Külföldiek az áfatörvényben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 92. számában (2005. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Cikkünk a külföldiek és a magyar áfa kapcsolatának gyakorlatát ismerteti, különös tekintettel az áfaminősítésre, a készletmozgásra, illetve az adó-visszatérítésre.

A vevői készletről történő értékesítés áfaminősítése

Az általánostól eltérő áfaszabályok vonatkoznak azokra a termékértékesítésekre, amelyek során a más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany (eladó) úgy értékesít belföldön a vevőjének, hogy a termék már a tulajdonátszállást megelőzően belföldön tárolódik a vevőnél.

Ez az úgynevezett vevői készlet, amelyet az Áfa-tv. a következők szerint definiál: vevői készletnek minősül az eladó tulajdonában lévő, a vevő raktárában vagy a vevő által bérelt raktárban tárolt készlet, amelynél a tulajdonjog-átszállás időpontja a vevő döntésétől függ. A készleten lévő termék használatára, hasznosítására - ide nem értve a kipróbálást és próbagyártást - a beszállítás és az értékesítés közötti időszak alatt nincs lehetőség.

Közösségbeli adóalany értékesítése

Az ilyen készletből történő értékesítés nem minősül belföldi értékesítésnek, következésképp a közösségbeli eladónak - amennyiben csupán vevői készletről történő értékesítést teljesít belföldön - nem kell Magyarországon adóalanyként bejelentkeznie akkor, ha Közösségen belüli beszerzésként a belföldi vevő (vagy bizományos) számolja el az ügyletet. Azaz más tagállami eladó a saját más országbeli közösségi adószám alatt áfamentes, Közösségen belüli értékesítést teljesít a magyar vevő felé, amely után a magyar vevő Közösségen belüli beszerzésként a belföldi áfát fizeti meg, amely ugyanazon időszakban le is vonható abban az esetben, ha az adólevonás egyéb feltételei fennállnak.

Kölcsönösségi feltétel

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa-törv.) 7/A §-ának (8) bekezdése alapján nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel egy tekintet alá eső termékbeszerzésnek, ha a más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany a tulajdonában lévő terméket egy másik tagállamból a belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbítja, és a továbbítást követően a belföldi adóalany vevő vagy bizományos Közösségen belülről történő termékbeszerzést hajt végre, feltéve, hogy a termék másik tagállamba vevői készlet céljából történő továbbítását a termék feladásának, elfuvarozásának megkezdése szerinti tagállamban nem tekintik termékértékesítésnek, vagy ahhoz a feltételhez kötik, hogy a vevői készlet helye szerinti tagállamban alkalmazhatóak a vevői készletekhez kapcsolódó rendelkezések. (Vagyis ugyanúgy alkalmazzák ezt az egyszerűsítést.)

Áfafizetés

A betárolás célja a termék jövőbeni értékesítése. Amikor ez bekövetkezik, vagyis a vevői készletből a terméknek a belföldi adóalany vevő rendelkezésére történő kitárolásakor a másik tagállambeli eladó a saját, ottani közösségi adószáma alatt adómentes, Közösségen belüli értékesítést teljesít a magyar vevő felé, amely tranzakció után a magyar vevő Közösségen belüli beszerzésként fizeti meg a magyar áfát.

A teljesítés időpontja

Az Áfa-törv. 20/A §-ának (1) bekezdése alapján a teljesítés időpontját a belföldön történt ügyletek teljesítésére irányadó szabályok szerint kell meghatározni. Vagyis az általános szabályok szerint az a polgári jogi teljesítés időpontja, amely az a nap, amikor a vevő tulajdont szerez a terméken, azaz feltehetően a kitárolás napja. Önmagában tehát a készlet céljára történő továbbítás még nem keletkeztet áfakötelezettséget egyik félnél sem.

A vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítés lényege tehát abban foglalható össze, hogy amennyiben a kölcsönösség fennáll, az eladónak nem kell a vevői készlet helye szerinti más tagállamban adóalanyként bejelentkeznie (a vevői készlet fenntartása miatt), és ott a sajátvagyon-áthelyezésre tekintettel Közösségen belüli beszerzés címén adófizetési kötelezettséget teljesítenie, majd a belföldi értékesítés kapcsán belföldi adóalanyként eljárnia. Az Áfa-törv. vevői készletre vonatkozó egyszerűsítése úgy tekinti a vevői készlet céljából Magyarországon tárolt termékeket, mintha azokat a készletről történő lehívás időpontjában értékesítenék a Közösségen belül a magyar vevő részére.

Belföldi adóalany értékesítése

Amennyiben a konstrukció másik oldala valósul meg belföldön, azaz a belföldi adóalany értékesít más tagállamban fenntartott vevő készletről, úgy az áfa elszámolásának módját az dönti el, hogy az ún. célországban van-e a magyarországihoz hasonló tartalmú vevői készlet adózására vonatkozó egyszerűsítési szabály. Amennyiben van, úgy az adóalanynak nem kell ott is adóalanyként regisztráltatnia magát. Ha azonban nincs, akkor be kell jelentkeznie a célországban, és a Közösségen belüli beszerzés kapcsán - a saját vagyonáthelyezésre tekintettel - az ottani áfakulccsal adókötelezettséget teljesítenie. Ilyenkor ez az ügylet belföldön saját vagyon áthelyezéseként adómentes Közösségen belüli értékesítésként adózik.

Az így kiállított számlán a vevő rovatban az adózónak a saját célországbeli közösségi adószámát kell feltüntetnie.

A külföldi adóalany által belföldön fenntartott vevői készletek közötti készletmozgás

Árumozgás azonos vevő raktárai között

A készletmozgások három típusát különböztetjük meg. Az egyik, amikor az áru ugyanazon vevő egyik raktárából egy másikba kerül át. Ebben az esetben áfával kapcsolatos teendő nem merül fel.

Árumozgás két különböző vevő raktára között

A másik eset, amikor az áru két különböző vevő raktára között mozog. Ekkor az eljárás az alábbiak szerint alakul:

- a Magyarországon különböző vevőknél tárolt vevői készletek közötti átszállítás kapcsán az Áfa-törv. nem tartalmaz külön szabályozást (a termékeknek a Magyarországon fenntartott egyik vevői készletből a másikba történő átszállítása nem minősül adóköteles ügyletnek, és így a tulajdonos más tagállambeli társaságnak ilyen átszállítások miatt nem kell magyar áfaadóalanyként bejelentkeznie);

- mindezekre figyelemmel, amennyiben a termékeket a magyar vevők raktárai közötti átszállítás következtében továbbra is egy vevői készlet céljára fenntartott raktárba tárolják be, de termékértékesítés még nem valósul meg, úgy az átszállítás önmagában még nem tekinthető a magyar áfa hatálya alá tartozó értékesítésnek. Az adóztatandó tranzakció (azaz a Közösségen belüli beszerzés) akkor valósul majd meg, ha az átszállított terméket a második, a tényleges vevő kitárolja a vevői készlet céljára fenntartott raktárból, és ezzel együtt a tulajdonátruházás ténylegesen létrejön.

Az áru visszaszármazása a külföldi tulajdonos feladóhoz

A harmadik eset, amikor az áru viszszajut a külföldi tulajdonos feladóhoz. Ebben az esetben az eljárás a következő: az Áfa-törv. a vevői készletből a magyar vevő általi termékkivételhez fűz kötelezettséget, ahhoz azonban nem, ha például a korábban Magyarországra szállított vevői készletből esetleg maga a külföldi tulajdonos adóalany szállítja vissza a terméket az eredeti tagállamba, azaz oda, ahonnan beszállították a terméket. Ilyen esetben nyilvánvaló, hogy még Közösségen belüli értékesítés sem valósul meg, a termék változatlanul a külföldi fél tulajdonában marad.

Importáfa

Adóalany

Az adóalany alatt azt a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt kell érteni, aki a tárgyévet megelőző évben, valamint a tárgyévben nem tekinthető kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalanynak, nem választott alanyi adómentességet vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást.

Az adólevonási jog keletkezése

A termékimportot terhelő kivetett általános forgalmi adó esetében az adólevonási jog keletkezésének időpontja (a 2005. július 1. napján hatályba lépett rendelkezések értelmében) a vámhatósági engedéllyel nem rendelkező, adó fizetésére kötelezett adóalany esetén a kézhez vett határozat alapján az áfajogcímen teljesített befizetés időpontja, vagy ha az adó befizetése készpénzben nyújtott vámbiztosíték elszámolásából teljesül, akkor a határozat közlésének napja.

Bevallás

A vámhatósági engedéllyel rendelkező, a termékimportot terhelő általános forgalmi adót önadózás útján megállapítani jogosult adóalanyok ezzel kapcsolatos kötelezettségeiket a már megszokott rendben teljesítik a 2005. július 1-jétől keletkező kötelezettségek és jogosultságok tekintetében. A termékimportot terhelő, fizetendő általános forgalmi adó alapjának részletezését továbbra is az áfabevallás 0565/650/651/310/320-06 számú lapján kell benyújtania ennek az - önadózásra engedéllyel rendelkező - adóalanyi körnek.

Közvetett vámjogi képviselő  áfakötelezettség-megállapítása

A közvetett vámjogi képviselő csak akkor állapíthatja meg önadózással az importot terhelő áfa kötelezettségét, ha arra saját jogán rendelkezik engedélylyel. Amennyiben az általa képviselt adóalany rendelkezik csak önadózásra jogosító vámhatósági engedéllyel, az a közvetett vámjogi képviselő importáfa- megállapítására nincs kihatással.

Megjegyezzük, hogy az importáfa-kivetéssel kapcsolatos, 2005. július 1-jétől életbe lépő új szabályozás kizárólag olyan termékimportra vonatkozik, amelynek esetében a vámeljárás, szabad forgalomba helyezés Magyarországon történik, a termékimport Magyarországon valósul meg. Vagyis ha például egy adóalany a termékimportot Németországban valósítja meg, ott helyezteti a terméket szabad forgalomba, akkor onnan azt már nem importként hozza Magyarországra, hanem például saját vagyon áthelyezéseként, Közösségen belüli beszerzésként, amely után az adót az arra vonatkozó szabályok szerint az önadózás keretében kell megállapítani, bevallani, összesítő nyilatkozatban szerepeltetni.

Külföldi adóalanyok áfa-visszatérítése

A külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általánosforgalmiadó-visszatérítésről szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet (Rendelet) határozza meg a külföldön nyilvántartásba vett adóalany (a kérelmező) számára adható általánosforgalmiadó-visszatérítés módját és ennek részletes szabályait.

Visszatérítés iránti kérelem

A kérelmező vagy a nevében eljáró meghatalmazottja az adó-visszatérítést jelenleg az APEH Észak-budapesti Igazgatósághoz (Igazgatóság) írásban benyújtott kérelem és az előírt bizonylatok (igazolások, nyilatkozatok, számlák) alapján kezdeményezheti, amenynyiben az Európai Közösség valamely tagállamában adóalanyként nyilvántartásba vették vagy a nyilvántartás szerinti állam és a Magyar Köztársaság között viszonosság áll fenn.

A visszatérítés feltétele, hogy a kérelmező feltüntesse annak a hitelintézetnek a nevét, pontos címét, a bankszámlaszámát - külföldi bankszámlaszám esetén a devizanemet, amire az átváltást kéri - és a számlatulajdonost, ahová az adó-visszatérítést kéri.

Az adó-visszatérítést az Igazgatóság csak a kérelmező által írásban megjelölt bankszámlára utalhatja ki. Ez lehet a kérelmező választása szerint Magyarországon vagy a nyilvántartásba vétele szerinti államban vezetett bankszámla is. A külföldre történő átutaláshoz kapcsolódó költségek a kérelmezőt terhelik, amelyek a visszatérített adóból viszszatartandók. Amennyiben a visszatérítendő adó összege várhatóan nem éri el az átutaláshoz kapcsolódó költségeket, a visszatérítés feltétele, hogy a kérelmező az átutalás valamennyi költségét előzetesen megtérítse.

A visszatérítési jog gyakorlásának feltételei

A kérelmező adó-visszatérítési jogát azon számlák és határozatok esetében gyakorolhatja, amelyeknek adótartalma eléri vagy meghaladja a 25 eurót (azaz a 7000 forintot). Ha az adó-visszatérítési igény összege kérelmenként eléri vagy meghaladja a 200 eurót (azaz az 51 000 forintot), akkor a kérelmező az adó-viszszatérítés iránti igényét negyedévente, a negyedévet követő hónap utolsó napjáig az adóhatósághoz beérkezett kérelemmel terjesztheti elő. A kérelmező adó-visszatérítési igényét év közben bármikor érvényesítheti, ha a tárgyéven belül igénye kérelmenként eléri vagy meghaladja a 300 000 forintot.

Eljárás számlahelyesbítés esetén

Az Igazgatóság által elfogadott számla - számlakibocsátó által történő - utólagos helyesbítése esetén a kérelmező jogosult új kérelem benyújtásával a számára pótlólag felszámított adót visszaigényelni, ha a részére korábban már visszatérített adó összege kevesebb, mint a számlát kibocsátó belföldi adóalany által bevallott és megfizetett adó összege.

A kérelmező - amennyiben az utólagos számlahelyesbítés folytán a számára korábban már visszatérített adó összege meghaladja a belföldi adóalany által megfizetett, illetve elszámolt adó összegét - a különbözetet köteles az APEH által vezetett 10032000-01076868 számú általánosforgalmiadó-bevételi számlára visszafizetni. Ebben az esetben a helyesbített számlát soron kívül be kell benyújtani az Igazgatósághoz, amelyhez csatolni kell az eredeti számlát is. Amennyiben a kérelmező e kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az Igazgatóság jogosult arra, hogy a részére történő újabb adó-visszatérítések teljesítését felfüggessze mindaddig, amíg a fenti számlára a különbözetet vissza nem fizeti.

A visszaigénylés, visszatérítés tilalma

Nem igényelhető vissza az adó olyan termék és szolgáltatás után, amelyet a kérelmező belföldön létesített fióktelepe útján, valamint saját nevében, de más javára szerez be, illetve rendel meg. Nem téríthető vissza továbbá az adó olyan termék és szolgáltatás után sem, amelynek adóval növelt ellenértékét a kérelmező az adó-visszatérítés iránti kérelem benyújtásának napjáig nem fizette meg. A kérelmező a közvetett vámjogi képviselője által rá áthárított adó visszatérítésére csak akkor válik jogosulttá, ha belföldi adóalany vevője ugyanezen adó levonására teljes egészében jogosult lenne.

A diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai számára adható áfa-visszatérítés szabályai

A diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára adható általános forgalmiadó- és jövedékiadó-visszatérítésről szóló 237/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet (Rendelet) határozza meg a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai (együttesen: kérelmező) számára adható általánosforgalmiadó-visszatérítés mértékét, módját és részletes szabályait.

A kérelmező az adó-visszaigénylést az APEH Észak-budapesti Igazgatóságához (Igazgatóság) írásban benyújtott kérelem és a Rendeletben előírt dokumentumok (igazolások, nyilatkozatok, számlák stb.) alapján kezdeményezheti.

Meghatalmazott képviselő által benyújtott kérelem vizsgálata

Meghatalmazott képviselő útján benyújtott kérelem esetén vizsgálni kell, hogy a meghatalmazott személye megfelel-e az Art. 7. §-ában, valamint a mindenkor hatályos, az adóhatóság előtti képviseletről szóló - korábbiakban megjelölt - APEH irányelvben foglaltaknak. A meghatalmazás eredeti példányát és a meghatalmazotti minőséget, valamint személyazonosságot igazoló okmány egy másolati példányát a kérelemhez csatolni kell. A kérelmező által az Igazgatósághoz a már egyszer bejelentett állandó meghatalmazást - annak visszavonásáig - ismételten eredetben nem, csak fénymásolatban kell benyújtani. Amennyiben a képviselet tagját más nagykorú személy képviseli, úgy nincs lehetőség állandó meghatalmazás adására.

Az igényérvényesítés határideje

Abban az esetben, ha az adó-visszatérítési igény a tárgyévben kérelmenként eléri vagy meghaladja a Rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében meghatározott összeget (ez jelenleg 40 000 forint), akkor a kérelmező az adó-visszaigénylési jogát haladéktalanul érvényesítheti. A képviseletnek a képviselet megszűnése, a képviselet tagjának pedig az állomáshelyének végleges elhagyása előtt legalább 15 nappal kell a kérelmét az Igazgatósághoz benyújtania.

A külföldi utas számára adható áfa-visszatérítés

Az általános szabály szerint a külföldi utas jogosult az áfa-visszatérítésre.

Fogalmak

Külföldi utasnak minősül az a nem magyar állampolgár, aki állandó magyarországi tartózkodásra nem jogosult, illetve az a magyar állampolgár, akinek állandó lakhelye nem a Magyar Köztársaság területén van, továbbá feltétel, hogy e személy állandó lakóhelye az Európai Unió területén kívül legyen. 2004. május 1-jét követő vásárlásaik esetében nem igényelhetnek vissza áfát ebben a körben az Európai Unió-tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező személyek. A külföldi utasnak adható áfa-visszatérítés szabályainak alkalmazásában külföldnek az Áfa-tv. értelmező rendelkezéseiben meghatározott harmadik ország minősül, ami az Európai Közösség területén kívül eső területeket jelenti (néhány kivétellel).

A visszatérítés kötelezettje

Áfa-visszatérítést az a vállalkozás, vállalkozó (kereskedő) teljesíthet, akitől az utas a terméket vásárolta. Az adó visszatérítése a külföldi utas kérelmére történik. A kereskedő csak az általa kiállított számlájában feltüntetett adó összegét térítheti vissza, más kereskedő által kiállított számlában feltüntetett adó visszatérítésére nem jogosult.

A kereskedő számlájában feltüntetett adó visszatérítésére csak a számlát kiállító (értékesítő) kereskedő jogosult, ezért amennyiben a kereskedő nem teljesít áfa-visszatérítést külföldi utasok részére, a kereskedő számlájában felszámított adót nem térítheti vissza az érintettek számára sem más kereskedő, sem az adóhatóság.

A kereskedő jogköre

A kereskedő maga határozza meg, hogy az adó-visszatérítés során milyen összegű ügykezelési díjat számít fel, illetve hogy a számláján feltüntetett adót az ügykezelési díjjal csökkentett összegben téríti-e meg. A kereskedőnek az adó-visszatérítés lehetőségéről, módjáról, helyéről és a - költségeivel arányos - ügykezelési díjról a külföldi utast jól látható módon kell tájékoztatni. Ha a vásárlás időpontjában a kereskedőnek még nincs ilyen tájékoztatója, akkor is célszerű a vásárlást megelőzően érdeklődni az áfa-visszatérítés lehetőségéről, módjáról, hiszen az is előfordulhat, hogy az a kereskedő, akinél az utas vásárol, - saját döntése alapján - nem teljesít áfa-visszatérítést külföldi utas részére.

A visszatérítés feltételei

Az a kereskedő, aki saját döntése szerint visszatéríti az adót a külföldi utas számára is, csak abban az időpontban köteles ezt megtenni, amikor az adó-visszatérítéshez szükséges valamennyi dokumentumot a rendelkezésére bocsátották a vásárolt termék Európai Unió vámterületén kívüli harmadik országba történt igazolt kivitelét követően, az arra nyitva álló határidőn belül. A kereskedő ezt megelőző időpontban (a vásárláskor) csak a saját kockázatára jogosult áfa-visszatérítést teljesíteni. Amennyiben a kérelmező az áfa-viszszatérítéshez szükséges dokumentumokat nem juttatja vissza a kereskedőhöz, vagy a terméket nem viszi ki, vagy a vevő a visszatérítési jogosultságához szükséges vámhatósági igazolást nem kapja meg, akkor a kereskedő által a vásárlással egy időben visszatérített adó a kereskedő vesztesége lesz.

Visszaigénylő lap

A nyomtatványboltokban, illetve a kereskedőknél, visszatérítést végző vállalkozóknál beszerezhető és az internetről is letölthető „A külföldi utas áfa-visszaigénylő lapja” elnevezésű, APEH által rendszeresített nyomtatvány. Ezt az áru vásárlásának helyén az eladóval ki kell töltetni. Az egyes kereskedelmi egységek maguk is tarthatnak ilyen nyomtatványt, amelyet a vásárláskor rendelkezésre bocsátanak. Külföldi utas áfa-visszaigénylő lapjaként azonban nemcsak az APEH által rendszeresített nyomtatvány, hanem más nyomtatvány is alkalmazható, ha azt az APEH előzetesen jóváhagyta.

A visszaigénylő lap kitöltése

A kitöltött visszaigénylő lapból két (eredeti) példányt ad át a kereskedő a vásárlónak. A visszaigénylő lap rovatait legalább négy nyelven (magyarul, németül, angolul és oroszul) kell feltüntetni és magyar nyelven kell kitölteni. A visszaigénylő lapot a kereskedő tölti ki a vásárlást igazoló számla, egyszerűsített számla adatainak figyelembevételével. Egy visszaigénylő lap csak egy számla adatait tartalmazhatja. Az adó-visszatérítéshez a visszaigénylő lapon kívül az értékesítésről kiállított eredeti számlával, egyszerűsített számlával is rendelkezni kell, amelyet ugyancsak a kereskedő ad át.

Az áfa-visszatérítés terjedelme, feltételei

Az áfa-visszatérítés - a műalkotás, a gyűjtemény, a régiség, valamint a dohánygyártmány kivételével - minden, a külföldi utas által személyi poggyászként kivitt, illetve útipoggyászként feladott, új állapotú termékre kiterjed.

Visszatérítést megalapozó számlaösszeg

Az áfa-visszaigénylési jog csak olyan számla tekintetében érvényesíthető, amelynek az adóval növelt végösszege eléri vagy meghaladja a 175 eurót. Nem kell tehát minden egyes termék árának ezt az összeget elérnie, elegendő, ha ugyanazon a számlán a vásárolt termékek ellenértéke együttesen eléri vagy meghaladja a jelzett összeget. A forintra történő átszámításkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, 2004. május 1-jén érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alapul venni, és a kapott összeget ezer forintra felfelé kerekítve kell megállapítani. Ennek eredményeként ez az összeghatár 45 000 forint.

Új állapotban kivitt áru

Az áfa-visszaigénylés feltétele az is, hogy az árut a külföldi utas új állapotban vigye ki az Unión kívüli harmadik országba. (Az a termék minősül újnak, amely a külföldre történő kivitel időpontjában az eredeti csomagolásában van, és amelyet még nem vettek rendeltetésszerű használatba. A termék kipróbálása még nem számít rendeltetésszerű használatbavételnek.)

Használt termék után nem lehet áfát visszaigényelni. Ha a külföldi utas például használt személygépkocsit vásárolt Magyarországon, ezután áfa-visszatérítés nem jár.

Kiviteli időkorlát, vámhatósági záradék

Az áfa-visszatérítési jog csak akkor érvényesíthető, ha az érintett személy, illetve megbízottja a Magyarországon vásárolt terméket a vásárlástól számított harmadik hónap utolsó napjáig új állapotban külföldre viszi, és ezt a tényt az a vámhatóság, amelynek az illetékességi területén a külföldi utas az Európai Unió vámterületét elhagyja a számla, egyszerűsített számla egyidejű bemutatása mellett az áfa-visszaigénylő lap záradékolásával igazolja.

A visszatérítés iránti kérelem határideje

A külföldi utas a kivitelt követő 183 napon belül kérheti az áfa visszatérítését attól a kereskedőtől, akitől a terméket vásárolta. Az áfa-visszatérítési kérelem teljesítéséhez a kereskedő rendelkezésére kell bocsátania az illetékes vámhatósági záradékkal ellátott eredeti visszaigénylő lapot, valamint az általa kibocsátott számlát, és okmányaival igazolnia kell számára, hogy az áfa viszszatérítésére jogosult. Lehetőség van arra is, hogy írásban megbízást adjon a külföldi utas, hogy a visszaigénylési jog érvényesítése során helyette más járjon el.

Az adó-visszatérítés forintban illeti meg a kérelmezőt, a visszatérített adót készpénzben kell kifizetni, azonban a kereskedővel megállapodás születhet ettől eltérő pénznemről és fizetési módról is.

Az áfaraktárral kapcsolatos tudnivalók (beraktározás, kiraktározás)

Az áfarendszer értelmében áfafizetési kötelezettség alapvetően termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetén keletkezik. Az áfaraktár pozitívuma az azt használók részére, hogy amennyiben úgy értékesítik a termékeiket, hogy azt egyben áfaraktárba tárolják be, vagy az áfaraktárban fizikálisan bent lévő termék feletti tulajdonjog változik anélkül, hogy a terméket az adott áfaraktárból kitárolnák, a termékértékesítést egyébként terhelő áfamérték helyett az értékesítés adómentes.

Beraktározás

Az Áfa-törv. 66/J §-ának (1) bekezdése értelmében az Áfa-törv. 12. §-a szerinti, a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással esik egy tekintet alá az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként a terméket áfaraktárba raktározzák be. Az eladónak az adómentes értékesítéshez - az Áfa-törv. 66/I §-ának (2) bekezdésében meghatározottak alapján - rendelkeznie kell a beraktározási okmánnyal, valamint a fenti, közösségi áru értékesítéséről kiállított számlával.

A beraktározás feltételei

Tekintettel arra, hogy betárolás csak belföldi teljesítési helyű értékesítés, illetve Közösségen belüli termékbeszerzés alapján/mellett lehetséges, a betárolónak rendelkeznie kell belföldi adószámmal. Belföldi adószámmal rendelkezhet mind a közösségi, mind a Közösségen kívüli illetőségű adóalany. Ugyanis amennyiben az Áfa-törv. értelmében vett belföldi teljesítési helyű tevékenységeket végez a gazdálkodó, és az Áfa-törv. esetében ő az adófizetésre kötelezett is (adómentes értékesítés esetén is van egyéb kötelezettsége, amelyet az adófizetési kötelezettség fogalma takar), akkor az Art. értelmében köteles az adóhatóságnál bejelentkezni, amely adószámot állapít meg a részére.

Kitárolás

Ha a Közösség valamelyik tagállamában nyilvántartott adóalany kíván árut kitárolni az áfaraktárból a Közösség területére, két eset képzelhető el.

Tulajdonjog-átszállás kitárolás után

Az egyik eset, amikor az áfaraktárban lévő terméket úgy adták el a vevőnek, hogy a termék feletti tulajdonjog reá csak a kitárolás után száll át. Ebben az esetben a terméket értékesítőt terheli a kitárolás miatti adófizetési kötelezettség (mivel az Áfa-törv. szerint az áfaraktárból való kitárolás a termékértékesítéssel esik egy tekintet alá). A kitárolás okán keletkezett fizetendő adót az értékesítő levonásba helyezheti, mivel a kitárolással párhuzamosan valóban értékesíti is a terméket. A termék értékesítése - amennyiben teljesíti az Áfa-törv. 29/A §-ában foglalt feltételeket - adómentes. A vevőnek ebben az esetben a saját tagállamában kell az adót - Közösségen belüli termékbeszerzés címén - megfizetnie.

Tulajdonszerzés áfaraktárban

A második elképzelhető eset, hogy a közösségi adóalany már az áfaraktárban megszerzi a termék feletti tulajdonjogot. Az Áfa-törv. 7. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében az, hogy egy adóalany belföldről értékesítés nélkül egy másik tagállamba viszi át a termékét, termékértékesítésnek minősül. Így a közösségi adóalanynak ebben az esetben be kell jelentkeznie a magyar adóhatóságnál adóalanynak, és magyar közösségi adószámot is ki kell váltania. Ebben az esetben a közösségi illetőségű vevőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége az áfaraktárból történő kitárolás miatt, illetve a másik tagállamba történő „termékmozgatás” miatt. A kitárolás miatt keletkezett fizetendő adóját a közösségi illetőségű gazdálkodó levonásba helyezheti, mivel párhuzamosan az áfa-törvény 7. § (2) bekezdésének c) pont szerinti termékértékesítés történik az áfaraktárból. A másik tagállamba történő termékmozgatás miatti termékértékesítése pedig adómentes az Áfa-törv. 29/A §-ának d) pontja értelmében, abban az esetben, ha abban a tagállamban, ahová a vevő viszi a terméket, az adót Közösségen belüli termékbeszerzés címén meg kell fizetnie.

Kiraktározás

Az Áfa-törv. 66/J §-ának (3) és (6)-(7) bekezdései szerint termékértékesítéssel esik egy tekintet alá a terméknek az áfaraktárból való kiraktározása (miként azt már a fent közöltekből megismertük); az adó alapja a terméknek az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló adó nélküli forgalmi értéke.

Adómértékek

A kiraktározással egyidejűleg megvalósuló értékesítés adómértékét az általános szabályok szerint kell meghatározni. Így amennyiben az értékesítés közvetlen következményeként a termék belföldön marad, akkor a termékértékesítés adómértéke megegyezik a belföldi értékesítés adómértékével. A kiraktározással egyidejűleg megvalósuló, más tagállambeli cég felé történő értékesítés - a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén (például a termék más tagállamba elfuvarozásakor stb.) - az Áfa-törv. 29/A §-a alapján adólevonási joggal adómentes. A kiraktározással egyidejűleg megvalósuló, harmadik országbeli cég felé történő értékesítés - a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén (például a vámhatóság a terméket harmadik ország területére kilépteti stb.) - az Áfa-törv. 29. §-ának a) pontja alapján adólevonási joggal adómentes.

Az engedélyezés feltételei

* A vámhatóság az import után fizetendő adó önadózással történő rendezését akkor engedélyezi, ha az adóalany: * a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti megbízható vámadósnak minősül, és * a kérelem benyújtásának évét megelőzően legalább egy éve az állami adóhatóságnál belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és * a tárgyévet megelőző évi termékexportból származó, illetve a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a Közösségen belüli termékértékesítés összesített adóalapja eléri a tárgyévet megelőző évi, belföldön teljesített termékértékesítés - ide nem értve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást - és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapjának 67 százalékát, de legalább a 10 milliárd forintot, vagy a tárgyévet megelőző évi termékexportból származó, illetve a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a Közösségen belüli termékértékesítés összesített adóalapja eléri a 20 milliárd forintot. * Az engedély időtartama * A vámhatóság az engedélyt a tárgyév július 1. napjától a tárgyévet követő év június 30. napjáig terjedő időszakra adja ki. Az engedély iránti kérelmet az adóalany a tárgyév március 31. napjáig köteles az illetékes vámhatósághoz benyújtani. Amennyiben az adóalany megbízható vámadós jogállását elveszíti, úgy a vámhatóság az engedélyt haladéktalanul visszavonja.

A visszatérítés iránti kérelem alakiságai

* A 7/2004. számú APEH utasítás 1. és 2. melléklete tartalmazza az e célra rendszeresített kérelmek és adóhatósági igazolások ajánlott formáját és adattartalmát. * A gyorsabb ügyintézés elősegítése érdekében célszerű, ha a kérelmező az eredeti számla, egyszerűsített számla, valamint kompenzációs felár fizetése esetén kiállított, felvásárlást igazoló bizonylat, illetve termékimport esetén a határozat mellett ezeknek egy, a kérelmező aláírásával hitelesített és dátummal ellátott fénymásolati példányát is csatolja a kérelemhez. * Meghatalmazott képviselő útján benyújtott kérelem esetén vizsgálni kell azt is, hogy a meghatalmazott személye megfelel-e az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 7. §-ában, valamint az adóhatóság előtti képviseletről és a meghatalmazásról szóló 7006/2004. (AEÉ 5.) APEH irányelvben foglaltaknak. Az eredeti meghatalmazást és a meghatalmazotti minőséget, valamint a személyazonosságot igazoló okmány egy másolati példányát a kérelemhez csatolni kell. A meghatalmazott adóalany a kérelemben köteles feltüntetni természetes azonosító adatait. Állandó meghatalmazás esetén az eredeti meghatalmazás alapján már nyilvántartásba vett állandó meghatalmazottnak e minőségére legalább hivatkoznia kell, de nem kötelező ismételten mellékelnie az eredeti meghatalmazást. A gyorsabb ügyintézés elősegítése érdekében azonban célszerű a meghatalmazás felmutatása, illetve másolati példányának az iratokhoz csatolása.

Az adó-visszaigénylési jog gyakorlásának feltételei

* Az adó-visszaigénylés feltétele, hogy * a Külügyminisztérium igazolja a Magyarországra delegált kérelmező adó-visszaigénylési jogosultságát az utasítás 1-2. számú mellékletben szereplő formanyomtatvány kitöltésével és szabályszerű záradékolásával; * a fogadó állam arra feljogosított illetékes hatósága igazolja a Közösség területére, de nem Magyarországra delegált kérelmező adó-visszaigénylési jogosultságát a Rendelet 3. számú mellékletben szereplő formanyomtatványnak megfelelő igazolás kitöltésével és szabályszerű záradékolásával; * a kérelmező csatolja a nevére kiállított eredeti számlát (annak 1. példányát) vagy egyszerűsített számlát, amely az általános forgalmi adó tekintetében tartalmazza az adó összegét vagy mértékét, * a kérelmező mellékelje termékimport esetén az adó összegét közlő eredeti határozatot; * a kérelmező csatolja az ellenérték, illetve - import esetén - a határozatban közölt adó megfizetéséről szóló bizonylatot (banki átutalás esetén a banki terhelési bizonylatot, készpénz-átutalási megbízással történő kiegyenlítés esetén a feladóvevényt kell mellékelni), valamint * a kérelmező tag csatolja a biztosítási szerződés és a kárfelvételi jegyzőkönyv másolatát, amennyiben olyan termékbeszerzés és szolgáltatás-igénybevétel történt, amelyre biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár pótlása érdekében került sor; * a kérelemben fel kell tüntetni a képviselet esetében saját bankszámlájának a számát, hitelintézetének nevét, tag esetében az általa megnevezett bankszámlaszámot, valamint a számlavezető bank és a számlatulajdonos nevét. Külföldi bankszámlára történő utalás esetén ezenfelül szükséges a külföldi hitelintézet pontos címének és a kiutalandó összeg devizanemének megjelölése is; * a kérelmező az adó-visszaigénylési jogát csak a Rendeletben meghatározott feltételek együttes megléte esetén, valamint a nevére kiállított eredeti magyar nyelvű számla, egyszerűsített számla, illetve termékimport esetében az adó összegét közlő határozat birtokában gyakorolhatja. (A külföldi fizetőeszközben kiállított számlák esetében az adó-visszatérítés forintösszegét az Áfa törv. 26. §-a szerinti árfolyamon kell meghatározni.)

Hogyan kell bizonylatolni, ha a külföldi tulajdonos a költségek fedezetére pénzt utal át a társaság számlájára?

* Amennyiben a társaság valamilyen tevékenységet (értékesítést, szolgáltatást) végzett tulajdonosának, úgy azt az általános előírások szerint - szerződéssel alátámasztva - számlázza a tulajdonos felé. A társaság számla alapján számolja el az árbevételt a követelésekkel szemben, és ezt a követelést egyenlíti ki a tulajdonos a pénz átutalásával. * Ha a külföldi tulajdonos az általa tulajdonolt társaság költségeinek, ráfordításainak ellentételezésére, fedezetére utal át pénzt (támogatást), akkor ezt írásba kell foglalni (megállapodásban rögzíteni), és a kétoldalú megállapodás mint bizonylat alapján egyéb bevételként kell könyvelni azt. * Ha a társaság a tulajdonostól fejlesztési célra kapta az átutalt összeget, akkor azt a rendkívüli bevételek között kell elszámolnia a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, és azt halasztott bevételként el kell határolnia. * A fentieken túli, egyéb esetekben a külföldi tulajdonostól kapott pénzt véglegesen átvett, nem fejlesztési célú pénzeszköznek kell tekinteni, és a rendkívüli bevételek között kell a pénzügyi rendezés üzleti évében elszámolni.

Külföldi székhelyű társaság Magyarországon fekvő ingatlanának bérbeadása

* A külföldi székhelyű vállalkozás bérbe adja a belföldön fekvő ingatlanát belföldi társaságnak. A bérbe adott belföldi ingatlan a bérbe adó külföldi cég telephelyének minősül, mivel ott tartósan és helyhez kötötten bevétel elérésére irányuló gazdasági tevékenységet végez. A belföldi telephellyel rendelkező külföldi cég Magyarországon adóalannyá válik, s így a bérbeadást terhelő áfát az általános szabályok szerint - mint szolgáltatást nyújtó - köteles megfizetni, tekintettel arra, hogy az ingatlan-bérbeadás - mint meglévő ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás - teljesítési helye belföld.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére