Felelősség a tulajdonosokkal szemben
A gazdasági vállalkozások célja a piacképes termék, illetve szolgáltatás nyújtása révén történő tisztességes haszonszerzés. Ha maguk a tulajdonosok irányítják a vállalkozást, ez az alapelv közvetlenül érvényesülhet. Más a helyzet, ha az irányítás elválik a tulajdonlástól. Ebben az esetben az irányítást végző cégvezetésnek kell a tulajdonos vagy tulajdonosok ezzel kapcsolatos igényeit szem előtt tartania.
A tulajdonlás speciális esete, amikor a tulajdonos maga az állam vagy az önkormányzat. Ilyenkor a társadalmi érdek érvényesülése sokszor a gazdasági racionalitás ellenében is biztosított. Természetesen hosszú távon ez sem megy, hiszen a veszteségek ez esetben a közösséget terhelik. Vagyis amit az ilyen vállalkozások vevői egyik oldalon nyernek (például a mesterségesen alacsonyan tartott árak miatt), azt a másik oldalon mint adófizetők elveszítik. Az ilyen helyzet lényegében egy különleges újraelosztásnak tekinthető, és mint ilyen, hosszú távon káros lehet.
Egy másik különleges eset, amikor a tulajdonosi kört jelentős részben a munkavállalók alkotják. Az állami vagyon privatizációja során ugyanis volt egy nem túl széles körben alkalmazott technika, az úgynevezett MRP-program, amelynek keretében a munkavállalók is részvénytulajdonhoz juthattak. Rajtuk keresztül is (a szükség-szerű korlátok között) szintén nagyobb valószínűséggel kerülhet sor a társadalom számára is előnyökkel járó üzletvitel érvényesítésére.
A tulajdonlás formájától függően más és más lehetőségek vannak a tulajdonosi érdekek megfelelő védelmére, illetve képviseletére. Minden esetben nagyon fontos, hogy az üzletvezetés tudatosítsa ennek a fontosságát a munkatársakban, hiszen az eredményes munkához a szervezet minden egyes tagjának aktív közreműködése szükséges.
A tulajdon védelme
Minden vállalkozásnál szükséges a működés alapjául szolgáló eszközök, az úgynevezett erőforrások védelme. Ezek közé az anyagi formában megjelenő erőforrások közé értendők a termelés vagy szolgáltatás létrehozásához szükséges szerszámok, gyártóeszközök, gépek, berendezések, járművek, anyagok, ingatlanok, infrastruktúra-elemek, pénz, értékpapírok stb.
A vállalkozásoknak ezek védelme érdekében számos, törvényben előírt intézkedéseket kell megtenniük, mint például a tűzvédelem vagy a katasztrófavédelem. De idesorolható a munkavédelmi tevékenység is, hiszen például a vállalkozás működése során bekövetkezett baleseteknek, amellett hogy ellentétben állnak a munkavállalókkal kapcsolatos munkáltatói felelősség elvével, jelentős negatív anyagi kihatása is lehet, így közvetlenül is sérti a tulajdonosok érdekeit. Szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy a törvényes előírásoknak nem megfelelő biztonsági intézkedések miatt a működési engedélyt is megvonják a vállalkozástól. Így több alapvető szempont is támogatja ezek súlyának megfelelő kezelését. Erre ma már rendelkezésre állnak azok a korszerű irányítási rendszerek is, amelyek alkalmasak a vonatkozó jogszabályok és a jogszabályokon túlmutató korszerű megelőző eszközök alkalmazásának megvalósítására.
A munkatársak közreműködése ezekben a tevékenységekben elengedhetetlen. Ha például egy vállalkozás tűzveszélyességi besorolása miatt a kijelölt dohányzóhelyeken kívül annak egész telephelyén tilos a dohányzás, akkor rosszul felfogott lezserség vagy a dohányosokkal szembeni szolidaritás jegyében az ott dolgozók közül egyetlen ember sem mehet el szó nélkül az ezt az alapvető szabályt megszegő személyek mellett. Udvariasan, de határozottan fel kell szólítanunk minden szabályszegőt arra, hogy a cigarettájukat azonnal oltsák el, mert a dohányzás a területen tilos és veszélyes. Ezt követően akár udvariasan meg is mutathatjuk nekik a legközelebbi dohányzásra kijelölt helyet. Az esetek többségében az ilyen tilalmat megszegő személyek egyszerűen megszokásból szegik meg az előírást, és a figyelmeztetés után gond nélkül engedelmeskednek a felszólításnak. A leggyakrabban az alvállalkozók, beszállítók vagy az ügyfelek, vagyis nem a céghez tartozó emberek esetén fordul ez elő.
Ezért nagyon fontos, hogy alvállalkozóink, beszállítóink esetén az alapvető biztonsági szabályokra vonatkozó előírásokat a szerződéskötésnél tisztázzuk, illetve azt szerződésbe is foglaljuk. Ezen túlmenően a telephelyre való beléptetésnél minden külső személy – beleértve az alvállalkozók és a beszállítók munkatársait és az ügyfeleinket is – figyelmét fel kell hívni a legalapvetőbb biztonsági szabályok betartására.
Vagyonvédelem
A vagyonvédelem az a terület, amelynek a közfelfogás szerint is igen nagy és közvetlen szerepe van a tulajdon védelme területén. Ma már a legtöbb vállalkozásnak vagy van saját biztonsági részlege, vagy külső cégeket bíznak meg ennek a feladatnak az ellátásával. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a munka igazán akkor lehet eredményes, ha maguk a munkavállalók is támogatják az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseket.
Ennek érdekében mindent meg kell tenni a munkatársak felvilágosítása érdekében, mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy aki lop a munkaadójától, az mások és a saját munkahelyét is veszélyezteti. A felvilágosítás mellett természetesen szükség van azokra a szankciókra is, amelyek kellő visszatartó erővel rendelkeznek az ilyen jellegű próbálkozások megelőzésére.
Alapvető rendszabály ezen a területen a telephelyre való be- és kiléptetésnél végzett ellenőrzés, különös tekintettel a gépjárműforgalomra is. Az ellenőrzés módját és eszközeit, a törvényes keretek között, a vállalkozás határozza meg, a telephelyen gyártott vagy tárolt termékek jellegétől függően. Nyilván sokkal szigorúbb ellenőrzésre van szükség abban az esetben, ha az eltulajdonítható értékek könnyen elrejthetők és viszonylag értékesek.
A tulajdonosokkal szembeni felelősség elemei
A tulajdonosokkal szemben fennálló felelősség főbb elemei: * az üzletvitel során a tulajdonosok érdekeinek folyamatos szem előtt tartása, a tulajdonossal szembeni felelősség tudatosítása a szervezet minden dolgozójában, * a vállalkozás működésére alapvető hatást gyakorló, jelentős döntések és elkötelezettségek egyeztetése a tulajdonosokkal, * a tulajdonosok megfelelő módon és időben történő informálása a vállalkozás helyzetéről, illetve a környezetben beállt, a működést veszélyeztető körülményekről, * a vállalkozás tulajdonának védelme a törvényes előírások betartása és azon túlmutató eszközök alkalmazása révén, beleértve a megelőzést és a biztosítási védelmet is, * a tulajdonosi érdekeket veszélyeztető magatartásfajták elleni határozott fellépés, illetve az ezek megakadályozására irányulóan szükséges intézkedések meghozatala. * Ezek megfelelő érvényesítése nagyon fontos a vállalkozás hosszú távú fennmaradásának szempontjából.
Az információk biztonsága
Sok vállalatnál, ahol az anyagi értékek védelme kielégítő szintű, előfordul, hogy a nem ennyire kézzelfogható információk védelme nagyon gyenge lábakon áll. Sokszor nemhogy ezek védelméig nem jutnak el a vállalkozások, de még azzal sincsenek tisztában, hogy milyen értéket képviselnek az általuk létrehozott, használt, illetve kezelt információk. Hogy ez mennyire nem helyénvaló, mutatja egy híres mondás, mely szerint elveszíthetjük ugyan minden épületünket és gépünket, ha a szükséges információk megmaradnak, a vállalkozás gyorsan újraindítható.
Az információk illetéktelen kezekbe jutása, illetve megsemmisülése alapvetően két módon okozhat kárt. Az egyik, amikor információink illetéktelen kezekbe jutva versenytársaink számára megkönnyítik valamely probléma megoldását, illetve a meglopott céggel szembeni olyan hatásos piaci ellenlépéseket, amelyek vele szembeni versenyelőnyt eredményezhetnek. Ez különösen akkor jelent nagy veszélyt, ha a vezetés nem is tud arról, hogy valaki ezekhez az információkhoz illetéktelenül hozzájutott. A másik mód, ahogy az információkezelés hibája kárt okozhat, amikor az információ megsemmisül, és a benne lévő, pótolhatatlan vagy csak igen nagy költséggel és hosszú idő alatt pótolható adatok elvesznek. Ez utóbbi esetben viszonylag könnyű a megelőző tevékenység, mivel csak arról kell gondoskodni, hogy a fontos információk fizikailag megfelelő módon védve legyenek, és legyen róluk szintén jól védett helyen másolat. A másolatok számának növelése azonban már növeli az illetéktelen kezekbe jutás kockázatát.
Az információk védelme az egyik legnagyobb kihívás minden üzleti vállalkozás számára. Ha lehet, itt még fontosabb megértetni a munkatársakkal, hogy mennyire fontos a titokvédelem, és hogy minden egyes dolgozónak részt kell ebben venni. Mindenkinek tisztában kell azzal lenni, hogy a munkahelyével, munkájával kapcsolatos információk nem tartoznak kívülállókra, azokról nem beszélhet illetéktelen személyekkel, mert egy-egy felelőtlenül kikotyogott és ellenérdekű személyhez jutott információ súlyos veszteségeket okozhat cégének, ami akár a saját munkahelyét is veszélyeztetheti.
Elsősorban a gyártás és szolgáltatás szempontjából nézve általánosságban a következő fő információfajták jelenthetnek jelentős értéket:
– üzletvitellel kapcsolatos információk (stratégiai döntések, piacpolitikai elhatározások, új piacok meghódítására vonatkozó elképzelések stb.),
– marketinginformációk (piackutatási adatok, marketingakciók részletei, vevőigény-felmérések, vevői elégedettséggel kapcsolatos adatok stb.),
– műszaki adatok (alapanyagokra vonatkozó információk, termékspecifikációk, technológiai adatok, gyártásifolyamat-képességre vonatkozó felmérések stb.),
– fejlesztési adatok (például olyan, még csak a tervezés szakaszában lévő termékelképzelések, amelyeket a vállalat esetleg csak évek múlva szándékozik piacra dobni),
– termelési adatok (gyártási kapacitások, a tényleges gyártás, a gyártókapacitások bővítésére, illetve változásaira vonatkozó minden információ, alvállalkozók adatai stb.),
– személyügyi adatok (minden személyes adat, a kulcsbeosztásokban dolgozó személyekre vonatkozó információk, szervezeti felépítés stb.).
Természetesen ez a felsorolás messze nem a teljesség igényével készült, és az itt felsorolt információfajták sem jelentenek automatikusan nagy értéket minden vállalkozásnál. Az adott vállalkozás számára értéket jelentő konkrét információkat és azok fontosságát csak egy szakszerű, átfogó felmérés során lehet azonosítani és ezt követően osztályozni.
Titokvédelmi kötelezettség
Mind a vállalkozás saját munkavállalói, mind az alaptevékenységben közvetlen módon részt vevő alvállalkozók, mind a beszállítók esetében, akik ezen minőségükben bizalmas információkhoz juthatnak, intézkedéseket kell tennünk azok illetéktelen személyekhez való továbbjutása ellen. Ennek alapvető jogi eszköze a titoktartási nyilatkozat aláíratása. Ennek megszövegezése feltétlenül ügyvéd és információvédelmi szakember közreműködését igényli, de ennek csak azt követően van létjogosultsága, ha a témát a korábban említett szempontok szerint már megfelelő módon előkészítettük (bizalmas információk azonosítása, osztályozása, kezelési szabályok rögzítése, a fizikai feltételek biztosítása stb.). Ha egy alvállalkozó vagy beszállító nem akarja ezt az igényt szerződéskötésnél elfogadni, valószínűleg jelentős kockázatot vállalunk, ha ebbe belenyugszunk.
Az alvállalkozóknak, illetve beszállítóknak átadott technológiai adatok, termékleírások, műszaki rajzok és más bizalmas információk biztonsága szempontjából kedvező, ha az adott cég ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszert működtet. Ennek ugyanis egy külön fejezete foglalkozik a vevő tulajdonának kezelésére vonatkozó szabályokkal. Ha a cég független tanúsítóval tanúsíttatta is minőségirányítási rendszerét, akkor a tanúsító az ezzel kapcsolatos szabályokat és azok betartását is vizsgálni köteles. Emellett természetesen minden megrendelőnek szerződésben is kiköthető az a joga, hogy saját megbízottai is végezzenek ilyen ellenőrzéseket az alvállalkozó vagy esetleg a beszállító telephelyén.
Mit tehetünk információink védelmében?
Minden egyes vállalkozásnak alapvető érdeke néhány elengedhetetlenül fontos intézkedés megvalósítása. Ezeknek az információknak a bizalmas kezelés szempontjából történő azonosítását és osztályozását követően: * az így meghatározott osztályok kezelési szabályainak meghatározása, * a kezelési szabályok betartását biztosító fizikai és informatikai feltételek létrehozása, * minden, az információkezelésben érintett személy oktatása az előírt kezelési szabályokról, * az előírt kezelési szabályok gyakorlatban történő bevezetése, * az előírt kezelési szabályok betartásának ellenőrzése, * a gyakorlati működtetés és az ellenőrzések során feltárt problémák elemzése és a kijavításukhoz szükséges intézkedések meghozatala. * A hatékony információvédelmi rendszer kialakításának nincsenek általánosan bevált receptjei. Minden vállalkozásnak saját magának kell megtalálni a számára legjobb rendszert. Az információvédelem ma már külön szakma, így a nagy biztonságot nyújtó rendszer megvalósítása mindig képzett szakembereket kíván. A kezdeti lépések megtétele azonban saját erőből sem lehetetlen. Itt is igaz a mondás, hogy egy nem tökéletes rendszer is jobb a semminél.
Az ellenőrzés fontossága
Még a leggondosabban megtervezett biztonsági intézkedések esetén is fennáll annak a kockázata, hogy ezeket gondatlanságból vagy tudatosan megszegik. Ezért nagyon fontos, hogy egy megfelelő ellenőrzési rendszert is létrehozzunk, és azt folyamatosan működtessük.
Ezen a területen természetesen jelen vannak olyan, jogszabályokon alapuló ellenőrzési feladatok, amelyek betartása kötelező, így például a munkavédelmi, munka-egészségügyi, tűzvédelmi területeken. Ezen, jogszabályokban rögzített feladatok mellett azonban elengedhetetlen további, a vállalkozás érdekében létrehozott biztonságirendszer-elemek működtetése.
Az ellenőrzési rendszer arra is alkalmas, hogy a szabályok be nem tartásával kapcsolatos problémák feltárása mellett rávilágítson a kidolgozott rendszerek gyenge pontjaira. Ezekben az esetekben pedig módunk van olyan megelőző jellegű intézkedések meghozatalára, amelyek megszüntetik ezeket a potenciális hibaforrásokat.
Az alkalmazottak tulajdonosi tudatának formálása
Már több ponton érintettük azt a kérdést, hogy mennyire fontos a tulajdonosi érdek megfelelő érvényesítésében maguknak a munkatársaknak a megfelelő informálása, az ezzel kapcsolatos feladatok és felelősségek részletes rögzítése, sőt ezek megalkotásába az érintett személyek minél szélesebb körű bevonása. Mindenkinek pontosan tisztában kell azzal lennie, hogy a tulajdonos megkárosítása közvetve vagy közvetlen módon saját munkahelyük létét is veszélyeztetheti. Tudniuk kell továbbá, hogy az ilyen károk elkerülése érdekében mit lehet és kell tenni, valamint milyen következményei vannak, ha valaki vét e szabályok ellen.
Könnyebb dolga van a vállalatvezetésnek egy ilyen tudatformálással kapcsolatban, ha a vállalatnál jelen van a dolgozói tulajdonlás is, hiszen ezekben az esetekben sokkal könnyebb meggyőzni az embereket arról, hogy saját jól felfogott hosszú távú érdekük egybeesik a vállalkozás és a többi tulajdonos érdekeivel. A vállalkozás gyarapodása ugyanis az ő esetükben egyúttal saját vagyonuk, a vállalkozás értékpapírjai árfolyam-alakulásának megfelelő mértékű növekedését is jelenti.
De nem lehetetlen feladat a nem tulajdonos munkatársak tulajdonosi tudatának erősítése sem. Ennek két oldala a munkahely vonzóvá tétele és ennek elvesztési lehetősége mint szankció, másrészről a szigorú felelősségi szabályok érvényesítése. Mindenesetre úgy tűnik, hogy érdemes a dolgozói tulajdonlás megfelelő formáinak alkalmazásába energiát fektetni, és megadni erre a lehetőséget valamilyen mértékig az alkalmazottak számára, mert ez könnyebbé teszi az egyéni érdeknek a vállalkozás érdekével való összehangolását.
A befektetőkhöz fűződő viszony
Nagyon sok vállalkozás számára a növekedéshez elengedhetetlen az időnkénti, egy-egy fejlődési szakaszhoz köthető tőkebevonás. Ahhoz, hogy a tőkepiacon megfelelő bizalom legyen a cég iránt, elengedhetetlenül szükséges néhány alapvető szabály betartása a potenciális befektetők irányába. Igaz, hogy ez a témakör némiképpen eltér a tulajdonosok érdekének tiszteletétől, illetve védelmétől, de számos közös vonásuk is van. Például igaz, hogy a potenciális befektetők ugyan nem tulajdonosok még egy adott cégben, de ha valaki azt szeretné, hogy azok legyenek, akkor számításba kell vennie, hogy pénzüket csak akkor kapja meg, ha sikerül őket arról meggyőznie, hogy pénzük az adott cégben biztonságban lesz, és a befektetés hosszabb távon is haszonnal fog járni. Lényegében ez teszi indokolttá és lehetővé ennek a témakörnek a tulajdonosokkal kapcsolatos felelősség keretén belül történő tárgyalását.
Már a befektetőkkel való konkrét tárgyalások megkezdéséig is többnyire csak akkor juthat el egy vállalkozás, ha jó hírneve, a piac pozitív értékítélete alapján fel tudja kelteni a potenciális befektetők figyelmét. Ez azt jelenti, hogy amikor a társadalom és a gazdaság szereplői felé irányítva alakítjuk arculatunkat, mindig tisztában kell lennünk azzal is, hogy legalábbis részben ezek az információk is alapul szolgálnak a befektetők számára is döntéseik meghozatalánál. Természetesen azért csak részben, mivel a befektetők számára a legfontosabbak a független forrásokból származó információk.
Családtámogatás és versenyképesség
Erre a látszólag össze nem illő fogalompárra épül a családbarát munkahely koncepciója. Alapfeltevése, hogy a vállalkozások versenyképességének jót tesz, ha tudatosan foglalkoznak alkalmazottaik azon kifejezett vagy még nem is megfogalmazott, latens igényével, hogy elősegítsék a munka és a család optimális összhangját. Az ehhez vezető út néhány főbb lehetősége: * rugalmas, a személyes igények szerint választható munkaidőmodellek kidolgozása, * az ezekhez illeszkedő egyéni vagy csoportos teljesítménykitűzési és -értékelési rendszerek alkalmazása, * a munkatársak rendszeres, tervszerű át- és továbbképzése, képesség- és készségfejlesztése, * a gyermekvállalással összefüggő távollét időszakában történő támogatás és kapcsolattartás biztosítása, * a gyermekvállalást követő visszatérés megkönnyítése részmunkaidős vagy távmunka lehetőségének biztosításával, * a munkavállalók jogainak feltételen tiszteletben tartása, véleményük megismerése és annak figyelembevétele a tevékenység tervezésénél és fejlesztésénél, * az esélyegyenlőség biztosítása és a diszkrimináció minden formájának határozott elutasítása, * a munkatársak számára egészségmegőrző és betegségmegelőző programok indítása, szabadidő- és sportlehetőségek biztosítása. * A modell úgy képes a versenyképesség oldaláról ellensúlyozni a nyilvánvaló többletkiadásokat, hogy a munkatársak azzal viszonozzák munkáltatójuk felé a törődést, hogy sokkal jobban azonosulnak a vállalkozás céljaival és értékeivel, lelkesen dolgoznak, érezve a megbecsülést, és az ilyen légkörben sokkal kedvezőbbek az innováció lehetőségei is. Márpedig ezek azok a tényezők, amelyek nagymértékben hatnak a hatékonyságra és a termék, illetve szolgáltatás minőségére és ezeken keresztül a versenyképességre. * Az ilyen példaértékű kezdeményezések adnak reményt arra, hogy el fog jönni az az idő, amikor a felvételre jelentkező munkavállaló is megkérdezi majd, hogy milyen családtámogatási lehetőségek vannak az adott cégnél, és ha ez az idő eljön, a vállalkozások egyike sem engedheti majd meg magának, hogy ezeket a szempontokat ne vegye figyelembe tevékenysége során.
Felelősség az állami szervek, hatóságok, önkormányzatok irányában
Egy jogállamban, így hazánkban is, a jogalkotás szigorú szabályok szerint megy végbe. Az alkotmánnyal összhangban a jogalkotásról szóló törvény határozza meg a betartandó eljárási szabályokat, vagyis hogy milyen témákat kell feltétlenül törvényben szabályozni, és mely állami szervek alkothatnak jogszabályt. A kívánt joghatás biztosításához elengedhetetlen a törvényben meghatározott eljárási rend pontos betartása. A jogszabályalkotás folyamata a kihirdetéssel fejeződik be. Ennek elmaradása esetén az adott jogszabály nem alkalmazható. Fontos, hogy a jogalkalmazókra nézve a jogszabály nem állapíthat meg kötelezettséget, illetve nem nyilváníthat jogellenessé valamely magatartást, a kihirdetést megelőző időre vonatkozóan.
A jogszabályok kihirdetésével kapcsolatosan követendő további garanciális szabály, hogy a hatálybalépés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a jogalkalmazók számára elegendő idő maradjon mind a jogszabály megismerésére, mind az alkalmazásra való felkészüléshez, szükség esetén beleértve a személyi és tárgyi feltételek biztosításának időigényét is.
Az államnak a jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos végrehajtó, szervező, rendelkező és ellenőrző feladatait a közigazgatás keretében működő államigazgatási szervek látják el. Ezek a funkcionális vagy ágazati rendben létrehozott minisztériumok, regionális, megyei és városi szervek, valamint az önkormányzati szervezetek rendszere.
A jogállamiság oldalai
A jogállamiság lényegi vonása a jogbiztonság, ami azt a követelményt juttatja érvényre, hogy az állampolgárok, illetve jogalkalmazók teljes bizalommal lehessenek a jogrendszer működése iránt. A jogok érvényesülése a törvényekben lefektetett feltételektől függ, nem pedig az egyes hatóságok pillanatnyi szeszélyétől. Az állam szervei kizárólag olyan kötelezettségeket kérhetnek számon, amelyeknek jogszabályi alapja van. Ez az egyik oldala a jogbiztonságnak.
A másik oldalon azonban az is nagyon fontos, hogy mindenki bízhasson is a jogszabályok érvényesülésében. A vállalkozásnak mint jogalkalmazónak (amely felelősséget érez a társadalomért, amelyben működik) alapvető kötelezettsége és saját jól felfogott érdeke is a rá vonatkozó jogszabályok önkéntes betartása és ennek keretében az állami szervekkel és hatóságokkal való együttműködés. A jogérvényesítés legkevésbé hatékony (bár kétségkívül szükséges) módja a kényszerítés és a büntetés.
A dolognak persze van még egy nem kevésbé lényeges oldala is. Ez pedig az ésszerű jogalkotás. A kapkodva hozott, néha hibás szövegezésű jogszabályok és az egyre inkább elburjánzó túlszabályozás ugyanis a gyakorlati tapasztalatok alapján abba az irányba hat, hogy gyengíti a jogalanyoknak a jogi szabályozásba vetett bizalmát, és így annak tiszteletben tartását is. Számtalanszor elhangzó ígéret szintjén maradt az úgynevezett dereguláció, vagyis a felesleges, idejétmúlt, alkalmazhatatlan jogszabályok kigyomlálása, amely az indokolthoz képest nem halad kellő ütemben. Nyilván megvannak ennek is a nyomós okai, de mégis igaz, hogy minden e téren bekövetkező késedelem hátrányosan befolyásolja a jogbiztonság színvonalát, részben a fentebb említett közvetett hatásokon keresztül.
Kapcsolat a hatóságokkal
A hatóságok közigazgatási szervek vagy közigazgatási feladatok ellátásával megbízott más testületek, például közintézmények vagy köztestületek olyan szervezeti egységei, amelyek jogalkalmazó tevékenységet végeznek. Az illetékességi körükbe tartozó jogszabályok alapján és a működésükre vonatkozó jogszabályok keretei között az ügyfeleiket érintő jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, nyilvántartásokat vezetnek, ellenőrzéseket végeznek, államigazgatási eljárásokat folytatnak le. Szerepük a jogállami működés érvényesítésében, illetve érvényesülésében rendkívül jelentős.
Minden vállalkozás a tevékenysége kapcsán számos hatósággal kerül kapcsolatba. Már a tevékenység megkezdéséhez is hatósági engedélyek sora szükséges, ez folytatódik a működés során, a termékek forgalomba hozatala, sőt a tevékenység megszüntetése kapcsán is.
Vannak hatóságok, amelyekkel a vállalkozások ágazati hovatartozástól függetlenül egészen biztosan kapcsolatba kerülnek. Ilyenek például a helyi önkormányzatok, a területileg illetékes tűzoltó parancsnokságok, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), illetve ennek területi intézetei, vagy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), illetve ennek területi felügyelőségei. Vannak olyan hatóságok, amelyekkel tipikusan az azok tevékenységi területének megfelelő ágazatban tevékenykedő vállalkozások kerülnek közelebbi kapcsolatba. Ilyenek például az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet, az Országos Gyógyszerészeti Intézet, az Országos Állategészségügyi Intézet, a Magyar Bányászati Hivatal vagy különböző okok miatt a vállalkozások egy nagyobb csoportja számára a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP).
Ügyfélbarát hatósági munka
A hatóságok, bár törvényben rájuk ruházott feladatokat látnak el, ezt akkor tehetik a leghatékonyabban, ha a vonatkozó törvények keretei között olyan működési rendet alakítanak ki, amely az általuk felügyelt terület jogalkalmazói számára elősegíti a törvények betartását. Vagyis szerepük sokkal összetettebb, mint azt általában gondolnánk. Ma már túlhaladott a hatósági munkának az a felfogása, hogy a hatóság az ügyfelek felett álló szervezet. Egyre inkább előtérbe kerül a hatóság mint szolgáltató szerepköre. Vagyis a hatóságoknak a törvények által körülhatárolt társadalmi érdek minél jobb érvényesülése érdekében széles körű tájékoztatási, ügyfélszolgálati tevékenységet is ki kell fejtenie, annak érdekében, hogy ezzel is segítse a jogkövető magatartást. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy megszűnne a jelentősége az ellenőrzésnek és a szankcionálásnak, de azt igen, hogy szükség van egy súlypont-áthelyeződésre.
Egyablakos rendszer
Az ügyfélbarát hatósági munka eszköztárában nagyon jelentős helyet foglal el például az egyablakos ügyintézés. Ez azt jelenti, hogy a hatóság olyan ügyvitel-szervezési megoldásokat alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a mégoly bonyolult ügyek esetén is nem az ügyfélnek kell bolyongania számára ismeretlen területen egyik irodából a másikba, hanem a hatóság különböző részlegei együttműködésének köszönhetően az ügyfélnek egyetlen ponton kell elindítania az ügyintézés folyamatát, és amelynek végeztével ugyanott megkapja az ügyével kapcsolatos összes dokumentumot. Ez a megközelítés nagyon közel áll a szolgáltatások területén egyre inkább terjedő, az ügyfélre való odafigyelést alapelvként kezelő módszerekhez.
Elektronikus ügyintézés
Egy másik fontos irány az elektronikus ügyintézés elterjedése. Az elektronikus aláírás feltételeinek megteremtésével hazánkban is megnyílt az út az internetes ügyintézés irányába. Ez az internet által nyújtott széles körű informatikai lehetőségekkel párosítva jelentős előrelépést hozhat az ügyfelek tájékozottsága terén, és nem utolsósorban csökkentheti a hatósági munka költségeit is. Vagyis ez egy olyan út, ahol mindenki nyeri: az ügyfél a kényelmesebb és kevésbé időigényes ügyintézési lehetőséget, a társadalom a csökkenő fajlagos költségeket.
A közigazgatási szervek társadalomszervező lehetőségei
Egy közigazgatási szervezet vagy helyi önkormányzat képes lehet arra is, hogy törvényben előírt feladatain túlmenően felvállaljon bizonyos, néha talán inkább a civil szféra területéhez tartozó társadalomszervező feladatokat is. Idetartozik:
– pozitív értékeken alapuló programok meghirdetése,
– módszertani segítségnyújtás a programhoz csatlakozni kívánóknak,
– országos vagy akár határokon is átnyúló tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása a célok eléréséhez,
– hozzájárulás az adott témában korábban passzív vállalkozások aktivizálásához.
A civil szféra ma még nem olyan fejlett és tőkeerős hazánkban, hogy ne kelne el a "központi" segítség. Amit meg lehet tenni ezen a téren, azok köre rendkívül széles. Idetartozhatnak például a települések szépítése, a turisztikai vonzerő fejlesztése települési vagy regionális szinten, illetve jelentősebb természetvédelmi célú kezdeményezések.
De vannak még nagyobb jelentőségű lehetőségek is. Ilyennek tekinthető a korábban már említett "Családbarát munkahely" pályázat, amelyet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériummal közösen már évek óta meghirdet, és amelyet a Foglalkoztatási Hivatal bonyolít le. Erről a kezdeményezésről bizton állítható, hogy egy társadalmi szempontból kiemelt fontosságú területen igyekszik pozitív folyamatokat beindítani.
Kapcsolat a helyi önkormányzatokkal
A helyi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó helyi érdekű közügyekben illetékesek. Ezek az úgynevezett helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. Ebbe a körbe rendkívül sok feladat tartozik, mint például a következők:
– szociális támogatásokkal kapcsolatos feladatok,
– építésügyi feladatok,
– fogyasztóvédelmi feladatok,
– állat-egészségügyi feladatok,
-egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos feladatok,
– gyermekvédelmi feladatok,
-hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi feladatok,
– könyvtári és közművelődési feladatok,
-közoktatási és sporttal kapcsolatos feladatok,
– természetvédelmi feladatok,
– tűzvédelmi feladatok,
– vízügyi és vízi közlekedéssel kapcsolatos feladatok.
Mint a felsorolásból is látható, a helyi önkormányzatok feladatuk teljesítése során a lakosság mindennapi életével, élet- és vagyonbiztonságával, egészségügyi, kulturális és szociális ellátottságával, környezetével kapcsolatos, vagyis nagyon fontos feladatok folyamatos ellátásáért felelnek. Mindig van olyan terület, ahol szükségük lehet valamilyen, ha mégoly apró segítségre is. De vannak esetek, amikor ez kényszerű szükségszerűség is, amikor a település minden polgárának és minden vállalkozásának össze kell fognia valamilyen vészhelyzetben a megelőzés vagy éppen a kárelhárítás érdekében. Fontos, hogy az ilyen munkában részt venni szándékozó személyek, illetve vállalkozások ezt összehangoltan tegyék. Ehhez pedig az szükséges, hogy a helyi önkormányzattal együttműködve úgy segítsenek, ahogy az a közösség számára valóban a leghasznosabb.
A fentebb felsorolt számos feladat mellett a település fejlődése érdekében a helyi önkormányzat a választott helyi képviselő-testületi vagy helyi népszavazási döntéssel önként is felvállalhatja olyan helyi közügyek önálló megoldását, amelyeket jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint az ilyen önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami nem sért jogszabályt, de ezeknek az önként vállalt helyi közügyeknek a megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. Természetesen ebbe a korlátozó rendelkezésbe az is beletartozik, hogy a szükséges erőforrásoknak az ilyen önként vállalt helyi közügyek megvalósításához rendelkezésre kell állniuk. Itt van nagy jelentősége annak, hogy a jól előkészített, valóban a helyi közösség érdekeit szolgáló döntések végrehajtásához a saját eszközeikkel a vállalkozások is segítséget nyújtsanak lehetőségeik keretein belül.
Köztestületi önkormányzatok
Az állam bizonyos hatósági jogkörök gyakorlását köztestületi önkormányzatokra ruház át. Ilyenek például a szakmai kamarák, amelyek esetén az illetékességi területükhöz tartozó tevékenységet végző vállalkozások, illetve természetes személyek tagsága kötelező jellegű, sőt a hivatás gyakorlásának feltétele. Ez azt is jelenti, hogy az ezekből a kamarákból való kizárás egyúttal a tevékenység gyakorlásának további lehetőségétől fosztja meg a vétkesnek talált személyt. Ez lényegében azt jelenti, hogy ezek a szervezetek hatósági feladatokat látnak el, őrködve a szakmai kötelezettségek betartásán. A kamarai felvétel, illetve onnan való kizárás közigazgatási határozatnak minősül, és ennek megfelelően vele szemben az államigazgatási törvényben meghatározott jogorvoslatok vehetők igénybe.
Egyes gazdasági igazgatási jogköröket is köztestületi önkormányzatok vettek át. Ilyenek például a Magyar Szabványügyi Testület és a Nemzeti Akkreditáló Testület. Igaz, hogy az így átvett igazgatási feladatköreik nem hatósági jellegűek, mivel a rendszerváltást követően ezek a tevékenységek a jogilag nem szabályozott piaci szolgáltatások közé kerültek át. Például megszűntek a kötelezően alkalmazandó szabványok, ezt egyes, egyre szűkülő területen kizárólag jogszabály írhatja elő.
Összegezve, az állami szervekkel, hatóságokkal és helyi önkormányzatokkal való együttműködés területén a vállalkozások felelősségének néhány főbb eleme a következő:
– a tevékenységére, termékeire és működésére vonatkozó jogszabályok ismerete, figyelemmel kísérése és következetes betartása,
– az állami szervekkel, hatóságokkal való előírásos kapcsolattartás, jelentési kötelezettségek teljesítése, ellenőrzések lehetővé tétele stb.,
– a helyi önkormányzatokkal való szoros, partneri együttműködés, a helyi lakosság, a kistérség, illetve a tágabb földrajzi környezet fejlődéséhez való, a lehetőségek határain belül történő hozzájárulás.
Ezeknek a felelősségi elemeknek a következetes tiszteletben tartásával egy vállalkozás határozottan és eredményesen járulhat hozzá a jogállamiság érvényesüléséhez, valamint a társadalmi békéhez és fejlődéshez úgy, hogy eközben sokat tesz a saját hosszú távú érdekeit szolgáló, fenntartható fejlődéshez.
Nyitottság
A társadalmi értékek iránt elkötelezett vállalkozásoknak nagyon fontos jellemzője kell hogy legyen a nyitottság. Nagyon fontos, hogy tevékenységükről, elért eredményeikről, céljaikról folyamatosan tájékoztassák a társadalom érintett tagjait, illetve szervezeteit. Ma már kezd kialakulni az a gyakorlat, amelynek megfelelően az ilyen vállalkozások elkészítik és közzéteszik társadalmi elkötelezettségükkel kapcsolatos tevékenységükre vonatkozó éves jelentéseiket. Ezek a tevékenység jellegétől függően természetesen különböző mélységűek és terjedelműek, az éves beszámoló részeként kiadott társadalmi jelentéstől egészen az önálló fenntarthatósági jelentésig terjedően. A nyitottságnak egyéb formában is meg kell nyilvánulni egy ilyen vállalkozásnál. Egy jól bevált forma a nyílt napok szervezése, ami egyre szélesebb körben terjed. Vannak cégek, amelyek a nyitottságot mint marketingeszközt is használva turistacélponttá teszik érdekes, esetleg látványelemekben is gazdag telephelyüket. * PR-tevékenység * Ahhoz, hogy egy vállalkozás ténylegesen ki is tudja aknázni a társadalmi felelősségvállalással összefüggésben végzett erőfeszítései gyümölcsét, szükség van annak a PR-tevékenységben való megjelenítésére. Ez a hirdetésektől eltérően elsődlegesen nem az eladási célok szolgálatában áll, hanem annál jóval tágabb területekre terjed ki. Idesorolható a vállalkozás minden fizikai megjelenési formája, így az épületek kialakítása, a céges levelezés, a kibocsátott számlák, a munkatársak öltözéke és az írásban, képen, illetve hangban (például telefonon vagy a médiában) való megjelenése (arculat). Ez az a terület, ahol mód van kihangsúlyozni a vállalkozás társadalmilag hasznos tevékenységeit és törekvéseit. Egyes elemek a hagyományos, vagyis értékesítés-központú reklámokban is megjelenhetnek, mint például a termék környezetbarát jellege, energiatakarékos üzemeltetése. * Kapcsolatok a sajtóval * A PR-tevékenységnek kiemelten fontos területe a sajtókapcsolatok ápolása. Szerepe igen nagy hatású a vállalkozás arculatának megteremtésében, illetve fenntartásában, vagy éppen annak stratégiai jellegű módosításában. A sajtó jellegénél fogva a nagyközönséggel való folyamatos kapcsolat egyik nélkülözhetetlen eleme. A PR-tevékenység teszi lehetővé, hogy a vállalat közvetítse azokat a pozitív értékeket a társadalom felé, amelyeket tevékenysége kifejtése során fontosnak tart és tisztel. Idetartozik természetesen a környezetvédelmi tevékenység, amelynek a vállalat vezetése által követett irányítási alapelveiről, a már megtett és a megtenni szándékozott intézkedéseiről célszerű informálni a szélesebb közönséget, annak érdekében, hogy megszerezzük és meg is tartsuk rokonszenvüket és támogatásukat. * Kulcsfontosságú azonban, hogy a szavak és a tettek valóban ugyanazt mutassák. Nagyon komoly károkat okozhat bármely vállalatnak, ha bebizonyosodik, hogy nem igazak azok az információk, amelyeket nyilvánosságra hozott tevékenységével kapcsolatban. Sokkal célravezetőbb az őszinteség. Ha például az anyagi lehetőségek korlátozottak, és a vállalkozás nem tud olyan ütemben haladni kitűzött céljai megvalósításában, ahogy azt tőle elvárják, vagy ők maguk szeretnék, akkor felelőtlen ígérgetések helyett elkészítheti azokat a közép- vagy hosszú távú terveket, amelyek biztosítják a célok elérését, és megszervezheti ezek főbb elemeinek kommunikálását az érdekeltek felé.