A jegybanki alapkamat mértéke
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke augusztus 23-ától 6,25%.
(Magyar Közlöny, 2005/114. szám)
Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatók akkreditációja
A kormány rendeletben állapította meg a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályait. A november 1-jén hatályba lépő 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet hatálya kiterjed a munkáltatóval munkaviszonyban álló megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának minősítésére, illetőleg az akkreditációban érintett munkáltató ellenőrzésére.
Az akkreditációs tanúsítvány lehet alaptanúsítvány, rehabilitációs tanúsítvány, kiemelt tanúsítvány, feltételes tanúsítvány. Az akkreditációs eljárás alapján kiadott alaptanúsítvány igazolja, hogy a munkáltató megfelel a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására irányadó alapvető akkreditációs követelményeknek (akkreditált foglalkoztató). A rehabilitációs tanúsítvány a munkáltatót rehabilitációs foglalkoztatónak nyilvánítja, a kiemelt tanúsítvány a munkáltatót védett foglalkoztatónak minősíti, a feltételes tanúsítvány a kiemelt tanúsítvány megszerzésére való felkészülést segíti elő.
A munkáltatók akkreditálása
Akkreditációs tanúsítvány egyéb feltételek fennállása esetén akkor adható, ha a munkáltató cégjegyzékbe vagy – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba történő bejegyezése megtörtént, illetve az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, és a tanúsítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően legalább egy naptári éven keresztül működött, és megváltozott munkaképességű munkavállalót munkaviszonyban saját maga foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván. További feltétel, hogy a munkáltató a foglalkoztatást a munkavállaló meglévő képességeinek megfelelő, olyan rehabilitációs célú munkavégzés keretében biztosítsa, amely a társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában, illetőleg vállalkozói igazolványában megjelölt tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik.
A jogszabály szerint nem tekinthető rehabilitációs célú munkavégzésnek, ha például
– a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása átengedés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében történik,
– a munkavégzés – a bedolgozói jogviszony és a távmunkavégzés, a kiküldetés, valamint a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység kivételével – nem a munkáltató székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik,
– a munkáltató székhelyén, telephelyén, illetőleg fióktelepén kívül történő kiküldetésre, illetőleg a munka természetéből eredően szokásos telephelyen kívül végzett foglalkoztatásra a munkáltató által kötött, olyan szerződés teljesítése érdekében kerül sor, amelynek tárgya valamely vállalkozás részére termelő- vagy – az üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységnek nem tekinthető – szolgáltatótevékenység folytatása, és a munkavégzésre a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén, illetőleg érdekkörében kerül sor.
Nem adható tanúsítvány akkor sem, ha a munkáltató
– csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll,
– lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása van, kivéve ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
– a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, valamint l)-n) pontjaiban felsorolt szabályok megsértéséért munkaügyi bírságot szabtak ki, feltéve ha a vizsgált időszakban jogerőre emelkedett határozatok szerint kiszabott bírságok együttes öszszege elérte a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét,
– a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-a alapján munkavédelmi bírság megfizetésére kötelezték, feltéve ha a vizsgált időszakban jogerőre emelkedett határozatok szerint kiszabott bírságok együttes összege elérte a legfeljebb kétszáz munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét, a kétszáz főt meghaladó, de ezer főt meg nem haladó munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tizenötszörösét.
A rehabilitációs foglalkoztatóvá nyilvánítás
A jogszabály részletesen kitér azokra a feltételekre, amelyek megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy egy munkáltatót rehabilitációs foglalkoztatóvá minősíthessenek. Amennyiben a megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában eléri vagy meghaladja a húsz főt, és aránya eléri vagy meghaladja a munkáltatónál alkalmazásban állók statisztikai állományi létszámának a 40%-át, a munkáltató részére akkreditációs tanúsítvány a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén adható.
Védett foglalkoztatóvá minősítés
A védett foglalkoztatóvá minősítés feltétele egyebek mellett, hogy a munkáltató
– a megváltozott munkaképességű munkavállalókat – a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve – a kötelező foglalkoztatási szintet meghaladó létszámban foglalkoztassa,
– munkavállalóinak átlagos statisztikai állományi létszáma a kérelem benyújtását megelőző hat hónap átlagában elérje az 50 főt,
– a megváltozott munkaképességű munkavállalók eltérő képességeinek megfelelő foglalkoztatás biztosítása érdekében a rehabilitációs célú foglalkoztatás mellett a közösségi munkavégzés lehetőségét is biztosítsa,
– az eredményes rehabilitációhoz szükséges képzési lehetőségeket – saját maga vagy felnőttképzést folytató intézmény bevonásával – biztosítja, továbbá az érintett munkavállaló képzésben történő részvételét elősegítse,
– a munkába járáshoz, illetőleg a munkavégzéshez munkahelyi segítő személy közreműködését biztosítsa, feltéve ha az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségi állapota, illetőleg fogyatékossága ezt indokolja,
Az akkreditált munkáltató kötelezettségei
Az akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatót az akkreditációval összefüggésben többféle kötelezettségek terhelik, például:
– az akkreditáció érvényességének ideje alatt az akkreditációs követelményeknek megfelelően működik, és
– lehetővé teszi az ellenőrzést, és annak lefolytatásában közreműködik, az ellenőrzés eredményes lefolytatásához szükséges iratok megtekintését, a munkavégzés és foglalkoztatás körülményeinek vizsgálatát,
– az akkreditációs követelmények teljesítéséről, illetőleg a foglalkozási rehabilitációs tevékenységéről évente beszámol a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: FMM) által megjelölt határidőben és szempontok alapján, továbbá
-a megváltozott munkaképességű munkavállalókról havonta nyilvántartást vezet, amelyet öt évig köteles megőrizni. A nyilvántartás a munkavállaló természetes személyazonosító adatain kívül a társadalombiztosítási és adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolását szolgáló okirat másolatát tartalmazza.
Az akkreditációs eljárás
Az akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátva kell benyújtani, az eljárásért a munkáltatónak igazgatás szolgáltatási díjat kell fizetnie.
A tanúsítvány érvényességi ideje
– alaptanúsítvány esetén legfeljebb öt év,
– rehabilitációs tanúsítvány esetén legfeljebb három év,
– kiemelt tanúsítvány esetén legfeljebb két év,
– feltételes tanúsítvány esetén legfeljebb egy év.
Az akkreditációs tanúsítvány visszavonása
Vissza kell vonni az akkreditációs tanúsítványt, ha a munkáltató
– maga kérelmezi,
– tevékenységét, illetőleg a rehabilitációs foglalkoztatást megszünteti,
– a rendeletben előírt akkreditációs követelmények nem teljesülnek.
(Magyar Közlöny, 2005/119. szám)
Munkáltatók támogatása a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása után
Átalakul a rehabilitációs támogatási rendszer. Kizárólag az a munkáltató igényelhet költségvetési támogatást a megváltozott munkaképességű dolgozói után, amely megfelel a minősítési rendszer követelményeinek, és rendelkezik az erről szóló akkreditációs tanúsítvánnyal. Az új támogatási rendszer novembertől, illetve 2006. január 1-jétől fog működni.
A 117/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet részletezi azokat a szabályokat, amelyek értelmében a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére, képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosításához, a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésük érdekében adaptációs készségük fejlesztéséhez, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítéséhez a költségvetésből támogatás nyújtható.
A rendelet alapján nyújtható támogatást a megváltozott munkaképességű munkavállalók alacsonyabb teljesítményének kompenzálására, és a foglalkoztatás elismert és igazolt többletköltségeinek fedezésére kell fordítani.
A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához a rendelet szabályai szerint a következő viszsza nem térítendő támogatások nyújthatók:
– rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatások,
– költségkompenzációs támogatás, illetőleg
– rehabilitációs költségtámogatás.
Bértámogatások: a munkába helyezéshez, a munkahelymegtartáshoz nyújtható bértámogatás, illetőleg a foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás, továbbá a külön jogszabályban megjelölt munkahelyi segítő személy foglalkoztatásának költségtérítése.
Bértámogatás az akkreditált munkáltató részére, az akkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen, fióktelepen munkát végző megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához állapítható meg.
Költségkompenzációs támogatásban védett foglalkoztató részesülhet.
A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának elősegítése érdekében – kérelemre – bértámogatás nyújtható, ha a munkáltató
– a megváltozott munkaképességű munkavállalót egészségkárosodásának, illetőleg fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben, munkaviszonyban saját maga foglalkoztatja vagy foglalkoztatni kívánja, és
– a foglalkoztatást a munkavállaló meglévő képességeinek megfelelő, olyan – külön jogszabályban meghatározott – rehabilitációs célú munkavégzés keretében biztosítja, amely a társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában, illetőleg vállalkozói igazolványában megjelölt tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik.
Nem állapítható meg a bértámogatás, ha a támogatással érintett megváltozott munkaképességű munkavállaló öregségi nyugdíjra jogosult, munkaszerződés szerinti átlagos napi munkaideje a napi négy órát nem éri el, valamint ha a foglalkoztatására átengedés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, illetőleg a munkavégzés – a bedolgozói jogviszony és a távmunkavégzés, a kiküldetés, valamint a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység kivételével – nem a munkáltató székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik.
A támogatás mértéke
A vissza nem térítendő támogatás mértéke a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkabére és járulékainak 40-100 százalékáig terjedhet.
A munkába helyezéshez, a munkahely megtartásához nyújtható bértámogatás
A megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába helyezéséhez, illetőleg munkahelyének megtartásához a munkabér és járulékai legfeljebb 60%-áig terjedő bértámogatás állapítható meg, ha a munkáltató
– a foglalkoztatást legalább 12 hónapi időtartamban, olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására a munkavállaló az OOSZI szakvéleménye szerint egészségi állapota, gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei alapján alkalmas,
– a támogatással érintett személy alkalmazására tekintettel korábban a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtott támogatásban nem részesült,
– a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg,
– kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt az előző pontban megjelölt okból nem szünteti meg.
A foglalkoztatási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás
A megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségkárosodásából, illetőleg fogyatékosságából következő alacsonyabb termelékenység kompenzálásaként a foglalkoztatásához a munkabér és járulékai együttes összegének
– 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 40%-a,
– 67%-os vagy azt meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 60%-a,
– a jogszabályban megállapított körülmény fennállása esetén 100%-a
állapítható meg legfeljebb 36 hónapra.
A munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott támogatás
Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása vagy fogyatékossága miatt a munkavégzéshez segítő személy közreműködése szükséges, a munkáltató részére megtéríthető a csoportos, illetőleg egyéni segítésre fordított időre jutó munkabér és járulékainak együttes öszszege.
Költségkompenzációs támogatás
A védett foglalkoztató részére megtéríthetők a megváltozott munkaképességű munkavállalók
– munkába járásával összefüggő személyszállítás költségei, valamint
– foglalkoztatásához, illetőleg a munkavégzés feltételeinek biztosításához szükséges, az irányításhoz és adminisztrációhoz kapcsolódó, továbbá a logisztikai, munkaszervezési és szállítási költségek.
Rehabilitációs költségtámogatás
Támogatás nyújtható a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak, ha pályázati eljárás alapján kötött hatósági szerződésben olyan személyek foglalkoztatását vállalja, akiknek – egészségi állapotuk, illetőleg fogyatékosságuk jellege miatt – nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatására nincs lehetőség.
Támogatásként a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek legfeljebb 80%-a téríthető meg.
A támogatásban részesülő munkáltató kötelezettségei
A rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén támogatás akkor állapítható meg, ha a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy
– a támogatás megállapítására vonatkozó, e rendeletben megjelölt feltételeket a támogatás folyósításának időtartama alatt biztosítja,
– hozzájárul, hogy a rendelet alapján nyújtható támogatásokra vonatkozó adatokat a munkaügyi központ kirendeltsége, a munkaügyi központ, a Foglalkozási Hivatal, illetőleg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kezelje,
– nyilvántartást vezet,
– lehetővé teszi az ellenőrzést.
(Magyar Közlöny, 2005/119. szám)
Rehabilitációs akkreditációs eljárás
Az akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet négy gépi adathordozón és négy nyomtatott példányban kell előterjeszteni a Foglalkoztatási Hivatalhoz. A kérelemben meg kell jelölni a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók, illetőleg megváltozott munkaképességű munkavállalók kérelem benyújtását megelőző három-, illetőleg hathavi átlagos statisztikai állományi létszámát, a létszámadatok székhely, illetőleg telephely, fióktelep szerinti bontását, továbbá a kérelmezett akkreditációs tanúsítvány típusát, és ismertetni kell a rehabilitációs célú munkavégzés körülményeit.
A Foglalkoztatási Hivatal az akkreditációs tanúsítvány kiállítását követően az akkreditált munkáltatót nyilvántartásba veszi.
A rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályait meghatározó 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet részletezi a segítő szolgáltatásokat, a személyes rehabilitációs terv, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs szakmai program követelményeit.
Segítő szolgáltatások
A munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósítása érdekében biztosítja az általa nyújtott vagy felajánlott segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét.
Segítő szolgáltatásként felajánlható munkaerő-piaci szolgáltatások különösen:
– a munkaerő-piaci információ nyújtása,
– a munkatanácsadás,
– a pályatanácsadás,
– a rehabilitációs tanácsadás,
– a pszichológiai tanácsadás.
A felajánlható egyéb, a munkához jutást és a munkahely megtartását, az egészséges életmódot, az önálló rendelkezést és önálló életvitelt segítő humánszolgáltatások, különösen:
– életvezetési tanácsadás,
– jogsegélyszolgálat,
– családgondozás,
– szociális ügyintézés.
A munkáltatónak a feladatai ellátására vonatkozó tervét foglalkozási rehabilitációs szakmai programban kell rögzítenie, mely tartalmazza:
– a rehabilitációs foglalkoztatás célját, feladatait, formáit,
– a rehabilitációs foglalkoztatás szakmai tartalmát, módját,
– a segítő szolgáltatások körét, valamint azok igénybevételének módját és rendjét,
– a munkahelyi körülmények javítására irányuló terveket,
– a foglalkozási rehabilitáció eredményességének elősegítése érdekében kitűzött feladatokat,
– a megváltozott munkaképességű munkavállalók jogai és érdekei védelmével összefüggő tervezett intézkedéseket.
A szakmai programot három évre vonatkozóan kell elkészíteni, és az abban foglaltak teljesítését évente értékelni kell.
A foglalkozási rehabilitáció szervezéséhez, a feladatok teljesítésének öszszehangolásához kapcsolódó tevékenység ellátása rehabilitációs megbízott feladatkörébe utalható.
Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása, illetőleg fogyatékossága indokolja, a munkáltató segítő személy közreműködését biztosítja a munkába járáshoz, illetőleg a munkavégzéshez.
(Magyar Közlöny, 2005/119. szám)
Foglalkoztatási támogatás kérelemre
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól a 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet rendelkezik.
A mások mellett a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás iránt kérelmet előterjesztő, továbbá a támogatásban részesülő munkáltatókra vonatkozó jogszabály részletezi a bértámogatás feltételeit, a költségkompenzációs támogatás szabályait, a rehabilitációs költségtámogatást.
A bértámogatás a munkáltató kérelme alapján állapítható meg.
A kérelemben meg kell jelölni a
– munkáltató nevét, címét, székhelyét, telephelyét, adószámát, tb-nyilvántartási számát, taj-számát, KSH-számát,
– foglalkoztatott, illetőleg foglalkoztatni kívánt munkavállaló személyi adatait, taj-számát, a munkaképesség változásának mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá ezek igazolását szolgáló okirat keltét, kiállítóját és érvényességi idejének megjelölését,
– foglalkoztatás helyét,
– a betöltendő munkakört,
– a munkavállaló munkabérét,
– a foglalkoztatás kezdetét és tervezett időtartamát.
A támogatásban részesülő munkáltatókat az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, illetve a kirendeltség, a munkaügyi központ, a Hivatal, az FMM, továbbá – a támogatások felhasználása tekintetében – az APEH ellenőrzi.
(Magyar Közlöny, 2005/119. szám)
A munka világából történő fokozatos kivonuláshoz kapcsolódó járulékkiegészítés
Nyugdíjjárulék-, nyugdíjbiztosításijárulék-, valamint magánnyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítés (a továbbiakban együtt: járulékkiegészítés) nyújtható a prémiumévek programhoz, illetve a munka világából való fokozatos kivonuláshoz – fogalmaz az október 1-jén hatályba lépő 13/2005. (VIII. 26.) FMM rendelet.
Járulékkiegészítés akkor nyújtható, ha a munkáltató munkavállalóinak statisztikai állományi létszáma 10%-ának, de legalább 5 főnek a részvételével a Péptv. 4/A §-ában meghatározott prémiumévek programot indít, és ezzel egyidejűleg
– legalább 30 fő munkavállaló munkaszerződését, illetve munkaköri feladatait érintő szerkezetátalakítást – magas minőségű, korszerű termékek gyártására, valamint szolgáltatótevékenység végzésére alkalmas, új profilt, tevékenységet eredményező beruházást – hajt végre, vagy
– legalább a munkavállalói létszáma 10%-ának megfelelő, de legalább 5 fős létszámbővítést hajt végre.
A jogszabály meghatározza a járulékkiegészítés összegét, valamint hogy a járulékkiegészítés összege a programban részt vevő munkavállaló munkaviszonyának megszűnéséig, de legfeljebb 3 évre állapítható meg.
A munkaügyi központ a munkáltatóval támogatási szerződést köt, amely tartalmazza
– a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámát a prémiumévek program indításának időpontjában, valamint a programban részt vevő munkavállalói statisztikai állományi létszámot,
– a prémiumévek programban részt vevő munkavállalóknak a programba történő belépést megelőző, illetve az azt követően érvényes havi bruttó munkabérét, az azokhoz kapcsolódó járulékkiegészítés összegét személyenkénti bontásban,
– a járulékkiegészítés összegét személyenkénti bontásban és együttesen, hónapokra lebontva,
– a munkaügyi központ kötelezettségvállalását a nyugdíjjárulék-, nyugdíjbiztosításijárulék-kiegészítés összegének a Nyugdíj-biztosítási Alap felé, illetőleg a tagdíj-kiegészítés összegének az érintett magánnyugdíjpénztár részére történő átutalásával kapcsolatos intézkedés megtételére vonatkozóan,
– a munkáltató által vállalt szerkezetátalakítás leírását, a végrehajtás határidejét vagy a létszámbővítéssel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségvállalást arra nézve, hogy a létesített munkaviszonyokat egy évig fenntartja,
– a támogatási szerződésben vállaltak ellenőrzésének módját, a munkáltatót az e) pontban szereplő kötelezettségei végrehajtásáról szóló beszámoló tartalmát, teljesítésének határidejét, valamint a szerződés megszegésének (2) bekezdésben szereplő következményeit, továbbá
– egyéb, a felek által fontosnak tartott feltételeket.
A munkaügyi központ a támogatási szerződésben foglaltakat ellenőrzi. Amennyiben a munkáltató a szerződésben vállalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, a munkaügyi központ, illetve a Foglalkoztatási Hivatal határozattal kötelezi a munkáltatót az ok bekövetkezésétől terjedő időre megállapított járulékkiegészítésnek a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze részére történő megtérítésére.
(Magyar Közlöny, 2005/116. szám)
Fejlesztési adókedvezmény igénybevétele
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételét az augusztus 22-én hatályba lépett 165/2005. (VIII. 22.) Korm. rendelet módosítja. E szerint az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a fejlesztési program befejezését jelentő valamennyi beruházás üzembe helyezését követő öt évben – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig
– az adózónál az állami, önkormányzati adóhatóság, valamint a vámhatóság adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást -végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de annak keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta,
– az adózót államigazgatási szerv határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt.
(Magyar Közlöny, 2005/114. szám)
Piacbefolyásolás, elfogadott piaci gyakorlat
A piacbefolyásolásra utaló magatartások vizsgálatakor figyelembe veendő körülményekkel, az elfogadott piaci gyakorlat megállapításának folyamatával, valamint a bennfentes információ nyilvánosságra hozatalának jogos érdekből történő késleltetésével kapcsolatos szabályokkal foglalkozik a 28/2005. (VIII. 26.) PM rendelet.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladata ellátása során egyebek mellett az alábbi körülményeket értékeli:
– a megbízásadást vagy az ügylet végrehajtását megelőzően, illetve azt követően az érintett személy vagy szervezet, illetve a velük kapcsolatban álló személy vagy szervezet által terjesztett-e hamis vagy félrevezető információt,
– a megbízásadást vagy az ügylet végrehajtását megelőzően, illetve azt követően sor kerül-e téves, elfogult elemzés vagy befektetési ajánlás készítésére vagy terjesztésére az érintett személy vagy szervezet, illetve a velük kapcsolatban álló személy vagy szervezet részéről.
A Felügyelet a piaci gyakorlat elfogadása előtt, illetve egy korábban elfogadott piaci gyakorlat el nem fogadott piaci gyakorlattá minősítése előtt kikéri a piaci szereplők, az érintett hatóságok és szükség esetén más tagállam felügyeleti hatóságának véleményét.
Jogos érdeknek minősül különösen, ha
– a bennfentes információ közzététele hátrányosan érinti a folyamatban lévő tárgyalások kimenetelét – különösen, ha a tárgyalásra a fizetésképtelenség elkerülése érdekében került sor -, és az információ félrevezető következtetést eredményezne,
– a kutatás vagy fejlesztés eredményének idő előtti nyilvánosságra hozatala veszélyezteti a társaság, illetve a részvényesek érdekeit, vagy az információ félrevezető következtetést eredményezne,
– a kibocsátó igazgatósága döntésének érvényességéhez a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges, és az információ jóváhagyás előtti nyilvánosságra hozatala félrevezető következtetést eredményezne,
– az információ hiányos, és nyilvánosságra hozatala félrevezető következtetést eredményezne.
(Magyar Közlöny, 2005/116. szám)
EU-s támogatásokhoz kapcsolódó fejlesztések szabályai
Megjelent a 2007 utáni EU-támogatásokhoz kapcsolódó tervezés és EU-nagyberuházások előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályairól szóló 29/2005. (VIII. 22.) TNM rendelet.
(Magyar Közlöny, 2005/114. szám)
Borravaló után járó nyugdíjjárulék
A vendéglátóüzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után fizethető 15% nyugdíj-biztosítási járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és azzal egyidejűleg fizeti meg, egyidejűleg a bevallásában adatot szolgáltat a nyugdíjjárulékot is magában foglaló 15% nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és összegéről. Erről a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet szól. A jogszabály alapján a nyugdíj-biztosítási járulékot az állami adóhatóság Nyugdíj-biztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056236 számú számlájára kell megfizetni.
A nyugdíjjárulék, nyugdíj-biztosítási járulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj különbözete többletköltségeinek fedezetére a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze szolgál.
(Magyar Közlöny, 2005/118. szám)
Egyesített bérlet Budapesten
Szeptember 1-jétől nem kell egyes vonatokra menetjegyet váltani. Budapest közigazgatási határán belüli helyi utazásra az országos közforgalmú vasút belső végállomása, a közbenső menetrendi megállóhelyek és a Budapest közigazgatási határán belüli utolsó megállóhely közötti szakaszon és vonatokon, 2. kocsiosztályon a Fővárosi Önkormányzat rendeletében meghatározott budapesti egyesített bérletek is érvényesek, amelyeknek a birtokában külön menetjegy megváltása nem szükséges.
A budapesti egyesített bérletek nem érvényesek a hely- és pótjegyköteles vonatokra, ideértve az EuroCity, az EuroNight, az Intercity és az Intercity Rapid vonatokat, valamint a belföldi forgalomban fakultatív helybiztosítással közlekedő vonatokat (expressz).
A belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás legmagasabb díjairól szóló jogszabályt szeptember 1-jétől módosító 66/2005. (VIII. 19.) GKM rendelet melléklete sorolja fel azokat a vasútvonalakat, amelyeken a kedvezmény igénybe vehető.
(Magyar Közlöny, 2005/113. szám)
Szerves vegyület kibocsátási határértéke
A 21/2005. (VIII. 26.) KvVM rendelet módosítja az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló korábbi jogszabályt. A megengedett mértékű szennyezést túllépő büntetése kapcsán a rendelet az alábbiakat fogalmazza meg: a bírságszámítás során a határérték felett kibocsátott VOC-mennyiséget olyan arányban kell felosztani az egyes VOC-vegyületek között, amilyen arányban azok a kibocsátott teljes VOC-mennyiségben előfordulnak.
(Magyar Közlöny, 2005/116. szám)
Pályázat szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdetett iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyiséggel rendelkező intézmények, egyéni vállalkozók részére. A pályázat – amelyet október 21-éig lehet benyújtani – célja szakmai vizsga szervezésére való jogosultság elnyerése.
Pályázatot az a szakképzést folytató intézmény adhat be, amely
– jogi személyiséggel rendelkezik vagy egyéni vállalkozó,
– szerepel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8. §-ában meghatározott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és nyilvántartásba vétele óta legalább 2 év eltelt,
– eleget tett a tevékenységéről szóló kétéves beszámolókészítési kötelezettségének,
– nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása,
– nem áll csőd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt.
A pályázónak vállalnia kell egyebek mellett:
– a szakmai vizsgaszervezéssel összefüggő jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartását, valamint a szakmai vizsgáztatási tevékenység folyamatos végzését,
– hogy a szakmai vizsga lebonyolítása után a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeivel, valamint a központi programjával kapcsolatban véleményt ad a külön szabályozást, intézkedést érintő kérdésekről, a miniszter által kiadott tételekre módosítási javaslatokat tesz,
– javaslatot tesz az országos mérések témaköreire.
A pályázattal elnyerhető vizsgaszervezési jogosultság 2006. január 1-jétől 2009. december 31-éig érvényes.
(Magyar Közlöny, 2005/113. szám)
Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó optometrista
Az egészségügyi miniszter rendelete bővíti azok körét, akik optometrista szolgáltatást nyújthatnak. Az augusztus 31-én hatályba lépett 34/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet alkalmazásában optometristának minősül az is, aki:
– 1987-1994 között felsőfokú tanfolyami képzés keretében optometrista-látszerész képzettséget szerzett, és
– 2005. augusztus 1-jét megelőző 10 évben legalább 5 év megszakítás nélküli – gyes, gyed, tartós betegség esetét leszámítva – optometrista-látszerész gyakorlattal rendelkezik, valamint
– megfelel az egészségügyi tevékenység végzésére előírt, külön jogszabály szerinti feltételeknek.
(Magyar Közlöny, 2005/116. szám)
Az állattenyésztő és dísznövénytermesztő szakképesítések követelménye
Az állattenyésztési gépkezelő, valamint a dísznövény- és zöldségtermesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit szeptember 1-jével módosította a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A 76/2005. (VIII. 31.) FVM rendelet melléklete részletezi az OKJ-s képzés követelményeit.
(Magyar Közlöny, 2005/117. szám)
Agrár- és vidékfejlesztési támogatás
A 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltétele, valamint a támogatás igénylésének határideje megváltozott. A részleteket a 75/2005. (VIII. 22.) FVM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2005/114. szám)