Megújult a versenytörvény I.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 90. számában (2005. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az Országgyűlés a 2005. évi LXVIII. törvénnyel módosította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Tpvt.) és egy ponton a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt. Kétrészes cikkünkben először a szélesebb értelemben vett anyagi jogot és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szervezeti részét érintő változásokat ismertetjük, majd összeállításunk második részében az új eljárási rendelkezéseket mutatjuk be.

A módosítás célja, területei, hatálya

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2005. november 1-jén lép hatályba, ezért eddig az időpontig meg kell teremteni minden közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályozásban az összhangot a Ket.-tel.

Egy másik módosítási irányvonal a fúziós szabályokat korszerűsíti, főleg a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése céljából.

A gyakorlati tapasztalatok fényében több helyen a jogalkotó kisebb pontosításokat eszközölt, különösen egyes eljárási kérdésekben. Az EU-tagságot követően, a közösségi szabályok közvetlen alkalmazása miatt többszintűvé vált a versenyjog érvényesítése: megjelenik az EU Bizottság eljárása, továbbá nagyobb szerep jut a bírói karnak is. Egyes rendelkezések a közösségi versenyjog alkalmazásához kapcsolódnak, pontosítva a közösségi anyagi jog alkalmazását szolgáló eljárási szabályainkat.

A legfontosabb új rendelkezések az alábbi területeket érintik:

- a bejelentési rendszer módosítása,

- az ehhez kapcsolódó magánjogi jogérvényesítés lehetőségének világossá tétele,

- versenykorlátozó megállapodások egyedi mentesítésének megszűnése,

- a vállalkozáscsoport fogalmának kodifikálása,

- a fúziós szabályok és eljárás korszerűsítése,

- a védekezéshez való jog kiteljesítéséhez kapcsolódó szabályozás, valamint

- a bírságra vonatkozó szabályozás finomítása.

A törvény legtöbb rendelkezése a Ket. szabályaival egyidejűleg, 2005. november 1-jén lép hatályba. Az új előírásokat főszabályként a hatálybalépése után indult ügyekben, illetve a bírósági ítéletet követően megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Vállalkozáscsoport a versenytörvényben

A különálló jogi személyiségek együttes kezelése több ponton is relevanciával bír a versenyjogban. A közösségi jogban is érvényesülő alapelv, hogy az egy gazdasági egységbe tartozó cégek közötti megállapodások nem alkalmasak a verseny korlátozására, még ha az látszólag piacfelosztásról vagy árak egyeztetéséről szól is. További következménye a "rokonságnak", hogy a fúziós jogban a forgalomszámításnál a vállalkozáscsoport tagjait is figyelembe kell venni. Harmadikként, a jogsértésért kiszabható bírság maximumának számításakor nemcsak a közvetlenül részt vevő jogi személy, hanem annak "családja" által elért forgalom is releváns lehet. Lényegében azt mondhatjuk, hogy a közgazdasági elméletnek megfelelően a közösségi versenyjog alanyát jelentő vállalat egybeesik a gazdasági egység fogalmával.

A magyar versenyjogban a vállalkozás fogalmát ugyan szélesen határozza meg a törvény - minden gazdasági tevékenységet végző természetes vagy jogi személy idetartozik -, viszont azt jogi személyiség kereteihez köti. Annak érdekében tehát, hogy az egy gazdasági érdekközösségbe tartozó piaci szereplők magatartásait korrekten ítéljék meg, a Tpvt. a vállalkozások összefonódásának ellenőrzéséről szóló VI. fejezet irányításra vonatkozó rendelkezéseire utalva meghatározza annak kritériumait, hogy mikor tekinthetők a vállalkozások "nem függetleneknek". A "vállalkozáscsoport" kifejezés a közösségi jog gazdasági egységként értelmezett "vállalkozás" fogalmát vezeti be a magyar szabályozásba. A gyakorlati értelmezés nyomán kodifikált új fogalom egyik legfontosabb célja, hogy leegyszerűsítse a fúziós szabályok bonyolult fogalomrendszerét. A "nem független" vállalkozások meghatározásáról szóló, a Tpvt. 15. §-ának (1) bekezdését is ugyanebből az egyszerűsítési törekvésből fakadóan váltja fel a "vállalkozáscsoport" kifejezéssel operáló új definíció.

Erőfölény

Hasonló pontosító jellegű változtatáson estek át az erőfölényre vonatkozó rendelkezések. A "vállalkozás" kifejezés mellett a "vállalkozáscsoport" kifejezés is megjelenik, élve a "vállalkozáscsoport" fogalom bevezetése által kínált lehetőséggel. Ennek megfelelően gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagy több vállalkozás, illetve több vállalkozáscsoport közösen.

Fúziós változások

Teljes funkciójú közös vállalkozás

A Tpvt. korábbi rendelkezése két ponton is megszorítóbb volt, mint a közösségi fúziós rendelet (az összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK rendelet). Ahhoz ugyanis, hogy közös vállalatról lehessen beszélni, annak egyfelől a felek által alapítottnak kell lennie, másfelől abban korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket kell hogy egyesítsék. A fúziós rendelet preambulumának 20. bekezdése ehhez képest deklarálja, hogy célszerű az összefonódás fogalmát oly módon meghatározni, hogy az az érintett vállalkozások irányításában és ennek következtében a piac szerkezetében maradandó változás előidézésére irányuló műveletekre terjedjen ki. Ennek megfelelően a fúziós rendelet hatálya az olyan közös vállalkozásokra terjed ki, amelyek egy önálló gazdasági személy összes funkcióját tartósan ellátják [fúziós rendelet 3. cikkének (4) bekezdése].

Új elhatárolási mód bevezetése

A Tpvt. közösvállalat-meghatározása még az 1991-es bizottsági koncentratív-kooperatív koncepció mentén határolta el azt, hogy az alapítást összefonódásként vagy versenykorlátozó megállapodásként kell-e értékelni, ezzel szemben a jelenlegi módosítás - a már 1998 óta élő - teljes funkciójú és nem teljes funkciójú közös vállalkozás szerinti elhatárolást vezeti be.

A Tpvt. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja ezért úgy módosult, hogy akkor jön létre vállalkozások összefonódása, ha több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkciójának tartós ellátására képes.

Engedélykérési küszöb és számítása

A versenyszabályozás nem minden fúzió, felvásárlás előzetes engedélyezését irányozza elő, hanem csak azokét, amelyek méretüknél fogva potenciálisan alkalmasak a piaci verseny torzítására. A hagyományos megoldás szerint a tranzakcióban érintettek forgalma alapján húz meg a jogalkotó egy vonalat az engedélyköteles és a nem engedélyköteles összefonódások között. Ennek az a közvetlen következménye az érintett vállalkozásokra, hogy az összefonódást megalapozó szerződés a GVH engedélyéig nem jön létre, másrészt az engedélyezésért 2 millió forint - versenyjogi probléma miatt szükséges alapos vizsgálat esetén 10 millió - díj befizetésére kötelesek a kérelmezők.

Küszöbszámok változása

A törvénymódosítás eredményeként a jövőben kevesebb összefonódás esetében lesz szükség előzetes engedélykérésre. A fúziós fejezet bejelentési küszöbszámai az első versenytörvény megalkotását követően egyszer sem változtak, akkor is becslésszerűen állapították meg azokat. A küszöbszámok megalkotása óta eltelt időszak inflációs változásait is figyelembe véve, a kialakított küszöbszámok az eredeti érték szerint egyre "lejjebb" kerültek. (Az 1990-es 10 milliárd forintos küszöbszám inflációkövető változásokkal jelenleg 50 milliárd forint lenne.) A küszöbszám változtatásánál a mérték nagysága a valódi kérdés. A GVH a szakmai egyeztetések, felvetések következtében arra az álláspontra jutott, hogy a 15 milliárd forintos küszöbérték megfelelő lehet a cél elérése érdekében. Abban az esetben, ha az az egyes piacokon szükséges, akkor az ágazati jogszabályok tartalmazhatnak speciális összevásárlási szabályokat. A küszöbszám megemelése a vállalkozások adminisztratívteher-csökkenését is maga után vonja.

Összevonás alá eső ügyletek

Az EK fúziós rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint kizárólag az azonos "vállalkozáscsoportok" közötti, két éven belüli, még nem engedélyezett ügyleteket kell összevonni, mivel e szabályozás funkciója annak megakadályozása, hogy a vállalkozások a tranzakciók több lépésben történő végrehajtásával elkerüljék a versenyhatósági kontrollt. A módosítás a fúziós rendeletnek megfelelő szabály magyar jogba történő átültetését jelenti. (A korábbi magyar szabályozás szerint ugyanis az engedélykérési kötelezettség alá esett - és egyszer már értékelt - összefonódásokkal is számolni kell minden újabb koncentrációnál. Ezt az anomáliát a módosítás az "engedélykérési kötelezettség alá nem esett" szövegrész beiktatásával orvosolja.)

Érintett vállalkozáscsoport és küszöbérték kapcsolata

Nem volt összhangban a vonatkozó közösségi szabályokkal az az előírás sem, hogy a hatályos magyar rendelkezések szerint az ötszázmillió forintos küszöbérték az összefonódásban részt vevő vállalkozáscsoportok közül az irányítást szerzőre és a befogadóra nem érvényesül (azoknak akár 0 forint forgalma mellett is engedélyköteles volt az összefonódás, ha a beolvadó vagy irányítás alá kerülő csoporté meghaladta a 10 milliárd forintot). A módosítás az "érintett vállalkozáscsoport" fogalmat használva kiküszöböli ezt az ellentmondást [Tpvt. 26. §-ának (5) bekezdése].

Valódi kétfázisú fúziós eljárás

A fúziós eljárási jogot érintő egyik érdemi módosítás a fúziós eljárás valódi kétfázisúvá alakítása. Jelenleg is kétféle eljárási határidő létezik, amelyekhez eltérő eljárásidíj-fizetési kötelezettség tartozik. A vállalkozások azonban lényegében csak a határozat kézhezvételekor kaptak arról információt, hogy az ügyletet alapos második fázisú eljárásban vagy határidő-meghosszabbítás miatt elnyúlt egyszerűbb eljárásban vizsgálta a GVH. A vállalkozások érdekeinek figyelembevételével ezért úgy módosult a Tpvt. vonatkozó rendelkezése, hogy abban az esetben, ha a Versenytanács a 45. nappal bezárólag nem hoz a versenytörvény 63. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint engedélyező döntést, vagy nem hosszabbítja meg az eljárását - amely hosszabbítással deklarálja az eljárás első fázis mivoltát -, akkor végzéssel teljeskörűvé nyilvánítja az eljárást. A fúzió alapvizsgálata és annak mélyelemzése így egy külön döntéssel határolódik majd el mint új eljárásszakasz. Mindez megfelel az átlátható, előre látható fúziós eljárásra vonatkozó ICN (International Competition Network) ajánlásnak is.

A 45 napon belüli döntés felel meg az EU fúziós rendeletnek a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz történő áttételéről szóló 9. cikk (6) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségnek is, amely szerint a bizottsági áttételt követő 45 munkanapon belül az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatja az érintett vállalkozásokat az előzetes versenyjogi értékelés eredményéről, és arról is, hogy milyen további intézkedéseket szándékozik tenni - amennyiben vannak ilyen intézkedések.

Az elsőfázisú összefonódási eljárásra nem indokolt fenntartani az általánosan 60 napos hosszabbítás lehetőségét, hiszen éppen az a cél, hogy az az időtartam, amely alatt a vállalkozások bizonytalan helyzetben vannak tranzakciójuk versenyjogi megítélése tekintetében, az ésszerű legkevesebbre csökkenjen, ezért csak 20 napos hosszabbításra nyílik alkalma a GVH-nak.

Az egyedi mentesítés megszűnése

Az 1/2003/EK számú tanácsi rendelettel a közösségi versenyjogi eljárásban megszűnt az egyedi mentesítés iránti kérelmek bejelentésének rendszere, és az EK Szerződés 81. cikkének (3) bekezdése közvetlenül alkalmazhatóvá vált. Most már nem csak az EU Bizottság privilégiuma megengedni olyan versenykorlátozó megállapodásokat, amelyek összességében javítják a hatékonyságot. Tagállami versenyhatóságok és bírók is értékelhetik a 81. cikk (3) bekezdésében foglalt négy feltétel teljesülését.

Eljárásrendek párhuzamos alkalmazása

A törvénymódosítással a hazai jogalkalmazás is áttért az új megközelítésre. A csatlakozást követően a GVH számára kötelezővé vált bizonyos feltételek teljesülése esetén a közösségi versenyjog alkalmazása, így a kétféle eljárási rendszer a gyakorlatban nem különíthető el egymástól, azok a konkrét ügyek vizsgálatakor párhuzamosan is alkalmazhatók. Célszerű volt ezért a két rendszer közötti ellentmondások megszüntetése érdekében a kérelem alapján való mentesítés intézményének eltörlése. Az egyéb kérelemre induló megállapítási eljárások megszüntetése - nemleges megállapítás, csoportmentesítési rendelet alá tartozás kérdése - szintén a kettős anyagi jog alkalmazása szülte problémák megakadályozása céljából volt indokolt. (Megjegyzendő, hogy a gyakorlatban a vállalkozások igen csekély számban éltek ezekkel a lehetőségekkel, évente egy-két kérelmes eljárás folyt a GVH előtt.) A törvénymódosítást követően így egyedül összefonódások előzetes engedélyezése esetében lehetséges ún. kérelmes versenyfelügyeleti eljárás lefolytatása.

Az előzőekben ismertetett rendelkezések - a bevezetőben említett főszabálytól eltérően - a törvény kihirdetése utáni 15. napon lépnek hatályba. Ez azt jelenti, hogy ezt követően a Gazdasági Versenyhivatalhoz nem lehet egyedi mentesítés, illetve nemleges megállapítás iránti kérelmet benyújtani, azonban az ebben az időpontban folyamatban lévő ügyekben a GVH még elbírálja a kérelmet.

Bírságot érintő módosulások

A bírságalap változása

A törvénymódosítás változtat a jelenlegi bírságmaximumon, amely jelenleg az eljárás alá vont vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10 százaléka. A vállalkozások létét védelmező 10 százalékos plafon továbbra is megmarad, de annak alapja nemcsak az eljárás alá vont, hanem a határozatban azonosított vállalkozáscsoport forgalma lesz. Ez a megoldás felel meg a mindennapi üzleti logikának, valamint az EU Bizottság gyakorlatának is. A törvény nem szól arról, hogy a forgalom számításakor mely földrajzi területen elért forgalmat kell számításba venni. A jelenlegi gyakorlat a Magyarországon elért, forintosított forgalmat veszi alapul. A jövőben azonban változhat a helyzet, egyrészt a már említett vállalkozáscsoport szintű szemlélet, másrészt a közösségi versenyjog alkalmazása - s egyben a magyar piacnál szélesebb közös piac védelmére vonatkozó kötelezettség - miatt.

Bírságkiszabási időpont

A versenytörvény most már - a létező joggyakorlatot követően - kifejezetten rendezi, hogy a jogsértő magatartás tanúsításának, az eljárás megindításának vagy a bírság kiszabásának időpontjához kötődik-e az "előző üzleti év" fogalma. Az új rendelkezés szerint a releváns időpont a bírság kiszabásának időpontja lesz.

Bírságmaximum

A gyakorlatban felmerült további probléma, hogy mi legyen a bírságkiszabás maximuma, ha az eljárás alá vont vállalkozásnak a releváns évi forgalmáról a bírságkiszabás időpontjában még nem állt rendelkezésre hiteles adat. Ilyenkor a bírság maximumának meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év árbevétele lesz az irányadó.

Felelősség a bírság megfizetéséért

Jelentős újítás, hogy a bírságok megfizetéséért a vállalkozáscsoport további tagjai is felelősek lesznek, amelyek az eljárásban ügyfélként nem vettek részt, így a jogsértés megvalósításában esetlegesen betöltött szerepüket sem vizsgálta a versenyhatóság. E rendelkezés célja annak megakadályozása, hogy a vállalkozások az árbevételre vonatkozó adatokkal vagy a végrehajtás alá vonható vagyonnal történő manipulációval elkerüljék a bírság kiszabását vagy annak végrehajtását. A törvény miniszteri indokolása szerint a jogi formában is intézményesült gazdasági kapcsolatok szorossága e szervezetek felelősségét vélelmezhetővé teszi, s ezért indokolt a hátrányos jogkövetkezményeket rájuk is terhelni. Erre azonban csak akkor kerülhetne sor, ha a jogsértő ügyféllel szemben a végrehajtás eredménytelen volt. Ilyen mögöttes felelősséget nemcsak a vállalkozáscsoportokra (vagyis az eljárás alá vonttól nem független, vele gazdasági egységet képező vállalkozásokra) állapítottak meg, hanem a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének, egyesülésének vagy más hasonló szervezetének tagvállalkozásaira is. A jogbiztonságot szolgálja továbbá az a szabály, hogy csak azon vállalkozáscsoport-tagtól, illetve társadalmi szervezetben (stb.) részt vevő tagvállalkozástól hajtható be a bírság, amely vállalkozást ebbéli minőségében a határozatban nevesítettek. Megjegyezzük, hogy a bírságfizetésre kötelező végzés ellen külön jogorvoslatra is lehetőség van.

Közösségi gyakorlat

Hasonló megoldás a közösségi jogban is ismert. Az 1/2003/EK rendelet alapján vállalkozások társulása esetén lehetőség van a bírságnak a tagok forgalmának figyelembevételével történő kiszabására is. Amennyiben a társulás nem fizetőképes, a bírság összegének fedezése céljából köteles tagjaitól hozzájárulást kérni. Ha a társulás határidőben nem kapta meg a hozzájárulásokat, a Bizottság a bírság megfizetését közvetlenül bármelyik olyan vállalkozástól követelheti, melynek képviselői a társulás érintett döntéshozó testületének tagjai voltak. Miután a Bizottság a fenti módon már felszólította fizetésre a társulást, a fennmaradó rész megfizetését az bármely olyan tagjától követelheti, amely annak a piacnak az aktív szereplője volt, amelyen a jogsértés megtörtént.

Ágazati vizsgálat

A GVH többféle eljárásban vizsgálhatja a piaci folyamatokat. A legfontosabb a versenyfelügyeleti eljárás, amelyben a versenykorlátozó megállapodások és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmait megsértőkkel szemben lép fel, illetve engedélyezi a fúziókat, felvásárlásokat. E tárgyban érkező beadványokat (bejelentés vagy panasz) egyfajta elővizsgálatban értékeli. Az EU-versenyszabályokat alkalmazó külföldi versenyhatóság megkeresésére sajátos versenyfelügyeleti eljárásban bizonyítékokat szerezhet be. További eljárástípus a 2000-ben beiktatott módosítással (EU-mintára) bevezetett ágazati vizsgálat.

Elnöki hatáskörbe tartozó vizsgálat

A módosítás a mobil összekapcsolási piac tárgyában lefolytatott, illetve a jelenleg is folyó további vizsgálatok során felhalmozódott tapasztalatok felhasználásával finomítja e jogintézményt. Az ágazati vizsgálat lefolytatása a Gazdasági Versenyhivatal elnökéhez kötődik, a versenyfelügyeleti eljárásokban döntő szerepet játszó Versenytanács nem vesz benne részt.

A vizsgálat terjedelme, irányai

A GVH elnöke, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik - a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából -, végzéssel ágazati vizsgálatot indít. Az ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. Az elnök az ágazati vizsgálat során a gazdasági ágazat vállalkozásaitól, határidő megjelölésével felvilágosítást kérhet. A módosítás ily módon orvosolja azt a hiányosságot, hogy nem jelölték meg kellően konkrétan a vizsgálat indokát. A vizsgálat indokának részletes megjelölését előíró rendelkezés egyben a jogorvoslat hatékonyságát is biztosítja.

Üzleti titok kezelése

Az ágazati vizsgálatok egyik legérzékenyebb területét az üzleti titok jelenti, mivel a hatályos Tpvt. csak az Áe. rendelkezéseit teszi irányadóvá az eljárásra. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja, amikor a Tpvt. 55. §-ához hasonló, de az ágazati vizsgálatra specifikált rendelkezéseket ír elő az üzleti tikok kezelésére.

Jelentés

Egy további új szabály rögzíti a mostani gyakorlatot, amely szerint az ágazati vizsgálat lezárásaként jelentés készül, amelynek üzleti titkokat nem tartalmazó változatát a Gazdasági Versenyhivatal nyilvánosságra hozhatja. Az ágazati vizsgálatról szóló jelentés tartalmát illetően három garanciális szabály biztosítja a nyilvánosságra hozatal előtti észrevételezést, illetve az álláspontok megjelenítését. Egyrészt a vizsgálatban részt vevő piaci szereplők folyamatosan betekinthetnek az eljárás irataiba, azokról feljegyzéseket, másolatokat készíthetnek, másrészt a nyilvánosságra hozatal előtt 15 nappal megkapják a jelentés szövegét, harmadrészt pedig észrevételeik a jelentéssel együtt a meghallgatásról készült összefoglalóban, illetve ha készítenek érdemi állásfoglalást, akkor erre vonatkozó kérés esetén önállóan is megjelennek. Előfordulhat, hogy vannak olyan piaci szereplők, akik a vizsgálatnak nem részesei, de érdekeltségüket jelzik a Gazdasági Versenyhivatal felé annak érdekében, hogy álláspontjukat kifejthessék a vizsgálat kapcsán. Számukra lehetőség nyílik arra, hogy a jelentés nyilvános változatának megvitatásán ők is részt vegyenek és észrevételeket tehessenek.

Adatok felhasználhatósága

A módosítás egyértelművé teszi az ágazati vizsgálat természetének és céljának rögzítésén túl a piaci szereplők számára is, hogy annak eredményeképpen versenyfelügyeleti vizsgálat indulhat, és ott a szolgáltatott adatokat abban felhasználhatják.

Módosított közbeszerzési törvény

A versenytörvénybe ütköző magatartásoknak nem csak versenyjogi következményei lehetnek. A legsúlyosabb versenykorlátozó praktikának minősülő kartellek jelentős részét kitevő közbeszerzési összejátszásokat a Büntető Törvénykönyv is szankcionálja, és a közbeszerzési törvény is további hátrányokat ír elő.

Az ajánlati felhívás többlettartalma

A módosítás nyomán a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 61. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe új rendelkezés lépett. Az új szabály értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki a Tpvt. 11. §-a vagy az EK Szerződés 81. cikke szerinti - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban, vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg akkor sem, ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem régebben - jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki.

Kizáró okok körének kiterjesztése

A módosítás egyrészt egyenlő elbírálást teremt a magyar és a közösségi piacot is érintő kartellek számára (korábban elvileg a 81. cikket megsértőkre nem volt kiterjeszthető e korlátozás), másrészt megszünteti azt a helyzetet is, hogy e jogkövetkezmény csak a Tpvt. 11. §-ának e) pontjába ütközőnek minősített kartellezőket sújtotta, így elvileg mozgásteret adott a versenyhatóságnak, hogy megfelelő minősítéssel [például versenyeztetési eljárásokra vonatkozó e) pont helyett az általánosabb hatósugarú a) pontra hivatkozással] eltérő jogi helyzetbe hozza a hasonló módon eljárt piaci szereplőket. Kizárásra most már nemcsak a GVH, hanem más versenyhatóság vagy bíróság döntése alapján is lehetőség nyílik (például magánérdekű jogérvényesítés során).

Kizárás a gyakorlatban

Kiemeljük, hogy az egyes piacokon különösen meghatározó közbeszerzési eljárásokból kizárni csak azokat lehet, akikre nézve jogerős marasztaló és bírságoló határozat van hatályban. Ez azt jelenti, hogy ha adott vállalkozás bírósághoz fordul felülvizsgálatért, úgy további néhány évig nem érvényesíthető vele szemben a közbeszerzési törvény említett kitétele. Talán ennél is lényegesebb, hogy azokat a kartellező vállalkozásokat sem érinti hátrányosan e korlátozás, amelyek ugyan részt vettek egy közbeszerzési kartellben, de utóbb azt a GVH-nál az engedékenységi politika keretében elismerték és megfelelő bizonyítékokat szolgáltattak. A közbeszerzési törvény módosított bekezdése ugyanis csak a megbírságolt vállalkozásokra alkalmazható. Aki viszont elsőként fordul megbánást tanúsítva a versenyhatósághoz, és az eljárás során teljes mértékben együttműködik azzal, akkor a GVH engedékenységi közleménye értelmében teljesbírság-elengedésben részesül.

Versenyszabályok polgári bíróságok előtti alkalmazása

A módosítás szélesíti a versenyjog megsértése miatt sérelmet szenvedettek bírósághoz fordulásának lehetőségeit. Ez hivatott kiegészíteni a GVH eljárásainak közérdekűségéből szükségszerűen következő szűkebb egyéni igényérvényesítési lehetőséget.

A bírósági jogérvényesítés területei

A versenytörvény II. fejezetéhez tartozó tisztességtelen piaci magatartások tárgyában (például üzleti titok megsértése, versenytárs hírnevének megsértése, bojkottfelhívás stb.) mindig is bírói jogalkalmazásnak volt helye. A Tpvt. antitröszt-rendelkezéseit - a versenykorlátozó megállapodások és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma - az elmúlt tizenöt évben a Gazdasági Versenyhivatal érvényesítette. Bírók e téren csak a versenytanácsi határozatokat felülvizsgáló közigazgatási perekben játszottak szerepet. A hasonló tartalmú EKSz 81. és 82. cikkek 2004. május 1-jétől közvetlenül alkalmazandók Magyarország területén is, mégpedig bíróságok által is. Azok olyan tartalmúak, hogy kártérítési vagy szerződés érvényességéről szóló perekben hivatkozási, kereseti alapot jelentenek. A módosítás világossá teszi, hogy a magyar versenyjogi szabályok megsértése polgári jogi jogkövetkezményeket is vonhat maga után. Sikeres magánjogi igényérvényesítésre korábban vélhetően azért sem volt példa, mert a Tpvt. 45. és 86. §-át úgy is lehetett értelmezni, mintha a GVH hatáskörébe tartozó ügyekben a magánjogi jogérvényesítés csak akkor lenne lehetséges, ha a jogsértést a GVH előzetesen megállapította. Ezt a bizonytalanságot szünteti meg a módosítás.

A GVH fellépése polgári perekben

A jövőben tehát gyakoribbá válhat, hogy polgári ügyszakban dolgozó bíró egy kartell létezéséről, egy továbbeladási korlátozás semmisségéről vagy éppen egy erőfölényes vállalkozás által megszabott ár mértékéről kell hogy ítélkezzen. A GVH specializált szakértelmére a polgári perekben is indokolt támaszkodni, ezért a módosítás a Tpvt.-n alapuló versenyjogi perekben is bevezeti az amicus curiae intézményét, a közösségi jog alkalmazásakor irányadó 1/2003/EK rendelet és a hozzá kapcsolódó Tpvt. 91/H §-ának mintájára. Ennek szellemében a bíróság haladéktalanul értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt arról, ha valamely perben az említett rendelkezések alkalmazásának szükségessége merül fel. A GVH írásban észrevételt tehet a tárgyalás berekesztéséig mind írásban, mind szóban, az észrevételében foglaltak pedig a perben bizonyítékként használhatók fel. Amennyiben a bíróság ezt kifejezetten igényli, úgy a GVH 60 napon belül köteles az antitröszttilalmak alkalmazásával kapcsolatos jogi álláspontjáról tájékoztatni a bíróságot.

Irányadó szabályok párhuzamos eljárásokra

A magánjogi jogérvényesítés lehetőségének egyértelművé tétele mellett kezelni kell a párhuzamos eljárások lehetőségének problémáját is. Az ilyen párhuzamosság esetében mindenképpen meg kell akadályozni az egymással ellentétes határozatok születésének lehetőségét. Ha a Gazdasági Versenyhivatal a per bármely szakaszában arról tájékoztatja a bíróságot, hogy az érintett ügyben versenyfelügyeleti eljárást indított, a bíróság a per tárgyalását a versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozat elleni keresetindítási határidő lejártáig, illetve keresetindítás esetében a bírósági felülvizsgálat jogerős befejezéséig felfüggeszti. A bíróság a GVH keresettel nem támadott határozatának, illetve a Gazdasági Versenyhivatal határozatát felülvizsgáló bíróság határozatának a törvénysértést vagy annak hiányát megállapító részéhez kötve van. A törvénymódosítás tehát a specializált szakértelemre való tekintettel a GVH eljárásának ad elsőbbséget. Mivel a GVH határozata közigazgatási perben felülvizsgálható, így végső fokon a bíróság egy másik bíróság ítéletéhez lesz kötve. A közérdekű eljárások elsőbbségének elismerésében az is szerepet játszhatott, hogy a GVH határozatait meghozó Versenytanács sok tekintetben bírói jellegű jogalkalmazást végez. Hasonló szabály létezik az USA-ban, illetve az EU-ban is, igaz, ez utóbbi jogrendszerben a közösségi jog elsőbbségének elvén alapszik az utalt megoldás. Természetesen a GVH, illetve a közigazgatási perben eljáró bíróság határozata csak a jogsértés kérdésében köti a polgári bíróságot, vagyis a kártérítési igény egyéb kérdéseiben (kár mértéke, okozati viszony) szabadon dönt.

Engedélykérési küszöbök, euróban

Ország

Világméretű

Hazai együttes

Forgalom  

együttes forgalom

forgalom

vállalkozásonként

Ausztria

300 m

15 m

2 m világszinten

Csehország

50,3 m

-

8,4 m hazai szinten

Németország

500 m

-

25 m

Hollandia

113,45 m

-

30 m hazai szinten

Szlovénia

-

33 m

-

Szlovákia

31 m

-

9,3 m hazai szinten

Magyarország (új)

203 m

-

2 m hazai szinten

Nem független vállalkozások

* Nem függetlenek az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások, valamint azok a vállalkozások, amelyeket ugyanazok a vállalkozások irányítanak. Egy vállalkozáscsoportba tartozik a vállalkozás azokkal a vállalkozásokkal, * amelyeket önállóan irányít; * amelyek az elõzõ pont szerint irányítják; * amelyeket a fenti bekezdés szerinti vállalkozás a fenti elsõ pont szerint irányít; továbbá * amelyeket a vállalkozás és az elõzõ pontok szerinti vállalkozások közül kettõ vagy több közösen irányít.

Mikor kell engedélyeztetni egy összefonódást?

* A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [Tpvt. 26. §-ának (5) bekezdése], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások elõzõ üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenötmilliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok közül legalább két vállalkozáscsoportnak az elõzõ évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van. * Az ötszázmillió forintos küszöbérték meghatározásakor figyelembe kell venni az összefonódás következtében az irányítását elvesztõ vállalkozáscsoportba tartozott vállalkozásokkal az összefonódást megelõzõ kétéves idõszakban a másik érintett vállalkozáscsoport által megvalósított - engedélykérési kötelezettség alá nem esett - összefonódásokat is.

Eljárási határidők a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésénél (Tpvt. 63. §)

* Vállalkozások összefonódásának ellenõrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétõl, illetve a hiányok pótlásától számított * 45 napon belül kell meghozni, amennyiben a Tpvt. 23. § és 25. § értelmében nem jön létre összefonódás, vagy az összefonódás a 24. § szerinti értéket nem éri el, vagy az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg; * 120 napon belül kell meghozni minden egyéb esetben; * az elõzõ bekezdés alkalmazásáról az eljáró versenytanács a kérelem beérkezésétõl, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül dönt, és végzését nyilvánosságra hozza.

A megengedett versenykorlátozó megállapodások

* Egy versenykorlátozó megállapodás akkor megengedett, ha * hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerûbb megszervezéséhez, vagy a mûszaki vagy gazdasági fejlõdés elõmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához, * a megállapodásból származó elõnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut, * a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és * nem teszi lehetõvé az érintett áruk jelentõs részével kapcsolatban a verseny kizárását.

A versenykultúra erősítése

* A versenytörvény módosítása a GVH szervezetére vonatkozó fejezetében egy új fogalmat is meghonosít. A GVH elnöke külön nevesítve felelõs a versenykultúra fejlesztéséért. Ennek keretében a verseny társadalmi elfogadottsága érdekében terjeszti a versenypolitikai ismereteket, hozzájárul a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglakozó szakmai közélet fejlõdéséhez. A versenykultúra erõsítése már több éve fontos tevékenységi köre volt a GVH-nak, az éves parlamenti beszámolók is teret adtak e témának. A versenykultúra tudatos gondozásának eredendõen az EU-csatlakozás volt a kiváltója, amikor is a Bizottság éves országértékeléseiben rendre felhívta a figyelmet, hogy a jól megfogalmazott jogszabályok és hatékonyan mûködõ versenyhivatal mellett szükséges a gazdasági élet kultúráját gondozni és a fogyasztói tudatosságot erõsíteni. * A módosítás e feladatnak speciális pénzügyi kereteket teremt. A GVH a versenykultúra fejlesztésére jogosult felhasználni az elõzõ évben befolyt bírság teljes összegének 5 százalékát. Hogy e pénzeket a hivatal megfelelõen átlátható módon tudja kezelni, a GVH elnöke a versenykultúra erõsítésére és a nemzetközi együttmûködés fejlesztésére külön jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egységet hozhat létre. * A versenykultúra terjesztésének létezik nemzetközi dimenziója is. A GVH aktív szerepet játszik a közép-európai versenyhatóságok együttmûködésében (CECI), továbbá a Balkánra és az ex-Szovjetunió országaira irányuló versenypolitikai oktatásban, amelynek érdekében az OECD és a kormány támogatásával a GVH regionális oktatóközpontot hozott létre Budapesten.

Bizonyítási teher

* A módosítás rendezi azt a kérdést is, hogy a polgári perekben melyik félnek mit kell bizonyítania (bizonyítási teher). A szabályozásban - értelemszerûen - alapvetõen a polgári perek fõszabálya érvényesül, azaz mindenki köteles azt bizonyítani, amire hivatkozik - a jogsértésre hivatkozó a jogsértés fennállását, a jogsértés megállapíthatósága alól kivételt teremtõ körülmények fennállását pedig az erre hivatkozó fél. Így például egy megállapodás nem csekély jelentõségûségét - mint a tilalom hatálya alá tartozás elõfeltételét - a jogsértésre hivatkozó fél köteles bizonyítani, miként azt is, ha a megállapodás ugyan csekély jelentõségû, de a Tpvt. 13. §-ának (4) bekezdése alapján mégis a tilalom alá esik.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére