A jegybanki alapkamat mértéke
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2005. július 19-étől 6,75%.
(Magyar Közlöny, 2005/101. szám)
A jegybanki információs rendszerhez kapcsolódó jogcímezési kötelezettség
Az ügyfél a jegybanki információs rendszerhez történő felhasználás – a fizetésimérleg-statisztikák összeállítása – céljából szeptember 1-jétől köteles a számlavezetőnek megadni az általa kezdeményezett fizetési megbízás, valamint a bankszámláján történt terhelés és jóváírás jogcímkódját. A kódokat a 16/2005. (VII. 27.) MNB rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2005/105. szám)
Az alkalmi munkavállalói könyv
Az alkalmi munkavállalói könyv (AM) magában foglalja a munkavállaló és a kiállító adatait, az alkalmi munkavállalással kapcsolatos tájékoztatást, kitöltési útmutatót, valamint az alkalmi munkavállalás esetén a kitöltendő fejezetekhez tartozó rovatokat, a közteherjegy helyeit tartalmazó sorszámozott lapokat, valamint a hivatalos bejegyzések lapjait.
Az augusztus 1-jén hatályba lépett 10/2005. (VII. 25.) FMM rendelet az alkalmi munkavállalói könyv formájáról, kitöltéséről, elkészítéséről és elosztásáról tartalmaz részletes szabályokat.
Az AM könyv elkészítéséről a Foglalkoztatási Hivatal gondoskodik, a könyveket a megyei (fővárosi) munkaügyi központok a Foglalkoztatási Hivatalnál igényelhetik.
Az augusztus 1-jét megelőzően kiállított AM könyvek 2005. december 31-éig felhasználhatóak.
(Magyar Közlöny, 205/103. szám)
Nem kell munkavállalási engedély idénymunka esetén
Augusztus 1-jétől nincs szükség munkavállalási engedélyre az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező külföldi mezőgazdasági idénymunka keretében, naptári évenként 60 napot meg nem haladó munkavégzéséhez. Emellett a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendeletet módosító 12/2005. (VII. 29.) FMM rendelet a csoportos keretengedéllyel kapcsolatosan is új tudnivalókat tartalmaz.
(Magyar Közlöny, 2005/106. szám)
Nemzetközi gazdasági tilalom, új közbeszerzési szabályok a Btk.-ban
A Büntető Törvénykönyv legutóbbi módosítása több gazdasági jellegű bűncselekményt újraszabályoz. A 2005. évi XCI. törvény szeptember 1-jén lép hatályba.
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban
Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak (díjak), illetőleg egyéb szerződési feltételek rögzítésére, illetve a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Büntetendő az is, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások társadalmi szervezete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza.
Nem büntethető az, aki a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése
A Btk. módosítása a Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése címszó alatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azt, aki a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletekben, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletekben vagy határozatokban, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott tanácsi közös álláspontokban elrendelt, a pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek vagy gazdasági erőforrások zárolására vonatkozó kötelezettséget, valamint a gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat megszegi.
Gazdasági titok megsértése
Az a bank-, értékpapír-, biztosítási vagy pénztártitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, biztosítási vagy pénztártitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nem büntethető gazdasági titok megsértése miatt, aki
– a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy
– a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt,
– bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással vagy a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.
Adócsalás
Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás
Az a munkáltató, aki munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, ha az elvont adók összege együttesen kisebb adóbevétel-csökkenést eredményez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti.
Környezetvédelem, természetkárosítás
A környezet védelme érdekében fogalmaz úgy a jogszabály, hogy aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon veszélyezteti, vagy olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, illetve olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre, bűntettet követ el.
Hasonló módon börtönnel fenyegeti a törvény a természetkárosítás mellett azt, aki személyes használatra szolgáló mennyiséget meghaladó, ózonréteget károsító anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azt forgalomba hozza.
Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése
A törvény szintén szabadságvesztéssel fenyegeti a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését. Ezek szerint az, aki a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(Magyar Közlöny, 2005/100. szám)
Fejlesztési adókedvezmény engedélyezése iránti eljárás díja
A fejlesztési adókedvezmény engedélyezése iránti eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke július 29. óta 1 millió forint. A25/2005. (VII. 26.) PM rendelet szerint az elektronikus úton kezdeményezett eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezett az eljárás megindításával összefüggésben keletkező fizetési kötelezettségét a Pénzügyminisztérium Gazdálkodó Szervezete 10032000-01454055 számú számla javára átutalással teljesíti.
(Magyar Közlöny, 2005/104. szám)
Vissza nem térítendő támogatás gazdálkodó szervezeteknek, alapítványoknak
Az államháztartáson kívüli szervezetek támogatását szolgáló BM fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 34/2005. (VII. 18.) BM rendelet szabályozza a Magyar Köztársaság éves költségvetésében meghatározott, a Belügyminisztérium fejezeti kezelésű előirányzataiból társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak, gazdálkodó szervezeteknek, települési és kisebbségi önkormányzatoknak nyújtott támogatások felhasználási rendjét, a döntési eljárásokra, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó előírásokat, valamint a támogatott szervezetek tevékenységével összefüggő adatszolgáltatási, felhasználási, szerződéskötési, közzétételi, beszámolási kötelezettségeket.
Nem nyújthatnak be pályázatot azok a szervezetek, amelyeknek:
– adó vagy adók módjára behajtható, lejárt köztartozásuk van,
– az államháztartás alrendszereiből juttatott támogatásra vonatkozó szerződésekben vállalt kötelezettségeiket nem teljesítették,
– a jogszabály szerinti előirányzatból igényelt támogatást az államháztartás más előirányzatából már elnyerték,
– a pályázati felhívásban meghatározott mértékű saját forrással nem rendelkeznek, kivéve ha az igényelt támogatás összege a 300 000 forintot nem haladja meg.
A kedvezményezett a támogatás összegét nem használhatja fel adójellegű befizetésre, kivéve az áfát, valamint a személyi jellegű költségek közterheit.
Az előirányzat terhére a rendeletben meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthetők részére a pályázati projekt megvalósítását célzó, viszszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás nyújtható.
A pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott formában és nyomtatványon, a pályázati felhívásban megjelölt példányszámban kell benyújtani, megjelölve az eredeti pályázati példányt, illetve a másolatokat. A pályázati felhívás a támogatás feltételeként előírhatja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, ebben az esetben a projektleírásnak tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az önrészt ténylegesen biztosítani fogja, és azt a támogatással együtt a program megvalósítására fordítja.
Egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, együttműködő partnerként – ha a pályázati felhívás lehetővé teszi, az abban foglalt feltételek szerint – több pályázatban is részt vehet. Több pályázó együttesen is benyújthat pályázatot. Az ilyen pályázat esetén meg kell jelölni, hogy egymás közötti megállapodás alapján mely pályázó jogosult a képviseletre. A kötelezettségvállalóval megkötendő szerződés aláírására, a pályázati program végrehajtására, a támogatás felhasználására, elszámolására a képviseletre felhatalmazott pályázó jogosult, illetve köteles.
A támogatást kizárólag a támogatási célra, azaz a támogatási szerződésben foglalt projekt megvalósítása érdekében lehet felhasználni. A támogatás felhasználásáról a kedvezményezett köteles a támogatási szerződésben meghatározott határidőben és módon felhasználási adatokat tartalmazó beszámolót elkészíteni, és azt a BM támogatási terület szerint illetékes szakfőosztályának megküldeni.
(Magyar Közlöny, 2005/101. szám)
A cégeljárás illetékének és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetése
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás illetékének és a közzétételi költségtérítésnek elektronikus úton történő megfizetéséről rendelkezik a 15/2005. (VIII. 5.) IM rendelet.
Amennyiben a papír alapú formában benyújtott cégbejegyzési kérelem esetében az illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kívánja valaki megfizetni, ezt a cégbejegyzési kérelmet tartalmazó nyomtatványon fel kell tüntetnie, és az illetéket, valamint a közzétételi költségtérítést a kérelem cégbírósághoz történt benyújtását követő két munkanapon belül banki úton kell megfizetnie.
Ha a cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtását követő nyolc napon belül az illeték, illetve a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történt megfizetéséről szóló igazolás nem érkezik meg, a cégbíróság a kérelmet a beérkezést követő nyolcadik napon hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
Amennyiben a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratról kérnek papír alapú másolatot elektronikus úton, vagy az elektronikus okirat elektronikus úton történő megküldését igénylik a cégbíróságtól vagy a céginformációs szolgálattól, az illetéket vagy a költségtérítést az elektronikus kérelem benyújtását megelőzően kell megfizetni.
(Magyar Közlöny, 2005/108. szám)
Elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetek és kijelölésük
Az elektronikus aláírási termékek tanúsítására feljogosító engedélyt kérelemre adja meg az informatikai és hírközlési miniszter. A kérelmet az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban működő Kijelölési Bizottsághoz kell benyújtani. A kijelölési kérelmet a 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet mellékletében közölt űrlapon kell a bizottsághoz benyújtani.
A kérelmezőnek – a mértékadó előírásokban rögzített követelmények teljesítésén túlmenően – rendelkeznie kell:
– az általa működtetett tanúsítási rendszer és az eljárások (beleértve a rendszeres termékellenőrzések) leírását tartalmazó részletes szabályzattal,
– védjegyeztetett tanúsítási jellel való rendelkezés esetén a tanúsítási jel formájának, jelentésének, a jelöléshasználat engedélyezésének és visszavonásának, valamint a jellel való visszaélések esetén követendő eljárásoknak a leírásával,
– a kijelölés szerinti tevékenység végzésére vonatkozó érvényes, biztosítási eseményenként legalább ötmillió forint értékhatárig fedezetet biztosító felelősségbiztosítási szerződéssel, amely biztosítja a kérelmező tevékenységével akár szerződéses jogviszonyban, akár azon kívül okozott kár megtérítését,
– a tanúsítási tevékenység végzéséhez szükséges megfelelő szakmai képzettséggel és gyakorlati felkészültséggel, figyelembe véve a kérelmező által igénybe venni kívánt közreműködők szakmai képzettségét és gyakorlati felkészültségét is. A tanúsítási tevékenységért felelős vezetőnek a kérelmezővel munkaviszonyban kell állnia.
A kijelölő a kérelmező szervezet részére – határozott – legfeljebb 3 éves időtartamra kijelölési okiratot ad ki.
A kijelölt tanúsító szervezetnek a kijelölést követően is folyamatosan meg kell felelnie a kijelölési feltételeknek. Akijelölési feltételeknek való megfelelést a hatóság ellenőrzi. E célból a kijelölt tanúsító szervezet köteles lehetővé tenni, hogy a hatóság képviselői a szervezet helyiségeibe, területére beléphessenek, a kijelöléssel kapcsolatos tevékenységet érintő iratokat, jegyzőkönyveket, tanúsítványokat megtekinthessék, és a szükséges ellenőrzéseket elvégezhessék.
(Magyar Közlöny, 2005/102. szám)
Elektronikus dokumentumok őrzése
Az elektronikus dokumentumokat oly módon kell megőrizni, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan biztosítja a jogosultak részére a hozzáférést, a dokumentum létrehozójának és archiválójának egyértelmű azonosíthatóságát, valamint az elektronikus dokumentumok értelmezhetőségét (olvashatóságát) – mondja ki a 7/2005. (VII. 18.) IHM rendelet. A digitális archiválás szabályairól, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos elektronikus archiválás szabályairól szóló jogszabály kitér az elektronikus archiválással kapcsolatos munkakört betöltő személyekre is. Ezt a munkát csak olyan személyek tölthetik be, akiknek a munkakör betöltéséhez szükséges befolyásmentességét és szakértelmét a minősített szolgáltató hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, szakmai gyakorlattal, végzettséggel és szakképesítéssel igazolja.
(Magyar Közlöny, 2005/101. szám)
Tőzsdei bevezetés támogatása
Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból támogatás folyósítható a tőzsdei bevezetés számlával igazolt jogi, szakértői költségeinek fedezésére, ideértve a marketing-, a kommunikációs és a befektetési szolgáltatások igénybevételével összefüggő költségeket is. A változást a 64/2005. (VIII. 9.) GKM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2005/109. szám)
Elsődleges energiaforrások kötelező feltüntetése
Az értékesített villamos energia elsődleges energiaforrások szerinti eredetére vonatkozó adatok gyűjtését és szolgáltatását teszi kötelezővé a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról szóló korábbi jogszabályt módosító 62/2005. (VII. 26.) GKM rendelet.
A villamos energia eladója köteles az általa értékesített összes villamos energia termeléséhez ténylegesen felhasznált elsődleges energiaforrások részarányát a mindenkori tárgyévre vonatkozóan megállapítani. A tárgyév megegyezik a naptári évvel.
A villamos energia eladója köteles a villamos energia vásárlóját az elsődleges energiaforrások részarányáról, ezen információ forrásáról, valamint az értékesített villamos energia termelése során felhasznált elsődleges energiaforrás környezeti hatásairól tájékoztatni.
A mindenkori tájékoztatási időszak termelői engedélyes és kiserőmű üzemeltetője esetén a mindenkori tárgyévet követő év január 31. napját, egyéb eladó esetén április 30. napját követő egy év.
A tájékoztatás történhet
– a tájékoztatási időszakban kiállított számlában, előlegszámlában vagy azok mellékletét képező számlainformációs levélben, vagy
– a tájékoztatási időszakban kiállított számlában, előlegszámlában meghatározott, a villamos energia vásárlója számára hozzáférhető más helyen.
(Magyar Közlöny, 2005/104. szám)
Üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 143/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet alapján a Nemzeti Kiosztási Tervet a kormány fogadja el.
A kibocsátási egységek kiosztásának tervezett elveit a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év január 1-jéig véleményezés céljából közleményben teszi közzé a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján.
A jegyzékkezelő a kibocsátási egységek esedékes éves mennyiségét minden év február 28-áig írja jóvá az üzemeltető számláján.
A Kiosztási Terv szerint az újbelépő-tartalékból kibocsátási egységekre jogosult üzemeltetők a kibocsátási egységek kiosztását az e jogosultságot megalapozó eseményt követő december 31-éig kérhetik a minisztertől.
Amennyiben az üzemeltető a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt határozatban a mulasztással érintett minden egyes tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszeg egyszeri megfizetésére kötelezi. A bírság összegének megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a visszaadás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
(Magyar Közlöny, 2005/105. szám)
Kábítószerek engedélyezett kereskedelme
A 106-os Magyar Közlönyben megjelent 7153/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhető tevékenységekről szóló 142/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet részben módosítja a gyógyítás céljára exportált kábítószerek kereskedelmét, forgalmát. A jogszabály szeptember 1-jétől hatályos.
(Magyar Közlöny, 2005/106. szám)
Kozmetikai termékek biztonsága
A 29/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet felsorolja azokat a kémiai összetevőket, amelyeket 2006. március 31. után nem tartalmazhatnak kozmetikai termékek. Ezt az időpontot követően a szóban forgó kozmetikumok nem hozhatók forgalomba, nem adhatók el, illetve nem adhatók át végső felhasználónak.
(Magyar Közlöny, 2005/107. szám)
Új légszennyezettségi határértékek
Változtak a légszennyezettségi határértékek, valamint a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékei. Az új határértékeket a 19/2005. (VII. 26.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2005/104. szám)
Szakmai vizsgát szervező intézmények
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények új jegyzékét a július 18. óta hatályos 9/2005. (VII. 15.) FMM rendelet tartalmazza.
A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter feladatkörébe tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet mellékletei tartalmazzák, csakúgy, mint az e szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményeket.
(Magyar Közlöny, 2005/100., 108. szám)