A világ legnagyobb processzorgyártójának magyarországi képviselete több mint egy évvel ezelőtt versenyt hirdetett, hogy megtalálja a legöregebb hazai számítógépet. A vetélkedő célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az elöregedő számítógép-állományra. Akár szimbolikusnak is felfogható, hogy a versenyt nem egy magánfelhasználó, hanem egy kisvállalkozó nyerte. Egy szombathelyi nyúlfelvásárló egészen eddig egy közel húszéves Intel processzoros számítógépen a nyúltartók adatait rendszerezte a Nyuszi nevű program segítségével (igaz, a híradások nem mulasztották el megjegyezni, hogy a gép még nem járt szervizben). A győztes nyereménye egy csúcskategóriás asztali számítógép volt, ám az öreg gépet a vállalkozó nem cserélte le, mivel a régi programot megszokta már.
Számítástechnikai eszközök múltja és jelene
Természetesen még ma is számos példát látni arra, hogy egy kis- vagy közepes vállalkozás bérszámfejtését, egy újság szerkesztősége cikkeinek szerkesztését még mindig DOS-os programban végzik, de szerencsére a helyzet folyamatosan javul. Ezt jelzi az is, hogy amíg akár csak 3-4 évvel ezelőtt is a nagy multinacionális üzletiszoftver-szállítók számára gyakorlatilag nem létezett ez a piac, manapság már a kisebb vállalkozók kegyeiért is ölre mennek. Bár a kis- és közepes vállalkozások hagyományosan nem túl jól felszereltek számítástechnikai eszközökkel, az elmúlt néhány évben az informatikai termékek csökkenő árának és az internet elterjedésének köszönhetően ezen a téren is egyre jobb a helyzet. Ma már a nyugat-európai országokkal összevetve is elmondható, hogy a hazai cégek asztali számítógépeinek állománya közepesen fejlett.
Elterjedőben a laptop
A BellResearch által összeállított Magyar Infokommunikációs Jelentés szerint 2005 elején a legalább egy főt foglalkoztató hazai cégek nagyjából négyötödénél megtalálható volt a személyi számítógép, az 50 fősnél nagyobb kör ellátottsága teljes, és a kisvállalatoké is átlag feletti: a statisztikát az 1-9 fős mikrovállalkozások rontják le. A teljes üzleti szféra PC-inek számát az elemzők mintegy 1,2 millió darabra becsülik. Hordozható személyi számítógéppel a legalább 1 darab PC-t használó hazai cégek valamivel több, mint egynegyede, közel 49 ezer szervezet rendelkezett, a laptopok telephelyen kívüli munkacélú használata viszonylag általánosnak tekinthető. A kutatásban meginterjúvolt cégek egyharmadánál a hordozható számítógép segítségével történő "külső" munkavégzés rendszeres, míg további 45 százalékuknál alkalomszerű.
PC-k a vállalkozásoknál
A PC-állomány sok szempontból egyenetlenül oszlik el a vállalatok között. A legtöbb számítógép, összességében a teljes üzleti géppark mintegy kétharmada fölött a 10 főnél kevesebb, illetve a legalább 250 munkavállalót alkalmazó cégek diszponálnak – a mikrovállalkozásoknál a szegmens nagy méretéből adódóan, míg a nagyvállalatoknál az egy szervezetre jutó magas PC-szám miatt üzemel sok gép. Emellett az eszközök magas koncentrációja figyelhető meg a budapesti, valamint a feldolgozóiparban és a szolgáltatások területén aktív vállalatoknál is.
Egyre bővül a számítógéppiac
Az amerikai IDC piackutató cég magyar leányvállalatának legfrissebb jelentése szerint tavaly tovább bővült a magyarországi személyiszámítógép-piac. 2005-ben összesen 450 ezer asztali PC, noteszgép, illetve x86-alapú szerver talált gazdára. Ennek döntő többsége továbbra is asztali PC volt, tavaly 270 ezret értékesítettek, ami 13 százalékos fejlődésnek felel meg. Az asztali gépek ugyanakkor itthon is folyamatosan teret vesztenek a mobil számítógépekkel szemben: az elmúlt évben 160 ezer noteszgépet adtak el, ami robbanásszerű, számszerűsítve csaknem 60 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest.
A darabszám növekedésével párhuzamosan a számítógépek ára folyamatosan csökken. Jellemző, hogy a PC-piac lassan, de biztosan tolódik el a márkás számítógépek irányába, és a noteszgépek elterjedésével párhuzamosan egyre kevésbé rúgnak labdába a helyi összeszerelők. A magyarországi PC-piac legnagyobb szereplői 2005-ben az IDC adatai szerinti sorrendben a következő gyártók voltak: HP, Fujitsu-Siemens, Acer, Dell, IBM-Lenovo.
Az asztali számítógépek legnagyobb részét – az összes számítógép felét – a mikro-, kis- és közepes vállalkozások vásárolták meg. A notebookok terén még nagyobb az arányuk: a kkv-k, illetve a mikrovállalkozások együttesen az összes mobil számítógép 60 százalékát vásárolták 2005-ben. Mind az otthoni, mind a kisvállalati felhasználók körében elsősorban a belépőszintű noteszgépek voltak a legkeresettebbek, ezen belül is a Fujitsu-Siemens Amilo, illetve az Acer 2000-es laptopjai. Emellett folyamatosan teret nyernek a távol-keleti gyártók - ASUS, Gericom, LG -, az utóbbi időszakban pedig kis volumenben, de megjelentek a hazai összeszerelésű noteszgépek is (Fefo, Albacomp, Querty, Lap Stúdió, Szintézis).
Szoftverhasználat – az első lépés a legnehezebb
A kkv-k szoftverhasználata terén szintén vegyes képpel találkozhatunk. A tapasztalatok szerint a piacon a legnagyobb igény még mindig a legegyszerűbb számlázószoftver iránt van, ez teszi ki az eladások 51 százalékát, tehát a kkv-szektornak még van hová fejlődnie e téren. Az első számlázószoftver beszerzése ugyanakkor nagy jelentőséggel bír egy kisvállalkozás életében, mert számos esetben ez indítja el a céget a komolyabb szoftverek felé vezető úton. Az "egyszerűbb" számlázószoftvert választó cégek négyötöde a hagyományos kézi módszerről tér át gépi számlakiállításra. A váltást megkönnyíti, hogy a legegyszerűbb számlázószoftverek ma már ingyenesen letölthetők az internetről.
A szoftvervásárlás oka a cégek 59 százalékánál a hagyományos kézi számlázásról a gépi számlázásra való áttérés. Az egyszerűbb szoftvereket választók körében még magasabb, 80 százalék ez az arány, ami azért nagy jelentőségű, mert az első szoftver megvásárlására a legnehezebb rávenni a kisvállalatokat. A későbbiekben a szoftverek hatékonyságának megtapasztalása automatikusan generálja az újabb alkalmazások bevezetését. A tapasztalatok szerint a vásárlók számára – mint első szoftvernél – legfontosabb az egyszerűség és átláthatóság, és a vásárlási döntéseket nagyban meghatározzák más felhasználók ajánlásai.
Saját fejlesztésű ügyviteli rendszerek
Az egyik legnagyobb hazai ügyviteliszoftver-szállító nem reprezentatív felmérése szerint továbbra is nagyon sok cég – a kis- és középvállalati szektor cégeinek közel fele – használ a mai napig DOS-alapú, saját fejlesztésű vagy vásárolt ügyviteli rendszereket. Az ügyviteli szoftverek olyan részmegoldások, amelyek kisebb cégeknek a különböző részfeladatait (készletnyilvántartás, számlázás) végzik, nyilvántartanak minden kötelező jellegű adatot, és ellátják a napi szintű információszolgáltatást. Ez a magas arány a kis- és középvállalatok alacsony informatikai fejlettsége mellett azt is jól mutatja, hogy sok helyen éppen a meglevő rendszerek jelentik a cégen belüli informatikai fejlesztések akadályát.
Újabb és újabb frissítés a fejlődés záloga
A DOS-os rendszerek mára több szempontból is elavultnak számítanak: egyrészt a Windows XP már nem vagy csak korlátozottan támogatja a DOS-os alkalmazásokat, és a Microsoft előrejelzései szerint a jövőbeni fejlesztéseknél még kevésbé fogják figyelembe venni ezeket a szempontokat. Így a DOS-alapú ügyviteli rendszerek közvetetten nehezítik vagy akadályozzák a felhasználót, hogy fejlettebb, újabb operációs rendszerre váltson. Mivel a DOS-os szoftverek sok esetben nehezen vagy egyáltalán nem használhatók együtt más alkalmazásokkal, és gátolják a fejlettebb operációs rendszerekre történő átállást, így sok esetben a 10 évvel ezelőtti informatikai színvonalon tartják a cégek működését.
További probléma az egyedi, gyakran egyszemélyes fejlesztéseknél, hogy bár rugalmas és olcsó megoldást nyújtanak egyes speciális problémákra, igen komoly gondot okozhat, ha a fejlesztő eltűnik vagy elérhetetlenné válik, ami a frissítések, javítások, törvényi követések hiánya miatt rövid idő alatt a rendszer teljes működésképtelenségéhez, elavulásához vezethet. Nem véletlen, hogy a saját fejlesztésű rendszereket használó cégek között a legmagasabb azok aránya, akik elégedetlenek a jelenlegi megoldással, és szeretnének váltani. Ez az arány azonban annyiban biztatónak tűnik, hogy a vállalkozások kezdik felismerni, hogy komoly kockázatot jelent számukra, ha cégük növekedésének informatikai támogatását egyedi fejlesztésű rendszerekre bízzák.
Kevesen használnak üzleti alkalmazásokat
A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2004-es eredményei szerint a PC-vel rendelkező hazai cégek kevesebb mint fele, 82,5 ezer vállalat használ az alapvető irodai szoftvereken túlmutató üzleti alkalmazásokat az irányítási és adminisztratív folyamatok támogatására. Az alkalmazások elterjedtsége a vállalatmérettel szoros, párhuzamos összefüggést mutat. A nagyvállalati körben gyakorlatilag minden cég használ valamilyen üzleti szoftvert, és mára a középvállalatok körében is 90 százalék feletti a mutató. Az 50 fő alatti cégeknél azonban a feladatok és tevékenységek komplexitásának csökkenésével együtt drasztikusan esik az üzleti alkalmazások aránya. Az ügy- és számvitel, a termelésirányítás, az értékesítés-számlázás, a bérszámfejtés és hasonló területek szoftveres támogatottságának helyzete az elmúlt egy év során a hazai üzleti szférát tekintve összességében nem változott számottevően, jelentékenyebb emelkedés a 10 főnél többet foglalkoztatók körében volt mérhető.
Előnyben az értékesítést, számlázást, számvitelt támogató programok
Üzleti szoftverekkel a hazai cégek leggyakrabban az értékesítési folyamatot, illetve a számlázást támogatják: ilyen megoldással az alkalmazásokat használók 68 százalékánál lehet találkozni. Ezután az előfordulási sorban a pénzügyi folyamatok (kontrolling, számvitel, állóeszköz-gazdálkodás), a vevői-szállítói kapcsolatok kezelése, valamint a cégvezetőknek szóló kimutatások elkészítése következik. Szintén számottevő gyakorisággal fordul elő az anyaggazdálkodási-beszerzési, készletvezetési folyamatok kiszolgálása, utóbbi megoldásokat azonban már csak a cégek nagyjából kétötöde használja, ennél valamivel alacsonyabb a munkaerő-gazdálkodás területét támogató alkalmazások előfordulási aránya.
A fejlesztés fókuszában a termelésirányítás és a minőségbiztosítás támogatása áll
2005-ben a személyi számítógéppel rendelkező hazai vállalatok kicsivel több, mint egytizede tervezett alapvető fejlesztést vagy bevezetést az üzleti szoftverek terén (a meglévő szoftverek frissítésén túl). Ebben főként azok a cégek érintettek, amelyek már használnak valamilyen célalkalmazást – mutatnak rá a BellResearch elemzői -, az "új belépők" a fejlesztők alig több mint egynegyedét teszik ki. A bevezetést tervező vállalatok jellemzően legalább 250 alkalmazottal, illetve legalább 20 darabos számítógépparkkal rendelkeznek. A fejlesztések fókuszában a termelésirányítás és a minőségbiztosítás támogatása áll, a vállalatok 44 százaléka tervezi, hogy e területek működését a bevezetendő informatikai megoldással teszi hatékonyabbá.
Integrált vállalatirányítási rendszerek
Az ügyviteli szoftvereken túllépve egyre több közepes vállalat használ integrált vállalatirányítási rendszert (Enterprise Resource Planning – ERP) az IDC adatai szerint. A középvállalati ERP-piac 2004-ben pezsdült fel igazán, amikor több multinacionális szoftvercég is belépett az eladók piacára. Ennek eredményeképpen számos hazai szoftverfejlesztő hagyott fel az önálló fejlesztéssel, és vált ezen cégek partnereivé. Mind az SAP, mind az Oracle ekkor jelent meg ezen a piacon, ugyanakkor a Microsoft még korábban kapcsolt, és Axapta, illetve Navision nevű alkalmazásaival 2004-ben még a korábbinál is gyorsabban tört előre a piaci versenyben. Hosszabb távon további koncentrációra lehet számítani, és a helyi fejlesztők közül hamar eltűnhetnek azok, amelyek árbevétele nagyban függ az új szerződésektől, és amelyek minimális karbantartási díjat kérnek ügyfeleiktől – ezek a cégek jellemzően a kisebb szoftverfejlesztők közül kerültek ki.
Üzleti intelligencia – szoftverrel
A szoftverszállítók az elmúlt 1-2 évben más, korábban csak a nagyvállalatok számára elérhető termékeikkel is egyre inkább kacsingatnak a közepes vállalatok irányába. Ilyen "divatos" területek az ügyfélkapcsolat-kezelés (Customer Relationship Management – CRM), vagy az üzleti intelligencia (Business Intelligence – BI), amely a különböző lekérdező-, elemző- és adatbányászati eszközök, adattárházak összefoglaló neve. A középvállalati piacon is egyre fontosabbá válik az üzleti intelligencia: a fő különbséget az jelenti a nagyvállalati projektekhez képest, hogy amíg az utóbbi körnél az ERP- és a BI-projektek egymástól elkülönülnek, addig a középvállalatoknál rendszerint az ERP-rendszerek kiegészítéseiként tekintenek az üzletiintelligencia-alkalmazásokra, amelyeket az ERP-bevezetéssel együtt vagy rögtön utána kezdenek el használni. A közepes méretű vállalkozások általában csak a jelentéskészítő alkalmazások használatáig jutnak el, ugyanakkor már van olyan gyártó is, amelyik középvállalati analitikai megoldásokat forgalmaz, jó eredménnyel.
Informatikai szolgáltatások
Az informatikai piac más most is, de a jövőben jellemzően még inkább a szolgáltatások irányába tolódik el. A nem túl távoli jövőben az informatikát a közművekhez hasonló szolgáltatásként használjuk majd. Ettől természetesen ma még messze vagyunk: a Magyar Infokommunikációs Jelentés szerint a 10 főnél többet foglalkoztató szervezetből nagyjából minden második vett igénybe IT-szolgáltatást 2004-ben, a külső szolgáltatók megbízásának elterjedtsége az alkalmazottak számával leírt cégmérettel párhuzamosan nő.
A kutatás során megkérdezett, IT-szolgáltatásokat igénybe vevő vállalatok esetében a szoftvertelepítés és -támogatás, valamint a hardvertelepítés és -támogatás számított a leggyakoribbnak. A nagyvállalatok ugyanakkor az alkalmazásfejlesztés és -karbantartás szolgáltatást vették igénybe a legmagasabb arányban, míg a 10 főnél többet foglalkoztató cégeknél teljes körben ez csak minden ötödik cégre volt jellemző.
IT-tanácsadás
A többi szolgáltatási terület esetében ennél kisebb a kereslet, így csak a cégek mintegy tizede költött IT-tanácsadásra, s ennél is kevesebben végeztettek alkalmazás-tanácsadást, illetve oktatást vagy tréninget külső alvállalkozóval. Utóbbi szolgáltatás elsősorban a nagyvállalati körben örvend népszerűségnek, majdnem minden második cég képezte szakembereit vagy dolgozóit ilyen formában. A cégméret növekedésével nő az igénybe vett IT-szolgáltatások száma, míg a kisvállalatok kétötöde csak egy, a nagyvállalatok 60 százaléka legalább három informatikai területen szerződött külső szolgáltatóval. A szolgáltatásokra költött összegek is arányosan nőnek a cégmérettel: a nagyvállalatok a 10-49 fős szervezetek átlagos kiadásainak közel kilencvenszeresét költötték 2004-ben IT-szolgáltatásokra.
Az IDC kutatói további elmozdulást várnak a szolgáltatási típusú konstrukciók irányába, ez alól a hardver és a szoftver sem lesz kivétel. Néhány éve ugyan sokan befürödtek az alkalmazásszolgáltatások (ASP – application service providing) nyújtásával, ma már azonban megérett a piac az ilyen jellegű szolgáltatásokra. A korábbiakkal ellentétben már nem is csak a kis- és közepes vállalkozások, hanem a nagyvállalatok számára is nyújtják ezeket a szolgáltatásokat.
On-line szoftverszolgáltatás – a jövő
A felhasználó cégeknél az elmúlt években jelentős mentalitásbeli változás zajlott le, amely következtében ma már az informatikai osztályra a legtöbb helyen szolgáltatási részlegként tekintenek, ettől pedig már csak egy lépés, hogy a külső beszállítókat is hasonló módon ítéljék meg. Ma már gyakorlatilag egyenértékű alternatívát jelent az informatikai szolgáltatások belső, illetve külső outsourcing-szolgáltató általi kiszolgálása is. Az IDC előrejelzése szerint a legnagyobb üzletiszoftver-gyártók – SAP, Oracle, Microsoft, IBM - közül a következő 1-2 évben valamelyik megtöri a jeget, és piacra fog lépni alkalmazásainak egy olyan verziójával, amelyet kimondottan az on-line szoftverszolgáltatás támogatására fejlesztenek ki.
Az informatikai fejlesztéseké a jövő
Bár a hazai informatikára az idén a választások fogják rányomni bélyegüket, a kis- és közepes vállalkozások informatikai költései – az adminisztratív kötelezettségek számának emelkedése miatt – várhatóan tovább növekednek az idén is. Emellett az EU-normáknak és más szabályozásoknak való megfelelés, az elektronikus ügyintézésre való felkészülés is jelentős informatikai és távközlési többletköltségekkel jár. Ugyanakkor az idei évben nem várhatók olyan nagy összegű európai uniós források, amelyek a kis- és közepes informatikai vállalkozások informatikai fejlesztését mozdítanák elő, jelentősebb pályázatok csak 2007-től várhatók.
Telekommunikáció az interneten
Egyre inkább jellemző lesz az infokommunikációs gondolkodás a kkv-k körében is. A cégek folyamatosan átgondolják távközlési fogyasztásaikat és felülvizsgálják, hogy milyen szerződéses konstrukcióban, műszaki megoldásokkal vegyék igénybe ezeket a telekommunikációs szolgáltatásokat. 2006-ban meghatározóvá válhat az IP-technológia – azaz elsősorban az internetalapú hanghívások – üzleti áttörése, emellett egyre több vállalat használja a nyilvános internetet kisebb intenzitással használt területeken a belső hálózata helyettesítésére. A következő években várhatóan egyre jellemzőbbé válik a gazdálkodás, az IT-infrastruktúra, a beszerzés vagy HR-tevékenységek outsourcing szolgáltatásként való igénybevétele is, ami további informatikai fejlesztésekkel jár.