A versenyfelügyeleti eljárás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 92. számában (2005. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A versenyjogi törvény legutóbbi módosításait bemutató összeállításunk második részében a versenyhatóság előtti eljárásra vonatkozó változásokat, új megoldásokat ismertetjük.

Bejelentés és panasz

A fogyasztók, illetve versenytársak részéről érkező bejelentések a versenyhatóság egyik fontos információszerzési csatornájának minősültek mindig is. A különbség országonként és időszakonként abban rejlik, hogy kik jogosultak bejelentőként megjelenni, illetve e pozíció milyen jogi lehetőségeket nyit meg a versenyhatósághoz fordulók számára. Amostani módosítás beleillik abba a nemzetközi trendbe, miszerint a vélt versenyjogi sérelmet felhozók nem kapnak automatikusan eljárás-kikényszerítő szerepet: a jogalkotó által támasztott feltételek megrostálják azon ügyek körét, amelyekből versenyfelügyeleti eljárás indul.

A módosítás eredményeként a panaszok elsődleges funkciója, vagyis információforrás-jellege kap nagyobb hangsúlyt. Az Európai Unió versenyhatósága, az Európai Bizottság panaszok kezelésére vonatkozó gyakorlata is megjelenik abban a szabályozási javaslatban, amely a formális és informális bejelentéseket megkülönböztető eljárás jogszabályi megalapozását célozza. Versenyfelügyeleti eljárás természetszerűleg mindkét típusú beadvány nyomán indulhat, hiszen az eljárás továbbra is hivatalból folyik. A jogaikban megsértettek számára nem a bejelentés és panasz az egyetlen eszköz, hanem a bíróságok előtti egyéni jogérvényesítés is, amelynek szabályait a tervezet kiegészíti, bővítve ezzel a jogérvényesítési módozat igénybevételének lehetőségét.

A bejelentések és panaszok vizsgálata sajátos eljárás; annak során a Ket. rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha a Tpvt. kifejezetten így rendelkezik. A bejelentési eljárás megkülönböztetendő a Tpvt. fő eljárástípusától, a versenyfelügyeleti eljárástól is. A bejelentési eljárásban csak az ott szabályozott „vizsgálati” eszközök vehetők igénybe, és azok is csak az érintettek önkéntes közreműködésével. A vizsgáló a bejelentés elbírálásához szükséges adatokat beszerezheti, az érintettek részvételével szóbeli meghallgatást tarthat, illetve más hatóság vagy szakértő közreműködésével tisztázhatja a bejelentés elbírálásához szükséges tényeket. Ha az eljárás során az érintett a közreműködést megtagadja, vele szemben sem eljárási bírság, sem pedig egyéb kényszerítő eszköz nem alkalmazható.

Ki tehet bejelentést?

Bejelentő bárki lehet, a bejelentés megtételekor az érdekeltség valószínűsítése sem szükséges. A bejelentői kör ilyen nagyfokú kiterjesztése határozottabb módon fejezi ki a versenyjog közjogias jellegét, valamint tovább erősíti a bejelentések információforrás mivoltát. A módosítás szerint csak a GVH által közzétett és a bejelentők által megfelelően kitöltött bejelentési űrlapokon benyújtott beadványok minősülnének formális bejelentésnek.

Korábbi eljárási rend

A módosítás előtti gyakorlat szerint a GVH elutasító választ küldött az érdek-képviseleti szervektől vagy minisztériumoktól származó beadványokra, mivel ezek egyedileg nem lehettek érintve a vélt jogsértés által. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a felvetett versenyproblémát hivatalból nem értékelte volna a GVH.

A bejelentés módja

Bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett formátumú, megfelelően kitöltött űrlap Gazdasági Versenyhivatalhoz történő benyújtásával tehető.

Az űrlap tartalma

Az űrlap tartalmazza a bejelentés elbírálásához szükséges lényeges tényeket, így különösen a bejelentő és a bejelentett azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértést, illetve az azt megvalósító konkrét magatartás leírását, az érintett piacot, a feltételezett jogsértés időtartamát, a feltételezett jogsértést alátámasztó tényeket és bizonyítékokat. (Megjegyezzük, hogy a formanyomtatvány intézménye eddig is ismert volt: a fúziós kérelmek kötelező formáját-tartalmát is a GVH szabhatja meg.)

Bejelentői jogosítványok

A módosítás világosabbá teszi, hogy a közérdekből történő eljárásindítás kikényszerítésére senkinek nincs alanyi jogosultsága. Az egyéni jogérvényesítés terepe a polgári per, amelynek megindításában az egyéni sérelmet szenvedett nem korlátozott.

A bejelentés „elutasítása” ellen a jövőben egyfokú jogorvoslat lesz. A korábbi szabályozás alapján a bejelentő - mielőtt bírósághoz fordult volna - a GVH Versenytanácsa előtt jogorvoslati kérelemmel élhetett. A módosítást követően a vizsgálói döntés felülvizsgálata közvetlenül a Fővárosi Bíróságtól kérhető. Ez vélhetően lerövidíti azt az időt, amíg a bejelentő bizonytalan helyzetben van az általa kifogásolt helyzetet illetően: a közérdekű jogérvényesítés lehetősége kapcsán kapott újabb nemleges válasz esetén gyorsabban tud igénye érvényesítése érdekében polgári bírósághoz fordulni.

Megszűnt a bejelentőnek az a joga, hogy a versenytanács érdemi határozatát követő 15 napon belül betekinthetett az ügy irataiba. E korábbi szabályt a bejelentőt megillető jogorvoslati jog automatikussága indokolhatta. Az utóbbi idők bírói gyakorlata azonban világossá tette, hogy a közigazgatási határozat felülvizsgálatához olyan mértékű egyedi és közvetlen érintettség szükséges, amelyet a bejelentő nem tudott minden esetben bizonyítani. E szabály mellőzése nem jelenti azt, hogy a bejelentő ne fordulhatna bírósághoz, csupán privilegizált helyzetét szüntette meg a módosítással a jogalkotó, ezzel is jelezve, hogy a GVH eljárása nem a bejelentő jogainak, hanem a versenyhez fűződő közérdek védelme érdekében folyik.

Iratbetekintés

A GVH eljárása során számos iratot tartalmazó aktát állít össze, amelyhez az ügyfélnek alapelvi jelleggel betekintési joga van annak érdekében, hogy védekezéshez való jogát gyakorolni tudja. A módosítás az iratbetekintés megnyílásának idejét pontosan meghatározza. Az eljárás hatékony lefolytatása indokolttá teszi, hogy az iratok csak az első, ügyféllel érdemi kifogásokat közlő versenytanácsi előzetes álláspont kialakítása után legyenek megismerhetőek. A törvény indokolása szerint e változtatás nem csökkenti a védekezéshez való jog tartalmi mélységét, az ügyfél számára az eljárás során keletkező iratok a törvényi kivételektől eltekintve továbbra is betekinthetőek maradnak, csupán a betekinthetőség megnyílásának időpontja módosul. A Tpvt. 73. §-a továbbra is előírja a GVH számára, hogy a tárgyalás napját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek módjában legyen az iratokba betekinteni és a tárgyalásra felkészülni, így az iratbetekintésre irányuló jog megnyílásának időbeli eltolása nem befolyásolja a védekezéshez való jog gyakorlását.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szintén nem az eljárás megindítását teszik meg kifejezetten az iratokba való betekinthetőség kezdő időpontjának. Ugyanígy a nemzetközi gyakorlat is alátámasztja, illetve az Európai Bíróság esetjoga is elismeri, hogy az antitröszteljárásokban a vizsgálatok sikerességének biztosítása érdekében szükséges és arányos az iratbetekintési jog megnyílásának időben történő kitolása.

Ügyész, szakértő iratbetekintési joga

Az ügyész iratbetekintési jogára és a szakértő versenyfelügyeleti eljárásban való iratbetekintési jogára vonatkozó szabályok nem változtak, azonban a szakértő ágazati vizsgálatban gyakorolt iratbetekintési jogára vonatkozó szabályok és a bejelentő iratbetekintési jogát előíró rendelkezéseket a Tpvt. külön fejezeteiben szabályozza a jogalkotó. Újítás, hogy nemcsak az ügyészt, hanem a rendőrséget is megilleti az eljárás irataiba való betekintési jog, ideértve a különböző üzleti titkokat tartalmazó iratokat is. Ez azért is lényeges, mert a fogyasztók megtévesztése és a közbeszerzési kartellezés egyben büntetőjogi tényállás is.

Az eljárás kiterjesztése

A már megindított eljárás kiterjesztésének szükségessége több esetben is felmerülhet. Jóllehet, a GVH álláspontja és gyakorlata szerint az eljárás kiterjesztésének megvan a lehetősége, és bírósági ítéletek is alátámasztani látszanak ezt az értelmezést, azonban a jogbiztonság érdekében szükséges volt kifejezetten szabályozni a kiterjesztés intézményét.

A kiterjesztés indoka

Tagállamok közötti kereskedelmi érintettség

Az eljárás kiterjesztésére szükség lehet akkor, ha az eljárás folyamán válik világossá, hogy az adott ügy érintheti vagy éppen feltehetőleg nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Így az ügyindító határozatban megjelölthöz képest az eljárásban - a tagállamok közötti kereskedelem érintettségének lehetősége esetén - a közösségi jog alkalmazása, vagy - a tagállamok közötti kereskedelem érintettségének feltételezhető hiánya esetén - a Tpvt. alkalmazása (is) indokolt lehet.

Többes jogsértés

Szintén ki kell terjeszteni az eljárást akkor, ha az eljárás folyamán derül ki, hogy az eredetileg feltételezett mellett a Tpvt. vagy az EKSz. (Közösségi Szabály) egy másik rendelkezése szerinti jogsértés, illetve az ügyindító határozatban megjelölttel összefüggő más jogsértés is megvalósult. Sem a Tpvt., sem a Ket. nem rendelkezik az eljárás kiterjesztésének lehetőségéről, de nem is tiltja azt.

Bizonyítékok beszerzése

A Tpvt. 65. §-a a vizsgáló és eljáró versenytanácstag tényállás tisztázása érdekében gyakorolható jogosítványairól rendelkezik. Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény valóban nem tartalmazott ilyen részletes jogosítványokat, a 2005. november 1-jétől hatályos Ket. azonban kimerítően, néhol még a jelenleg hatályos Tpvt. szabályainál is bővebben szabályozza a kérdéskört. A módosítás lényege, hogy elhagyja a Ket.-ben szabályozott vizsgálati jogosultságokat, a többletszabályokat viszont meghagyja, illetve új intézményeket épít be. A gyakorló jogásznak tehát továbbra is együtt kell olvasnia az általános közigazgatási szabályokat és a Tpvt-t. A módosítás nem ad új bizonyítási eszközöket a GVH kezébe, csupán a meglevőket pontosítja.

Fizikai tükörmásolat felhasználása

A tervezet szabályozza az adathordozóról készített fizikai tükörmásolat felhasználását. Az IT forensic kifejezés olyan elektronikus adatgyűjtést takar, amelynek lényege egyes hardvereszközök tartalmáról való, az eredetivel mindenben megegyező, ún. tükörmásolatok készítése. Ez lehetővé teszi például egy számítógép merevlemeze aktuális állapotának rögzítését és hiteles másolatként való elvitelét, miközben az eredeti hardver az ügyfélnél marad, nem akadályozva annak további tevékenységét. A tükörmásolat azután részletesen vizsgálható, ideértve a normális másolatokkal szemben a számítógépről a másoláskor már törölt adatok előhívását, illetve egyéb olyan jellemzők megismerését, amelyek rendes (floppyn, CD-n, pendrive-on való) rögzítés esetén elvesznének. A másolatot készítő szoftver egy olyan bizonyítványt és kódot generál, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a tükörmásolat az eredetivel mindenben megegyező. A tükörmásolat manipulációja (bármely fájl minimális megváltoztatása) esetén is megváltozik ez a kód. Emiatt ha az IT forensic útján készült másolat kódja az eljárás befejezésekor is azonos a helyszínen kiállított bizonyítványon szereplővel, akkor a másolat hitelesen bizonyítja, hogy a benne foglalt bizonyítékot az eredeti számítógép tartalmazta. A tükörmásolatot, illetve egyes részeit tehát sem törölni, sem megváltoztatni nem lehet, ennélfogva sokkal megbízhatóbb bizonyítási eszköz, mint a számítógép lefoglalása és elszállítása, ugyanis ha nem rögzítik a számítógép lefoglaláskori állapotát, akkor a hatóság nem tudja bizonyítani, hogy nem változtatták meg az adatokat. A tükörmásolat készítése egyúttal az ügyfélnek is előnyös, mivel számítógépei - mint azt az előzőekben már említettük - a birtokában maradnak. Hangsúlyozandó, hogy ez a bizonyítási eszköz a hatályos szabályok szerint is alkalmazható, a tükörmásolat az irat fogalma alá esik, a tervezet csupán a pontos szabályozás érdekében említi külön ezt a technológiát.

Személyes és üzleti adatok kezelése

A tükörmásolat, illetve az egyéb adathordozók (például füzet, notesz) lefoglalása révén a Versenyhivatal tudomására juthat más, akár személyes, akár üzleti jellegű adat, ezért ezek kezelésére a GVH-t fel kellett jogosítani akkor, ha az adott bizonyítási eszköz nem bontható szét a bizonyító erő sérelme nélkül (tükörmásolat esetében mindig ez a helyzet). Ha a fizikai szétválasztás lehetséges a bizonyító erő sérelme nélkül, ezt kell elvégezni (kivéve, ha az ügyfél hozzájárul a nem az ügyhöz tartozó személyes adatai kezeléséhez).

Bírói jóváhagyással végezhető bizonyítási cselekmények

A hatályos szabályozás szerint bírói jóváhagyás kell a következő vizsgálati cselekményekhez:

- az ügyfél, valamint a vele kapcsolatban álló vállalkozások üzleti helyiségeinek (ideértve a járműveket és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet) meghatározott célból történő átkutatása és ennek érdekében az oda önhatalmúlag belépés;

- az ügyfél bármely vezető tisztségviselője, alkalmazottja (megbízottja), valamint a ténylegesen az irányítást gyakorló más személy magáncélú, illetve magánhasználatú helyiségeibe - ideértve a járműveket és más területet is - történő önhatalmú belépés és ott meghatározott célból kutatás folytatása.

Az adott üggyel össze nem függő dolgok vizsgálata

Amikor a vizsgáló adott helyiséget (járművet, területet) bizonyítékot keresve vizsgál át, akkor mindent megvizsgál, nem csak az üggyel összefüggő bizonyítékokat, hiszen a célja éppen ezeknek a bizonyítékoknak a megtalálása. Így viszont óhatatlanul megvizsgál majd olyan dolgokat is, amelyekről utóbb kiderül, hogy az ügyhöz nincs közük. A szemle helyszíne az eljárással összefüggő helyszín lehet, szemletárgy az ügy tárgyával összefüggő dolog, az ellenőrzés során az ellenőrzés tárgyával összefüggő dolgok vizsgálhatók meg. A versenyfelügyeleti eljárásban azonban ilyen kutatásra is szükség lehet, ezért a versenytörvény erre lehetőséget ad, de csak bírói engedéllyel. Ez a megfelelő garancia arra, hogy az érintettek magánszféráját indokolatlan kutatással ne sértse a hatóság.

Kivételek a bírói engedélyezés alól

Érdekesség, hogy az önhatalmúságot illetően a Ket. úgy rendelkezik, hogy ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat szükség esetén a rendőrség közreműködésével lefoglalhatja, vagyis az ellenállás leküzdhető, bírói engedély nem szükséges. Ha a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére kívánja megtartani, ügyészi jóváhagyás szükséges a Ket. szerint. Ez utóbbi eset külön nevesítése nem indokolt, azt a kutatási felhatalmazás magába olvasztja.

A bizonyítékok felhasználásának szabályai

Szabad bizonyítás elve

A versenyfelügyeleti eljárás háttérszabályaként szolgáló közigazgatási hatósági eljárásban a szabad bizonyítási rendszer érvényesül, ennek megfelelően a hatóság dönti el, hogy milyen bizonyítékokat használ fel a jogsértés bizonyításához, és hogyan értékeli azokat. A szabad bizonyítás folytán bármely, a hivatal tudomására jutott tény felhasználható a jogsértés bizonyításához. A törvény most már világosan nevesíti azt a korábbi Áe.-ből következő elvet, amely szerint a Gazdasági Versenyhivatal az eljárásaiban jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot, más információt vagy egyéb bizonyítási eszközt más versenyfelügyeleti eljárásaiban is felhasználhatja.

Az ügyfél védekezéshez való joga

A bizonyítékok felhasználását illetően az alapvető követelmény az, hogy az ügyfél védekezhessen az ellene felhozott bizonyítékkal szemben. Ez megvalósul akkor is, ha más eljárásból veszi át a hatóság a bizonyítékot. Külön értékelést igényelhet az a helyzet, amikor a bizonyítási eszközöket valamilyen kényszerítő eszközzel (például átkutatás, ellenállás leküzdése révén) szerzi be a hatóság. Az ilyen intézkedés akkor jogszerű, ha az eszköz arányos a céllal, ezért a feltételezett jogsértést legalábbis valószínűsíteni kell. Ha ez megtörtént, akkor a felhasználásnál csak azt kell biztosítani, hogy az ügyfelek védekezéshez való joga ne sérüljön, azaz lehetőséget kell adni valamennyi olyan irat megismerésére, illetve az azzal szemben való védekezésre, amelyre a hatóság határozatát alapozza. Ez megvalósul akkor is, ha más eljárásban beszerzett bizonyítékot használ fel a hivatal. A módosítás nemcsak a jogbiztonság és a szabad bizonyítás elvének érvényesülését segíti elő, hanem célszerűségi elveket is követ akkor, amikor lehetővé teszi, hogy ne kelljen a már korábban törvényesen beszerzett adatokat újra beszerezni.

Ügyfél-ügyvéd közötti kapcsolat

Az EU versenyjogában az ügyvéd és ügyfele közötti kommunikáció védettsége (ún. „legal privilege”) elismert, a versenyfelügyeleti eljárások során alkalmazható és alkalmazandó, alapelvi követelményként jelentkezik. Az elv jogforrási jellegét az Európai Bíróság gyakorlata [például AM & S Europe Ltd v Commission Case 155/79 (1982) ECR 1575 és Hilti v Commission Case T-30/89 (1990) ECR II-163] biztosítja - meghatározott tartalmi és alanyi feltételek mellett. A legal privilege tágabb értelemben az ügyfél és független ügyvédi státusban lévő jogi képviselője közötti kommunikáció bizalmasságára tekintettel e kommunikáció elemeinek (például iratforgalom, levélváltás) normatív privilegizálását jelenti. A privilegizált információkat hordozó iratanyag a versenyfelügyeleti hatóság eljárásában bizonyítási eszközként nem használható fel, annak tartalma a hatóság által - a privilégium jogosultjának hozzájárulása nélkül - nem ismerhető meg. Az EU mellett az egyes tagállami versenyjogok egy része is elismeri és szabályozza a legal privilege védettsége alá eső iratok sorsát.

A hazai szabályozás sajátosságai

A magyar versenyfelügyeleti eljárás tekintetében a jogi helyzet a következő: az ügyfél, illetve a nyilatkozó személy a Tpvt. 65. §-ának (6) bekezdése alapján mentesül az alól, hogy önmagára nézve terhelő nyilatkozatot tegyen. Ha a védekezési joggal kapcsolatos információról harmadik személynek van tudomása, a Ket.-nek a tanúvallomás megtagadásával kapcsolatos szabályai irányadók [Ket. 53. §-ának (3) bekezdése]. E szabály csak akkor nem engedi meg tanú meghallgatását, ha a vallomással hivatásbeli titkot sértene meg a tanú. A védekezési joggal kapcsolatos információk jellegüknél fogva az ügyvédek hivatásbeli titkát képezik. Tehát e védettség csak a hivatásszerűen védelem ellátásával foglalkozó ügyvédeket illeti meg. De ők sem mentesülnek a Ket. szerint akkor, ha már iratba foglalták az információt, ugyanis az iratok lefoglalhatók, a szemletárgynak minősülő irat felmutatására a birtokos kötelezhető, a hivatásbeli titkot tartalmazó iratok nem élveznek e tekintetben mentességet. Az új szabályozás ezt a hiányt pótolja a versenyfelügyeleti eljárásokra nézve.

Az irat védettségének feltételei

Az irat védettségét a módosítás ahhoz a körülményhez köti, hogy az irat hol található. Ha ugyanis az ügyfél nem gondoskodik arról, hogy az ilyen irat „nála” maradjon, akkor az ilyen irat védettsége nem indokolt. Birtokban tartottnak minősül az irat akkor is, ha az érintett személy őrizete alatt álló helyen (például lakásban, járműben stb.) található. A harmadik személyeknél lévő iratok így védettséget nem élveznek, miként e személyek a tanúvallomás alól sem kapnak felmentést.

A védelem egy iratra akkor terjed ki, ha az ügyfél védelemhez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében keletkezett. Az ügyfél természetesen tudatában van annak, hogy elkövetett-e jogsértést. Védekezésének átgondolásakor a jogsértéssel kapcsolatos tényeket értékeli abból a szempontból, hogy melyeket kívánja a hatóság tudomására hozni. Jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni. A védekezési jog gyakorlásához azonban professzionális segítőt, ügyvédet is igénybe vehet. Az ügyvéd számára a védekezéshez szükséges tényeket ismertté kell tenni a védelem kialakításához. E körben az információ „napvilágra kerül”, és tárgyiasulhat is, azaz iratok keletkezhetnek az információátadás céljából, s ennek során a jogsértéssel kapcsolatos olyan tényeket rögzíthetnek, amelyek előadása az eljárásban a jogsértés beismerését jelentené. Az ilyen információt tartalmazó iratokat illeti meg a védelem. Jellemzően tehát - az előzőekből következően - az ügyfél és az ügyvéd kommunikációja során keletkezett iratokat illeti meg a védelem (például egymás közti levelezés, megbeszélésről készített hangfelvétel). Kivételesen azonban előfordulhat, hogy az ügyvéd később maga készít feljegyzést az elhangzottakról, az átadott információkról; sőt, az is elképzelhető, hogy az ügyfél készít az ügyvédnek való átadás céljából előzetes feljegyzéseket. Ezeket az iratokat szintén megilleti a védelem, de csak akkor, ha az iratból magából kitűnik, hogy a védekezési jog gyakorlása céljából átadott információt rögzítettek (ügyvédi belső irat), illetve a védekezési jog gyakorlása céljából való (későbbi) átadás szándékával rögzítették azt (ügyfél belső irata).

Eljárás ún. szét nem választható iratok esetén

Amennyiben vita van a kérdéses irat minősítése tekintetében, úgy a módosítás egy speciális eljárás lefolytatását rendeli el. A következetes jogvédelem érdekében a szét nem választható iratok esetében további adminisztratív terhet eredményező eljárást kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a nyilvánvalóan rosszhiszemű eljárásvitel eljárási bírsággal szankcionálható, valószínűleg csak indokolt esetekben kell majd lefolytatni ezeket az eljárásokat.

Új határozatfajta: a kötelezettségvállalás elfogadása

A versenytörvény mindig is tartalmazott egy, igaz, korlátozott lehetőséget arra, hogy megszüntetéssel záruljon az eljárás abban az esetben, ha az ügyfél az eljárás során helyrehozza a hibáját. Ilyenkor a versenytanács legfeljebb hat hónapig tartó szünetelést rendelhetett el, s ha úgy látta, hogy a csekély jogsértésben marasztalni tervezett vállalkozás határidőre teljesítette a kitárgyalt vállalását, úgy megszüntette a határozatot. Némileg ellentmondásosan e határozat ellen nem volt helye bírói jogorvoslatnak. Az 1/2003. számú EU tanácsi rendelet bevezetett egy új határozattípust: ez a Bizottság ún. kötelezettségvállalást elfogadó határozata. Ennek lényege, hogy a vállalkozás jogsértése nincs megállapítva, ellenben azt rögzíti a vállalkozásra nézve kötelező módon, hogy az milyen magatartást fog a jövőben folytatni, ezzel semlegesítve a vélt versenyjogi problémát. Ilyen határozattal zárták le például a Coca-Cola forgalmazási, erőfölénnyel való visszaélés kapcsán indított, vagy a Bundesliga-focimeccsek tévéközvetítési jogait támadó eljárást.

Bírói felülvizsgálat lehetősége a hazai szabályozásban

Az említett végzéssel szemben bírói felülvizsgálatnak van helye a magyar szabályozásban. Tekintettel a bírói jogalkalmazásra, e döntés nem fogja akadályát képezni annak, hogy a múltbeli - a GVH által szankcionálni nem kívánt - vélt jogsértés miatt sérelmet szenvedettek bíróság előtt kártérítésért pereljenek.

Bírság a kötelezettségvállalás nem teljesítése esetén

Amennyiben utóvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a vállalkozás nem teljesítette a kötelezettségvállalást, az eljáró versenytanács bírságot szab ki. Fontos, hogy ez nem eljárási jellegű, hanem érdemi bírság, amelynek mértéke legfeljebb a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport előző évi nettó árbevételének 10 százaléka lehet.

Nem nyilvános iratok

* A versenyfelügyeleti eljárás aktája minden olyan dokumentumot tartalmaz, amelyet a GVH beszerzett, megkapott, előállított vagy öszszeállított az adott ügyben folytatott vizsgálat során. Az akta egy része megismerhető, másik része pedig a Ket. 68. §-ának (2) bekezdése és a Tpvt. 55. §-a alapján minősül nem betekinthető iratnak. * A módosítás két új be nem tekinthető iratkört nevesít: a versenyhatóságok (GVH, Európai Bizottság, valamint más tagállami versenyhatóságok) belső iratait, illetve a GVH és más külföldi és magyar hatóságok közötti levelezéseket. A belső iratok és a hatóságok közötti levelezések be nem tekinthetővé nyilvánításának célja az, hogy a GVH-n belül biztosítsa a folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárásokkal kapcsolatos szabad vélemény kifejezését és döntés-előkészítést, elősegítve ezzel az eljárás eredményes lefolytatását és a döntéshozatali eljárás, valamint a GVH működésének hatékonyságát. * A belső iratok és a hatóságok közötti levelezések természetüknél fogva általában nem rendelkeznek bizonyító erővel; azok nem terhelőek vagy kimentőek a felek számára, így az azokkal kapcsolatos iratbetekintés korlátozása nem sérti a felek védekezéshez való jogának megfelelő gyakorlását. * Garanciális rendelkezés azonban, hogy mindkét kategóriába tartozó iratok betekinthetőek legyenek, összhangban a védekezéshez való jog biztosításának követelményével, amennyiben azokat a GVH a jogsértés bizonyításához használja fel. * A belső iratok körébe tartozik a versenyfelügyeleti eljárás során készült összes olyan munkaanyag (tervezet, emlékeztető, vélemény, feljegyzés), amely egy adott versenyfelügyeleti eljárással kapcsolatos, azonban nem minősül bizonyítéknak, hanem az eljárás eredményes lefolytatását hivatott biztosítani, illetve az ügyben való döntést készíti elő. Ilyen munkaanyagok például az irodákon belüli vagy azok közötti, a versenyfelügyeleti eljárással kapcsolatos feljegyzések (például a vizsgáló által alkalmazott bírságszámítási módszerről szóló feljegyzés stb.). A módosítás nemcsak a GVH belső iratait, hanem a vele kapcsolatban álló Európai Bizottság és tagállami versenyhatóságok belső iratait is be nem tekinthetőnek nyilvánítja a fentebbiekben kifejtett megfontolásból. * A törvény indokolása szerint hatóság alatt kell érteni azokat a magyar hatóságokat, amelyekkel a GVH feladatainak teljesítése során kapcsolatba kerül (például a rendőrség, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség), az Európai Versenyhálózat (ECN) tagjait (azaz az Európai Bizottságot és más tagállami versenyhatóságokat), illetve az ECN-en kívüli egyéb hatóságokat - beleértve a közösségi versenyhatóságokon kívüli harmadik állambeli versenyhatóságokat is -, amennyiben azokkal a GVH megkeresés vagy kétoldalú együttműködési megállapodás alapján lép kapcsolatba.

A bírói engedélyezés (jóváhagyás) eljárási szabályai

* Bírói engedély akkor kell, ha kutatásra van szükség, és feltehető, hogy az érintett a vizsgálati cselekménynek ellenszegülne. * Az engedélyezés tekintetében centralizálás történt, a Fővárosi Bíróság kap országos illetékességet. A Fővárosi Bíróság illetékességének egész országra való kiterjesztésével a helyszíni vizsgálat engedélyezésére jogosult bíróság szintje (megyei bírósági szint) a korábbi szabályozással megegyező szintű marad, azonban a Fővárosi Bíróság illetékességének kijelölése a GVH székhelyéhez igazodik. Az engedélyezés központosításával csökkennek az engedélyt kérő hatóság adminisztratív terhei azáltal, hogy a kérelem valamennyi átvizsgálandó helyszínre nézve egy helyen benyújtható, ezzel párhuzamosan a központosítás gyorsabbá teszi az engedélyezési eljárást, az olyan eljárások során, ahol a kartell felderítése érdekében az ország több pontján szükséges párhuzamosan helyszíni vizsgálat lefolytatása. * Az EU-tagság óta nemcsak a GVH, hanem az EU Bizottság is végezhet helyszíni vizsgálatot Magyarországon - mint ahogy erre már egyszer volt is példa. Ilyenkor különösen nagy jelentősége van az engedély viszonylag rövid idő alatti beszerezhetőségének, mivel az Európai Bizottság a legtöbb esetben az EU területén párhuzamosan, több országban tart egyszerre helyszíni vizsgálatot. * A módosítás büntetőjogi minta alapján kimondja, hogy ha a GVH munkatársai nem a jogsértés tárgyához kapcsolódó, de jogsértést megalapozó iratot találnak a kutatás során, akkor ez a bizonyíték lefoglalható, de a bizonyítékra utólag bírói engedélyt kell kérni. Ha a bíróság ezt nem adja meg, akkor a talált dokumentum nem használható fel bizonyítékként. E lehetőség a hatályos szabályokból is levezethető, a külön szabályozásra az utólagos bírói engedélyezés szabályainak megalkotása miatt van szükség.

Panaszos a versenyjogi eljárásban

* Azokat a beadványokat, amelyeket nem a GVH által közzétett, megfelelően kitöltött űrlapon nyújtanak be, a GVH piaci információt tartalmazó panaszként kezeli. A hivatalnak mindenképpen foglalkoznia kell az ilyen beadványokkal is. A formai kötöttségek hiányának köszönhetően a vizsgáló mérlegelheti, hogy a hivatal tudomására jutott információk alapján az eljárás mikor induljon meg, hasonlóan ahhoz, amikor a hivatal saját észlelése alapján indul valamely eljárás. A panaszok kezelésére a javaslat önálló eljárási szabályokat állapít meg, s egyúttal kizárja a sokban hasonló jogintézményt szabályozó 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ainak alkalmazását. * A panaszost megilleti a tájékoztatáshoz való jog, azaz főszabályként 30 napon belül tájékoztatni kell arról, hogy az ügyben indokolt vagy sem eljárást indítani, ideértve azt is, ha az eljárás már folyamatban van vagy volt, ezért nem szükséges a megindítás. * Annak sincs akadálya, hogy a panaszra adott elutasítást tartalmazó tájékoztatást követően a panaszos úgy egészítse ki a beadványát, hogy azt a GVH már bejelentésként legyen köteles kezelni azt.

 

Tóth Tihamér

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére