Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 91. számában (2005. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2005. szeptember 20-ától 6,00%. A jegybanki alapkamat mértékének változásáról a 19/2005. (IX. 19.) MNB rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2005/126. szám)

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH a 127-es közlönyben tette közzé a 2005. október 1. és december 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. Ezek a következők:

- ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin

288 Ft/l,

- ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin

297 Ft/l,

- keverék290 Ft/l,

- gázolaj274 Ft/l.

(Magyar Közlöny, 2005/127. szám)

Vállalkozóijárulék-fizetés havonta

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény jogharmonizációs célú módosítását, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását tartalmazza a 2005. évi CV. törvény. A jogszabály kiegészül a külföldi gazdálkodó szervezet felszámolásának szabályozásával. A külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe ellen Magyarországon indult felszámolási eljárás esetén a fenti kötelezettség a fióktelep munkavállalói tekintetében a fióktelep felszámolóját terheli.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása kapcsán az egyik jelentős változtatás szerint az egyéni vállalkozó 2006. január 1. után nem negyedévente, hanem havonta köteles a vállalkozói járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizetni.

A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot a társas vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be.

(Magyar Közlöny, 2005/133. szám)

Csökkenő áfa

Az üzemanyagok 25 százalékos áfája október 1-jétől, egyéb esetben a felszámítandó adó mértéke 2006. január 1-jétől 20 százalék. Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár- vagy díjfizetés, a 2005. évi XCVII. törvény rendelkezéseit az első olyan számlálóleolvasás napjától kezdődően kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak 2005. december 31. napját követi. Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, illetve ha a teljesítésért járó ellenértéket a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében teljesítik, a törvény rendelkezéseit az esedékes időszaknak 2006. január 1-jétől kezdődő részére időarányosan kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2005/128. szám)

A START-kártya felhasználásának szabályai

A START-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól rendelkezik a 31/2005. (IX. 29.) PM rendelet.

Igénylés

A START-kártya kiváltására jogosult személy a START-kártyát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény illetékességi szabályai figyelembevételével igényelheti az állami adóhatóság területi szervénél. A kiváltásra jogosult személynek a START-kártya igénylésekor nyilatkoznia kell a következő adatokról:

- befejezte vagy megszakította-e tanulmányait,

- rendelkezik-e felsőfokú végzettséggel,

-tanulói vagy hallgatói jogviszonya megszűnését követően először létesít-e foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt,

- a START-kártya igénylésekor mely munkaadónál áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, ilyen jogviszony fennállása esetén a jogviszony kezdetének dátuma,

- az igénylés okáról, feltüntetve, hogy első vagy ismételt igénylésről van szó. Ismételt igénylés esetén fel kell tüntetni, hogy azt a korábbi START-kártya elveszése, megrongálódása, megsemmisülése vagy jogtalan eltulajdonítása indokolja-e.

Az állami adóhatóság a START-kártya iránti igényt határozattal utasítja el, amennyiben a START-kártyát igénylő személy nem felel meg a törvény által meghatározott jogosultsági feltételeknek.

Érvényesség

A START-kártya érvényességének időtartama az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 20/A §-a rendelkezéseinek figyelembevételével a kiállítás keltének napjával kezdődik.

Cserélhetőség

A START-kártya akkor cserélhető, ha azt a kártya tulajdonosa kéri. Adatváltozás (névváltozás) miatt az állami adóhatóság a kártya tulajdonosának kérelmére a kártyát kicseréli. Adatváltozás (névváltozás) miatt az állami adóhatóság a kártyát hivatalból akkor cseréli ki, ha a pályakezdő fiatal az adatváltozást az adóazonosító jelet tartalmazó adóigazolvány cseréjéhez bejelentette. ASTART-kártya elveszését, megsemmisülését a kártya tulajdonosa köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elveszés, megsemmisülés tudomására jutásától számított három munkanapon belül az állami adóhatóságnál bejelenteni.

Kiváltási díj

A START-kártya első alkalommal történő kiadása díjmentes.

A kedvezményt érvényesítő foglalkoztató

Ha a START-kártyával rendelkező munkavállaló egyidejűleg több foglalkoztatási jogviszonyban is áll, a foglalkoztatók közül az érvényesítheti a kedvezményt, amely (aki) a munkavállaló START-kártyáját a foglalkoztatás időtartama alatt őrzi.

(Magyar Közlöny, 2005/130. szám)

Felnőttképzési normatív támogatás igénylése

Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal megállapodást kötő felnőttképzési intézmény részesülhet. A felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 206/2005. (X. 1.) Korm. rendelet szerint a felnőttképzési intézmény a támogatott képzés meghirdetése esetén köteles a hirdetés szövegében feltüntetni, hogy az adott képzés állami normatív támogatással valósul meg.

A támogatás feltételei

Támogatás

- a felnőtt első, OKJ-ban szereplő szakképesítése megszerzésére irányuló képzésének,

- a fogyatékkal élő felnőtt általános, nyelvi, valamint szakmai képzésének,

- az 50 év feletti felnőtt második, OKJ-ban szereplő szakképesítése megszerzésére irányuló képzésének támogatására igényelhető, illetve használható fel, beleértve a külön jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díjat is.

A fogyatékkal élő felnőtt általános, nyelvi, valamint szakmai képzése részére teljesen ingyenes. A többi esetben a képzés a képzésben részt vevő felnőtt számára teljesen díjmentes, amennyiben:

- a foglalkoztató a felnőtt foglalkoztatásához vagy a felnőtt munkahelyének megtartásához szükséges képzésre a felnőttképzési intézménnyel megállapodást köt. A foglalkoztatási megállapodásban a foglalkoztató vállalja, hogy - amennyiben a képzést a minisztérium a felnőttképzési intézménnyel megkötött támogatási megállapodás alapján ténylegesen támogatja - a képzésben részt vett felnőttet a képzés lezárását követő 3 hónapon belül, legalább 6 hónapig foglalkoztatja, illetve továbbfoglalkoztatja; vagy

- a felnőttképzési szerződésben a felnőtt vállalja, hogy - amennyiben a képzést a minisztérium a felnőttképzési intézménnyel megkötött támogatási megállapodás alapján ténylegesen támogatja - a képzés lezárását követő 3 hónapon belül önfoglalkoztatás keretében a maga számára munkahelyet hoz létre, illetve korábban önfoglalkoztatás keretében létrehozott munkahelyét legalább 6 hónapig fenntartja.

Első, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés: olyan szakmai képzés, amely OKJ-s szakképesítéssel, illetve felsőfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttnek az OKJ-ban szereplő valamely szakképesítés megszerzését eredményező vizsgára történő felkészítését első alkalommal célozza.

Második, OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés: olyan szakmai képzés, amely a felsőfokú végzettséggel nem, de OKJ-s szakképesítéssel rendelkező felnőttnek a második, OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzését eredményező vizsgára történő felkészítését célozza.

Fogyatékkal élő felnőtt: fogyatékossági igazolással rendelkező azon személy, akinek a fogyatékosságra vonatkozó adatait a felnőttképzési intézmény kezeli.

A támogatás igénylése

A felnőttképzési intézmény a naptári év első félévében, illetve a második félévében induló képzésekre vonatkozó támogatást igénylőlap alapján igényelheti, az éves képzési tervében feltüntetett, a támogatható képzéseiben részt vevő felnőttek után. A naptári év első félévében induló képzésekre a naptári évet megelőző év november 15-étől december 15-éig, a naptári év második félévében induló képzésekre a képzés tárgyévében április 15-étől május 15-éig kell a képzésenként kitöltött igénylőlapokat a minisztériumhoz benyújtani.

A minisztérium - a támogatás feltételeinek fennállása esetén, az igénylőlapok felülvizsgálatát követően - a naptári év első félévére vonatkozóan benyújtott igények esetén január 31. napjáig, a naptári év második félévére vonatkozóan benyújtott igények esetén június 15. napjáig a felnőttképzési intézménnyel támogatási megállapodást köt.

A támogatás folyósítása, elszámolása és ellenőrzése

A támogatást a minisztérium folyósítja. A támogatás folyósítása képzésenként, negyedévenként történik. A támogatás igénylésének, elszámolásának és felhasználásának jogszerűségét a minisztérium ellenőrzi.

Jogkövetkezmények

Jogszabálysértés, illetve a támogatási megállapodásban rögzített kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése esetén, továbbá jogszerűtlen támogatásigénylés és elszámolás esetén a felnőttképzési intézményt visszafizetési, illetve kamatfizetési kötelezettség terheli.

A jogszabály rendelkezéseit első alkalommal a 2006-ban induló képzésekre benyújtott támogatás iránti igények elbírálása során kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2005/130. szám)

Felnőttképzés akkreditációja, elhelyezkedést elősegítő támogatások

A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának, a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésének, a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásoknak, valamint a munkaerő-toborzás támogatásának szabályait módosítja a november 1-jén hatályba lépett 225/2005. (X. 13.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/135. szám)

Változik a csődtörvény

Új csődtörvény készül. A változás főbb irányát a kormány az 1094/2005. (IX. 19.) Korm. határozatban jelölte ki. Az elképzelések szerint a változások egyebek mellett kiterjednek:

- a végelszámolási eljárás szabályainak megfelelő módosítására,

- a vezető tisztségviselők jogellenes továbbműködés miatti felelősségének szabályozására,

- a társaságcsoportok esetében alkalmazandó speciális csődjogi szabályok továbbfejlesztésére,

- a fizetésképtelen adóssal összefonódásban lévő hitelezők biztosított és nem biztosított követeléseinek a kielégítési rangsorban más követeléseknek való alárendelésére.

(Magyar Közlöny, 2005/126. szám)

Kiegészítő nyugdíjemelés

2005. november 1-jétől - 2005. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - 1 százalékkal emelkedik a 2005. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíj (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat), a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az özvegyi és a szülői nyugdíj, az árvaellátás, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátások összege.

Ha egy személy részére több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátásokat külön-külön kell emelni - állapítja meg a nyugellátások és a baleseti járadék 2005. évi kiegészítő emeléséről a 215/2005. (X. 7.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/133. szám)

Nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emelése

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások havi összege 2005. november 1-jétől - 2005. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - a 216/2005. (X. 7.) Korm. rendelet értelmében emelkedik.

(Magyar Közlöny, 2005/133. szám)

Társadalombiztosítási szabályok változása

A felnőttoktatás keretében folytatott tanulmányok alatt a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett képzés idejét kell érteni, a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával. Ha a felnőttképzés, illetve a felnőttképzést végző intézmény minősítése kérdésében vita merülne fel, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium véleménye az irányadó - tartalmazza egyebek mellett a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet módosító 219/2005. (X. 13.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/135. szám)

Szakmai vizsga szervezésére szóló pályázati felhívás

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter pályázatot hirdet jogi személyiséggel rendelkező intézmények vagy egyéni vállalkozók számára több, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések vizsgaszervezési jogának az elnyerésére.

(Magyar Közlöny, 2005/135. szám)

Az elektronikus ügyintézés szabályai

A közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő intézésére november 1-jén lépett hatályba az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet.

A jogszabály hatálya

- az ügyfélre, az eljárás egyéb résztvevőjére,

- a közigazgatási hatóságra,

- a központi elektronikus szolgáltatórendszerre és

- a viszontazonosítást végző szervezetre terjed ki.

A rendelet részletezi az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos azonosítás szabályait és a viszontazonosítás módjait. Párbeszédre épülő elektronikus ügyintézési felület esetén biztosítani kell, hogy a hatóság hivatali időn kívül is folyamatosan fogadja az elektronikus beadványokat. Ha nem párbeszédre épülő elektronikus ügyintézési felület esetén a hatóság hivatali időn kívül nem fogad elektronikus beadványokat, az elektronikus viszszaigazolást a következő hivatali idő kezdetén kell automatikusan megküldeni.

A hatóság nem köteles az elektronikusan aláírt beadvány feladóját hiánypótlásra felhívni vagy egyébként a feladót értesíteni, ha az elektronikus beadvány átvételét követően kiderül, hogy az biztonsági kockázatot jelent, és ezért az elektronikus beadvány átvételét meg kellett volna tagadnia.

A hatóság az ügyfél kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki az elektronikus ügyintézés során keletkezett egyes elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos olyan, az ügyfél számára megismerhető és jelentőséggel bíró nyilvántartási bejegyzésekről, amelyek nem képeznek önálló iratot.

(Magyar Közlöny, 2005/127. szám)

Az elektronikus aláírásokhoz tartozó tanúsítványokat kibocsátókra vonatkozó követelmények

A közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítésszolgáltatókra vonatkozó követelményekről tartalmaz szabályokat a 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet.

A közigazgatási hatósági eljárás során az ügyfél csak olyan, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírási tanúsítványt használhat, amely megfelel többek között a következő feltételeknek:

- a hitelesítésszolgáltató a tanúsítványhoz tartozó hitelesítési rendben vállalja a viszontazonosítási kötelezettség teljesítését,

- a tanúsítvány minősített tanúsítvány,

-a tanúsítványhoz tartozó hitelesítési rendben a hitelesítésszolgáltató kizárja az álnév használatát, és az álnév használatának kizárása céljából biztosítja, hogy a külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban foglalt névvel betű szerint azonos a tanúsítványba foglalt név.

A hivatali aláírásnak tartalmaznia kell időbélyegzőt, vagy az időbélyegzővel megegyező formátumban a hatóság saját időforrásán alapuló, szervezeti aláírásával hitelesített időjelzését.

A nemzeti hírközlési hatóság hatósági nyilvántartást vezet a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő hitelesítési rendekről, valamint az ezt alkalmazó hitelesítésszolgáltatókról.

(Magyar Közlöny, 2005/127. szám)

A földgáz hatósági díjai

A földgáz hatósági díjairól rendelkező miniszteri rendeleteket módosító, november 1-jétől hatályos 77/2005. (X. 1.) GKM rendelet megszabja, hogy a földgáz közüzemi díjainak megállapításakor a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti mérési és számlázási időszakra vonatkozóan a közüzemi szolgáltató a jegyzőkönyvezéskor köteles megadni az általa 1. árkategória szerint értékesített gázmennyiséget.

A közüzemi nagykereskedőnek a rendelet szerinti gázmennyiség feletti mennyiségre a 2. árkategória szerinti viszonteladói gázdíjat kell alkalmaznia (legmagasabb) hatósági árként.

(Magyar Közlöny, 2005/131. szám)

Áramdíjak

Változott az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet. Amódosító 78/2005. (X. 7.) GKM rendelet melléklete részletezi az október 7-étől hatályos átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árait áfa nélkül.

(Magyar Közlöny, 2005/133. szám)

Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz szükséges azonosítók díjai

Szeptember 30-ától változott az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz szükséges azonosítók lekötésének és használatának díja. A 11/2005. (IX. 28.) IHM rendelet melléklete tartalmazza a különféle díjakat.

(Magyar Közlöny, 2005/129. szám)

15 százalék lehet a felszolgálási díj

A vendéglátóüzlet szolgáltatásai után október 1-jétől felszolgálási díj számítható fel. A felszolgálási díj felszámítását lehetővé tevő 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerint az étlapon feltüntetett felszolgálási díj mértéke a vendég által elfogyasztott termékek étel- és itallapon, valamint árlapon feltüntetett, az általános forgalmi adót tartalmazó árának 15%-át nem haladhatja meg. Az előzőek szerint számított felszolgálási díj az általános forgalmi adót is tartalmazza. A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a fogyasztó által fizetendő összegben a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni. A felszolgálási díj mértékét - a 72/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerint - az étel- és itallapon is szerepeltetni kell.

(Magyar Közlöny, 2005/128. szám)

Vasúti menetdíjak emelkedése

Október 15-étől drágult a belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás. Változott a munkába járásra szolgáló bérletek ára is. A részletes menetdíjakat a 81/2005. (X. 11.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/134. szám)

Autóbusz díjai

Ugyancsak október közepétől változnak a belföldi helyközi (távolsági) menetrend szerinti autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz-különjáratok legmagasabb díjai. Minderről a 82/2005. (X. 11.) GKM rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2005/134. szám)

Közúti járművek műszaki vizsgálata

A 83/2005. (X. 11.) GKM rendelet módosítja a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló korábbi rendelkezést, a 84/2005. (X. 11.) GKM rendelet pedig a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit változtatja meg.

(Magyar Közlöny, 2005/134. szám)

Termékoltalom az uniós szabályok szerint

A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:

- a tanúsítvány megadása,

- a tanúsítvány megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,

-a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítása,

- a nemleges megállapítás.

Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokhoz kapcsolódóan jelent meg a 221/2005. (X. 13.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/135. szám)

Iparjogvédelmi Szakértői Testület

Az október 6. óta hatályos 204/2005. (IX. 28.) Korm. rendelet módosítja az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló korábbi jogszabályt. A működés néhány új szabálya mellett változott a szakértői véleményekért fizetendő díj összege is.

(Magyar Közlöny, 2005/129. szám)

Támogatott kutatás-fejlesztés

A közfinanszírozású támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programok értékelése rendszeréről és tartalmi követelményeiről szól a szeptember 30-án hatályba lépett 198/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet.

Amennyiben a program hazai forrás mellett társfinanszírozásban részesül az Európai Unió forrásából, a program értékelési rendszerét össze kell hangolni a program külföldi társfinanszírozását biztosító rendszer értékelési gyakorlatával.

(Magyar Közlöny, 2005/127. szám)

Külföldiek beutazásának és tartózkodásának szabályai

Egyebek mellett a külföldiek tartózkodási engedélyének, illetőleg a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem 2006. január 1-jén megváltozó szabályait tartalmazza a 38/2005. (IX. 22.) BM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/127. szám)

Devizaárfolyam

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a bank hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamát. 1 euró például:

- 3,5575 argentin peso,

- 80,3052 bangladesi taka,

- 1,9560 bolgár leva,

- 7,0453 egyiptomi font,

- 1099,4400 észak-koreai won,

- 15,6465 észt korona,

- 53,5510 indiai rúpia

- 5,5429 izraeli sékel,

- 9,8796 kínai renminbi jüan,

- 34,6644 orosz rubel,

- 50,4 thaiföldi bath,

- 6,1205 ukrán hryvna,

- 19394,9000 vietnami dong.

(Magyar Közlöny, 2005/128. szám)

Gyógyszer-nagykereskedelmi kötelezettségek

A gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi és párhuzamos importtevékenységről szóló korábbi jogszabályt módosította a 42/2005. (IX. 27.) EüM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/128. szám)

Belső égésű motorok szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozása

A 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet korlátozza a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátását. Ilyen motor akkor hozható forgalomba, ha az a rendelet szerint jóváhagyott típushoz tartozik, szennyezőanyag-kibocsátása megfelel a kategóriája és a forgalomba hozatalának dátuma szerint rá alkalmazható forgalomba hozatali követelményeknek.

(Magyar Közlöny, 2005/130. szám)

Az élelmiszer-ellenőrzés igazgatási szolgáltatási díjai

Az október 11-én hatályba lépett, az élelmiszer-ellenőrzési igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 89/2005. (X. 11.) FVM-EüM-ICsSzEM-PM együttes rendelet melléklete közli az új tarifákat.

(Magyar Közlöny, 2005/134. szám)

Élelmiszerek jelölése

Az október 28-ától hatályos 90/2005. (X. 13.) FVM-EüM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről szóló korábbi rendeletet módosítja.

(Magyar Közlöny, 2005/135. szám)

Területalapú és vidékfejlesztési támogatás ellenőrzése

Az agrár-környezetgazdálkodási és a kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatásaiban részesülő mezőgazdasági termelő a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó előírások teljesítésének ellenőrzése, valamint a nevezett támogatások monitoringja érdekében a gazdasága teljes területén végzett tevékenységekről a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelet 5. számú melléklete szerint gazdálkodási naplót köteles vezetni. A napló egy aláírt másolatát meg kell küldeni minden év augusztus 31. és december 31. között az FVM Agrár-vidékfejlesztési és Környezetgazdálkodási Főosztályának (1860 Budapest 55. Pf. 1). A 2004. gazdálkodási évre vonatkozó napló beküldési határideje 2006. január 31. Agazdálkodási naplót a hozzá kapcsolódó dokumentumok (pl. számlák, bizonylatok) másolatai nélkül kell megküldeni, ugyanakkor a kötelező nyilvántartásokra vonatkozó előírásokszerint a kapcsolódó dokumentumokat legalább 5 évig meg kell őrizni.

(Magyar Közlöny, 2005/128. szám)

Mezőgazdasági támogatási feltételek

Módosultak a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének egyes szabályai. A változást a 86/2005. (IX. 27.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/128. szám)

Állati eredetű termékek behozatalának szabályai

A 87/2005. (X. 1.) FVM-PM együttes rendelet a személyes fogyasztásra szánt állati eredetű termékek behozatalát szabályozza. A harmadik országból Magyarország területére behozott, beküldött, személyes fogyasztásra szánt hús és húsipari termékeknek, valamint tej és tejtermékeknek az Európai Közösség határán történő, a 745/2004/EK rendeletben meghatározottakra kiterjedő ellenőrzését az állat-egészségügyi hatóság és a vám- és pénzügyőrség végzi. Az illetékes vámhatóságnak - a rendeletben foglaltak megsértése esetén - a hús és húsipari termék, valamint tej és tejtermék behozatalát meg kell akadályoznia. Ezen termékek azon harmadik országba, ahonnan érkeztek, azon személy által önként visszavihetők, aki a terméket behozta.

(Magyar Közlöny, 2005/131. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére