Mikor lesz bűnözö a vállalkozó?

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 91. számában (2005. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A Büntető Törvénykönyvben külön fejezetként szereplő gazdasági bűncselekmények széles körben tartalmazzák a gazdasági élet tisztasága ellen elkövethető bűntettek, vétségek körét. Írásunkban a gazdasági bűncselekmények fejezetében szereplő összes bűncselekmény említésre kerül, de csak a jelentősebbekkel foglalkozunk részletesen.

A gazdasági bűncselekményeket a jogalkotók három nagy csoportba sorolták, melyek

- a gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények,

- a pénz- és bélyeghamisítással kapcsolatos bűncselekmények,

- a különféle pénzügyi bűncselekmények.

Alkottak ezenkívül 2002-ben egy negyedik csoportot is, melynek az Európai Közösségek (EK) pénzügyi érdekeinek megsértése címet adták.

Ezeken a nagy csoportokon belül azonban számos, egymástól igen sok mindenben különböző bűncselekményi tényállás található. Némelyeket kisebb csoportokba lehet sorolni, például a lehetséges elkövetők vagy a védett jogtárgy azonossága szerint, mások azonban teljesen elkülönülten szerepelnek a csoportban.

Gazdálkodási kötelességeket és a 28 rendjét sértő bűncselekmények

Nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése

Nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalma csak

- nemzetközi importigazolással,

- kiviteli engedéllyel vagy

- az ezeket helyettesítő okmányokkal végezhető.

Ezeknek a termékeknek és technológiáknak a végső felhasználása sem történhet a nemzetközi importigazolásban foglaltaktól eltérően. Aki ezeket a kötelezettségeket megszegi, bűntettet követ el.

Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése

Bűntettet követ el az is, aki

- a központi költségvetésből, a helyi önkormányzati költségvetésből vagy az elkülönített állami pénzalapokból jogszabály alapján,

- külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott pénzügyi támogatást vagy más gazdasági előnyt úgy szerez meg, hogy valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel,

- céljelleggel nyújtott támogatást a jogcímétől eltérően használ fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

- a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatban előírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.

Nem valósul meg a bűncselekmény, ha a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését ötvenezer forintot meg nem haladó értékű támogatásra vagy más gazdasági előnyre nézve követik el.

(Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által nyújtott támogatáson magyar közigazgatási szerv vagy pénzügyi intézmény által, a külföldi állam vagy a nemzetközi szervezet nevében kezelt támogatást is érteni kell, kivéve ha a bűncselekményt az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal, illetőleg az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történő befizetésekkel kapcsolatban követik el. Ebben az esetben ugyanis a korábban más említett Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésének bűntette valósul meg.)

A számvitel rendjének megsértése

Vétséget követ el, aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt

- beszámolókészítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi,

- bizonylati rendet megsérti,

illetve egyéni vállalkozóként jogszabályban meghatározott

- nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi,

és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezíti.

Az azonban már bűntettnek minősül, és ennek megfelelően súlyosabban büntetendő, ha az előbb meghatározott cselekményekkel az adott üzleti évet érintően

- a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő az eredmény vagy a saját tőke értékének, illetőleg a mérlegfőösszegnek a megállapítása szempontjából, illetve ha azzal

- a vagyoni helyzet áttekintését, illetve ellenőrzését hiúsítja meg.

A törvény még súlyosabban (akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel) büntetheti a számvitel rendjének megsértését, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési szolgáltató szervezet körében követik el.

Csődbűntett és a hitelező jogtalan előnyben részesítése

A következő két bűncselekmény, a csődbűntett és a hitelező jogtalan előnyben részesítésének tettese csak az lehet, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult. A gazdálkodó szervezet vagyonával való rendelkezési jogosultságot jogszabályok határozzák meg, és ez a jogosultság (főszabályként) nem ruházható át.

A csődtörvény szerint gazdálkodó szervezet

- az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv,

- a szövetkezet,

- a gazdasági társaság,

- a közhasznú társaság,

- az egyes jogi személyek vállalata,

- a leányvállalat,

- a víziközmű-társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat, valamint az erdőbirtokossági társulat,

- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és a magánnyugdíjpénztár.

Mindkét cselekmény akkor büntethető, ha

- a csődeljárást vagy a felszámolási eljárást megindították, illetve

- a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el.

Csődbűntett

Bűntettet követ el az, aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén

- a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi,

- színlelt ügyletet köt, vagy kétes követelést ismer el,

- az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja,

- az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti,

és ezzel a hitelezői kielégítését részben vagy egészében meghiúsítja (idetartozik az is, ha a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát az előbb felsorolt cselekményekkel idézi elő).

Súlyosabb a büntetés, ha ez a gazdasági életben súlyos következményekkel jár,

- nagyszámú hitelező súlyos megkárosítását vonja maga után, vagy

- egy hitelezőnél olyan jelentős öszszegű elvonást eredményez, hogy alapvetően megrendíti a hitelező gazdasági helyzetét és ezzel emberek (alkalmazottak) sokaságának egzisztenciáját.

Ezeken túlmenően az is bűntettet követ el, aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt

- beszámolási,

- leltárkészítési vagy

- egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,

és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészében meghiúsítja.

Hitelező jogtalan előnyben részesítése

A csődbűntetthez kapcsolódóan vétséget követ el, aki a fizetésképtelenségének tudatában valamely hitelezőjét a többi hitelező hátrányára jogtalan előnyben részesíti.

Termékek minőségével és árukkal kapcsolatos bűncselekmények

Rossz minőségű termék forgalomba hozatala

Ez a bűncselekmény kétféleképpen követhető el. Az elkövető megsérti a gazdálkodási kötelezettségeket, ezen belül a fogyasztók érdekét, ezzel bűntettet követ el, ha

- rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik,

- a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsék, adják használatba, illetőleg hozzák forgalomba.

(Az első esetben a bűncselekmény gondatlanságból való elkövetése, illetve a termék forgalomba hozatalára irányuló előkészület csak vétségnek minősül.)

A termék akkor rossz minőségű,

- ha az nem felel meg a minőségvizsgálati szabályoknak,

- ha a nemzeti szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg, illetve

- amely rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.

Minőség hamis tanúsítása

A termék minőségéhez, illetve a fogyasztói érdekek védelméhez kapcsolódik ez a bűncselekmény is. Aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű termék minőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntettet követ el.

(A cselekmény gondatlanságból való elkövetése itt is csak vétségnek minősül.)

Áru hamis megjelölése

Bűntettet követ el az, aki a versenytárs hozzájárulása nélkül

- árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy

- ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz.

A fogyasztó megtévesztése

Vétséget követ el az, aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt

- az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve

- az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad.

Az áru lényeges tulajdonságának minősül

- az összetétele,

- a használhatósága,

- az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása,

- a kezelése,

- az eredete,

- az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek,

- az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli, illetve

- az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is.

Árdrágítás

Vétséget követ el az, aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el. Az azonban már bűntettnek minősül, ha az árdrágítást

- üzletszerűen,

- bűnszövetségben,

- jelentős mennyiségű árura,

- jelentős mértékű nyereség elérése végett követik el.

Árdrágításnak számít az is, ha az áruért a tényleges minőségnél jobb minőségű áru hatósági árának megfelelő árat kérnek, kötnek ki vagy fogadnak el. Árun az előző három esetben ipari vagy egyéb gazdasági jellegű szolgáltatást is érteni kell.

Gazdasági tevékenységhez kapcsolódó bűncselekmények (a hitelezők érdekeinek védelme)

Tartozás fedezetének elvonása

Bűntettet követ el az, aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészében meghiúsítja.

Az elkövető abban az esetben nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik.

Hitelezési csalás

Bűntettet követ el az is, aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel

- nyújtásának,

- megszüntetésének

vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel.

Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása

Vétséget követ el az, aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó

- adat, jog vagy tény bejelentését, illetve

- ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja,

amennyiben a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, ami azt jelenti, hogy az elkövető tisztában kell, hogy legyen azzal, hogy jogszabály bizonyos jogra, tényre, adatra vonatkozó bejelentési kötelezettséget ír elő számára, ám ennek nem tesz eleget.

Nem valósul meg bűncselekmény, ha a bejelentés során formai hibák (hiányos mellékletek, szabálytalan okiratok stb.) miatt nem volt lehetőség az adatok, illetve a változások bejegyzésére, mivel a bejelentési kötelezettségnek végül is eleget tettek. Más a helyzet azonban akkor, ha a nem megfelelő módon történő bejelentés épp a kötelezettség szándékos kijátszására irányult.

Gazdasági társaságoknál, szövetkezeteknél elkövethető gazdasági bűncselekmények

Gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése

A gazdasági társaság vagy a szövetkezet

- vezető tisztségviselője, illetőleg

- üzletvezetésre jogosult tagja,

aki a társaság vagy a szövetkezet tagját a társaság vagy szövetkezet vagyoni helyzetét illetően megtéveszti, vétséget követ el.

A bűncselekmény megállapítására azonban csak akkor kerülhet sor, ha egyébként súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

A törvény a gazdasági társaságoknak öt formáját ismeri:

- a közkereseti és

- a betéti társaságot,

- a közös vállalatot,

- a korlátolt felelősségű társaságot és

- a részvénytársaságot.

A megtévesztés történhet

- aktív magatartással: félretájékoztatással, hamis adatok szolgáltatásával, vagy

- passzív magatartással: bizonyos adatok, tények és körülmények elhallgatásával.

Az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása

A részvénytársaság, illetőleg a korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője, aki az alaptőkét, illetve a törzstőkét részben vagy egészében jogtalanul elvonja, bűntettet követ el.

Ez a tényállás egyaránt védi a tagok és a hitelezők vagyoni érdekeit.

Elvonásnak minősülhet például

- az elsikkasztás,

- a felhasználás,

- az elidegenítés,

- a felosztás.

Valótlan érték megjelölése

Bűntettet követ el az, aki közreműködik abban, hogy a gazdasági társaság részére szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulás (nem pénzbeli betét, azaz az apport) értékét a társasági szerződésben

- a szolgáltatás időpontjában fennálló értéknél,

- ha pedig értékét könyvvizsgáló állapította meg, a könyvvizsgáló által megjelölt értéknél

magasabb értéken jelöljék meg.

Ezenkívül ugyanúgy büntetendő az is, ha

- az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve

- az állami, önkormányzati tulajdonban álló vagyon értékét

a társasági szerződésben a könyvvizsgáló által megjelölt értéknél alacsonyabb értéken jelöljék meg.

Nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen

- vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve

- szellemi alkotás, valamint

- vagyoni értékű jog.

Tőkebefektetési csalás

Bűntettet követ el, aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére rábír.

Bennfentes értékpapír-kereskedelem

Bűntettet követ el az, aki

- bennfentes információ felhasználásával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt,

- előnyszerzés végett a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel más személyt bíz meg azzal, hogy értékpapírügyletet kössön.

Bennfentes információnak minősül:

- a nyilvános forgalomba hozatallal érintett értékpapír kibocsátójának,

- valamint a nyilvános módon forgalomba hozott értékpapír által megtestesített kötelezettségért kezességet vagy garanciát vállalt személynek,

- továbbá az értékpapír-forgalmazónak

a pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével összefüggő - nyilvánosságra még nem került - olyan információ, amely nyilvánosságra kerülés esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.

Engedélyhez kötött tevékenységek engedély nélküli végzése

A következő négy bűncselekmény csak szándékosan követhető el, ami azt jelenti, hogy az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy az általa folytatott tevékenység csak engedély birtokában végezhető.

Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység

Aki engedélyhez kötött külkereskedelmi tevékenységet engedély nélkül fejt ki, vagy árut a kiviteléhez, behozatalához szükséges engedély nélkül exportál vagy importál bűntettet követ el.

A gondatlan elkövetés korábban szabálysértés volt, azonban 1993-ban hatályon kívül helyezték, így jelenleg a cselekménynek szabálysértési alakzata nincs.

A bűncselekmény alanya bárki lehet, aki külkereskedelmi tevékenységet folytat. Ebből az következik, hogy gazdasági társaságok esetében a tevékenységet ténylegesen végző személyt kell elkövetőnek tekinteni.

Jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység

Bűntettet követ el az is, aki pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet törvényben előírt engedély nélkül végez.

Pénzügyi szolgáltatásnak minősül az üzletszerűen forintban, illetve devizában, valutában

- betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása,

- pénzkölcsön nyújtása,

- pénzügyi lízing,

- pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása,

- készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása,

- kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,

- valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára, vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység,

- pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),

- befektetési alap, letétkezelés,

- letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,

- hitelreferencia-szolgáltatás,

- önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés,

- készpénzátutalás.

Pénzügyi szolgáltatások végzésére, kivéve a pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenység), Magyarországon kizárólag pénzügyi intézmények kaphatnak engedélyt. Ezeknek két nagy csoportját különbözteti meg a törvény:

- a hitelintézeteket és

- a pénzügyi vállalkozásokat.

Jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység

Szintén bűntettnek minősül az, ha valaki befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet törvényben előírt engedély nélkül végez.

Befektetési szolgáltatási tevékenység az

- ügynöki,

- bizományosi,

- kereskedelmi tevékenység,

- portfóliókezelés és

- jegyzésigarancia-vállalás üzletszerű folytatása.

Jogosulatlan biztosítási tevékenység

Az előzőektől eltérően az azonban csak vétségnek számít, ha valaki biztosítási tevékenységet a törvényben előírt engedély nélkül végez.

A biztosítási tevékenység olyan

- biztosítási szerződésen,

- jogszabályon, vagy

- társasági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás,

amelynek során a biztosító

- megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek közösségét (veszélyközösség),

- matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat,

- megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját),

- meghatározott tartalékot képez,

- a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat.

Piramisjáték szervezése

Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntettet követ el.

A piramisjáték a hitelezők érdekét sérti, illetve veszélyezteti. A játék lényege mások pénzének összegyűjtése és szétosztása. A probléma abban rejlik, hogy matematikailag kimutathatóan elérkezik az a pillanat, amikor a lefelé terjeszkedő piramis már nem építhető, nem bővíthető tovább.

A bűncselekmény elkövetése szempontjából nem feltétel, hogy a játék szervezői

- az abban részt vevő tagokat esélyeiket illetően megtévesszék,

- esetleg a rájuk bízott pénzt más célra használják fel, illetve

- hogy a belépett tagok sorrendjét a nyerési esélyeket befolyásolva megváltoztassák.

A szervező saját maga is lehet játékos, illetve résztvevő, és a legtöbbször az is, hiszen a játék indulásakor bekapcsolódóknak, a piramis csúcsán vagy közelében elhelyezkedőknek van a legnagyobb nyerési esélyük és a legcsekélyebb kockázatuk.

A szervező

- a játékot irányítja,

- a rendszert bővíti,

- szervezi az adminisztrációt, vagyis működésbe hozza és szükség szerint működésben tartja a piramisjátékot,

míg a résztvevő pusztán teljesít, mégpedig pénzfizetéssel vagy szolgáltatással, vagy a szervező útján, vagy közvetlenül az előtte állóknak.

Ebből következően téves és a törvényszöveggel ellentétes felfogás lenne a szervezőnek teljesítő résztvevőt szervezőnek minősíteni, és büntetni pusztán azon az alapon, hogy a játékszabályoknak megfelelően saját nyerési esélye érdekében a teljesítéssel egyidejűleg automatikusan hozzájárul a piramisjáték terebélyesedéséhez.

Üzleti, banktitok és értékpapírtitok megsértése

Üzleti titok megsértése

Bűntettet követ el, aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul

- megszerez,

- felhasznál vagy

- nyilvánosságra hoz.

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan

- tény,

- információ,

- megoldás vagy

- adat,

amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű

- pénzügyi,

- gazdasági vagy

- piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné,

és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Az üzleti titok megszerzése csak akkor tiltott, ha az tisztességtelen módon történik. Tisztességtelen megszerzésnek minősül az, ha a jogosult által a titok tartása érdekében megtett szükséges intézkedések kijátszásával történik.

Banktitok megsértése

Vétséget követ el az a banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz.

Az azonban már bűntettnek minősül, ha a bűncselekményt

- jogtalan előnyszerzés végett

- a pénzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva követik el.

Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél

- személyére,

- adataira,

- vagyoni helyzetére,

- üzleti tevékenységére,

- gazdálkodására,

- tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint

- a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá

- a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

Az elkövetőnek tisztában kell lennie, hogy banktitoknak minősülő adat van a birtokában, és azt annak ellenére, hogy titoktartásra kötelezett, illetéktelen személyek részére hozzáférhetővé teszi. Az ez esetben közömbös, hogy hogyan jut a titok tudomására, tisztességes vagy tisztességtelen módon.

Értékpapírtitok megsértése

Vétséget követ el az az értékpapírtitok megtartására köteles személy, aki értékpapírtitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz.

Az viszont már a banktitokhoz hasonlóan bűntett, ha a bűncselekményt

- jogtalan előnyszerzés végett,

- befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, illetőleg elszámolóháznak vagy másnak hátrányt okozva követik el.

Értékpapírtitok minden olyan, az ügyfélről a befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél

- személyére,

- adataira,

- vagyoni helyzetére,

- üzleti befektetési tevékenységére,

- gazdálkodására,

- tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a

- befektetési szolgáltatóval kötött szerződéseire,

- számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.

Nem büntethető üzleti titok, banktitok és értékpapírtitok megsértése miatt, aki

- a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy

- a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.

Számítástechnikai gazdasági bűncselekmények

Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény

Vétséget követ el az, aki

- számítástechnikai rendszerbe a rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad,

- számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,

- adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza.

Az viszont már bűntettnek minősül, ha az utolsó két pontban írt cselekményeket, jogtalan haszonszerzés végett követi el, és ezzel kárt okoz. A kárnak nem a számítástechnikai rendszerben kell bekövetkezni, hanem a számítástechnikai rendszer manipulációjával összefüggésben, a tevékenység eredményeként. Ez a bekezdés tulajdonképpen a korábbi számítógépes csalásnak megfelelő, attól kissé eltérő tényállást fogalmaz meg. (A büntetés mértéke az okozott kár jelentőségétől függ.)

A számítástechnikai bűnözésről szóló, strasbourgi Egyezmény (2001) szerint számítástechnikai rendszer minden olyan önálló eszköz, illetőleg egymással kapcsolatban lévő vagy összekötött eszközök összessége, melyek - illetőleg melyeknek egy vagy több eleme - program végrehajtásával adatok automatikus feldolgozását biztosítják.

Számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

Vétséget követ el az, aki a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő számítástechnikai programot, jelszót, belépési kódot, vagy számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adatot

- készít,

- megszerez,

- forgalomba hoz, azzal kereskedik, vagy más módon hozzáférhetővé tesz,

- az adat készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit másnak a rendelkezésére bocsátja.

Nem büntethető az a készítő, aki mielőtt az adat készítése a hatóság tudomására jutott volna

- tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és

- az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, valamint

- lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását.

(E három feltételnek egyidejűleg kell fennállnia ahhoz, hogy az elkövető büntetlen maradjon.) Ennek a bűncselekménynek a tipikus elkövetői a hackerek, a crackerek és a phrackerek.

Pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények

Pénzmosás

A pénzmosás fogalma azt a tevékenységet jelenti, amely megváltoztatja az illegálisan szerzett pénz azonosságát és legális forrásból származóként tünteti fel.

A pénzmosás három fázisát különböztetik meg:

- az elhelyezést,

- a bújtatást és

- az integrálást.

Bűntettet követ el az, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából

- gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

- a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez.

A büntetés súlyosabb, ha a pénzmosást

- üzletszerűen,

- különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,

- pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetésialap-kezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

- hivatalos személyként,

- ügyvédként követik el.

Csak vétséget követ el az, aki

- pénzmosás elkövetésében megállapodik, illetve

- gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről, azaz arról, hogy bűncselekményből származik.

Nem büntethető, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.

Ennél a bűncselekménynél dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell.

A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

Aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek szándékosan nem tesz eleget, bűntettet követ el, aki pedig gondatlanságból, az vétséget.

A bejelentési kötelezettséghez kapcsolódik az ügyfél-azonosítási kötelezettség, amely azt jelenti, hogy a szolgáltató az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles

- az ügyfél,

- annak meghatalmazottja,

- a rendelkezésre jogosult, továbbá

- a képviselő azonosítását elvégezni.

Adó- és járulékfizetéssel kapcsolatos bűncselekmények

Adó-, társadalombiztosítási csalás

Vétséget követ el, aki

- az adókötelezettség,

- társadalombiztosítási járulék,

- baleseti járulék,

- egészségbiztosítási járulék,

- nyugdíjjárulék, illetve

- magán-nyugdíjpénztári tagdíj

megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság (magánnyugdíjpénztár) előtt

- valótlanul ad elő vagy

- elhallgat,

és ezzel vagy más megtévesztő magatartással a bevételek összegét csökkenti.

Bűntettnek minősül, ha a bevétel összege

- nagyobb mértékben,

- jelentős mértékben,

- különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékben csökken.

Ugyanígy büntetendő az is, aki a megállapított adó, járulék, tagdíj meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel behajtását

- jelentősen késlelteti, vagy

- megakadályozza.

Büntethetőséget kizáró ok, ha az elkövető a vádirat benyújtásáig tartozását, illetve a tagdíjat kiegyenlíti.

Adónak minősül

- az illeték,

- az illeték módjára fizetendő díj is,

- az államháztartás alrendszereinek költségvetéséből ellátandó feladatok fedezetére előírt közteher-fizetési kötelezettség, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít.

Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha az adó-, illetve járulékbevétel összege nagyobb, jelentős, vagy különösen nagy mértékben csökken.

Nem valósul meg bűncselekmény, ha az adóbevétel, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék összege ötvenezer forintot meg nem haladó mértékben csökken.

A Munkaerő-piaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése

Ez a bűncselekmény az adó- és társadalombiztosítási csalás tényállásával megegyezik, azzal a különbséggel, hogy itt

- a Munkaerő-piaci Alapba fizetendő munkaadói vagy munkavállalói járulékkal, valamint

- a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulással

kapcsolatban követhetők el az előbb felsorolt vétségek, illetve bűntettek.

Társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése

Vétséget követ el az a foglalkoztató, aki a biztosított részére járó személyi jellegű juttatásból levont

- egészségbiztosítási járulék,

- nyugdíjjárulék, illetve

- magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetését önhibájából elmulasztja.

Ugyanúgy büntetendő az a foglalkoztató, illetve egyéb szerv, egyéni vállalkozó, társas vállalkozás vagy társas vállalkozó, aki a

- társadalombiztosítási járulék,

- baleseti járulék,

- egészségbiztosítási járulék vagy

- nyugdíjjárulék befizetését szintén önhibájából elmulasztja.

Az már bűntettnek minősül, ha a be nem fizetett összeg

- jelentős mértékű,

- különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékű.

Az elkövető ez esetben sem büntethető, ha a járulékot, illetve tagdíjat a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.

Ha a fizetésre kötelezett nem természetes személy, akkor bűncselekmény tettese a járulékfizetés teljesítéséről rendelkezni jogosult személy.

Jövedékkel kapcsolatos bűncselekmények

Visszaélés jövedékkel

Vétséget követ el, aki

- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy

- hatósági engedély nélkül

jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a jövedékiadó-bevételt kisebb mértékben csökkenti.

Az már bűntett, ha

- az adóbevétel nagyobb mértékben, jelentős mértékben, különösen nagy mértékben, különösen jelentős mértékben csökken, illetve

- a visszaélést üzletszerűen követik el.

Jövedékiadó-kötelezettség akkor keletkezik, ha a jövedéki terméket

- belföldön előállítják, illetve

- importálják.

A jövedéki adó alanya belföldi előállítás esetében a terméket előállító személy, míg külföldről történő behozatal esetén az importáló személy.

Jövedéki orgazdaság

Vétséget követ el, aki vagyoni haszonszerzés céljából más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik.

A bűntetti minősítés itt is akkor valósul meg, ha

- jelentős értékű, különösen nagy értékű, különösen jelentős értékű jövedéki termékre, illetve

- üzletszerűen követik el.

A jövedéki termék értékének megállapításánál a jogszerűen előállított jövedéki termék értékét kell figyelembe venni.

A jövedéki orgazdaság alapesete csak akkor állapítható meg, ha a jövedéki termék értéke az 50 000 forintot meghaladja.

Jövedékkel visszaélés elősegítése

Vétséget követ el az, aki jövedéki termék előállítására alkalmas, jogszabályban meghatározott

- berendezést,

- készüléket,

- eszközt,

- alapanyagot

engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve a forgalomba hozatalhoz szükséges

- zárjegyet vagy

- adójegyet

engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart.

Bűntett, ha a cselekményt

- üzletszerűen,

- jelentős mennyiségű alapanyagra, zárjegyre, vagy

- jelentős, illetve azt meghaladó értékű adójegyre követik el.

A zárjegyet egyébként a termék legkisebb csomagolási (kiszerelési) egységére kell felragasztani, amelyben már közvetlenül a fogyasztóhoz kerül.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Csempészet és vámorgazdaság

Csempészet vétségét követi el az, aki

- vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy

- a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz.

Vámorgazdaság vétségét követi el, aki csempészett vámárut vagyoni haszon végett

- megszerez,

- elrejt, vagy

- elidegenítésében közreműködik.

Bűntettnek minősül, ha a csempészetet, illetve a vámorgazdaságot

- üzletszerűen,

- bűnszövetségben,

- jelentős értékű, különösen nagy értékű, különösen jelentős értékű vámárura,

- kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el.

A Btk. vámáru alatt a nem közösségi árukat érti, míg a vámteher fogalmába

- a vámtartozás, valamint

- a nem közösségi adók és díjak tartoznak.

Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos bűncselekmények

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása

Fizetőeszköz a törvényes fizetőeszközöktől (bankjegyektől és érméktől) eltérő különböző materiális dokumentum, amely birtokosának, illetve felhasználójának speciális jellegénél fogva lehetővé teszi önmagában vagy más (fizető)eszközzel együtt pénz vagy pénzérték átutalását.

Ezek lehetnek például

- hitelkártyák,

- eurocheque kártyák,

- pénzügyi intézmények által kibocsátott más kártyák,

- utazási csekkek,

- eurocheque-ek,

- egyéb csekkek és váltók,

amelyek akár formájukkal, kódolásukkal vagy aláírással védettek a másolás vagy csalárd felhasználás ellen.

A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz meghamisítása azt jelenti, hogy az elkövető az eredetileg kibocsátott kártyán, plasztiklapon vagy más eszközön rögzített kódokon olyan beavatkozásokat végez, amelyek következtében a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának feltételei megváltoznak, új vagy bővebb szolgáltatások igénybevételét teszik lehetővé.

A pénzhamisításhoz hasonlóan vétséget követ el tehát az, aki felhasználás céljából készpénz-helyettesítő fizetési eszközt

- meghamisít vagy

- ilyen eszközt készít.

Ugyanígy büntetendő az is, aki a hamisítást valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas.

Az előkészület is vétségnek minősül. Idetartozik minden olyan előzetes magatartás, illetve tevékenység, amelynek célja

- hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközök elkészítése vagy

- a kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközök meghamisítása feltételeinek biztosítása.

Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés

Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést követ el az,

- hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogtalan haszonszerzés végett felhasznál,

- készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogosulatlanul felhasznál,

- a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetést elfogadja,

és ezzel kárt okoz.

Vétségnek minősül, ha a kár mértéke kisebb.

Az azonban már bűntett, ha

- nagyobb kárt, jelentős kárt, különösen nagy kárt, különösen jelentős kárt okoz, illetve

- a bűncselekményi értékhatárt meghaladó kárt okozó visszaélést bűnszövetségben, üzletszerűen követik el.

Amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el az is, aki

- olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez,

- hamis vagy meghamisított, illetve az előző pontban meghatározott módon megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz.

Ugyanígy büntetendő az is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel viszszaélést valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas.

A felhasználás jellemzően

- pénz felvételét, illetve

- áru vagy szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítését jelenti.

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése

Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el.

Pénzhamisítás

* Bűntettet követ el az, aki * pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, * hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, * hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz. * A büntetés súlyosabb, ha a pénzhamisítást * különösen nagy vagy azt meghaladó értékű pénzre, illetve ha * bűnszövetségben követik el. * Kevésbé súlyos viszont, * ha váltópénzre, illetve * kisebb, vagy azt el nem érő értékű pénzre követik el. * Az előkészület vétségnek minősül.

Pénzhamisítás elősegítése

* Vétséget követ el, aki pénzhamisításhoz szükséges * anyagot, * eszközt, * berendezést vagy * számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik. * Idetartoznak például a speciális papírok, nyomdagépek, másológépek, klisék, festékek stb. * Pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy az forgalomban levő pénz látszatát keltse. * Pénz meghamisításának számít * olyan jelzés alkalmazása, illetve eltávolítása is, amely annak megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes, továbbá * a pénz nemesfémtartalmának csökkentése is.

Hamis pénz kiadása

* Vétséget követ el, aki valódi, illetve hamisítatlan gyanánt jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz. * Az viszont már bűntett, ha a bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékű pénzre követik el. * A hamis pénz forgalomba hozatalától ez a tényállás abban különbözik, hogy az elkövető jogszerűen és jóhiszeműen jut a pénzhez, és csak utóbb észleli annak hamis vagy meghamisított voltát. A jogszerűség a szerzés törvényes jogcímét jelenti. Ennek megfelelően nem jogszerű a szerzés, ha bűncselekmény (lopás, sikkasztás, csalás, rablás, jogtalan elsajátítás) útján jut a hamis pénzhez. Ilyenkor a hamis pénz kiadója pénzhamisításért felel.

Bélyeghamisítás

* Bűntettet követ el, aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából * bélyeget utánoz vagy meghamisít, * hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, * hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget mint valódit, illetőleg fel nem használtat forgalomba hoz, vagy felhasznál. * Abüntetés súlyosabb, ha * különösen nagy vagy azt meghaladó értékű bélyegre, * bűnszövetségben követik el. * Vétségnek minősül viszont, ha a bélyeghamisítást kisebb vagy azt el nem érő értékű bélyegre követik el. * A bélyegnek minősül: * postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas bélyeg, postai bérmentesítő géplenyomat, továbbá a díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés, * a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg, * az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy, fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel, valamint termék minőségének, mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy, * a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordó űrtartalmának jelzésére használt bélyegző és pecsét. * A bélyegek nem csupán eredeti funkciójuk szerint használhatók fel, hanem gyűjtemények tárgyait is képezhetik. A bélyegek ennek során a névértéktől esetenként igen jelentős mértékben eltérhetnek. * Ennek megfelelően, forgalomba hozáson a bélyeggyűjtés céljára forgalomba hozást, meghamisításon pedig a bélyegnek gyűjtés célját szolgáló jogosulatlan megváltoztatását is érteni kell. * A külföldi bélyegek a belföldivel azonos védelemben részesülnek.

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése

* Bűntettet követ el az, aki az Európai Közösségek költségvetését károsítja azzal, hogy * az EK által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal, * az EK által vagy nevében kezelt költségvetésbe történő befizetésekkel * kapcsolatban valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, * valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, avagy * az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy megtévesztésre alkalmas módon hiányosan tesz eleget, * támogatást vagy befizetéssel kapcsolatos kedvezményt a jóváhagyott céltól eltérően használja fel. * Ugyanígy büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. * Vétségnek minősül, ha mindezt gondatlanságból követi el

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére