A választott bírósági eljárásról

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 92. számában (2005. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A jogviták eldöntésének népszerű és mind gyakrabban igénybe vett formája a választott bírósági eljárás. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az üzleti élet szereplői jogvitáikat ésszerűen rövid időn belül kívánják eldönteni, másrészt pedig a rendes bíróságok leterheltsége, az eljárás időigénye egyre nagyobb. Félreértés ne essék, itt nem magyar problémáról, hanem világjelenségről van szó, ugyanis az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában sem ritka a 4-6 évig elhúzódó per.

 

A választott bíróságok mindazon ügyekben, amelyekben hatáskörrel rendelkeznek, a rendes bíróságok alternatívájaként a jogvitát végleges jelleggel bírálják el. A választott bíróság döntése bírói ítélettel egyenértékűen hajtható végre.

Szerződésben kikötött választott bírósági eljárás

A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv. értelmében a bírósági peres eljárás helyett választott bírósági eljárásnak van helye, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatalszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és a választott bírósági ejárást választott bírósági szerződésben kikötötték.

A választott bírósági szerződés a felek megállapodása, amely szerint meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választott bíróság elé terjesztik. A választott bírósági szerződés más szerződés részeként vagy önálló szerződésként köthető, és akár eseti, akár állandó választott bíróság kikötését tartalmazhatja.

A választott bírósági szerződést írásba kell foglalni

A választott bírósági szerződést írásba kell foglalni. Írásban létrejött szerződésnek kell tekinteni azt a megállapodást is, amely a felek közötti levélváltás, táviratváltás, géptávírón vagy más, a felek üzenetét tartósan rögzítő eszközön történt üzenetváltás útján jött létre.

Írásban létrejött választott bírósági szerződésnek kell tekinteni azt is, ha az egyik fél keresetlevelében állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választott bírósági szerződés jött létre.

A választott bírósági út előnyben részesítése a nemzetközi kapcsolatokban

A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a választottbíráskodást a felek gyakran előnyben részesítik valamely nemzeti bírósággal szemben. Ennek egyik oka az, hogy a választott bíróság ítéletét könnyebb külföldön végrehajtani, mint a nemzeti bíróságét. Magyarország számos nemzetközi egyezményben vállalta, hogy támogatja a nemzetközi kereskedelmi viták választott bírósági úton történő elbírálását. Aválasztott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról az ENSZ keretében létrejött 1958. évi New York-i Egyezmény alapján - amelyet 137 ország ratifikált - ma már a nemzetközi kereskedelmi választott bírósági határozatok elismerése és végrehajtása hazánk legfontosabb gazdasági partnereit jelentő államok túlnyomó részénél biztosított. Nemzetközi választott bírósági jogvitáról akkor van szó, ha a választott bírósági szerződést kötő felek székhelye a szerződés megkötésének időpontjában különböző államokban van, vagy a választottbíráskodásnak a választott bírósági szerződésben meghatározott helye, illetve a szerződési kötelezettségek lényegi részének teljesítési helye azon az államon kívül van, amelyben a felek székhelye (telephelye) van.

A választott bíró kiválasztása

A választott bírósági eljárások gyakorlatias kérdései között kell említeni a bírák választásának szempontjait. Súlyos tévedés és félreértés a felek által úgy bírát választani, hogy az hozzájuk közelálló, lojális személy legyen, mintegy reménykedve annak jóindulatában, netán részrehajlásában. Először is gondolni kell arra, hogy az alperesi oldalon is ugyanez történhet, és végül is két nem teljesen objektív személynek kell majd a vitát végső soron eldöntő elnököt kiválasztani. Ez így nem működik, akkor már az is jobb, ha egyes bíró jár el, akit nem a felek, hanem a választott bíróság titkársága vagy más, erre illetékes fórum jelöl ki.

Független, elfogulatlan bírák

Aki választott bírósághoz fordul, azt azzal az önkorlátozással és fegyelemmel tegye, hogy a választott bírák önálló, független, elfogulatlan személyek, akiket a felek nem jogosultak befolyásolni, és akik nem - választott bírónak nevezett - képviselői a feleknek. A választott bíróság működőképességének, a választott bíróság hitelképességének és megbízhatóságának nélkülözhetetlen hozzátartozója a választott bírók függetlensége és elfogulatlansága. Ez természetesen nem mond ellent annak az elvárásnak (és ezt a hazai és nemzetközi választott bírósági gyakorlat is elfogadja), hogy a fél által jelölt választott bíró segítse elő az őt jelölő fél által elmondani kívánt érvek meghallgatását, a felajánlott bizonyítás lefolytatását az eljárás során. Itt természetesen a jogvita szempontjából releváns érvekről és bizonyítékokról van szó, nem pedig kritika nélkül minden bizonyításról és nem minden érvelésről.

Választott bírósági kikötés

Lényeges szempont a választott bíróság kikötése során az, hogy az adott választott bíróság szabályai milyen rendelkezéseket tartalmaznak a bírák választása tekintetében. Jelentős korlátozás, ha csak az adott választott bírói listán szereplő személyek közül lehet választott bírót jelölni, miként az is, ha például külföldi személy nem jelölhető választott bíróként. A szerződést készítő jogásznak nehéz később magyarázatot adni egy olyan - a szerződéskötés után már kötelezően alkalmazandó - választott bírósági kikötésre, ahol belföldi-külföldi felek közötti idegen nyelven lefolytatandó eljárásban nem jelölhető külföldi személy választott bíróként.

A választott bíróság előtti eljárás jellemzői

A választott bírósági eljárás költsége

Választott bírósági eljárás kikötése során nem közömbös szempont a választott bírósági eljárás költségvonzata. Magyarországon a rendes bírósági előtti eljárásban az első- és másodfokú eljárás illetékének van egy felső maximuma, a választott bírósági eljárásban azonban általában nincs ilyen felső határ, csupán a pertárgy értékéhez igazodó degresszív skála felső limit nélkül. Több száz milliós vagy többmilliárdos perérték esetén a választott bírósági díj már igen számottevő, és a felperes által előlegzendő költséget eredményez. Míg a rendes bírósági eljárásban vannak különféle költségmentességek és kedvezmények, a választott bírósági eljárásban ilyen nincs.

A választott bíróság eljárása során alkalmazott jog, a méltányosság

Rendes bíróságok előtti eljárásban a rendes bíróság főszabályként az adott ország anyagi és eljárási jogát alkalmazza (kivételesen pedig külföldi jogot), azonban nincs lehetősége arra, hogy megpróbáljon egyeztetni a felek között, vagy a felek nem hatalmazhatják fel arra, hogy a méltányosság szabályai szerint járjon el. Választott bírósági eljárásban (a felek egyetértésével) lehetőség van a méltányosság alkalmazására, tehát a választott bíróság eljárhat mintegy moderátorként, közvetítőként, hogy megpróbáljon a felek között egy kompromisszumos megoldást létrehozni. Ilyen esetben a választott bíróság nincs mereven kötve az anyagi és eljárásjogi szabályokhoz, és a méltányosság alapján dönt a jogvitában.

Fellebbezés nélküli egyfokú eljárás

Választott bíróság mellett szólhat az eljárás rugalmassága, várhatóan kisebb időigénye. Ezen szempont mellett azonban célszerű értékelni és figyelembe venni azt is, hogy a választott bírósági eljárás egyfokú eljárás, azaz nincs fellebbezés, továbbá a választott bírósági ítélet jogerős és végrehajtható (eltekintve az ítélet esetleges kiegészítéséről és/vagy kijavításától).

A választott bíróság ítéletének érvénytelenítése

A választott bírósági ítélet ellen igénybe vehető egyetlen jogorvoslat a választott bírósági ítélet érvénytelenítése iránti eljárás a rendes bíróság előtt. Az érvénytelenítési okok azonban igen szűk körű támadási lehetőséget biztosítanak, ilyen például (a teljesség igény nélkül) az, ha a választott bírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége vagy cselekvőképessége, a választott bírósági szerződés érvénytelen, vagy az ítélet a magyar közrendbe ütközik. Látható tehát, hogy egy választott bírósági ítélet érvénytelenítését csak nagyon szűk körben lehet elérni.

Különböző választott bíróságok, eltérő eljárási renddel

Jelentős eltérés van az egyes választott bírósági fórumok és azok eljárási rendje között. A választott bírósági kikötés előtt célszerű tehát tanulmányozni az adott választott bíróság eljárási szabályait. Igen gyakori és népszerű az ICC választott bíróság kikötése a nemzetközi kereskedelmi jogvitákban, figyelembe kell azonban venni, hogy az ICC szerinti eljárás több tekintetben és jelentősen eltér a megszokott (UNCITRAL modellen alapuló) magyar választott bírósági eljárási rendektől (Terms of References, ütemterv, kerestváltoztatás, előzetes észrevételezés stb.).

A választott bíróság formái

A választott bíróság lehet eseti (ad hoc) vagy állandó (intézményes). Az eseti választott bíróságot a felek az adott ügy elbírálására, alkalmilag hozzák létre. A döntés meghozatalával a választott bíróság megszűnik. Ezzel szemben az állandó választott bíróság meghatározott, állandó szervezet keretében, folyamatosan működik. Magyarországon állandó választott bíróságot (kivéve ha törvény eltérően rendelkezik) csak országos gazdasági kamara hozhat létre. Ez a megoldás - a kamarák köztestületi jellege következtében - garanciát ad arra, hogy megfelelő működési keretek álljanak a választott bíróság rendelkezésére.

Meghatározott állandó szervezettel és eljárási szabályzattal rendelkező választott bíróságok működnek általában az egyes országok kereskedelmi kamarái mellett is, így a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett is.

A választott bírósági eljárás

Az eseti választott bíróság eljárási szabályait a felek maguk állapítják meg. A szabályok részletes eseti kialakítása helyett a felek a választott bírósági kikötésben gyakran utalnak az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága, az UNCITRAL keretében létrejött választott bírósági Egységes Szabályokra (Arbitration Rules), amelyet az ENSZ a nemzetközi kereskedelmi szerződésekben kikötni ajánlott.

Az állandó választott bíróságok részletesen kimunkált eljárási szabályzatuk alapján járnak el. A választott bíróság adott jogvitára kikötött hatáskörének meghatározására - a későbbi hatásköri viták elkerülése érdekében - célszerű az állandó választott bíróság mintaklauzuláját alkalmazni. Például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság mintaklauzulája az alábbiakat tartalmazza: „Bármely vita eldöntésére, amely a jelen szerződésből vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek alávetik magukat az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság, Budapest kizárólagos döntésének azzal, hogy a Választott bíróság a saját Eljárási Szabályzata szerint jár el.” A felek a fenti klauzulát az eljáró választott bíró(k) számának és az eljárás nyelvének meghatározásával egészíthetik ki.

A Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) eljárása

A nemzetközi gazdasági életben jelentős szerepe és komoly súlya van a Nemzetközi Gazdasági Kamara (International Chamber of Commerce, az ismert rövidítéssel: ICC) mellett működő választott bíróságnak, amely speciális eljárási szabályzata alapján jár el.

Speciális választott bíróságok

Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság

A tőzsde, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervei által megalapított Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak van helye (a teljesség igénye nélkül) például:

- a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával,

- a befektetési és árutőzsdei szolgáltatással, valamint kiegészítő befektetési szolgáltatással,

- a befektetők egymás közötti befektetési eszközzel, részvényesi jogokkal, a tőzsdei ügylettel kapcsolatos jogvitákban, ideértve a nemzetközi ügyeket is.

Figyelmet érdemel, hogy a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak bizonyos jogviták tekintetében a magyarországi választott bíróságok között kizárólagos hatásköre van.

Hírközlési Állandó Választottbíróság

A Hírközlési Tanács által megalapított Hírközlési Állandó Választottbíróságnak van hatásköre azokban az esetekben, ahol a szolgáltató - akinek egy másik szolgáltató elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban vagy az alapján kötött szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő - jogát vagy jogos érdekét megsértették.

Egy állam és egy beruházó közötti vitát eldöntő választott bíróságok

A nemzetközi választott bíráskodásban növekvő szerephez jutnak a külföldi beruházásokkal kapcsolatos különös választott bírósági fórumok. Ezen fórumok jellegzetessége, hogy nem magánfelek beruházással kapcsolatos vagy társasági jogi vitáiról van szó, hanem olyan jogvitákról, amelyek a beruházás országának állama és a befektető vállalkozás között keletkezik. A nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények és az egyezményekben kikötött választott bírósági fórumrendszer biztosítják, hogy a befektetők valóságos védelmet élvezzenek a jogszerűtlen állami aktusokkal szemben (pl.: államosítás vagy azzal egyenértékű intézkedések ellen). Az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965-ban megkötött egyezmény létrehozta a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központját (International Centre for Settlement of Investment Disputes, ICSID).

A közvetítői eljárás (mediáció)

A választott bírósági eljárás mellett a jogviták rendezésének másik lehetséges megoldása az ún. közvetítői eljárás (mediáció). Ennek lényege, hogy a közvetítést végző személy a feleket hozzásegítse a jogvita egyezséggel történő lezárásához. Ebben az eljárásban a közvetítőként eljáró személy nem vizsgálja a felek álláspontjának jogszerűségét és megalapozottságát, hanem csupán közvetít a felek között az egyezség létrehozatala érdekében. Az eljárás teljes egészében a felek önkéntességén alapul, minden mozzanatához a felek megegyezése szükséges. A közvetítői eljárás során megkötött egyezség azonban nem végrehajtható. A gyakorlatban előfordul, hogy a felek a jogvitájukat először közvetítés útján kísérlik meg rendezni, és ennek eredménytelensége esetén fordulnak a választott bírósághoz.

A választott bírósági eljárás előnyei

A jogviták peren kívüli rendezése során a választott bírósági eljárásnak a rendes bírósági eljárással szemben legfőbb előnye, hogy a felek szabadon választják meg - az ügy jellegéhez igazodóan - az eljáró választott bírót vagy tanácsot. Aválasztott bírósági ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek, így a határozat viszonylag gyors és egyszerű végrehajthatósága jelentősen meggyorsíthatja az ügy lezárását. Ez utóbbinak különösen nagy a jelentősége a nemzetközi vitákban, hiszen a közel kilencven állam által aláírt New York-i Egyezmény lehetőséget biztosít arra, hogy a pervesztes fél országában a megítélt követelést gyorsan végrehajtsák.

 

A jogvitát elbíráló fórum jelentősége

* A gyakorló jogász számára a jogvitát elbíráló fórum kikötésének kérdése döntő fontosságú, és elsődlegesen szerződések készítése során merül fel. A választott bírósági hatáskör kikötése különös figyelmet igényel, mivel ilyenkor a jogász egy kicsit előre gondolkodva azt prognosztizálja, hogy az a jogvitát elbíráló fórum és eljárás, amely szerint a jogvita elbírálásra kerül, egy működőképes, az ítélet tekintetében végrehajtható, az eljárás egyéb jellemzőit tekintve pedig egy gazdaságos és racionális eljárási megoldás legyen. * A végrehajthatóság szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy vajon érvényes-e a szerződésnek a választott bírósági kikötést tartalmazó része. Magyar felek közötti jogvita esetén még van megoldás, mert ha érvénytelen is a választott bírósági kikötés, az igény rendes bíróság előtt érvényesíthető, a rendes bíróság ítéletének elismerése és végrehajtása pedig nem okoz jogi nehézséget. Nemzetközi kereskedelmi szerződések esetében a kérdés sokkal nagyobb hangsúlyt kap, mert ha érvénytelen a választott bírósági kikötés, könnyen előfordulhat, hogy egy adott ország rendes bírósági ítéletének másik országban történő elismerése és végrehajthatósága nehézségekbe, vagy akár megoldhatatlan akadályokba ütközik. * Előfordulhat tehát, hogy egy érvénytelen választott bírósági kikötés következtében elérhető ugyan egy kedvező rendes bírósági határozat, ez azonban nem lesz végrehajtható. A gondos választott bírósági kikötés mellett célszerű tanulmányozni azt a kérdést is, hogy ha netán mégis rendes bírósági eljárásra kerülne sor, annak ítéletét melyik országban, melyik joghatóság, milyen eljárás keretében lehet végrehajtani, illetve a végrehajtáshoz jogsegélyt nyújtani.

 

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett működő választott bíróság

* Érdekességként említhető, hogy domain névvel kapcsolatos jogviták elbírálására, így különösen a domain nevek regisztálásával, valamint a szolgáltatókkal kötött szerződésből eredő jogviták eldöntésére az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) az általa támogatott eseti választott bírósági eljárásra biztosított lehetőséget. Ez lényegében azt jelentette, hogy a regisztrált tartománynévvel kapcsolatos jogvitát ez elé az ad hoc választott bírói fórum elé lehet terjeszteni. * Ez a fórum független informatikusokból és jogászokból összeállított listáról választható bírákból alakuló ad hoc választott bíróság. 2004-ben azonban a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az ISZT mellett szervezett választott bíróság valamennyi olyan ismérvvel rendelkezik, amely az állandó választott bíróságot jellemzi, mivel ezt az állandó választott bíróságot az ISZT hozta létre, megalkotta annak eljárási szabályzatát is, e választott bíróságot folyamatosan működteti, az általa ajánlott választott bírákról a listát összeállítja, időrendben meghatározza, hogy ki a soros választott bíró, a tanácselnöknek választható választott bírákról külön listát vezet, a választott bíróság tárgyalásának megtartására helyet biztosít stb. Mivel azonban állandó választott bíróságot kizárólag országos gazdasági kamara hozhat létre, az ISZT mellett szervezett választott bíróság mint ténylegesen állandó választott bíróság létrehozása és működtetése törvénybe ütközik. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette az ISZT által hozott határozatot.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére