló tehet. * A tőkepiaci és a hitelintézetekről szóló törvények egyaránt tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy az ún. "felügyeleti biztosok" kirendelésének ideje alatt a vezető állású személyek cégjegyzési jogukat nem gyakorolhatják.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére