Adóváltozások

A 2005. évi CXIX. törvény módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt, a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényt, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt, az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényt, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényt, valamint a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt. Egyúttal változott az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény, valamint a luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény is.

Személyi jövedelemadó

Adómegállapítás, -bevallás, -megfizetés

A „főállású” egyéni vállalkozónak a külön adózó jövedelmei után saját maga által megállapított adót negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-éig az adófizetési kötelezettség keletkezésétől függően havi vagy negyedéves bontásban kell bevallania. Negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetén az adót a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallani.

A külföldön is adóztatható jövedelemről az állami adóhatóság nem rendelkezik elegendő információval, ezért az a magánszemély, aki külföldön is adóztatható jövedelemmel rendelkezik, már a 2005. évre sem kérheti az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítását.

Ugyancsak nem választhatja az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítását a magánszemély a végkielégítés „megosztásos” adózása esetén sem.

Összevont adóalap

A munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelme kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, melyet a magánszemély a munkáltatótól az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kap. A munkavállaló munkába járásával összefüggésben – a pénzbeli megtérítés mellett – a munkáltatóknak lehetőségük van arra is, hogy a saját maga által megvásárolt bérletek, jegyek kiosztásával oldja meg dolgozói munkába járását.

A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.

A munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítés az összevont adóalap részét képezi. A végkielégítést azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon azt kifizették, azonban a törvényben meghatározott mértékű, valamint az állami végkielégítés összege évek között megosztható.

A munkaviszony megszűnésével összefüggésben végkielégítésben részesülő magánszemély írásos nyilatkozatban dönthet, hogy a törvényben meghatározott mértékű, illetőleg az állami végkielégítés összegét megosztja az adóévek között, vagy a teljes összeg után a kifizetés évének jövedelmeként adózik. A nyilatkozat már a 2005-ben megszerzett végkielégítésre is megtehető.

Ha a magánszemély nem nyilatkozik írásban a munkáltatónak a végkielégítés megosztásának mellőzéséről, azaz a megosztásos módszert kívánja alkalmazni, akkor a munkáltatónak a végkielégítés összegéből 18 százalékos adóelőleget kell levonnia.

Az összevont adóalap adója

Adótábla

A 2006. évben a személyijövedelemadó-tábla a 2005. évihez hasonlóan kétkulcsos marad. Az adótábla sávhatára évi 1 millió 550 ezer forint (2005-ben a sávhatár 1,5 millió forint), ameddig az adó mértéke 18 százalék, felette pedig 36 százalék (2005-ben 38 százalék a felső adósávhoz tartozó adókulcs).

Adójóváírás

Az adójóváírás 2006-ban a jogosultsági határhoz, a kiegészítő jogosultsági határhoz kötötten 63 ezer forint havi bérjövedelmet mentesít az adó alól, ezzel összefüggésben a Szja-tv. meghatározza az alap-adójóváírást. Az adójóváírás az alap-adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás összege. Az alap-adójóváírás megegyezik a havi bér 18 százalékával, de jogosultsági hónaponként (ez évente legfeljebb 12 lehet) 9 ezer forintnál nem lehet több. Az alap-adójóváírás akkor vehető teljesen igénybe, ha az éves jövedelem nem haladja meg az 1,5 millió forintot (2005-ben a jogosultsági határ 1 millió 350 ezer forint volt). A jogosultsági határ felett az alap-adójóváírás összege folyamatosan csökken, 2,1 millió forint (ez 2005-ben 1 millió 950 ezer forint volt) éves jövedelem felett pedig már nem érvényesíthető. Ha a magánszemély éves összes jövedelme a jogosultsági határt meghaladja, az adójóváírást csökkenteni kell az éves összes jövedelemnek a jogosultsági határt meghaladó része 18 százalékával.

Biztosító-pénztári, családi kedvezmények

Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári kedvezmények a pénztári számlán a magánszemély rendelkezése alapján megjelenő jóváírássá alakulnak át.

A családi kedvezmény 2006-tól az egy és két gyermeket nevelő családok esetében teljes egészében családi pótlékká alakul át. Így az egy és két gyermeket nevelő családok családi kedvezményt a jövő évtől már egyáltalán nem érvényesíthetnek. Ugyanakkor a három vagy több gyermeket nevelő magánszemélyek továbbra is érvényesíthetnek családi kedvezményt. Esetükben a növekvő összegű családi pótlék gyermekenkénti és havi 6000 forintnyi családi kedvezményt „vált ki”. A három vagy több eltartottról gondoskodó családoknál a kedvezmény mértéke 2006-tól a kedvezményezett eltartottak létszáma után gyermekenként és jogosultsági hónaponként 4000 forint/fő. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma elérje a három főt.

A családi kedvezmény igénybevétele a 2006. évben is jövedelemkorláthoz kötött. A 2006. évtől a visszafizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a kedvezményre, amelynek alapjául szolgáló befizetés és a rendelkezési jog gyakorlása között már három év eltelt. Ezzel tehát nem kell a magánszemélynek 20 százalékkal növelten visszafizetnie a biztosítási kedvezményt akkor, ha a levonás évének utolsó napja és a rendelkezési jog gyakorlása között legalább három év már eltelt.

A személyi jövedelemadóban a 2006. évtől továbbra is közös korlátozás érvényesül az adókedvezmények esetében, így a levonható kedvezménymérték összességében sem haladhatja meg az évi 100 ezer forintot. A 6 millió forint feletti éves összes jövedelem esetén az adókedvezmény fokozatosan megszűnik, és a 6,5 millió forinton felüli éves jövedelemnél e korlátozás alá vont adókedvezmények már egyáltalán nem érvényesíthetők.

Rendelkezés az adóról

Az új rendelkezési lehetőség az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetései, adóköteles egyéni számlajóváírása, valamint nyugdíj-előtakarékossági befizetései alapján illeti meg a magánszemélyt.

Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések alapján a magánszemélynek visszajáró adókedvezmény 2006. január 1-jétől változatlan feltételek és mértékek mellett, az öszszevont adóalap megfizetett adója terhére, a magánszemély önkéntes pénztárban lévő egyéni számlája javára történő átutalássá alakul át. Ennek eredményeképpen a magánszemélyt megillető átutalás kizárólag az adóév végén teljesíthető.

Az adóelőleg megállapítása, bevallása és megfizetése

A munkáltató a törvényben rögzített feltételek alapján határozza meg, hogy az adott hónapra a magánszemélyt a magasabb mértékű (havonta legfeljebb 11 340 forint összegű) vagy az alapmértékű (havi 9000 forint öszszegű) adójóváírás illeti-e meg. E szerint a kifizető az adott hónapban a magasabb mértékű adójóváírást érvényesíti, ha a magánszemély adott havibére nem több, mint a kiegészítő jogosultsági határként meghatározott összeg (1 millió forint) egytizenketted része, azaz 83 333 forint.

Ha a munkáltató által az adóévben kifizetett bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege az adott kifizetést is figyelembe véve meghaladja az 1 millió forintot, a magasabb összegű adójóváírás az adóelőlegnél nem érvényesíthető.

Ha a magánszemély adott havi jövedelme a 83 333 forintot meghaladja, vagy adóelőleg-alapjainak összege – szintén az adott kifizetést is figyelembe véve - az év elejétől összesítve már meghaladja az 1 millió forintot, akkor csak az alapmértékű, azaz a havi 9000 forintos összegű adójóváírás érvényesíthető.

Az általános mértékű havi adójóváírás sem érvényesíthető az adóelőlegnél, ha a magánszemély adóelőleg-alapjainak összege – az adott kifizetést is figyelembe véve – a jogosultsági határt, azaz az 1 millió 500 ezer forintot meghaladja.

A havi adójóváírás mindezek mellett továbbra is csak a bérjövedelem után, legfeljebb a bér 18 százaléka mértékéig vehető igénybe.

Természetbeni juttatások és más engedmények

Reprezentáció

A 2006. évtől a reprezentáció adómentes mértéke az adóévre elszámolt éves összes bevétel 1 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint (a határértékek jelenleg 0,5 százalék, illetőleg 10 millió forint).

Béren kívüli juttatások

2006-tól a munkáltató által adható adómentes béren kívüli juttatásokra új szabályok vonatkoznak. Egyes munkahelyi adómentes béren kívüli juttatások esetében 2006. január 1-jétől adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül az egyes juttatások együttes értékéből a 400 ezer forintot meghaladó rész. A keret átlépése esetén a juttatás – a juttatót terhelő módon, a természetbeni juttatásra vonatkozó adómértékkel – adókötelessé válik. Az év közben felvett vagy kilépő munkavállalónál az adómentes értékhatárt a munkaviszonyban töltött napokkal kell arányosítani.

Az adóköteles béren kívüli juttatásra vonatkozó adó mértéke 44 százalék. A munkáltató az adót az adóév utolsó napjára – vagy a munkaviszony megszűnése napjára – állapítja meg, és a kifizetőre vonatkozó szabályok szerint fizeti meg és vallja be.

Üzemanyagár közlése

Az APEH havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap 25. napjáig teszi közzé az egyszerűsített elszámoláshoz alkalmazható üzemanyagárat (ezt eddig negyedévente kellett megtennie). Amennyiben az üzemanyagár törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változása miatt emelkedik, az adott hónapra közzétett üzemanyagárat a szabályok változásával összefüggő fogyasztóiár-emelés időpontjától az adott hónap végéig a bejelentett áremelés mértékével növelten lehet alkalmazni.

Munkáltató által adott lakáscélú támogatás

A munkáltató által adómentesen adható lakáscélú támogatás összege 750 ezer forintról 1 millió forintra emelkedett, amely azonban több munkáltató esetén és a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt is legfeljebb 1 millió forint lehet. A négyéves korlátot első ízben a támogatás 2009. évi folyósításánál kell alkalmazni.

A munkáltatónak az általa elengedett lakáscélú kölcsön adómentes öszszegéről az adóhatóság részére az adóévet követő január 31-éig adatot kell szolgáltatnia.

Egyes munkaerő-piaci juttatások

2005. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal adómentes az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésként, munkaerő-piaci képzésként nyújtott támogatás, felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt juttatott étkezési, közlekedési és szállásköltség-térítés, megélhetési támogatás. Az adómentesség nem vonatkozik a keresetkiegészítésre és a keresetpótló juttatásokra.

Étkezési utalvány

Az étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés keretében a munkáltató által adómentesen adható juttatás (utalvány) értéke havi 8 ezer forintról 9 ezer forintra emelkedett. Havi 4000 forintról 4500 forintra nő a kizárólag fogyasztásra, készétel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevétel adómentes része.

Iskolakezdési támogatás

A munkáltató által adómentesen adható iskolakezdési támogatás mértéke 17 ezer forintról 19 ezer forintra emelkedett.

Bérletjuttatás

A munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában megszerzett bevétel a jövő évtől teljes egészében, az étkezési utalványtól függetlenül adómentes (bérletre vonatkozó adómentességi értékhatár eddig havi 2 ezer forint volt). Az új szabályok értelmében az adómentesség a munkavállaló által részben megtérített bérletjuttatásra is vonatkozik.

Társasági adó

Európai szövetkezet

2006. augusztus 18-ai hatállyal az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló 2003/1435/EK tanácsi rendelet alapján lehetővé válik európai szövetkezet alapítása, ennek megfelelően a Tao-tv. adóalanyiságra vonatkozó felsorolása kiegészül az európai szövetséggel. A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló tevékenységet végző magyarországi székhelyű európai szövetkezet 2006. augusztus 18-ai hatálylyal a társasági adó alanyává válik.

Az európai szövetkezet, illetve az európai szövetkezet tevékenységét folytató külföldi társaság alkalmazhatja a veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel, hogy ezen adóalanyoknak a veszteségelhatároláshoz nem szükséges adóhatósági engedély, ha az adózás előtti eredmény negatív, és az adóévben a bevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagy az adóalap a megelőző két adóévben is negatív volt.

Külföldi személy belföldi illetősége

2006. január 1-jétől belföldi illetőségűnek minősül az a külföldi személy, akinek üzletvezetésének helye belföld, és amely külföldi személy állama és Magyarország között nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről.

Adóalapot érintő módosítások

Szakképző-iskolai tanuló alkalmazása

A tanulószerződés alapján szakképzőiskolai tanuló gyakorlati képzéséhez kapcsolódó kedvezmény emelkedik 2006-tól. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés esetén az adózó az adózás előtti eredményét az ily módon foglalkoztatott minden tanuló után, havonként az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százalékával csökkentheti. A keretszerződés alapján foglalkoztatott tanuló után igénybe vehető adóalap-kedvezmény mértéke nem változik, továbbra is 12 százalék.

Képzőművészeti alkotások, támogatások adóalap-csökkentése

Módosultak a képzőművészeti alkotásokhoz kapcsolódó adóalap-módosító tétel szabályai.

A hatályos szabályok szerint az adózó csökkentheti adóalapját a viszszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz és a térítés nélkül átvett eszköz következtében az adóévben elszámolt bevétellel.

Szabadalom, mintaoltalom

A 2006. évtől a kis- és középvállalkozások nemcsak a szabadalom, a használati- és formatervezésiminta-oltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költségével csökkenthetik az adózás előtti eredményüket, de a növényfajta-oltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költségeivel is.

Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó kedvezmény szabályai kedvezően változnak. A kedvezmény igénybevételének feltételei között szerepelt, hogy az adózónak ne legyen köztartozása. 2006. adóévtől kezdődően az adózás előtti eredmény a ráfordításként elszámolt iparűzési adó 100 százalékával csökkenthető. A kedvezmény igénybevételének továbbra is feltétele, hogy ezen a jogcímen elszámolt öszszeg nem lehet több, mint az adózás előtti eredmény összege.

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások

Növeli az adózás előtti eredményt minden olyan költségként, ráfordításként elszámolt összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, tekintettel a Tao-tv. 3. számú mellékletében foglaltakra. Amennyiben a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerint az adózó gazdasági tevékenysége érdekében foglalkoztat önkéntest, akkor az önkéntes részére fizetett személyi jellegű egyéb kifizetés a közérdekű önkéntes tevékenységekről szóló törvény előírása szerint ellenértéknek nem minősülő összeg, valamint az önkéntes munkát végző javára kötött biztosítás díja a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.

Veszteségelhatárolási, veszteségleírási szabályok változása

Jelentősen enyhülnek a veszteségelhatárolásra, illetve az elhatárolt veszteség leírására vonatkozó rendelkezések. Az adóhatósági engedélyezéssel összefüggő szabályok számottevően egyszerűsödtek.

A módosítások először a 2005. évben kezdődő adóévi kötelezettség megállapításánál alkalmazhatók, emellett fontos, hogy a módosítások 2005. május 10-én léptek hatályba, így már a 2004. évről szóló adóbevallást is befolyásolhatták. Amennyiben a 2004. évről szóló bevallást 2005. május 10-e előtt nyújtották be, úgy még a régi szabályokat kellett figyelembe venni, amennyiben azonban ezen időpont után adták be azt, úgy a 2004. évről szóló bevallás esetén már az új szabályok alkalmazhatók.

A társasági adó mértéke

A társasági adó mértéke továbbra is 16 százalék. A 2006. évtől egyes esetekben az adózó választása szerint lehetőség van az adó ettől eltérő, sávos megállapítására. A sávos adómérték az 5 millió forintot meg nem haladó pozitív adóalap 10 százaléka, azt meghaladóan a fizetendő adót a normál, 16 százalékos adómérték szerint kell meghatározni.

A sávos adómérték alkalmazásának feltételei

Ha az adózó nem vesz igénybe társasági adókedvezményt, választhatja a kedvezőbb, sávos adómértéket. Feltétele, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább egy fő legyen abban az évben, amikor a kedvezményes kulcsot alkalmazza az adózó. További feltétel, hogy az adózó által az adóévben bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege meghaladja az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatát. Ez azt jelenti, hogy minden foglalkoztatott személy legalább a minimálbér másfélszeresének megfelelő nagyságú jövedelemben részesül, és az után az adózó megfizeti a közterheket.

Adókedvezmények

Beruházási adókedvezmény

Módosultak a beruházási adókedvezmény igénybevételének időtartamára vonatkozó szabályok. A kedvező változás az, hogy a korábbi előírás 10 adóévet határozott meg az adókedvezmény érvényesítésének periódusaként, amely adott esetben rövidebb lehet, mint a naptári év. Főszabályként az igénybevételre 10 naptári év áll rendelkezésre, de legutoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból lehet érvényesíteni a kedvezményt.

Fejlesztési adókedvezmény

2005. július 1. után, ha a megvalósítani tervezett fejlesztési programban figyelembe vett beruházási érték nem haladja meg 100 millió eurós értékhatárt, akkor az adózónak nem kell kérelmet benyújtania a Pénzügyminisztériumhoz, elegendő az adózó bejelentése, amely nem díjköteles.

Egyszerűsített vállalkozói adó

Közösségi adószám

2006. január 1-jétől a közösségi adószámmal rendelkező adózóknak lehetőségük lesz az egyszerűsített vállalkozói adó választására, illetőleg alkalmazására, így közösségi adószám birtokában nem kell azt visszaadni az eva választása előtt. Az Art. rendelkezése szerint az evaalanynak közösségi adószámot kell kérnie akkor, ha az evaalany Közösségen belüli beszerzéseinek adó nélkül összesített ellenértéke az adóévben meghaladja a 10 000 eurót. Az Eva-tv. új rendelkezésével nem esik ki a törvény hatálya alól az evaalany akkor sem, ha közösségi adószámot kér.

Áfafizetési kötelezettség

Az evaalanyoknak a Közösségen belüli termékbeszerzés esetén azzal összefüggésben áfafizetési kötelezettsége keletkezik.

Az evaalany az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól megvalósított termékbeszerzése utáni áfát az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg.

Amennyiben az evaalany az Európai Unió bármely más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket értékesít, akkor adóalanynak negyedévenként, a negyedévet követő hó 20. napjáig az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon összesítő nyilatkozatot kell tennie a vevő közösségi adószámáról, valamint a termékértékesítés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről.

Az eva választása előtt igénybe vett kedvezmények sorsa

Amennyiben az evaalany egyéni vállalkozó az eva előtti időszakban létszámnöveléshez kapcsolódó kedvezményt érvényesített, és az eva alatt a létszám a későbbiekben csökken, továbbá ha az eva előtt képzett fejlesztési tartalékot nem cél szerint oldja fel az eva alatt, akkor az evás egyéni vállalkozónak vállalkozóiszemélyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. E kötelezettségnek a személyi jövedelemadóban kell eleget tenni, azt a személyijövedelemadó-bevallásban kell elszámolni és feltüntetni.

Társas vállalkozás esetében ha az eva előtti időszakban létszámnöveléshez kapcsolódó kedvezményt érvényesített, és az eva alatt a létszáma később csökken, akkor az eva alatt társaságiadó-visszafizetési kötelezettség terheli a vállalkozást – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint.

Bevallási kötelezettségek az evában

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adózók esetében az evaalanyiság évközi megszűnésekor a bevallás benyújtásához rendelkezésre álló határidő – összhangban az Art. hatályos rendelkezésével – 45 napról 30 napra csökken. A számviteli törvény hatálya alá tartozó adózók esetében az evaalanyiság évközi megszűnésekor a bevallás benyújtásához rendelkezésre álló határidő változatlanul 150 nap.

Az új adó- és járulék-nyilvántartási rendszer bevetéséhez igazodva az eva-alanynak a negyedévente fizetendő adóelőlegéről a megfizetéssel egyidejűleg bevallást is kell benyújtania.

A vállalkozói járulékot az egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig forintban fizeti meg, és az evabevalláson forint pontossággal vallja be. A társas vállalkozó a vállalkozói járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg és vallja be.

Egyszerűsített közteher- viselési hozzájárulás

A 2006-tól új adónem lesz az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho). Az ekho szerinti adózást jellemzően a művészeti, szellemi szabadfoglalkozás körébe tartozó tevékenységet folytató magánszemélyek választhatják.

Az ekho szerinti közteherviselést a magánszemély akkor választhatja, ha rendelkezik olyan jövedelemmel is, amelyik az általános szabályok szerint adózik. Ennek a jövedelemnek azonban nem kell a törvény által felsorolt foglalkozási köröknek megfelelő tevékenységből származnia. Az általános szabály szerinti adózás azt jelenti, hogy az így megszerzett jövedelme után a magánszemély és a vele szerződéses kapcsolatban álló kifizető az adó- és járulékfizetési kötelezettségének normál módon, az általános szabályok szerint tesz eleget, és nem valamely különös közteherviselési forma szerint. Ilyen jövedelem, amelyet a magánszemély

– munkaviszonyból származó, vagy

-egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, vagy

– társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén, vagy

– a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján szerzett.

Bevételi értékhatár

Az ekho évi 25 millió forintos értékhatárig választható, feltéve, hogy a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerint közterheket viselő jövedelmet szerez. Amenynyiben a magánszemély nem rendelkezik az éves minimálbért elérő nagyságú jövedelemmel, csak annak egy részével, akkor a 25 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható az ekho, amilyen arányt képvisel a magánszemély normál módon adózó évi jövedelme az éves minimálbérhez viszonyítva.

Bevételi értékhatár evaalany egyéni vállalkozó esetén

Az ekho választását nem zárja ki, ha a magánszemély alanya más különleges közteher-viselési formának, például az evának. Ebben az esetben azonban változik az ekho szerinti adózás bevételi értékhatára. A szabályozás szerint az ekho bevételi értékhatárát csökkenti az a bevétel, amelyre az adózó más különleges közteher-viselési forma szerint adózik. Így az ekho bevételi értékhatárát csökkenti annak a bevételnek a nagysága, amelyet az egyéni vállalkozó evás magánszemély az adóévben az eva alapjába tartozó bevételként szerez meg.

További előírás, hogy az ekho szerinti adózás nem alkalmazható az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót vállalkozói szerződés alapján megillető olyan bevételre, amelyet az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie.

Az ekho alapja, mértéke

Az ekho alapja az általános forgalmi adóval csökkentett, kizárólag a foglalkozáslistában szereplő foglalkozásoknak megfelelő tevékenység bevétele.

Az ekho mértéke 35 százalék, ebből a magánszemély az ekho-alap öszszegéből általános esetben 15 százalék ekhot fizet. A kifizető az ekho-alap összege után 20 százalék ekhot fizet.

Megfizetett közterhek

Az ekho a személyi jövedelemadót és a Tbj-tv. szerinti járulékokat váltja ki Az ekho nem váltja ki azonban a tételesegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget, erre a kötelezettségre – ameddig az még létezik – az eho általános előírásait kell alkalmazni.

Általános forgalmi adó

A normál áfakulcs csökkentése

Október 1-jétől 20 százalékos adómértékkel adóznak a jövedéki adóról szóló 2003. évi CXXVII. törvény 52. §-a (1) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban megjelölt cseppfolyós halmazállapotú üzemanyagok (benzin, gázolaj). Nem vonatkozik azonban az előre hozott adómérték-csökkenés a fűtőolaj származékaként üzemanyagként értékesített ásványolajtermékekre, ez utóbbiak adómértéke csak 2006. január 1-jétől csökken.

Importhoz kapcsolódó szabályok változása

Az Áfa-tv. 27. §-ának (2) bekezdése kifejezetten rendelkezik az importáfa alapjának meghatározásáról abban az esetben, ha a Közösség területéről javítás, feldolgozás céljából ideiglenesen visznek ki terméket a Közösség területén kívülre. A szabályozás alapján a szolgáltatás (bérmunka) elvégzését követően a Közösség területére visszakerült terméknél a hozzáadott anyagok, valamint a terméken elvégzett munka eredményeképp előállt értéknövekedést kell a termékimport adóalapjának tekinteni.

Importáfa-mentesség

A jelenlegi módosítás szerint a Magyarországon szabad forgalomba helyezett importtermék adómentességének feltétele, hogy az importált termék rendeltetési helye eleve Magyarországtól eltérő tagállam legyen, valamint arra, hogy az adómentes, Közösségen belüli értékesítést az importáló végezze.

Ideiglenes kivitel

2006. január 1-jétől immár tárgyi adómentesként kezelendő az ideiglenesen kivitt és visszahozott termék importja is, amennyiben az a kivitelt kérő adóalany részére és változatlan állapotban érkezik vissza, illetve vámmentesség vonatkozik rá. A módosítással érintett termékek például azok, amelyeket kiállítások, vásárok idejére visznek ki külföldre.

Államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség megszüntetése

2006. január 1-jétől megszűnik az államháztartási támogatások miatti arányos adómegosztási kötelezettség, amely jelentős adminisztrációs többlettehertől mentesíti az adózókat.

Fordított adózás a hulladékkereskedelemben

2006. január 1-jétől a törvény bevezeti a hulladékkereskedelemben a fordított adózást, amelynek következtében a hulladék belföldi értékesítése után nem az eladónak, hanem a hulladékot saját nevében beszerző belföldi vevőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége. Mindebből az is következik, hogy a hulladékot adóalanyként értékesítő az általa kibocsátott számlában áfát nem tüntethet fel, és számlájában szövegesen utalnia kell arra a tényre, hogy az adó fizetésére a terméket beszerző adóalany a kötelezett.

Pénzügyi lízing

Az Áfa-tv. 2005. június 24-étől hatályos módosítása alapján pénzügyi lízing esetén – a lízing tárgyának besorolásától függetlenül – a tőkerész adókötelesnek minősül. Az adócsomagban szereplő módosítások a rendelkezés és az áfatörvény más, a lízingre is vonatkoztatható rendelkezések közötti összhangot kívánja megteremteni.

Az adózás rendje

Egyéni adó- és járulék-nyilvántartás

Az egyéni adó- és járulék-nyilvántartás kialakítása érdekében a munkáltatók és a kifizetők terhére az Art. bevezet egy egységes, személyre lebontott, adatok feltüntetésével havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón teljesítendő bevallási kötelezettséget.

A munkáltatói adómegállapítás megszüntetése

2007. évtől a munkáltatók adóadminisztrációs terheinek jelentős mérséklése érdekében megszűnik a munkáltatói adómegállapítás. Ebből következően az adózó a 2006. évre vonatkozó jövedelmei tekintetében önadózás, illetőleg az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás útján tehet eleget adókötelezettségének. A munkáltatói adómegállapítás megszüntetésével összefüggő módosítások 2006. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy a 2005. év vonatkozásában a korábbi szabályokat még alkalmazni kell.

A képviseletre jogosultak körének bővítése

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 5. §-a szerinti tevékenységet már nem kizárólag ügyvéd, ügyvédi iroda, hanem európai közösségi jogász is elláthat. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a személyek nem ügyvédek, hiszen az Ütv. szerint az ügyvéd fogalmába nem tartoznak bele, az Art. 7. §-a alapján nem képviselhetik az adóhatóság előtt az adózót. Ugyanakkor az adóhatóság egyes területi szerveinél adózói igény mutatkozott arra, hogy európai közösségi jogász is meghatalmazott lehessen adózási ügyekben. Ennek érdekében a képviseletre jogosultak köre kibővül az európai közösségi jogászszal.

Bejelentési szabályok

Az Art. 2005. október 1-jétől hatályos új, 20/A §-a alapján lehetővé válik az adóazonosító jelet tartalmazó adókártyához kapcsolódó, kiegészítő jellegű igazolványként Start-kártya igénylése, amellyel igazolható lesz az a tény, hogy a tanulmányait befejezett, illetve megszakító fiatal pályakezdőnek minősül, és foglalkoztatása esetén rá tekintettel járulékkedvezmény vehető igénybe. A Start-kártya hatósági igazolvány, mely tartalmazza a pályakezdő fiatal személyi adatait, adóazonosító jelét és az igazolvány érvényességének idejét.

Az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az adózó a változás évét megelőző naptári év augusztus 15. napjáig tesz az adóhatóságnál bejelentést. A változást sokszor több mint egy évvel megelőző bejelentési határidő betartása a gyakorlatban nehézséget okozott, ezért az Art. 23. §-ának (2) bekezdése értelmében a jövőben a társaság a mérlegfordulónap megváltoztatásával összefüggésben előírt bejelentési kötelezettséget a változásról hozott döntésétől számított 15 napon belül teljesíti.

Túlfizetés

Az Art. 43. §-ának (5) bekezdése a jövőben kimondja, hogy a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság hivatalból átvezetheti a túlfizetés összegét az adózó adóhatóságnál nyilvántartott tartozása javára, illetőleg ha az adózónak az adóhatóságnál nincsen nyilvántartott tartozása, akkor az adóhatóság az elévült túlfizetés összegét hivatalból törölheti.

A törvény 43. §-ának (5) bekezdése a jövőben lehetőséget biztosít a túlfizetés hivatalból történő átvezetésére a jogutód nélkül megszűnt társaságok esetében is.

A vámhatóság hatásköre

Az importáfa önadózással történő megfizetését a kivetéses adózás váltja fel, kivéve azon adózók esetében, akiknek bevételében jelentős hányadot képvisel az uniós tagállamokba, illetve a harmadik országokba irányuló termékértékesítés. Ezen adózók ugyanis a törvényben rögzített feltételek szerint a vámhatóság külön engedélye alapján továbbra is önadózással teljesítik az import utáni általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségüket.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint 2006-tól változik az új közlekedési eszköznek minősülő motorkerékpárt beszerző személy esetén az adómegállapítás módja, ugyanis ebben az esetben a vámhatóság kivetéssel állapítja meg az általános forgalmi adót, ezért az Art.-nek a vámhatóság hatáskörét szabályozó 79. §-a ennek megfelelően módosul.

Gyakorított áfaelszámolás

Az exporttevékenységet végző kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése érdekében a módosítás – a 15 napos elszámolás kivételével – ismét szabályozza a gyakorított általánosforgalmiadó-elszámolás és -bevallás rendjét. Ennek értelmében az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti.