Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 92. számában (2005. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Adótörvények

Megjelentek a jövő évre vonatkozó új adó- és járulékszabályok. Az erről szóló 2005. évi CXIX. törvényen kívül elfogadták az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényt, valamint a luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvényt.

(A változásokról rövid összefoglalót találhatnak Mozgástér rovatunkban. Atémával következő számunkban részletesen foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 2005/150. szám)

Foglalkoztatást elősegítő támogatások

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletet, a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletet és a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendeletet módosította a november 1-jén hatályba lépett 20/2005. (X. 27.) FMM rendelet.

Ezek szerint a munkaügyi központ a jegyzékre olyan intézményt vehet fel, amely vállalja, hogy a munkaügyi központtal együttműködési megállapodást köt. A munkaügyi központ a jegyzék összeállítása során mérlegeli az intézmény munkaügyi központtal való korábbi együttműködését, az együttműködési megállapodások teljesítését, valamint az intézményben végzettek elhelyezkedését.

Az álláskeresők munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatása támogatásának az eddigieken túl feltétele, hogy a munkaadó közhasznú társaság

- legkevesebb ötven fő, a munkaügyi központ kirendeltsége által legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresővel, vagy pályakezdő álláskeresővel, vagy a kérelem benyújtásának időpontjában ötvenedik életévét betöltött álláskeresővel legalább kettőszáz napra határozott idejű munkaviszonyt létesít, és

- vállalja, hogy ezeket a munkavállalókat kölcsönzés céljából tőle független kölcsönbevevő részére engedi át, és a kölcsönbevevővel olyan megállapodást köt, amely szerint a munkavállalók kölcsönzési díja munkavállalónként és havonta eléri a megállapodás megkötésének időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér és járulékainak összegét, és

- vállalja a munkaügyi központtal az együttműködést.

A támogatás ugyanazon álláskereső munkaerő-kölcsönzése után két éven belül csak egyszer nyújtható, és a kölcsönbeadó a támogatás folyósítása alatt a támogatással érintett személyhez kapcsolódóan a Munkaerő-piaci Alapból további támogatást nem vehet igénybe.

A munkaügyi központ a támogatás további folyósítását az érintett munkavállalóra vonatkozóan a folyósítási idő lejárta előtt megszünteti, ha a támogatott foglalkoztatással érintett munkavállaló munkaviszonya megszűnik. A kölcsönbeadó a munkaviszony megszűnésének időpontját a munkaviszony megszűnését követő napon köteles bejelenteni.

A rendeletben szabályozott támogatások nyújtásával kapcsolatos mérlegelés során a munkaügyi központ egyebek mellett figyelembe veszi:

- a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőt,

- a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit,

- a munkaügyi központ és a munkaadó közötti együttműködés tapasztalatait,

- a munkaadó által felajánlott foglalkoztatás időtartamát,

- az álláskeresők munkához jutási esélyeit, ezen túlmenően

- a megváltozott munkaképességű személyeket érintő támogatások esetében a foglalkoztatás körülményeit, és a foglalkoztatás minőségét is.

(Magyar Közlöny, 2005/142. szám)

Ingatlan-nyilvántartás

Változott az ingatlan-nyilvántartási törvény, s rendelet szabályozza, hogy az okmányirodák januártól milyen módon tudnak tulajdonilap-másolatot kiadni az ingatlanokról. Az új szabályok a 2005. évi CXXII. törvényben, valamint a 248/2005. (XI. 15.) Korm. rendeletben találhatók.

(Magyar Közlöny, 2005/150. szám)

Villamos energia

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendeletet módosító 246/2005. (XI. 10.) Korm. rendelet november 25-étől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2005/147. szám)

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia ára

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének árai november 1-jén megváltoztak. A 90/2005. (X. 28.) GKM rendelet 1. számú melléklete szerint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árai (áfa nélkül):

Ft/kWh

gázmotorral termelt

nem gázmotorral termelt

Csúcsidőszak

32,07

30,43

Völgyidőszak

17,30

17,30

Mélyvölgy-időszak

3,00

9,38

(Magyar Közlöny, 2005/143. szám)

Foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények létrejötte

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről rendelkező 2005. évi CXI. törvény egyebek mellett megállapítja: a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett, tőkefedezeti alapon működő, támogató vállalkozástól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten létrehozott intézmény, amelynek célja nyugellátás biztosítása a kereső tevékenységgel összefüggésben a munkáltatók és munkavállalók vagy képviselőik között megkötött egyéni, illetve több munkavállalót érintő megállapodás alapján.

A foglalkoztatói nyugellátások olyan ellátások, amelyeket a szolgáltató intézmény a nyugdíjkorhatár elérésére vagy annak várható elérésére, továbbá rokkantság, halál vagy a munkaviszony megszűnésére tekintettel folyósított kifizetés formájában, illetve betegség, nélkülözés vagy halál esetén kiegészítő támogatásnak minősülő kifizetés vagy szolgáltatás formájában biztosít.

A szolgáltató intézmény a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásként akkor végezheti tevékenységét, ha a tevékenységére a székhely szerinti tagállamában jogosult, és határon átnyúló szolgáltatás nyújtására előzetes engedéllyel rendelkezik. A munkavállalója részére egyéni vagy több munkavállalót érintő megállapodás alapján kiegészítő nyugdíjat biztosítani kívánó támogató vállalkozás befizetést teljesíthet szolgáltató intézménybe. Aszolgáltató intézmény a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező tag számára szolgáltatást nyújthat.

(Magyar Közlöny, 2005/139. szám)

Beszámolókészítés devizában

A számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXII. törvény alapján az eddigieken túlmenően a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme a forinttól eltérő konvertibilis deviza.

A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.

Változott a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló korábbi törvény is, miszerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a jogszabályban felsorolt esetekben.

(Magyar Közlöny, 2005/139. szám)

Építésfelügyeleti bírság

Jogsértő cselekmények, illetve mulasztások miatt kiszabott építésfelügyeleti bírság mértékét az építmény általános forgalmi adó nélkül számított, a kivitelezésre vonatkozó vállalkozási vagy más szerződésben megállapított kivitelezési értéke alapján, a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint kell megállapítani.

Saját részre végzett építési tevékenység esetében, vagy ha a szerződéses érték nem egyértelműen meghatározható, a bírság kiszabásának alapjául szolgáló értéket az építtető nyilatkozata, vagy ha kétség merül fel, szakértői vélemény alapján, az építmény rendeltetése, helye és az építéshez felhasznált anyagok figyelembevételével az építésfelügyeleti hatóság állapítja meg.

Az építésfelügyeleti hatóság a bírságot a jogszabályok figyelembevételével egyedi mérlegeléssel állapítja meg, figyelembe véve az építmény helyét, jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását is.

Egy ellenőrzés során ugyanazon tevékenységgel összefüggésben megállapított több jogsértő cselekmény miatt ugyanazon elkövetővel szemben csak legmagasabb bírsággal járó jogsértő cselekmény miatt szabható ki bírság.

A bírság az építésfelügyeleti hatóságnak a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabható ki.

(Magyar Közlöny, 2005/140. szám)

Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágak és munkakörök

Az 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet 2006. február 8. után csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet. Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek is, aki e tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja.

(Magyar Közlöny, 2005/147. szám)

Felnőttképzési szabályok változása

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a 19/2005. (X. 21.) FMM rendelettel - november 1-jével - módosított néhány felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletet.

(Magyar Közlöny, 2005/139. szám)

OKJ-s szakképesítések

Az oktatási miniszter 29/2005. (X. 28.) OM rendelete részben módosította az Országos Képzési Jegyzékben szereplő egyes szakképesítések vizsgakövetelményét, illetve a vizsgakövetelmény meghatározására feljogosított minisztériumot.

(Magyar Közlöny, 2005/143. szám)

Álláskereső lett a munkanélküliből

November 1-jétől a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként veszi nyilvántartásba a korábban munkanélküliként nyilvántartott személyeket. Az álláskeresőknek elhelyezkedésük érdekében a kirendeltséggel álláskeresési megállapodást kell kötniük.

Aktív munkahelykeresőnek a 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet értelmében az a személy tekinthető, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri a legalább 16 órát.

A kirendeltség az álláskeresőt törli a nyilvántartásból, ha az álláskereső

- kéri,

- az álláskeresési megállapodásban foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, és mulasztását nem menti ki,

- a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető aktív munkahelykeresőnek,

- meghalt, továbbá ha

- a törvényben meghatározott feltételek bármelyike megszűnt.

Az álláskeresőt a kérelmében meghatározott időponttól, de legkorábban a törlés iránti kérelem benyújtásának napjától, kötelezettsége elmulasztásának napjától, illetve a változás bekövetkezésének napjától, valamint az álláskereső elhalálozását követő naptól kell törölni a nyilvántartásból.

Az álláskereső az álláskeresési megállapodásban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, különösen ha neki felróható okból

- a megállapodásban meghatározott időpontban nem jelentkezik a kirendeltségen,

- az általa vállalt munkahelykeresést elmulasztotta,

- a kirendeltség által felajánlott, térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget nem fogadja el,

- nem veszi igénybe a kirendeltség által felkínált, az álláskeresési megállapodásban meghatározott szolgáltatásokat,

- a kirendeltség által felajánlott vagy az önmaga által megtalált munkahelyen a munkaviszony létesítése meghiúsul.

Ha az álláskeresőt az álláskeresési megállapodás megszegése miatt törölték a nyilvántartásból, az újbóli nyilvántartásba vételre csak a törléstől számított 30 nap elteltével kerülhet sor.

Ha az álláskereső a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt, aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása a képzésben történő részvétel időtartamára szünetel.

Az álláskeresési megállapodást a kirendeltség és az álláskereső közös megegyezéssel módosíthatja, ha az álláskereső a kötelezettségeit a körülményeiben, az álláskeresési megállapodás megkötését követően bekövetkezett változás miatt a megállapodás szerint nem tudja teljesíteni, vagy egyébként az álláskeresésnek a megállapodásban meghatározott módját módosítani szeretné.

(Magyar Közlöny, 2005/137. szám)

Az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok

A hatóság az elektronikus ügyintézés során az ügyfél elektronikus dokumentumnak minősülő beadványát akkor fogadja be, ha a beadvány olyan formátum alapján készült, amely formátumra vonatkozó követelményeket nemzetközi szabványügyi szervezet vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamely szakosított intézménye tette közzé, vagy e követelmények ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetőek, továbbá az a formátum, amely alapján a beadvány készült, széleskörűen elterjedt, és biztosítja, hogy a beadványt egyértelműen és azonos tartalommal értelmezhessék. Az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályait tartalmazó 12/2005. (X. 27.) IHM rendelet november 1-jétől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2005/142. szám)

A papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályai

A papír alapú közokiratról, a papír alapú teljes bizonyító erejű magánokiratról és a papír alapú számviteli bizonylatról történő elektronikus másolat készítésének szabályait rögzíti a 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet. A jogszabály a papír alapú dokumentum, a papír alapú közokirat, a papír alapú, teljes bizonyító erejű magánokirat, a papír alapú számviteli bizonylat, az elektronikus másolat, a képi megfelelés és a másolatkészítő rendszer, valamint a tartalmi megfelelés fogalmi meghatározásán túl szabályozza a papír alapú dokumentumról történő elektronikus másolatkészítés általános szabályait.

(Magyar Közlöny, 2005/142. szám)

A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyei

A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre, valamint e létesítmények építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, illetve rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezésére, építésügyi hatósági és építésfelügyeleti ellenőrzésére született meg a december 4-én hatályba lépett 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet. A rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez a rendeletben felsorolt esetekben a bányafelügyelet engedélye szükséges.

A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyei:

- az elvi építési engedély,

- az építési engedély,

- a bontási (megszüntetési, felszámolási) engedély,

- a használatbavételi engedély,

- a fennmaradási engedély,

-a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély.

A jogszabály részletezi az egyes engedélyezési eljárások, a hatósági ellenőrzés és építésfelügyeleti intézkedések menetét, valamint a bírság kiszabásának eseteit, annak mértékét is.

(Magyar Közlöny, 2005/145. szám)

A költségvetési törvény végrehajtása

A 148-as Magyar Közlönyben jelent meg a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 2005. évi CXVIII. törvény.

(Magyar Közlöny, 2005/148. szám)

Könyvelők nyilvántartása

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló új szabályok szerint a könyvviteli szolgáltató számára kiállított igazolvány igazolja a nyilvántartásba vétel idejét, érvényességét, a gyakorolható tevékenység megjelölését is. A módosító szabályokat tartalmazó 234/2005. (X. 21.) Korm. rendelet november 1-jén lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2005/139. szám)

Európai szabadalom pótdíja

A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjai módosultak. A változást a 88/2005. (X. 28.) GKM rendelet tartalmazza.

Az európai szabadalom szövege magyar nyelvű fordításának pótdíja 53 400 forint, amelyet a fordításmeghirdetési és kinyomtatási díjon felül kell megfizetni.

A közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének évére eső fenntartási díj összege a felélesztett növényfajta-oltalom fenntartása tekintetében megkezdett naptári hónapok számának és a növényfajta-oltalom felélesztése évének sorszámával azonos sorszámú teljes évre a külön jogszabályban megállapított fenntartási díj egytizenkettedének a szorzata.

(Magyar Közlöny, 2005/143. szám)

Használt vagy sérült gépjárművek vámkezelésének díja

A 91/2005. (X. 28.) GKM-KvVM- PM együttes rendelet szerint az egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálata esetén az újrafelvételi eljárás díja megegyezik az elsőfokú eljárás díjával.

(Magyar Közlöny, 2005/143. szám)

Közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők névjegyzéke

Közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértőként ezentúl - a 33/1999. (X. 15.) KHVM rendeletben meghatározott személyeken kívül - az működhet, aki a gazdasági és közlekedési miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, illetve a környezetvédelmi és vízügyi miniszter megbízása alapján szakértői működésre jogosító engedélyt kapott, és a szakértői névjegyzékbe felvették.

A szakértői engedély iránti kérelmet - a 92/2005. (X. 28.) GKM-IHM- KvVM együttes rendelet szerint - az említett minisztériumokhoz kell benyújtani.

(Magyar Közlöny, 2005/143. szám)

A közlekedési hatósági eljárásokban a közvetítő díjazása

A külön jogszabályban meghatározott közlekedési hatósági eljárásokban a hatósági közvetítő munkadíja óránként 5000 Ft. Erről a november 1. óta hatályos 93/2005. (X. 28.) GKM rendelet rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2005/143. szám)

Közösségi és nemzeti támogatások esetén nincs méltányossági eljárás

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hatáskörébe tartozó közösségi, illetve nemzeti támogatási ügyekben újrafelvételi, méltányossági eljárásnak, a felügyeleti eljárás keretében pedig a határozat megváltoztatásának, illetve megsemmisítésének, valamint új eljárásra utasításnak nincs helye. Az erről szóló 237/2005. (X. 25.) Korm. rendelet november 1. óta hatályos.

(Magyar Közlöny, 2005/140. szám)

Veszélyes hulladékok szállításának ellenőrzése és ártalmatlanítása

A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22-én aláírt egyezmény módosítását a 240/2005. (X. 27.) Korm. rendeletben hirdette ki.

(Magyar Közlöny, 2005/142. szám)

Dohánytermékek gyártása, forgalmazása

A dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 102/2005. (X. 31.) FVM rendelet szabályait a Magyar Köztársaság területén előállított, továbbá forgalomba hozott dohánytermékekre és dohány-adalékanyagokra kell alkalmazni. A rendelet a fogalmak meghatározásán túl rögzíti a dohánytermékek gyártásának, importálásának és valamely tagállamból való behozatalának feltételeit, meghatározza a dohánytermékekben engedélyezett kátrány, nikotin és szén-monoxid legmagasabb értékét, a csomagoláson kötelezően feltüntetendő szöveget, a dohánytermékek forgalombahozatalának feltételeit, valamint a dohánytermékek gyártóinak, importálóinak adatszolgáltatási kötelezettségét.

(Magyar Közlöny, 2005/144. szám)

Útügyi hatósági díjak változása

Az útügyi hatósági eljárások díjai megváltoztak. A módosított díjszabást a 95/2005. (X. 31.) GKM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/144. szám)

Eredeti műalkotás átruházása után járó szerzői díj

2006. január 1-jétől eredeti műalkotás tulajdonjogának - első, a szerző részéről történő - műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E díjazásról a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt módosító 2005. évi CVIII. törvény szerint nem lehet lemondani.

Eredeti műalkotás a képzőművészeti alkotás (pl. kép, kollázs, festmény, rajz, metszet, nyomat, litográfia, szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl. falikárpit, kerámia, üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás, feltéve hogy azt maga a szerző készítette, vagy olyan másolat, amely eredetinek minősül. Eredetinek minősül a másolat, ha korlátozott számban a szerző maga készítette vagy az ő irányításával készült.

A szerzői díj mértéke a műalkotás - adót és más köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó - pénzben kifejezett vagy kifejezhető ellenértékének

- 5 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó részében,

- 3 százaléka a vételárnak az 50 000,01 és 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében,

- 1 százaléka a vételárnak a 200 000,01 és 350 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében,

- 0,5 százaléka a vételárnak a 350 000,01 és 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében,

- 0,25 százaléka a vételárnak az 500 000 eurónak megfelelő forintöszszeg feletti részében.

A díj mértéke nem haladhatja meg a 12 500 eurónak megfelelő forintösszeget.

A szerzői díjat a műkereskedő fizeti meg a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. Ha a tulajdonjog átruházását eredményező ügyletben több műkereskedő működik közre, a műkereskedők a díj megfizetéséért egyetemlegesen felelnek. A műkereskedő a szerzői díjat negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig köteles megfizetni.

A szerzői jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor járulékot kell fizetni. A járulék mértéke az adót és más köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó vételár öt százaléka. Nem kell a járulékot megfizetni, ha az eredeti műalkotás tulajdonjogát muzeális intézmény szerzi meg vagy ilyen intézménytől szerzik meg.

(Magyar Közlöny, 2005/138. szám)

Pénzügyi szervezetek hatósági felügyelete

November 1-jén megváltozott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény. Ettől az időponttól a 2005. évi CXIII. törvény értelmében a PSZÁF az Európai Bizottságnak írásban be kell jelentenie egyebek mellett a hitelintézet, illetve a biztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását, az olyan befektetési szolgáltató számára kiadott tevékenységi engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata vagy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, illetve biztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását.

A pénzügyi szervezeteknek felügyeleti díjat kell fizetniük, mely díj kiszámítását és bevallását külön jogszabályban meghatározott nyomtatványon kell teljesíteni.

A törvény meghatározza a felügyeleti hatósági eljárás szabályait, ezen belül az engedélyezés, az alapítási és a tevékenységi engedély megadására irányuló eljárás, a felügyeleti ellenőrzés, a piacfelügyeleti eljárás szabályait, valamint a felügyelet követendő eljárását a fogyasztói bejelentésekkel kapcsolatban.

(Magyar Közlöny, 2005/140. szám)

Hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló szervezetek auditálása

Az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezeteket auditáló csoportnak az eljárása során különösen vizsgálnia kell a kérelmező szervezeti felépítését, működési és eljárási szabályait, különösen a kérelmet megalapozó jogszabályoknak megfelelő eljárás(ok), szabályzatok meglétét, általános szerződési feltételeit.

(Magyar Közlöny, 2005/144. szám)

Országos Érdekegyeztető Tanács

Az Országgyűlésnek 2006. március 31-éig meg kell alkotnia az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, mint az országos foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztetés szervezetének létrehozására és működésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Az Országgyűlés a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben nem alkotta meg ezeket a szabályokat, ezért az Alkotmánybíróság a 40/2005. (X. 19.) AB határozatban kötelezte az Országgyűlést az alkotmányellenes mulasztás megszüntetésére.

(Magyar Közlöny, 2005/138. szám)

Birtokfejlesztési hitelhez járó kamattámogatás

Ezentúl birtokfejlesztési hitel jogcím alapján kamattámogatás vehető igénybe olyan jelzálog-hitelintézettől vagy jelzálog-hitelintézeten keresztül a minisztérium külön közleményében megnevezett hitelintézetektől felvett hitelhez, amelyet önálló helyrajzi számmal rendelkező legalább 1 hektár termőföld (szántó, szőlő, gyümölcsös, valamint gyepművelési ágú terület) tulajdonjogának adásvétel jogcímén történő megszerzéséhez használnak fel, legfeljebb 300 hektár vagy 6000 aranykorona értékű földtulajdon-illetőség eléréséig.

Kamattámogatásra a 95/2005. (X. 25.) FVM rendelet szerint az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki

- magánszemély vagy egyéni vállalkozó, vagy

- az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről szóló 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet mellékletének III. 1.3. fejezete szerinti fiatal agrárvállalkozó, vagy

- felsőfokú agrárvégzettséggel rendelkező pályakezdő egyéni vállalkozó.

A hitelprogram keretében a kérelmező által felvett kamattámogatásban részesülő hitel

- összege kérelmezőnként legalább 1millió forint, de legfeljebb 50 millió forint lehet,

- a futamideje legalább 5 év, de legfeljebb 20 év lehet, kétéves tőketörlesztési türelmi idő biztosításával,

- kamata nem haladhatja meg a szerződéskötés időpontjában érvényes 5, illetve 10 éves futamidejű magyar államkötvények Államadósság Kezelő Központ Rt. által közzétett átlagos hozamának 1,75 százalékponttal növelt mértékét, amelyet a hitelszerződésben fel kell tüntetni.

Amennyiben a hitelt a kérelmező nem rendeltetésszerűen használja fel, az igénybe vett kamattámogatás jogosulatlan támogatásnak minősül.

A kérelmező a kamattámogatást negyedévente igényelheti a 0511. számú „Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről” nyomtatványt az illetékes adóhatóságtól, amelyet a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A kérelmezőnek a jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanerre a számlára kell visszafizetnie az adóhatóság elrendelése alapján.

(Magyar Közlöny, 2005/140. szám)

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter új díjat - Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj - alapított, melyet először 2006. március 15-én adnak át. A díjalapításról rendelkező 103/2005. (XI. 4.) FVM rendelet szerint a szakminisztérium felügyelete alá tartozó területeken minőségügyben folytatott kiemelkedő tevékenység elismeréseként, pályázat útján ítélhető oda a díj. A rendeletben meghatározott szervezetek pályázat útján, a pályázati felhívásban szereplő részletes feltételek együttes fennállása esetén nyerhetik el.

(Magyar Közlöny, 2005/145. szám)

Növényvédő szerek forgalombahozatalának engedélyezése

A növényvédő szerek forgalombahozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló korábbi szabályok módosításával a 96/2005. (X. 27.) FVM rendelet bővíti a szakhatósági állásfoglalás kötelező tartalmát, és részben újraszabályozza azokat az előírásokat, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szer forgalombahozatalát és felhasználását.

(Magyar Közlöny, 2005/142. szám)

Növényvédőszer-maradék ellenőrzésének szabályai

A megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatok rendszeresen ellenőrzik a növények és növényi termékek növényvédőszer-maradékát a termőhelyeken betakarításkor és szüretkor, a raktárakban kitároláskor, a nagybani gyűjtőhelyeken, a kereskedelmi, valamint a behozatali forgalomban - fogalmaz a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló korábbi rendeletet módosító 46/2005. (X. 28.) EüM-FVM együttes rendelet. Az ÁNTSZ - szükség esetén az ellenőrzésre és a zárolásra feljogosított más hatóság szakhatósági állásfoglalásának beszerzése után - határozattal dönt a növények és növényi termékek további forgalmazhatóságáról, felhasználhatóságáról, illetve indokolt esetben a környezetvédelmi előírásokat betartó megsemmisítéséről.

(Magyar Közlöny, 2005/143. szám)

Földművelésügyi rendeletek módosítása

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaival öszszefüggően módosultak egyes földművelésügyi ágazati miniszteri rendeletek. A 97/2005. (X. 28.) FVM rendelet alapján változott a kisajátítási terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról szóló 11/1977. (III. 11.) MÉM rendelet, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet, a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet, a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet, a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet, valamint a növényvédő szerek forgalombahozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet.

 (Magyar Közlöny, 2005/143. szám)

Mezőgazdasági termékeink megismertetése

Mezőgazdasági termékek harmadik országokban és belső piacon történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos pályázatok kiválasztásának, a versenyeztetési eljárás feltételeinek szabályait módosítja a 100/2005. (X. 28.) FVM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/143. szám)

Gabona intervenciója

A gabona-intervencióban történő részvétel feltétele az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti regisztráció.

Az intervenciós időszakon belül a 101/2005. (X. 28.) FVM rendelet 1. mellékletében meghatározott mennyiségi előírásoknak megfelelő, az Európai Unió területén betakarított, homogén, per-, teher- és igénymentes, a rendelet 1. mellékletében szereplő vámtarifaszámok alá tartozó gabonát annak tulajdonosa, valamint a felajánlott árura vonatkozóan rendelkezési joggal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság az MVH honlapján közzétett ajánlati formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával felajánlhatja intervencióra. A felajánlott gabonát az ajánlaton megjelölt tárolás helyén szállítható állapotban, elkülönítve kell tárolni.

(Magyar Közlöny, 2005/143. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére