Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 96. számában (2006. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Rovatunk a 2006. március 17-éig kihirdetett jogszabályokat dolgozza fel.

Keverék üzemanyag elszámolható ára

A 30-as számú Magyar Közlönyben megjelent APEH-közlemény szerint a keverék üzemanyag áraként 2006. március hónapban literenként 287 forint számolható el.

(Magyar Közlöny, 2006/30. szám)

Törvényes a lobbitevékenység

A közhatalmi döntések tartalmának befolyásolására irányuló, megbízás alapján, ellenérték fejében (üzletszerűen) folytatott tevékenység szeptember 1-jétől szabályozott keretek között, legálisan folyhat. Az Országgyűlés által megszavazott, a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény célja, hogy biztosítsa a lobbitevékenység nyilvánosságát, meghatározza a döntéshozó személyek és a lobbisták kapcsolattartásának szabályait és megállapítsa e tevékenység alapvető előírásait.

Lobbista, lobbitevékenység, lobbiszervezet

A törvény szerint lobbista az a természetes személy, akit e törvény előírásai szerinti nyilvántartásba felvesznek és lobbitevékenységet folytat.

Lobbiszervezet az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet e törvény előírásai szerinti nyilvántartásba felvesznek és lobbitevékenységet folytat.

Lobbitevékenységet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet folytathat, akit vagy amelyet nyilvántartásba vettek. A nyilvántartást vezető szerv - kérelemre vesz nyilvántartásba természetes vagy jogi személyt.

Akik számára tiltott a lobbitevékenység

A jogszabály felsorolja azt a kört, akik nem végezhetnek lobbitevékenységet, köztük az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az állami vezető, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) vagy bizottságának a tagja, az a gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik, e szervezet tagja, vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottságának tagja, párt, köztestület, közalapítvány tisztségviselője.

Nyilvántartási kötelezettség

A lobbisták nyilvántartásába olyan természetes személyt lehet felvenni, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik és nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt.

A lobbiszervezetek nyilvántartásába olyan jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet lehet felvenni, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint szabályosan megalakult, rendelkezik a lobbisták nyilvántartásába felvett taggal.

Amennyiben valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nyilvántartásba vétel nélkül végez lobbitevékenységet, a nyilvántartást vezető szerv tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A lobbitevékenység dokumentálása

A lobbista a nyilvántartásba való felvételét követően negyedévente tájékoztatót készít a lobbitevékenységéről, és azt a naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig eljuttatja a nyilvántartást vezető szerv részére.

A tájékoztató tartalmazza annak tételes felsorolását, hogy a lobbista mely közhatalmi döntések kapcsán végzett lobbitevékenységet, a lobbitevékenység során az adott ügyben igénybe vett eszközök felsorolását, annak megjelölését, hogy a közhatalmi döntést hozó szervnél kivel és hány esetben történt kapcsolatfelvétel, a reprezentáció tényét, alkalmankénti összegét, az abban érintett személyek nevének, valamint beosztásának megjelölését.

Ha a lobbista tájékoztatója a szükséges adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza, illetve a lobbista azt határidőre nem készíti el, a nyilvántartást vezető szerv 15 napos határidő megjelölésével felszólítja őket a hiányosságok, illetőleg a mulasztás pótlására. Ahatáridő eredménytelen eltelte esetén a nyilvántartást vezető szerv a lobbiszervezetet vagy a lobbistát törli a nyilvántartásból.

A lobbitevékenység alapvető szabályai

A lobbista kötelezettségei: e tevékenysége során

- köteles a közhatalmat gyakorló szerv képviselőjével közölni megbízójának nevét és a kapcsolatfelvétel célját,

- köteles e törvényből származó kötelezettségeiről - beleértve a nyilvántartások adattartalmát - tájékoztatni megbízóját,

-nem használhat fel semmilyen, a megbízótól kapott bizalmas vagy egyéb bennfentes információt megbízója hátrányára,

- a megbízók kellő tájékoztatás mellett megadott beleegyezése nélkül nem képviselhet egymással ellentétes érdekeket vagy egymással versenyben álló megbízók érdekeit,

-köteles tudatni megbízójával, ha a megbízó célja jogellenes, etikátlan, vagy annak végrehajtása a lobbista hivatás alapvető szabályaival ellentétes, és vissza kell utasítania, hogy bármit tegyen a megbízó ilyen célja érdekében,

-tisztességtelen eszközökkel nem szerezhet információkat a közhatalmi döntést hozó szerv működésével kapcsolatban.

A lobbista - az adott szervnél folytatott lobbitevékenység során vagy annak körén kívül - nem adhat, nem ajánlhat fel és nem közvetíthet a közhatalmi döntést hozó szerv vagy annak tagja, munkatársa részére semmilyen előnyt.

A lobbitevékenységről szóló törvény 2006. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben azon közhatalmi döntésekkel összefüggésben kell alkalmazni, amelyek előkészítése a törvény hatálybalépését követően kezdődött.

(Magyar Közlöny, 2006/25. szám)

Kollektív szerződések bejelentésére szolgáló új nyomtatványok

A kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának új szabályait, valamint a bejelentő adatlapokat a március 25-étől hatályos 3/2006. (III. 17.) FMM rendelet közli.

(Magyar Közlöny, 2006/30. szám)

Gázenergia

A kedvezményes gázellátás igénybevételének feltételei megváltoztak. Az új támogatássávokat és az azokhoz tartozó támogatási mértékeket az 5/2006. (II. 20.) GKM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az új szabályokat a 2006. január 18-át követő elszámolásokra kell alkalmazni.

20 m3/h-nál kisebb teljesítményigényű háztartási fogyasztók részére - a háztartási célú hő- és távhőtermelés, valamint a háztartási mérő nélküli fogyasztók kivételével - szolgáltatott földgáz esetén a támogatás mértéke:

- 0-51000 MJ/év fogyasztásig fogyasztási helyenként 0,748 Ft/MJ,

- 51001-102000 MJ/év fogyasztás között fogyasztási helyenként 0,601 Ft/M,

- 102 000 MJ/év fogyasztás felett fogyasztási helyenként 0,14 Ft/MJ.

20 m3/h vagy annál nagyobb teljesítményigényű háztartási fogyasztók részére - a háztartási célú hő- és távhőtermelés, valamint a háztartási mérő nélküli fogyasztók kivételével - szolgáltatott földgáz esetén a támogatás mértéke:

-0-51000 MJ/év fogyasztásig fogyasztási helyenként 0,823 Ft/MJ,

- 51001-102000 MJ/év fogyasztás között fogyasztási helyenként 0,675 Ft/MJ,

- 102 000 MJ/év fogyasztás felett fogyasztási helyenként 0,215 Ft/MJ.

Háztartási fogyasztók részére vezetéken szolgáltatott propán-bután gáz és ezek elegyei esetén a támogatás mértéke:

- 0-51 000 MJ/év fogyasztásig fogyasztási helyenként 1,765 Ft/MJ,

- 51 001-102 000 MJ/év fogyasztás között fogyasztási helyenként 1,585 Ft/MJ,

- 102 000 MJ/év fogyasztás felett fogyasztási helyenként 0,369 Ft/MJ.

Háztartási mérő nélküli fogyasztók részére szolgáltatott földgáz támogatásának mértéke: 0,748 Ft/MJ.

Háztartási célú hő- és távhőtermelés esetén a támogatás mértéke

- ha a gázmérő(k) névleges (össz-)teljesítménye 20 köbméter/óránál kisebb: 0,661 Ft/MJ,

- ha a gázmérő(k) névleges (össz-)teljesítménye 20-100 köbméter/óra közötti: 0,837 Ft/MJ,

- ha a gázmérő(k) névleges (össz-)teljesítménye 100-500 köbméter/óra közötti: 0,725 Ft/MJ,

-ha a gázmérő(k) névleges (össz-)teljesítménye 500 köbméter/óra feletti: 0,844 Ft/MJ,

- szállítóvezetéki fogyasztóknál: 0,778 Ft/MJ.

Március 25-én lépett hatályba a 49/2006. (III. 10.) Korm. rendelet, amely a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendeletet módosítja.

Az új szabályok szerint a szállító, tároló, elosztó, a közüzemi nagykereskedő, közüzemi szolgáltató, a földgázkereskedő, a szervezett földgázpiac, valamint a propán-bután gázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató engedélyese köteles üzletszabályzatot kidolgozni. Azon engedélyesek, akik az alaptevékenységük végzésére kiadott működési engedélyük mellett határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáférési engedéllyel is rendelkeznek, ez utóbbi tevékenységükre külön üzletszabályzatot nem kötelesek készíteni. A rendszerirányító esetében az általa nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket a szállítói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza.

A rendelet egyebek mellett kiegészíti az engedélyesek és a hozzáférésre jogosultak feladatait, de kiegészíti a földgázelosztó rendszer és szállítórendszer, tárolórendszer létesítésének engedélyezésének, üzemeltetésének korábbi feltételeit.

(Magyar Közlöny, 2006/19; 28. szám)

Villamos energia

Módosultak a villamos energia árszabályozását érintő egyes törvények. A változást tartalmazó 2006. évi XXXV. törvény szerint a villamos energia átvitele, elosztása, a rendszerirányítás, a termelők közüzemi célra lekötött villamosenergia-értékesítése, a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem, valamint a közüzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott hatósági árszabályozás körébe tartozik.

Nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe a termelő és a villamosenergia-kereskedő közötti és a villamosenergia-kereskedők egymás közötti kereskedelme, valamint a feljogosított fogyasztó részére értékesített villamos energia.

(Magyar Közlöny, 2006/21. szám)

Védelmi övezet a levegő védelme érdekében

A levegő fokozott védelme érdekében egyes, jogszabályban meghatározott tevékenységek, illetve létesítmények esetében a légszennyezőnek védelmi övezetet kell kialakítania az új légszennyező források körül, illetve a nyomvonalas közlekedési létesítmények mentén. A levegő védelmével kapcsolatos korábbi jogszabályt módosító, február 28-án hatályba lépett 36/2006. (II. 20.) Korm. rendelet előírása alapján a védelmi övezet nagyságát a légszennyezőanyag-kibocsátások, a terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok), a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével a környezetvédelmi hatóság határozza meg. A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.

(Magyar Közlöny, 2006/19. szám)

Csomagolási hulladék kezelése

Március 1. óta nem hozható forgalomba olyan csomagolás, amely nem felel meg a 37/2006. (II. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletben foglalt lényegi követelményeknek. (Ez a melléklet a csomagolás összetételére, valamint az újrahasználhatóságra, illetve a hasznosíthatóságra vonatkozó lényegi követelményeket tartalmazza.)

A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet egyebek mellett kimondja: a csomagolási hulladék - más hulladéktól elkülönített - visszavételét, valamint hasznosítását a gyártónak kell biztosítania. A gyártó ezt a kötelezettségét saját maga teljesíti, vagy hasznosításra erre engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással teljesítheti, illetve az arra alkalmas csomagolás újrahasználatát biztosíthatja. A visszavételi és hasznosítási kötelezettség önállóan vagy a hasznosítást koordináló szervezet útján teljesíthető.

A termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a fogyasztó számára értékesített termék csomagolása az éves szinten

a) műanyag vagy fém esetén összesen 200 kg-ot,

b) papír vagy fa esetén 500 kg-ot,

c) üveg esetén 800 kg-ot

nem haladja meg.

A termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó a visszavételi és hasznosítási kötelezettség átadásáról a csomagolóanyagot, eszközt előállítóval megállapodhat, ha a fogyasztó számára értékesített termék csomagolása az éves szinten

a) műanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot,

b) papír vagy fa esetén 1000 kg-ot,

c) üveg esetén 2000 kg-ot

nem haladja meg. Amennyiben a termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó a csomagolást nem közvetlenül az azt előállítótól szerzi be, gyártónak a csomagolóanyag, illetve eszköz első megrendelőjét kell tekinteni.

2012. december 31. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok tömegének legalább 60%-a hasznosításra vagy hulladékégető műben energiahasznosítás mellett elégetésre kerüljön, valamint legalább 55%-a, de legfeljebb 80%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány a hulladékot alkotó egyes anyagok tekintetében legalább a következő legyen:

a) üveg esetében 60%,

b) papír és karton esetében 60%,

c) fém esetében 50%,

d) fa esetében 15%,

e) műanyag esetében 22,5%, kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból műanyagokká dolgoznak fel.

A hasznosítási kötelezettség teljesítésének minősül a Magyarországon képződött és begyűjtött csomagolási hulladék külföldön megvalósított hasznosítása is. Az Európai Közösség területéről kivitt csomagolási hulladék csak akkor minősül teljesítésnek, ha annak hasznosítása igazoltan olyan körülmények között történt meg, amelyek általános értelemben egyenértékűek a vonatkozó hazai, illetve közösségi jogszabályokban előírtakkal. A teljesítés igazolása érdekében a környezetvédelmi hatóság kötelezheti a gyártót az egyenértékűség bizonyítására az igénybe vett hasznosítási technológia, illetve a vonatkozó engedélyei bemutatásával.

(Magyar Közlöny, 2006/19. szám)

Autópályadíj-fizetés akár mobiltelefonnal

A 13/2006. (III. 14.) GKM rendelet teremti meg annak lehetőségét, hogy március 14-étől kezdődően az - 1 napos, 4 napos, heti, havi, illetve egyéves - autópálya használati díjának kiegyenlítését elektronikusan és mobil rádiótelefon szolgáltatás keretében is teljesíteni lehessen. Az új módon díjfizetést választó a fizetést az ÁAK Zrt.-nek címzett, a gépjármű forgalmi rendszámát, államjelzését és a matricatípusnak megfelelő díjtétel megjelölését tartalmazó szöveges üzenet elküldésével kezdeményezi. A szervezet ezt követően ellenőrző szöveges üzenetet küld a kezdeményezőnek, amely az általa a szervezet részére megküldött adatok helyességének, valamint a díjfizetési szándékának a megerősítésére tartalmaz felhívást.

Az ÁAK Zrt. által megküldött ellenőrző szöveges üzenet kézhezvételét követően a vásárló a szervezetnek címzett szöveges üzenetben haladéktalanul köteles megerősíteni az általa megadott adatok helyességét, valamint a díjfizetési szándékát. Amennyiben a szervezet által megküldött ellenőrző szöveges üzenetben feltüntetett bármely adat helytelen, a vásárló a megerősítő szöveges üzenetben kérheti azok kijavítását. A megerősítést követően a szervezet az úthasználati díj megfizetéséről és az úthasználati jogosultság megszerzéséről nyugtázó szöveges üzenetet küld a vásárlónak, amely a következőket tartalmazza:

- a szervezet egyedi azonosító kódját,

- egyedi tranzakció-azonosító számot,

- a díjfizetés megtörténtének időpontját,

- az úthasználati jogosultság kezdő és záró időpontját,

- a vásárló által megjelölt forgalmi rendszámot és államjelzést.

Az autópályát használó a használati jogosultságot a kiragasztott érvényes matricával, valamint a vásárlás tényét igazoló ellenőrző szelvény vagy bizonylat átadásával vagy bemutatásával, elektronikus díjfizetés esetén a szöveges üzenettel igazolja.

(Magyar Közlöny, 2006/29. szám)

Gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálata

Módosult a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM- KvVM együttes rendelet. A 6/2006. (II. 24.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet egyebek mellett kimondja: az ellenőrzésnek 2005. február 1. után ki kell térnie az RKFA minősítésű mérőrendszerek használat közbeni vizsgálatára is.

Ha 2006. február 1. után az ellenőrzés megállapítja, hogy a felülvizsgáló hely indokolatlanul nem használja a rendelkezésre álló, működőképes RKFA mérőrendszert, úgy a közlekedési hatóság a felülvizsgáló hely feljogosítását 1 hónapra felfüggeszti.

Ha a műbizonylattal rendelkező műszer vizsgálatakor rendellenes működés (az automatikus mérésvezérlés előírttól, illetve használati utasításától, leírásától eltérő működése, a vizsgálatok során kijelzett és rögzített, illetve az elektronikus tanúsítványban kinyomtatott értéke eltérése stb., ide nem értve a műszer ellenőrző mérés során beavatkozás nélkül bekövetkező meghibásodását, a kalibráció hibáját) gyanúja merül fel, az ellenőrző hatóság vizsgálatot indít.

(Magyar Közlöny, 2006/22. szám)

Közlekedési hatósági díjak

Megváltoztak a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjai. Az új díjakat a 11/2006. (III. 10.) GKM rendelet melléklete tartalmazza.

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alapján végzett hatósági tevékenységek díjai:

A közúti járművek sorozatára vonatkozó engedélyezési eljárások:

Általános forgalomba helyezési engedély 178 900 Ft/db

Sorozat forgalomba helyezési engedélye 178 900 Ft/db

Sorozat átalakítási engedélye 109 000 Ft/db

A közúti járműre vonatkozó engedélyezési eljárások és műszaki igazolások:

Egyedi forgalomba helyezés engedélye 22 800 Ft/db

Összeépítés engedélye 17 600 Ft/db

Átalakítás engedélye 11 800 Ft/db

Veszélyes anyagot szállító jármű átalakítási engedélye88 000 Ft/db

"Műszaki adatlap" kiadása, pótlása 1 190 Ft/db

Érvényesítő címke kiadása, pótlása 420 Ft/db

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat díja:

Segédmotoros kerékpár 1 900 Ft/db

Motorkerékpár, továbbá ennek pótkocsija 2 750 Ft/db

M1 kategóriájú jármű ("személygépkocsi"), továbbá az M1 és N1 kategóriájú járműhöz kapcsolható pótkocsi 7 700 Ft/db

N1 kategóriájú jármű ("könnyű tehergépkocsi") 8 500 Ft/db

N2, N3 kategóriájú járművek ("tehergépkocsik" és "vontatók") és M2, M3 kategóriájú járművek ("autóbuszok"), továbbá ezek pótkocsijai 11 800 Ft/db

Mezőgazdasági vontató, lassú jármű, ezek pótkocsijai6 150 Ft/db

A gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) alapján a közlekedési hatóság és a felülvizsgáló szervezet által végzett tevékenységek díjai:

Gépjárműfenntartó szervezet környezetvédelmi felülvizsgálatra történő kijelölése 85 700 Ft/db

A felülvizsgáló szervezet további kategóriák vizsgálatára történő feljogosítása, kategóriánként 7 300 Ft/db

Hagyományos kétütemű Otto-motoros és dízelmotoros gépkocsi: kétütemű 2 900 Ft/db

dízelmotoros5 400 Ft/db

Hagyományos Otto-motoros négyütemű gépkocsi 4 550 Ft/db

Csökkentett szennyezésű gépkocsi5 400 Ft/db

Korszerű, környezetbarát gépkocsi:

benzin- és dízelmotoros gépkocsi 6 100 Ft/db

benzinmotoros gépkocsi, amelyhez célműszer (speciális fordulatszámmérő) szükséges 8 500 Ft/db

Elektronikusan szabályozott befecskendezésű dízelmotoros személygépkocsi, kisteherautó és kisbusz8 500 Ft/db

Elektronikusan szabályozott befecskendezésű dízelmotoros tehergépkocsi, vontató és autóbusz11 600 Ft/db

A gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendeletben meghatározott egyes közlekedési hatósági eljárások díjai:

A regisztrált bontó-hulladékkezelő tevékenységhez kapcsolódó közlekedési hatósági díjak:

A regisztrált bontó-hulladékkezelő tevékenység közlekedési hatósági nyilvántartásba vételének díja 175 900 Ft/db

A "Bontási átvételi igazolás" díja 2 950 Ft/db

A sebességkorlátozó vagy menetíró (tachográf) beépítő műhely nyilvántartásba vételi díja 175 900 Ft/db.

(Magyar Közlöny, 2006/28. szám)

Pályázat a 2006. évi Nemzeti Minőségi Díj elnyerésére 

A gazdasági és közlekedési miniszter pályázatot hirdet a 2006. évi Nemzeti Minőségi Díj elnyerésére. A pályázat célja a minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerése.

Pályázatot nyújthatnak be azok a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, amelyek termelő, szolgáltató, illetve közszolgáltatói tevékenységet végeznek, és megfelelnek a részletes pályázati feltételekben rögzített követelményeknek.

Nem pályázhatnak azon gazdálkodó szervezetek, illetve azon szervezetek jogutód szervezetei, amelyek az elmúlt öt évben Nemzeti Minőségi Díjat nyertek, valamint a tanácsadási tevékenységet végző szervezetek.

A pályázat elkészítéséhez és benyújtásához szükséges jelentkezési lap és a részletes, valamennyi szükséges információt tartalmazó pályázati útmutató beszerezhető az IFKA Magyar Minőségfejlesztési Központból [1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 16.; telefon/fax: (1) 332-0362, (1) 331-7549, e-mail: info@mik.hu], illetve letölthető a www.mik.hu honlapról.

A pályázat önértékelésen alapul, amelynek elkészítése érdekében az IFKA Magyar Minőségfejlesztési Központ előzetes jelentkezés alapján egynapos költségtérítéses, konzultációval egybekötött felkészítést biztosít a pályázók számára április 5-én, 27-én és május 17-én.

A pályázati szándékot 2006. június 12-én 15 óráig jelezni kell az IFKA Magyar Minőségfejlesztési Központnak. A pályázati anyagot legkésőbb 2006. június 30-án 14 óráig kell benyújtani a pályázati útmutatóban meghatározottak szerint az IFKA Magyar Minőségfejlesztési Központba. A pályázat benyújtásával egyidejűleg az Iparfejlesztési Közalapítvány 10201006-50031230 számú számlájára "Nemzeti Minőségi Díj" megjelöléssel be kell fizetni a pályázat eljárási díját, amely

- 250 főnél kevesebb dolgozói létszámú, illetve közszolgáltatói szervezet esetén 250 000 Ft + áfa,

- 250 és 500 fő közötti dolgozói létszámú szervezet esetén 450 000 Ft + áfa,

- 500 és 1000 fő közötti dolgozói létszámú szervezet esetén 550 000 Ft + áfa,

- 1000 és 2000 fő közötti dolgozói létszámú szervezet esetén 750 000 Ft + áfa,

- 2000 főnél nagyobb dolgozói létszámú szervezet esetén 950 000 Ft + áfa.

(Magyar Közlöny, 2006/30. szám)

Országkockázati besorolási lista

A 7/2006. (III. 7.) PM rendelet melléklete közli az országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek besorolási listáját.

1. kategóriába tartozó országok:

Amerikai Egyesült Államok

Andorra

Aruba

Ausztrália

Ausztria

Bahama-szigetek

Bahrein

Barbados

Belgium

Bermuda

Botswana

Chile

Ciprus

Csatorna-szigetek (Alderney, Jersey, Guernsey, Sark)

Csehország

Dánia

Dél-afrikai Köztársaság

Dél-Korea

Egyesült Arab Emírségek

Egyesült Királyság

Észtország

Finnország

Franciaország

Görögország

Hollandia

Hongkong

Horvátország

Írország

Izland

Izrael

Japán

Kajmán-szigetek

Kanada

Katar

Kazahsztán

Kína

Kuvait

Lengyelország

Lettország

Liechtenstein

Litvánia

Luxemburg

Macau

Malajzia

Málta

Man-sziget

Mauritius

Mexikó

Monaco

Namíbia

Németország

Norvégia

Olaszország

Omán

Oroszország

Portugália

San Marino

Spanyolország

Svájc

Svédország

Szaúd-Arábia

Szingapúr

Szlovákia

Szlovénia

Tajvan

Thaiföld

Trinidad és Tobago

Tunézia

Új-Zéland

2. kategóriába tartozó országok:

Azerbajdzsán

Bulgária

Cook-szigetek

Costa Rica

Egyiptom

El Salvador

Fidzsi-szigetek

Guatemala

India

Irán

Jordánia

Lesotho

Macedónia

Marokkó

Panama

Peru

Románia

Szerbia és Montenegró

Törökország

Vietnam

3. kategóriába tartozó országok:

Benin

Bosznia-Hercegovina

Brazília

Burkina Faso

Dominikai Köztársaság

Fülöp-szigetek

Ghána

Grenada

Grúzia

Indonézia

Jamaica

Kolumbia

Libanon

Madagaszkár

Mali

Mongólia

Mozambik

Pakisztán

Pápua Új-Guinea

Srí Lanka

Suriname

Türkmenisztán

Ukrajna

Venezuela

Zöld-foki Köztársaság

4. kategóriába tartozó országok:

A fel nem sorolt országok.

(Magyar Közlöny, 2006/27. szám)

Igazságügyi szakértői testület az egészségügyben

Az egészségügyi területen működő igazságügyi szakértői testület szervezetének és működésének rendjét, valamint a szakértői testület díjazását tartalmazza a 8/2006. (II. 22.) IM rendelet. Az április 1-jétől hatályos jogszabály szerint a háromtagú tanács szakértői véleményének alapdíja 90 ezer forint, míg az öttagú tanács szakértői véleményének alapdíja 150 ezer forint.

(Magyar Közlöny, 2006/20. szám)

Megmarad a pótlék és a jövedelempótlék

A 41/2006. (II. 27.) Korm. rendelet kedvező szabályokat hozott azon nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülőknek, akik a pótlék, illetve jövedelempótlék folyósításáról le kellett hogy mondjanak abban az esetben, ha jövedelmük bizonyos összeghatárt elért.

Eddig a nyugellátások és baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló 187/1997. (X. 31.) Korm. rendelet szerint meg kellett szüntetni a pótlék, illetve jövedelempótlék folyósítását, ha a jogosult

- a nyugellátásának, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásának - ide nem értve a vakok személyi járadékát -, valamint mezőgazdasági járadékainak együttes összege meghaladta az öregségi nyugdíj 2001. január 1-jén érvényes legkisebb összegének a nyugellátások mindenkori emelésének mértékével növelt összegét,

- véglegesen külföldre távozott.

Szüneteltetni kellett a pótlék, illetve jövedelempótlék folyósítását, ha a jogosult jövedelme meghaladta az öregségi nyugdíj 2001. január 1-jén érvényes legkisebb összegének a nyugellátások mindenkori emelésének mértékével növelt összegét. (Ez az összeg 2006. január 1-jétől 29 890 forintra nőtt.)

Az új kormányrendelet szerint, ha a 2005. december 31-én hatályban lévő szabályozás szerint házastársi pótlékra, illetőleg házastárs után járó jövedelempótlékra jogosult személynek az ellátás folyósítását a 2006. január 1-jén hatályos rendelkezései alapján megszüntették, a megszüntető határozatot e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül vissza kell vonni, és az ellátást - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - 2006. január 1-jére visszamenőleg tovább kell folyósítani.

Ha az ellátás folyósítása az új rendelet hatálybalépésekor szünetel, a szüneteltető határozatot e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül vissza kell vonni, és - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - az ellátást az e rendelet hatálybalépését követő hónap első napjától tovább kell folyósítani.

(Magyar Közlöny, 2006/23. szám)

Új szakmák: kertészmester és vadászpuskaműves

A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek jegyzéke kiegészül a kertészmester (dohánytermesztő) és vadászpuskaműves mester szakmákkal. A 15/2006. (II. 22.) FVM rendelet részletezi e két szakma szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint a mestervizsga tartami jellemzőit.

(Magyar Közlöny, 2006/20. szám)

Mezőgazdaságijáradék-emelés

A mezőgazdasági szövetkezeti, szakszövetkezeti járadékok július 1-jétől történő emeléséről döntött a kormány. A részleteket az 55/2006. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. 2006. július 1-jétől 3500 forinttal emelkedik a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka. Ha egy személy részére egyidejűleg több jogcímen folyósítanak járadékot, akkor a járadékokat külön-külön kell 3500 forinttal emelni. Az e rendelet szerinti kiegészítő járadékemelés a külön jogszabályban meghatározott együttfolyósítási összeghatáron felül is jár.

(Magyar Közlöny, 2006/29. szám)

Agrár- és vidékfejlesztési támogatások

A 20/2006. (III. 17.) FVM rendelet tartalmazza a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének új szabályait.

(Magyar Közlöny, 2006/30. szám)

Zöldségszaporító anyagok forgalomba hozatalának módosított szabályai

Március 15-étől hatályos a 45/2006. (II. 28.) Korm. rendelet, amely a zöldségszaporító anyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló korábbi jogszabályt módosítja.

(Magyar Közlöny, 2006/24. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére