A fizetési késedelem következményei

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 95. számában (2006. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Napjaink szomorú tapasztalata, hogy az üzleti életben a fizetési fegyelem általános romlásának lehetünk tanúi. Ebben a körben elegendő csupán a média divatos kifejezését, a körbetartozás fogalmát megemlíteni, amely híven tolmácsolja azt a tendenciát, hogy a vállalkozások azért nem tudnak határidőben eleget tenni szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeiknek, mert valaki velük szemben ugyanígy jár el, vagyis nem jutnak időben a tartozásaik fedezetéül szolgáló összegekhez.

Mindennapi gazdasági ügyletei során a vállalkozók többsége került már olyan helyzetbe, hogy az, akitől valamilyen jogcímen pénzt követelt, csak késedelmesen egyenlítette ki tartozását. Sajnos, igen gyakran fordul elő napjainkban, hogy valaki, jóllehet, sokszor az eladósodásnak még a gondolata is távol áll tőle, általa nem befolyásolható okokból mégsem tudja határidőben teljesíteni fizetési kötelezettségét. Természetes, hogy ilyen esetben annak, aki a fizetésre kikötött határidőt túllépi, bizonyos jogkövetkezményekkel kell számolnia, amelyek arra szolgálnak, hogy ellensúlyozzák a hitelezőnek a késedelmes fizetésből származó kárát, illetőleg egyéb hátrányait. Ezek a jogkövetkezmények eredhetnek a felek jogviszonyát megalapozó szerződésből, annak kikötéseiből, de életbe léphetnek a törvény erejénél fogva is.

Felmérések szerint a kiegyenlítési gyakorlat ma az, hogy a cégek általában 41 nap késedelemmel fizetik meg pénztartozásaikat, ami azért számít igen soknak, mert ennyi időn belül a hitelezőnek egy másik ügylet kapcsán többnyire ugyancsak fizetési kötelezettsége keletkezik. Mindez pedig peres és bizonyítási eljárások lavináját indítja meg, ugyanis kártérítési kötelezettsége alól az adós csak úgy mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A perek megszaporodása azonban csupán az egyik olyan tendencia, amely az általános körbetartozás számlájára írható. Hasonlóan veszélyes az is, hogy mivel a felek már a szerződés megkötésekor számolnak azzal, hogy partnerük nem fog időben fizetni, szemmel láthatóan szigorodnak a késedelmes fizetéshez fűzött szankciók. Ezeknek pedig a másik szerződő fél - mintegy gazdasági kényszerhelyzetben - kénytelen alávetni magát, ez azonban egyenes út a szerződéses kikötéseket érintő parttalan perek megsokasodásához.

Hatályos polgári jogunk a fizetési késedelem vonatkozásában számos rendelkezést tartalmaz; az alábbiakban ezek számbavételére és elemzésére teszünk kísérletet. A fentieken túl jelen cikk arra is igyekszik rávilágítani, hogy a szerződéses jogviszonyokban mi különbözteti meg egymástól az ügyleti és a késedelmi kamatot, a gyakorlati tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a gazdasági szereplők gyakorta tévesztik össze ezeket az egymástól igen jól elhatárolható fogalmakat.

A késedelemről általában

A késedelem valamely kötelezettségnek a kitűzött határidőn túli teljesítése. Ha a kötelezett a felek jogviszonyát rendező szerződés értelmében pénzfizetéssel tartozik, úgy e kötelezettségének a szerződésben kikötött időpontig köteles eleget tenni. Ha erre nem képes, vagy ezt egyéb okból nem teszi meg - feltéve, hogy a határidő eltelte után teljesíteni fog -, késedelembe esik, amely magatartása értelemszerűen ellentétes a jogosult érdekeivel, sőt, veszélyezteti, sérti azokat.

A kötelezett felelőssége

Alapvető és a jogkövetkezmények tekintetében kiindulási alapul szolgáló szabály, hogy a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Elállás, azonnali hatályú felmondás elhatárolása

A szerződéstől való elállással egy tekintet alá eső szigorú jogkövetkezmények valójában nem tipikusan a fizetési késedelemhez kapcsolódnak, hanem akkor lépnek életbe, ha a kötelezett egyáltalán nem teljesít. A késedelemnek ugyanis az olyan mértéke, amelynek esetében a teljesítés a kitűzött póthatáridő alatt sem következik be, egy általánosan elfogadott vélelem alapján már nemteljesítésnek, vagyis súlyos szerződésszegésnek minősül. * Nem elállási jog, hanem a szerződés azonnali hatályú felmondásának joga illeti meg a bérbeadót bérleti szerződés esetén akkor, ha a bérlő a bérleti díjat felszólítás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére a póthatáridő alatt sem fizeti meg. Ilyenkor azzal is számolni kell, hogy a bérbeadónak a törvény erejénél fogva keletkezik zálogjoga minden olyan tárgyunkon, amelyet a bérlemény területén elhelyeztünk. A fentiek alapján a bérleti szerződés ilyen okból történő megszűnése esetén a megszűnésre okot adó módon ki nem fizetett bérletidíj-hátralék után késedelmikamat-fizetési kötelezettség is keletkezik, a jogviszony felszámolása mellett. * Jogilag az elállás a szerződést felbontja, vagyis a szerződéskötést megelőző eredeti állapotot kell a feleknek egymás közötti viszonyaikban helyreállítaniuk, míg az azonnali hatályú felmondás a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, és elszámolási kötelezettséget keletkeztet.

Pénztartozás késedelmes teljesítése

A pénztartozás késedelmes teljesítésére vonatkozó rendelkezések annyiban speciálisak, hogy itt a kötelezett nem meghatározott és egyedi szolgáltatással, hanem pénzzel tartozik, a pénz pedig úgynevezett helyettesíthető, pontosabban fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog, tehát a kötelezett késedelmes teljesítése a teljesítés tárgyának mennyiségi növekedését eredményezi.

A vonatkozó Ptk.-beli szakasz értelmében, amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, a pénztartozás teljesítésével késedelembe eső kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Ez a kötelezettség egyébként akkor is beáll, ha a kötelezett kimenti késedelmét; ebben az esetben tehát legfeljebb a késedelmes fizetésből eredő esetleges jogosulti kártérítési igényt háríthatjuk el azzal, hogy bizonyítjuk: a késedelem rajtunk kívül álló okból következett be.

A kamatfizetési kötelezettség szabályai

Az Európai Unióhoz történt csatlakozás következtében változott a késedelmes fizetés jogkövetkezményeire vonatkozó törvényi szabályozás.

A felek rendelkezési jogának szűkülése

A csatlakozás előtt a késedelmi kamat mértékét az aktuális költségvetési törvények rögzítették, és arra is lehetőség volt, hogy a felek ettől megállapodásukban eltérjenek, akár olyan mértékben is, hogy a késedelmi kamatot kizárták. A 2004. május 1-jén hatályba lépett jogszabályváltozás a feleknek ezt a szabad megállapodását látszólag már nem teszi lehetővé, hiszen a törvény szövegéből kimaradt a felek eltérő megállapodására utaló félmondat, az ezzel kapcsolatos jogértelmezési vitának azonban egyértelmű tanulsága, hogy ez a lehetőség ma sem kizárt, vagyis a Ptk. vonatkozó rendelkezései továbbra is diszpozitívak.

A késedelmi kamat mértéke

Fontos elhatárolási kérdésre világít rá az a jogszabályi rendelkezés, amely arról szól, hogy a szerződés vagy jogszabály alapján eleve kamatfizetési kötelezettséggel járó tőkekövetelés késedelmes teljesítése esetén milyen mértékű késedelmi kamattal kell számolnia a késedelembe eső félnek. Ilyenkor tehát a kötelezettnek akkor is kamatot kell fizetnie, ha határidőben teljesít, a késedelembe esés ténye azonban ennek időtartamára további kamatterheket ró a szerződéses kötelezettségét elmulasztó félre. Hangsúlyozandó, hogy a késedelmes kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően csak késedelmi kamat, és nem ügyleti és késedelmi kamat megfizetésére köteles.

Tőkésített ügylet utáni késedelmi kamat

Olyankor például, amikor a kölcsönszerződés ügyletikamat-kikötést is tartalmaz, vagyis amikor a rendelkezésre bocsátott összeget eleve kamattal növelten kell a kötelezettnek visszaszolgáltatnia, az esedékességkor meg nem fizetett kamat is tőkeként viselkedik, utána tehát a jogosultat késedelmi kamat illeti meg. A tőkésített ügyleti kamat után felszámított késedelmi kamat tehát olyan jogintézmény, amely abból meríti létjogát, hogy a kötelezett nem csupán a tőkeösszeget mulasztotta el határidőben megfizetni, hanem az ahhoz kapcsolódó ügyleti kamatot is, amely ugyancsak a teljesítés kitűzött időpontjában lett volna esedékes.

Késedelmi kamat gazdálkodó szervezetek szerződéseiben

A fentiek szerint módosított Polgári Törvénykönyvben - az ilyen jogviszonyok specialitására és gyakoriságára tekintettel - külön szakaszt szentel a jogalkotó a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéses viszonyaiban alkalmazható késedelmi kamatnak, amelynek mértéke ilyen esetben a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A kamatfizetési kötelezettség az új szabályok szerint a jogosult fizetési felszólításának, számlájának kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes. Ugyanez a határidő a jogosult teljesítésétől számítandó akkor, ha a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kötelezett általi kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, továbbá akkor is, ha a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.

Első olvasásra a kamatra vonatkozó, fentiekben vázolt szabályozás kissé zavarosnak, ellentmondásosnak tűnhet, a gyakorlatban azonban kétségkívül azt a célt szolgálja, hogy a pénzfizetésre kötelezett feleket a jogalkotó eszközeivel ösztönözze a határidőben való teljesítésre.

Kamatmérték meghatározása a gyakorlatban

Szerződéses kapcsolatok

Tekintettel a vonatkozó joganyagnak a közelmúltban történt módosulására, és arra a tényre, hogy a szerződéses kapcsolatok általában átívelnek olyan korszakokon, amikor a törvények változnak, jogos kérdés, hogy egy korábban megkötött szerződésre miként hat ki az azóta bekövetkezett jogszabályváltozás. Ebben a körben a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalására volt szükség, vagyis látható, hogy a csatlakozás jegyében történt kamatváltozások nem kis zavart okoztak. A vonatkozó jogértelmezés szerint szerződéses kapcsolatok esetén nem a késedelem bekövetkeztekor hatályos jogszabályt, hanem azt az anyagi jogi szabályt kell alkalmazni, amely a szerződés megkötésekor hatályban volt.

Pénzkövetelések egyéb jogviszonyokban

A nem szerződéses jogviszonyokból eredő pénzköveteléseink érvényesítése során viszont akkor járunk el helyesen, ha a jogszabályváltozás hatálybalépése (2004. május 1.) után esedékessé vált pénzköveteléseink vonatkozásában már az új kamatmértéket alkalmazzuk.

Megállapítható, hogy az esetek többségében a szerződésen kívüli kötelem keletkezésének időpontja megegyezik a pénztartozás esedékessé válásának időpontjával. Ilyenek például a kártérítési követelések és a jogalap nélküli gazdagodásból eredő igények. A gyakorlat azonban ellenpéldákat is szült; ezért volt szükség a fenti jogelv deklarálására.

Bírósági kamatmegállapítás

Garanciális szabály, hogy a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseitől jogszabály csak a jogosult javára térhet el, vagyis a kötelezettnek bizonyos esetekben ennél is súlyosabb jogkövetkezményekkel kell számolnia. * Amennyiben a felek a késedelmi kamat mértékére vonatkozó rendelkezésektől úgy térnek el, hogy a megállapodásuk szerinti késedelmi kamat mértéke túlzottan alacsony lesz, illetőleg ha a felek a kamat esedékességének időpontja tekintetében helyezkednek olyan álláspontra, amely nem egyeztethető össze a szabályozás céljával, akkor a bíróság megváltoztathatja a szerződés ezen rendelkezéseit, vagyis beavatkozhat a felek jogviszonyába. * Ennek a lehetőségnek is van természetesen korlátja, nem illeti meg ugyanis a bíróságot ez a jog akkor, amikor a szerződéskötés speciális körülményei indokolták a jogszabályi rendelkezésektől való eltérést.

Eljárási szabályok, igényérvényesítés

Fontos kérdés, hogy a gyakorlatban miként tudjuk érvényesíteni késedelmi kamat iránti igényünket. Eljárásjogunkban alapvető a kérelemhez kötöttség elve, ami azt jelenti, hogy amennyiben igényünk érvényesítése céljából bírósághoz fordulunk, úgy pontosan meg kell jelölnünk kereseti kérelmünket, mert a bíróság az eljárás minden további szakaszában annak keretei között fog eljárni.

Döntés kizárólag kérelemre

A bíróság tehát a nekünk járó késedelmi kamat megfizetéséről kizárólag erre irányuló kérelem esetén dönthet. Fontos szabály, hogy a bíróság a keresetben megjelöltnél korábbi időponttól késedelmi kamat fizetésére vonatkozó kötelezettséget akkor sem állapíthat meg, ha az a jogosultat az anyagi jogszabályok értelmében megilletné.

Kamatmérséklés bíróság által

Miként a kirívó ügyleti kamatot, úgy a felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot is mérsékelheti a bíróság a Ptk. vonatkozó rendelkezése alapján. Ennek a szabálynak azért van jelentősége, mert így a kamat nem válik öncéllá, hanem mindig a határidőben való teljesítés "egészséges" ösztönzéséül fog szolgálni, amellett hogy mindeközben azért megterhelő is lesz a mulasztó fél számára, ezáltal pedig felébreszti annak érdekeltségét az ésszerű időn belül való teljesítésben.

Tilalom

A Polgári Perrendtartás vonatkozó alapelvéből következően a bíróság e tárgyban hivatalból nem vizsgálódhat; kizárólag erre irányuló kérelem esetén mérlegelheti a kikötött kamat eltúlzott vagy reális, az adott jogügylettel összeférő voltát. Természetes, hogy a bíróságnak ennek során górcső alá kell vennie az adott ügy körülményeit, és értékelnie kell a hasonló ügyekben kialakult szerződéses gyakorlatot is. A késedelmi kamat és az ügyleti kamat egymáshoz való viszonyát, valamint sajátosságaikat, jogi természetüket illetően számos bírósági határozat és kollégiumi állásfoglalás látott napvilágot, ami egyrészről azt jelzi, hogy az élet számos atipikus jogvitát produkál ebben a körben, másrészről pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a feleknek a jogszabály diszpozitivitásából eredő szerződéses szabadságának kikristályosodott joggyakorlat szab határokat.

Azonnali beszedési megbízás

Késedelem esetén is alkalmazható jogkövetkezmény, pontosabban adósságbehajtási mód az azonnali beszedési megbízás. Ennek alkalmazási köre szabályozott, egyes esetekben azonban számolnunk kell vele, ha késedelembe esünk. * Lényeges, hogy a jogosult megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy bankszámlája javára, a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott összeget szedjen be. * Ez a behajtási mód alkalmazható például, ha azt jogszabály előírja, illetőleg lehetővé teszi, a szerződéses jogviszonyokban pedig akkor, ha a kötelezett felhatalmazó levélben engedi meg az azonnali beszedési megbízás benyújtását. * Ha például adó- vagy járulékfizetési kötelezettségünk teljesítésével késedelembe esünk, ezzel a behajtási móddal kell számolnunk. Ebben a körben azonban a késedelem a jogosult értelmezésében egyenértékű a nemfizetéssel, vagyis a jogkövetkezmény szigora sokkal inkább ezzel, és nem pedig a határidőben való teljesítés elmaradásának tényével indokolható.

A késedelem egyéb szankciói egyes szerződésfajtáknál

A késedelmikamat-fizetés azonban nem az egyetlen lehetséges jogkövetkezmény, amellyel számolnunk kell, ha elmulasztjuk határidőben teljesíteni fizetési kötelezettségeinket. Mindennapjaink során számos szerződést kötünk, és a jogviszonyok többségében vállalunk valamilyen fizetési határidőt, amelynek elmulasztása az adott szerződéstípustól függően különféle jogkövetkezményekkel járhat.

Szolgáltatásidíj-fizetési késedelem

Ha például szolgáltatóval kötünk szerződést az általa nyújtott szolgáltatás igénybevétele céljából, számolnunk kell azzal, hogy a szolgáltatási díj megfizetésével való késedelembe esés súlyosabb esetben a szolgáltatás korlátozását vagy megszüntetését vonhatja maga után. Ilyen tárgyban általában úgynevezett blankettaszerződések jönnek létre, amelyek abban különböznek a többi polgári jogi szerződéstől, hogy itt nekünk vajmi kevés lehetőségünk van arra, hogy számunkra kedvező feltételeket erőszakoljunk ki. E jogviszonyokban a fizetési késedelem gyakorlatilag a lehető legsúlyosabb kötelezettségszegés, amelyet a szolgáltatás igénybe vevője elkövethet.

Lízingszerződés megszegése

Nem kell továbbá életszerűtlen példákat felvillantanunk ahhoz sem, hogy meggyőződjünk róla: egyes szerződéses konstrukciókban a késedelembe esés akár jogvesztéssel is járhat. Ha például gépjármű (cégautó) vásárlására lízingszerződést kötünk, vagyis ha valamely, ilyen vásárlási konstrukciók finanszírozására szakosodott gazdálkodó szervezettel lépünk szerződéses jogviszonyba, ajánlatos mindig pontosan szem előtt tartani fizetési kötelezettségeinket és azok esedékessé válását. Ennek indokául elegendő csupán arra felhívni a figyelmet, hogy az adós általában harminc napot meghaladó fizetési késedelme esetén a lízingcég jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ami pedig azzal jár, hogy a teljes tartozás és annak mindennemű kamata azonnal és egy összegben esedékessé válik.

Elmaradás vételárrészlettel adásvételi szerződés esetén

Egyes szerződéstípusoknál valamely pénzfizetési kötelezettség határidőben való teljesítésének elmulasztása nem csupán késedelemnek, hanem egyenesen szerződésszegésnek is minősül. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor adásvételi szerződés keretében vállalunk kötelezettséget valamely vételárrészletnek határidőben történő megfizetésére, és utóbb erre mégsem vagyunk képesek. Ilyenkor természetesen gyakori, hogy kapunk némi póthatáridőt, bizonyos mértékű késedelem esetén, pontosabban a póthatáridő eredménytelen eltelte után azonban számolnunk kell azzal, hogy mulasztásunkat partnerünk szerződésszegésként értékeli, és kikötött jogával élve eláll a szerződéstől. Anélkül, hogy ennek a jogintézménynek ide nem illő részleteit taglalnánk, hangsúlyozandó, hogy ilyen esetben a jogosult elállhat a szerződéstől, még akkor is, ha a kötelezett kimentette késedelmét. Elállás esetén számolnunk kell azzal, hogy tőlünk a másik szerződő fél akár kártérítést is követelhet.

Erőfölényes szerződések nem teljesítése

Főként kisebb, ennélfogva pedig kiszolgáltatottabb cégek szembesülnek gyakran azzal, hogy a velük megrendelőként vállalkozási szerződést kötő nagyobb társaságok olyan kikötésekkel élnek, hogy a vállalkozó akkor is teljesíteni köteles, ha jogszerűen kiállított részszámlájának kiegyenlítése késik. Ilyen esetben tehát a vállalkozó nem jogosult arra, hogy további teljesítését a pénz megérkezésétől tegye függővé, de még felmondási joga is kizárt. Ezek a szerződések igencsak aggályosak, és bár a kisebb cégek általában nincsenek abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjanak, mégis célszerű a tárgyalások során ragaszkodni ahhoz, hogy az ilyen eleve jogellenes kikötések ne képezzék részét a vállalkozási vagy megbízási szerződéseknek. Mindez csupán annak szemléltetésére szolgál, hogy a gazdasági élet egyes szereplői miként igyekeznek kivonni magukat a késedelmes fizetéshez fűződő jogkövetkezmények alól.

Késedelem részletvétel esetén

A Polgári Törvénykönyvben az adásvétel egyes különös nemei körében a részletvétel kapcsán találkozhatunk egy, az eladó által a szerződésben, tehát írásban kiköthető jogkövetkezménnyel, amely abban áll, hogy amennyiben a vevő a részletet annak esedékességekor nem fizeti meg, az eladó megvonhatja tőle a részletfizetési kedvezményt, illetőleg elállhat a szerződéstől. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének első ízben való elmulasztása esetén csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a fizetésre megfelelő időt engedett.

Jogkövetkezmény: használati díj fizetése

Az eladó szerződéstől való elállása esetén a vevőnek számolnia kell azzal, hogy köteles lesz használati díjat fizetni, és azzal is, hogy meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja. A használatidíj-fizetési kötelezettség itt abból ered, hogy mivel az eladó elállása a szerződést felbontja, vagyis a megkötés időpontjára visszamenő hatállyal szünteti meg, ezért a felek között létesülő elszámolási kötelem jegyében a vevőnek az addig vételár címén megfizetett pénzösszegek visszajárnak, tehát gyakorlatilag ingyenessé válna az ingatlanhasználat, ha a jogalkotó be nem iktatna valamilyen, a vevő által fizetendő ellenértéket erre az esetre.

Díjfizetési késedelem biztosítási szerződéseknél

A biztosítási szerződések körében az általános szabályok között rögzíti a jogalkotó, hogy a biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik, vagyis azt előre kell megfizetni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a felek megállapodásukban ezektől a rendelkezésektől eltérhetnek, ha azonban nem teszik, akkor a biztosítási szerződés e feltételei a törvény erejénél fogva nyernek szabályozást.

Jogkövetkezmény: a szerződés megszűnése

A jogilag már nemteljesítésnek minősülő késedelmes fizetéshez fűzött jogkövetkezmény, hogy a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A szerződés megszűnése esetén a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti késedelmi kamatokkal növelten, amelyben veszélyviselése véget ért, vagyis a feleknek e szempont szem előtt tartása mellett kell egymással teljeskörűen elszámolniuk jogviszonyuk jövőre nézve történő megszüntetése esetén.

A fenti, példálózó jellegű felsorolás és rövid ismertetés tanulsága, hogy polgári jogunk általában lehetővé teszi a felek szabad megállapodását a késedelmes fizetéshez fűződő jogkövetkezmények tekintetében is, és a jogalkotó csupán arra az esetre nézve szolgál a törvény erejénél fogva érvényesülő szabályozással, ha a felek szerződésükben elmulasztanák ennek az eshetőségnek a rendezését. Ez utóbbi azonban éppen azért valószínűtlen, mert a késedelmes fizetés szinte minden egyes olyan szerződéstípusnál, ahol a felek valamelyike pénzbeli ellenszolgáltatással tartozik, képes a jogviszonyt alapjaiban megingatni, így a tendencia az, hogy ennek az adott esetben szerződésszegést is megvalósító mulasztásnak a felek többnyire kiemelt figyelmet szentelnek.

Megállapítható tehát, hogy jogunkban a szerződéses szabadság elve érvényesül a jogalkotó által kialakított keretek között, azonban, ha valaki nem vagy késedelmesen teljesíti fizetési kötelezettségét, az az esetek többségében - mind a törvény, mind pedig a felek megállapodása alapján - a jogviszony megszűnéséhez és egyéb jogkövetkezményekhez vezet, végső soron pedig kártérítési kötelezettséget keletkeztet.

Késedelmikamat-fizetés egyéb jogviszonyokban

Késedelmi kamat fizetése nem csak késedelemre alapított szerződésszegés címén lehetséges, vagyis klasszikusak, de nem kizárólagosak az ilyen esetek. A Polgári Törvénykönyv késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak egyéb jogviszonyokra, illetőleg olyan esetekre is, amikor a szerződésből eredő jogvita alapja nem vagy nem kifejezetten a teljesítés késedelme. Ilyen helyzetek adódhatnak például kártérítés esetén, a szerződés érvénytelenségének megállapításakor, a szerződés hibás teljesítésén alapuló árleszállítás vagy ugyanebből eredő javítási költség megtérítése esetén, valamint a közös tulajdon megszüntetése során, és a köteles rész pénzben történő kiadása kapcsán. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy valamely káresemény bekövetkezése miatt a jogosultnak nyomban kártérítés iránti igénye keletkezik a károkozóval szemben, tehát ez utóbbi azonnal késedelembe esik, és innentől kezdve a kártérítés összegéhez késedelmikamat-teher kapcsolódik.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére