Banki szolgáltatások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 92. számában (2005. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Magánszemélyként és vállalkozóként egyaránt mind gyakrabban kell igénybe vennünk a bankok szolgáltatásait. Érdemes tehát elgondolkodni azon, hogyan tudnánk egyszerűsíteni pénzügyeink intézését. Természetesen akkor tudunk jól dönteni és a ténylegesen sokféle lehetőséget jól kihasználni, ha tisztában vagyunk vele, mit akarunk, mit várunk el és mit nyújtanak számunkra a bankok. Ehhez viszont ismerni kell a szolgáltatásokat, azok tartalmát és feltételeit, s nem utolsósorban költségvonzatát.

A bankok szolgáltatásai alapvetően két nagy csoportot alkotnak: lehetnek pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, valamint értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatások. Utóbbi csoport nem jelenik meg minden bank szolgáltatásai között, a nagy kereskedelmi bankok azonban nyújtanak ilyeneket is.

Bankok pénzügyi szolgáltatásai

Az úgynevezett pénzügyi szolgáltatások a következő 10 szolgáltatástípust ölelik fel:

- pénzforgalmi szolgáltatások,

- hitel- és pénzkölcsön,

- betét gyűjtése,

- pénzügyi lízing,

- készpénz-helyettesítő fizetési eszközök (pl. bankkártya) kibocsátása és ezzel kapcsolatos szolgáltatások,

- kezesség és bankgarancia vállalása, egyéb bankári kötelezettségek vállalása,

- valutával, devizával, csekkel kapcsolatos tevékenységek,

- letétkezelés, széfszolgáltatás,

- hitelreferencia-szolgáltatás,

- készpénzátutalás,

-magánnyugdíjpénztárak részére vagyonkezelés.

Bankok kiegészítő pénzügyi szolgáltatásai

A kiegészítő pénzügyi szolgáltatások köre szűkebb, mindössze négy szolgáltatástípus tartozik ide:

- pénzváltási tevékenység,

- elszámolásforgalmi ügyletek,

- pénzfeldolgozási tevékenység és

-pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

Pénzforgalmi szolgáltatások

A mindennapokban leggyakrabban használt, illetve a tranzakciók számát tekintve is a legterjedelmesebb szolgáltatáscsoportot a pénzforgalmi szolgáltatások képezik, amelyek a következők:

- bankszámlák nyitása,

- bankszámlák vezetése,

- átutalási megbízások teljesítése,

- beszedési megbízások teljesítése,

- egyéb fizetési megbízások teljesítése, mindenekelőtt a készpénzkifizetés, a készpénzbefizetések elfogadása.

Bankszámla nyitása

Bankszámla nyitása és használata minden vállalkozás számára kötelező, függetlenül a vállalkozás jogi formájától. Még az egyéni vállalkozó is köteles bankszámlát nyitni, és meghatározott pénzmozgásokat (áfabefizetés, szja- és tb-befizetés stb.) kizárólag csak bankszámla felhasználásával, átutalással teljesíthet. A magánszemélyek szabadon dönthetnek arról, nyitnak-e bankszámlát.

Blankettaszerződés

Bankszámla csak bankszámlaszerződés megkötésével nyitható és használható. Ehhez a bankok kivétel nélkül előre kidolgozott, úgynevezett blankettaszerződést alkalmaznak, hiszen a nagy tömegű szerződés kezelése más módon nem is lenne lehetséges.

Változó bankszámla-kondíciók

A kondíciókat az úgynevezett kondíciós listák tartalmazzák, amelyek általában a szerződések elválaszthatatlan részét képezik. Gyakorlati megfontolások alapján a kondíciós listákat nem adják át, illetve nem küldik meg minden érintett ügyfelüknek a bankok, mivel a kondíciók változhatnak.

A kondíciós lista az alábbiakat tartalmazhatja:

- a számlán a nyitáskor elhelyezendő minimális összeg meghatározása (nem ritka, hogy a bankok eltekintenek attól, hogy induló összeget kelljen elhelyeznie a számlatulajdonosnak),

- számlavezetési díj (általában havonta, egyes bankok negyedévente számítják fel, összege bankonként eltérő),

- a számlakivonat készítésének gyakorisága (Kétféle megoldás a jellemző: vagy havonta készül számlakivonat a tárgyhavi összes számlamozgásról, tételesen, vagy minden számlamozgásról külön kivonat készül. Ez utóbbi megoldást gyakran alkalmazzák vállalkozások részére a bankok, hiszen számukra fontos a naprakész egyenlegismeret ahhoz, hogy likviditásukat megőrizhessék, pénzügyi tranzakcióikat megfelelően tervezhessék.),

- a bankszámlán levő aktuális egyenlegért fizetendő - látra szóló - kamat, amely természetesen mindig kisebb, mint a betéti kamat, hiszen a le nem kötött pénzösszeget a számlatulajdonos bármikor felhasználhatja, akár részben, akár pedig teljes egészében,

- számlakivonat készítésének díja (általános gyakorlat, hogy havi egy számlakivonat készítése ingyenes, a többi kivonatért fizetni kell).

A bankszámlanyitás tudnivalói

Bankszámlaszerződéssel kétféle típusú bankszámla nyitható és használható: a magánszemélyek által a lakossági bankszámla, a vállalkozások által pedig a pénzforgalmi bankszámla. Nincsen akadálya annak, hogy magánszemély is pénzforgalmi bankszámlát nyisson, gyakorlatban azonban ritka az igény ilyen szolgáltatásra. A bankszámla akkor minősül pénzforgalmi bankszámlának, ha ezzel az elnevezéssel nyitják meg, tehát a bankszámlaszerződésben rögzítik, hogy meghatározott számú számlát pénzforgalmi bankszámlának kér tekinteni az ügyfél.

Egy bankszámlaszerződéssel általában több bankszámla is megnyitható és használható, akár forintalapú, akár devizaalapú bankszámláról van szó.

A bankszámlaszerződést mind a banknak, mind az ügyfélnek alá kell írnia. Az aláírással kapcsolatban vállalkozások esetében okozhat problémát az aláírási jogosultság, mert nemritkán összetévesztik a képviseleti jogosultságot a más bankban bejelentett, de csak a bankszámla feletti rendelkezésre jogosító aláírási joggal. Hasonló probléma, amikor a társaság tulajdonosa kívánja aláírni a szerződést, bár nem ő a képviseletre jogosult.

A bankszámla vezetése a bankszámlaszerződés feltételei szerint történik. Maga a szerződés törzsszövege általában rövid, elsősorban az azonosító adatokat (ügyfél neve, személyi azonosító adatai, illetve cégjegyzékszáma, lakcíme, illetve székhelye) és az ügyfélspecifikus adatokat (bankszámlák száma, devizaneme stb.) tartalmazza. A szerződésnek elválaszthatatlan része a kondíciós lista, amelyből a szolgáltatással kapcsolatos aktuális költségek, díjak ismerhetők meg, valamint az üzletszabályzat, illetve az általános szerződési feltételek.

Ahhoz, hogy megalapozottan tudjunk dönteni bankszámlaszerződés megkötéséről, érdemes összehasonlítani a bankok által meghatározott, a bankszámla megnyitásával és vezetésével kapcsolatos feltételeket.

Rendelkezés a bankszámla felett

A bankszámla felett megbízással rendelkezhet a bankszámlaszerződést aláíró számlatulajdonos, továbbá a számlatulajdonos meghatalmazottja, illetve megbízottja. A rendelkezés az úgynevezett átutalási megbízással, illetve az elektronikus csatorna igénybevétele esetén az adott csatorna (pl. internet, mobiltelefon) megfelelő használatával lehetséges.

A bankok - mind a terhelések, mind a jóváírások esetében - a pénzforgalmi jelzőszámot tekintik alapazonosítónak. Ha a pénzforgalmi megbízáson nem szerepel pénzforgalmi jelzőszám, illetve szerepel, de az nem azonosítható, akkor a bankot illeti meg a választás lehetősége: elvégezheti a jóváírást vagy a terhelést a számlatulajdonos neve alapján, vagy megtagadhatja akár a jóváírást, akár a terhelést. Nyilvánvaló, hogy a döntéséért a bank felel.

A számlatulajdonos a bankszámlája felett - a jogszabályban rögzített kivételekkel - szabadon rendelkezik. Kivételt a következő esetek jelentenek:

- a csődeljárás, végelszámolás, felszámolás keretében, meghatározott értékhatár felett a bank csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával fogadhat el rendelkezéseket,

- a meghatározott célra lekötött, illetve elkülönítve kezelt olyan pénzeszközök, amelyek a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól már kikerültek (pl. bankletét, kezességvállalással vagy fedezetigazolással kapcsolatos lekötés), ezek az összegek a lekötöttség tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel,

- a bank a számlatulajdonos rendelkezése nélkül, vagy akár rendelkezése ellenére is, megterheli a bankszámlát pénzfizetésre szóló, végrehajtható bírósági és államigazgatási határozat alapján, illetve jogszabályban meghatározott más esetekben is,

- a bank a számlatulajdonos rendelkezése nélkül is megterhelheti az adós nála vezetett bankszámláját a pénzintézeti tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével. Ezt a jogosultságukat a bankok általában szerződéses rendelkezésként, gyakran az üzletszabályzatukba illesztve külön ki is kötik.

Bankszámla feletti rendelkezés - aláírási jog

A bankszámla felett az jogosult rendelkezni, akit jogosultként bejelentenek. A válaszból adódóan most már két kérdésre kell csak választ adni: ki jogosult bejelentést tenni, és kit jogosult bejelenteni.

Magánszámla feletti rendelkezési jog

Magánszemélyek bankszámlái esetében rendelkezésre jogosult a számlatulajdonos és az, akit a rendelkezésre meghatalmaz. A meghatalmazó és a meghatalmazott jogosultságát a bank minden esetben ellenőrzi, akár eseti, akár pedig állandó megbízás alapján kíván valaki rendelkezni. Speciális szabályok vonatkoznak a gyámra, illetve a gondnokra. A gyám a kiskorú törvényes képviselője, rendelkezéséhez a gyámhatóság hozzájárulása szükséges. A gondnokot olyan nagykorú személy mellé rendeli ki a bíróság, aki cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes. Mind a gyám, mind pedig a gondnok kizárólag olyan körben és mértékben jogosult rendelkezni a kiskorú, illetve a gondnokolt bankszámlája felett, ahogyan arról a gyámhatóság rendelkezett.

Vállalkozói számla feletti rendelkezési jog

Vállalkozások esetében a bankszámla feletti rendelkezés szabályai a következők. A rendelkezésre vonatkozó bejelentést maga a számlatulajdonos (egyéni vállalkozó), illetve a számlatulajdonos szervezet vezetője teheti meg. Azt, hogy ki minősül vezetőnek, az a jogszabály tartalmazza, amely az adott számlatulajdonos szervezetre vonatkozó szabályozást tartalmazza. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CIVL. törvényben (Gt.) nevesített szervezetek esetében a vezető a szervezet képviseletére jogosult személy. Kft.-k esetében az ügyvezető, a bt.-kben a beltag stb. AGt. hatálya alá nem tartozó szervezetek közül az alapítvány képviselője a kuratórium elnöke, egyesület esetén a megválasztott képviselő stb.

A vezető természetesen rendelkezhet a bankszámla felett. Hozzá kell azonban tenni, hogy úgynevezett jogi személyek esetében önállóan csak akkor, ha azt az adott szervezetre vonatkozó jogszabály így határozza meg, valakivel együtt, ha önálló képviseleti joga ebben a körben nincsen. Ezenkívül a vezető jogosult kijelölni aláírásra jogosult személyeket, de csak úgy, hogy közülük kettő együttes aláírása szükséges a bankszámla feletti rendelkezéshez. További megkötés, hogy egyes vállalkozástípusok esetében a vezető csak meghatározott személyeket, pl. csak a társaság alkalmazottait ruházhatja fel ilyen jogosítvánnyal. Fontos szabály, hogy a vezető a rendelkezési és bejelentési jogosultságot abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint az aláírását hitelt érdemlő módon (általában az aláírási címpéldánnyal, hiteles cégaláírási nyilatkozattal) igazolja.

A bankok a bejelentést írásban, általában saját maguk által kialakított formátumban, közismerten az aláíró kartonon fogadják el és veszik nyilvántartásba.

A vállalkozások érdekeit, ezzel együtt pedig a forgalombiztonság érdekeit védik azok a szabályok, amelyek rögzítik, hogy változás esetén a bankok kit tekintenek a bankszámla feletti rendelkezés jogosultjának:

- ha a vezető megbízása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezését a bank mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az új vagy más vezető másként nem rendelkezik,

- ha az adott szervezetre vonatkozó jogszabályból az következik, hogy a szervezetnek több vezetője van, akkor a bank bármelyik vezető bejelentését és rendelkezését érvényesnek fogadja el,

- ha a szervezet alapító okiratában, illetve legfőbb szervének határozatában a vezetők közül a bejelentésre egy vagy több személyt kizárólagosan jogosítottak fel, a bank az ekként feljogosított vezető, illetve vezetők bejelentését vagy rendelkezését fogadja el érvényesnek,

- több, egymásnak ellentmondó bejelentés közül a bank mindig a legutolsó bejelentést tekinti érvényesnek,

- ha vitatott, hogy az a személy, aki a bejelentést tette vagy éppen bejelentést kíván tenni, jogosult-e a szervezet képviseletére, a bank a bejelentés szempontjából azt tekinti a szervezet képviseletére jogosultnak, akit a hatályos cégnyilvántartás, illetőleg a szervezetre vonatkozó más nyilvántartás ilyenként tartalmaz.

Erre a szabályra különösen gondosan ügyelni kell a vezetőváltások esetében, hiszen a bank nem tehető felelőssé a számlaegyenleg esetleges „lenyúlásáért”, a számla „kiürítéséért”, ha a vállalkozás nem jelentette be időben és megfelelő formában a változást.

Bankszámlavezetés

A bankszámla használata biztosítja a pénzmozgásokhoz, jellemzően a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez a biztonságos eszközt. Bankszámlán keresztül lehetőség van egyszerű átutalásra, csoportos átutalásra, beszedési megbízás teljesítésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszközök alkalmazására. Mindezeken kívül alkalmas a bankszámla készpénztranzakciók lebonyolítására, ideértve mind a készpénzbefizetést, mind pedig a készpénzfelvételt, továbbá betételhelyezésre is.

Átutalás

Az egyszerű átutalást írásbeli megbízás - gyakorlatilag formanyomtatvány kitöltése alapján - végzi el a bank. Az elektronikus csatornák alkalmazása esetén az írásbeli megbízást az elektronikus csatorna sajátosságait figyelembe véve adott megbízás (pl. e-mail, sms, rögzített telefonüzenet) helyettesíti.

A csoportos átutalás írásbeli megbízás alapján, azonos jogcímenként kötegelve és benyújtva teljesíthető.

Beszedési megbízás

A beszedési megbízás ötféle lehet:

- az azonnali beszedési megbízás - közkeletű nevén prompt inkasszó - alapján a bank a jogosult javára és a kötelezett bankszámlájának terhére szed be meghatározott pénzösszeget (Ilyen megbízás azonban csak a jogszabályban tételesen felsorolt esetekben teljesíthető, nevezetesen, ha alkalmazását törvény vagy kormányrendelet írja elő - pl. az APEH, a VPOP stb. javára, jogerős bírósági ítéletben foglaltak végrehajtására -, illetve ha a kötelezett felhatalmazó levelet ad alkalmazására. A prompt inkasszó alkalmazása a gyakorlatban többször támaszt vitát az ügyfelek és a bankok között. Tipikusan azt nehezményezik, hogy a kötelezett számláját vezető bank nem fogadja be a beszedési megbízást, bár a visszautasítást a bank indokolni köteles. Jellemző elutasítási okok: nem megfelelő a jogcím megjelölése a beszedési nyomtatványon, nem csatolták a jogerős ítéletet/végzést, az ügyvéd a saját ügyvédi letéti számlájára kéri a teljesítést, de az ügyvédi megbízás erre kifejezetten nem terjed ki, nem megfelelő a jogszabály alapján kötelezően csatolandó nyilatkozat.),

- a csoportos beszedési megbízás alapján - a kötelezett felhatalmazásával - terheli meg a bank a kötelezett bankszámláját,

- a váltóbeszedési megbízás akkor nyújtható be, ha a váltót a váltójogi előírások szerint - lejáratkor - fizetés végett bemutatják az idegen váltó elfogadója, illetve a saját váltó kiállítója által megjelölt hitelintézetnél,

- határidős beszedési megbízás kizárólag a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére nyújtható be,

- okmányos meghitelezés - közismert nevén akkreditív - olyan kötelezettségvállalás az akkreditívet kibocsátó hitelintézet részéről, amelyben vállalja, hogy ha a kedvezményezett meghatározott határidőn belül a meghatározott okmányokat hozzá benyújtja, akkor az akkreditívben megjelölt összeget részére megfizeti, feltéve, hogy az okmányok megfelelnek az akkreditívben írtaknak.

Megbízások teljesítési sorrendje

A bankok csak akkor tudják teljesíteni akár az átutalási megbízásokat, akár pedig a beszedési megbízásokat, ha azokhoz megfelelő fedezet rendelkezésre áll. Ha a fedezet nem elegendő valamennyi megbízás teljesítéséhez, akkor a bank az érkezés sorrendjét veszi figyelembe, kivéve, ha a számlatulajdonos másként rendelkezik. Ilyen rendelkezést azonban a számlatulajdonos csak a jogszabályban fel nem sorolt rendelkezések körében és rendelkezések teljesítését követően adhat.

Ha a bank által vezetett folyószámlára, bankszámlára érkező jogszerű rendelkezéseket (megbízások és megkeresések) fedezethiány miatt nem tudja teljesíteni, azokat függőben tartja olyan módon, hogy a megbízásokat várakozási sorba helyezi, a hatályos pénzforgalmi szabályok szerint, a jövőbeni teljesítés céljából.

Teljesítésre nyitva álló időpont, VIBER

Minden bank köteles üzletszabályzatában, illetve hirdetményében meghatározni munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízásokat befogadja. Ezen belül kell meghatároznia azt az időpontot, ameddig a befogadott, illetve a bankhoz beérkezett megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat a tárgynapon - tehát még aznap - teljesíti.

Egyre szélesebb körben használják az úgynevezett VIBER-t. A rövidítés betűszó, amely a „valós idejű bruttó elszámolási rendszer” megjelölést takarja. Ebben a körben a fizetési megbízások teljesítése rövidebb, illetve magának a banknak kell úgy szerveznie saját belső munkáját, hogy a jogosult bankszámláján jóváírt összeg már fedezetül szolgáljon a számlatulajdonos által benyújtott bizonyos átutalási megbízások teljesítéséhez.

A bankszámlaszerződés megszűnése, megszüntetése

* A bankszámlaszerződés nem szűnik meg automatikusan, még akkor sem, ha kimerül a bankszámla, tehát nincs rajta pénz, az egyenleg nulla, vagy a számlatulajdonos hosszabb-rövidebb ideig nem használja. A bankszámlaszerződést meg kell szüntetnie a számlatulajdonosnak (akár magánszemély, akár vállalkozás) vagy a banknak, akár közös megállapodással, akár pedig egyoldalúan, felmondással. A megszüntetés gyakorlati jelentősége, hogy mindaddig, amíg a bankszámlaszerződést meg nem szüntetik, a bankszámla megmarad, és fizetni kell a számlavezetési díjat. * A bankok üzletszabályzata, vagy maga a bankszámlaszerződés tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogyan szüntethető meg a bankszámlaszerződés, és ezt követően mikor vehető fel a rajta levő egyenleg. A megszüntetés írásbeli bejelentéshez, illetve megállapodáshoz kötött, és rendszerint meghatározott időnek el kell telnie a megszüntetés bejelentésétől az egyenleg kifizetéséig.

Számlamegszűnés a tulajdonos halála esetén

* Speciális eset a magánszemély számlatulajdonos halála, mert az megszünteti a bankszámlaszerződést, az egyenleget pedig a bank köteles átadni vagy az úgynevezett haláleseti kedvezményezettnek, vagy a jogerős hagyatékátadó végzésben megjelölt örökösnek. * A gyakorlatban előfordul, hogy a vállalkozó magánszámlaként használja a vállalkozás bankszámláját. A probléma akkor keletkezik, ha a vállalkozó hirtelen meghal, és az örökös - vagy magát örökösnek tekintő - fel akarja venni a vállalkozás bankszámláján levő egyenleget, illetve annak egy részét, arra hivatkozva, hogy az őt illeti meg. Ha az örökösnek nem volt meghatalmazása már a vállalkozó életében a vállalkozás bankszámlája felett, ahhoz nem férhet hozzá, a vállalkozás bankszámláján levő egyenleg egyéni vállalkozó esetén is csak a közjegyző által kiadott és jogerős hagyatékátadó végzés alapján, az abban megnevezett örökösöknek, az ott megjelölt arányban fizethető ki. A társaságok (kft., bt. stb.) bankszámlája nem része a társasági tag hagyatékának. A társaság alapító okirata/alapszabálya/társasági szerződése rendelkezik arról, hogy a tag halála esetén a részesedése örökölhető-e és hogyan, ez azonban nem terjed ki a bankszámla egyenlege feletti rendelkezésre.

Beszedési megbízás teljesítése csőd-, a felszámolási és az adósságrendezési eljárások alatt

* A csőd-, a felszámolási és az adósságrendezési eljárások körében eltérő szabályok érvényesek a pénzforgalomra vonatkozó szabályokkal összehasonlítva. * E szabályok a következők: * csődeljárás esetén a fizetési haladékot (moratóriumot) tartalmazó végzés közzétételének napjától a fizetési haladék lejártáig a bank a csődeljárás alatt álló számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámlájáról csak átutalással teljesíthet bankszámlák közötti elszámolást, * az úgynevezett csődtörvényben meghatározott követelések érvényesítése érdekében azonban a bank köteles befogadni és teljesíteni a végrehajtható bírósági és közigazgatási határozat alapján benyújtott azonnali beszedési megbízást a fizetési haladék tartama alatt is. * A csődeljárás alatt álló számlatulajdonos köteles legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg a banknak bejelenteni a következőket: * azt az értékhatárt (keretösszeget), amelynek összegét meghaladó pénzforgalmi megbízások csak a csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, * a vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (pl. közjegyző által) igazolt aláírását. * Az adósságrendezési eljárás alatt álló számlatulajdonos a pénzügyi gondnok hitelt érdemlő módon igazolt aláírását legkésőbb az adósságrendezési eljárást megindító végzés közzétételével egyidejűleg köteles a saját, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szerv(ek) pénzforgalmi számláját vezető banknak bejelenteni. * A vagyonfelügyelő az ellenjegyzési jogát a pénzforgalmi rendelkezésre (megbízásra) rávezetett, a banknál bejelentett aláírással egyezően gyakorolhatja, „ellenjegyzem” szöveg mellé írva. * Acsődeljárás alatt álló számlatulajdonos köteles a banknak haladéktalanul bemutatni a fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító jogerős bírósági végzést. * Az adósságrendezési eljárás alatt a számlatulajdonos köteles a banknak haladéktalanul bemutatni az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló jogerős bírósági végzést. * A bank köteles a csődeljárás alatt álló számlatulajdonossal szemben a fizetési haladék lejártát követő naptól a csődeljárást megszüntető végzés közzétételéig, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés bemutatásáig terjedő időszakban benyújtott és a bejelentett értékhatárt meghaladó összegű beszedési megbízásokat teljesítés előtt megküldeni a vagyonfelügyelőnek, ellenjegyzés céljából. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a végrehajtható bírósági és közigazgatási határozat alapján benyújtott azonnali beszedési megbízásra. * A vagyonfelügyelő ellenjegyzésének kérését a bank köteles a terhelési jogának gyakorlása előtt is alkalmazni. * Ha valamely vállalkozás végelszámolási eljárás hatálya alá kerül, azt köteles bejelenteni valamennyi olyan banknak, amelynél pénzforgalmi bankszámlát vezet.

Meghatározott ügyfélkörnek ajánlott számlacsomagok

* A bankok kínálnak speciális számlaszolgáltatásokat meghatározott ügyfélcsoportoknak. Tipikusan ilyen: az ügyvédi letéti számla, a végrehajtói letéti számla, a közjegyzői letéti számla, valamint az utazásszervezők, illetve a munkaerő-közvetítők számára nyitott speciális számla. Mindegyik azt a célt szolgálja, hogy elhelyezhessék azokat a pénzösszegeket, amelyek nem a számlatulajdonost, hanem a számlatulajdonos ügyfeleit illetik meg, tehát a vállalkozó saját pénzétől elkülönítve kell kezelni őket. * A bankok általában vállalják egyedi konstrukciójú bankszámla vezetését. Ilyen pl. az úgynevezett automatikus feltöltésű bankszámla, az escrow számla, egy-egy ügylethez nyitott bankszámla, amely biztosítja, hogy csak meghatározott feltételek megléte esetén lehet hozzáférni a számlán elhelyezett összeghez.

Készpénz-helyettesítő fizetési módok

Közismert, hogy a készpénzforgalom jelentősen visszaszorult, ugyanakkor jelentősen elterjedtek a készpénz-helyettesítő fizetési módok. Közülük a bankszámlákhoz kapcsolódva a bankszámlák közötti mozgások - átutalások - a legnagyobb számúak. Nem elhanyagolhatók azonban az egyéb „helyettesítő” eszközök sem, amelyek közül kettő érdemel kiemelt figyelmet: a csekk és a bankkártya.

Csekk

A csekk egyáltalán nem új fizetési eszköz, Magyarországon azonban az elmúlt évtizedekben csak szűk körben használták. Ma elsősorban a vállalkozások ismerik.

A csekk mint értékpapír

A csekk maga egy sajátos, pénzkövetelést megtestesítő értékpapír. Ezen az okiraton a kibocsátója arra utasít valamely bankot, amelynél követelése van, hogy a csekk alapján fizessen meghatározott pénzösszeget a csekken meghatározott személynek, vagy ennek hiányában a csekk bemutatójának. A csekknek két fajtája ismert: a bemutatóra szóló és a névre szóló csekk.

A csekk szigorú alakiságokhoz kötött értékpapír, amelynek rendelkeznie kell az alábbi kellékekkel:

- a csekk elnevezés az okirat szövegében, az okirat kiállításának nyelvén,

- a meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás,

- a fizetésre kötelezett (címzett) neve,

- a fizetési hely megjelölése,

- a csekk kiállítási napjának és helyének megjelölése,

- a kibocsátó aláírása.

Csekkszámlaszerződés

A csekk kibocsátásának alapja a kibocsátónak egy bankkal kötött csekkszámlaszerződése. A csekkszámlaszerződésben a csekk kibocsátója azt a kötelezettséget vállalja, hogy a banknál számlát nyit, és azon elhelyezi a szerződésben meghatározott összeget. E kötelezettsége teljesítésével megnyílik a joga arra, hogy a számlán levő követeléséről az általa kibocsátott csekk útján rendelkezzék. Abank kötelezettsége az, hogy a csekkben foglalt, fizetésre szóló meghagyást a számlakövetelés erejéig teljesítse, természetesen a csekkjogi szabályok által meghatározott keretek között.

A jogszabály értelmében a hiányzó csekk-kellékek vonatkozásában bizonyos vélelmek érvényesülnek:

- külön megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet kell fizetési helynek tekinteni,

- ha a kiállítás helye hiányzik, a csekket úgy kell tekinteni, mintha azt a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki.

A csekk szólhat:

- megnevezett személyre, mégpedig kétféleképpen, vagy „rendeletére” záradékkal, vagy e záradék nélkül,

- megnevezett személyre „nem rendeletre” vagy azzal azonos értelmű záradékkal,

- bemutatóra.

A csekkben nincs helye kamatkikötésnek. Ha mégis rávezetik, azt nem írottnak kell tekinteni.

Felelősségi szabályok a csekkjogban

A csekk kifizetéséért kizárólag a csekk kibocsátója felelős a csekkbirtokossal szemben. Minden olyan kikötést, amellyel a kibocsátó ezt a felelősségét kizárja, ugyancsak nem írottnak kell tekinteni.

A csekkjogi szabályokból következik, hogy a címzett bank köteles ugyan fizetést teljesíteni, de csak a csekk kibocsátójával kötött csekkszámlaszerződés alapján, az abban foglalt feltételekkel, tehát a fedezet erejéig. A csekk birtokosával szemben azonban egyéb kötelezettség nem terheli. A csekk birtokosa csekkjogi szempontból kizárólag a csekk kibocsátójával szemben érvényesítheti a követelését.

A csekk engedményezése

A csekk alkalmazásának egyik előnye, hogy a megnevezett személyre szóló csekk úgynevezett forgatmány útján átruházható, feltéve hogy nem szerepel rajta a „nem rendeletre” vagy más hasonló értelmű kifejezés. Ha ilyen megjegyzést rávezettek a csekkre, akkor az csak a polgári jogban ismert „közönséges” engedmény hatályával ruházható át.

A csekk átruházására is érvényes az a szabály, hogy az átruházás csak feltétlen és teljes lehet. A csekkátruházó nyilatkozatot a csekkre magára - általában a hátoldalára - vagy az ahhoz csatolt lapra, az úgynevezett toldatra kell írni, és az átruházónak alá kell írnia.

Nincs akadálya úgynevezett „üres” átruházó nyilatkozat alkalmazásának sem. Nagyon fontos, hogy az átruházó felelős a csekk kifizetésért, hacsak nem tett ezzel ellenkező kikötést.

A csekk bemutatásának ideje, kifizetése

A csekket megtekintéskor kell fizetni. A megtekintésre bemutatás határideje 8 nap a kibocsátástól számítva, ha ugyanabban az országban kell fizetni, ahol kibocsátották.

Ha nem a kibocsátó országában, hanem más országban kell fizetni, akkor 20, illetve 70 napon belül kell bemutatni. Az előbbi határidő érvényes akkor, ha a kibocsátás és a bemutatás helye ugyanazon a földrészen van, míg az utóbbi határidőt kell figyelembe venni, ha a két hely különböző földrészen fekszik.

A csekk visszavonása

A bemutatási határidő eltelte után a kibocsátó jogosult visszavonni a csekket, ha azonban nem vonta vissza, akkor a címzett a határidő elteltét követően is fizethet.

Csekk-kezesség

A csekken megjelölt összeg megfizetése biztosítható a csekk-kezesség segítségével. A csekk-kezesség nyilatkozattal vállalható, amit vagy magára a csekkre, vagy a toldatra kell írni, és érvényességének feltétele, hogy a kezes aláírja. Előfordul, hogy a kezes csak aláírja a csekk előlapját, nyilatkozatot azonban nem tesz. Ezt az aláírást minden esetben kezességvállalásnak kell tekinteni, kivételt képez, ha az aláírás kizárólag a kibocsátóé. A kezesi nyilatkozatban meg kell jelölni azt a személyt, akiért a kezességet vállalják. Ha a nevet nem írják rá, akkor úgy kell tekinteni, hogy a kezességet a kibocsátóért vállalta az aláíró.

Bankkártya

A csekknél sokkal elterjedtebb a bankkártya, amelyet a vállalkozások általában üzleti kártyaként ismernek és használnak, a magánszemélyek pedig igényelhetnek debitkártyát vagy hitelkártyát. A hitelkártya olyan bankkártya, amelynek a fedezetét a bank által nyújtott bankhitel biztosítja, míg a debitkártya fedezete nem bankhitel, hanem a kártyabirtokos által a bankszámlán elhelyezett pénz. Az üzleti kártyák körében általában azért nem különböztetik meg a debitkártyákat és a hitelkártyákat, mert a vállalkozásoknak a bankok úgynevezett folyószámlahitelt nyújtanak, és az felhasználható a kártyaköltések fedezetéül is.

Az üzleti kártya legfontosabb jellemzője az, hogy bankkártya, tehát a kibocsátás módjában, használatának módjában és szabályaiban nem különbözik más bankkártyáktól. Az eltérés három vonatkozásban jelenik meg:

- a kártyaköltések fedezetéül a vállalkozás által megjelölt bankszámla szolgál,

- a kártyakibocsátó bankok általában más kondíciókat alkalmaznak az üzleti kártyákhoz, mint a privát bankkártyákhoz,

- gyakran kapcsolnak az üzleti kártyákhoz kiegészítő szolgáltatásokat, amelyek kényelmi célokat szolgálnak.

Electron kártyák

A bankkártyák lehetnek electron kártyák, amelyek kizárólag elektronikus környezetben használhatók. Ez azt jelenti, hogy a kártyabirtokos által kezdeményezett tranzakció csak a kártyakibocsátó bank számítógépes engedélyező központjának jóváhagyásával jöhet létre. Igaz ez mind a készpénzfelvétel esetén, mind pedig akkor, ha elfogadóhelyen kívánják fizetéshez felhasználni.

Dombornyomott kártyák

A dombornyomott kártyák mind elektronikus, mind egyéb környezetben használhatók. Az internetes vásárláshoz használható kártyák mindig dombornyomott kártyák, ha fizikailag is megjelenők, illetve virtuális kártyák.

Mind az electron, mind pedig a dombornyomott kártya lehet hitelkártya, hiszen a fedezet biztosításának módja teljesen független a bankkártya tényleges megjelenésétől.

Gold és silver kártyák

Figyelemmel arra, hogy a gyakorlati hasznosságuk mellett a bankkártyák bizonyos körben és mértékig presztízsszempontok kielégítését is szolgálják, ismertek az úgynevezett gold kártyák, illetve silver kártyák. Ezek is bankkártyák, de megjelenésükben elegánsabbak, mint a „normál” bankkártyák, és többféle szolgáltatást nyújtanak hozzájuk a bankok. A nagyobb presztízsértéket, többféle szolgáltatást természetesen nem kell fizetni, ami az igényléskor fizetendő egyszeri belépési díj és az éves kártyamegújítási díj összegében, továbbá az egyéb kondíciókban realizálódik.

Mit nyújtanak a bankkártyák?

A bankkártyával elérhető szolgáltatások:

- készpénzfelvétel belföldön és külföldön a kártyával megjelölt automatákból, illetve bankfiókokban,

- fizetés a bankkártyával a kártyával megjelölt elfogadóhelyeken, ahol vásárolni is lehet a kártyával, továbbá „fizethető” vele szolgáltatás is,

- 24 órás ügyfélszolgálat a bejelentések fogadására,

- kockázat és felelősség átvállalása a bankkártya elvesztése, ellopása stb. esetén, a banki üzletszabályzatokban, illetve a bankkártyaszerződésben foglalt feltételekkel.

Kártyahasználati limit

Minden kártyahasználat esetén figyelni kell az úgynevezett kártyahasználati limitekre, amelyeket a kártyakibocsátó bankok az esetleges visszaélésekből eredő kockázatok korlátozása érdekében határoznak meg. A limitek a kártyahasználat gyakoriságára és összegére vonatkoznak. A limitek felett a tranzakciókat engedélyező rendszer automatikusan visszautasít minden tranzakciót, amelyre az elfogadóhely felhatalmazást kér, függetlenül a számlán rendelkezésre álló fedezettől. A bankkártyákra vonatkozó standard limiteket a kártyakibocsátó bankok kondíciós listája vagy a bankszámlaszerződés tartalmazza. Utóbbi akkor fordul elő, ha a vállalkozásnak speciális költési limiteket határoz meg a bank.

A költések elszámolása és az árfolyamszámítás módja

A bankkártya használata során a kártyatársaságtól érkező fedezetkérés alapján a bankok az igényelt összeget zárolják a kártyafedezeti számlán. A kártyafedezeti számlát általában azon a napon terheli meg a bank, amely napon a terhelés hozzá megérkezik a kártyatársaságtól. Eltérés azonban lehetséges, amelyről a kártyakibocsátó természetesen köteles felvilágosítást adni a vállalkozásnak.

A külföldi pénznemben történt költések összegét a kártyatársaságok váltják át a saját árfolyamuk alkalmazásával a kártyakibocsátó bank elszámoló devizanemére. Ezt az összeget a bankok a bankkártyaszerződésben, illetve a kondíciós listában kötelezően meghatározott árfolyam alkalmazásával váltják át a kártyafedezeti számla devizanemére. Ebből következik, hogy egy-egy külföldi tranzakció során többféle árfolyamot is alkalmaznak. Pl. spanyolországi vásárlás esetén a számlát pesetában állítják ki, a VISA azt átszámolja USD-re, amelyet a kártyakibocsátó bank a saját szerződéses feltételei szerinti árfolyamon konvertál forintra, ha a kártyafedezeti számlát forintban vezeti.

Kamat, költség, díj és jutalék

A bankkártyákkal és a velük lebonyolítható tranzakciókkal, valamint a számlákkal kapcsolatban a bankok a mindenkor hatályos kondíciós listájukban feltüntetett kamatot fizetik, illetve költséget, díjat és jutalékot számítanak fel, az ott megjelölt összegben, illetve mértékben.

PIN-kód

A bankkártyák használatához a személyi azonosító, azaz a PIN-kód megadása szükséges - készpénzfelvétel esetén mindig, vásárláskor pedig nagyon gyakran. A kártyakibocsátó bankok gyakorlata eltér abban, hogyan generálják a PIN-kódot. Egyes bankok csak egyszer állítják elő, a PIN-kód tehát végleges, azt tehát csak egyszer közlik. Mivel pedig a PIN-kódot természetesen a bank sem ismeri, ha a kártyabirtokos elfelejti, jelentős költségért újat kell kérnie, a kártya cseréjével együtt.

Bejelentési kötelezettség a kártya lopása, elvesztése esetén

A bankkártyahasználattal kapcsolatos legfontosabb szabály: akár a kártyabirtokos, akár más személy haladéktalanul jelentse be a kártyakibocsátó banknak, ha a bankkártya kikerült a kártyabirtokos birtokából, ideértve a bankkártya elvesztését, ellopását, valamint azt az esetet is, ha az adatokat illetéktelenül felhasználták. Ugyancsak haladéktalanul be kell jelenteni, ha a bankkártya bármely adata vagy a PIN-kód illetéktelen személy tudomására jutott.

A bank felelőssége a károkért

A bankkártya illetéktelen használata körében általánosnak tekinthető banki gyakorlat az, hogy a bankkártyahasználattal kapcsolatos felelősség akkor száll át a kártyakibocsátó bankra, ha a kártyabirtokos - vagy a bank által elfogadott más személy - bejelenti a lopást, elvesztést. A bejelentés előtt keletkezett kárért a bankok általában nem vállalnak felelősséget, az a kártyabirtokost, illetve üzleti kártyák esetében a számlatulajdonos vállalkozást terhelik, ha nincsen arra teljesen egyértelmű bizonyíték, hogy valóban pontosan betartottak minden, a bankszámlaszerződésben rögzített szabályt.

Üzleti kártya - privát kártya

A nagyobb vállalkozások körében egyre növekvő igény, hogy sok alkalmazottjuk rendelkezzék bankkártyával, és a bankkártyát használhassák magáncélra és üzleti célra is. Az ilyen kívánság kielégítésének többféle módja lehetséges, akár bank bekapcsolásával, akár pedig anélkül.

Nem szükséges bank bekapcsolása akkor, ha a vállalkozás közvetlenül megállapodik az alkalmazottal a kártyahasználat feltételeiben. Ennek során alapvetően kétféle megoldás közül választhatnak. Dönthetnek úgy, hogy az alkalmazott privát kártyájának használatáról készült költéslista alapján számolnak-e el, utólag megtérítve az alkalmazott számára a vállalkozás érdekében kifizetett összegeket. Lehetséges az a megoldás is, hogy az alkalmazott a vállalkozás részére kibocsátott üzleti kártyát használja, és a költéslista alapján ő fizeti meg utólag a privát költéseit. Mindkét esetben egymás között számolnak el, arról a banknak mint kártyakibocsátónak nincs tudomása, nem is kell lennie.

A másik megoldási mód a bank bekapcsolásával alkalmazható, természetesen olyan formában, ahogyan azt az adott kártyakibocsátó bank elvállalja. Kérhető például, hogy minden kártyabirtokos alkalmazott számára külön alszámlán tartsa nyilván a bank a kártyaköltéseket, és mindegyikről önálló számlakivonat készüljön. A költések fedezetéül egyetlen bankszámla, a vállalkozás által megjelölt bankszámla szolgálhat.

Hitelkártya

A kártyaköltések fedezetének biztosítására több bank ajánlja speciális szolgáltatásként hitel folyósítását. A hitel lehet úgynevezett folyószámlahitel, a folyószámlához kapcsolva, illetve igényelhető hitelkártya is.

A hitelkártya maga olyan bankkártya, amely megjelenésében nem különbözik a nem hitelfedezetű, úgynevezett debit- vagy betéti kártyáktól. Nincsen különbség a használatában sem, mind készpénz felvételére, mind pedig elfogadóhelyeken fizetésre külföldön és belföldön egyaránt használhatók. Az eltérés egyetlen lényeges eleme, az, hogy a bankkártya fedezetét nem a bankszámlán a számlatulajdonos által elhelyezett pénzösszeg, hanem a kártyakibocsátó bank által nyújtott hitel biztosítja.

A hitelnyújtás módja

A hitelnyújtás többféle módon valósul meg. Általában meghatározott hitelkeretet állapítanak meg a bankok, amelyet a kártyabirtokos meghatározott időtartam, tipikusan egy naptári hónap alatt felhasználhat. Ahónap végén „elszámol” egymással a bank és a számlatulajdonos. Utóbbinak vissza kell fizetnie a hitelt kamattal együtt, a bank pedig vállalja, hogy a visszafizetés után a hitelkeret újra felhasználható kártyaköltések fedezeteként. Eltérnek a bankok abban, hogy mekkora összeget kell visszafizetni: a teljes hitelt, vagy csak úgynevezett minimális törlesztési kötelezettség terheli a számlatulajdonost.

Különböznek a banki szolgáltatások abban is, hogy mekkora kamatot számítanak fel, alkalmazzák-e az úgynevezett kamatmentes periódust, és ha igen, milyen terjedelemben, milyen kártyahasználat esetében (pl. a hitelkártyával készpénzfelvétel esetén nem).

Kamat nélküli hiteltörlesztés

Lényeges, hogy mennyi idő alatt kell a hiteltörlesztést teljesíteniük. Egyes bankok a hónap zárásától számítva 5-8 nap türelmi időt engednek, amely alatt késedelmi kamat felszámítása nélkül teljesíthető a befizetési kötelezettség.

Mit célszerű mérlegelni hitelkártya igénylése előtt?

Érdemes összehasonlítani a kibocsátó bankok kondícióit. A legfontosabb kondíciós elemek két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik csoportot a hitelhez kapcsolódó feltételek képezik, a másik csoportba pedig a hitelkártyához mint bankkártyához kapcsolódó feltételek tartoznak.

A hitelhez kapcsolódó feltételek

A hitelhez kapcsolódó feltételek a következők:

- a hitelkártya-igénylés feltételei (életkor, jövedelmi és vagyoni viszonyok, illetve azok igazolása),

- biztosítékok (pl. óvadék elhelyezése, készfizető kezesség stb.),

-a hitelkártya-elbírálás mechanizmusa,

- a hitelkártya fedezeteként rendelkezésre álló hitel összege,

- költési limitek (napi és heti, készpénzfelvétel, illetve költés esetén),

- az aktuálisan felhasználható összeg kiszámításának módja,

- a hitel törlesztésének feltételei (minimális törlesztési kötelezettség, türelmi idő tartama, kamatmentes periódus vagy annak hiánya, a hitelkamat nagysága, a hitelkamat számításának kezdő időpontja, a hitelt terhelő díjak, a késedelmes törlesztés következményei (késedelmi kamat mértéke, hitelszerződés azonnali megszűnése stb.), hiteltúllépési díj, fizetési felszólítás díja, egyéb feltételek.

A kártyahasználatot terhelő díjak és jutalékok:

- egyszeri belépési díj,

- főkártya éves díja,

- társkártya éves díja,

- hitelbírálati díj,

- a kártya letiltásának díja,

- új kártya kibocsátásának díja,

- bankkártya soron kívüli elkészítésének díja,

- át nem vett bankkártya őrzési díja,

- kártyapótlás díja,

- tranzakciós jutalékok, költségek,

- számlakivonat (egyenlegértesítő) küldésének díja,

- bizonylatbekérés díja,

- jogosulatlan reklamáció eljárási díja.

Egyéb feltételek:

- számlakivonat küldésének gyakorisága,

-a többletfizetés felhasználásának módja,

- különleges szolgáltatások a hitelkártyához kapcsolódva (pl. Emergency Cash, biztosítás).

Váltó

A váltó külföldön gyakran, Magyarországon ritkábban használt, meglehetősen régi és jól bevált, egyszerű fizetési eszköz.

A váltó mint forgatható értékpapír

A váltó legfontosabb jellemzője az, hogy úgynevezett forgatható értékpapír. Ez azt jelenti, hogy a váltó egy olyan okirat, amely speciális vagyoni jogokat, nevezetesen pénzkövetelést testesít meg. Ráadásul olyan módon, hogy ezek a jogok függetlenek a váltó kibocsátásának alapjául szolgáló jogviszonytól.

Más megfogalmazásban: a váltó olyan „hivatalos papír”, amellyel pénzkövetelést lehet érvényesíteni, mégpedig úgy, hogy nem kell vizsgálni, miért, milyen ügylethez kapcsolódva bocsátották ki eredetileg, illetve forgatták később. Gyakorlatban arra használják a váltót, hogy „fizessenek” vele akkor, ha az eladó elfogadja azt a megoldást, hogy nem a teljesítéskor - pl. az áru átadásakor -, hanem későbbi időpontban - 30, 60, 90 stb. nap elteltével - jut csak a pénzéhez.

A váltó mint fizetőeszköz

A váltó nagy előnye, hogy forgatható, tehát „továbbadható”, amiből az következik, hogy az az eladó, aki a váltót kapta, maga is „fizethet” a váltóval, ha vevői pozícióba kerül. A továbbadás a váltó forgatásával történik, amellyel a forgató átruházza a maga pénzkövetelését.

Saját váltó, idegen váltó

A váltónak két fajtáját ismerjük, a saját váltót és az idegen váltót. A kettő között az a különbség, hogy az egyik a kibocsátó fizetési ígéretét tartalmazza - ez a saját váltó -, a másik pedig a kibocsátó fizetési felszólítása - ez az idegen váltó.

A váltó alaki kellékei

A váltó kötelező alaki kellékei a következők - függetlenül attól, hogy saját váltó vagy idegen váltó:

- a váltó elnevezés az okirat szövegében,

-a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás (idegen váltó esetében) vagy kötelezettségvállalás (saját váltó esetében),

- a fizetésre kötelezett (a címzett) neve -ezt a saját váltónak értelemszerűen nem kell tartalmaznia,

- az esedékesség megjelölése,

- a fizetési hely megjelölése,

- annak a neve, akinek, vagy akiknek a rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni,

- a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése,

- a kibocsátó (kiállító) aláírása.

Az az okirat, amelyikről bármelyik felsorolt kellék hiányzik, nem váltó. E szigorú szabály alól vannak szűk körű kivételek, így:

- az esedékesség megjelölésének hiányában a váltó a megtekintéskor esedékes,

- ha a váltón a fizetési hely megjelölése hiányzik, akkor a címzett neve mellett feltüntetett hely a fizetés helye,

- ha a váltón a kibocsátás (kiállítás) helye hiányzik, a kibocsátó (kiállító) neve mellett feltüntetett hely a kibocsátás (kiállítás) helye.

A váltókellékeknek nem a váltó kibocsátásakor kell meglenniük, hanem legkésőbb a váltó érvényesítésekor, tehát akkor, amikor fizetés végett bemutatják. Ez azt jelenti, hogy az esetleges kellékhiányt a kibocsátó utóbb pótolhatja.

A váltó esedékessége

A váltó esedékessége négyféle módon határozható meg:

- megtekintésre,

- megtekintés után bizonyos időre (pl. 30, 60, 90 napra),

- kelet után bizonyos időre (pl. 30, 60, 90 napra),

- határozott napra.

A váltó átruházása

A váltó nagy előnye, hogy átruházható, amely az úgynevezett forgatással történik. Az átruházás lehetősége törvény erejénél fogva áll fenn, kivételt képez, ha a kibocsátó (kiállító) a forgatást megtiltotta.

A forgatás a váltóra írt nyilatkozattal történik, amelyet rendszerint a hátoldalra írnak (ezt nevezik hátiratnak). Nem tilos azonban az sem, hogy a nyilatkozat az előoldalra kerüljön.

A hátiratnál kétféle megjelölést alkalmazhat a nyilatkozatot tevő: megnevezheti az új kedvezményezettet, vagy csupán egyszerűen aláírja a saját nevét. Ez utóbbi az úgynevezett üres átruházás.

Az üres forgatás nagyon gyakori, mivel ezzel biztosítható a váltó legegyszerűbb további felhasználása. Aki ugyanis üres átruházással kerül a váltó birtokába, négyféle módon adhatja azt tovább:

- átadja a váltót anélkül, hogy bármit ráírna,

- az üres forgatmány alá maga is csak a saját nevét írja,

- az üres forgatmány alá a maga aláírásával teljes forgatmányt ír, tehát megnevezi az új kedvezményezettet,

- az üres forgatmányt kitölti, azaz előzőjének a névaláírása fölé beírja a forgatmány szövegét.

Lényeges szabály, hogy a váltóátruházás csak teljes és feltétlen lehet. Ha feltételt vezetnek rá, azt nem írottnak kell tekinteni, tehát olyan, mintha ott sem lenne, a részleges, tehát a váltón feltüntetett összeg csak egy részére vonatkozó forgatás pedig semmis.

A váltó kifizetése

A váltóban megtestesülő pénzkövetelés legkésőbb a váltó kifizetésével érvényesíthető. A naptár szerint meghatározott napon vagy a kelet, illetve a megtekintés után bizonyos időre fizetendő váltót a váltóbirtokos ezen a fizetési napon vagy az azt követő 2 munkanap valamelyikén köteles fizetés végett bemutatni.

A megtekintésre szóló váltó azonnal fizetendő. Az ilyen váltót a keltétől számított 1 éven belül kell fizetés végett bemutatni.

Fontos szabály, hogy az esedékesség előtt a váltóbirtokos nem köteles fizetést elfogadni.

Ha a váltóadós kiegyenlíti a váltó ellenértékét, követelheti, hogy a váltóbirtokos ezt nyugtázza és adja át neki a váltót.

Ha az esedékességkor nincs fizetés, a váltóbirtokos úgynevezett megtérítési igényt érvényesíthet. Ugyanez a jog megilleti akkor is, ha:

- idegen váltó esetén a címzett nem fogadja el a váltót,

- az elfogadó vagy a saját váltó kibocsátója csődbe jut,

- ellene kényszerfelszámolást rendeltek el,

- fizetéseit megszünteti,

- az ellene indított végrehajtás sikertelen marad.

Megtérítési igény érvényesítése, ha a csekkre nem fizettek

* Abban az esetben, ha a csekk bemutatásakor nem történik meg a fizetés, a csekkbirtokos speciális igényérvényesítés útján juthat hozzá a követeléséhez. Az eljárás az úgynevezett megtérítési igény érvényesítése. Feltétele: a csekket kellő időben bemutatta, és a fizetés megtagadását az alábbi módok valamelyikével igazolja: közjegyző által közokiratba foglalt óvást terjesztett elő, vagy a címzett maga ráírta és aláírásával igazolta, hogy nem fizet, vagy a leszámolóhely keltezett nyilatkozatával, amely azt tartalmazza, hogy a csekket megfelelő időben bemutatták, de nem fizették ki. * Az igényérvényesítés körében a határidők meglehetősen szigorúak. Az óvást a bemutatási határidő eltelte előtt kell felvenni. Lehetőség van azonban arra, hogy az óvást a bemutatási határidőt követő munkanapon vegyék fel akkor, ha a csekket csak a határidő utolsó napján mutatják be. * A fizetés hiányáról a csekkbirtokos 4 munkanapon belül köteles értesíteni az őt közvetlenül megelőző átruházót és a kibocsátót is.

Bankkártyához kapcsolódó többletszolgáltatások

* Terjedő banki gyakorlat, hogy a bankkártyákhoz biztosítási vagy egyéb szolgáltatást is kínálnak a kártyakibocsátó bankok, természetesen biztosítóval közösen. A leggyakoribb ilyen szolgáltatás az utasbiztosítás. * További kényelmi szolgáltatás az úgynevezett Emergency Cash és az Emergency Card. Ez a szolgáltatás azt foglalja magában, hogy a külföldi utazás során a bankkártya elvesztése, ellopása esetén a bank nagyon rövid időn belül, általában 24 óra alatt, illetve 1 munkanapon belül a bejelentéstől számítva meghatározott összegű - általában 1000 USD-nek megfelelő - helyi valutát biztosít a kártyabirtokosnak, illetve elkészítteti és számára külföldre eljuttatja a pótkártyát. Mindkét szolgáltatást a VISA tagbankok nemzetközi hálózatán keresztül nyújtja. * A szolgáltatás ingyenes igénybevételét is biztosítják bizonyos típusú, általában úgynevezett gold kártyáikhoz. Az IAPA-szolgáltatás körébe tartozik szálloda igénybevétele kedvezményes áron, autókölcsönzés kedvező áron, irodabérlés és irodaházi szolgáltatások igénybevétele, csomagkereső szolgáltatás stb.

Speciális bankkártyák

* A bankkártyák alapvetően kétfélék, betéti (azaz debit-) kártyák, illetve hitelkártyák. Mindkettő lehet electron kártya vagy dombornyomott kártya. Attól függően azonban, hogy milyen speciális feltételekkel bocsátják ki a bankok az adott kártyát, egyedi megnevezésű bankkártyák tömege ismert. Kibocsátanak pl. bankkártyát kiskorúaknak, diákoknak, pedagógusoknak stb. * Széchenyi Kártya * Széles körben elterjedt a vállalkozások számára kibocsátott Széchenyi Kártya, amely a hasonló nevű konstrukció keretében biztosít hitelt a kis- és középvállalkozások számára. E bankkártyát nem lehet bankban igényelni, hanem a KAVOSZ Irodában kell eljárni, és meg kell jelölni, hogy a konstrukcióban részt vevő vállalkozás mely banktól kéri a Széchenyi Kártya kibocsátását. Az igényléshez meglehetősen terjedelmes dokumentációt kell csatolni a vállalkozásról, továbbá a vállalkozás tulajdonosának készfizető kezességet kell vállalnia. A Széchenyi Kártya egy évig használható, a szerződés, amely a konstrukció feltételeit tartalmazza, ugyanezen határidő elteltével megszűnik. Meghosszabbítására nincsen lehetőség, újra be kell nyújtani az igénylést, és új szerződést kell kötni. * A Széchenyi Kártya használatának fedezete a bank által nyújtott kölcsön, amelynek törlesztése naptári negyedévenként történik, mégpedig akkora összeg megfizetésével, hogy a fedezet elérje a hitel felét. Sajátossága ennek a konstrukciónak, hogy a KAVOSZ adóslistát vezet azokról a vállalkozásokról, amelyek nem teljesítették a fizetési kötelezettségüket, és ez a lista a honlapon elérhetően nyilvános.

A váltóbirtokos megtérítési igénye

* A megtérítési igényét a váltóbirtokos speciális eljárásban érvényesítheti. Ha a váltót a címzett nem fogadja el, vagy a saját váltó kibocsátója bemutatáskor nem fizeti ki a váltót, akkor a váltóbirtokosnak óvást kell bejelentenie. Az óvás közjegyző által kiállított közokirat, amely azt igazolja, hogy a váltót az egyenes váltóadósnak az előírt határidőn belül fizetés végett bemutatták és az nem fizetett. Az óvásnak az a célja, hogy közhitelűen bizonyítsa: megfelelő időben kérték a fizetést, és a váltóadós nem teljesített. * Az óvást nagyon szűk határidőben, az esedékesség napját követő 2 munkanap valamelyikén kell felvenni. Az óvás elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy a váltóbirtokos elveszti a megtérítési igényét valamennyi váltóadóssal szemben. * További kötelezettsége a váltóbirtokosnak, hogy az elfogadás vagy a fizetés hiányáról ugyancsak nagyon rövid határidővel, az óvás napját követő 4 munkanapon belül köteles értesíteni az őt közvetlenül megelőző átruházót és a váltó kibocsátóját is. Ha a váltóbirtokos ezt a határidőt elmulasztja, a következménye némileg enyhébb, mint az óvás elmulasztásának, mivel a megtérítési igényét nem veszíti el, de a mulasztással okozott kárért a váltó összegének erejéig felel. * A váltók használata körében a bankok szolgáltatása a leszámítolás, azaz a váltó „megvásárlása” még lejárat előtt, ezzel pedig fizetés teljesítése a benyújtó számára.

Hitelezés

A hitelezés úgynevezett „aktív” bankügylet, összehasonlítva pl. a betétgyűjtéssel, amelyet bizonyos szempontból passzív bankműveletnek is szoktak nevezni.

A banki hitelezés két nagy csoportra tagolható abból a szempontból, hogy kinek nyújtja a bank a hitelt. Élesen elkülönül ugyanis egymástól a lakossági hitelezés és a vállalkozások számára ajánlott hitelezési szolgáltatás.

A hitelnyújtás olyan banki szolgáltatás, amelynek lényege, hogy a bank meghatározott hitelkeretet tart az adós rendelkezésére, jutalék ellenében, és kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott szerződési feltételek megléte esetén e keret terhére kölcsönszerződést köt vagy egyéb hitelműveletet végez.

Hitelnyújtás és pénzkölcsön

A hitelezés fogalmának meghatározása rávilágít arra, hogy a köznyelv általában pontatlanul használja a hitelezés kifejezést, hiszen azt érti alatta, hogy a bank meghatározott pénzösszeget folyósít a hitel igénybevevőjének.

A hitelnyújtás semmiképpen nem azonosítható sem a pénzkölcsönnyújtással, sem pedig a kölcsönnel. A hitelnyújtás irányulhat arra, hogy a bank kölcsönszerződést köt az adóssal, de magában foglalhatja egyéb hitelműveletek végzését is.

A pénzkölcsönnyújtás viszont háromféle tevékenységcsoportot ölelhet fel, az alábbiak szerint:

- a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni,

- követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (Idetartozik a faktoring és az úgynevezett forfetírozás, valamint követelés leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlevőségek beszedését ki végzi. A leszámítolás általában váltó vagy csekk, illetve egyéb kötelezvény megvásárlását jelenti.),

- minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik. Ebben az esetben a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő, hitelező javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak. Ezeket az értékpapírokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet.

Banki hitelműveletek

A pénzkölcsön nyújtásán kívül a hitelműveleteknek két nagy csoportját szokták megkülönböztetni, az úgynevezett banki kötelezettségvállalásokat és a pénzügyi lízinget.

A banki kötelezettségvállalások sokfélék lehetnek. Idetartozik a bankgarancia, a bankkezesség, az importokmányos meghitelezés vállalása, az exportokmányos meghitelezés igazolása és a banki váltókezesség.

Kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátása

A mindennapi gyakorlatban egyszerűen csak hitelezésként nevesített banki szolgáltatás hitelszerződésen alapul. Etevékenysége során a bank a szerződésben meghatározott pénzösszeget bocsátja az adós (hitelfelvevő) rendelkezésére, aki annak visszafizetésére köteles, kamatokkal, díjakkal együtt.

A kölcsönösszeget a bankok általában hitelszámlán tartják az ügyfél rendelkezésére, és úgy folyósítják, hogy átutalják vagy átvezetik az ügyfél által megjelölt bankszámlára, egyidejűleg megterhelve az ügyfél hitelszámláját. Akölcsön az ügyféli hitelszámla megterhelésének napján tekintendő folyósítottnak.

A hitelnyújtás folyamata

Közismert, hogy a hitelhez jutás általában nem rövid folyamat, amely több, egymásra épülő szakaszra tagolódik.

A hitelkérelem benyújtása és a hitelbírálat

A hitelkérelmet írásban kell átadni a bankoknak. Általános gyakorlat, hogy a kérelem formalizált, több kérdést tartalmazó nyomtatvány, amelynek segítségével kap a bank képet a vállalkozásról, annak működéséről, eredményeiről, „megbízhatóságáról”, hitelképességéről, ideértve fizetési képességét és fizetési készségét is.

A hitelkérelemhez rendszerint több okiratmásolatot is csatolni kell, vállalkozások hitelkérelme esetén cégkivonatot, mérleget, hiteles cégaláírási nyilatkozatot stb., magánszemélyek esetén az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést, tulajdoni lap másolatát, munkáltatói igazolást stb.

A hitelkérelmet a bankok hitelbírálati eljárás keretében minősítik, és döntenek a hitel megadásáról vagy a kérelem elutasításáról.

Minden bank saját hitelbírálati rendszert dolgoz ki, külön-külön a vállalkozások különböző típusaira, illetve a különböző hiteltípusokhoz. A hitelbírálati rendszer többféle elemből áll, és általában pontozásos rendszerre épül. Része az adósminősítés és a fedezetértékelés is.

Banki ajánlat a hitelszerződésre

Az elfogadott hitelkérelem alapján a bank megteszi szerződéses ajánlatát a hitelszerződés megkötésére. A hitelszerződést írásban kell megkötni.

A hitelszerződés főbb rendelkezései közé tartoznak a következők:

- az adós adatai,

- a hitel összege,

- a hitelnyújtás célja,

- a lejárat időpontja,

- a kamat mértéke, fizetésének esedékessége,

- a tőketörlesztés összege és esedékessége,

- a biztosítékok felsorolása,

- a tájékoztatási kötelezettség ismertetése,

- a törlesztőrészlet, illetve a kamat nem fizetésének következményei (késedelmi kamat fizetésének esetei, mértéke, a hitelszerződés felmondásának feltételei).

A teljesítés

A teljesítés első részében a bank részéről a teljesítés abban áll, hogy a szerződésben megjelölt hitelösszeget a hitelfelvevő rendelkezésére tartja, és a hitelszerződés feltételei szerint a kölcsönt folyósítja.

A hitelfelvevő ebben a szakaszban jogosított: lehívhatja a hitelt, azaz igénybe veheti a kölcsönt.

A rendelkezésre tartott hitelt, illetve a folyósított kölcsönt az adós a hitelszerződésben megjelölt célra használhatja fel. A bank ellenőrzési jogának kikötése ebben a vonatkozásban tipikus szerződéses rendelkezés. Az ellenőrzés magában foglalhatja a bank képviselőjének helyszíni ellenőrzését is.

A teljesítés körébe tartoznak az adós kötelezettségei, amelyek több csoportba sorolhatók. Megkülönböztethetjük a fizetési kötelezettséget, a tájékoztatási kötelezettséget és az egyéb kötelezettségeket.

A hitelszerződés megszűnése

Szerződés szerinti teljesítés, előtörlesztés

Alapesetben - amely mindkét fél számára a legkedvezőbb - a hitelszerződés szerződés szerinti teljesítésével megszűnik a szerződés.

Idesorolható az az eset is, ha az adós előtörlesztéssel fizeti meg tartozását. Az előtörlesztéssel kapcsolatban érdemes előre tájékozódni a banknál, hiszen a hitelszerződésben a bankok előírhatják, hogy az adós előtörlesztési szándékáról előre írásban értesítse a bankot. Az értesítés hiányában a bank nem köteles elfogadni az előtörlesztést.

Felmondás

A bankok általában részletesen felsorolják azokat az eseteket, amelyek bekövetkeztekor jogosultak a szerződés egyoldalú megszüntetésére, felmondással. A felmondásnak ebben az esetben is kétféle formáját alkalmazzák: az úgynevezett rendes felmondást és az azonnali hatályú felmondást. A rendes felmondás esetére rögzítik a felmondási időt is.

A hitelek fajtái

A hiteleknek sokféle fajtáját különböztetik meg. Valamely hitel besorolása egyik vagy másik csoportba attól függ, hogy az adott hitelt milyen szempontból minősítjük: a lejáratát, a felhasználás célját, az összegét stb. vizsgáljuk-e. Ebből következően ugyanaz a hitel egyidejűleg több csoportba is besorolható.

Rövid, közép- és hosszú lejáratú hitel

A hitel lejárata szerint megkülönböztetünk rövid, közép- és hosszú lejáratú hitelt. A rövid lejáratú hitel általában kisebb összegű, de mindenképpen gyorsan megtérülő felhasználás céljait szolgálja. A hosszú lejáratú hitelt elsősorban a nagyberuházásokhoz nyújtják, amelyeknek a megtérülése több év alatt várható.

Fedezettel bíró és fedezettel nem bíró (bianco) hitel

A fedezet jellege szerint a hitel lehet fedezettel bíró és fedezettel nem bíró (bianco) hitel. Utóbbi természetesen kockázatosabb a bank számára, a gyakorlatban inkább a fedezettség mértékét, ezzel összefüggésben pedig a fedezet típusát mérlegelik, hiánya esetén a bankok „szóba sem állnak” a vállalkozásokkal.

Pénzkölcsön és kötelezettségvállalási hitel

A hitelszerződés tartalma szerint a hitel lehet pénzkölcsön (azaz a hétköznapi értelemben vett tényleges hitel), illetve kötelezettségvállalási hitel, vagyis hitelnyújtási lehetőség biztosítása a bank részéről.

E kétféle hitel a gyakorlatban nem különül el élesen egymástól. Gyakori az olyan pénzhitel (tipikusan ilyen a folyószámlahitel), amelyet az adós nem egy összegben, hanem részletekben vesz igénybe, a gazdasági szükségletei szerint. Ezek a hitelek sokszor úgynevezett rulírozó hitelek, tehát a lejárt hitel egészének vagy egy részének a viszszafizetése újabb hitel felvételével történik. Ez a hitelfelvétel azonban automatikus, a hitelkeret „feltöltődik”.

Üzemviteli hitelek és szezonális hitelek

A vállalkozások számára nyújtott hitelek megkülönböztetése körében a hitelfelhasználás célja szerint ismertek az üzemviteli hitelek és a szezonális hitelek.

A felhasználás célja szerinti hitelek

A felhasználás célja alapján gyakran alkalmazzák az alábbi hitelcsoportosítást is:

- beruházási hitel - a nagyobb volumenű fejlesztésekhez,

- kereskedelmi hitel - az áruértékesítés elősegítésére,

- exporthitel - elnevezéséből következően a külkereskedelmi ügyletek elősegítésére. Az exporthitelek körében megkülönböztetnek export-előfinanszírozó és export-utófinanszírozó hitelt.

- egyes bankok nyújtanak nevesített EBRD-exportot elősegítő viszontgarancia-konstrukció elnevezéssel is hitelt. [Ipari hitel, mezőgazdasági hitel, nyílt piaci (pénzpiaci) hitel.]

Támogatott hitelek

Speciális csoportot képeznek az úgynevezett támogatott hitelek, amelyeknek a megnevezése tartalmazza annak az állami szervnek vagy egyéb „forrásnak” a megnevezését, amely a hitelnyújtást valamilyen formában és módon, általa meghatározott feltételekkel támogatja.

A támogatás maga is sokféle lehet: ismertek a „csupán” kamattámogatást biztosító hitelek, nyújtanak vissza nem térítendő hitelt, olyan hitelt, amelyet csak meghatározott türelmi idő eltelte után kell elkezdeni visszatörleszteni stb.

Avalhitelek

Alapvetően a hitel biztosítottsága szempontjából vizsgálva alakult ki a kezes fedezete mellett nyújtott úgynevezett avalhitelek csoportja.

Váltóleszámítolási hitelek

Ismertek továbbá az úgynevezett váltóleszámítolási hitelek.

Reálhitelek

A hitelek nagy csoportját alkotják a banki szakirodalomban reálhiteleknek nevezett hitelek, amelyeket az kapcsol össze, hogy a bank speciális vagyoni fedezetet köt ki a vállalkozással szemben keletkező követelései biztosítására.

Lombardhitel, cessziós hitel és jelzáloghitel

A biztosítékok egyes fajtáit alapul véve különböztetnek meg úgynevezett lombardhiteleket, cessziós hiteleket és jelzáloghiteleket.

A lombardhitel széles körben elterjedt és alkalmazott a bankok gyakorlatában. Az ilyen hitelek esetén a fedezet valamilyen ingó zálogtárgy, leggyakrabban értékpapír. Lehetséges azonban, hogy a hitelnyújtó bank fedezetként elfogad kötvényt, illetve árura kötött zálogjogot.

A cessziós hitel elnevezés onnan származik, hogy az ilyen biztosítékkal nyújtott hitel fedezete a vállalkozó követelése harmadik személy felé. Alapja az a gazdasági szükségszerűség, hogy a vállalkozások pénzeszközeinek egy része időlegesen - többnyire áruszállítás vagy folyamatos szolgáltatás miatt - számlakövetelésekben jelenik meg. Abank a hitellel lényegében e követeléseket előlegezi meg a vállalkozások számára.

A jelzáloghitelek elnagyolt kifejezés, egészen pontosan jelzálog fedezete mellett nyújtott hitelt jelentenek. A gyakorlatban az ingatlanra kikötött jelzálogjog fordul elő leggyakrabban. Ilyen biztosíték elfogadása természetesen független lehet a hitelfelhasználás céljától, nem csupán ingatlanvásárláshoz ajánlható fel jelzálogi biztosíték.

Kauciós hitel

Ismert az úgynevezett kauciós hitel elnevezés, bár manapság meglehetősen ritkán használják, hiszen köznapi értelemben nem is jelent hitelt. A tartalma az, hogy a bank az ügyfél kötelezettségének teljesítéséért egy előre meghatározott összeg erejéig garanciát vállal. Ebből következően - bankgarancia-nyitás elnevezéssel - viszont gyakori banki szolgáltatás.

Okmányos meghitelezés

A külkereskedelmi kapcsolatokban alkalmazzák az okmányos meghitelezést - közismerten akkreditívet. Az akkreditív (hitellevél) kibocsátásával a bank arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízó számlájának terhére fizetést teljesít a kedvezményezett javára, feltéve hogy hozzá - az akkreditívben megjelölt határidőben - benyújtják az akkreditívben meghatározott okmányokat. A bank fizetési ígérete általában visszavonhatatlan, hiszen csak ez szolgálja a kedvezményezett biztonságát.

Speciális finanszírozási formák

A hitelek mellett a bankok gyakorlatában terjed és egyre jelentősebbé válik a hiteleken kívül az egyéb speciális finanszírozási formák alkalmazása. E speciális formák közé 3 ügylettípust sorolunk, a pénzügyi lízinget, a faktoringot és a forfaitüzletet.

Pénzügyi lízing

Pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja olyan módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra.

A pénzügyi lízing mind ingó dologra (gép, felszerelés, jármű stb.), mind pedig ingatlanra vonatkozhat, de nem kizárt úgynevezett vagyoni értékű jog (pl. védjegy, szabadalom) lízingje sem.

Az ügylet résztvevői: a lízingbeadó és a lízingbevevő. A lízing tárgyát a lízingbeadó tulajdonosként szerzi, mindig a lízingbevevő (a vállalkozás) megbízása alapján. A vállalkozás a lízing tárgyát használhatja, hasznosíthatja, az ebből származó bevételből fizeti a lízingdíjat, valamint gondoskodik a lízing tárgyával kapcsolatos terhek finanszírozásáról. A használat időtartama határozott, általában években vagy hónapokban rögzíti a lízingszerződés.

A lízingbevevő jogai, kötelezettségei, felelőssége

A használatba adással a lízingbevevő:

- viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,

- jogosulttá válik a hasznok szedésére,

- viseli a közvetlen terheket (ideértve természetesen a fenntartási és az amortizációs költségeket is),

- jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványértéknek a megfizetésével a dolgon vagy az általa megjelölt jogon tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe.

A felek a szerződésben kikötik a lízingdíj tőkerészét, amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos, továbbá kikötik a kamatrészt és a törlesztés ütemezését is.

A lízingszerződésben a bankok általában kikötik azt is, hogy a lízingbevevő köteles a lízingtárgyra vagyonbiztosítási szerződést kötni, saját költségére, és abban kedvezményezettként a bankot megjelölni.

A lízingszerződések természetesen azt a kikötést is tartalmazzák, hogy a lízingbevevő a lízing időtartama alatt - vétkességétől függetlenül - felel a lízingtárgy megrongálódásáért, meghibásodásáért. A bankok kikötik azt is, hogy a lízingszerződés fennállása alatt jogosultak a lízingtárgy állapotát, illetve rendeltetésszerű használatát ellenőrizni.

A bankokat védő - általában alkalmazott - szerződéses kikötés az is, hogy a lízingbevevő fizetési késedelme vagy egyéb súlyos szerződésszegése esetén a bank jogosult a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondani és a lízingtárgyat visszavenni.

Faktoring

A faktoringügylet - alapértelmezésben - követelésvásárlás. Célja, hogy a szállító (eladó) olyan eladásait finanszírozza, amikor a vevő nem fizet azonnal. Eredménye: biztosítja a szállító (egyenletes) likviditását. Tipikus felhasználási területe a nyitva szállítás és a halasztott fizetés kikötésével teljesített áruszállítás.

A faktoringügylet a szállító és a faktor által kötött szerződés alapján, engedményezés keretében bonyolódik. Afaktoringügylet lényege az, hogy a bank megvásárolja az ügyfél követelését, még a követelés lejárata előtt, természetesen nem teljes áron. Megkötésének előnye a vállalkozás számára, hogy hamarabb jut likvid pénzeszközhöz, továbbá a követelés megvásárlásával a bank átvállalja a behajtás kockázatát, a nyilvántartással, könyveléssel stb. járó feladatokat.

A faktorálás „díja”, amelyet a vállalkozásnak kell megfizetnie - természetesen olyan módon, hogy a bank levonja az általa fizetett összegből -, két elemből tevődik össze. Magában foglalja egyrészt a kamatot, másrészt pedig a banki jutalékot.

A faktorálási szerződés megkötését általában feltételekhez kötik a bankok. Ilyen feltétel, hogy a szerződést kötő vállalkozás számlavezető ügyfele legyen a banknak, a halasztott fizetés időtartama ne haladjon meg meghatározott időtartamot (rendszerint 15 és 90 nap közötti), valamint mindig tartalmaz a szerződés minimumösszeget.

A faktorálás kétféle formában működik: vagy megvásárolják a követelést, vagy csak előleget fizetnek. Az előleg összege a bankhoz benyújtott számlák bruttó értékéhez igazodik, annak általában 50-80%-át képviseli. Az előleget a bank kifizeti a vállalkozásnak, majd a vevő teljesítését követően a vevő által megfizetett összeg és a vételárelőleg különbözetét - a szerződésben meghatározott díjakkal stb. csökkentve - a szállító számláján jóváírja.

Forfait

A forfaitügyletek Franciaországból terjedtek el. Maga a kifejezés „átalányöszszeget” jelent. A forfaitügylet pedig a vagyonlikvidáció meghatározott formája. Az ügylet keretében a bank megvásárol, megelőlegez nagyobb összegű követelést, forfait, azaz átalányban. Amegvásárlással átveszi természetesen a követelés behajtásának kockázatát, valamint a nyilvántartással stb. járó feladatokat is.

A forfaitügyletet az különbözteti meg a faktoringügylettől, hogy a faktorálás körében általában rövid lejáratú követeléseket vásárolnak meg, a forfaitügyletet viszont a közép- és hosszú lejáratú követelések eladásakor alkalmazzák.

Bankgarancia

A bankgarancia nyújtása manapság gyakori szolgáltatás, elsősorban a közbeszerzési eljárásokban, illetve a pályázatok körében. Jellemzője, hogy olyan biztosíték, amely a kötelezett teljesítési képességét növeli. Ezt az teszi lehetővé, hogy ha nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít, akkor a bankgarancia lehívásával, azaz igénybevételével a jogosult gyorsan hozzájut a pénzéhez. A bankgarancia teljesen független attól az ügylettől, amelynek keretében nyújtják, és a biztosíték szerepét tölti be.

A bankgarancia fajtái

Attól függően, hogy minek a biztosítékául kérik a bankgaranciát, többféle fajtát különböztetnek meg az üzleti életben. A bankok általában a következő típusú bankgaranciák kibocsátását vállalják:

- bánatpénzt pótló bankgarancia - tendergarancia vagy ajánlati garancia. Célja: az ajánlat komolyságának biztosítása a versenytárgyalás kiírója részére;

- előleg-visszafizetést biztosító garancia. Ezt a garanciát az eladó bankja bocsátja ki a vevő számára. Akkor vehető igénybe, ha az eladó nem teljesíti a szerződésben vállalt szállítási stb. kötelezettségét, és ezért a részére fizetett előleg visszajár;

- vételárfizetést biztosító garancia. Ezt a garanciát a vevő bankja bocsátja ki az eladó számára. Különösen akkor igénylik, ha a vételár megfizetése nem azonnal, hanem hosszabb idő elteltével esedékes;

- jóteljesítési garancia. Az eladó bankja bocsátja ki, és a szerződésszerű teljesítés biztosítékául szolgál;

-jövedéki biztosíték céljából vállalt bankgarancia;

- vámbiztosíték céljából kiadott bankgarancia;

- tranzit-vámgarancia.

A bankgarancia tartalma

A bankgarancia egyoldalú nyilatkozat, meghatározott feltételek, illetve körülmények bekövetkezése esetére előre meghatározott és a bankgaranciában rögzített összeghatáron belüli, feltétel nélküli, vagy a garancianyilatkozat szövegében meghatározott feltételek mellett fizetésre tett visszavonhatatlan ígéret, amely meghatározott időn belül érvényesíthető. A bankgarancia mindig írásbeli nyilatkozat.

A bankgarancia nem „általános” fizetésikötelezettség-vállalás a kibocsátó bank részéről, hanem valamihez, pl. ügyletkötéshez, ajánlati kötöttséghez, jóteljesítéshez kapcsolódik, annak a biztosítéka.

A bankgarancia kibocsátását kérő vállalkozásnak figyelnie kell arra, hogy a bankgarancia feltétel nélküli fizetési kötelezettség vállalását tartalmazza, általában olyan szövegezésben, hogy a kedvezményezett első írásbeli felszólítására a bank utalja a felszólításban megjelölt összeget, ami természetesen a bankgaranciában meghatározott maximális összeg lehet.

Nem kizárt olyan bankgarancia nyújtása, amely bizonyos feltételekhez köti az utalást - pl. a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a felszólításban arról, hogy a kötelezett nem megfelelően teljesített stb., de állításának igazolására nem köteles.

Ha a bank teljesít, akkor természetesen behajtja a vállalkozástól az általa kifizetett összeget, amit a vállalkozásnak meg kell fizetnie, függetlenül attól, hogy a kedvezményezett valóban megalapozottan hívta-e le a bankgaranciát, vagy a vállalkozás vitatja a kedvezményezett által a banknak írt felszólításban foglaltakat. A bankgarancia lényege az, hogy absztrakt ügylet, függetlenül attól, hogy a vállalkozás milyen kapcsolatban áll a kedvezményezettel.

Hiteldíj

* A hiteldíj több elemből áll. A hiteldíj tartalmát, elemeit a bankok szabadon határozhatják meg. A jogszabály csak az úgynevezett teljes hiteldíjmutató közzétételének kötelezettségéről rendelkezik. * THM * A teljes hiteldíjmutató (THM) az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a banknak fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel. A bankok a teljes hiteldíjmutatót képlet alapján kötelesek kiszámítani, amelyet jogszabály tartalmaz. * A hiteldíj elemei * A hiteldíj elemei általában a következők: * ügyleti kamat - a pénz „használatáért” kell fizetnie a vállalkozásnak, * rendelkezésre tartási jutalék - annak ellenértéke, hogy a bank biztosítja a szerződésben meghatározott öszszeget a vállalkozás számára a szerződésben meghatározott időtartamban (Felszámításának eseteit, módját a hitelszerződés, illetve gyakran a banki üzletszabályzat tartalmazza.), * egyszeri folyósítási jutalék vagy szerződéskötési díj - annak ellenértéke, hogy a bank „foglalkozik” a hitelkérelemmel (A fogalom utal arra, hogy ezt az összeget általában akkor is felszámítják a bankok, ha a hitelszerződés megkötésére nem is kerül sor.), * szerződésmódosítási díj, * bankgarancia, bankkezesség, okmányos meghitelezés díja, * követelés leszámítolása, megvásárlása esetén a diszkontkamat, * egyéb, speciális hitelműveletekhez kapcsolódó díjak, jutalékok, kezelési költségek (Ezek mértékét, felszámításának eseteit általában a banki kondíciós listák vagy az üzletszabályzat tartalmazza.), * költségtérítés. * Abban az esetben, ha az adós késedelmesen teljesíti a hitelszerződésben vállalt kötelezettségét, a bankok késedelmi kamattal is megterhelik. Mind az ügyleti kamat, mind pedig a késedelmi kamat mértéke megállapodás kérdése. Meghatározásának alapja a mindenkori jegybanki alapkamat, amelyhez képest a bankok természetesen szabadon határozzák meg a mértéket.

Hitelbiztosítékok

* A leggyakoribb biztosítékok a következők: * Komfortlevél * Komfortlevelet csak nem magánszemély adóstól fogadnak el a bankok. Ebben az adós cég tulajdonosa arra vállal kötelezettséget, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az adós megfelelően teljesítse a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Abírósági gyakorlat azt mutatja, hogy a komfortlevélben vállalt tulajdonosi kötelezettség nem kényszeríthető ki, így nem is tekinthető biztosítéknak. * Azonnali inkasszó * Az azonnali beszedési megbízás (azonnali inkasszó, prompt inkasszó) nem minősül biztosítéknak, hanem fizetési mód. A bankok bizonyos esetekben mégis alkalmazzák, mivel „segíti” az adós fizetési képességét és fizetési készségét, az úgynevezett felhatalmazó levél formájában nyújtott azonnali beszedési megbízás alkalmazásával. * Fedezetigazolás * A fedezetigazolást az adós számlavezető bankja állítja ki, és a címzett, egy másik bank vagy szervezet számára szolgálhat biztosítékul. A fedezetigazolásban megjelölt összeget a kiállító bank elkülönítetten kezeli. A fedezetigazolás tartalmát a kiállító bank határozza meg, az nem kötelezően használandó nyomtatvány. * Óvadék * A bank és az óvadék nyújtója - tehát nem szükségképpen az adós - által kötött óvadéki szerződés alapján meghatározott pénzösszeg elhelyezése a bankban, amelyet a bank akkor használhat fel, ha az adós nem teljesíti a fizetési kötelezettségét. * Kezesség * A bank és a kezes - aki soha nem az adós - szerződésben rögzített megállapodása arról, hogy az adós nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a bank jogosult a követelését a kezestől követelni, általában függetlenül attól, hogy az adóstól kérte-e a teljesítést. Ebből következően a bankok általában úgynevezett készfizető kezességet fogadnak el biztosítékul, egyszerű vagy sortartó kezességet nem. * Zálogjog kikötése * A zálogjogot a bank ingatlant terhelő jelzálogjogként vagy ingó zálogjogként rögzíti, a zálogkötelezettel kötött szerződésben. Kézi zálogot általában nem fogadnak el a bankok. A zálogjog alapján az adós nem teljesítése esetén a bank a zálogtárgyból elégítheti ki a követelését, meghatározott szabályok szerint. * Elidegenítési és terhelési tilalom kikötése * Az ingatlant terhelő jelzálogjoggal együtt általában kikötik az ingatlanra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalmat is, természetesen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.

Tájékoztatási kötelezettség

* A fizetési kötelezettségen kívül nagyon fontos a bankok számára, hogy a hitelfelvevő teljesítse a tájékoztatási kötelezettségét. Sokszor előfordul, hogy erre a kötelezettségre a vállalkozások nem fordítanak kellő figyelmet, bár a bankok a hitelszerződésben vagy az üzletszabályzatban rendszerint részletesen szabályozzák, miről és mikor kell információt adniuk az adósoknak. Ez a tájékoztatási kötelezettség természetesen nem a hitelkérelemmel összefüggő adatszolgáltatás, hanem a már megkötött hitelszerződés teljesítéséhez kapcsolódik. * Bankonként változó a tájékoztatási kötelezettség pontos tartalma, néhány tipikus elem azonban felsorolható. A vállalkozás általában köteles tájékoztatni a bankot az ellene kezdeményezett csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárásról. A bankok kérik a biztosítékul felajánlott vagyontárgyak pontos adatait. Kérik a haladéktalan tájékoztatást minden olyan hatósági intézkedésről, eljárásról, perről stb., amelyek érinthetik az adós kötelezettségeit, azok teljesítését. Nemritkán igénylik a bankok az arra vonatkozó tájékoztatást is, ha az adós további hitelt vagy kölcsönt akar igénybe venni más banktól. Nyilvánvaló, hogy a fizetőképesség szempontjából egyáltalán nem közömbös, hol, milyen egyéb ügyletben kell még helytállnia az adósnak. Nyilatkoztatják a vállalkozásokat arról, hogy tulajdoni/tulajdonosi viszonyai hogyan változnak a hitelszerződés hatálya alatt. Idetartozik többek között jogi formájának esetleges megváltozása (pl. bt.-ből kft.-vé alakul, rt.-ből kft. lesz stb.). Közvetlen vagy közvetett tulajdonszerzése más vállalkozásban (amelyet a hitelező bank ismerhet, felmérheti, hogy az a vállalkozás mekkora erőforrásokat köthet le vagy vonhat el az ő adósától.) * Szinte kivétel nélkül kérik a bankok az éves mérlegbeszámolók, konszolidált éves beszámolók, évközi beszámolók egy-egy példányának benyújtását is. A tájékoztatási kötelezettség körébe tartozik az adós címének, illetve a cím megváltozásának bejelentése is.

Betéti szolgáltatások

A hitelezés mellett a bankok hagyományos szolgáltatása a betétekhez kapcsolódik. A magánszemélyek és a vállalkozások számára egyaránt lényeges annak biztosítása, hogy a megszerzett, de éppen fel nem használt pénzeszközeiket biztonságban tudják. A biztonság jelenti egyfelől a pénzeszközök védelmét a jogosulatlan felhasználás minden fajtája ellen, de jelenti azt is, hogy a pénzeszközök ne veszítsék el az értéküket, sőt az is fontos követelmény, hogy lehetőség szerint még nyereséget is biztosítsanak, azaz fialtassák a pénzüket.

Betét

A betét: betétszerződés alapján fennálló (banki) tartozás. A betét körébe tartozik a takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett pénzeszköz is.

A betétszerződés meglehetősen egyszerű alapkonstrukciójú megállapodás. A betétszerződés alapján a betétest csak a pénzeszköz elhelyezésének kötelezettsége terheli, míg a bank köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét öszszegét a szerződés szerint visszafizetni.

A bankszámlaszerződéstől eltérően a betétszerződés fontos tartalmi eleme, hogy a lekötött pénzösszeget a bank szabadon és tartósan igénybe veheti, természetesen az „igénybevételi díj”, azaz kamat megfizetése ellenében. Gyakorlati szempontból fontos, hogy a betétszerződéseknél nem állítanak ki betéti okmányt. A pénzelhelyezés általában olyan módon történik, hogy a betétes azt elhelyezi a banknál megnyitott bankszámlán, és kéri a lekötését. Ebből következik, hogy a betétes maga a bankszámla tulajdonosa, a lekötött pénzösszeget is csak ő - illetve a meghatalmazottja - veheti fel.

A betéti szerződés elemei

A betéti szerződés legfontosabb elemeit minden bank az üzletszabályzatában köteles meghatározni, és legalább a következőkre kell kitérniük a bankoknak:

- a hitelintézet teljes neve, tevékenységi engedély száma és dátuma,

- a kamatszámítás, illetőleg az átlagkamat-számítás módja,

- a kamat megváltoztatásának lehetősége,

- az a legkisebb összeg, amelyet a bank betétként elfogad,

- az a legrövidebb időtartam, amíg a betétet nem, vagy csak a kamat, illetve annak egy része elvesztése árán lehet kivenni,

- a fizetendő kamatból a bank által esetleg eszközölt levonások,

- a betét biztosítottságára vonatkozó információk,

- a bank által nyilvántartott személyi azonosító adatok köre.

Alapszabály, hogy a bank a betét összege után kamatot vagy egyéb hozadékot köteles fizetni. A kamatfeltételek bankonként eltérőek, de általában a lekötési idő és az elhelyezés módjának függvényében változnak.

Kamat

A kamat mértékének egyoldalú megváltoztatására a bank csak akkor jogosult, ha ezt kifejezetten kikötötte.

A kamat mértékét értelemszerűen befolyásolja a lekötés időtartama. Abankok tipikusan 30 napos, 3 havi, 6 havi és éves lekötéseket ajánlanak. Az adott banknál választható lekötési időtartamot és az egyes lekötési időszakokra fizetett kamat mértékét a bankok általában a kondíciós listájukban teszik közzé.

A kamatszámítás lényeges eleme a kamat mértéke, amelynek felhasználásával végzik a bankok a kamatszámítást. Mind a kamatszámítás alapjául szolgáló képlet, mind pedig az egységesített betétikamatláb-mutató (EBKM) közzététele kötelező, és általában a kondíciós listájukban teszik közzé a bankok.

A kamatozás módja

A kamatozás módja alapján megkülönböztetünk fix kamatozású és változó kamatozású betétet. A fix kamatozás a lekötés időtartamára szól. Ez azt jelenti, hogy ismétlődő lekötés esetén a következő lekötési időtartamra általában azt a kamatot fizeti a bank, amelyet a lekötési időtartam első napján hatályos kondíciós listájában feltüntet. Természetesen nincsen akadálya annak, hogy a bankok ettől eltérő kamatmértékben állapodjanak meg a vállalkozókkal.

A változó kamatozású betétek után fizetendő kamat mértéke a lekötési időtartam alatt változhat. A változás tényét, a módosult kamatmértéket és a módosulás kezdő időpontját a bankok a vállalkozóval kötött szerződésben meghatározott módon teszik közzé.

A kamat esedékessége

A kamat esedékessége körében a kamatszámítás első napja általában a betételhelyezés napja, ismétlődő lekötés esetén pedig minden további lekötési időtartam első napja. A kamatszámítás utolsó napja általában a lekötés lejáratát megelőző nap. Külön szabályok érvényesek a betéti szerződés módosítása esetére. Ebben a körben meghatározzák a bankok, hogy a betétes által felvett összeg után hogyan számítják ki az esedékes kamatot (pl. a szerződésmódosítás hatálybalépésének napját megelőző napot tekintik a kamatszámítás utolsó napjának). Meghatározzák azt is, hogy a szerződés megszűnése esetén mit tekintenek a kamatszámítás utolsó napjának - tipikusan a megszűnést megelőző napot.

Külön szabályozzák a bankok, hogy mikor esedékes a kamat: általános banki gyakorlat szerint utólag, a lekötés lejáratának napján, a szerződés módosítása esetén a módosítás napján, a szerződés megszűnése esetén pedig a megszűnés napján.

Lekötés

A lekötés módja szerint a bankok megkülönböztetnek egyszeri és ismétlődő lekötést. Egyszeri lekötés esetén a lekötés csak egyetlen, a szerződésben meghatározott időtartamra szól, amelynek elteltével, azaz a lekötés lejáratának napján a szerződés megszűnik.

Ismétlődő lekötés esetén a betét ismétlődően a betétes további rendelkezése nélkül, tehát automatikusan lekötésre kerül mindaddig, amíg a szerződést meg nem szüntetik.

A betét lekötésének módosítása

A bankok gyakorlata eltér abban, mikor engedik meg a lekötés „megszakítását”, illetve mi a következménye az ilyen felvételnek. Nem ritka, hogy a bank csak az egy hónap időtartamot meghaladó lekötés esetén engedi meg a lekötési idő alatti felvételt. További gyakori kikötés, hogy a részleges felvétel esetén korlátozza a felvehető összeget olyan módon, hogy a fel nem vett összeg - azaz a lekötött „maradék” - nem lehet kevesebb, mint a betétként elhelyezhető legkisebb összeg.

Szabályozzák a bankok a felvét hatályát, ami azt jelenti, hogy egyes bankok lehetővé teszik mind az azonnali hatályú, mind pedig a határidős felvétet, a határidős felvétnél meghatározva természetesen annak határidejét. Előfordul az is, hogy a kétféle határidejű felvét közötti választást csak szervezetek számára biztosítják a bankok.

Célbetét

Egyes bankoknál elhelyezhető ún. célbetét, azaz meghatározott célra zárolt betét. A célbetétre vonatkozó szerződésben azonban meg kell jelölni a betét zárolásának célját és az ehhez kapcsolódó egyedi feltételeket. A vállalkozások számára ez a fajta lekötés előnyös lehet, hiszen a zárolásról a bank igazolást állít ki, és így a vállalkozás egyfajta biztosítékként is felhasználhatja a célbetétet. Gyakori kikötés, hogy abban az esetben, ha a meghatározott célra zárolt betét a bank kötelezettségvállalását biztosítja (pl. bankgarancia, letéti szerződésben foglalt kikötés teljesítése stb.), a vállalkozás kizárólag a banki kötelezettségvállalást tartalmazó szerződésben meghatározott esetekben mondhatja fel a szerződést.

Ha a betét a bank kötelezettségvállalásának biztosítékául szolgál, akkor azt a betétes által nyújtott óvadéknak kell tekinteni.

A betétek biztosítása

A betétek biztosítása az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA) kötődik. A bankok kötelesek az OBA-hoz csatlakozni, kivételt csak az olyan hitelintézet képez, amelyet külön törvénnyel hoznak létre, és a kötelezettségeiért a magyar állam kezességet vállal.

A betétekre kizárólag az OBA által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen betétekre kizárólag az OBA által nyújtott biztosítás terjed ki - ide nem értve természetesen az önkéntes betétvédelmi alapok által nyújtott biztosítást. Az OBA biztosítása csak a névre szóló betétekre terjed ki.

Egyéb banki szolgáltatások

Széfszolgáltatás

A széfszolgáltatás egyfajta sajátos őrzés, biztonságos helyen. Mindig szerződés alapján nyújtja a bank e szolgáltatást, olyan módon, hogy a bank által biztosított és őrzött helyiségben az ügyfél számára elkülönített, az ügyfél által nyitható és zárható széfet bocsát rendelkezésre, amelyben az ügyfél maga helyezi el értékeit, és onnan maga veheti ki. A szolgáltatás díja: a széfbérleti díj.

Minden bank kiköti, hogy a széfben nem helyezhető el olyan tárgy, amely tűz- vagy robbanásveszélyes, nedvességet, kellemetlen szagot vagy hangot áraszt, esetleg egyéb, a környezetet károsító hatása van. Nem tehető a széfbe a bank elektronikus rendszerét károsító tárgy, és olyan sem, amelynek birtoklását jogszabály tiltja vagy korlátozza (ez utóbbi tilalom azt a célt szolgálja, hogy ne használhassák fel a széfet pl. kábítószer vagy csempészáru „pihentetésére”).

A széfben elhelyezett tárgyak megsérülése vagy megsemmisülése esetére a bankok természetesen felelősséget vállalnak, általában olyan módon, hogy egyrészt korlátozzák az összeghatárt, másrészt pedig kikötik, hogy csak úgynevezett biztosítási káresemény bekövetkeztekor kötelesek helytállni.

A széf kulccsal nyitható, illetve zárható. Bankonként eltérő szabályok vonatkoznak arra az esetre, mi történik a kulcs elvesztésekor, mikor jogosult a bank a széfet feltörni, mikor és kinek adja át a széf tartalmát.

A magánszéf felhasználása társasági vagy egyéb „hivatalos” iratok őrzésére igencsak kockázatos lehet, hiszen a széf tartalma az elhunyt széfbérlő hagyatékának része, azt csak jogerős hagyatékátadó végzés alapján és az abban foglaltak szerint adja ki a bank. Hasonlóképpen problémák forrása lehet, ha valaki a vállalkozás által bérelt széfben privát tárgyait tartja és váratlanul meghal.

Letéti őrzés - letétkezelés

A letéti őrzésre vonatkozó szerződésben a bank azt vállalja, hogy a nála letétbe helyezett értékpapírokat megőrzi. Az őrzés magában foglalhatja az értékpapírok kamatának vagy osztalékának a beszedését, azok utalását meghatározott bankszámlára vagy kifizetését készpénzben (letétkezelés). Sem a letéti őrzés, sem pedig a letétkezelés természetesen nem terjed ki arra, hogy a bank eljárjon az értékpapír értékének megőrzése, vagy akár a lehető legmagasabb hozam biztosítása érdekében.

A letéti őrzésért, illetve a letétkezelésért a bank díjat számol fel, amely a banknak az őrzéssel, illetve a kezeléssel általában együtt járó költségeire nyújt fedezetet.

Hitelreferencia-szolgáltatás

Az adott bank ügyfelének külön megbízása, illetve hozzájárulása alapján az abban foglalt feltételekkel egyes bankok vállalják a bank rendelkezésére bocsátott számadatok és egyéb információk felhasználásával a hitelképesség vizsgálatát, a vizsgálat eredményének írásba foglalását és arról tájékoztatás adását. Kifejezett kérésre a vizsgálat eredményéről a bank igazolást állít ki, kikötve természetesen, hogy a bank rendelkezésére bocsátott adatok hitelességéért a bank nem vállal felelősséget.

Projektfinanszírozás

Az elmúlt években Magyarországon is terjedő banki szolgáltatás a projektfinanszírozás, amely mindig egyedi szerződés feltételei szerint vállalt kötelezettségeket és jogosultságokat jelent mind a bankok, mind a vállalkozók számára.

Nevéből következően valamely egységet alkotó feladatcsoport - tipikusan nagyobb beruházás vagy több részből összetevődő ügylet (pl. hoszszabb távra szóló bérlettel kombinált barter) - pénzügyi fedezete egészének vagy egy részének biztosítását célozza és szolgálja. Ebből következően a projektfinanszírozás nagyon sokféle, elemei attól függően változnak, hogy mi a tárgya.

A projektfinanszírozás a hitelezés egy sajátos formája, amelyet a bankok saját szempontok alapján bírálnak el. Nem a hitelfelvevő hitelképessége alapján döntenek, hanem elsősorban azt vizsgálják, hogy a projekt keretében létrehozott új létesítménynek stb. milyen a megtérülési mutatója, a jövedelmezősége.

Projektfinanszírozási szerződést kötnek többek között a telekommunikációs beruházásokra, az infrastrukturális fejlesztésekre (logisztikai központ kialakítására, út-, közmű- vagy csatornahálózat építésére), ingatlanfinanszírozásra stb.

Szindikált hitelezés

Speciális banki szolgáltatás az úgynevezett szindikált hitelezés. Lényege, hogy több bank együttesen nyújt hitelt valamely vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak, a szerződésben meghatározott feltételekkel.

Határidős opciós pénzügyi ügyletek, kamatkockázati csereügyletek

A kereskedelmi bankok egy része olyan szolgáltatást is nyújt a vállalkozóknak, amelyek devizaszámla terhére végzett ügyletek, mindig az ügyfél megbízása alapján. Ezen ügyletek lényege, hogy a bank az ügyfél által elfogadott árfolyamon nem a devizaszámla pénznemében, hanem más devizanemben vásárol vagy ad el devizát, és az ellenértéket az ügyfél e másik devizanemben vezetett számláján jóváírja vagy átutalja az ügyfél által megjelölt kedvezményezettnek, illetve készpénzben kifizeti az ügyfélnek egy meghatározott időpontban.

Pénz- és kölcsönügyletek közvetítése

Egyes bankok - az ügyféllel kötött megbízás alapján, az abban foglalt feltételekkel - pénz- és kölcsönügyletek közvetítését, szervezését és lebonyolítását is vállalják. Ezekben az esetekben a bank ügynöki tevékenységet lát el, meghatározott díjért, az ügyfél utasítása szerint.

Private banking szolgáltatás

Magánszemélyek és vállalkozások számára egyaránt nyújtanak a bankok private banking szolgáltatást, amely azt jelenti, hogy kiemelt ügyfeleik számára személyi ügyintézőt jelölnek ki, aki „személyre szabott” ajánlatokkal nyújt „személyre szabott” banki szolgáltatásokat. E szolgáltatáskörbe gyakorlatilag bármely banki szolgáltatás bevonható, lényege a kiemelt ügyintézés.

Banki tájékoztatás, adatszolgáltatás, adatvédelem

* A banki szolgáltatások különleges csoportját alkotja a bankok tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettsége, amely mindenkor az adatvédelem szigorú előírásainak betartásával teljesíthető. A titokvédelmi szabályok lényege: minden adat, amely a bankok rendelkezésére áll az ügyfeleikről, banktitkot képez, és csak az ügyfél írásbeli hozzájárulásával, az általa meghatározott tartalommal és célból adható ki. Kivételt képeznek a törvényben tételesen felsorolt szervezeteknek (nemzetbiztonsági hivatal, rendőrség, polgári perben eljáró bíróság, hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, gyámhatóság stb.) teljesített adatszolgáltatások, amelyekhez nem kell az ügyfél hozzájárulása. * További kivétel a BAR-rendszerbe teljesített adatszolgáltatás. Ez utóbbi, azaz a központi adósnyilvántartó rendszer működése sok vita forrása a bankok és az ügyfelek között, mivel a BAR-ba kerülés gyakran jár azzal a következménnyel, hogy nemcsak azon bank számára minősül rossz adósnak az ügyfél, amelyik felvitte adatait a BAR-ba, hanem más bankok is elutasítják a hitelkérelmét, ha észlelik, hogy „rossz adós”. * Bankinformáció-szolgáltatás * Elsősorban vállalkozások veszik igénybe a bankinformáció-szolgáltatást, kérve a számlavezető bankjuktól általuk írásban meghatározott adatok szolgáltatását. Az igazolni kért adatok a bankszámlájuk vezetésére, azok egyenlegére, hiteleikre, az általuk kibocsátani kért bankgaranciákra vonatkoznak.

Elektronikus banki szolgáltatások

Napjainkban az elektronika fejlődése által biztosított lehetőségek kihasználása új kihívást jelent a bankoknak. Az ügyfelek kiszolgálása két területen is kötődik az elektronikához: egyfelől a bankok saját belső elektronikus rendszerével, másfelől pedig az ügyfelekhez közvetlenül kapcsolódó elektronikus eszközökkel.

Az elektronikus banki szolgáltatások lényege az újfajta kommunikáció, a sajátos kapcsolattartás a bankokkal. Az újdonság: a személyes jelenlét hiánya, amely gyorsítja és egyszerűsíti, ezáltal kényelmesebbé teszi a banki szolgáltatások igénybevételét. Nagy előnye továbbá a mobilitás biztosítása az ügyfelek számára.

Telefonos bank

Időben először kialakult elektronikus banki szolgáltatás a telefonos bankolás. A kényelmet fokozza a szinte valamennyi jelentős banknál - némileg különböző, az adott bankot azonosító elnevezéssel - igénybe vehető telebank-szolgáltatás, amelyhez a régóta ismert és használt telefon szükséges csupán. Tartalma attól függ, hogy az adott bank milyen szolgáltatásra vállalja a gyakorlatilag 24 órás automatikus telefonszolgáltatást. A belépés mindig valamilyen azonosítóval történik. Az azonosító általában szám.

A telebank rendszerint komplex szolgáltatás, amely részben információszolgáltatóként, részben pedig alternatív szolgáltatás-igénybevételi csatornaként funkcionál. A telebank igénybevétele szerződéssel lehetséges, amelyet a bankok írásban kötnek meg. A szolgáltatás nyújtásáért természetesen díjat számítanak fel, a kondíciós listájukban meghatározott módon és mértékben.

Szolgáltatások telebankon keresztül

Általában a következő szolgáltatásokat nyújtják a bankok telebankon keresztül:

- bankkártyával kapcsolatos ügyintézés,

- számlainformációk (aktuális egyenleg lekérdezése stb.),

- számlaforgalom lekérdezése,

- megbízások kezelése, ezen belül átutalási megbízás aktivizálása, módosítása, állandó átutalási megbízás összegének módosítása,

- betétlekötés, betét felbontása és lekérdezése,

- telebankkód letiltása, módosítása.

Call center

A telebankhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtó, de annál még szélesebb körű felhasználást biztosító banki szolgáltatás a call center üzemeltetése. A call centerben nem gép, hanem természetes személy, az operátor intézi az ügyeket. A telebankéval azonos, hogy ez is telefonvonalon megvalósuló kommunikáción alapul, több bank esetében a call center szolgáltatásba integrálják a telebank-szolgáltatást olyan módon, hogy a bankot hívó bármikor eljuthat - meghatározott gomb lenyomásával - az operátorhoz.

Call center szolgáltatások

A call center szolgáltatások - mivel a hívást fogadó banki ügyintézővel közvetlenül lehet kommunikálni, tehát kétirányú a kapcsolat, így az esetleges félreértések kiküszöbölhetők - általában szélesebb körűek, mint a telebank-szolgáltatások.

Tipikus call center szolgáltatások a következők:

- átutalási keretmegbízás aktivizálása a limit erejéig,

- átutalási keretmegbízás módosítása, megszüntetése,

- állandó átutalási megbízás módosítása, megszüntetése,

- átutalási megbízás adása a limit erejéig,

- átvezetés az ügyfél számlái között, a limit erejéig,

- szolgáltatói számla megkifogásolása, letiltása,

- betétlekötés - általában csak meghirdetett kondíciókkal,

- betét felmondása,

- számlakivonat-küldés gyakoriságának megváltoztatása,

- telebank által rögzített megbízás törlése,

- kód letiltása,

- bankkártya letiltása,

- bankkártyaköltésekre vonatkozó információ kérése,

- számlaegyenleg lekérdezése,

-információkérés a vállalkozás „élő” hiteleiről,

- tájékoztatás az ügyfél egyedi kondícióiról,

-meglévő mellé új számla vagy alszámla nyitása,

- nyomtatvány igénylése (pl. bankkártyához, hitelkérelem benyújtásához).

Office banking - irodai bankolás

A vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy irodájukban, illetve az általuk meghatározott helyen telepített szoftver segítségével közvetlenül kapcsolatba lépjenek bankjukkal és különböző műveleteket hajtsanak végre.

Általában kiterjed az irodai bankolás:

- a vállalkozás bankszámlájára vonatkozó információkérésre (egyenleg lekérdezése, sorban álló tételek lekérdezése, meghatározott időintervallumban teljesített terhelések és jóváírások lekérdezése stb.),

- átutalási megbízások adására,

- bizonyos körben és feltételekkel hitelfelvételre.

Az irodai bankolás „helyhez kötött” abban az értelemben, hogy csak meghatározott konfigurációval rendelkező, meghatározott számítógépre telepített meghatározott szoftver segítségével működik. A telepítés nem szabad, az kizárólag a bank engedélyével vihető át másik gépre, a telepített szoftver a banké, az rendelkezik felhasználói jogosítvánnyal a használatához, amelyet a vállalkozással kötött szerződésben meghatározott feltételekkel enged át részben a vállalkozásnak.

Az irodai bankoláshoz szükséges hardvert mindig a vállalkozásnak kell biztosítania, a bank csak kiegészítő elemeket ad a működéshez. Az eszközök zavartalan működéséért és a telepítés után a vírusmentességéért a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozó felel, valamint neki kell biztosítania az illetéktelen használat elleni védelmet is.

Internetes bankolás

Az internet felhasználásával igénybe vett banki szolgáltatások többféle megoldásra épülnek. Ebben az esetben a bankoló nincs „irodához kötve” a szolgáltatás igénybevételéhez, mivel bármely arra alkalmas számítógépről az interneten keresztül kapcsolódhat a banki rendszerhez és vehet igénybe szolgáltatást. A szolgáltatások gyakorlatilag ugyanazok, mint a korábban említett office banking esetében, hiszen a szolgáltatások tartalma attól nem változik meg, hogy milyen eszköz segítségével, hogyan veszi azokat igénybe a vállalkozás.

Az internet alapú szolgáltatások közé tartoznak a web alapú megoldások. Lényegük az, hogy az adott bank internetes web-oldaláról tölthetők le olyan adatok, információk, amelyek felhasználásával banki szolgáltatások igénybe vehető (pl. bankkártyaigénylő lap, hitelkérelem stb.), illetve a web-oldalon linkelés segítségével kapcsolatba lehet lépni a banki számítógépes rendszer bizonyos részeivel, közvetlenül szolgáltatást kérve.

W and WBPP

Külföldön ismert és bevált, Magyarországon is terjedőben levő megoldás az úgynevezett Web and Wireless Bill Presentment and Payment (szokásos rövidítése: W and WBPP) rövidítéssel jelzett elektronikus megoldás. A hoszszú angol elnevezés magyar fordítása jól tükrözi a szolgáltatás tartalmát: elektronikus számlabemutatás és számlafizetés szolgáltatás. Nem csupán az internet segítségével működtetik, hanem más vezeték nélküli eszközök, mindenekelőtt mobiltelefonok segítségével is.

B2B

A WBPP keretében nyújtott szolgáltatást felhasználva, de azon túlmenően is felhasználható szolgáltatásokat nyújtanak a B2B szolgáltatások keretében. Arövidítés a vállalatok közötti közvetlen elektronikus üzleti kapcsolatokra utal, amelyekben a bankok is szerepet kívánnak játszani, természetesen pénzügyi szolgáltatások, on-line fizetési és hitelezési megoldások, vállalatok közötti elektronikus számlabemutatáshoz és -befizetéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával.

A B2B az úgynevezett e-business része, szorosan kapcsolódik az elektronikus piacterekhez. Főbb területei Magyarországon: gyógyszeripar, építőipar, szállítmányozás és logisztika, autóipar és autókereskedelem, idegenforgalom, távközlés, élelmiszeripar, elektronika. Közös jellemzőjük, hogy a virtuális piacon teszik lehetővé áruk megrendelését, illetve a beszállítói lánc szerveződését a virtuális térben. Az értékesítéshez nyilvánvalóan szükséges a fizetés „megszervezése”, amelybe bekapcsolódnak a bankok.

Mobil banking

Részben a bankkártyákhoz, részben egyéb szolgáltatásokhoz is kapcsolódik a mobil banking, a mobiltelefonok felhasználása a banki szolgáltatások körében.

Közülük kettő ismert, az egyik az sms-küldés a kártyakibocsátó bank részéről, ha a kártyatranzakciók során meghatározott feltételek bekövetkezését észleli. A feltételeket a bankok szerződései, illetve üzletszabályzatai tartalmazzák. A figyelést a rendszer automatikusan végzi, és ugyancsak automatikus az üzenetküldés is. Alkalmazásának célja: a kártyahasználat biztonságának növelése.

Egyes bankoknál lehetőség van arra, hogy meghatározott szolgáltatásokat mobiltelefonon keresztül is igénybe vehetnek az ügyfelek. A mobilbank-szolgáltatás körében általában azt vállalja a bank, hogy az ügyfél bankszámlájáról automatikusan tájékoztató üzenetet küld sms-ként az ügyfél által meghatározott GSM mobiltelefonra. Az üzenet a számlán történt terheléseket, illetve jóváírásokat, valamint az egyenleget tartalmazza.

Az elektronikus bankolás és a biztonság

* Valamennyi elektronikus szolgáltatás legfontosabb eleme a biztonság. A biztonság nem egyszerűen azt jelenti, hogy az információk torzulásmentesen eljutnak a küldőtől a címzettig. Legalább ennyire lényeges az illetéktelen beavatkozás elleni védelem is. * A vállalkozó feladata meglehetősen összetett, hiszen az ő kockázata és felelőssége az elektronikus bankoláshoz szükséges berendezés használata, rendeltetésszerű működtetése. Érdemes utalni ezzel kapcsolatban arra, hogy a vállalkozásoknál sem csak egyetlen ember férhet hozzá ahhoz a számítógéphez, amely a kulcsolt adatokat tárolja, illetve amelyre a banktól megérkezik az információ. A kisebb vállalkozások - költségkímélés céljából, vagy csak a személyi összefonódottság okán - közösen használnak számítógépet az office banking körében. Ez azt jelenti, hogy adataik a másik cég számára is hozzáférhetők. A bankok természetesen nem vállalnak felelősséget a vállalkozásoknál működő berendezésekért, illetve a szoftverek vírusmentességéért. * A jövőben valószínűleg sokkal intenzíven kell majd foglalkozni az elektronikus bankolás egyéb lehetőségeivel, a tulajdonképpeni tényleges e-bankinggel, mindenekelőtt az internetes bankolással és annak különböző formáival.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére