Hungarikumok - avagy jó bornak is kell a cégér

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 90. számában (2005. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Jelenleg sem hatályos jogi szabályozás, sem önkorlátozó iparági megállapodás nem rögzíti, hogy a hungarikum szót mely gyártók milyen termékekre használhatják. Bár a hungarikum fogalom jogilag nem létezik, jó néhány hagyományos magyar terméket mégiscsak ennek tekintünk. Az uniós versenyképesség növelése érdekében fontos lenne, hogy az arra legalkalmasabb termékek előállítói, illetve az előállítók csoportosulásai minél nagyobb számban éljenek az iparjogvédelem eszközeivel (védjegy vagy földrajzi árujelző használatával).

A magyar jogszabályok - az uniós joggal összhangban - nem ismerik a hungarikum fogalmát, vannak ugyanakkor kiváló magyar, illetve tájjellegű élelmiszerek, állatok (a makói hagyma, a téliszalámi, a herendi porcelán, a kalocsai fűszerpaprika, a gyulai kolbász, a szőregi rózsatő, a gönci kajszibarack, a tokaji bor, a mangalica, a puli, a tükörponty). Az arra illetékesek itthon és külföldön is ezek földrajzi eredetvédelmével foglalkoznak, azaz oltalomban részesülhet az eredetmegjelölés, ha a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.

Hungarikum nincs, de Hungaricum Club létezik

Bár a hungarikum mint jogi fogalom nem létezik, az öt éve alapított Hungaricum Club igencsak valóságos. A nonprofit szervezetként működő klub öt olyan nagy hagyományú társaság szövetsége, amelyek mindegyike kiemelkedő minőségű termékeivel több mint egy évszázada elengedhetetlen része a Magyarországról kialakított képnek.

A klub célja, hogy közös fellépéssel megőrizze a tradicionális magyar márkák identitását. A klubtagok vélekedése szerint a hungarikum az a termék, amely nagy hagyományokkal bír, kiemelkedő minőségű, nemzetközileg ismert és elismert, valamint alkalmas arra, hogy arról egy külföldi Magyarországot azonosítsa.

A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. által alkotott négyes a klub életre hívásával a magyar márkák nemzetközi ismertségének elterjesztése mellett hozzá kíván járulni az országimázs erősítéséhez is.

A társulás egy reprezentatív ajándékot is alkotott, ami a klub tagjainak egy-egy jellegzetes termékét tartalmazza, és "Taste of Hungary" (Ízelítő Magyarországról) elnevezéssel hordozza Magyarország üzenetét, történetét és kultúráját.

A Hungaricum Club 2004-ben kibővűlt a Halasi Csipke Alapítványnyal.

Hagyományok - Ízek - Régiók (HÍR)

A tradicionális magyar márkák, így a tágabb értelemben hungarikumnak tekintett cikkek kollektív népszerűsítését és az országkép javítását tűzte ki célul a földművelésügyi tárca is, amikor létrehozta az Agrármarketing Centrumot (AMC) azzal, hogy megalkossa Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét, és előmozdítsa gazdasági hasznosításukat.

A hagyományos termékek gyűjtője az AMC

A HÍR program gyakorlati kivitelezését az FVM Agrármarketing Centrum Kht. irányította. Az ott működő HÍR-titkárság feladata volt a gyűjtőmunka megszervezése, a termékleírások gondozása, a számítógépes adatbázis létrehozása és működtetése, valamint a termékek kiállításokon való bemutatása.

A program Nemzeti Tanácsát 1999-ben hozta létre a minisztérium. A 25 főből álló Nemzeti Tanács legfontosabb feladatai közé tartozott a gyűjteménybe kerülés követelményrendszerének a jóváhagyása, a terméklisták elfogadása, valamint a kutatómunka során felmerült vitás kérdések eldöntése.

A hagyományos és tájjellegű élelmiszerek kereslete

A fejlett nyugat-európai országokban az 1980-as évek végétől élénkülő fogyasztói érdeklődés mutatkozott a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek iránt. Ezt a tendenciát felismerve, elsőként Franciaországban hozták létre ezeknek a magas hozzáadott értéket képviselő, különleges élelmiszereknek a leltárát, ráirányítva az emberek figyelmét arra, hogy az ország gazdag kulturális örökségének ezek is részét képezik.

Az Euroterroirs program eredményeként az Európai Gyűjtemény termékeinek száma 1997-ben 4000 volt, 2001 év végére ez a szám 5400-ra emelkedett. Ezek közül például 890 termék Franciaországból származik, 333 portugál, 532 spanyol, 300 német, angol pedig 395 termék. (A franciáknak kilencvenegy fajta védett sajtjuk van.)

Az 1980-as években Franciaországból elindult kezdeményezés a nemzeti jellegzetességek összeírására irányult. Magyarországon a hungarikumokat az ún. Hagyományok - Ízek - Régiók (HÍR) program keretén belül gyűjtötték össze.

Ezt a programot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Unió Euroterroirs (Európa Vidékei) kezdeményezéséhez csatlakozva 1998-ban indította el.

Uniós támogatás a hazai gyűjtőmunkához

Az Európai Unió országaiban összeállított gyűjtemények létrehozása után határozták el a program vezetői a gyűjtőmunka közép-kelet-európai országokra való kiterjesztését. A magyar gasztronómiai örökség jó híre eredményezte azt, hogy az európai program kibővítésébe elsőként Magyarország kapcsolódhatott be.

A program beindításához 1998-ban a francia kormány jelentős támogatást nyújtott. A program a továbbiakban a PHARE pályázati forrásból, illetve az AMC pénzügyi keretéből valósult meg, melyet az Európai Integrációs Főosztály integrációs keretéből nyújtott támogatások egészítettek ki.

A 300 hagyományos termék listája

A gyűjtemény követelményrendszere értelmében a listára kerülhetett minden olyan mezőgazdasági termék és élelmiszer, amelyet hagyományos módon állítanak elő egy adott tájegységhez köthető módon, amelynek történelmi múltja van, ugyanakkor ma is létező, az adott térségben ismert és forgalmazott termék. A gyűjteménybe került például a jól ismert szegedi fűszerpaprika, a makói hagyma, a kecskeméti barackpálinka, a szatmári szilvalekvár, az orosházi libamáj mellett olyan kevésbé ismert termék, mint a mézes pálinka (Őrség), csúcsos túró (Somogy megye), paprikás kalács (Kalocsa).

Az összegyűjtött termékleírások nemzeti kincsként kezelendők. A program elnevezésének és a program által felhalmozott szellemi javaknak a teljes körű jogi védelme érdekében a Hagyományok - Ízek - Régiók (HÍR) elnevezést és logót színes ábrás védjegyként a Magyar Szabadalmi Hivatal bejegyezte 2002-ben.

Védett termékek

Az Európai Unióban is kiemelt jelentősége van ezeknek a sajátos, csak nálunk fellelhető termékeknek, amelyek egyedi jellegüknél fogva gazdagítják az európai élelmiszerek választékát.

A nemzeti szinten védett termékek kérhetik felvételüket az Európai Unió védett elnevezésű termékek listájára.

Az első olyan mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, amelyek földrajzi árujelzőjét lajstromozta a Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzeti eredetvédelmi rendszerben. Ezek:

- szegedi téliszalámi,

- makói vöröshagyma,

- szegedi fűszerpaprika-őrlemény,

- kalocsai fűszerpaprika-őrlemény,

- budapesti téliszalámi,

- gyulai kolbász,

- csabai kolbász,

- kecskeméti barackpálinka,

- békési szilvapálinka,

- szatmári szilvapálinka,

- szabolcsi almapálinka.

A HÍR-gyűjtemény EU-konform jogszabályi háttere

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája nagy hangsúlyt fektet a vidék fenntartható fejlesztésére és a minőségi élelmiszerek előállítására.

EU-rendeletek

A minőségi élelmiszerek előállításának és a vidék fenntartható fejlesztésének a jegyében bocsátotta ki az Európai Bizottság 1992-ben a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek védelmével foglalkozó 2081/92/EGK számú, illetve a hagyományosan különleges tulajdonság tanúsítási rendszeréről szóló 2082/92 EGK számú rendeleteket.

A fent említett rendeletek az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) minőségpolitikájának fontos elemei. Létrehozóik ezekben alakítják ki és szabályozzák a különleges élelmiszerek ellenőrzésének új rendszerét a fogyasztók és az előállítók érdekeinek védelmében. A szabályozás értelmében a rendeletek hatálya alá tartozó termékeket a termékleírásban rögzített követelményeknek való megfelelőség vizsgálatának vetik alá.

A HÍR program jogi hátterét az előbb ismertetett EU-rendeletekhez való jogközelítést szolgáló jogszabályok biztosították:

- a 87/1998. (V. 6.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról (a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény rendelkezése alapján),

- az 1/1998. (I. 12.) FM rendeletet a hagyományosan különleges tulajdonság tanúsításáról (az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. tv. rendelkezése alapján).

A 87/1998. (V. 6.) Korm. rendelet hatálya - az EGK rendelettől eltérően - kiterjed a borokra és a szeszes italokra is. A jogszabály meghatározza, hogy a lajstromozási kérelem részét képező termékleírásnak milyen adatokat kell tartalmaznia. A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos eljárásban - a védjegytörvény alapján - a Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre a földrajzi árujelzők lajstromozása. A bejegyzés iránti kérelmet a Magyar Eredetvédelmi Tanács bírálja el. A bejegyzés közzététele az FVM hivatalos lapjában is megtörténik, a termékleírás pedig bekerül a Magyar Élelmiszerkönyvbe.

Az 1/1998. (I. 12.) FM rendelet értelmében a hagyományosan különleges tulajdonság az élelmiszerhez felhasznált hagyományos nyersanyagból, hagyományos előállítási módból és összetételből tevődik össze, és ennek a tanúsítását az FVM látja el.

A hazai jogszabályok szigorú minőség-ellenőrzési és tanúsítási előírásai garanciát nyújtanak ahhoz, hogy a hagyományos termékek közé csak megfelelő minőségi követelményeknek megfelelő termékek kerülhessenek.

A HÍR program eredménye

A gyűjtőmunka (1999-2000) eredményeként 300 termék szakmai-történeti leírása készült el, régiónként és azon belül ágazati bontásban. A termékek besorolása az EU által elfogadott és a területfejlesztési törvény által meghatározott 7 tervezési-statisztikai régió alapján történt.

A HÍR-gyűjtemény követelményrendszere

A magyar gyűjteménybe kerülés követelményrendszerét az európai gyűjtemény kritériumrendszere alapján és a hazai sajátosságok figyelembevételével a HÍR program Tudományos Bizottsága határozta meg és a program Nemzeti Tanácsa hagyta jóvá. A gyűjtés a mezőgazdasági termékekre (beleértve a halászati termékeket is), növényi és állati eredetű élelmiszerekre terjedt ki. Borok és ételreceptek nem szerepelnek ebben a gyűjteményben.

A termék története

Az egyik legfontosabb követelmény: a terméknek dokumentálható történelmi múlttal kell rendelkeznie. Alapfeltétel a legalább kétgenerációs (50 éves) ismertség. Lehet ez egy ma működő cég "alapító" terméke is.

Az előállítási mód hagyományossága

Követelmény a hagyományos előállítási mód, ami azonban nem zárja ki a generációk során végbement technikai fejlődés elismerését. Ha a terméket ma hagyományos és ipari módszerekkel is termelik, a hagyományosan előállított kerül be a gyűjteménybe. Bekerülhet azonban az ipari módszerekkel előállított termék is, ha bizonyítható, hogy ez a korabeli technikai szinten minősült ipari jellegű terméknek.

Az adott tájegységhez kötődés

Az adott tájegység mérete nincs behatárolva; lehet egy település vagy egy régió is. Ha a termék már széleskörűen ismert és gyártott, de eredete visszavezethető egy tájegységre, akkor ahhoz kell besorolni, de fel kell tüntetni az egyéb előfordulási helyeit is.

A termékhez kötődő tudásanyag

A termékhez, de előállítási láncolatának legalább egy pontjához kapcsolódjék valamely helyi, az adott körzetben meglévő tudáson alapuló megoldás. Ez a követelmény lehetővé teszi, hogy más vidékről származó nyersanyagból készült termék is bekerüljön egy tájegység gyűjteményébe, ha a feldolgozásnak legalább egy eleme helyi, speciális tudáson alapul. Ha a termékhez nem kapcsolódik hagyományos, egy területhez kötődő tudáson alapuló megoldás, nem vehető fel a gyűjteménybe. Nem lehet a termék a jelenkori gyártmányfejlesztés eredménye.

Ismertség

A terméknek az adott tájegységben, de legalább előállítási körzetében széles körben ismertnek kell lennie. Nem meghatározó azonban, hogy mekkora ez a terület, lehet akár egy falu vagy városrész is.

Az előállítás és forgalmazás megléte

A terméknek ma is létezőnek kell lennie, árucsere tárgyát kell képeznie. Ez nem jelent feltétlenül kereskedelmi forgalmazást, megfelelőek a vásárokon és különböző ünnepi alkalmakon való értékesítési formák is. A gyűjteménybe kerülésnek azonban nincs mennyiségi korlátja, kis mennyiségben gyártott termékek felvétele is lehetséges.

A gyűjteménybe kerülés követelményrendszerének - a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hagyományos termelési kultúráját és az európai gyűjteményhez való szerves illeszkedés feltételét figyelembe vevő - meghatározásával széles körben lehetővé vált a szakmailag megalapozott, történetileg hiteles termékleírások elkészítése.

Hasznosítás az iparjogvédelem eszközeivel

A HÍR-gyűjtemény 300 hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági terméke és élelmiszere közül számos termék az európai oltalmi lehetőségekkel - földrajzi árujelzők (PDO, PGI) vagy "Hagyományos Különleges" tanúsító védjegy (TSG) - élve növelheti piacra jutási esélyeit, ezáltal fokozhatja versenyképességét.

A földrajzi árujelzők bejegyzése

Fontos, hogy a földrajzi árujelzők bejegyzését kérelmezők az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" (OEM), ill. az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" (OFJ) fogalmát, megszerzésének feltételeit megismerjék.

Az Európai Unió az élelmiszerek területén is a sokszínűség fenntartására törekszik, ezért teremtette meg 1992 júliusában a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredet alapú védelmének jogi hátterét.

Egyes tagállamok már korábban alkalmaztak ún. "ellenőrzött eredetmegjelöléseket", amelyek értelmében a fogyasztó úgy vásárolhatott jó minőségű élelmiszereket, hogy annak előállítási módja és eredete garantált volt.

Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a fogyasztók a mennyiség helyett inkább az élelmiszerek minőségének tulajdonítanak nagyobb fontosságot, és sok esetben a kiváló minőséget azáltal látják bizonyítottnak, ha azonosítható földrajzi eredetű mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert vásárolnak.

Mivel azonban az egyes tagországok által alkalmazott szabályozás eltérő volt, szükségessé vált az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések közösségi szintű szabályozása; annál is inkább, mert ezáltal az eredetük alapján megkülönböztetett termékek minden tagállamban oltalmat élvezhetnek.

Így hazánk méltán híres, nagy hagyományokkal rendelkező és egy adott földrajzi helyhez köthető termékei is érdemesek erre az elismerésre, ezért indokolt, hogy előállítóik ennek megszerzésére pályázzanak.

A földrajzi árujelző

A "földrajzi árujelző" kifejezés két kategóriát takar: az eredetmegjelölést és a földrajzi jelzést, amelyek alapesetben egy földrajzi egység (helység, táj stb.) nevéből és egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer nevéből állnak.

Eredetmegjelölés

Az eredetmegjelölés valamely régiónak, meghatározott helynek vagy - kivételes esetben - országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése,

- amely e régióból, meghatározott helyről vagy ezen országból származik, és

- amelynek minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek, valamint az

- e meghatározott földrajzi területen folyó termelésnek, feldolgozásnak és előállításnak köszönhető.

Például a normandiai camembert sajt, a pármai sonka.

Földrajzi jelzés

A földrajzi jelzés valamely régiónak, meghatározott helynek vagy - kivételes esetben - országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése,

- amely e régióból, meghatározott helyről vagy ezen országból származik, és

- amely az e földrajzi származásnak tulajdonítható sajátos minőséggel, hírnévvel vagy

- egyéb jellemzőkkel rendelkezik, és

- amelynek termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása a meghatározott földrajzi területen folyik.

Például fekete erdei sonka, nürnbergi mézeskalács, bajor sör.

A két fogalom közti lényeges különbség abban áll, hogy míg az "eredetmegjelölés" esetén a termék-előállítás minden lépésének a meghatározott földrajzi területen kell történnie, addig a "földrajzi jelzés" esetén elegendő, ha a termék előállításának egyetlen lépése történik az adott földrajzi területen.

A földrajzi árujelzővel ellátott termékeknek meg kell felelniük a rájuk elfogadott termékleírásokban meghatározott, jellemző feltételeknek.

Az oltalom - tehát az adott földrajzi jelző használata - minden előállítót megillet, aki az adott területen az adott termékleírást kielégítő terméket állít elő; vagyis független a földrajzi árujelző megszerzésére irányuló eljárás kezdeményezőjétől.

Nincs fenntartva tehát a védelem a kérelem benyújtójának, legyen az egyetlen előállító vagy az előállítók csoportosulása. Azaz a védjegyjogosultsággal szemben ez nem birtokolható, nem is értékesíthető kollektív jogosultság.

A földrajzi árujelző oltalma a lajstromozáskor - azaz a közösségi nyilvántartási rendszerbe való bekerüléskor - keletkezik és korlátlan ideig tart.

Csak azok a termékek viselhetik az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" vagy az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" kifejezéseket, amelyek bekerültek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések európai uniós jegyzékébe.

Csak azok a termelők/előállítók használhatják termékeiken a védett földrajzi árujelzőket, akik a termékleírásban meghatározott területen termelnek, állítanak elő, és az ott leírt technológiát és ellenőrzési rendet alkalmazzák, továbbá termékük megfelel a termékleírásban foglalt minőségi követelményeknek.

Nem megengedett az ezen követelményeknek nem megfelelő termékekre a "...szerű", "... módra készült", "... típusú" stb., a fogyasztók megtévesztésére, félrevezetésére alkalmas termékmegnevezések használata.

A közösségi oltalomra irányuló bejelentés

A mezőgazdasági termékek, illetve élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára irányuló bejelentést, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (védjegytörvény) és az azt módosító, az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény szerint a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani.

Ehhez a bejelentéshez kell csatolni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előzetes szakhatósági állásfoglalását. A szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani magyar nyelven, négy példányban papír formátumban és egy példányban elektronikus formában (flopi lemezen vagy CD-n).

A kérelem tartalma

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező (csoportosulás) létezésének igazolását, azaz a csoportosulás - illetve kivételes esetben természetes vagy jogi személy - megnevezését és bemutatását,

- a kérelem benyújtója és a termék között fennálló kapcsolatot,

- a termékleírást, valamint annak részeként becsatolva a meghatározott földrajzi területet bemutató A4-es formátumú térképet, a termékleírásban hivatkozott olyan mellékleteket, amelyek alátámasztják a termék eredetét, múltját, hagyományát, valamint

- a termékleírásnak a közösségi minta alapján elkészített összefoglaló lapját.

A kérelmező

Alapelvként kizárólag csoportosulás nyújthat be OEM- és OFJ-kérelmet.

A "csoportosulás" kifejezésnek minden, a termékkel foglalkozó termelői és/vagy feldolgozó szervezet megfelel, amely a termék előállításának valamely fázisában részt vesz, bármilyen legyen is annak jogi formája vagy összetétele.

A rendelet lehetővé teszi, hogy kivételes esetben természetes vagy jogi személy is benyújthasson kérelmet. A 2037/93/EGK rendelet 1. cikke ezt a kivételes körülmények között megvalósuló és megfelelően megindokolt lehetőséget arra az egyetlen esetre korlátozza, amikor is a kérelem benyújtásának időpontjában az érintett személy a termék egyetlen előállítója a körülhatárolt földrajzi területen.

A termékeknek az Európai Unió védett eredetmegjelölésről és földrajzi jelzésről szóló 2081/92/EGK rendeletének hatálya alá kell tartozniuk, azaz besorolhatónak kell lenniük az ott közölt listák valamelyikébe.

A termék elnevezése

Az OEM és OFJ megjelölések esetében a termék elnevezésében a termék neve mellett alapesetben kötelező egy földrajzi név megjelölése is, amelyet a .minisztérium a kérelem benyújtásakor egy formai elfogadhatósági vizsgálat keretében ellenőriz.

A földrajzi név megválasztása nagyon fontos, mivel a közösségi szintű védelem erre a névre fog vonatkozni.

A termék nevéhez néha kiegészítő jellemzők (adatok, jelölések) is kapcsolódnak, pl. "csípős", "háztáji", "eredeti", "különleges", "filteres" stb. Mivel ezeket a jelzőket nem lehet az eredetvédelmi rendszerben levédeni, ezért a termékleírás szerinti termékelnevezésben való feltüntetésük nem lehetséges, elegendő csak a termék címkéjén/egyéb jelölésében szerepeltetni őket.

A termék leírása, bemutatása

A termék leírásában fel kell tüntetni - adott esetben - az alapanyagokat, valamint a termék legfontosabb fizikai (alak, külső megjelenés, pH-érték stb.), kémiai adalékanyagainak jelenlétét/hiányát.

Lényeges, hogy a kérelem pontról pontra megfeleljen a 2081/92/EGK rendeletnek, azaz részletesen sorolja fel az alapanyagokat és a termék jellemzőit, valamint emelje ki annak jellegzetes tulajdonságait, azaz átfogó és mindenre kiterjedő képet adjon a termékről.

A földrajzi terület meghatározása

Ebben a pontban a bejegyzési kérelemben szereplő földrajzi területet kell a lehető legpontosabban leírni, lehetőleg településekre, kivételes esetben megyékre bontva.

A meghatározott földrajzi terület könnyebb körülhatárolása érdekében a kérelemhez pontos térképe(ke)t kell csatolni.

A földrajzi területről való származás igazolása

Ez a fejezet tér ki az eredetmegjelöléssel, ill. földrajzi jelzéssel ellátott termékek egész termékpályáját átfogó ellenőrzésre, a nyomon követés és azonosítás biztosítására, a meghatározott paraméterek és az eredettel összefüggő adatok dokumentálására.

A termék előállításának módja

Ez a fejezet a kérelem technikai jellegű része, amely a termék előállításának részletes leírását tartalmazza.

Kapcsolat a földrajzi területtel

Ebben a fejezetben bizonyítani kell a termék, a termék jellemzői és a kérelemben található földrajzi terület közötti kapcsolatot.

A jelölés

A földrajzi árujelző feltüntetése a terméken. A jelölésnek mind Magyarországon, mind az Európai Unió többi tagállamában lehetővé kell tennie a földrajzi árujelzővel ellátott termék azonosítását.

Összefoglaló lap

A részletes termékleírás alapján el kell készíteni az összefoglaló lapot, amelyet csatolni kell a kérelemhez.

Az összefoglaló lap nagyon fontos, mivel ezt fordítják le az Európai Unió összes nyelvére abból a célból, hogy megjelentessék az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ez alapján bármely tagállam kifogással élhet az összefoglaló lapon szereplő összes információval kapcsolatban. Ezért is fontos, hogy ezen a lapon megjelenjen minden olyan adat, ami a termék eredetiségét és az adott földrajzi területtel való kapcsolatát alátámasztja.

Néhány hagyományos és tájjellegű termék a HÍR felsorolásából

* Ágyaspálinka * Almapaprika * Arany Ászok világos sör * Aranyfácán paradicsom * Aszalt alma * Aszalt körte * Aszalt szilva * Bácskai hurka * Birsalmasajt * Bodzalekvár * Bogyiszlói vastag húsú paprika * Borsikafű * Cecei étkezési fehér paprika * Cigánymeggy * Cikta juh * Csabai kolbász * Csabai vastagkolbász * Csalamádé * Csécsi szalonna * Disznósajtfélék * Dobostorta * Dreher Bak sör * Éti csiga * Étkezési mák * Gímszarvas * Gomolya * Göcseji csemegesajt * Gönci barackpálinka * Gyulai kolbász * Hársméz * Herz téliszalámi * Hevesi (Csányi) görögdinnye * Hevesi (Csányi) sárgadinnye * Hortobágyi (magyar) racka * Indiáner * Juhtúró * Kovászos uborka * Kürtőskalács * Libazsír * Magyar szürke szarvasmarha * Magyar tarka szarvasmarha * Makói fokhagyma * Makói vöröshagyma * Mangalica sertés * Nektár sör * Õz * Pacsni * Pálpusztai sajt * Pándy meggy * Paradicsompaprika-sűrítmény * Parenyica sajt * Pemetefű cukorka * Pick téliszalámi * Rétes * Rigójancsi * St. Hubertus likőr * Stifolder vastagkolbász * Szabolcsi alma * Szabolcsi almapálinka * Szatmári szilvalekvár * Szatmári szilvapálinka * Szegedi fűszerpaprika-őrlemény * Szobi ribiszke * Tarhonya * Tepertős pogácsa * Tibi csokoládé * Tiszai nyurga ponty * Tiszai szürke harcsa * Tokaji borpárlat * Tokaji eszencia * Tokaji aszú törkölypárlat * Tökmagolaj * Vecsési savanyú káposzta * Zalai füstölt sajt * Zwack Unicum likőr * Zserbószelet

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére