A bennfentes kereskedelem és egyéb piaci manipulációk tilalma

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 89. számában (2005. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Hazánknak az Európai Unióhoz csatlakozása - az uniós jognak való megfelelés jegyében - szükségessé tette a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) módosítását. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a jogszabály mely uniós jogforrások nyomán és mennyiben változott, illetőleg hogy ezek a 2005. július 1-jétől hatályos módosulások milyen jogi és gazdasági következményekkel járnak.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unión belül ezen a területen az egyik legnagyobb jelentőségű feladat a piaci manipulációk megfékezése és a bennfentes kereskedelem egységes tilalmazása volt, jelen cikkben főként ezt a kérdéskört vesszük górcső alá, a többi csupán a teljesség kedvéért, a jogszabály átfogó jellegére figyelemmel kap némi hangsúlyt.

A Tpt.-t módosító 2005. évi LXII. törvény 1. számú melléklete tartalmazza azokat az uniós jogi aktusokat, amelyek a jogalkotó számára a nemzeti jog felett álló normához való közeledés során zsinórmértékül szolgáltak. Ezek többnyire általános célokat fogalmaznak meg, és híven tolmácsolják az Európai Unió egyre szigorodó elvárásait a tőkepiaci szabályozás terén. Megállapítható, hogy amíg a Tanácsnak az 1980-as években született irányelvei még csupán a jogszabályok összehangolását, egymáshoz közelítését írják elő egy-egy konkrétabb terület megjelölésével, addig például az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve - amely kifejezetten a bennfentes kereskedelemnek és a piaci manipulációknak, valamint az egyéb piaci visszaéléseknek igyekszik gátat vetni - már sokkal szigorúbb és egyértelműbb kötelezettségeket ró az egyes tagállamokra és a csatlakozni kívánókra. Ez az irányelv adja először szabatos és a tagállami jogalkotásnak is alapjául szolgáló, modern definícióját a bennfentes információnak és az ilyen információ felhasználásával történő bennfentes kereskedelemnek, továbbá ez a jogforrás világít rá arra is, hogy egyes tagállamok a tőkepiac e területének szabályozása tekintetében mennyire elmaradottak.

A tőkepiaci törvény 2005. július 1-jén hatályba lépett módosítása számos tekintetben szigorítást hozott, így előrelépést jelent a magyar jognak az uniós szabályokhoz való közelítése terén, de mindenképpen lehetővé teszi, hogy az illetékes szervek - most már szélesebb jogkörükben eljárva - hatékonyabb ellenőrzést gyakorolhassanak a tőkepiaci folyamatok felett. Mindez pedig elősegítheti, hogy, ha nem is teljes mértékben, de egyre érzékelhetőbben legyen jelen a gazdasági életnek ezen a területén is egy viszonylagos esélyegyenlőség, ami az Unión belüli életet a befektetők számára kiegyensúlyozottabbá és kockázatmentesebbé teszi.

EK-irányelv mint a módosítás alapja

Bennfentes információ az irányelvben

A bennfentes információ az idézett irányelv szerint olyan pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve pénzügyi eszközök egy vagy több kibocsátójával, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos. Az az információ, amely jelentős hatást gyakorolhatna valamely szabályozott piacon az áralakulásra vagy ármeghatározásra, olyan információnak tekinthető, amely pénzügyi eszközök egy vagy több kibocsátójával, illetve ezekhez kapcsolódó egy vagy több származékos pénzügyi eszközzel közvetetten kapcsolatos.

A bennfentes kereskedelem meghatározása

A bennfentes kereskedelem tekintetében figyelembe kell venni azokat az eseteket, amikor a bennfentes információ nem valamely foglalkozásból vagy tisztségből, hanem bűncselekményből származik, amelynek az előkészítése vagy megvalósítása jelentős hatást gyakorolhatna egy vagy több pénzügyi eszköz árára, vagy a szabályozott piacon végbemenő ármeghatározásra.

Bennfentes információ felhasználása

Bennfentes információ felhasználása valósul meg akkor, ha olyan személy vásárol vagy idegenít el pénzügyi eszközöket, aki tudja, vagy akinek tudnia kellett volna, hogy a birtokában lévő információ bennfentes információ.

E tekintetben az illetékes hatóságoknak azt kell megállapítaniuk, hogy az adott helyzetben általában elvárhatóan és ésszerűen eljáró személy mit tud, illetőleg neki mit kellett volna tudnia.

Kivételek

Ezen túlmenően, pusztán az, hogy bennfentes információval rendelkező tőzsdei kereskedők, szerződő félként tevékenységre jogosult testületek, illetve megbízások harmadik személyek nevében történő teljesítésére felhatalmazott személyek az első két esetben pénzügyi eszközök vételével vagy eladásával kapcsolatos jogszerű üzleti tevékenységüket folytatják, illetve az utóbbi esetben a megbízást szabályszerűen teljesítik, önmagában nem tekinthető bennfentes információk felhasználásának.

A Tpt. változásai

Anélkül, hogy a hazai jogszabály-módosításnak is alapjául szolgáló irányelv ismertetését tovább folytatnánk, megállapítható, hogy az Európai Unió jogalkotó szervei pontosan mely magatartások hatékonyabb, tagállami szinten is megvalósuló tilalmazását tartják kívánatosnak a tőkepiaci viszonyok és folyamatok tisztasága, a tőkepiacba vetett bizalom erősítése érdekében. A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelvéből - amely voltaképpen a fentebb vázolt jogforrás végrehajtási szabályait foglalja magában - már az is kiviláglik, hogy az Európai Uniónak szándékában áll egy, a gyanús ügyletek kivizsgálására hivatott intézményrendszer kiépítése, vagyis az általánosság szintjéről minden tagállamnak a konkrét szankcionálhatóság irányában kell elmozdulnia.

Ebben a légkörben, ilyen elvi célkitűzések vezérszalagján jött létre tehát az a jogszabály-módosítás, amelynek legfőbb ismérve a bennfentes kereskedelmet folytató piaci résztvevőkkel szembeni fokozódó szigor, a fogalmak árnyaltabb meghatározása - és ezáltal a jogalkalmazás egységesedése.

A törvény szövegén - bár abban is találunk erre vonatkozó konkrét utalásokat - jól érzékelhetően átszüremkedik az a jogalkotói hitvallás, amelynek lényege, hogy az információk nyilvánossága a tőkepiaci folyamatok átláthatóságának, valamint annak is letéteményese, hogy a szereplők azonos feltételekkel tudjanak dönteni valamely befektetésről, vagy adott esetben annak felszámolásáról (tőkepiaci esélyegyenlőség).

A módosítás kiterjesztően értelmezi, a meghatározás szintjén is tovább árnyalja mindkét tilalmazott magatartás: a bennfentes kereskedelem és a piaci befolyásolás fogalmát.

Bennfentes kereskedelem a Tpt.-ben

Bennfentes kereskedelem a bennfentes személy által bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre közvetlen vagy közvetett módon ügylet megkötése, illetőleg ügylet kötésére adott megbízás. Bennfentes kereskedelem továbbá a bennfentes személy által a bennfentes információ továbbadása más személynek, a bennfentes személy általi javaslattétel más személynek arra, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre ügyletet kössön. Végül bennfentes kereskedelem bármely személy által az előbb említett cselekmények bármelyikének elkövetése, amennyiben az elkövető tudta vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minősül.

Látható tehát, hogy a bennfentes kereskedelmet megvalósító magatartások köre számottevő mértékben bővült, és meghatározó jelentőségre tett szert a bennfentes kereskedelmet megvalósító személynek a felhasznált információ mibenlétéhez való tudati viszonyulása is.

A bennfentes kereskedelem tilalmával nem érintett ügyletek

Mint minden esetben, természetesen itt is vannak kivételek, amelyeket a hatályos jogszabály külön nevesít. Nem esnek a bennfentes kereskedelem tilalma alá azok az ügyletek, amelyeket a bennfentes információ birtokba jutásának időpontját megelőzően kötött megállapodás alapján teljesítenek, illetőleg nem valósít meg bennfentes kereskedelmet a bennfentes információ átadása akkor, ha azt a bennfentes személy beosztásából kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során szolgáltatta. Nem valósul meg piacbefolyásolás akkor sem, ha az ügyletkötő a törvényben nevesített, egyébként ilyen magatartást megvalósító esetekben az ügylet megkötéséhez fűződő méltányolható érdeket bizonyít, illetőleg ha a tilalomba ütközés gyanúját felvető megbízás egyébként megfelel az adott szabályozott piac elfogadott gyakorlatának. (Ezt a fogalmat a jogszabály szabatosan definiálja.)

Amennyiben a részvény-visszavásárlási program keretében történő ügyletkötés és a pénzügyi eszközök árfolyamának stabilizálása érdekében kötött ügylet az uniós jog előírásaival összhangban áll, ez sem ütközik törvényi tilalomba.

A bennfentes információ meghatározása

Lényeges információ

A módosítás alpontok közbeiktatásával tovább árnyalja a bennfentes információ fogalmát, és arra a jogosan felmerülő kérdésre is szabatos meghatározással igyekszik választ adni, hogy mi minősül lényeges információnak. Ez utóbbi főként a jogkövetkezmények alkalmazása szempontjából bír jelentőséggel, hiszen a tőkepiac rosszhiszemű magatartást tanúsító szereplőjét joghátránnyal sújtani csak akkor lehet, ha a szankció kiszabását szükségessé tevő tényállás minden egyes elemét jogszabályi szinten és egzaktan rögzíti a jogalkotó. Eszerint lényeges információ minden olyan információ, amely olyan eseményre vagy körülményre vonatkozik, amely bekövetkezett vagy bekövetkezése megalapozottan várható, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az adott körülménynek vagy eseménynek egy adott pénzügyi eszköz árfolyamára gyakorolt hatásáról.

A lényeges információ meghatározását egészíti ki az árfolyam befolyásolására alkalmas információ fogalmának bevezetése. Ilyennek minősül minden olyan információ, amelyet a befektető nagy valószínűséggel felhasználna befektetési döntése meghozatalakor.

Bennfentes információ

A jogszabály-módosítás tükrében bennfentes információnak minősül a pénzügyi eszközzel kapcsolatos olyan lényeges információ (ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet), amely még nem jutott nyilvánosságra, közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik, illetőleg nyilvánosságra jutása esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas. A bennfentes információ fogalmába tartozik továbbá a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtását ellátó személyek esetében az olyan lényeges információ, amelyet az ügyfél adott, és amely az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik. Idesorolható végül az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ is, amely még nem került nyilvánosságra, avagy közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik, illetőleg amely az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó, végül pedig a piac szereplőivel rendszeresen közölt információ.

Ügyletkötési tilalom

Az újonnan hatályba lépett jogszabály a korábbinál részletesebben nevesíti azokat a személyeket, akik a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra nem köthetnek ügyletet. E tilalmakat a törvény 210/A-201/D §-ai tartalmazzák.

Vezető állású személyre vonatkozó tilalom

Az említett rendelkezések szerint nem köthet ügyletet a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra a kibocsátónál vezető állású személy a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló kivonatának közzétételéig terjedő időszakban, illetőleg ha a kibocsátó éves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételét megelőző harminc napon belül. (Negyedéves gyorsjelentés esetén ugyanez az időtartam tizenöt nap, abban az esetben pedig, ha a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek körébe tartozó szerződés közzétételére kerül sor, három nap.)

Vagyonfelügyelő, felszámoló kizárása az ügyletkötésből

Ugyancsak tilalom alá esik a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és a végelszámoló ügyletkötése a tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára vonatkozóan, kivéve ha ez a tevékenység a felsoroltak feladatkörébe tartozik.

Munkaviszonyhoz, részesedéshez kötött tilalmak

Nem köthet továbbá ügyletet a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozó, valamint a kibocsátóban legalább tízszázalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője sem, ha e személyek az éves beszámoló, a féléves vagy negyedéves gyorsjelentés készítésében közreműködtek. A tilalom ettől függően a közzétételt megelőzően áll fenn.

Nyilvánosságra hozatal

A jogszabály részletesen szabályozza, hogy a Felügyeletnek tett - korábbiakban részletezett - bejelentésben foglalt információkat mikor és hol kell nyilvánosságra hozni. A kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja nem köteles az ügyletkötést nyilvánosságra hozni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot.

Bennfentes információk közzététele

A bennfentes kereskedelemmel és a piaci manipulációkkal szembeni hatékonyabb fellépésen túl az elektronikus formák előtérbe kerülését is jelzi az az ugyancsak újonnan beiktatott jogszabályi rendelkezés, amely szerint a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul nyilvánosságra hozni, illetőleg internetes honlapján közzétenni a bennfentes információkat - ezt azonban nem lehet összekötni a társaság tevékenységének reklámozásával.

Nyilvánosságra hozatal a kibocsátó honlapján

A tőkepiaci esélyegyenlőséget hivatott biztosítani, hogy a kibocsátó, amennyiben másnak bennfentes információt bocsát rendelkezésére, ezzel egy időben köteles ugyanazt az információt teljes mértékben saját honlapján nyilvánosságra hozni. E kötelezettségeket nem kell teljesíteni abban az esetben, ha az információt megszerző személyt titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy az jogszabályon, létesítő okirat rendelkezésén vagy szerződésbe foglalt megállapodáson alapul.

Felügyeleti jogkörök

A hatályba lépett jogszabály számottevő mértékben bővíti a jogosulatlanul végzett, bennfentes kereskedelmet vagy egyéb piaci befolyásolást megvalósító tevékenységek esetén alkalmazható felügyeleti intézkedések körét, vagyis a tőkepiaci folyamatok felett egyfajta hatósági kontroll érvényesül. Ennek alapja, hogy a törvény értelmében a kibocsátó, illetőleg a javára vagy nevében eljáró személy a részére tevékenységet végző és bennfentes információhoz hozzáférő személyekről nyilvántartást köteles vezetni, és azt adott esetben a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

Az Európai Unión belüli egységesebb fellépés érdekében a hatályos törvény XXII. fejezete részletesen szabályozza azt is, hogy az egyes tagállami felügyeletek miként kötelesek együttműködni, egymás részére adatokat szolgáltatni, adott ügyben egymást értesíteni.

Hatósági ellenőrzés

A hatályos jogszabály 378. §-ának i) pontja rögzíti, hogy a Felügyelet bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység gyanúja esetén hatósági ellenőrzést végez. Ebből eredően kiterjedt jogosítványokkal rendelkezik, amelyek adott esetben lehetővé teszik a tényállás felderítését.

Helyszíni ellenőrzés

Abban az esetben, ha az ellenőrzés alá vont személy felszólítás ellenére sem tesz eleget okirat-átadási vagy egyéb adatszolgáltatási kötelezettségének, illetőleg minden más esetben, ha az szükségesnek mutatkozik, a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is végezhet.

Hatósági nyilvántartások

A hatóság nyilvántartás-vezetési feladatai is bővültek, ami a tőkepiaci folyamatok jobb átláthatóságát eredményezi. Ezzel a szereppel összefüggő új szankcióként jelenik meg a nyilvántartásból való törlés egyes jogellenes magatartások esetén.

Adatkezelői jogosítványok

Az új jogszabály adatkezelői jogosítványokkal is felruházza a Felügyeletet; az adatáramlás terén pedig törvényi szinten is elfogadottá válnak az elektronikus formák.

Bírságolási jog

A Felügyelet hatósági státusának hangsúlyozása és az eljárás hatékonyságának növelése jegyében a szerv bírságolási jogot kapott azokkal szemben, akik a felügyeleti ellenőrzést akadályozzák vagy a felszólításnak nem tesznek eleget.

Piacbefolyásolás

Az eddig hatályos jogszabálynak, a bennfentes kereskedelemmel foglalkozó XXI. fejezetének már a címébe beiktatta a jogalkotó a "piacbefolyásolás" szót, ami jelzi, hogy a szigorú jogalkotói viszonyulás a törvényszövegben is egyre hangsúlyosabban és egyre tudatosabban jelenik meg, szerkezetileg pedig lehetővé válik a szankcionált magatartásformák országhatárokon átnyúló üldözését kimondó rendelkezésnek a bevezető paragrafusban való rögzítése. Itt szerepel ugyanis először, hogy a Magyar Köztársaság területén elkövetett pénzügyi eszközzel kapcsolatos, a törvény hatálya alá tartozó cselekményeken túl azokra is ezt a jogszabályt kell alkalmazni, amelyeket külföldön követtek el, de hatásuk Magyarország területén érvényesülhet. Ezt a rendelkezést követi a konkrét tilalom kimondása, amely a fentiek szerint már a piacbefolyásolásra is vonatkozik.

"Piacbefolyásoló" magatartások

Az új jogszabály további, eddig tételesen fel nem sorolt, a tőkepiacon azonban meglehetősen gyakori magatartásformákat nevesít a piacbefolyásolásról szóló 202. §-ában. Ilyennek minősül például, ha valamely tőkepiaci szereplő olyan ügyletet köt, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, illetőleg adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról. Ugyanez valósul meg olyan ügylet kötése esetén is, amely az adott pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti. Tilalmazottak a színlelt, illetőleg olyan tőkepiaci ügyletek is, amelyekben bármilyen megtévesztéshez, manipulációhoz folyamodnak. Megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozatala akkor minősül piacbefolyásolásnak, ha az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető voltának tudatában van, illetőleg ha az adott helyzetben elvárható gondosságot tanúsítva tudatában kellett volna lennie.

Bennfentes személyek törvényi meghatározása,

* Bennfentes személy a kibocsátó vezetõ tisztségviselõje és felügyelõbizottsági tagja, és annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságnak az ügyvezetõje, vezetõ tisztségviselõje, felügyelõbizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérõ vagy azt meghaladó közvetlen, illetõleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik. * Idesorolja a törvény a kibocsátóban tíz százalékot elérõ vagy azt meghaladó közvetlen, illetõleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezõ jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságnak a vezetõ tisztségviselõjét, felügyelõbizottsági tagját és ügyvezetõjét. * Bennfentes személy a forgalomba hozatal, illetõleg a nyilvános vételi ajánlat szervezésében közremûködõ bármely szervezet érdemi ügyintézõje, vezetõ tisztségviselõje, felügyelõbizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közremûködõ más alkalmazottja, aki a munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követõ egy évig. * A kibocsátó alaptõkéje (törzstõkéje) tíz százalékát elérõ vagy azt meghaladó közvetlen, illetõleg közvetett részesedéssel rendelkezõ természetes személy, a kibocsátó számlavezetõ hitelintézetének vezetõ tisztségviselõje, felügyelõbizottsági tagja és érdemi ügyintézõje, aki a bennfentes információt munka- vagy feladatkörébõl kifolyólag munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására, ugyancsak ilyennek minõsül. * Bennfentes személy végül az is, aki a bennfentes információt bûncselekmény útján szerezte, valamint a felsorolt személyekkel közös háztartásban élõ személy, illetõleg közeli hozzátartozó, végül pedig az olyan társaság nevében eljáró személy, amelyben az elõzõekben megjelölt bennfentes személy befolyásoló részesedéssel bír.

Bejelentési kötelezettség a Tpt.-ben

* Bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a bejelentésre kötelezett személy (ezek körét a törvény részletesen meghatározza) köteles azt a felügyeletnek a tudomásszerzést követõen haladéktalanul bejelenteni. Szóbeli bejelentés esetén a bejelentést öt munkanapon belül írásban is meg kell ismételni. * A bejelentés gyanú felmerülése esetén is következmények nélkül megtehetõ; a bejelentõt - jóhiszemûsége esetén - akkor sem terheli felelõsség, ha a bejelentés utóbb megalapozatlannak bizonyul. AFelügyelet a bejelentések révén tudomására jutott információt kizárólag a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás elleni küzdelem céljaira, feladatainak ellátása érdekében használhatja fel, és az adatokat három évig köteles megõrizni.

Bejelentési kötelezettség alá eső ügyletek

* A jogszabály számos ügyletkötés vonatkozásában bejelentési kötelezettséget ír elõ, ami lehetõvé teszi, hogy a Felügyelet (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) figyelemmel kísérje a tõkepiaci folyamatokat. * Haladéktalanul teljesítendõ bejelentési kötelezettség terheli a kibocsátó vezetõ tisztségviselõjét és felügyelõbizottsági tagját, valamint a velük közös háztartásban élõ személyeket, közeli hozzátartozójukat, illetõleg a bennfentes személy közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedésével mûködõ társaságot, ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban bennfentesnek minõsül, illetõleg olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétõl vagy árfolyamától függ. * Ugyanígy kell eljárnia azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság ügyvezetõjének, vezetõ tisztségviselõjének és felügyelõbizottsági tagjának is, amelyben a kibocsátó legalább huszonöt százalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik, illetõleg amelynek részesedése a kibocsátóban (fordított eset) eléri a tíz százalékot.

Egyéb változásokról címszavakban

* A módosítás nem csupán a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra vonatkozó szabályokat érinti, hanem egyéb tekintetben is változott az eddig hatályos joganyag. * Számottevõen egyszerûsödött az értékpapír-kibocsátás, különös tekintettel a nyilvános forgalomba hozatalra - ideértve a szabályozott piacra történõ bevezetést is -, ugyanis ezek a jövõben akár egy lépésben is megtörténhetnek, forgalmazó igénybevétele nélkül. Nem kötelezõ a forgalmazó és a kibocsátó egyetemleges felelõsségvállalása sem; azt azonban fel kell tüntetni a tájékoztatóban, hogy mely információért ki vállalja a felelõsséget. * Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor tájékoztatót kell közzétenni, a kibocsátót pedig a kibocsátás elõtt és után egyébként is folyamatos tájékoztatási kötelezettség terheli. Változás, hogy nem kell minden esetben magyar nyelvû tájékoztatót készíteni; ha például valamely értékpapírt más tagállamban is forgalomba hoznak vagy a szabályozott piacra bevezetnek, a tájékoztató más nyelven is elkészíthetõ. Ebben az esetben csak az összefoglalónak kell magyar nyelvûnek lennie. * Az értékpapírok kibocsátására vonatkozó szabályok is változtak; az engedélyezés után a tizenkét hónapos érvényességi idõn belül az értékpapír bármely tagállamban forgalomba hozható, illetõleg a szabályozott piacra bevezethetõ. Számottevõ mértékben egyszerûsödtek a zártkörû forgalomba hozatal szabályai is. Ilyen esetben nem kell információs összeállítást készíteni, csak utólagos bejelentési kötelezettség áll fenn annak érdekében, hogy a felügyelet ellenõrizhesse a zártkörûség feltételeinek való megfelelést. * Az új Tpt. kimondja továbbá, hogy a portfóliókezelõ a tõke megóvására (tõkegarancia), illetõleg a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) ígéretet tehet. A hozamgarancia magában foglalja a tõke megóvására vonatkozó ígéretet is. Ez megszünteti azt a jogszabály betûje szerint eddig fennálló lehetõséget, hogy egy hozamgaranciát biztosító befektetési alap csak a hozamot garantálja, de a befizetett tõke visszafizetését nem.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére