Természetesen vannak, akik az offshore cégek nyújtotta lehetőségeket a jogrenddel össze nem egyeztethető, bűncselekményt megvalósító és erkölcsileg elítélhető módon használják ki, az ilyen gazdasági társaságokkal ápolt üzleti kapcsolatot, avagy ilyen cégek társasági törvény szerinti alapítását mégsem tekinthetjük feltétel nélkül jogellenes magatartásnak. Annak oka pedig, hogy a fogalmat a közvélemény mégis ilyen pejoratív jelentéstartalommal ruházta fel, illetőleg hogy a sok jelentés közül éppen ez az egy vert gyökeret a köztudatban, az lehet, hogy az utóbbi években világszerte egyre több olyan ügy kapott sajtónyilvánosságot, amelyben az elkövető offshore cégek felhasználásával tett kísérletet jogrendbe ütköző céljának elérésére.
Azt azonban kevesen látják, hogy az offshore cég ezen ügyekben csupán eszköze a jogellenes magatartásnak, és nem önmagában, nem létében valósítja meg a bűncselekményt. E körben természetesen felmerül a kérdés, hogy van-e létjoga egy olyan intézménynek, amely igen gyakran válik törvény üldözte magatartás eszközévé, és nem kellene-e valamilyen módon gátat vetni az offshore cégek tömeges alapításának.
Mielőtt azonban – talán kissé elhamarkodottan – indulat szülte választ adnánk kérdésünkre, célszerű tekintetbe venni az alábbi tényeket.
Az offshore létének szükségszerű indoka
Mindaddig, amíg nem történik meg a hazai adórendszer átfogó reformja, vagyis mindaddig, amíg irreális adóterhek nehezednek a nemzetgazdasági szempontból is hasznos tevékenységet folytató vállalkozásokra, elhibázott lépés volna állami eszközökkel szankcionálni azt az önvédelmi mechanizmust, amely az offshore cégekbe menekülés folyamatában ölt testet. Ugyanakkor az is jogos igény, hogy ne tűnjenek el hatalmas összegek egy olyan süllyesztőben, amely kizárja az újrahasznosítás lehetőségét, vagyis érvényesüljön valamilyen mértékű ellenőrzés, legyenek követhetőek a gazdasági folyamatok.
A jogrend "éjjeliőr" szerepe
Egyes szakértők e tekintetben a jogrend sajátos, "éjjeliőr" szerepét hangsúlyozzák, rámutatva arra, hogy ez a viszonyulás egyaránt letéteményese lehetne az offshore cégek jelentette veszélyek hatékony kiküszöbölésének és az általuk hordozott, nemzetköziesedő világunkban figyelmen kívül nem hagyható előnyök kiaknázásának.
Offshore cégek hazánkban
Ugyanezt a kérdést azonban a másik irányból is vizsgálnunk kell. Egyes hazai vállalkozásoknak az itthoni adórendszer visszásságain alapuló offshore terjeszkedésével párhuzamosan megfigyelhető egy külföldről hazánkba mutató folyamat is, amelynek lényege, hogy egyes külföldi vállalkozások előszeretettel hoznak, illetőleg hoztak létre offshore cégeket Magyarországon. Aszakirodalomban jelenleg az a felfogás uralkodik, hogy a gazdasági társaságok ilyen jellegű mozgása a különféle adózási rendszerek fokozatos kiegyenlítődésének előszele, vagyis egy adott államban működő cég a reá irányadó szabályok közé az onnan hiányzó, de számára létfontosságú elemeket igyekszik "külföldről", azaz offshore beemelni, vagy egyszerűen kiküszöböl egy olyan rendelkezést, amelyet a való élettől elmaradottnak, a gyakorlatban alkalmazhatatlannak vél.
E megközelítésből egyértelműen kiviláglik, hogy az offshore cégek szaporodásával jelentkező torzulásokat sokkal inkább a jogalkotás szintjén, semmint szankciókkal kellene kiküszöbölni.
Hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőző és előkészítő tárgyalások az elemzők szerint azonban ennek a két módszernek a sajátos kettősségét hozták magukkal, hiszen egyidejűleg merült fel az offshore cégalapítás tilalmazása, valamint az a törekvés, hogy az összes Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságot érintően jelentős kedvezményeket vezessenek be az árfolyamnyereség és a jogdíjak adózása, továbbá a társaságiadó-mérték tekintetében.
Offshore területek osztályozása
A szakirodalomban az offshore területek vonatkozásában számos kategorizálás látott napvilágot, ami örvendetes tendencia, hiszen egyébként igencsak nehéz volna eligazodni az offshore egzaktnak aligha tekinthető világában.
A legáltalánosabb besorolási módszertan az offshore-t adózási szempontból közelíti meg, és ez szolgál zsinórmértékül kategóriái kialakításához is. Ezek az alábbiak:
– adóparadicsomok (tax heavens),
-alacsony adózású országok (low tax regimes),
-területi alapú adórendszerek (territorial tax regimes),
-szabadkereskedelmi és különleges gazdasági övezetek (free trade and development zones),
– onshore adóközpontok.
Adóparadicsomok
Az adóparadicsomok az offshore cégalapítás számára kiemelkedően kedvező feltételeket biztosítanak. Ezen területek, államok (például: Bahamák, Kajmán-szigetek, Turks-szigetek, Brit Virgin-szigetek, Nauru, Vanuatu stb.) cégbejegyzési gyakorlata egyszerűsített, liberalizált, így gazdasági társaságok könnyen, bürokratikus útvesztők nélkül, gyorsan alapíthatóak.
Adómentesség, minimális bürokrácia
Az adóparadicsomnak minősülő térségek további előnye, hogy általában teljes nyereség-, jövedelem-, osztalék- és vagyonadó-mentességet biztosítanak, valamint az ide települő offshore cégeket nem terhelik számviteli, adóbevallási kötelezettségek. Ezek az országok és területek a kedvező adózáson kívül maximális politikai biztonsággal, minimális – a szükséges hivatalos okmányok gyors és zökkenőmentes beszerzésétől a legegyszerűbb könyvviteli követelményekig terjedő – bürokráciával, teljes, a cég valós tulajdonosainak anonimitást nyújtó diszkrécióval szolgálnak, és a tulajdonosok számára a társaság vagyona fölött mindennemű korlátozástól mentes rendelkezési jogot biztosítanak.
Adatvédelem biztosítása
Ahhoz, hogy egy ország offshore szempontból adóparadicsomnak minősüljön, természetesen arra is szükség van, hogy a befektető vagyonának biztonságát, az adatok védelmét jogi garanciák szavatolják, az üzleti és pénzügyi folyamatok gyors és hatékony lebonyolítása pedig ne ütközzön az infrastruktúra és a bankrendszer korlátaiba.
Alacsony adózású országok
A második kategóriában már némileg bürokratizált a cégbejegyzési gyakorlat, de még mindig megéri ide offshore céget telepíteni, mert e társaságokat a belföldiekhez képest lényegesen alacsonyabb nyereség-, jövedelem- és vagyonadó terheli, osztalékadót pedig sok esetben nem is kell fizetniük.
Területi alapú adórendszerek
A területi alapú adórendszerek azért lehetnek vonzóak, mert egyes esetekben teljes adómentességet biztosítanak azon cégek számára, amelyek az adott ország kiemelt fejlesztésre szánt területén telepednek meg.
Szabadkereskedelmi és különleges gazdasági övezetek
A szabadkereskedelmi és különleges gazdasági övezetek az adókedvezményeken túl a foglalkoztatás és a vámfizetés terén egyéb előnyöket is biztosítanak az offshore cégek számára, ezért kedvelt célpontnak számítanak.
Onshore adóközpontok
Az e körben utolsóként tárgyalandó onshore adóközpontok – miként azt az elnevezés is mutatja – általában mentesek az offshore adószabályoktól, vagyis az offshore cégek számára csupán egy bizonyos szempontból, néhány, sajátosan arra az országra jellemző adójogi szabály (például a viszonylagosan alacsony mértékű nyereségadó, a külföldre fizetendő osztalék adómentessége stb.), vagy valamely, az adott ország által kötött nemzetközi megállapodás miatt vonzóak. Fontos azonban, hogy az eltérő szabályozás nyújtotta előny megfelelően ellensúlyozza az offshore-szemlélet hiánya miatti többletterheket, így az ilyen térségbe település mindig sokszempontú megfontolást igényel.
Látható tehát, hogy magyarországi vállalkozások számára külföldön offshore cégek létrehozása korántsem egyszerű feladat, hiszen előzetesen azt kell feltérképezni, hogy ahhoz a célhoz, amelyet magunk elé tűztünk, valóban ez az út vezet-e. A megfelelő döntéshez tudnunk kell, hogy mi az, amit mindenképpen ki szeretnénk küszöbölni, melyik az az adó, amelynek hiányában vagy amelynek alacsonyabb mértéke esetén vállalkozásunk stabilabban, nyereségesebben működhetne. Utána ki kell választanunk a megfelelő helyet, ez azonban az adott ország jogi, gazdasági, infrastrukturális adottságainak górcső alá vétele nélkül aligha lehetséges.
Magyarország offshore megközelítésben
A szakirodalom szerint Magyarország offshore szempontból még mindig az alacsony adózású országok közé sorolható, érvényben lévő nemzetközi egyezményeink pedig önmagukban is vonzóvá teszik hazánkat a más államokból kiinduló offshore terjeszkedés számára.
A hazai rendszer az utóbbi években a ciprusi modellre emlékeztető vonásai miatt jutott a külföldi befektetők érdeklődésének homlokterébe, és összefoglalóan megállapítható, hogy hatályos jogunk az offshore tevékenységet nem társasági, illetőleg cégjogi aspektusból, hanem kifejezetten adójogi, számviteli és devizajogi megközelítésben szabályozza. A magyarországi offshore környezet jogi feltételrendszerét és kereteit ugyanis a társasági adóról és az osztalékadóról, a számvitelről, a devizáról, a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló törvények, valamint a hozzájuk kapcsolódó egyéb jogforrások (például APEH-utasítások, -irányelvek) alakították ki.
Offshore cégek a létrehozás célja alapján
Aszerint, hogy az offshore cég létrehozása milyen célt szolgál, a szakirodalom az alábbi kategóriákat különbözteti meg.
Adócsökkentést szolgáló offshore cégek
Az adócsökkentést szolgáló offshore cégek által csökkenthető a vállalkozásokat sújtó nyereségadó és a forrásadó, de jelentős mértékben enyhíthetők a jogdíjak, szabadalmak és védjegyek után megállapított adóterhek is. Ez utóbbi általában akként megy végbe, hogy a jogosult az őt megillető tulajdonjogot vagy rendelkezési jogot jelképes összeg ellenében átruházza valamely offshore cégre, amelynél a bevétel a hasznosításból ezután adómentesen jelenik meg, a jogosultat pedig csupán az offshore cég által fizetett jelképes összeg után terheli adófizetési kötelezettség.
Vagyonvédelmi céllal létesített offshore cégek
Az offshore cégek felhasználásának gyakoriság szempontjából soron következő, kissé kényesebb – jogi és erkölcsi aggályokat egyaránt felvető – módja elsősorban vagyonvédelmi célokat szolgál. E körben leginkább holdingok, trösztök és különféle alapítványok érdemelnek említést. A szóban forgó szervezeteket a tulajdonosok utasításai alapján a gyakorlatban külső vagyonkezelők irányítják, a tulajdonosok személye mindvégig titokban marad, olyanynyira, hogy e konstrukciók esetenként még a bírósági ítéleten alapuló végrehajtással és a vagyonelkobzással szemben is védelmet nyújtanak tulajdonosaik számára.
Megállapítható, hogy az offshore cégeknek ez a felhasználási módja nyomta rá leginkább bélyegét az offshore gazdasági formációkkal kapcsolatos közvélekedésre, hiszen nem egy esetben derült fény arra, hogy valaki egyébként sem törvényes úton felhalmozott vagyonát ilyen módon vonta ki a végrehajtás alól, illetőleg az üzleti kockázat köréből.
Az üzleti életben fontos szempont, hogy a cégek, cégvezetők megfelelő tekintéllyel rendelkezzenek, a partnerekben bizalmat és megbecsülést ébresszenek, ezért a vállalkozói világ szereplői olykor kénytelenek különféle trükköket alkalmazni. Az offshore cégek természetesen ehhez is hathatós segítséget nyújtanak, hiszen mindenütt tisztelet övezi azt az üzletembert, akinek névjegyén offshore cég számára bérelt presztízs irodacím szerepel.
Regisztrációs cégek
Az offshore cégek a vállalkozók számára a felsoroltakon túl további kedvező lehetőségeket is kínálnak, ezek részletes bemutatására azonban terjedelmi okokból nincs lehetőség. Jelentősége miatt mégis említést érdemel a legelőnyösebb adottságokkal rendelkező offshore területeken zajló nagyszabású repülőgép- és hajóregisztráció, amelyet szükségszerűen von maga után e térségek azon gyakorlata, hogy igen alacsony regisztrációs díjakat alkalmaznak, a hajózási és bérbeadási tevékenységből származó jövedelmeket pedig kivonják az adóköteles bevételek köréből.
Az offshore cégek megjelenése
Az előzőekben azt vizsgáltuk, hogy az offshore társaságok milyen célokat szolgálhatnak, miben segítenek alapítójuknak. Ahhoz azonban, hogy e gazdasági társaságok szerepéről és működéséről hiteles képet kapjunk, szükség van az offshore cégek lehetséges és leginkább elterjedt formáinak rövid ismertetésére.
Kereskedelmi társaság
A szakirodalom az offshore cégeket kissé pontatlanul olykor egyszerűen nemzetközi kereskedelmi társaságoknak nevezi, ami abból az egy szempontból kifejező, hogy e cégeket általában valamilyen nemzetközi kereskedelmi ügyletbe iktatják be annak érdekében, hogy az ügyletkötés számára kedvezőbb feltételeket teremtsenek. Az elgondolás elvi alapja, hogy ha valamely terméket egy offshore cég szerez be és ad el egy másik országnak, akkor a nyereség az offshore cégnél halmozódik fel, és ezáltal adómentessé válik. Ez a gyakorlatban – a szemléltetés céljából kissé leegyszerűsítve – általában úgy történik, hogy ha például valamely hazai cég meg kíván vásárolni egy terméket egy másik országban működő társaságtól, akkor ezt az ügyletet azon az offshore cégen keresztül bonyolítja le, amely kifejezetten erre a célra jött létre. A terméket tehát nem a hazai cég, hanem a külföldi offshore társaság vásárolja meg az eladótól, és megemelt áron ez adja tovább az eredetileg vételi szándékkal fellépő cégnek. A két ár közötti különbözet az offshore cég nyereségeként jelenik meg, és az offshore környezet miatt adófizetési kötelezettség alá nem, vagy csak kismértékben esik. A hazai cég eközben maga is értékesíti a terméket, a befolyt vételár és a beszerzési ár közötti nyereségnek minősülő különbözet után pedig nyereségadót fizet a hazai szabályok szerint.
Aligha szükséges hangsúlyozni, hogy ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthető a nyereségadó összege, igaz ugyanakkor, hogy fenn kell tartani egy offshore céget, amely minden hasonló esetben "közbelép". A vállalkozók részéről tehát alapos megfontolást igényel, hogy az ügyletből eredő haszon mértéke és gyakorisága ellensúlyozza-e a külföldi cégalapítás és cégműködtetés tetemes költségeit.
Befektetéskezelő társaságok
Igen számottevő az offshore társaságok szerepe a külföldi beruházások terén. A nagy vagyonnal rendelkező cégek és magánszemélyek külföldre irányuló befektetéseit gyakran kezelik offshore cégek, ami a kockázati tényezők jelentős csökkenését eredményezheti.
Egyéni szolgáltató cégek
Az offshore társaságok számottevő hányadát alkotják a különféle szolgáltatásokat nyújtó személyek által alapított egyéni szolgáltató cégek, amely konstrukció lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozó az állandó lakóhelye szerinti országon kívül nyújtson szolgáltatást, az érte járó díjakat pedig az adómentes offshore központban gyűjthesse össze. Ez a megoldás a személyi jövedelemadó csökkentése terén népszerű.
Közvetítő holdingok
Korábban már esett szó a holding- és közvetítő holdingtársaságokról, amelyek többnyire a kettős adóztatás elkerülésére irányuló megállapodások kínálta előnyöket aknázzák ki. Az ingatlan tulajdonjogának különféle jogcímeken történő megszerzéséhez kapcsolódó adók és illetékek kiküszöbölése céljából gyakran jelennek meg offshore cégek az ilyen jellegű ügyletekben.
Kedvezőbb munkaerő-alkalmazást biztosító offshore
Számos gazdasági társaság folyamodik offshore cégekhez a külföldi kiküldetésben dolgozó munkaerő kedvezőbb alkalmazására. Ezáltal csökkenthetők a bérfizetés és az utazás adminisztrációs költségei, nem utolsósorban pedig megtakarítás érhető el a társadalombiztosítási hozzájárulás terén is.
Finanszírozó társaságok
Említést érdemelnek még a vállalatcsoporton belüli vagyonkezelési feladatok megvalósítására szolgáló, igen nagy számban előforduló finanszírozó társaságok és a velük rokon, a leányvállalatokból származó osztalék strukturálására szakosodott offshore cégek.
Offshore külföldi cégek megszerzésére
Offshore cégek nemritkán eszközei olyan országhatárokon átívelő, nagyszabású üzletpolitikai célkitűzéseknek, amelyek külföldi társaságok megszerzésére irányulnak.
A fentiek alapján megállapítható, hogy az offshore cégek természetes velejárói az adórendszerek sokféleségének, de túlzott mértékű, ellenőrzés nélküli elszaporodásuk a gazdasági folyamatokat követhetetlenné teszi. Az üzleti életben természetesen jogos törekvés a nyereség maximalizálása, ez azonban nem járhat az egyes országok gazdaságának megkárosításával. Hogy mi a helyes válasz, amelyet a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak erre a jelenségre adnia kell, e cikk szerzője szerint jelenleg még kérdéses, tény azonban, hogy a kívánatos egyensúly megteremtésének egyik alapvető eszköze az adórendszer olyképpeni átalakítása, hogy a vállalkozók ne kényszerüljenek kerülőutakra vállalkozásuk nyereségességének fenntartása érdekében.
Offshore-szabályok a magyar jogrendszerben* A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvényben megjelenik az ún. vámszabad területi társaság fogalma, amely gazdasági formáció a szakirodalomban uralkodó felfogás szerint az offshore cégek magyarországi előhírnökének tekinthető. * Ugyanezen jogszabály 37. §-ához kapcsolódóan látott napvilágot a BH 2001/291. számú bírósági határozat, amely annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy a vámszabad területi társaságok törzstőkéjét milyen pénznemben kell kifejezni, már kitér a belföldi székhellyel rendelkező, 100 százalékig külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaságok, az ún. offshore cégek fogalmára is. * Ezt a meghatározást végül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény a külföldön tevékenységet végző gazdasági társaság fogalmának bevezetésével és meghatározásával árnyalta tovább. E jogszabály szerint külföldön tevékenységet végző, azaz offshore cég az a belföldön a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltak szerint alapított, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel a kapcsolódó alpontokban megjelölt valamennyi feltételnek. Ezek a következők: * e cégeket 1996. december 31-ig a pénzügyminiszter regisztrálta, azóta pedig az állami adóhatóság megfelelő eljárási rend szerint veszi nyilvántartásba; * az ilyen gazdasági társaságok belföldi államigazgatási és bírósági eljárásban képviseletükkel kizárólag belföldi ügyvédet bízhatnak meg; valamint * együttesen a társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsága tagjainak és alkalmazottainak többsége a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély kell, hogy legyen; továbbá * könyvvizsgálati kötelezettségüknek belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által kötelesek eleget tenni; * a társaság és tagja – amennyiben a társaság részvénytársaság – kizárólag névre szóló részvényt bocsáthat ki, továbbá a társaságnak és tagjának sem közvetlenül, sem közvetve nem lehet más belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban vagy egyesülésben részesedése, valamint a társaság tagjának nem lehet belföldön telephelye, kereskedelmi képviselete; * a társaságnak nem lehet belföldi személy tagja vagy részvényese, továbbá a társaság tagjának vagy részvényesének a tagjai vagy részvényesei között sem lehet belföldi személy, illetőleg ha a társaság nyilvánosan működő részvénytársaság, akkor a tag vagy részvényes jegyzett tőkéjének legfeljebb 3 százalékát képviselő részvény lehet belföldi személyek tulajdonában. |
Offshore bankok, biztosítók* A hagyományos értelemben vett cégeken kívül számos adóparadicsomban működnek offshore bankok és offshore biztosítók. Az ilyen térségekben létesült bankok – jogosítványaiktól függően – korlátlan vagy korlátozott státusúak. Ez utóbbiak kizárólag területen kívüli tevékenységet végezhetnek, míg a korlátlanok esetenként helyi cégekkel is foglalkozhatnak. * A biztosítók státusa többnyire korlátozott, csupán egy-egy speciális ügylet lebonyolítására jönnek létre, és azt a célt szolgálják, hogy az alapítók megszabaduljanak néhány pénzügyi, befektetési és biztosítási korlátozástól, amelyek hazájukban kedvezőtlenül érintenék őket. * Az offshore biztosítók főbb helyszínei: Bermudák, Bahamák, Holland Antillák, Kajmán-szigetek, Man szigete és Luxemburg, míg offshore bankok leginkább Nauru, Anguilla és Vanuatu területén létesülnek. |
Az offshore meghatározása* Az offshore cég nem egyéb, mint a bejegyzése szerinti országban gazdasági tevékenységet nem végző, üzleti aktivitása alapján külföldinek minősülő vállalkozás. Ebben a megközelítésben általában nem számít belföldi tevékenységnek az, hogy e társaságok a bejegyzésük szerinti országban menedzsereket foglalkoztatnak, adminisztratív stábot tartanak fenn, illetőleg hogy ugyanott bankszámlával, valamint befektetési és holdingtevékenység folytatására jogosultsággal rendelkeznek. * A fogalomnak ez a fentebb megadott jelentése hosszú évszázados angolszász nyelvfejlődés és tudatformálódás eredménye; a kifejezés eredetileg part közeli vizeken történő hajózásra, halászatra, ugyanitt ásványi anyag kitermelésére utalt, majd egyre inkább a parton túli elhelyezkedést hangsúlyozó tartalommal bővült, végül pedig a külföldi szó szinonimájaként nyerte el a maira emlékeztető értelmét. * Az offshore mint speciális fogalom a köznyelvből szüremkedett be a jogi, gazdasági szaknyelvbe, ahol idegen, a belfölditől eltérő cég- és adójogi környezetet kezdtek jelölni vele. * A kifejezés angolszász nyelvterületről a nemzetköziesedés hordalékaként került át más nyelvekbe, anélkül azonban, hogy sikerült volna megfelelően lefordítani. Ennek oka talán az, hogy a fogalom sűrített jelentéstartalmú, tehát igen nehéz egyetlen szóval pontosan és árnyaltan kifejezni mindazt, amit magában foglal. * Kevésbé használatos, de létező kifejezés az onshore is, amely ellentétben az offshore cégekkel, az adott országban bejegyzett és ott működő gazdasági társaságot, illetőleg annak offshore-elemektől mentes jogi, adójogi környezetét jelöli. * Érdekesség, hogy bár az offshore a legtöbb államban ismert, jogi és gazdasági szakemberek által rendszeresen használt és ugyanúgy értelmezett kifejezés, a jogalkotók mégis őrizkednek attól, hogy a megjelölésnek a törvényszövegekben teret engedjenek. Ennek indoka a fentiekben már vázolt tendenciából eredő ama félelem lehet, hogy a pejoratív mellékzöngék miatt a szó beszüremkedése a tételes jogba nemkívánatos következményekkel járhatna. A jogalkotók tehát leginkább a körülírás módszerét választják, és törekvésük, nevezetesen, hogy frappáns szószerkezetekkel igyekezzenek tolmácsolni az offshore gazdag jelentéstartalmát, ilyen szüleményekhez vezet: international business company, külföldön tevékenységet végző stb. * Az offshore jelentésének pontos megértéséhez szükséges továbbá az is, hogy leszögezzük: a fogalom napjainkban leggyakrabban adójogi, adózási viszonylatban merül fel, és nem csupán céget, hanem azon túlmutatva egy olyan környezetet jelöl, ahol a kedvező adózási feltételek miatt szívesen telepednek meg külföldi gazdasági társaságok. Offshore cégek tehát azok a gazdasági társaságok, amelyek offshore területen a fentebbi definícióban foglalt módon működnek. |