Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel érvényesíthető a pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló követelés. Kizárólag fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni a pénz fizetésére irányuló olyan követelést, amelynek összege a kettőszázezer forintot nem haladja meg, akkor, ha van olyan bíróság, amely illetékes a fizetési meghagyás kibocsátására.
A fizetési meghagyás csak bizonyos feltétel megléte esetén bocsátható ki a bíróság által, azaz akkor, ha a kötelezett belföldön ismert lakóhellyel (tartózkodási hellyel vagy székhellyel) rendelkezik.
Kérelem
Alaki, tartalmi kellékek
A fizetési meghagyás iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni. (A nyomtatvány a bíróságokon félfogadási időben ingyenesen beszerezhető.) A kérelemre egyebekben egyes, a keresetlevél benyújtásával kapcsolatos előírások is alkalmazandók. Amennyiben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem ingó dolog kiadására irányul, úgy abban azt a pénzösszeget is meg kell jelölni, amelyet a jogosult (kérelmező) a dolog helyett elfogadna az adós teljesítése esetére.
Többes kérelem
A kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelés tekintetében együttesen is előterjeszthető. Amennyiben a követelés több kötelezettet terhel, úgy az egyes kötelezetteket terhelő összegeket határozottan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség esetében pedig a kérelemben ezt kell feltüntetni.
Hiánypótlás
Előfordulhat, hogy a jogosult a kérelmet nem az arra rendszeresített űrlapon terjesztette elő, vagy nem megfelelően töltötte ki azt, illetve nem csatolta a szükséges példányszámban. Ilyenkor a bíróság a hiányok pótlására hívja fel a kérelmezőt.
A kérelem elintézése
Írásunkban részletesen nem térünk ki a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem bírósági intézésének szabályaira, azok közül kizárólag azokra utalunk, amelyek az eljárásban szereplő felek jogérvényesítéséhez esetlegesen szükségesek lehetnek.
Kézbesítés
Az elmondottak alapján fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a fizetési meghagyást - a jogosult külön kérelme hiányában – csak a kötelezett részére kell kézbesíteni. A bíróság a fizetési meghagyást a jogosultnak is kézbesítteti azonban akkor, ha azt a kérelmétől eltérően bocsátja ki.
Eljárás keresetlevél benyújtása esetén
Mint arról korábban már szóltunk, kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a kettőszázezer forintot nem haladja meg abban az esetben, ha van olyan bíróság, amely a fizetési meghagyás kibocsátására illetékes. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a fenti feltételek fennállása esetén a jogosult mégis keresetlevelet nyújt be a bírósághoz, akkor azt a bíróság fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemként intézi el. Megjegyezzük azonban, hogy a bíróság elnöke mind ebben az esetben, mind pedig fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem esetében a fizetési meghagyás kibocsátása nélkül az ügy tárgyalására tűzhet ki határnapot, ha megítélése szerint a követelésnek nincs jogalapja, fennállása kétségesnek mutatkozik, vagy a követelés jogszabály megkerülésére irányul. Ilyenkor a bíróság felhívja a jogosultat, hogy nyolc nap alatt az illetéket a peres eljárás illetékére egészítse ki, mert különben az eljárást megszünteti.
A fizetési meghagyás kibocsátása
A bíróság a fizetési meghagyást az ellenfél meghallgatása nélkül, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül bocsátja ki.
Ellentmondás a fizetési meghagyással szemben
Az ellentmondás határideje
A Pp. garanciális rendelkezése, miszerint a fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt nap – váltón alapuló követelés esetében három nap – alatt a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál írásban ellentmondással élhet, hiszen lehetséges, hogy az vagy jogalapjában, vagy pedig összegszerűségében nem fedi a tényleges helyzetet.
Részjogerő
Abban az esetben, ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik.
Méltányossági, kijavításra irányuló kérelem
Lényeges, hogy nem minősül a fizetési meghagyás megtámadásának az, ha a kötelezett a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztásnak vagy az összeg részletekben való megfizetésének engedélyezését kéri. Nem tekinthető továbbá a fizetési meghagyás megtámadásának az annak kijavítására irányuló kérelem sem.
Eljárás a teljesítés valószínűsítése esetén
Ha a kötelezett az ellentmondásban – amelyet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél az eljárásban érdekelt – okirati bizonyítékkal valószínűvé teszi, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kibocsátását követően már teljesítette, a bíróság az okirati bizonyíték másolatának csatolásával felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. A jogosult elismerése esetén, illetőleg a nyilatkozat megtételének elmulasztása esetében a bíróság megszünteti az eljárást. A bíróság minden más esetben tárgyalást tűz ki azzal, hogy ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelését leszállítja, tárgyalást csak erre a követelésre kell kitűzni.
Pertársaságra vonatkozó szabályok alkalmazása
Ha több kötelezett ellen kibocsátott fizetési meghagyás esetében a kötelezettek egyike terjeszt elő ellentmondást, ennek hatályára a pertársaságra vonatkozó Pp.-beli szabályok megfelelően irányadók.
Az ellentmondás tartalma
A kötelezettnek a követelésre az ellentmondásban nyilatkoznia kell, és elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket, valamint ezek bizonyítékait; okirati bizonyítékait eredetiben vagy másolatban csatolnia kell. A kötelezett ellentmondását (nyilatkozatát) jegyzőkönyvbe is mondhatja a bíróság előtt.
Abban az esetben, ha az ellentmondás nem felel meg az előző bekezdés rendelkezéseinek, vagy egyébként kiegészítésre szorul, az ellentmondás elutasításának ebből az okból nincs helye, az elnök azonban a Pp. 124. §-a alapján intézkedhet a tárgyalás előkészítése iránt.
Megjegyezzük, hogy az előzőekben ismertetett Pp.-beli rendelkezés a gyakorlatban sok esetben visszaélésre és perelhúzásra ad alkalmat. A fizetési kötelezettség teljesítésének elodázása érdekében ugyanis nem ritka az az eset, amikor a kötelezett csak azt jelzi a bíróság felé, hogy ellentmondással él. A bíróság a Pp. alapján nincs abban a helyzetben, hogy elutasíthassa az ellentmondást, amelyről gyakran egy évvel később derül ki, hogy az teljesen alaptalan volt. Úgy gondoljuk, hogy ezt a lehetőséget legalább a jogi képviselővel eljáró fél részére nem célszerű biztosítani.
A szabályszerű ellentmondás joghatása
A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A bíróság felhívja a jogosultat, hogy az illetéket nyolc napon belül a peres eljárás illetékének összegére egészítse ki. Ennek elmulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti. Az illeték kiegészítése esetében a bíróság az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi. Ha az alperes a követelésre vonatkozó nyilatkozatát az ellentmondással együtt már benyújtotta, annak másodpéldányát az idézéssel kézbesíttetni kell a felperesnek.
Elkésett ellentmondás
Ha a kötelezett az ellenmondásra nyitva álló 15 napos – váltóügyekben 3 napos – határidőt követően nyújtja be az ellentmondást, a bíróság hivatalból elutasítja azt. Természetesen a késedelmes félnek lehetősége van arra, hogy mulasztását a Pp. igazolásra vonatkozó szabályai szerint kimenthesse.
Jogerős fizetési meghagyás elleni jogorvoslat
Abban az esetben, ha a kötelezett a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással nem támadja meg, a bíróság a meghagyásnak a kérelem előterjesztésével egyidejűleg evégből benyújtott példányát jogerősítési záradékkal látja el, és így kézbesítteti a jogosultnak.
A fentiek szerint jogerősítési záradékkal ellátott fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, s ellene a Pp. XIII. fejezetének – perújításra vonatkozó – megfelelő alkalmazásával perújításnak van helye.
A perújítás esetei
A jogerős fizetési meghagyás ellen perújításnak van helye a következő három esetben:
– a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság az eljárásban nem bírált el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna - ez esetben a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette;
– a fél a határozat meghozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett vesztes – ilyenkor perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki;
– az eljárásban hozott határozatot megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.
A perújítási kérelem előterjesztésének határideje
A perújítási kérelem hat hónap alatt terjeszthető elő. A határidőt a megtámadott határozat - esetünkben fizetési meghagyás – jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. (A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűsíteni.)
A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani azzal, hogy a kérelem jegyzőkönyvbe mondására is lehetőség van.
A kérelem elutasítása hivatalból
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ha a perújítási kérelmet a megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból utasítja el.
A kérelem tartalma
A beadványban meg kell jelölni azt a határozatot (jogerős fizetési meghagyást), amely ellen a perújítás irányul, s annak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait. Amennyiben a kérelmet a megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, úgy a késedelem okát is meg kell jelölni.
Igényérvényesítés végrehajtási eljárásban
Elképzelhető, hogy a jogerős fizetési meghagyás ellenére a kötelezett mégsem tartozik a jogosultnak. Előfordulhat ez olyankor például, amikor a jogerősítés a Nem kereste jelzéssel viszszaérkezett, és emiatt szabályszerűnek tekintett a kézbesítés eredménye, és a kötelezett perújítással, igazolással a feltételek hiányában már nem élhet. Ilyenkor a végrehajtási szakban lehetősége van annak igazolására, hogy nem tartozik a kérelmezőnek.
A követelés csökkenésének, megszűnésének bejelentése
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) lehetőséget ad a követelés megszűnésének és csökkenésének bejelentésére az adós részére is.
A Vht. vonatkozó rendelkezése alapján ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből bizonyos összegeket fizessen be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak.
A végrehajtási eljárás befejeződése
Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.
Az ügy beterjesztése a bírósághoz
Abban az esetben viszont, ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a Vht. 34. §-ának (5) bekezdésében említett összegek (meg nem fizetett illeték, állam által előlegezett költség, a megyei bírósági végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalány, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeg) megfizetésére akkor is, ha őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.
Perindítás a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt
Végül amennyiben a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismerte el, úgy az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.
Pertársaság
* Több felperes együtt indíthat pert, illetőleg több alperes együtt perelhető, ha a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne; a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, illetve a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége az illetékességre vonatkozó különleges szabályok alkalmazása nélkül is megállapítható mindegyik alperessel szemben. * Az előzőek során elsőként meghatározott feltételrendszer alá eső pertársaság esetében bármelyik pertárs perbeli cselekményei – az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve hogy mulasztását utóbb nem pótolta. Ha az említett pertársaságfajta alá eső pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. * Az első bekezdés második két pontja alá tartozó pertársaság esetében egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára. E pertársaság esetén a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell; a tárgyalás esetleges elkülönítése esetén azonban mellőzhető a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése.
A keresetlevél benyújtására irányadó szabályok alkalmazása fizetési meghagyásos eljárásban
* A beadványokon fel kell tüntetni a bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, továbbá a felek nevét, lakóhelyét és a per tárgyát, a folyamatban levő ügyekben pedig ezenfelül a bírósági ügyszámot is. * A beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van; ha több félnek közös képviselője (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. * Ügyvédi képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátnia. * A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál is jegyzőkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni, valamint az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a keresetet, illetőleg a kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. * Folyamatban levő ügyben szóbeli kérelmeket – feltéve, hogy a törvény másként nem rendelkezik – jegyzőkönyvbe mondani a perbíróság, továbbá a fél lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes helyi bíróság előtt lehet; az előző bekezdések rendelkezései egyébként ilyenkor is megfelelően irányadók. * A kérelemben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot; a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; a bíróság döntésére, illetve a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló határozott kérelmet, továbbá, hogy a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt-e folyamatban. * A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges. * Kötelező jogi képviselet esetében a keresetlevélhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását, illetve a képviseleti jogot igazolni kell.
Mulasztás igazolása polgári eljárásban
* Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon – hibáján kívül – nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei általában igazolással orvosolhatók. * Igazolásnak nincs helye, ha azt a Pp. kizárja, a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár; a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el. * Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. * Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. * Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban az igazolási kérelem sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárásnak vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését az ellenfél meghallgatása nélkül, hivatalból is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre utóbb megváltoztathatja. * Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni lehet.
Bírósági intézkedések a tárgyalás előkészítése érdekében
* Abíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az ügy áttételének, illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, és ehhez képest megteszi a szükséges intézkedéseket. * A bíróság a keresetlevelet – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a Pp. szerinti kötelező elemeket – amelyeket korábban már ismertettünk -, illetve ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését. * Ha az előzőekben foglaltak megtételére nincs szükség, illetőleg a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, és így a keresetlevél alkalmas a tárgyalás kitűzésére, a bíróság az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében további intézkedéseket tehet a tárgyalás előkészítésére – például más hatóságtól, szervezettől beszerezhet iratokat, lefolytathat előzetes bizonyítást, ideiglenes intézkedést foganatosíthat stb. Ilyen intézkedéseknek a tárgyalás kitűzése előtt, valamint az eljárás során szükség esetén bármikor helye van. * A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A határnapra a feleket a keresetlevél, illetőleg ha jegyzőkönyv készült, akkor annak másolata egyidejű kézbesítése mellett megidézi. Ha a keresetlevél csak a bíróság – fentiek szerinti – intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, akkor a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.
Illetékfizetési szabályok
* A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Ha az eljárás tárgyának értéke az előzőek szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 250 000 forint, a nemperes eljárásban 125 000 forint; a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt: első fokon indult peres eljárásban 350 000 forint, nemperes eljárásban pedig 175 000 forint, fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 200 000 forint, nemperes eljárásban pedig 120 000 forint, az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 400 000 forint, nemperes eljárásban 300000 forint; a Legfelsőbb Bíróság előtt: fellebbezési eljárásban 500 000 forint, felülvizsgálati eljárásban 600 000 forint. * Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. * Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár. * Az előzőekben meghatározott illetékalap után az illeték mértéke peres eljárásban 6 százalék, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint; fizetési meghagyásos eljárásban 3 százalék, de legalább 3000 forint, legfeljebb 450000 forint; a végrehajtási eljárásban 1 százalék, de legalább 3000 forint, legfeljebb 150 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3 százalék, de legalább 8000 forint, legfeljebb 450 000 forint; a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 százalék, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint