A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. A cselekvőképes személy maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet szerződéssel nem lehet korlátozni, az ilyen megállapodás semmis. Ugyanígy semmis az olyan egyoldalú nyilatkozat is, amelyben valaki a saját cselekvőképességét kívánja korlátozni. Bizonyos esetekben azonban szükségessé válhat, hogy valakinek korlátozzák, vagy akár meg is szüntessék a jognyilatkozatokra való képességét, vagyis a cselekvőképességét. Az úgynevezett gondnokság alá helyezési procedúra a bíróság előtt zajlik.
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság
Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezése indokolt, mindaddig cselekvőképesnek tekintendő, amíg a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá nem helyezi.
Ki kérheti a gondnokság alá helyezést?
A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. Ha a gyámhatóság tudomást szerez a gondnokság alá helyezés szükségességéről, tájékoztatnia kell a perindítás szükségességéről az érintett közeli hozzátartozóját. Amennyiben a közeli hozzátartozó a tájékoztatást követő 60 napon belül nem indít pert, a gyámhatóság köteles a perindításra.
A gondnokság alá helyezés feltételei
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
A bírói gyakorlat szerint az időskori téveseszmés elmebetegség akkor is indokolja a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést, ha az alperes a háztartását és mindennapi ügyeit ellátja ugyan, de rendszeres segítségre szorul, melyet a környezetében élőktől – állapotánál fogva – nyilvánvalóan nem remélhet. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy az elmebetegség fennállása mellett az életvitellel kapcsolatos körülmények részletes vizsgálata is szükséges a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezéshez.
A belátási képesség részleges korlátozottsága
Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.
Ügycsoportok
A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét:
– társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelme 50%-át meghaladó résszel való rendelkezés;
– ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog;
– családjogi jognyilatkozatok megtétele;
– tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala;
– a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása);
– örökösödési ügyek;
– bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok;
– az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása;
– tartózkodási hely meghatározása.
A családjogi nyilatkozatok közé tartozhat:
– a házassági vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat,
– a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele,
– a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása,
– a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás.
A gondnokság felülvizsgálata
A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását kimondó ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, mely nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év.
A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóság indítja meg. A kereseti kérelem a gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatására, a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, illetve cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható jogkörök módosítására irányulhat.
A gondnokság alá helyezés jogkövetkezménye
A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. A gondnokolt és gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
Az említett főszabállyal szemben a korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is
– tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja;
– megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
– rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátásból származó jövedelme 50%-ával, annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
– megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.
A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt közokiratban feljogosíthatja a gondnokát – annak hozzájárulása esetén – arra, hogy helyette és nevében – általános jelleggel - eljárjon, jognyilatkozatot tegyen, kivéve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg, illetve amelyeket a gondnok közreműködése nélkül is megtehet. A gondnokolt az általános felhatalmazást teljes bizonyítóerejű magánokirattal – a gondnok egyidejű tájékoztatása mellett – bármikor visszavonhatja. Azonnali intézkedést igénylő esetben, illetve külön törvényben foglaltak szerint a gondnok az ilyen meghatározott megállapodás hiányában is eljárhat a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt helyett.
Kiskorúak
Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezési eljárásra az általános szabályok az irányadók. A gondnokság hatálya azonban csak a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. * A 14. életévét betöltött kiskorú korlátozottan cselekvőképes, vele szemben a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésnek ebből kifolyólag nincs helye. * A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúakra vonatkozó közös szabályok a következők: * A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat * a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra, * a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre; külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, * a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, * a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára, * a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget. * Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. * A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes kiskorút a munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékű ajándékozást. * A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.
Cselekvőképtelenséget eredményező gondnokság
Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
Ki kérheti a gondnokság alá helyezést?
A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés iránti kérelemmel kapcsolatos szabályok megegyeznek a korlátozott gondnokság alá helyezésnél írtakkal. A gondnokság alá helyezést ilyenkor is a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatást követő 60 napon belül nem teszi meg.
A gondnokság alá helyezés feltételei
Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá azt a nagykorú személyt helyezi a bíróság, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik. A bírói gyakorlat szerint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés indokolt például, ha a perlekedési téboly következtében az alperes az önálló életvitelre képtelenné válik.
Felülvizsgálat
A bíróságnak a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság felülvizsgálatáról, ahogy ezt a korlátozott cselekvőképességet eredményező gondnokságnál már említettük. Nincs szükség a felülvizsgálatra, ha az érintett személy belátási képességének hiánya véglegesnek tekinthető. Erről az igazságügyi orvosszakértőnek szakértői véleményében nyilatkoznia kell.
A gondnokság alá helyezés joghatása
A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit – pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan – a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Ha a gondnok e kötelezettségét folyamatosan megszegi, ez a 19/C § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elmozdítását vonhatja maga után.
A főszabály alóli kivételként a cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek.
Ideiglenes gondnokrendelés
A gyámhatóság kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatékossága miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik, és az érdekeinek védelme más módon – elsősorban zárlat elrendelésével – nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. * A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok a különféle ügycsoportok közül melyikben járhat el az érintett személy helyett. * A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését követő 8 napon belül meg kell indítania a gondnokság alá helyezési pert, a bíróságnak pedig legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 30 napon belül hivatalból kell vizsgálnia a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést.
Gyámhatósági jóváhagyás
A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt
– tartására,
– örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére,
-ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására,
– a gyámhatóság határozata alapján beszolgáltatott vagyonára,
– vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább 50 000 Ft-ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik.
A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat
– a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig a gondnokolt és a gondnok közös kérelmére a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg;
– a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által történő – az előző bekezdésben foglaltak alá nem tartozó – ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélkül lemondásához, illetve közcélra történő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem veszélyezteti.
Zárlat
Ha cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A zárlatot elrendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. * A zárlatra, illetve a zárgondnok működésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. * Ezek a szabályok a következők: * Az ingóság zárlatát elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, és egyúttal lefoglalja az ingóságot. Az ingóság zárlata zár alá vétellel is történhet. A lefoglalt romlandó dolgot zárlat esetén is értékesíteni kell. Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A zárlat bejegyzéséről szóló földhivatali határozat kézhezvétele után a végrehajtó az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha * az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy pedig * a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt. * Termőföld zárgondnokául a végrehajtó elsősorban a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző által javasolt személyt vagy szervet jelöli ki. A jegyző a végrehajtó megkeresésére 8 napon belül nyilatkozni köteles: javasol-e valakit zárgondnoknak. A zárgondnok köteles * az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni, * gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről a végrehajtónak elszámolni, * az ingatlan tiszta jövedelmét a végrehajtói letéti számlára befizetni. * Az ingatlan zárgondnokának díját – a végrehajtó javaslatának figyelembevételével – a bíróság állapítja meg.
Mikor nem kell jóváhagyás?
Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására
– bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez,
– ha a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét az (1) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatok tekintetében nem korlátozta.
Felelősség
A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.
A gondnok kirendelése
A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja.
Gondnokká – ha ez az érdekeivel nem ellentétes – a gondnokság alá helyezett által még cselekvőképes állapotában közokiratban kijelölt vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett személyt, ha ez nem lehetséges, akkor elsősorban együttélő házastársát kell kirendelni. Ha ilyen nincs, vagy a házastárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik.
A gondnok kirendelésénél az arra alkalmas személyek közül a szülőket, illetve a szülők által – a haláluk esetére – közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában más hozzátartozókat – akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni – előnyben kell részesíteni.
Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek a személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik.
Hivatásos gondnok
Ha a gondnok a fentiek szerint nem rendelhető ki, a gondnokolt számára hivatásos gondnokot kell kirendelni. Hivatásos gondnok csak büntetlen előéletű személy lehet. Hivatásos gondnokul a fogyatékosokkal, szenvedélybetegekkel vagy pszichiátriai betegekkel foglalkozó társadalmi szervezet (pl. egyesület) által a tagjai közül ajánlott személy is kirendelhető.
Többes gondnokság
A gondnokolt részére kivételesen több gondnok is kirendelhető. Többes gondnokrendelésre akkor kerülhet sor, ha
– a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője, illetve két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot, vagy
– a gondnokolt vagyonának kezelése, illetve egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel.
Az utóbbi esetben a gyámhatóságnak meg kell határoznia a gondnokok feladatkörének pontos megoszlását.
Helyettes gondnok
A gondnok kirendelése mellett a gyámhatóság a gondnokolt részére helyettes gondnokot is rendelhet. A helyettes gondnok dönthet a távollévő vagy más okból ténylegesen akadályozott gondnok helyett a gondnokoltat érintő, azonnali intézkedést igénylő ügyekben.
A gondnok felmentése
A gyámhatóság felmenti a tisztségéből a gondnokot, ha
– a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette,
– a gondnokolt meghalt,
– a gondnok fontos okból a felmentését kéri,
– utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna.
A gyámhatóság elmozdítja a gondnokot a tisztségéből – azonnali intézkedést igénylő esetben ezt megelőzően a gondnokot a tisztségéből felfüggeszti -, ha a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti, vagy olyan cselekményt követ el, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
Amennyiben a gyámhatóság a gondnokot a gondnokolt halála miatt menti fel a tisztségéből, ezzel egyidejűleg a gondnokság alá helyezést elrendelő bíróságot értesítenie kell a gondnokolt haláláról, hogy a halál tényét bejegyezzék a gondnokoltak névjegyzékébe.
A számadás elbírálása
A számadás elbírálása során a gyámhivatal * a benyújtott iratok alapján megvizsgálja a számadás helyességét, elbírálja a kiadások szükségességét, értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot, * indokolt esetben beszerzi a korlátozottan cselekvőképes személy és – ha nem ő a vagyon kezelője – a törvényes képviselő, a hozzátartozók, valamint a bentlakásos szociális intézmény vezetőjének a számadásra vonatkozó észrevételeit. Az észrevételeket a gyámhivatal felhívásától számított 15 napon belül lehet megtenni. * Ha a számadás helyes, a gyámhivatal azt elfogadja, és végszámadás esetén a számadásra kötelezettet a vagyonkezelés alól felmenti. Rendelkezni kell egyúttal a maradványösszeg felhasználásáról, illetőleg annak betétben történő elhelyezéséről is. * Ha a számadás alapján a gyámhivatal hiányt vagy indokolatlan kiadást, illetve a nem megfelelő gazdálkodás eredményeképpen kárt állapít meg, a számadásra kötelezett személyt felhívja, hogy az okozott kár összegét a felhívás kézhezvételét követő 8 napon belül a betétbe fizesse be. Ha a számadásra köteles az összeget vagy annak egy részét vitatja, a gyámhivatal a követelés érvényesítése iránt pert indít. * Ha a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a gyámhivatal a kötelezettség megállapítása iránt pert indít. A kereset benyújtásával egyidejűleg a gondnoktól a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre megvonja, illetőleg a gondnokot tisztségéből elmozdítja.
A gondnok tevékenysége
A gondnok - általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet korlátozó ítéletben meghatározott ügyekben – a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője. A gondnok indokolt esetben – vállalása esetén – a gondnokság alá helyezett gondozását is ellátja.
Gyámhatósági felügyelet
A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli. A gondnok a működéséről, illetve a gondnokolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként pedig évente köteles beszámolni a gyámhatóságnak.
Vagyonkezelés
A gondnok köteles a gyámhatóság felhívására beszolgáltatni a gondnokolt pénzét, értékpapírjait, valamint értéktárgyait, ha azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell. A gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt jólétét kell szolgálnia. A gondnok köteles a gondnokolt személyes kívánságait meghallgatni és a vagyon állagától függően a jogos igényeket lehetőség szerint teljesíteni.
Ha a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), a gondnoknak a gondnokolt vagyoni hozzájárulása 50%-át, de legalább 100 000 Ft-ot meghaladó mértékű kötelezettségvállalásához a gyámhatóság jóváhagyását kell kérnie. Ha a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a gondnoknak az éves számadás során a gyámhatósághoz be kell nyújtania.
Számadás
A gondnok a vagyon kezeléséről évente köteles számadást adni a gyámhatóságnak. Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója, és a gondnokolt vagyoni viszonyai rendes számadást nem tesznek szükségessé, a gyámhatóság egyszerűsített számadást is engedélyezhet.
A számadásra kötelezett azt a kárt, melyet a gondnokoltnak jogellenesen okozott, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.
Rendszeres számadás
A gondnok az előző évre vonatkozó számadást minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be a gyámhivatalhoz, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozat jogerőre emelkedett. A számadás alapját a leltár és a vagyonkezelést átadó határozat, tartalmát a bevételek és a kiadások képezik. A számadáshoz csatolni kell a gondnokolt személyes ügyeire (oktatására, nevelésére, tartására, egészségi állapotára) vonatkozó jelentést is.
A számadásban a bevételeket és a kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni, csatolva – a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint – a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat. Ha a bevételt, illetve a kiadást igazoló irat benyújtása akadályba ütközik, a tételek helyességét a gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.
Amennyiben a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), és a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a vagyonkezelőnek a beszámoló elkészítését követő 30 napon belül a gyámhivatalhoz be kell nyújtani. Elfogadásáról – eseti számadásként – a gyámhivatal határozattal dönt.
Egyszerűsített számadás
Amennyiben a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója, a rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni, és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha
– a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét, vagy
– a gyámhivatal engedélyezte, hogy a vagyont a gondnokolt eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék, feltéve, hogy az évente nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét.
A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen vagyona, és munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. Nem tekinthetők vagyonnak a gondnokolt személyes szükségletét kielégítő mindennapos használati tárgyak, ha ezek összértéke nem haladja meg a kétszázezer forintot.
Eseti számadás
A gyámhatóság a gondnokot – indokolt esetben – eseti számadásra kötelezheti. Eseti számadás előírásának a gondnokolt kérésére is helye lehet.
A gyámhivatal eseti számadás benyújtására kötelezheti azt, akinek engedélyezte, hogy a gondnokolt vagyonát igénybe vegye, illetőleg azt, aki rendszeres számadásra köteles. Eseti számadás benyújtására kötelezhető továbbá a gazdálkodó szervezet kiskorú vagy gondnokság alatt álló tagja, részvényese vagyonkezelését ellátó személy, ha osztalékelőleg kifizetésére kerül sor.
Eseti számadás előírásának a gondnokolt, valamint a gondnokolt hozzátartozójának kérésére is helye lehet.
Az eseti számadás elkészítésekor, illetve elbírálása során a rendszeres számadás szabályai szerint kell eljárni.
A bizonylatok megőrzése
A vagyonkezelő a számadás alapjául szolgáló bizonylatokat egyszerűsített számadás esetén, illetve az éves számadási kötelezettség alóli mentesség esetén is köteles a Ptk.-nak a követelések elévülésére vonatkozó szabályai szerint megőrizni. A bizonylat nélkül elszámolható költségekre a bizonylatmegőrzési kötelezettség nem vonatkozik.
Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és a háztartással kapcsolatos költségek, feltéve ha ezen költségek havonta nem haladják meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.
Végszámadás
A gondnok a vagyonkezelői joga megszűnését, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást) terjeszt elő. A végszámadás a korábban felvett leltáron, illetve benyújtott számadásokon alapul.
A végszámadás a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed. Ha a vagyon kezelője tevékenységéről rendszeres számadásra köteles, a végszámadás a rendszeres számadásra épül.
Ha a gondnok személyében változás történik, az, akinek a gondnoki tisztsége megszűnt, a gyámhivatalnak köteles a végszámadást benyújtani.
Ha a gondnokság a gondnokság megszüntetése miatt szűnik meg, a gondnoki tisztséget ellátó személy annak tartozik végszámadással, aki a vagyon felett rendelkezni jogosult. Ez az irányadó a gondnokolt halála esetén is.
Ha a gondnokolt gondnokságát, illetve vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a gyámhivatal haladéktalanul értesíti
– a jogosultat a vagyon állagáról, a vagyon kezelőjének személyéről és számadási kötelezettségéről, a letétben lévő vagyon helyéről, a vagyon feletti rendelkezés módjáról, továbbá arról, hogy a számadásra kötelezettel szemben támasztott követelését szükség esetén bírósági úton érvényesítheti;
– a földhivatalt (ha a bíróság erről nem rendelkezett) a volt gondnokolt személy gondnokság alá helyezésre vonatkozó bejegyzésnek az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében;
– a nyugdíjfolyósító szervet, ha a jogosult nyugdíjban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesült.
A gyámhivatal 15 napon belül dönt végszámadás elfogadásáról.
Gondnokoltak névjegyzéke
A gondnokság alá helyezést be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett névjegyzékbe. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés esetén a névjegyzékben fel kell tüntetni, ha a bíróság csak egyes ügycsoportok tekintetében korlátozta a gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét. Ha az ítélet erről rendelkezik, a névjegyzéknek tartalmaznia kell a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatának bíróság által megállapított időpontját is. A névjegyzék adatairól csak azok kaphatnak felvilágosítást, akik az ehhez fűződő jogi érdeküket igazolják. * A bíróság a gondnokság alá helyezettek névjegyzékének adatairól számítógépes nyilvántartást vezet. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala kezeli. A hivatal jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében az országos névjegyzék adatairól felvilágosítást ad. Az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adatkérő személye megállapítható maradjon. A jogellenes adatkérés, illetve adatfelhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérő viseli.
A gondnokság alá helyezés megszüntetése, illetve módosítása
A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész indíthat keresetet.
A felsoroltak a gondnokság alá helyezés megszüntetésén kívül kérhetik cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítását, amelyek vonatkozásában a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatását, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítását is.
A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perindításnak a kötelező felülvizsgálat időpontja előtt is helye van.
A gondnokság alá helyezés módosítása, illetve megszüntetése
A gondnokság alá helyezés megszüntetése, cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítása, amelyek vonatkozásában a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatása, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása iránt a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését vagy módosítását az kéri, a gondnokolt ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
Ha a bíróság a gondnokság alá helyezésről rendelkező ítéletében a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatát írta elő, a gyámhatóság keresete a gondnokság alá helyezés fenntartására is irányulhat.
A gondnokság alá helyezett a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. Ha a bíróság a gondnokság alá helyezést módosítja, illetve megszünteti, a gondnokoltak névjegyzékében az alperesre vonatkozó adatokat az ítéletnek megfelelően módosítani kell.