Ipari parkok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 95. számában (2006. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az exportvezérelt gazdaságfejlődési pálya alapját mindmáig a 90-es évek második felétől látványosan növekvő, zöldmezős ipari parkok képezik. A hazai ipari parkok fejlődési pályájára alaposan rányomja bélyegét a generációs jelleg, azaz az ipari parki cím megszerzésének éve meghatározó a parkok fejlődési dinamikájában. A növekedési folyamat hordozói még napjainkban is többségében azok a parkok, amelyek a legkorábban szerezték meg a címet. Az ipari parkok növekedését alapvetően mindmáig egy-egy multinacionális vállalat letelepedése szabja meg, és meghatározó a nyomában járó látványos beruházási folyamat.

Az ipari parkok kialakulásának kezdete

A fejlődési folyamatot elindító telephelyi bázisok a nyugati felvevőpiacokhoz jó közlekedési kapcsolatokkal, autópályás összeköttetéssel, valamint nagy tömegű, viszonylag képzett és ipari hagyományokkal rendelkező, szabad munkaerővel rendelkező nyugat-, illetve közép-dunántúli városokban erősödtek meg, amelyek főként az autóipari és elektronikai cégeket vonzották.

Ezek a vállalatok kivétel nélkül vámszabad-jogosítványokkal rendelkező ipari parkokban telepedtek le, hosszú időre adómentességet kaptak, a beruházás megvalósításához jelentős állami támogatásban részesültek, a letelepített üzemekben javarészt egyszerű, futószalag mellett végzett összeszerelő munka folyt, a termelés pedig a külföldi behozott alkatrészek összeszereléséből, majd az elkészült termékek teljes egészében való exportálásából állt.

Ipari parkok ma

Az ezredfordulóra Nyugat-Dunántúlon elfogyott az olcsó és könnyen betanítható munkaerő, s a külföldi befektetők az új autópálya-építések következményeként is az ország keleti része felé fordultak. Ennek ellenére a hazai ipari parkok struktúrájára a nagyfokú koncentráció és - mind szektorális, mind regionális értelemben - erős dualitás jellemző. A legerőteljesebb koncentráció az ipari parkban működő vállalkozások árbevételét és beruházásait jellemzi. A parkokban működő vállalkozások összesített árbevételének negyedét 3 ipari park (Komáromi Ipari Park, a szombathelyi "Claudius" Ipari és Innovációs Park és a székesfehérvári Sóstó Ipari Park) adja, a beruházások negyede 2 ipari parkban (Szentgotthárdi Ipari Park, Esztergomi Ipari Park) valósult meg.

Az ipari parkok fejlődése az elmúlt néhány évben

A fejlődési folyamat különböző erővonalait látva, a közvetlenül mögöttünk lévő időszak kérdése, hogy van-e a húzó iparágak nagy (külföldi) zöldmezős beruházásai mellett más növekedési motor a korszerű hazai ipari parki (telephelyi) hálózatok számára.

Az ipari parkok gazdasági teljesítménye - a betelepült vállalkozások jellegénél fogva természetes módon - jobban ki van téve a nemzetközi tőke (pozitív vagy éppen negatív) hatásainak. 2002-2003-ban ez néhány multinacionális cég termelésének megszüntetésében is testet öltött, a parkokba betelepült cégek száma mégis nőtt, amint a parkokban foglalkoztatottak létszáma is jelentősen gyarapodott. Ebben az esetben feltételezhetjük, hogy a dinamizáló szerepet az ipari parkokba koncentráltan betelepülő kkv.-szektor töltötte be.

Ilyen helyzetben különösen fontos szerepe van a térségi bázisú ipari parki beszállítói hálózatoknak, klasztereknek, amelyek hozzáadott értéket képeznek, és részei a stabil, kiszámítható befektetésösztönzési politikának - mérsékelve a globális konjunktúrakilengésekből adódó veszteségeket.

Az ipari parkok fejlődési folyamatában a 2003-as év volt az első olyan esztendő, amely abszolút értelemben is visszaesést mutatott, ám rávilágított arra a kedvező jelenségre, amely a kkv-k ipari parkba való betelepítésének felgyorsulását jelezte. Ennek a folyamatnak fenntartása, serkentése igen fontos eleme lesz az ipari parkok jövőbeni fejlesztési-fejlődési stratégiájának. Ennek a nemzetgazdasági szempontból is igen fontos célnak az elérése úgy lehetséges, ha a szolgáltatások színvonalát, kínálatát jelentősen bővítjük, ezen belül kiemelten a logisztikai, az informatikai és innovációs szolgáltatások biztosíthatják a parkokba betelepült cégek fejlődését, valamint befektetői vonzerejük növelését.

A költségvetés és az ipari parkok

Rövidebb távon domináns súlya van a gazdaságpolitika külső rugalmasságát alakító tényezőinek, mindenekelőtt az adószint kedvező irányú változásának, a kiszámítható költségvetés-politikának.

E tekintetben nem egyértelműen kedvezőek a tapasztalatok. A támogatáspolitika és a piaci konjunktúra nemegyszer hektikus ingadozásai az ipari parkokat sem kímélték meg.

Ezért elsősorban arra keressük a választ, hogy a Magyarországon kialakult és megerősödő kis- és nagytérségi ipari, innovációs és logisztikai bázisok katalizálhatnak-e valamiféle térségi önfejlődésre (endogén) épülő vállalkozásfejlesztési folyamatot. Alkalmasak-e arra, hogy további növekedési impulzusokat adjanak környezetüknek, lokális vagy nagyobb hatókörű térgazdaságuk fejlődésének? Azaz képesek-e térségük kis- és közepes vállalkozásait integrálni, piacbővülésüket elősegíteni?

Az ipari parkok növekedése

Az ipari parkok 2005. évi teljesítménynövekedésében a húzóerőt a külföldi működőtőke-beruházások jelentették, ugyanakkor ez az összefüggés meg is fordítható. Azaz szerte az országban a megvalósuló nagy befektetések telephelyi döntésében kitüntetett figyelemben részesülnek a kedvező üzleti infrastruktúrával rendelkező és előnyös geostratégiai pozíciót kínáló - autópálya közeli - ipari parkjaink.

Bizonyítja ezt, hogy a folyamatban lévő, illetve befejeződött, egyedi kormánydöntésű 22 nagyobb projekt közül (melyeknek összértéke 426,1 milliárd forint, s a fejlesztések eredményeként 9900 új munkahely jön létre) 9 ipari parkban valósul meg. Biztató, hogy ez az egész ország ipari térszerkezetét kedvezően alakító trend erősödik, mert a most előkészítés alatt lévő 18 nagy projektből 13 jön létre ipari parkban. Ezek az egykor zöldmezős, egy-egy nagy - exportra termelő alacsony hozzáadott értékű tevékenységet folytató összeszerelő - üzemet befogadó parkok mára makroregionális léptékű integrátori funkció ellátására, iparági és beszállítói hálózatok folyamatos fogadására képesek.

Az ipari parkba betelepült vállalkozások jelentős beruházásokat hajtottak végre, nagymértékben bővítették termelőkapacitásaikat. A parkokba betelepült vállalkozások, valamint a foglalkoztatottak számának növekedése elmaradt az előző év dinamizmusához képest, azonban jelenleg közel 170 ipari parki beruházás van folyamatban. Ezek a beruházások többsége ez év végén vagy a jövő év első negyedévében termelni fog.

A vállalkozások árbevétele és exportja is jelentősen nőtt, azonban több új kapacitás tényleges teljesítménye az egész évre vetítve még nem nagy arányt képvisel.

Ipari parkokban működő vállalkozások gazdasági eredményei

Elsősorban az autópálya-építéseknek köszönhetően 2003-tól már érzékelhetően elindult egy határozott regionális kiegyenlítődési folyamat az ipari parkok fejlődésében. Követve az egyes autópálya-szakaszok átadását, először Észak-Magyarország dinamikus ipari parkjaiban, később, s különösen 2005 őszétől, a Dél-alföldi Régióban gyorsult fel a fejlődés.

A közlekedési - kiemelten az autópálya - fejlesztéseknek köszönhetően az Észak-magyarországi Régió korábban befektetői szélárnyékban lévő térségei (itt elég csak Borsod megyére, sőt Miskolcra gondolni) az elmúlt években jelentős nagyberuházásokat vonzottak. Több, javarészt ipari parkokban megvalósult beruházást követően (itt említhetjük pl. a sajóbábonyi parkban az EVM és az Eurofoam vagy a TEVA új kapacitásait) nem túlzás már Borsodban "vegyipari tengelyről" beszélni. Az is elmondható, hogy a régió, s ezen belül az érzékeny északkeleti térség ipari parkjainak számottevően növekedett a tőkevonzó hatása. Immár több közepes méretű (külföldi) befektetés ad nyomatékot Borsod megyében - Felsőzsolcától Sátoraljaújhelyig - a kistérségi gazdaságfejlesztés modelljének.

Várható mutatók

A 2005-ben, egész évben már működő 164 ipari park legfontosabb várható mutatóit a következő táblázatban foglaltuk össze.

Jellemzők

2003

2004

2005

Változás % 2005/2004

Parkok száma

165

165

164

-0,7

Parkok területe (ha)

9050

9098

9185

0,9

Betelepítettség (%)

42,7

~47,0

50,5

3,5

Vállalkozások száma

2450

2571

2680

4,2

Létszám (ezer fő)

139,0

144,5

147,0

1,7

Vállalkozások beruházásai (Mrd forint)

1256

1540

1670

8,4

Vállalkozások árbevétele (Mrd forint)

3430

4685

4960

5,8

Vállalkozások exportja (Mrd forint)

2270

3402

3590

5,5

Export aránya (%)

66

~71,5

~72,0

0,5

(A 2005-ös végleges adatok 2006 tavaszán állnak majd rendelkezésre, s azok összesítése tartalmazza majd a 15 új, 2005 decemberében ipari parki címet elnyertek adatait is.)

Az ipari parkok számának rohamos emelkedése 2005-ben

Az elmúlt évben robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés az ipari parki cím iránt. 2005-ben ugyanis az "Ipari Park" cím pályázatra szeptember 30-áig 20 pályázat érkezett a GKM-be, amelyből 15 nyerte el az "Ipari Park" címet, így a parkok száma 179-re nőtt. Csak összehasonlításképpen: 2004-ben egyetlen "Ipari Park" címet adtak ki. E címet viselők 2005-ös népes generációját a következő ipari parkok alkotják:

- Algyő és Térsége "Jura" Ipari Park és Technológiai Központ (Algyő), illetve Algyő Park Ingatlanforgalmazó és Üzemeltető Kft.

- "Ács cukor" Ipari Park (Ács), illetve Ács Nagyközség Önkormányzata

- Euro Business Innovációs Ipari Logisztikai Park (Budaörs), illetve Euro Business Park Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft.

- Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Park (Felsőzsolca), illetve "FIZ" Felsőzsolcai Ipari Zóna Befektetési Ingatlanforgalmazási és Szolgáltató Kft.

- Hajdúsámson Ipari Park (Hajdúsámson), illetve KOMPLEX-GENERÁL-ÉP Épületgépészeti és Kereskedelmi Kft.

- Hevesi Ipari Park (Heves), illetve Heves Város Önkormányzata

- Kistelek és Térsége Ipari Park (Kistelek), illetve Kistelek Város Önkormányzata.

- Klárafalvai Ipari Park (Klárafalva), illetve Németh Toll Feldolgozóipari Kft.

- Körmendi Ipari Park (Körmend), illetve Schober és Társa Ingatlanközvetítő Kft.

- MIP - Miskolci Ipari Park (Miskolc), illetve Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt.

- Nagykőrösi Ipari Park (Nagykőrös), illetve Nagykőrösi Ipari Park Szolgáltató Kht.

- Petőfibányai Ipari Park (Petőfibánya), illetve Papinveszt Befektetési és Kereskedelmi Kft.

- Rába Ipari Park (Győr), illetve RÁBA Járműipari Holding Rt.

- Sopron Dél - Keleti Ipari Park (Sopron), illetve Soproni Ipari Zóna Szolgáltató Kft.

- Sóskúti Ipari Park (Sóskút), illetve ASI Hungary Kft.

Aktuális támogatások és fejlesztési programok

Az ipari parkok fejlesztése teljeskörűen benne van az EU strukturális alapjaiból finanszírozott Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja GVOP 1.2 intézkedéseiben.

Pályázatok ipari parki cím elnyerésére

2004-ben 714,3 millió forint keretösszegre 21 pályázat érkezett, ezekből mindössze 5 felelt meg a pályázati kiírásnak, az elnyert támogatás 500 millió forint volt. 2005-ben 27 pályázat érkezett, ezek közül 7 db esett a nagyvállalati kategóriába, ezek közül 3 pályázó támogatása (~350 millió forint) vált lehetővé. A további 20 db pályázatból 2 db-ot a Közreműködő Szervezet utasított el alapvető hiányosságok miatt. A további pályázatok értékelése folyamatban van, a pályázott összeg 2011 millió forint, a rendelkezésre álló keret ~700 millió forint.

A pályázatok felfutása a vártnál lassabban következett be, ugyanakkor a logisztikai szolgáltatások fejlesztésére már a kezdet kezdetén nagyobb számú, szakmai szempontból is jó pályázat érkezett, ezért két lépcsőben összesen 1100 millió forint támogatás átcsoportosítására került sor az ipari parkokra előirányzott forrásból.

Logisztikai fejlesztések támogatása

Tekintettel arra, hogy 2006-ra lényegében mindkét pályázatforrás lehetősége kimerült, nincs mód az utólag kissé egyoldalúnak bizonyuló arányok némi kiegyensúlyozására. Rövid távon a logisztika javára tett átcsoportosítás indokoltnak tűnt. Annál is inkább, mert a logisztikai projekteknek többségében jók a megtérülési mutatói, a nehézkesebb ipari parki infrastruktúra-fejlesztéshez viszonyítva. Ennél a konstrukciónál előnyösebben alakul a támogatások lehívása és jobb az abszorpciós képesség is.

A logisztikai pályázati kiírásra 2005-ben 38 projekt érkezett be, melyből (11 még elbírálás alatt áll). Ez év elejéig összesen 13 pályázó nyert el 1,3 milliárd forintot, mellyel 5,9 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg. A beérkezett projektszám 7-tel meghaladja a tavalyi értéket, és eléri az e tekintetben csúcsévnek számító 2002-t, amikor a Széchenyi-terv RE-6 (Logisztikai központ) pályázatára ugyanennyi projekt érkezett be.

A 13 nyertes beruházás közel 150 új munkahelyet teremtett, és mintegy 40 ezer m2-nyi új raktár épült fel. A 13 vállalkozás a beruházásokkal mintegy 18 milliárd forint többletárbevételre tesz szert az elkövetkező években. A projektek közül 4-4 a Közép-magyarországi és Nyugat-dunántúli, 3 a Dél-alföldi, 1-1 pedig a Közép-dunántúli, illetve az Észak-alföldi Régióban valósult meg. A beruházások közül 3 országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központban (OLSZK), 5 pedig ipari parkban valósult meg. A nyertes pályázók elsősorban raktározási főtevékenységgel foglalkoznak, de találhatunk köztük fuvarozókat és szállítmányozókat is.

Infrastruktúra-fejlesztés

A nagyvállalatok és a kkv-k támogatása közötti arányt a fejlesztési program 30-70 százalékban határozta meg. Vagyis a nagyvállalatok támogatására csak a prioritásra rendelkezésre álló keret 30 százalékáig volt, illetve van lehetőség. Az EU-jogharmonizáció miatt 2005 elejétől érvénybe lépett kkv-törvény új kisvállalkozás-meghatározása szerint az ipari parkok nem tartoznak a kkv-körbe, tehát a szabályozás teremtette helyzetben "nagyvállalatnak" minősülnek, amely - ismerve a hazai realitásokat - az ipari parkok túlnyomó többségében valóban abszurd. A hároméves keretösszeg 30%-át így igen hamar elérték, így a kkv-szektoron kívüli pályázók pályázatait augusztustól már nem tudták befogadni.

Minősített ipari parkok

A GKM előterjesztésére a kormány 2005. szeptember 7-ei ülésén rendeletet fogadott el az "Ipari Park" címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működtetéséről [186/2005 (IX. 13.) kormányrendelet].

Az új jogszabály az "Ipari Park" címmel már rendelkező szervezetek számára lehetőséget ad az "Integrátor Ipari Park" cím elnyerésére, ami szakmai kitüntetést jelent. A rendelet emellett létrehozza a "Kistérségi Gazdaságfejlesztő Ipari Park" címet is olyan ipari parkok számára, amelyek aktívan vesznek részt a kistérség fejlesztésében. A két minősített cím elnyeréséhez az "Ipari Park" címmel rendelkező területeknek további követelményeket kell kielégíteniük; ilyen az ipari park irányítására főállású szakember alkalmazása, valamint "integrátor ipari park" esetében a térség más ipari parkjaival folytatott szoros együttműködés, "kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park" esetében pedig az inkubátorház működtetése, valamint a kistérségi gazdaságfejlesztésben történő aktív részvétel.

Az ipari parkok bekapcsolódása a területfejlesztés intézményrendszerébe pótlólagos - elsősorban emberi és kapcsolati - erőforrásokkal erősíti a térségfejlesztést. A minősített címmel rendelkező ipari parkok segítik a kistérségi és a regionális gazdaságfejlesztő programok végrehajtását, és hozzájárulnak az arányosabb térszerkezet kialakulásához, a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásához. A minősített ipari park címek pályázati kiírása még az év első harmadában elkészül, a tervek szerint a szaktárca március végén hirdeti meg.

A pályázattal lehetővé válik, hogy az ipari parkok mind kistérségi, mind nagyobb regionális léptékben a gazdaság fejlesztés és koordináció megkerülhetetlen bázisai legyenek.

Fejlesztési irányok

Az új ipari park modellt megvalósító ipari parkok a klaszterelvű regionális gazdaságfejlesztési program alanyai, főszereplői és megvalósítói lehetnek.

Az ipari parkok lehetséges/szükséges fejlesztési igényei a következő tervezési ciklusra vonatkozóan témakörönként az alábbi csoportosítás mentén foglalhatók össze, amelyek jól illeszthetők a Nemzeti Stratégiai Referencia keretben hamarosan meghatározandó operatív programokhoz:

- állami ipari parki területek bővítésének támogatása (ezen a téren az IPFT főként nemzeti hatáskörben végrehajtott intézkedéseket, pl. ipariterület-hasznosítás ösztönzése vagy a parki gazdálkodást tovább ésszerűsítő szabályozási lépéseket javasol),

- vállalkozói/üzleti infrastruktúra fejlesztése (a beruházásokhoz igénybe vehető vissza nem térítendő támogatások mellett különösen a szakképzési célú oktatási fejlesztések),

- szolgáltatások kiépítése, működtetése (a kkv-fejlesztést előmozdító innovációs és üzleti szolgáltatások meghatározó fontosságúak az ipari parkokat új fejlődési pályára állító programban),

- képzés, továbbképzés (ez egyaránt magában foglalja az ipari parki menedzsment képzését és a betelepült és a vonzáskörzetben működő vállalkozások szakemberigényeit biztosító képzést/átképzést),

- minősített ipari parkok működtetése (a kistérségi gazdaságfejlesztési címet megszerzőknél alapkövetelmény a térségi programokat kidolgozó és végrehajtó intézményi kapacitás elérése, míg az integrátori címet viselőknek ipar- és/vagy technológiaspecifikus kompetencia-központok létrehozására kell képesnek lennie).

Az ipari parkokban működő vállalkozások árbevétele és aránya régiónként (2002. és 2003. évek)

 

2002. évi árbevétel (millió forint)

Arány az ipari parkokon belül (%)

2004. évi árbevétel (millió forint)

Arány az ipari parkokon belül (%)

Nyugat-Dunántúl

1 071 602

30,8

1 427 717

30,7

Közép-Dunántúl

1 632 950

46,9

1 706 673

36,7

Dél-Dunántúl

59 738

1,7

102 849

2,2

Közép-Magyarország

129 011

3,7

248 785

5,4

Észak-Magyarország

121 082

3,5

430 053

9,2

Észak-Alföld

275 573

7,9

348 052

7,5

Dél-Alföld

192 043

5,5

387 361

8,3

Összesen

3 481 999

100,0

4 651 490

100,0

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére