Nemzetközi bankolás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 95. számában (2006. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A magyarországi bankolás gyakorlatilag azonos szabályok szerint történik, mint az EU-ban bárhol, hiszen az alapjául szolgáló, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a bankjogi irányelvek alapján és azokkal összhangban készült, már a társulásra is figyelemmel. A rendelkezések pedig természetesen összhangban vannak a világon általában elfogadott és alkalmazott elvekkel és banktechnikai megoldásokkal.

A vállalkozások bankszámláinak jellemzői

A vállalkozás magyarországi bankolásának központi eleme a bankszámlavezetés.

Pénzforgalmi bankszámla

A magyarországi székhelyű cégnek rendelkeznie kell úgynevezett pénzforgalmi bankszámlával. Pénzforgalmi bankszámlát bármely magyarországi bankban nyithat, bankszámlaszerződés megkötését követően. Pénzforgalmi számlának az a bankszámla minősül, amelyet az ügyfelek pénzforgalmi bankszámla elnevezéssel nyitnak meg. A vállalkozás döntésétől függ tehát, hogy bankszámlát vagy pénzforgalmi bankszámlát nyit-e.

A vállalkozásnak tetszőleges számú bankszámlája, illetve pénzforgalmi számlája lehet, ebben a vonatkozásban semmiféle korlátozás nem érvényesül. Mind a vállalkozás, mind pedig a bank maga dönti el, hogy köt-e pénzforgalmi bankszámla vezetésére vonatkozó szerződést, a bankokat szerződéskötési kötelezettség nem terheli.

A pénzforgalmi számlák lehetnek forintban vagy devizában vezetettek. A számlavezető bank(ok) üzletpolitikájától függ, hogy milyen feltételekkel vezetnek bankszámlát (mekkora összegű a számlavezetési díj, milyen gyakorisággal küldenek különdíj fizetése nélkül bankszámlakivonatot a számlamozgásokról, mekkora összegű díjat kell fizetni a nem ingyenes bankszámlakivonatokért stb.).

Devizaszámlák

A bankközi elszámolási rendszerben jelenleg nincsen lehetőség devizaátutalási megbízások teljesítésére közvetlenül devizában, vagyis devizaszámláról közvetlenül devizaszámlára, kivéve ha mindkét ügyfél devizaszámláját ugyanaz a bank vezeti.

Ennek oka nem jogi, hanem IT-alapú, hiszen a devizaliberalizáció azt is jelenti, hogy a magyarországi székhelyű vállalkozások egymás között is megállapodhatnak forint fizetése helyett más devizanemben történő fizetésben. A bankközi elektronikus elszámolási rendszerben azonban a devizában történő átutalásra vonatkozó megbízás jelenleg nem teljesíthető, illetve egy bonyolult módszert kell alkalmazni, ami az érintett ügyfelek hozzájárulását igényli. Az eljárás lényege: a fizetésre kötelezett (fizetést teljesítő) devizaszámlájáról "leemelt" összeget "forintosítja" a számlavezető bankja, ezt a forintösszeget "utalják át" a bankközi elszámolási rendszerben, majd a címzett számlavezető bankjában "visszaváltják" devizára. Mindez viszont azt jelenti, hogy kétféle árfolyamot alkalmaznak a művelet során, amelyek közül az egyik vételi árfolyam (a fizetésre kötelezett bankja "megvásárolja" a devizát, amikor forintra váltja), a másik pedig eladási árfolyam (a címzett, kedvezményezett bankja viszont "eladja" a devizát annak érdekében, hogy a kedvezményezett számlájára deviza-jóváírást tudjon teljesíteni).

A teljesítéshez szükséges, hogy a teljesítő hozzájáruljon a két átváltáshoz (konverzióhoz), viselje annak költségeit, és terheli az árfolyamkockázat, valamint a vételi és eladási árfolyam különbözetéből általában adódó veszteség is.

Fontos! A vázolt árfolyamprobléma nem érvényesül akkor, ha devizaszámláról indított átutalást teljesítenek a bankok devizában külföldre, hiszen az nem a belföldi bankközi elszámolási rendszerben bonyolódik. Ugyancsak nem jelent problémát, ha mindkét érintett ügyfélnek ugyanabban a bankban van az ugyanazon devizanemű devizaszámlája, hiszen akkor az "átutalás" nem a bankközi elszámolási rendszerben történik.

A bankszámlákkal kapcsolatosan részletezett sajátosság természetesen mind a magyarországi székhelyű, mind a székhellyel itt nem rendelkező vállalkozások bankszámlái esetében érvényes, és független attól is, hogy a bankszámla pénzforgalmi vagy nem pénzforgalmi számla.

Bankszámlanyitás

A bankszámlákkal kapcsolatos lényeges gyakorlati kérdés, hogyan lehet bankszámlát nyitni, illetve megszüntetni Magyarországon. Ha a külföldi tulajdonú vállalkozás magyarországi székhellyel működik, akkor a bankszámlanyitásra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, vagyis rendelkezniük kell pénzforgalmi bankszámlával. A pénzforgalmi bankszámlát a vállalkozás bármely magyarországi banknál megnyithatja és vezetheti. Ügyelni kell azonban arra, hogy a bankszámla megnyitásához milyen dokumentációt szükséges benyújtani (társasági szerződés, hiteles cégaláírási nyilatkozat, adószám, bejegyzési kérelem, illetve hatályos cégkivonat).

Képviselet

Általában nem a vállalkozás alapdokumentumainak hiánya okozza a problémát, hanem a vállalkozás képviselőjével kapcsolatos jogszabályi követelmények. Ha ugyanis a képviselő külföldi, gyakran előfordul, hogy csak ritkán tartózkodik Magyarországon, a képviseleti jogát teljes terjedelmében át kívánja ruházni, meghatalmazással. Erre viszont nincsen jogszerű lehetőség, a képviseleti jog csak pontosan meghatározott ügyletek végrehajtására, írásbeli meghatalmazással ruházható át, vagy közokiratba, vagy úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva.

A pontos meghatározottság azt jelenti, hogy az okiratban meg kell jelölni, milyen ügyletet (pl. hitelszerződés aláírása, bankszámlaszerződés aláírása stb.), hol (melyik bankban), milyen korlátozással hajthat végre a meghatalmazott, és a meghatalmazott azonosításához szükséges adatokat (név, leánykori név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím) is tartalmaznia kell az okiratnak.

A meghatalmazás írásba foglalása előtt mindenképpen célszerű informálódni annál a banknál, ahol azt fel kívánjuk használni, hogy milyen speciális követelményeket támaszt a bank a meghatalmazással kapcsolatban. Gyakori például, hogy a külföldi képviselő által adott nyilatkozatot felülhitelesítéssel (úgynevezett apostille) kell ellátni az illetékes magyar nagykövetségen, konzulátuson. A meghatalmazás alaki és tartalmi kellékeit általában üzletszabályzatban, általános szerződési feltételekben rögzítik.

Bankszámlaszerződés

Bankszámlát csak bankkal kötött szerződés alapján, az abban foglalt feltételekkel nyit és vezet a bank. A bankszámlaszerződés megkötésére, gyakorlatban a szerződés aláírására a vállalkozás képviselője jogosult. Képviselő az a természetes személy, akit erre a vonatkozó jogszabály feljogosít. Magyarországi székhelyű vállalkozás esetén kft.-k ügyvezetője, bt.-k beltagja stb., külföldi székhelyű vállalkozás esetén a székhely ország joga szerint képviseletre jogosult természetes személy. A képviseleti jogosultságot a bank felé igazolni kell. Az igazolás a társasági szerződés, hatályos cégkivonat, aláírási címpéldány (hiteles cégaláírási nyilatkozat), amelyet közjegyző állít ki, illetve a külföldi székhelyű vállalkozás megfelelő okirata, általában apostille-lal ellátva.

A bankszámla nyitására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazzák a bankszámlára vonatkozó szerződés módosítása, kiegészítése, megszüntetése esetén is.

Tipikus probléma: a bakszámla nem használásával, vagy éppen a bankszámla megszüntetésével nem szűnik meg automatikusan a bankszámlaszerződés. Ez viszont azt jelenti, hogy általában továbbra is felszámítja a számlavezető bank a számlavezetési díjat stb.

Külföldiek bankolása

Alapvetően könnyű helyzetben van, ha külföldi szeretne bankolni Magyarországon, hiszen az úgynevezett devizaliberalizáció, majd azt követően az EU-csatlakozás a magyar bankolókéval nagyjából azonos feltételeket biztosít számára. Nem vitatható azonban az sem, hogy vannak olyan körülmények a külföldiek vonatkozásában, amelyek speciális eljárást tesznek szükségessé a bankok részéről. * Első helyen kell hivatkozni ebben a körben arra, hogy bizonyos vonatkozásokban eltér egymástól az EU-tagországból, illetve más országból érkező külföldiek helyzete, feladata, ha magyar bankkal kívánnak üzleti kapcsolatba kerülni. * További lényeges elem, hogy - akárcsak a magyar ügyfelek körében - más feltételeket alkalmaznak a bankok a privát személyként bankoló külföldiek, illetve az úgynevezett vállalati szférába tartozó vállalkozások vonatkozásában. Erre is ügyelnie kell a külföldieknek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a privát és a vállalati ügyfélkör feltételeinek szétválasztása a magyar ügyfelek esetében is érvényesül. * Nem hanyagolható el az a szempont sem, hogy sok esetben a külföldi nincsen, vagy csak ritkán van jelen Magyarországon - akár természetes személyként, akár pedig vállalkozás képviseletében jár el. Ennek pedig az a következménye, hogy az úgynevezett ügyfél-azonosítás speciális eljárást igényel. * Végezetül figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy a külföldire érvényesek a saját állampolgársága szerinti ország jogszabályai. Ezek kötelező alkalmazását pedig össze kell egyeztetni azokkal a magyar jogszabályokkal, amelyek az adott banki ügylet esetében a magyar bankok számára kötelezőek. Tipikus példaként gondoljunk a magánszemély bankszámláján levő egyenleg öröklésére vagy a vállalkozás bankszámlája feletti rendelkezési jogra, ha a képviselő tartósan akadályoztatva van. Ide kell azonban sorolni a tőkebefektetések kezelését is a kamat szempontjából, amely a magánszemélyek vonatkozásában lényeges. (Attól tekintsünk most el, hogy a nyelvi problémák hogyan oldhatók meg akár a szerződéskötéskor, akár pedig a szolgáltatás igénybevétele során.) * Székhely * Amikor a külföldi vállalkozás elkezdené a bankolást, először arra kell figyelemmel lennie, hogy hol van a vállalkozás székhelye. Ha a székhely magyarországi, tehát "csak" a tulajdonosok a külföldi állampolgárok, vagy külföldi székhelyű vállalkozások, akkor a vállalkozás maga magyar vállalkozásnak minősül. Ebből pedig az következik, bejegyzésére és működésére, valamint bankolására is a magyar vállalkozásokra érvényes szabályokat kell alkalmazni. Ha a vállalkozás székhelye külföldön van, a bankolása általában szűkebb körre korlátozódik abban a vonatkozásban, hogy kevesebb műveletet hajt végre, a napi bankolása általában nem magyarországi bankban zajlik. Az ilyen vállalkozások körében sem ritka azonban, hogy bankszámlát nyitnak, tranzakciókat hajtanak végre, befektetéseik vannak Magyarországon.

Rendelkezés a bankszámla felett

Lényeges, hogy ki rendelkezhet a bankszámla felett. Magyarországi székhelyű külföldi vállalkozások esetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni. A bankszámla felett tehát vállalkozás esetén a nyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített név (cégnév) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges.

A bankszámla felett egy személy csak akkor jogosult rendelkezni, ha az adott vállalkozásra vonatkozó jogszabály azt lehetővé teszi. Magyarországi székhelyű vállalkozás esetén egy személyben, tehát önállóan jogosult rendelkezni a bankszámla felett pl. a kft. ügyvezetője vagy cégvezetője, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik.

Ha a jogszabály alapján nincs önálló rendelkezési joga a képviselőnek, akkor a bankszámla felett mindig két személy együttesen jogosult rendelkezni, akiket a számlatulajdonos vállalkozás képviselője jelent be a banknál, az ott meghatározott módon.

A bankszámla feletti rendelkezési jog nem foglalja magában a bankszámla megszüntetésére vonatkozó jogot.

Tipikus problémák

A külföldi vállalkozások mint számlatulajdonosok általában a következő problémákkal szembesülnek, amikor a magyarországi bankokban vezetnek bankszámlát: * A vállalkozás tulajdonosa - kizárólag csak ebbéli pozíciójára tekintettel - nem rendelkezhet a bankszámla felett. Ha tehát a magyar székhelyű vállalkozás esetén nem ő az ügyvezető stb., akkor még felvilágosítást sem kaphat a banktól a bankszámláról, annak egyenlegéről stb., mivel a magyar jogszabályok értelmében nem jogosult a vállalkozás képviseletére. * Ha a vállalkozás nem magyarországi székhelyű, akkor ahhoz, hogy a tulajdonos rendelkezhessen a bankszámla felett, igazolnia kell, hogy arra a rá vonatkozó jogszabályok értelmében jogosult. * A vállalkozás képviselőjének halála vagy leváltása esetén a bank mindaddig nem enged a bankszámla felett rendelkezni, míg a bankban be nem jelentik - megfelelő okiratokkal bizonyítva - az új képviselőt. Vonatkozik ez arra az esetkörre is, ha a vállalkozás egyszemélyi tulajdonban volt, és a tulajdonos volt a vállalkozás egyedüli képviselője. Ha meghal, akkor a bank zárolja a vállalkozás számláját, és a hagyatéki tárgyalás eredményeként az illetékes hatóság/szervezet által kiállított és apostille-lal ellátott okirat alapján fizeti ki az egyenleget. * A pénzforgalmi bankszámla vonatkozásban nem zárható ki az úgynevezett azonnali beszedési megbízás benyújtása a számla ellen.

Az ügyfelek azonosítása

A pénzmosás elleni banki tevékenység körében a bankok kötelezettsége az ügyfél-azonosítás elvégzése, valamint annak vizsgálata, hogy az ügyfél a tranzakciókat saját nevében és javára, vagy más nevében és javára hajtja végre.

Mindehhez az ügyfeleknek alá kell írniuk az azonosításukra vonatkozó adatlapot és a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot. Az azonosítást egyszer, az üzleti kapcsolat felvételekor kell elvégezni, a tényleges tulajdonosi nyilatkozat lehet általános jellegű vagy egyszeri. Utóbbit tipikusan akkor alkalmazzák, ha valamely tranzakciót nem a saját nevében kíván a vállalkozás végrehajtani.

A nyilatkozatok általában formanyomtatványok, amelyeknek pontos kitöltése szükséges, a beírt adatokat a banki ügyintéző azonnal ellenőrzi az ügyfél által bemutatott okiratok alapján.

Az azonosítási, illetve a tényleges tulajdonosi nyilatkozat kérése nem jelent semmiféle diszkriminációt a külföldiekkel szemben, mindkettőt a belföldi ügyfeleknek is alá kell írniuk.

"Speciális" rendelkezések, "speciális" bankszámlák

A külföldi vállalkozások számára is különösen fontos, hogy a működésük igénye szerint rugalmasan tudják használni bankszámláikat. Ebben a körben sokféle banki eszköz áll rendelkezésre. * Közülük érdemes kiemelni a kódszó használatát, amely egyszerűsített rendelkezést biztosít a bankszámla felett, telefax segítségével, átutalási megbízási nyomtatvány kitöltése nélkül. * Megkönnyíti a napi pénzügyi munkát a bankszámla automatikus feltöltése, amelyre az erre vállalkozó bankok írásbeli megállapodást kötnek a vállalkozással, pontosan meghatározva a feltöltés és elszámolás feltételeit. * Különféle konstrukciók alkalmazásával lehetőséget biztosítanak a bankok alszámlák nyitására, elkülönített számlák megnyitására, amelyeken elhelyezett pénzösszeget zárolják, és csak meghatározott feltételekkel teszik lehetővé a felettük való rendelkezést (pl. meghatározott okiratok benyújtása esetén, meghatározott vállalkozások számára, meghatározott időtartamban, illetve ezek kombinációjában stb.). * A bankszámlákkal kapcsolatban érdemes megemlíteni a számlacsomagokat. A bankok egy része az ügyfelei számára összeállít olyan termékcsoport-kínálatot, amelynek egyes részeit a "csomagban" előnyösebb feltételekkel biztosítja, mintha külön-külön venné igénybe a szolgáltatásokat az ügyfél. Kedvezmény lehet pl. havi néhány ingyenes vagy alacsony díjú átutalás, bankkártya ingyenes biztosítása stb. Minden esetben bankonként kell vizsgálni, hogy van-e számlacsomagja vállalkozások számára, és az mit tartalmaz.

Bankszámlakivonat

A pénzforgalmi bankszámlán történt terhelésről, illetve jóváírásról bankszámlakivonatot kell készítenie a banknak minden olyan munkanapon, amelyen a pénzforgalmi bankszámlán terhelés vagy jóváírás történt. A bankszámlakivonatot - eltérő megállapodás hiányában - a számlatulajdonos részére haladéktalanul továbbítani kell.

Nagyon fontos, hogy az ügyfél mindig ellenőrizze a bankszámlakivonatot, és a reklamációját haladéktalanul jelentse be a banknak.

Devizakülföldiek bankolása

A külföldi (egészen pontosan: devizakülföldi) magánszemélyek számára a bankolás természetesen ugyanúgy lehetséges, mint a külföldi vállalkozások számára. Devizakülföldinek minősül a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes hatósági igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet.

Magánszemélyek bankszámlái

A devizakülföldi magánszemély - ugyancsak bankszámlaszerződésben meghatározott feltételekkel - bármely, arra jogosítvánnyal rendelkező bankban nyithat egy vagy több bankszámlát, akár forintalapút, akár pedig devizában vezetettet. A bankszámla megnyitásához személyazonosító okirat (tipikusan útlevél) és a lakcímet igazoló okirat szükséges. A bankszámla tulajdonosa általában csak a magyar jog szerint nagykorú állampolgár lehet, mivel a nagykorúságot el nem érők a magyar jog szerint l4 éves korukig cselekvőképtelenek, 14-18 év között pedig korlátozottan cselekvőképesek. Ez azt jelenti, hogy az előbbi csoportba tartozók egyáltalán nem is köthetnek szerződést, az utóbbi körbe tartozók pedig csak a törvényes képviselőjük hozzájárulásával. Elvi, jogszabályi akadálya nincsen tehát annak, hogy valamely bank bankszámlaszerződést kössön korlátozottan cselekvőképes devizakülföldi magánszeméllyel. Ha azonban szeretne a devizakülföldi magánszemély a gyerekének, unokájának stb. bankszámlát nyitni Magyarországon, akkor a törvényes képviselő hozzájárulását be kell mutatnia. Igaz ez abban az esetben is, ha "csak" a devizakülföldi nagykorú saját bankszámlája feletti rendelkezést akarja biztosítani a nem nagykorú személynek.

Azonosítás és tényleges tulajdonosi nyilatkozat

A külföldiek számára is és a privát számlanyitás körében is kötelező banki intézkedés az ügyfél-azonosítás elvégzése és az úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilatkozat kérése. Utóbbi lehet egyszeri vagy általános. A magyar bankok általában előre összeállított nyomtatványt használnak mind az azonosító adatok felvételéhez, mind pedig a tényleges tulajdonosi nyilatkozat megtételéhez.

Rendelkezés a bankszámla felett

A külföldi magánszemélyek is kötelesek megjelölni, kik rendelkezhetnek a megnyitott bankszámláik felett. A természetes személy számlatulajdonos a bankszámlaszerződésben meghatározott módon önállóan vagy más személlyel együttesen, vagy más személy is önállóan rendelkezhet a megnyitott bankszámla felett. Lényeges különbség tehát a vállalkozásokkal összehasonlítva, hogy nincsen semmiféle jogszabályi korlát az önálló vagy együttes rendelkezésre vonatkozóan. Ügyelni kell azonban arra, hogy kiskorú személy csak a törvényes képviselő hozzájárulásával kaphat rendelkezési jogot a bankszámla felett.

Speciális rendelkezések, problémák a lakossági bankolásnál

A magánszemélyek számára sem kizárt a kódszó használatával történő rendelkezés a bankszámla felett, ahogy lehetőség van arra is, hogy a bank vállalja a bankszámla automatikus feltöltését is. * Gyakori igény a számlát nyitók részéről, hogy a bankszámlának több tulajdonosa legyen. A magyarországi székhelyű bankok üzletpolitikája és ennek alapján kialakított gyakorlata eltérő abban a vonatkozásban, hogy vállalják-e több tulajdonos számára a bankszámla megnyitását. Ebben a körben nagyon fontos, hogy a több számlatulajdonossal kötendő szerződés képezi a problémát, tehát nem az a kérdés, hogy több személy rendelkezhet-e a bankszámla felett. A válasz jelentősége az, hogy több számlatulajdonos esetén egyértelműen szabályozni kell, hogy melyikük hogyan rendelkezhet a bankszámláról, pl. tetszőlegesen megjelölhet-e más természetes személyt a bankszámla feletti rendelkezésre, korlátozás nélkül rendelkezhet-e a bankszámla felett egyedül, megszüntetheti-e a bankszámlát önállóan, az egyik számlatulajdonos halála esetén az örököst megillető egyenleget hogyan kell megállapítani stb. * Természetesen vannak érvek a több számlatulajdonos egy bankszámla konstrukció alkalmazása ellen és mellett is. Ami nagyon fontos: mielőtt megkötné a külföldi bankszámlaszerződést, pontosan tisztázza azokat a feltételeket, amelyek mellett a több számlatulajdonos bankolhat. * A számlatulajdonos halála esetén a bankszámlát zárolják a bankok, és az egyenleget az örökös(ök)nek fizetik ki, illetve az ő rendelkezésükre utalják át. * A problémát sokszor az okozza, hogyan bizonyítja a külföldi örökös ebbéli mivoltát. A megoldás olyan okirat, amelyet apostille-lal látnak el. * Néhány bank lehetővé teszi a magánszemély ügyfelek számára úgynevezett haláleseti rendelkezés tételét. Ez azt jelenti, hogy a megnevezett személy (személyek) vagy szervezetek a számlatulajdonos halála esetén anélkül hozzájutnak az elhunyt bankszámlájának egyenlegéhez, vagy annak meghatározott hányadához, hogy meg kellene várniuk a hagyatéki/örökösödési eljárás jogerős befejezését. Csupán az elhunyt halálát tanúsító okiratot - magyar megfelelője: halotti anyakönyvi kivonat - kell bemutatniuk, és a bank számukra teljesíti a kifizetést/átutalást, természetesen azonosításuk után. A haláleseti kedvezményezett részére megjelölt bankszámlaegyenleg nem része az elhunyt hagyatékának - a magyar jogszabályok szerint.

Bankszámlakivonat

Eltérően a pénzforgalmi bankszámlákra vonatkozó szabályoktól, a (lakossági) bankszámlán történő terhelésről, illetve jóváírásról a bank nem munkanapi terhelésenként, illetve jóváírásonként értesíti a számlatulajdonost, hanem a bankszámlaszerződésben meghatározzák, milyen határidőben. Ez azonban nem lehet hosszabb egy hónapnál. Ha azonban a meghatározott időszakban, illetve hónapban nem történt terhelés, illetve jóváírás, elegendő, ha a bank a legközelebbi terheléssel, illetve jóváírással érintett időszakban értesíti a számlatulajdonost.

Számlacsomag

Külföldi magánszemélyek számára is alakítanak ki számlacsomagokat a bankok. Tartalmuk nagyon változó, a feltételek eltérőek, érdemes tehát alaposan körülnézni, mielőtt választunk. A döntést nagymértékben befolyásolják a bankolási szokások, hiszen nem mindegy, hogy havonta hány átutalásra szoktunk megbízást adni, hányszor akarunk készpénzt felvenni stb., márpedig a csomagok alapvetően ezekre vonatkozó kedvezményekben, díjakban térnek el egymástól.

A nemzetközi fizetési forgalom alapszabálya

Amennyiben a 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet vagy a pénzforgalomról szóló jegybanki rendelkezés, illetőleg a nemzetközi fizetési forgalomra szabályokat megállapító, kihirdetett nemzetközi egyezmény eltérő szabályokat nem állapít meg, a belföldi fizetési forgalom szabályait értelemszerűen kell alkalmazni a külföldre irányuló és a külföldről érkező átutalási megbízásokra is.

Ez a rendelkezés érvényes mind a vállalkozások, mind pedig a magánszemélyek vonatkozásában.

Az Európai Unión belüli átutalások szabályai

Speciális rendelkezések vonatkoznak az úgynevezett kis összegű, legfeljebb 50 000 euró összegű átutalásokra, ha azokat az Európai Unión belül hajtják végre, ide nem értve azt az átutalást, amely esetében mind a megbízó, mind a jogosult pénzügyi intézmény, illetőleg befektetési vállalkozás vagy biztosítóintézet (a továbbiakban: tagállamok közötti átutalás).

A bank köteles az ilyen átutalást a szerződésben meghatározott határidőben és - az átutalás során szükség szerint alkalmazott átváltási árfolyamtól eltekintve - az előzetesen közölt díj és költség fejében teljesíteni.

A megbízó eltérő rendelkezése hiányában az átutalás összegét a jogosult javára teljes összegben, levonás nélkül kell jóváírni. Ha a megbízó úgy rendelkezik, hogy az átutalás díja és költsége részben vagy egészben a jogosultat terheli, a hitelintézet a levonással egyidejűleg köteles erről a kedvezményezettet tájékoztatni.

Eltérő megállapodás hiányában a hitelintézet köteles a tagállamok közötti átutalást oly módon továbbítani, hogy az a jogosult hitelintézetéhez legkésőbb a megbízás napját követő ötödik munkanapon megérkezzék. A jogosult bankszámláját vezető hitelintézet az átutalás összegét legkésőbb az érkezés napját követő munkanapon köteles a jogosult javára jóváírni.

Ha a tagállamok közötti átutalás a szerződés szerinti, vagy ennek hiányában a kormányrendeletben meghatározott határidőn belül nem teljesül, a hitelintézet a megbízó kérésére tizennégy munkanapon belül köteles legfeljebb 12500 eurónak megfelelő értékben visszatéríteni az átutalás összegét, valamint jóváírni az átutalás összege után a megbízás időpontjától a visszatérítés jóváírásáig járó kamatot és az átutalás megbízót terhelő költségét, kivéve, ha az átutalás összegét időközben a jogosult javára jóváírták.

Ha a tagállamok közötti átutalás a jogosult hitelintézete által választott közreműködő magatartása vagy mulasztása miatt nem teljesült, a jogosult hitelintézete köteles legfeljebb 12 500 euró erejéig az átutalás összegét a jogosult rendelkezésére bocsátani.

Ha a tagállamok közötti átutalás a megbízó által a hitelintézetnek adott megbízás hibás vagy hiányos volta, vagy a megbízó kifejezett rendelkezésére választott közreműködő magatartása vagy mulasztása miatt nem teljesült, a megbízó hitelintézetének, valamint a műveletben részt vevő más intézményeknek törekedniük kell az átutalás összegének mielőbbi visszatérítésére. Ha a megbízó hitelintézete számlájára az átutalás összege jóváírásra került, köteles azt a megbízó javára haladéktalanul jóváírni. A visszatérítés jóváírásakor a megbízó hitelintézete nem köteles a megbízó javára kamatot fizetni és az átutalás költségét visszatéríteni. Az átutalás visszatérítéséből adódó költséget a megbízó hitelintézete csak a szerződés kifejezett erre irányuló rendelkezése esetén vonhatja le a visszatérítés összegéből.

Elektronikus bankolás

A bankolás alapjának, leggyakoribb részének tekinthető bankszámlavezetés, valamint - bankoktól függően - egyéb banki szolgáltatások is igénybe vehetők akár a bankfiókokban, papír alapú bankolással, akár pedig elektronikus bankolás keretében.

Az elektronikus bankolás nagyon gyorsan terjedő lehetőségei nyitva állnak mind a vállalkozások, mind pedig a magánszemélyek számára. Általában jellemző, hogy a bankok eltérő szerződéseket kötnek a két különböző ügyfélkörrel, ami szükségképpen adódik az eltérő bankolási igényekből, szokásokból.

Ami közös: az elektronikus csatornák igénybevételét általában ösztönzik a bankok, különböző kedvezményekkel támogatják és kiszolgálják az ilyen ügyféligényeket. A bankoláshoz igénybe vehető elektronikus csatornák a következők: PC+telefonvonal, PC+internet, mobiltelefon, banki telefonos call center, telefax. Valamennyi közös jellemzője, hogy használatához - az ügyfél biztonsága érdekében - titkos azonosítók, jelszavak használata szükséges, amelyek biztonságos őrzése és használata az ügyfél kötelezettsége és felelőssége.

Biztonság

Nagyon kell ügyelni arra, hogy a biztonságos őrzés és használat körébe tartozik, hogy a jelszót vagy titkos azonosító kódot az ügyfél nem adhatja át más személynek. Ha tehát a vállalkozás számára PC-re telepített szoftver segítségével biztosítja a bank az átutalást, egyenleglekérdezést, akkor a vállalkozás vezetője felel azért, hogy kik használják az azonosítót. Amikor a vezető arra hivatkozik, hogy maga nem adott engedélyt más személynek a használatra, ezért nem ismeri el a végrehajtott átutalást, akkor neki kell bizonyítania, hogy nem szegte meg az őrzésre és használatra vonatkozó szabályokat, a hibát a bank követte el, mert nem végezte el szerződésszerűen az azonosítást. Ügyeljünk arra, hogy a banki kötelezettségeket is a szerződés tartalmazza, tehát célszerű nagyon pontosan megismerni és betartani a kód használatára vonatkozó rendelkezéseket! Ha ugyanis a kód megfelelő, akkor a bank az ügyféltől származónak tekinti az interneten stb. beérkezett megbízást, és teljesíti azt.

Ugyanezek az elvek vonatkoznak a magánszemély internetes bankolására is. Nagyon kényelmes, kellően biztonságossá tett a neten keresztüli átutalás, de az ügyfél kockázata, ha a jelszavával, titkos azonosítójával más is bankolhat.

Egyszerűbb, kockázatmentesebb és általában sokkal olcsóbb, ha illetéktelen használat gyanúja esetén akár a vállalkozás vezetője, akár a magánszemély letiltja az elektronikus csatorna további használatát, mint kockáztatja a bankszámlája "kiürítését".

Call center

Hasonló a mobiltelefon-használat kockázata is. Ezzel kapcsolatban ügyelni kell arra, hogy megváltoztatott, megszüntetett számot haladéktalanul jelentsük be, mert a bank természetesen csak arra a mobilszámra tud kommunikálni, amelyet megadunk számára.

Szinte minden bank működtet call center szolgáltatást, és egyre bővülő mértékben teszi lehetővé a bankolást e-banki telefonközponton keresztül, természetesen titkos azonosító használatával.

A külföldiek számára a call center szolgáltatás biztosítása általában attól függ, hogy a külföldi tud-e olyan nyelven kommunikálni, amelyet a call centerben ülő ügyintézők megértenek, illetve maga az ügyfél megérti-e a "géphang" által adott utasításokat. Tipikusan ilyen utasítások: válasszon az alábbi menüpontok közül, adja meg titkos azonosítója meghatározott sorszámú jelét.

Bankkártyahasználat

Az elektronikus eszközök közül a legrégebbi és számszerűen a legelterjedtebb a bankkártya. A külföldi vállalkozások és a külföldi magánszemélyek is igényelhetnek bankkártyát a magyar bankoktól. Azt, hogy adott bank milyen típusú - pl. elektron vagy dombornyomott, VISA vagy MasterCard, forintalapú vagy devizaalapú - bankkártyát bocsát ki külföldi számára, a saját üzletpolitikájától függ. Az is változó, hogy üzleti kártyát milyen feltételekkel ad, tesz-e különbséget normál, silver és gold kártya között, kaphat-e a magánszemély ügyfél hitelkártyát. Minderről a bankfiókokban, a call centerekben, illetve a honlapokon lehet részletes információhoz jutni. Döntés előtt mindenképpen célszerű tájékozódni, mivel a különböző bankok gyakran hirdetnek akciókat, amelyek keretében például kedvezményes a bankkártya-kibocsátás (nem kérik az első évi díjat stb.). * A bankkártyák választéka meglehetősen nagy. Attól függően érdemes választani, hogy milyen feltételekkel, milyen körülmények között akarjuk használni a bankkártyánkat. * Vállalkozások számára - ha magyarországi székhelyű kisvállalkozások - előnyös lehet a Széchenyi Kártya igénybevétele. Részletes szabályok a Széchenyi Kártya konstrukcióban részt vevő bankokban, illetve a KAVOSZ Rt. irodáiban és honlapján ismerhetők meg. * Amire mindenkinek ügyelnie kell a bankkártyahasználat körében: a fedezet biztosítása (hitelkártya esetén a minimálistörlesztőrészlet-rendszer megfizetése a szerződésben előírt határidőben), valamint a PIN-kód és a bankkártya gondos őrzése, és főleg a biztonsági előírásokat betartó használata. Ebben a körben különösen figyelni kell a bankkártya letiltására, mivel ezzel akadályozható meg legbiztonságosabban a kártyahasználat fedezetéül szolgáló bankszámla illetéktelen "kiürítése". * A bankkártyahasználat fedezetének biztosításával kapcsolatban ügyelni kell az autókölcsönzők, illetve a szállodák gyakorlatára, amelyek többször okoznak félreértést a kártyabirtokosok számára. A lényeg: az autó bérlésekor, illetve a szálloda megrendelésekor, de legkésőbb a bejelentkezéskor nagyobb összeg zárolását kérik az automatizált rendszerben a kölcsönzők, illetve a szállodák, mint amekkora összeget előre kiszámoltunk. Így más költésekre kisebb fedezet marad. * A fedezet körébe tartozik az a probléma is, hogy néhány kártyakibocsátó bank külön kártyafedezeti számlát nyit az ügyfélnek, akinek viszont gondoskodnia kell arról, hogy a kártyahasználat fedezete átvezetésre kerüljön erre a számlára. * Mielőtt elkezdenénk a kártyát használni, mindenképpen célszerű elolvasni a kibocsátó bank üzletszabályzatát, illetve általános szerződési feltételeit, az esetleges félreértések elkerülése érdekében

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére