Add vissza a babaruhát!

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 93. számában (2006. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Milyen esetekben, milyen feltételek mellett lehet visszakövetelni az ajándékot? Mit tehet az ajándékozó örököse?

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint az ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Az ajándék, vagyis az ingyenes vagyoni előny a legtöbb esetben tulajdonjogot jelent, így az ajándék tipikusan az adásvétel ingyenes formája. Erre utal a törvényi rendelkezés is, amely szerint ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

Hangsúlyozzuk, hogy az ajándékozás nem egyoldalú jognyilatkozat, hanem szerződés, vagyis az ajándékozás létrejöttéhez mindkét fél egybehangzó nyilatkozatára (legalább ráutaló magatartására) van szükség. Ez a megajándékozott oldaláról az ajándék elfogadását jelenti. A bírói gyakorlat szerint az ajándékozási szerződésnek nem érvényességi feltétele az ajándékozom és elfogadom kifejezések használata: elegendő, ha az okirat egész tartalmából felismerhető, hogy a felek szerződési akarata például ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházására irányul.

Az ajándék megtagadása

Szerződéskötésre, így ajándékozásra, illetve az ajándék elfogadására sem lehet senkit kötelezni. A szerződés létrejötte után azonban általában a felek kötve vannak a vállalt kötelezettségeikhez, s kikényszeríthető tőlük a szerződéses szolgáltatás, a teljesítés. Az ajándékozásnál azonban némiképp más a helyzet.

Az ingyenességből fakad, hogy az ajándékozónak jóval kedvezőbb a helyzete, mint az eladónak. Az ajándékozó megtagadhatja ugyanis az ajándékozási szerződés teljesítését, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után a körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható. Az ajándékozó körülményei közül a törvény külön kiemeli a megajándékozotthoz való viszonyt, amelyben bekövetkezett lényeges változás alkalmas arra, hogy az ajándékozó megtagadja a teljesítést, vagyis az ajándékozást.

Fontos, hogy a megtagadás feltételeinek fennállására csak az az ajándékozó hivatkozhat, aki még nem teljesített. Ellenkező esetben már az ajándék visszaköveteléséről lehet csak szó, amelynek megvannak a külön szabályozott törvényi feltételei.

Az ajándék visszakövetelése

A jog általában nem enged kibúvót a jogszerűen vállalt kötelezettségek alól, arra pedig főleg nem ad lehetőséget, hogy a már teljesített szolgáltatást valaki visszakövetelje amiatt, mert például utóbb meggondolta magát. Nincs ez másképp az ajándékozásnál sem, ám bizonyos feltételek mellett helye van az ajándék visszakövetelésének.

A visszakövetelés esetei

Mindenekelőtt hangsúlyozzuk, hogy a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. Az, hogy mi tekinthető szokásos mértéknek, mindig az adott körülményektől (az ajándékozási alkalom, a felek közötti viszony, a közvélekedés stb.) függ.

A szokásos mértéket meghaladó ajándék visszakövetelésére három okból kerülhet sor.

Visszakövetelés a létfenntartás érdekében

A Ptk. szerint a még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.

Súlyos jogsértés

Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó viszszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.

Meghiúsult feltevés

Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

A bírói gyakorlat szerint az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt csak akkor követelhető vissza az ajándék, illetőleg csak akkor követelhető az ajándék helyében lépett érték, ha az ajándékozás összes körülményére kiterjedő vizsgálódás alapján az állapítható meg, hogy valamilyen lényeges körülményre vonatkozó feltevés indította az ajándékozót az ajándékozásra, s e feltevés nélkül az ajándékozásra kétséget kizáróan nem került volna sor. E tekintetben a bizonyítás az ajándékozót terheli.

Nem követelhető vissza ugyanakkor az ajándék olyan feltevés végleges meghiúsulására alapítottan, amely az ajándékozónak a megajándékozott személytől és magatartásától teljességgel független körülmények jövőbeni kedvező alakulásával kapcsolatos általános elképzelését tükrözi, és amelyekre ezért a megajándékozottnak nem is lehet befolyása.

Az ajándékozónak lehet olyan feltevése a megajándékozottal szemben, hogy az ajándék tárgyát (az ingatlant) az utóbbi az ajándékozó életében nem idegeníti el, ezen az alapon azonban az ajándékot csak akkor követelheti vissza, ha ezt az elvárását az ajándékozáskor a megajándékozottal egyértelműen közölte. Az ajándékozó erkölcsi elvárása önmagában nem ad alapot az ajándék téves feltevés címén történő visszakövetelésére.

Nászajándék

A tartós házasság reményében adott ajándék nem követelhető vissza, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta. Az ajándék visszakövetelése szempontjából a tartós együttélés feltételezésének és e feltevés végleges meghiúsulásának van döntő jelentősége.

Ajándék a házastársnak

Az ajándék visszakövetelésére volt házastársak esetén csak akkor nem kerülhet sor, ha a házasság megromlását kizárólag az ajándékozó házastárs felróható magatartása idézte elő.

Házastársi különvagyon

A szülőktől származó ajándék mint különvagyon megtérítésére a házastárs akkor is igényt tarthat, ha az ajándék visszakövetelésének feltételei nem állnak fenn.

Pénzben adott ajándék

A valamilyen dolog vásárlására pénz ajándékozása esetén az ajándékozó az ajándékozott pénzen vásárolt dolgot követelheti vissza.

Elévülés

Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt az általános elévülési időn belül követelhető vissza az ajándék, illetőleg követelhető az ajándék helyébe lépett érték. Ez a jog az általános elévülési időn belül is elenyészik azonban akkor, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja.

Fontos tudnivaló, hogy nem követelhető vissza az ajándék, illetőleg nem követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.

Visszakövetelés az örököstől

Az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés végleges meghiúsulása miatt az ajándék - az egyéb feltételek megléte esetén is - csak akkor követelhető vissza a megajándékozott örökösétől, illetőleg az örököstől csak akkor követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha e jog gyakorlása a feltevés jellegére, az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyainak alakulására tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt.

Az ajándék visszakövetelése az örökös által

Az ajándékozó örökösét általában nem illeti meg az a jog, hogy visszakövetelje az ajándékot, illetőleg követelje a helyébe lépett értéket. Az ajándékozó által már megindított pert azonban az ajándékozó örököse a perbeli jogutódlás szabályai szerint folytathatja. Az ajándékozó örököse a saját nevében kivételesen akkor követelheti vissza az ajándékot, illetőleg akkor követelheti az ajándék helyébe lépett értéket, ha az ajándékozás okát adó feltevés az ő javára, illetőleg az ő javára is szól, s e jog gyakorlása a feltevés jellegére és az ajándékozás körülményeire tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt.

Tartási igény és ajándék visszakövetelése

Az ajándék visszakövetelése, valamint a családjogi törvényen alapuló tartásra való jogosultság olyan két különböző személyes jog, amelyek egyikének érvényesítése sem függ a másik jog sikeres vagy sikertelen érvényesítésétől. E jogok gyakorlásának csak a joggal való visszaélés szab korlátot.

Az ajándékozó tévedése

Az ajándék visszakövetelésének természetesen csak akkor van helye, ha maga az ajándékozás érvényes volt. A Ptk. szerint, aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. Ingyenes szerződés esetében tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.

Az ajándékozási szerződés megtámadásának és az ajándék visszakövetelésének együttes érvényesítése esetén előbb a megtámadási igényt kell elbírálni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére