A közösségi adószámról

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 96. számában (2006. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az uniós tagállamok adóalanyainak egymás közötti kereskedelme eltér a korábbi termékexporttól. Az Unión belüli kereskedelem belső piacon zajlik, amely kereskedelem vonatkozásában a tagországok eltérő áfakulcsai miatti elszámolások, az áfabevételek szabályozása, valamint a forgalom követése miatt indokolt az adminisztráció egységes bonyolítása. Ennek egyik eszköze a közösségi adószám alkalmazása, amely a tagországok adóalanyainak és ügyleteinek azonosítását szolgálja. Összeállításunkban a közösségi adószámra vonatkozó szabályokat foglaljuk össze.

A tagállamokba irányuló értékesítés - hasonlóan az exporthoz - adólevonási joggal járó adómentességet jelent az áfában. Ez csak abban az esetben valósul meg, ha a másik tagállamba irányuló értékesítés után a Közösségen belülről történő beszerzés jogcímén a terméket fogadó tagállamban az adót megfizetik.

Értékesítések adóvonzata

#?-:nbsp;

Az eladó adómentességéhez a másik tagállamban keletkező adókötelezettség kapcsolódik. Ezt az adókötelezettséget a vevő adójogi megítélése befolyásolja. Kérdés, hogy a vevő adófizetésre kötelezett-e a terméket fogadó tagállamban? Az ügylet adóztatását eldönti, hogy a vevő tagállamában adófizetésre kötelezett-e, avagy sem. Ezt egyértelműen az áfaazonosító szám vagy más néven közösségi adószám alapján lehet eldönteni.

Amennyiben a Közösségen belülről történő beszerzés során a vevő rendelkezik közösségi adószámmal, úgy saját tagállamában az ügylet után adófizetésre kötelezett.

Adómentes értékesítések köre

#?-:nbsp;

Adómentes az a Közösség másik tagállamába irányuló értékesítés, amelynek vevőpartnere egy másik tagállambeli adóalany, vagy olyan jogi személy, amely ezen beszerzése után adófizetésre kötelezett. A mentesség további feltétele, hogy az értékesítés következményeként a termék elhagyja az eladó tagállamát. A tagállamok közötti kereskedelemben az uniós adómentesség alkalmazásához közösségi adószámra van szükség, amelyet minden kereskedelmi partner a hazai adóhatóságától köteles beszerezni a tagállamok közötti kereskedelmi tevékenység megkezdése előtt.

Amennyiben az értékesítés áfaalanyok között valósul meg, úgy az adómentességet élvez (nem kell az eladónak az áfát felszámítania, azaz a számlán csak a nettó vételár szerepel) akkor, ha az áru elhagyja az országot. Az áfát az áru vevője fizeti meg a célországban (azaz a saját országában), az ott hatályos adókulcsok alkalmazásával. A magyar áfatörvény ezt az adómentességet Közösségen belüli adómentességnek tekinti. (Akik nem minősülnek áfaalanynak, azoknál ettől eltérő rendelkezések alkalmazandók.)

A tagállamok között megvalósuló, Közösségen belüli beszerzésnek, értékesítésnek kizárólag az általános forgalmi adó szempontjából vannak speciális szabályai, egyébként az uniós kereskedésre is a belföldi ügyletek szabályai alkalmazandók.

Közösségi adószám kötelező igénylése

#?-:nbsp;

Tevékenység alapján kötelező közösségi adószám

#?-:nbsp;

Uniós adószámra uniós kereskedelmi kapcsolat miatt a magyar áfaalanynak akkor van szüksége, ha

- az Unión belülre, más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező részére terméket értékesít, vagy

- az Unión belüli, közösségi adószámmal rendelkező adóalanytól terméket szerez be (uniós beszerzés).

Közösségen belüli beszerzések

#?-:nbsp;

Közösségen belüli beszerzésnek tekintendő az ügylet akkor is, ha a terméket akár a vevő, akár a külföldi eladó vagy bármelyikük megbízásával egy harmadik személy juttatja, fuvarozza belföldre.

Ha az értékesítő a saját tagállamában alanyi mentességet választott, akkor a vevőnek nem keletkezik adókötelezettsége. Közösségen belüli beszerzésként kell elszámolni a részletre vásárolt, illetve zárt végű lízinggel történő beszerzéseket is, illetve a bizományi szerződéssel megvalósított beszerzést is.

Belföldön nem áfaalanyok közösségiadószám-igénylése

#?-:nbsp;

Értékhatárok

#?-:nbsp;

Az alábbi értékhatár alapján kötelező kérni a belföldön közösségi adószámot nem áfaalanynak minősülő személyeknek, a Közösség más államából történő beszerzései tekintetében:

- a tárgyévben az általa a Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a 10 000 eurót meghaladja, az értékhatárt meghaladó ügylet megvalósulása előtt, előre;

- a tárgyévet megelőző évben a Közösség más tagállamából beszerzett termék nettó értéke nem haladja meg ugyan a 10 000 eurót, de ennek ellenére a beszerzett termékek után az áfafizetési kötelezettségét belföldön kívánja teljesíteni. (A közösségi adószám iránti igényt a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni.)

Kötelezetti kör

#?-:nbsp;

A fenti két feltétel teljesülése esetén az alábbi jogállású személyeknek kell közösségi adószámot kérni:

- a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végzőként bejelentkezett adóalanynak,

- a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választott adóalanynak,

- az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő jogi személyeknek,

- az alanyi adómentességet választó adóalanynak, továbbá

- az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanyának.

Mentesség

#?-:nbsp;

Az új közlekedési eszköz beszerzésére fordított, illetve a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó termék adó nélkül számított ellenértékét nem kell figyelembe venni a 10 000 eurós értékhatár számításánál.

Átváltási szabályok

#?-:nbsp;

A 10 000 euróban meghatározott küszöbérték forintra átszámításánál a Közösséghez történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napjának MNB árfolyamát kell figyelembe venni, és százezer forintra kerekíteni azt. Ez az árfolyam 25 000 000 forint.

Evaalanyra vonatkozó feltételek

#?-:nbsp;

Amennyiben az eva alanya a Közösség más tagállamában bír illetékességgel, és közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak vagy adófizetésre kötelezett jogi személynek terméket értékesít, úgy az értékesítést megelőzően köteles közösségi adószámot kérni.

Mentesség

#?-:nbsp;

Szolgáltatásnyújtás és szolgáltatás igénybevétele esetén nem kell közösségi adószámot kérnie az evaalanynak akkor sem, ha az Áfa-tv. korábban részletezett 15. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, vagy a 15/A § hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújtja, illetőleg veszi igénybe.

Az adószám törlése

#?-:nbsp;

A közösségi adószámra az újonnan alakuló, valamint a folyamatosan működő gazdálkodó szervezeteknek addig van szükségük, ameddig Unión belüli kereskedelmi tevékenységet (elsősorban termékbeszerzés, termékértékesítés, kivételesen szolgáltatásnyújtás, igénybevétel) folytatnak. Az adózó uniós partnerével fennálló üzleti kapcsolatának megszűntét követően az uniós adószám törlését kell kérni.

Bejelentkezés az eva hatálya alá közösségi adószámmal

#?-:nbsp;

A 2006. adóévtől az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá újonnan bejelentkező adózók esetében nem kizáró feltétel - a korábbi szabályozással ellentétben -, ha az adózó közösségi adószámmal rendelkezik.

Egyéb, közösségi adószám igénylését kiváltó esetek

#?-:nbsp;

Új közlekedési eszköz értékesítése alanyi adómentes adóalany által

#?-:nbsp;

Amennyiben az alanyi adómentességet választó adóalany más EU-tagállamban illetőséggel bíró személynek új közlekedési eszközt értékesít, az értékesítést megelőzően köteles közösségi adószámot kérni.

Tárgyi áfamentes adóalany

#?-:nbsp;

A kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végzőként bejelentkezett adóalany a Közösség más államába történő termékértékesítése vagy az Áfa-tv. 15. §-ának (5) bekezdésében és a 15/A §-ában meghatározott szolgáltatás nyújtása vagy igénybevétele esetén köteles közösségi adószámot igényelni.

Új közlekedési eszköz értékesítése belföldön nem áfaalany által

#?-:nbsp;

Amennyiben belföldön nem áfaalany új közlekedési eszközt Közösségen belül értékesít, úgy adószámot kell igényelnie.

A közösségi adószám igénylésének rendje

#?-:nbsp;

A közösségi adószámot az illetékes adóhatóságtól kell kérni. Az igénylés módja függ attól, hogy a hazai adózó rendelkezik-e adószámmal, avagy sem.

Az igénylés szabályai hazai adószámmal még nem rendelkezők esetében

#?-:nbsp;

Az adószámmal még nem rendelkezők esetében az adóköteles tevékenység megkezdésének időpontjától hatályos a közösségi adószám is.

Gazdasági társaságok kérelme közösségi adószám iránt

#?-:nbsp;

Gazdasági társaságok a cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtása esetén az adószámot és a közösségi adószámot egyidejűleg kérhetik az erre a célra szolgáló nyomtatványon, amely a bejegyzési kérelem melléklete. Ebben az esetben a közösségi adószámról (is) a cégbíróság értesíti a kérelmezőt.

Kérelem egyéni vállalkozók esetében

#?-:nbsp;

Egyéni vállalkozói igazolvány igénylésekor ugyanazon a nyomtatványon a körzetközponti jegyzőtől kell kérni az adószámot és a közösségi adószámot egyaránt. Ezt követően az adóhatóság külön értesítést küld az adószámról és közösségi adószámról.

Közvetlenül az adóhatósághoz bejelentkezők kérelme

#?-:nbsp;

Közvetlenül az adóhatósághoz bejelentkező adózók az adóbejelentő lapon kérik az adószám képzését. Az adóhatóság a nyilvántartásba vételről értesítő határozatában közli az adószámot és a közösségi adószámot.

Eljárás őstermelők esetén

#?-:nbsp;

Az adószámmal nem rendelkező őstermelői igazolvánnyal ellátott magánszemély az adóbejelentkezési lapon kérheti az adószámot és a közösségi adószámot.

Az igénylés szabályai hazai adószámmal rendelkezők esetében

#?-:nbsp;

A közösségi adószám megállapításának napjától hatályos és használható a közösségi adószám a már működő, hazai adószámmal rendelkezők esetében.

Az adószámmal rendelkezők a változásbejelentő lapokon igényelhetik a közösségi adószámot. Az igénylő a közösségi adószámról úgy értesül, hogy a változásbejelentő lap visszaküldött másolati példányán az adóhatóság közli azt.

A közösségi adószám felépítése

#?-:nbsp;

Az Európai Unió tagállamainak közösségi adószámai az országot azonosító betűjellel kezdődnek. A Magyarországon kiadott közösségi adószámok a "HU" országazonosító jellel kezdődnek, majd a hazai adószám első 8 jegye, a törzsszám következik. A közösségi adószámot mindig az adóhatóság képzi meg.

A közösségi adószám használata

#?-:nbsp;

Belföldi áfabevallás

#?-:nbsp;

Az uniós beszerzések esetén a külföldi illetőségű eladó által kiállított számlán - amelyen a vevő uniós adószámát fel kell tüntetni - áfa felszámítása nem történik (adómentes beszerzés). A vevő tehát "nettó áron" vásárol külföldön, az áfát belföldön, az adott termékre vonatkozó belföldi áfakulcs alkalmazásával kell az áfabevallásban feltüntetni.

Vámtarifa alkalmazása

#?-:nbsp;

Az Unión belül folytatott kereskedelmi kapcsolatok nem tartoznak vámeljárás alá, az áfa meghatározásához azonban ezen túl szükség lehet a vámtarifába történő besorolásra is, amelyet az adózónak magának kell elvégezni. A besoroláshoz a VPOP Vegyvizsgáló Intézetétől tarifabesorolás, tájékoztatás kérhető.

A fizetendő áfa összegének meghatározása

#?-:nbsp;

A fizetendő áfa összegének meghatározásához a külföldi fizetőeszközben megadott ellenértéket MNB-árfolyamon kell forintra átszámítani. Az átszámítást teljesítés napját követő hónap 15-ei MNB-árfolyammal kell elvégezni. Ha a számlát a teljesítést megelőzően bocsátották ki, akkor a számlakibocsátás időpontjában érvényes MNB-árfolyamot kell figyelembe venni.

Bevallási határidők

#?-:nbsp;

Az általános forgalmi adót

- a havi bevallóknak az adott hónapról készített, a következő hónap 20-áig benyújtandó,

- a negyedéves bevallóknak pedig az adott negyedévre vonatkozó, a negyedévet követő hónap 20-ig benyújtandó

áfabevallásban kell feltüntetniük.

Amennyiben adóköteles tevékenységhez használják fel a terméket, és a levonás egyéb feltételei is teljesülnek, ugyanebben az adóelszámolási időszakban levonható adóként is szerepeltethető az adóösszeg. Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyok új közlekedési eszköz beszerzésére is a fenti szabályokat kell alkalmazni. Az új közlekedési eszköz uniós beszerzése esetén minden vevőt - így például az alanyi adómentességet élvezőt vagy a magánszemélyeket is - belföldön terhel áfakötelezettség.

Összesítő nyilatkozat

#?-:nbsp;

A közösségi adószámmal rendelkezőknek az áfabevallás mellett úgynevezett összesítő nyilatkozatot is be kell nyújtaniuk az adóhatósághoz. Az összesítő nyilatkozatot - az áfabevallás mellett - negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig kell megküldeni.

Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények tekintetében (például mulasztási bírság) adóbevallásnak tekintendő. Az összesítő nyilatkozatot minden kötelezettnek negyedévente kell benyújtania, a negyedévet követő hónap 20-áig, függetlenül attól, hogy például havi bevallónak minősül.

Az összesítő nyilatkozatot a Közösségen belüli beszerzésekről és értékesítésekről külön kell elkészíteni. Mindkét nyilatkozatra vonatkozik, hogy azt csak akkor kell benyújtani, ha abban adat szerepel, tehát az összesítő nyilatkozatot csak akkor, ha az adott negyedévben az adózó Közösségen belüli kereskedelmet folytatott. A nyilatkozat tartalmát az áfabevallás kapcsolódó soraival egyeztetve kell elkészíteni. Az egyezőséget az adóhivatal ellenőrzi. Az összesítő nyilatkozatot azonban külön bevallásként kell benyújtani.

Levonási joggal járó adómentes értékesítés

#?-:nbsp;

Ha a belföldi, közösségi adószámmal rendelkező adóalany értékesít terméket Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett, ott közösségi adószámmal rendelkező részére, és a terméket más tagállamba fuvarozzák, juttatják el, a belföldi adóalany értékesítése adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek tekintendő. Ilyenkor a magyar eladó a számlában szereplő vételár után áfát nem számít fel. Ebben az esetben a vevő vallja be és számolja el a termék után fizetendő általános forgalmi adót, mégpedig annak az országnak a szabályai szerint, ahol nyilvántartásba vették.

Ez az adómentesség nem tárgyi mentesség, mivel az ehhez kapcsolódóan belföldi beszerzések során keletkezett adó a levonás egyéb feltételeinek fennállása esetén levonható. Ezért nevezi az áfatörvény levonási joggal járó adómentes értékesítésnek az ügyletet.

A mentesség feltételei

#?-:nbsp;

Az adómentességnek szigorú feltételei vannak, amelyek elmulasztása adókötelezettséget von maga után. A feltételek a következők:

- a kiállított számlán fel kell tüntetni a külföldi vevő nevét, címét és érvényes közösségi adószámát;

- amennyiben a számlán nem szerepel a vevő közösségi adószáma, illetve ha szerepel ugyan, de a termék nem jut ki belföldről, úgy az eladónak a belföldi áfamértéket kell felszámítania;

- új közlekedési eszköz közösségi értékesítése minden esetben adómentes, függetlenül a vevő személyétől;

- a Közösségen belüli adómentes értékesítésről számlát vagy egyszerűsített számlát kell kiállítani.

Sajátos közösségi ügyletek

#?-:nbsp;

Kereskedelmi kapcsolatok egy ügylet keretében létrejöhetnek nemcsak két, hanem több, közösségi tagállamban nyilvántartásba vett áfaalany között is. Az áfaszabályok vonatkoznak azokra a többszereplős értékesítésekre is, amelyeknek mindegyik résztvevője eltérő tagállamban nyilvántartásba vett, közösségi adószámmal rendelkező adóalany.

Továbbértékesítési célú ügyletek

#?-:nbsp;

A továbbértékesítési célú - háromszög vagy sokszög - ügyletek esetében a szállítótól a megbízotthoz (közbenső vevő) jut az áru, aki továbbküldi azt a megrendelőnek (tényleges vevő). Az általános szabályok szerint a forgalmi adót a megrendelő köteles a saját állama szerinti mértékben megfizetni. A közbenső szereplőknek (eladó, közbenső vevő) a célországban nem kell áfaalannyá válniuk, saját országukban pedig a megvásárolt árut terhelő áfát a továbbértékesítés miatt visszaigényelhetik. Ebben az esetben a tulajdonváltozás nem követi a termék tényleges mozgását. A közbenső vevő ugyanis egyben eladó is, ő szerzi be az árut az eladó országból, amit továbbértékesít a megrendelő országba.

Termékfuvarozás (fuvaroztatás) tagállamok között

#?-:nbsp;

Termékértékesítésnek minősül, és emiatt az áfatörvény hatálya alá tartozik, ha az adóalany a tulajdonában lévő terméket belföldről másik tagállamba fuvarozza, fuvaroztatja vagy más módon juttatja el. A termék áthelyezése önálló ügyletként veendő figyelembe akkor, ha annak következményeként nem történik értékesítés vagy szolgáltatás. A termék áthelyezése után az adókötelezettség a termék elfuvarozásának időpontjában keletkezik, az adót a termékre vonatkozó belföldi adókulcsnak megfelelően kell megállapítani. Ha a belföldi terméket áthelyező a célországban (azaz abban a tagállamban, ahová áthelyezi a termékét) közösségi adószámmal rendelkező adóalanyként bejelentkezik, Közösségen belüli beszerzés címén a termék áthelyezése után csak ebben az országban adózik, azaz belföldön adómentes Közösségen belüli termékértékesítést teljesít. Az erről kiállított számlában azonban a vevő közösségi adószámaként a saját célországbeli közösségi adószámát kell feltüntetni. A termék áthelyezése, mozgatása más közösségi tagállamba csak akkor áfa hatálya alá tartozó ügylet, ha annak közvetlen következményeként nem történik értékesítés vagy szolgáltatás nyújtása. Ezért nem minősül termékértékesítésnek, nem jár áfakötelezettséggel a termék mozgatása, ha a terméket összeszerelésre, feldolgozásra szállítják át másik közösségi tagállamba. Ilyen a termékexport érdekében történő továbbítás, a 24 hónapot meg nem haladóan másik tagállamba ideiglenesen használatba adott termék.

"Távolsági értékesítés"

#?-:nbsp;

Ha az adóalany saját maga vagy a megbízásából harmadik személy által a Közösség más tagállamába nem adóalanynak teljesít termékértékesítést, ezt "távolsági értékesítés"-nek nevezzük. Ebben az esetben a termékértékesítés után az eladónak keletkezik adókötelezettsége. Az adókötelezettséget akkor teljesítheti belföldön, ha a közösségi adószámmal nem rendelkezőnek az adóévben és az azt megelőző adóévben teljesített értékesítései nettó értéke nem haladja meg az átvevő tagállamának az erre az esetre meghatározott értékhatárát. Ebben az esetben a belföldi adókulccsal kell a számlát is kiállítani; ez nem minősül Közösségen belüli értékesítésnek, nem kell sem a bevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban így szerepeltetni. (Magyarországon az említett nettó érték 35 000 euró, Németországban, Franciaországban 100 000 euró, Olaszországban 27889 euró). Amennyiben a távolsági értékesítést uniós eladó valósít meg Magyarországon, és annak értéke a 35000 eurót meghaladja, úgy az uniós eladó Magyarországon köteles az eladások utáni áfát megfizetni, és be kell jelentkeznie a magyarországi adóhatóságnál. Az adóalanynak lehetősége van arra is, hogy választása alapján az adókötelezettségét akkor is másik tagállamban teljesítse, ha az értékesítés nem haladja meg a másik tagállamban erre a célra megjelölt értékhatárt. (A belföldi áfaalanynak a választását, illetőleg az értékhatár túllépését - akár választása, akár a külföldi tagállam által megszabott értékhatár túllépése miatt teljesíti adókötelezettségét másik tagállamban - 15 napon belül be kell jelentenie a magyar adóhatósághoz is. Ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany az értékhatár 35 000 euró túllépése vagy választás alapján belföldön teljesíti a távolsági értékesítés utáni adókötelezettségét, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelentkezni az APEH Észak-budapesti Igazgatóságához.)

Közösségi kereskedelemnek minősülő szolgáltatások

#?-:nbsp;

Kereskedelmi kapcsolatnak minősül, ezért kell közösségi adószámot kérni az Áfa-tv. 15. §-ának (5) bekezdése és a 15/A § szerinti szolgáltatásnyújtásnál is. * A szolgáltatásnyújtás, valamint a szolgáltatás igénybevétele nem minden esetben minősül közösségi kereskedelemnek, így közösségi adószámot is csak az alábbi esetekben kell kérni: * termék bérbeadása (kivéve ingatlan, közlekedési eszköz, jármű bérbeadását); * szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari árumintához, kereskedői névhez fűződő jogok, továbbá más ezekhez hasonló jogok átengedése; * reklám- és propagandaszolgáltatások; * tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások; * olyan mérnöki szolgáltatásoknál, amelyek nem kapcsolódnak sem termékhez, sem ingatlanhoz, továbbá más ezekhez kapcsolódó szolgáltatások; * adatok, információk feldolgozása és közlése; * banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások (kivéve a széfügyletet); * személyzet átadása, munkaerő kölcsönzése; * telekommunikációs szolgáltatás, rádiós és televíziós műsorszolgáltatás; * elektronikusan teljesített szolgáltatás; * a felsorolt szolgáltatások teljesítésében való közreműködésnél (közvetítés), ha az más nevében és javára történik, még akkor is, ha az a közvetítő jognyilatkozat-tételi jogosultságával nem jár együtt; * valamely üzleti tevékenységtől vagy az előzőekben felsorolt szolgáltatások, jogok gyakorlásától való tartózkodás; * Közösségen belüli teherközlekedés (olyan teherközlekedés, amelynek indulási és érkezési helye két különböző tagállam területén található, továbbá az ilyen teherközlekedéshez közvetlenül kapcsolódó belföldi indulási és célállomással rendelkező teherközlekedés); * Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, így különösen a rakodás, raktározás, közlekedési eszközök őrzése és más, ezekhez hasonló szolgáltatás; * Közösségen belüli teherközlekedés közvetítése, illetve a teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatás közvetítése, ha az más nevében és javára történik; * Közösségen belüli, más nevében és javára történő szolgáltatás közvetítése; * termék - kivéve az ingatlant - szerelése, javítása, karbantartása, felújítása, megmunkálása; valamint * termékhez - kivéve az ingatlant - közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenység.

A közösségi adószám érvényességének és az ügyfél azonosító adatainak ellenőrzése

#?-:nbsp;

A közösségi adószám érvényességének, valamint az ügyfél azonosító adatainak ellenőrzésére vonatkozó szabályok a következők:

- a közösségi kereskedelmi kapcsolatban mindkét félnek közösségi adószámmal kell rendelkeznie. A partnertől meg kell kérni a közösségi adószámot, illetve az ügyfelet azonosító nevet, címet, adóalanyiságot, gazdálkodási formát kifejező megjelölést. Ezt követően lehet az adóhivatalhoz fordulni;

- a teljes közösségi adószámot meg kell jelölni, a tagállamot azonosító kódot és az azt követő számjegyeket és betűket is;

- azonosító adatnak az EK tagállamában illetőséggel bíró adóalany neve és címe minősül. Az adóhatóság az azonosító adatok megerősítése esetén "pontos" vagy "pontatlan" minősítésű választ ad;

- egyszerre több adóalanyra vonatkozóan is kérhető megerősítés;

- adatszolgáltatást az adóhatóság nem végez, adatkiegészítés nem kérhető;

- amennyiben az ellenőrzésre benyújtott adószám nem a partnerhez tartozik, az adóhatóság nem bocsátja az ügyfél rendelkezésére az érvényes közösségi adószámhoz tartozó, az EK tagállamában nyilvántartásba vett adóalany nevét és címét;

- az ügyfélnek a rendelkezésére álló közösségi adószámot mindig - így azonosító adatok pontosságának egyeztetése esetén is - meg kell adnia. Az illetékes hatóságok kizárólag a név- és címadat pontosságát nem tudják megerősíteni, az EK tagállamában illetőséggel bíró adóalany azonosításához minden esetben szükség van a közösségi adószámára;

- amennyiben az ügyfél által megadott közösségi adószám nem érvényes, azonosító adatokra vonatkozó információt az illetékes hatóságok nem közölnek;

- az ügyfélnek mind a közösségi adószámok, mind pedig az azonosító adatok tekintetében lehetősége van arra, hogy az éppen aktuális, valamint valamely korábbi időpontra vonatkozó helytállóságot tisztázhassa. Ebben az esetben az időpontot pontosan (év, hónap, nap) meg kell jelölnie.

Adatmegerősítés kérése

#?-:nbsp;

* Közösségi adószám érvényessége ellenőrizhető az Európai Bizottság internetes honlapján (www.europa.eu.int/vies). Itt csak az adott közösségi adószám aktuális érvényessége kérdezhető le. * A közösségi adószámok érvényességének és az azonosító adatok pontosságának megerősítése az illetékes hatóságoktól, a területi igazgatóságok által kijelölt ügyfélszolgálati irodáktól, kirendeltségektől, valamint az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájától kérhető. A közösségi adószámok érvényességének megerősítését mind szóban, mind írásban lehet kérni. Az azonosító adatok pontosságának megerősítését azonban csak írásban lehet kérni. * Szóbeli kérelemnek minősül a telefonon, valamint az ügyfélszolgálati irodákon, kirendeltségeken személyesen, szóban előterjesztett kérelem. * Írásbeli kérelemnek a fax útján, levélben, elektronikus levélben, valamint az ügyfélszolgálati irodákon, kirendeltségeken személyesen, írásban előterjesztett kérelem minősül. Írásbeli kérelem bármilyen formában benyújtható, formai kötöttség nélkül, de rendszeresített formanyomtatvány is használható. * A formanyomtatvány az APEH hivatalos honlapjáról (www.apeh.hu) letölthető, vagy beszerezhető a kijelölt ügyfélszolgálati irodákon, kirendeltségeken, valamint kérésre az illetékes hatóságok munkatársai az ügyfelek rendelkezésére bocsátják. * A központi ügyfélszolgálat elérhetőségei: telefon: 06-40/424-242; telefax: 06-1/399-6041; postacím: H-1325 Budapest, Újpest 1.; Pf. 21; villámposta: clo@apeh.hu. * Azonosító adatok érvényességének megerősíttetésére irányuló írásbeli kérelem esetén fel kell tüntetni a következő adatokat: az ügyfél nevét; az ügyfél közösségi adószámát; a rendelkezésre álló, az EK valamely tagállamában nyilvántartásba vett adózó közösségi adószámát; a megadott közösségi adószámhoz tartozó, ismert azonosító adatokat; amennyiben nem az aktuális, hanem valamely korábbi időpontra vonatkozóan kívánják az adatok érvényességét tisztázni, úgy a pontos dátumot (év, hónap, nap), valamint aláírást és keltezést. * Az illetékes hatóságok kérelemre a közölt adatokkal kapcsolatos lekérdezések eredményéről írásbeli igazolást állítanak ki. * A telefonon, illetve a kijelölt ügyfélszolgálatokon, kirendeltségeken személyesen érdeklődő ügyfelek is kérhetik írásbeli igazolás kiállítását az általuk közölt közösségi adószámok érvényességéről. * Írásbeli kérelem esetén minden esetben írásbeli igazolást ad ki a hatóság. Az írásbeli igazolásokat az APEH a kérelem előterjesztésétől számított 8 munkanapon belül küldi meg az ügyfél részére levél, fax, elektronikus levél útján. A kijelölt ügyfélszolgálati irodán, kirendeltségen személyesen megjelent ügyfelek által kért igazolások a helyszínen kiadásra kerülnek. * A tájékoztatás minden esetben a külföldi adóhatóságnak a lekérdezés napján közzétett adatbázisán alapul. * Az igazolás csupán azt tanúsítja, hogy az ügyfél kezdeményezte tagállami üzletfele közösségi adószáma érvényességének megerősítését, valamint a közösségi adószámmal azonosított üzleti partnere azonosító adataira vonatkozó, az ügyfél rendelkezésére álló információ pontosságának igazolását. A kiállított igazolás tehát nem minősül hatósági igazolásnak, ezért az illetékmentes

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére