Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 88. számában (2005. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében 2005. június 21-étől a jegybanki alapkamat mértéke 7,00%.

(Magyar Közlöny, 2005/83. szám)

A számlákkal kapcsolatos követelmények

Július 22-étől az Áfa-tv. szerinti bizonylatkibocsátási kötelezettség átvállalása esetén az adóalany vevő, az adóalany pénzügyi képviselő, vagy az adóalany kibocsátó nevében eljáró bármely harmadik fél adóalany által számítógéppel vagy elektronikus úton kibocsátott számla akkor minősül adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha a felek előzetesen, írásban megállapodnak a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra eredetileg kötelezett is nyilvántart, ellenőriz.

A módosítást a 24/2005. (VII. 14.) PM rendelet vezette be.

(Magyar Közlöny, 2005/99. szám)

Pénzügyi törvények módosításai

A 2005. évi LXXXII. törvény számtalan, pénzügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza. Tekintve, hogy a témával következő számunkban részletesen foglalkozunk, e helyütt a változásokkal érintett törvények listáját adjuk meg:

- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,

- az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény,

- az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény,

- a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény,

- a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény,

- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény,

- a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény,

- a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény,

- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,

- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,

- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt a 2005. évi LXXXV. törvény módosította.

(Magyar Közlöny, 2005/95; 97. szám)

Elektronikus információszabadság

Törvény született az elektronikus információszabadságról. A 2005. évi XC. törvény meghatározza azokat a közérdekű adatokat, amelyek elektronikus úton, internetes honlapon bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen hozzáférhetőek lesznek. Ennek értelmében például az interneten elérhetők lesznek a jogszabályok is. A Magyar Közlöny nyomtatott változatának oldalhű digitális másolatát a nyomtatott változat megjelenésének napján közzé kell tenni.

2007. július 1-jétől az interneten olvasható lesz a Bírósági Határozatok Gyűjteménye is.

(Magyar Közlöny, 2005/99. szám)

Cég törlése hivatalból

A cégben fennálló vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó személy felelősségének megállapítása érdekében alkotta meg az Országgyűlés a 2005. évi LXIX. törvényt. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt módosító jogszabály egyebek mellett a cég hivatalbóli törlésével kapcsolatosan állapít meg új szabályokat. Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen, felhívja a cég 25%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagjait, hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket 60 napon belül tegyék meg.

Határozat a törlési eljárásról

Ha a törvényes működés helyreállítására az előbbi rendelkezések alapján nem került sor, a cégbíróság határozatot hoz a törlési eljárás lefolytatásáról. Az eljárás során a törvényességi felügyeleti eljárás szabályai megfelelően irányadóak. Ha a törlési eljárás elrendelését követően a cég ellen felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtanak be, a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróság a kérelem benyújtásáról haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. A cégbíróság a felszámolás elrendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedéséig a cég törléséről nem határozhat. Ha a cég törvényes működése helyreállt, és a bíróság a cég felszámolását elrendelte, a törlési eljárást meg kell szüntetni. Ha a felszámolási eljárás a felszámolás elrendelése nélkül fejeződik be, a cégbíróság folytatja a törlési eljárást, vagy szükség szerint törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.

A törlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság - a kézbesítés mellőzésével - a Cégközlönyben közzéteszi. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is, ha a cég ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított 30 napon belül a cégbíróságnak jelentse be. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra is, hogy a cég hitelezői és az egyéb érdekeltek a cég általuk ismert vagyonára vonatkozó adatokat - hitelezők esetében hitelezői igényüket is megjelölve - 30 napon belül jelentsék be.

Hitelezői követelések kielégítése

Ha a bejelentésekből, illetve a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartások adataiból megállapítható, hogy a cég vagyonát lényegesen meghaladják a hitelezői követelések, illetve hogy a cég vagyonnal nem rendelkezik, ezt a cégbíróság végzésében rögzíti. Erre tekintettel a cég hitelezőjének kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a törlési eljárás megindulását megelőző öt éven belül vagyoni hányadát átruházó volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.

Felszámolás a cég ellen

Ha megállapítható, hogy a cég vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a törlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás lefolytatását.

A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása

A felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző öt éven belül vagyoni hányadát átruházó volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.

(Magyar Közlöny, 2005/89. szám)

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének új szabálya

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének általános feltételei változtak július elejétől. A 124/2005. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a fejlesztési program, továbbá - kérelem esetén - a kérelem megfelel a Tao-tv.-ben és az e rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a fejlesztési program befejezését jelentő valamennyi beruházás üzembe helyezését követő öt évben vagy - ha az későbbi időpont - az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig

- az adózónak nincs az állami, önkormányzati adóhatóságnál, valamint a vámhatóságnál nyilvántartott adótartozása, továbbá az adózót az építésügyi hatóság nem kötelezte jogerősen és végrehajthatóan megállapított építésügyi bírság megfizetésére,

- az adózó részére az állami, önkormányzati adóhatóság jogerős határozatban 5 millió forintot meghaladó adóhiányt nem állapított meg, továbbá nem engedélyezett adómérséklést,

- az adózót államigazgatási szerv határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt.

Az eddigiektől eltérően nem vehető igénybe adókedvezmény a halászati tevékenységet, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz.

Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a fejlesztési program keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett beruházási érték, költség, ráfordítás részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi tárgyi eszköz, immaterális jószág

- üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét,

- bekerülési értékét,

- hasznos élettartamát,

- az állományból történő kikerülés időpontját.

A rendelet július 1-jén lépett hatályba azzal, hogy a 2005. június 30-áig benyújtott kérelem alapján engedélyezett fejlesztési adókedvezmény igénybevételére a 2005. június 30-án hatályos rendelkezések alkalmazandóak.

(Magyar Közlöny, 2005/89. szám)

Munkaadók foglalkoztatási támogatása

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló jogszabály módosítása kibővíti pályakezdő fiatalok körét.

Az október 1-jétől hatályos 2005. évi LXXIII. törvény szerint pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy.

A munkaadót a pályakezdő fiatal foglalkoztatásának időtartamára a START-kártya érvényességi idején belül illeti meg a pályakezdő fiatal foglalkoztatása után biztosított járulékkedvezmény, függetlenül a foglalkoztatás időtartamától, határozatlan vagy határozott idejű jellegétől.

A START-kártya kiváltására az jogosult, aki

- a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be,

- tanulmányait befejezte vagy tanulmányait megszakította,

- első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízbeni létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt.

A START-kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség.

Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a következők szerint:

- a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség,

- az Flt. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott háromszázalékos munkaadói járulék és a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.

A munkaadó a meghatározott kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.

(Magyar Közlöny, 2005/92. szám)

Álláskeresési járadék, vállalkozói járadék

A keresetpótló juttatás összege november 1-jétől a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka. Az új szabályokat megállapító 2005. évi LXX. törvény szerint az álláskeresési támogatásban részesülő személy részére az álláskeresési támogatás folyósítása alatt megkezdett, a munkaügyi központ által támogatott képzés időtartamára - az álláskeresési támogatás folyósításának szüneteltetése mellett - keresetpótló juttatást kell megállapítani.

Az, aki munkanélküli-járadékban, álláskeresési járadékban, valamint vállalkozói járadékban részesül, és a munkaügyi központ továbbra sem tud részére meghatározott megfelelő munkahelyet felajánlani, vállalkozóvá válása esetén a következő támogatásokat kérheti:

- a vállalkozói tevékenységre vonatkozó hatósági igazolás bemutatásával a munkanélküli-járadék összegének, illetőleg

- álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesülő személy esetében az álláskeresési járadék, illetőleg a vállalkozói járadék alsó határa összegének megfelelő támogatás folyósítását legfeljebb további hat hónapig.

A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egyévi időtartamra állapítható meg. A munkavállaló e munkaviszonya megszűnését, illetve megszüntetését követő két éven belüli ismételt, bármely munkaadónál történő foglalkoztatásához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a közhasznú munkára történő közvetítés időpontjában nem jogosult álláskeresési járadékra, vállalkozói járadékra.

Álláskeresési támogatások

Az álláskereső részére álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék, álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.

Álláskeresési járadék

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

- álláskereső,

- az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,

- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A munkahely akkor megfelelő, ha

- az álláskereső képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,

- egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

- a várható kereset eléri az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét,

- a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

- az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

Az álláskeresési járadék összege

Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani. Az átlagkereset számítására a munkajogi szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni.

Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincadrésze.

Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.

Álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése

Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső:

- kéri,

- az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti,

- öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,

-keresőtevékenységet folytat (kivéve bizonyos eseteket),

- olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,

- oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

- meghalt,

- az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

Álláskeresési segély

Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rendelkezik a törvényben előírt feltételekkel, és

- az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását a törvényben meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy

- álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy

- a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette.

Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka.

Álláskeresési járadék és vállalkozói járadék együttesen is megállapítható

A törvény arról is rendelkezik, mi a követendő eljárás, ha az álláskereső álláskeresési járadékra és vállalkozói járadékra egyaránt jogosult. Ebben az esetben mindkét ellátást meg kell állapítani, és az álláskeresési járadék folyósításának kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a vállalkozói járadék folyósítási idejének kimerítését követő nap.

Az álláskeresési járadékra való jogosultság, illetőleg a vállalkozói járadékra való jogosultság időtartamát akkor kell összeszámítani, ha az álláskereső legalább az egyik ellátás megállapításához szükséges jogosultsági időtartamnak több mint a felét megszerezte, és a két időtartam összege eléri legalább az egyik ellátás megállapításához szükséges jogosultsági időtartam mértékét. Ebben az esetben azt az ellátást kell megállapítani, amely jogosultsági időtartamának több mint a felével az álláskereső rendelkezik. Ha az álláskereső mindkét ellátás jogosultsági időtartamának több mint a felét megszerezte, azt az ellátást kell megállapítani, amelynek jogosultsági időtartama az álláskeresővé válást megelőzte.

(Magyar Közlöny, 2005/92. szám)

Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényt módosította a 2005. évi LXXI. törvény.

2006. január 1-jétől alkalmi munkavállalói könyvvel a korábbi felsoroláson kívül foglalkoztatható:

- az a külföldi személy, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint engedély nélkül foglalkoztatható,

- az a külföldi személy, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, továbbá a magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt,

- a fenti pontok hatálya alá nem tartozó külföldi személy mezőgazdasági idénymunka keretében.

Az alkalmi munkavállalói könyv kiállítása

Az alkalmi munkavállalói (AM) könyvet ellenszolgáltatás nélkül a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére. Ettől eltérően a Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállaló részére az AM könyv kiállítása, leigazolása, illetve az éves igazolások kiadása

- a foglalkoztatás helye szerinti munkaügyi központ székhelye szerinti kirendeltség,

- a Pest Megyei Munkaügyi Központ illetékességi területén a váci kirendeltség,

- a fővárosban a Fővárosi Munkaügyi Központ VIII. kerületi kirendeltsége illetékességébe tartozik.

Az alkalmi munkavállalói könyv adatai

Az AM könyv első oldala a munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely és idő), taj-számát tartalmazza, mely adatokat a kiállító szerv személyi azonosításra alkalmas hatósági igazolvány, illetve taj-számot tartalmazó hatósági igazolvány alapján állít ki. Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállaló esetén az AM könyv kiadásával egyidejűleg a munkaügyi kirendeltség megkeresi az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárt a taj-szám kiadása érdekében. A taj-szám kiadásáról szóló értesítésnek a munkaügyi kirendeltség részére történő kézbesítésétől számított 8 napon belül a kirendeltség írásban felszólítja a munkavállalót az AM könyv bemutatására a taj-szám bejegyzése céljából. A munkavállaló az értesítés kézbesítésétől számított 8 napon belül köteles a felszólításnak eleget tenni.

A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - az AM könyvben a munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával kell igazolnia a munka megkezdésének tényét. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztania, és ezt követően aláírásával érvényesítenie.

A munkavállalónak a napi munkába lépést követő munkáltatói bejegyzések után az AM könyvet magánál kell tartania.

Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai a következők:

Ha a kifizetett A közteherjegy Az ellátási

munkadíj értéke alap

(Ft/nap) (Ft/nap) (Ft/nap)

1. 1800-2399 400 2400

2. 2400-2999 700 3200

3. 3000-3599 900 4000

4. 3600-4600 1100 4800

Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai, ha a munkáltató -külön jogszabályban foglaltak szerint - a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztat:

Ha a kifizetett A közteherjegy Az ellátási

munkadíj értéke alap

(Ft/nap) (Ft/nap) (Ft/nap)

1. 1200-1599 200 1370

2. 1600-2099 400 1830

3. 2100-2599 500 2460

4. 2600-3099 600 3300

5. 3100-4000 800 4140

(Magyar Közlöny, 2005/92. szám)

Vállalkozások összefonódása, tisztességtelen piaci magatartás

Nem függetlenek az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások, valamint azok a vállalkozások, amelyeket ugyanazok a vállalkozások irányítanak - állapítja meg a 2005. évi LXVIII. törvény. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmának korábbi szabályait módosító jogszabály megszabja az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások körét.

A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen:

- a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását;

- az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.

Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagy több vállalkozás, illetve több vállalkozáscsoport közösen.

Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre akkor is, ha több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.

A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenötmilliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van.

Az ötszázmillió forintos küszöbérték meghatározásakor figyelembe kell venni az összefonódás következtében az irányítását elvesztő vállalkozáscsoportba tartozott vállalkozásokkal az összefonódást megelőző kétéves időszakban az irányítást megszerző vállalkozáscsoport által megvalósított - engedélykérési kötelezettség alá nem esett - összefonódásokat is. A biztosítóintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a bruttó biztosítási díjak értékét kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatók összefonódásánál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét, a pénztárak összefonódásánál a tagdíjbevételt kell figyelembe venni. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások összefonódásánál a nettó árbevétel helyett az alábbi bevételi tételek összegét kell figyelembe venni:

- kamatok és kamatjellegű bevételek,

- bevétel értékpapírokból,

- bevétel részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból,

- bevétel részesedésből,

- bevétel kapcsolt vállalkozásokban való részesedésből,

- kapott jutalékbevételek,

- pénzügyi műveletek nettó nyeresége,

- egyéb üzleti tevékenységből származó bevétel.

Az új törvény részletesen kitér a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörére. A törvény által szabályozott magatartás észlelése esetén bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Versenyhivatalnál.

(Magyar Közlöny, 2005/89. szám)

Felmondási tilalom

A munkáltató ezentúl nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság meghatározott időtartama alatt sem. AMunka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása (2005. évi LVII. törvény) alapján a munkavállalót a munkáltatónak mentesítenie kell a munkavégzési kötelezettség alól az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára.

(Magyar Közlöny, 2005/86. szám)

Adatszolgáltatás az építőiparban

Július 15-étől az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és a nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) 10 millió forint kivitelezési értéket (szerződéses érték) meghaladó, illetve a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve akkor folytatható, ha az építési tevékenységgel kapcsolatos adatokat a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább 8 munkanappal az építtető bejelentette az építési (létesítési) engedély kiadására hatáskörrel rendelkező elsőfokú építésügyi hatóságnak. Ugyanez a kötelezettség terheli az építtetőt a továbbépítésre vonatkozóan, ha az építési tevékenységet fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában folytatja, és a továbbépítési engedéllyel elvégzendő építési tevékenység kivitelezési értéke eléri az említett értéket. A kivitelezési értéket a bejelentéssel egyidejűleg meg kell küldeni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak. Az építtetőt mindkét hatósággal szemben változásbejelentési kötelezettség is terheli.

A július 15. előtt megkezdett építési tevékenységekkel kapcsolatban a bejelentési kötelezettségnek augusztus 1-jéig kell eleget tenni.

A 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet szerint ha az építtető ezt kezdeményezi, és ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, a bejelentés elektronikus úton is megtehető.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása azzal jár, hogy a hatóság megtiltja az építési tevékenységet. Az erről szóló határozat azonnali végrehajtása fellebbezésre tekintet nélkül elrendelhető.

Építési napló

Az építési naplóról szóló jogszabályban előírtakon túlmenően az építési napló mellékletét képezik az alábbi adatok és mellékletek:

- a kivitelező (vállalkozó, alvállalkozó) neve, lakcíme (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) igazolása, továbbá

- a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, lakcíme (székhelye), jogosultságának igazolása,

- a kiviteli tervek tervezőjének tervezési jogosultságára vonatkozó igazolása és nyilatkozata arról, hogy a tervek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

Az építési naplóba és mellékleteibe a kivitelező köteles betekintést biztosítani a helyszíni ellenőrzést folytató felügyelőség, az építésfelügyeleti szerv, valamint az APEH, illetve területi szervei számára is.

Az építési naplóra vonatkozó kötelezettségek megszegése az építési tevékenység végzésének, folytatásának megtiltása mellett bírságot von maga után.

(Magyar Közlöny, 2005/99. szám)

Építőipari közbeszerzés

A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggésben a 2005. évi LXXVI. törvény a korábbinál szélesebb körű személyes adatszolgáltatást ír elő. Ezen túl a törvény a hatálybalépését követően kizárja az ajánlattevői és az alvállalkozói körből azokat, akik a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, bejelentésére vonatkozó és a külföldiek foglalkoztatásával öszszefüggő kötelezettségekkel kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követtek el.

(Magyar Közlöny, 2005/92. szám)

Kontingentált vállalkozási export engedélyezése

A kontingentált vállalkozási export engedélyezésének rendje megszabja, hogy mely cégek milyen feltételekkel részesedhetnek a reláció szerinti ország által biztosított éves kontingenskeretből.

A kezdő, előminősítéssel rendelkező kontingentált vállalkozási exportot végző cégek és alvállalkozóik számára például az 53/2005. (VI. 30.) GKM rendelet (1) bekezdése szerinti éves kontingenskeret hat százalékáig éves külön kontingensrészt különítenek el, ami a kontingens kihasználatlansága esetén és mértékében - a hatóság döntése alapján - húsz százalékig növelhető. Kezdő cégnek az olyan előminősítéssel rendelkező magyarországi székhelyű vállalkozás minősül, amely a kontingentált vállalkozási export kérelme benyújtását megelőzően sorba rendezési eljárásban még nem vett részt.

A hatóság bármely előminősítéssel rendelkező cég számára foglalkoztatás- vagy kereskedelempolitikai érdek alapján igényelhető éves kontingenskeretrészt különít el az éves kontingenskeret hat százalékáig, ami a kontingens kihasználatlansága esetén és mértékében - a hatóság döntése alapján - húsz százalékig növelhető. E kontingenskeret felosztásához foglalkoztatáspolitikai érdekre tekintettel a területileg illetékes munkaügyi központ, míg kereskedelempolitikai érdek alapján a GKM, illetve a területileg illetékes gazdasági kamara támogatása szükséges, kivéve ha a kontingens kihasználása a megelőző hat hónap során átlagban nem éri el a hatvan százalékot. Utóbbi esetben az engedélyeket a Hivatal a kérelmek beérkezésének sorrendjében, az éves kontingenskeret 20%-áig kiadhatja.

(Magyar Közlöny, 2005/90. szám)

Vámtarifa Magyarázat

A 22/2005. (VII. 11.) PM rendelet módosította a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendeletet. Az új előírások július 21-étől hatályosak.

(Magyar Közlöny, 2005/95. szám)

Gépkocsik kötelező környezetvédelmi felülvizsgálata

A gépkocsikat a kipufogógázokkal kibocsátott levegőszennyező anyagok menynyiségének ellenőrzése, illetve csökkentése érdekében az 55/2005. (VI. 30.) GKM-BM-KvVM együttes rendeletben meghatározott időpontokban, illetve időközönként környezetvédelmi felülvizsgálatra kell vinni. A július 1-jén hatályba lépett jogszabály által megállapított időpontok a következők: a gépkocsikat külön jogszabály szerinti környezetvédelmi osztályba sorolásától függően:

- 0, 1 és 3 osztályba sorolt gépkocsi esetében egy évben,

- 2, 4 és magasabb osztályba sorolt gépkocsi esetében - a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatásokhoz használt gépkocsi kivételével - a gépkocsi első használatbavételének évét követő 6 naptári éven belül két évben, 6 naptári éven túl egy évben,

- a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatásokhoz használt, 2, 4 és magasabb osztályba sorolt gépkocsi esetében a gépkocsi első használatbavételének évét követő 4 naptári éven belül két évben, 4 naptári éven túl egy évben,

- egyéb üzemű gépkocsi esetében a beépített belső égésű motor, a használati mód és az első használatbavétel évét követően eltelt idő szerint kell meghatározni.

A környezetvédelmi felülvizsgálatot csak az arra feljogosított felülvizsgáló hely végezhet.

A felülvizsgáló hely, amennyiben legkésőbb 2005. szeptember 30-áig szerződést köt "Rendszeres Környezetvédelmi Felülvizsgálatra Alkalmas" minősítésű gázelemző és/vagy füstölésmérő mérőműszer, illetve mérőrendszer (RKFA rendszer) vásárlására, 2005. szeptember 30. után is a korábbi tartalommal és eszközökkel végezheti a környezetvédelmi felülvizsgálatot

- az RKFA műszer vásárlására kötött szerződés teljesítésének időpontjáig, de legkésőbb 2005. december 31-ig,

- a 2005. október 1. és 2005. december 31. közötti időszakban az RKFA műszeregység meghibásodása esetén annak kijavításáig.

Megfelelőnek minősíthető, és kiadható a környezetvédelmi igazolólap és a plakett, ha a gépkocsi jellemzői a gyártó által meghatározott valamennyi átadási, műszaki és minőségi követelménynek megfelelnek, és a gyártó, illetve vezérképviselet közli a gépkocsi környezetvédelmi osztályát.

(Magyar Közlöny, 2005/90. szám)

Tőkepiaci szabályozás

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása alapján állampapírnak tekinthető a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A július 1-jén hatályba lépett 2005. évi LXII. törvény befektetési hitelnek tekinti az értékpapír vásárlásához nyújtott hitelt, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában.

Az új törvény módosítja az értékpapírok forgalomba hozatalát, szabályozott piacra történő bevezetését, a befektetés és egyéb szolgáltatási és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység kockázatainak kezelését, szabályozza a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás fogalmát, új rendelkezéseket tartalmaz a felügyeleti együttműködésről.

A tőkepiacról szóló törvény módosítja

- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt,

- a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt,

- a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényt,

- az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvényt, valamint

- az elektronikus hírközlésről szóló 203. évi C. törvényt.

(Magyar Közlöny, 2005/88. szám)

A felnőttképzés támogatása

A fogyatékkal élő felnőttek képzése kivételével az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén támogatás kizárólag azon felnőttképzést folytató intézmény számára nyújtható, amely vállalja, hogy a képzés befejezését követően gondoskodik a támogatott képzésben részt vevő munka nélküli felnőtt foglalkoztatásáról, illetve foglalkoztatott felnőtt esetén továbbfoglalkoztatásáról.

Az új szabályokat tartalmazó 2005. évi LXXIV. törvény kimondja, hogy az állam a felnőttképzéshez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújt. Ennek keretében a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint teljesen vagy részben díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó,

- az első, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzést a felnőtt számára,

- az általános, nyelvi és szakmai képzést a fogyatékkal élő felnőtt számára,

- a második, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzést az 50 év feletti felnőtt számára.

Fogyatékkal élő felnőttek általános, nyelvi, illetve OKJ-ban nem szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzése esetén a normatív támogatás igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is.

(Lásd A hónap témája rovatunkat!)

(Magyar Közlöny, 2005/92. szám)

Szakképesítések új szakmai és vizsgakövetelményei

Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit módosította a 17/2005. (VI. 23.) OM rendelet.

Azon iskolai rendszerben oktatott ipari és kereskedelmi szakképesítések esetén, ahol a szakmai alapképzés időtartamát nem határozták meg, szakmai alapképzésnek tekintendő:

- az első év, ha a képzési idő legalább két év,

- az első félév, ha a képzési idő nem éri el a két évet, de legalább egy év.

Az erről szóló 18/2005. (VII. 1.) OM rendelet július 9-én lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2005/84; 91. szám)

Egészségi és munkabiztonsági követelmények

A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet előírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók mechanikai rezgés okozta kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve.

A július 1-jétől hatályos jogszabály meghatározza a megengedett rezgésexpozíció mértékét, annak kötelező mérését, valamint előírja, hogy a mechanikai rezgésexpozícióból eredő kockázatokat a forrásnál kell kiküszöbölni, vagy minimális szintre csökkenteni.

A munkáltató feladatai közé tartozik, hogy az érintett munkavállalók és képviselőik oktatás és tájékoztatás keretében megismerhessék a munkahely kockázatértékelésének eredményeit.

A jogszabály egyúttal a munkáltató számára előírja, hogy mely esetekben kell kötelezően a dolgozót foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatra küldeni. A mechanikus rezgésexpozíció következményeként fellépő betegség vagy egészségkárosodás esetén a munkáltató egyebek mellett köteles a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatni, ahol nem áll fenn a további expozíció veszélye.

(Magyar Közlöny, 2005/85. szám)

A földgázellátásról szóló szabályok módosítása

A földgáz, a biogáz és a biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, közüzemi nagykereskedelmére, közüzemi szolgáltatására, a rendszerirányításra és e gázok felhasználására vonatkozó 2005. évi LXIII. törvény egyebek mellett meghatározza a Magyar Energia Hivatal feladatait.

A Hivatal a működési engedélyt köteles kiadni, ha a kérelmező a jogszabályokban meghatározott követelményeknek eleget tesz. Nem utasítható el az elosztóvezeték létesítése és üzemeltetése iránti kérelem kizárólag arra hivatkozva, hogy a kérelemben szereplő település, településrész, terület már szerepel más elosztói engedélyes engedélyében, amennyiben a kérelmező

- az adott településen, településrészen, területen a földgázellátásba be nem kapcsolt terület ellátására, vagy a megnövekedett földgázigényt kielégítő kapacitás biztosítására kér elosztási engedélyt, és

- közvetlenül a szállítóvezetékhez kíván csatlakozni.

Amennyiben az engedélykérelem olyan településre, településrészre, illetve területre vonatkozik, ahol még nem létesült elosztóvezeték, de a település, településrész, illetve terület más részein a kérelmezőtől különböző engedélyes végez elosztási tevékenységet, a Hivatalnak a kérelem elbírálása során figyelembe kell vennie a kérelemben szereplő település, településrész, illetve terület leendő fogyasztóinak érdekeit, valamint a kérelemben nem szereplő település, településrész, illetve terület többi fogyasztójának méltányos érdekeit is.

Azokon a településeken, településrészeken és területeken, ahol a földgázipari vállalkozás elosztási engedéllyel rendelkezik, minden fogyasztó jogosult a jogszabályban meghatározott minőségű földgázellátásra, valamint ennek megvalósítása érdekében átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a fogyasztó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint az elosztóvezetékhez hozzáférni.

A jogszabály szerint a természetes személy fogyasztót rászorultsága esetén, az általa lakott lakáscélú ingatlan fenntartása érdekében és mértékéig, szociális földgázellátásban kell részesíteni. A szociális földgázellátás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet.

Telephelyi vezetéken keresztül földgázt értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak a Hivatalhoz az általuk e törvény hatálybalépését megelőzően létesített vagy üzemeltetett telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtani. Amennyiben az érintett gazdálkodó szervezetek nem élnek e jogosultságukkal, a Hivatal a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztók kérelmére a vezetéket telephelyi vezetékké nyilváníthatja. A telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

A 2004. január 1-jét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett gázelosztó vezetékek esetében, amennyiben azok elhelyezésére és biztonsági övezetére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, illetve a megállapított jog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, az elosztói engedélyes vagy a gázelosztó vezeték tulajdonosa a vezetékre a bányatörvény 38. §-ában meghatározottak szerint alapíthat szolgalmi jogot.

Amennyiben a feljogosított fogyasztó gázellátása lehetetlenné válik, soron kívül kezdeményezheti az illetékes közüzemi szolgáltatónál a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérését.

(Magyar Közlöny, 2005/88. szám)

A gáztámogatás mértéke

A kedvezményes gázellátás igénybevételéről az 50/2005. (VI. 29.) GKM rendelet szól.

Támogatássávok, az ahhoz tartozó támogatás mértéke áfával: a háztartási fogyasztók részére - a háztartási célú hő- és távhőtermelés, valamint a háztartási mérő nélküli fogyasztók kivételével - szolgáltatott földgáz esetén a támogatás mértéke

- 0-51 000 MJ/év fogyasztásig fogyasztási helyenként 0,608 Ft/MJ,

- 51 001-102 000 MJ/év fogyasztás között fogyasztási helyenként 0,46 Ft/MJ.

A háztartási fogyasztók részére vezetéken szolgáltatott propán-bután gáz és ezek elegyei esetén a támogatás mértéke

- 0-51 000 MJ/év fogyasztásig fogyasztási helyenként 1,762 Ft/MJ,

- 51 001-102 000 MJ/év fogyasztás között fogyasztási helyenként 1,585 Ft/MJ.

A háztartási mérő nélküli fogyasztók részére szolgáltatott földgáz esetén a támogatás mértéke egységesen 0,608 Ft/MJ.

Háztartási célú hő- és távhőtermelésnél a támogatás mértéke:

- gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye 20 m3/óránál kisebb: 0,521 Ft/MJ,

- gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye 20-100 m3/óra között: 0,622 Ft/MJ,

- gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye 100-500 m3/óra között: 0,534 Ft/MJ,

- gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye 500 m3/óra felett: 0,691 Ft/MJ,

- szállítóvezetéki fogyasztók: 0,581 Ft/MJ.

(Magyar Közlöny, 2005/89. szám)

Földgáz rendszerhasználati díja

A 48/2005. (VI. 29.) GKM rendelet újraszabályozza és megállapítja a földgáz-rendszerhasználati díjakat. A közüzemi nagykereskedő - első alkalommal a 2005. július 1-jétől kezdődő gázévre vonatkozóan - a teljesítménylekötését tájékoztatásul m3/h-ban is köteles megadni a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott időpontig. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a földgáz-rendszerhasználat hatósági díjait.

(Magyar Közlöny, 2005/89. szám)

A földgáz közüzemi díjainak megállapítása

Az 52/2005. (VI. 29.) GKM rendelet állapítja meg a földgáz legmagasabb díjait.

(Magyar Közlöny, 2005/89. szám)

Törvénymódosítás a villamos energiáról

Az Országgyűlés módosította a villamos energiáról szóló törvényt. A 2005. évi LXXIX. törvény a kormány és a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a Magyar Energia Hivatal feladatainak meghatározásán túl rendelkezik a szociális villamosenergia-ellátásról, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsolt villamos energia felhasználásáról, és a fogyasztói vezeték üzemeltetőjének kötelezettségéről is.

(Magyar Közlöny, 2005/93. szám)

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia ára

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árainak módosítása alapján augusztus 1. után az 51/2005. (VI. 29.) GKM rendelet szerint a következőképpen alakulnak az árak földgáz tüzelőanyaggal kapcsoltan termelt villamos energia esetében:

gázmotorral nem gázmo-

termelt torral termelt

Csúcsidőszak 28,96 Ft/kWh 27,48 Ft/kWh

Völgyidőszak 14,62 Ft/kWh 15,62 Ft/kWh

Mélyvölgyidőszak 3,00 Ft/kWh 9,38 Ft/kWh

(Magyar Közlöny, 2005/89. szám)

Közcélú villamos hálózatra csatlakozás feltételei

A közcélú villamos hálózatra való új csatlakozás esetén igényelt villamos teljesítmény, valamint a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felül igényelt többletteljesítmény nyújtásáért a hálózati engedélyes által a rendszerhasználótól csatlakozási pontonként kérhető csatlakozási díj mértékét és alkalmazási feltételeit tartalmazza a 58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet.

Ha a rendszerhasználó az e rendeletben előírt csatlakozási díjat a hálózati engedélyesnek megfizette, és az egyéb jogszabályi, műszaki és szerződési feltételek is teljesültek, továbbá ha a közüzemi vagy a villamosenergia-vásárlási és a hálózathasználati szerződést a rendszerhasználó megkötötte, a hálózati engedélyes köteles az üzletszabályzatában előírt határidőn belül a hálózatra kapcsolást elvégezni.

A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó jogot szerez a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére, amely jogosultság a fogyasztási hellyel együtt átruházható. A rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére a csatlakozási díj megfizetésével szerzett jogosultság akkor sem szűnik meg, ha azt a rendszerhasználó nem veszi igénybe. Ha a rendszerhasználó a rendelkezésére álló teljesítményt nem használja ki, a hálózati engedélyes - a rendszerhasználóval történő megállapodás keretében - kezdeményezheti annak csökkentését.

A csatlakozási díj megfizetésével a fogyasztási helyre megszerzett jogosultság - eltérő megállapodás hiányában - más fogyasztási helyre nem vihető át, kivéve a rendeletben megállapított esetben.

A csatlakozási díj elemei és megfizetésének általános szabályai mellett a jogszabály meghatározza a csatlakozási alapdíj mértékét is:

- kisfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén, a névleges áramerősségek együttes összegét alapul véve - bizonyos kivétellel - 3000 Ft/A,

- kisfeszültségű vételezés céljából közép-/kisfeszültségű transzformátorállomáshoz történő közvetlen csatlakozás esetén 12 000 Ft/kVA,

- középfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén - a d) pontban foglaltak kivételével - 10 500 Ft/kVA,

- középfeszültségű vételezés céljából nagy-/középfeszültségű, közép-/középfeszültségű transzformátorállomáshoz történő közvetlen csatlakozás esetén 9500 Ft/kVA.

(Magyar Közlöny, 2005/94. szám)

Távhőszolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági ára

A villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhőszolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szól a 49/2005. (VI. 29.) GKM rendelet. Az augusztus 1-jén hatályba lépett jogszabály melléklete tartalmazza a hatósági árakat.

(Magyar Közlöny, 2005/89. szám)

Elemek és akkumulátorok hulladékainak kötelező visszavétele

A gyártó kötelezettségei

A gyártó augusztus 22. után köteles a hulladékká vált elemet és akkumulátort begyűjteni és azokat visszavenni. A gyártó begyűjtési kötelezettségének mértéke, az általa a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott hordozható elem, illetve akkumulátor tömegének:

- 2005-ben legalább 7%-a,

- 2006-ban legalább 10%-a,

- 2007-ben legalább 13%-a.

A 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet értelmében a gyártó köteles a tárgyév január 31-éig az általa a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott hordozható elem, illetve akkumulátor tömegéről az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget tájékoztatni. A gyártó köteles a visszavételi kötelezettsége alapján a kereskedőtől az összegyűjtött hulladékot átvenni. A gyártó a visszavételkor a kereskedőtől, illetve a fogyasztótól díjat nem követelhet, azonban a visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet.

A gyártó a visszavételi és begyűjtési kötelezettségeinek teljesítését bizonyos feltételek mellett a kezelést koordináló szervezetre átruházhatja. Átvevő lehet, aki rendelkezik az átruházott tevékenység végzéséhez szükséges érvényes hatósági engedéllyel. A rendelet szerint nem lehet átvevő, aki gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a környezet védelmére vonatkozó jogszabály előírásainak megsértésével kapcsolatban három évnél nem régebben meghozott jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el. A gyártó és az átvevő között kötött megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettségek megjelölését, a kötelezettség teljesítésének módját, az ezzel érintett hulladék típusát és mennyiségét, valamint az átvevőnek az átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenységének leírását.

A gyártónak, valamint a koordináló szervezetnek a nyilvántartásba vétel céljából nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kell benyújtaniuk a Főfelügyelőséghez.

A gyártónak vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie hordozható elemek és akkumulátorok visszavételi, begyűjtési és hulladékkezelési kötelezettsége ellátásának biztosítására. A vagyoni biztosíték mértéke a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott elem és akkumulátor kg-ban kifejezett mennyiségének és az egységnyi tömegre vetített biztosítékösszegnek a szorzata. Az egységnyi tömegre vetített biztosítékösszeg értéke 560 Ft/kg.

A biztosíték formája

- bankgarancia,

- biztosítóval kötött biztosítási szerződés,

- hitelintézetnél lekötött, a hulladékgazdálkodási kötelezettségek ellátására elkülönített és zárolt pénzösszeg lehet.

Nem kell biztosítékot képeznie a gyártónak a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó termékek esetén, illetve ha viszszavételi, begyűjtési és hulladékkezelési kötelezettségét koordináló szervezethez történt csatlakozás formájában teljesíti.

Ha a gyártó vagy a koordináló szervezet a tárgyévi begyűjtési, illetve kezelési kötelezettségét nem teljesíti, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség egyebek mellett hulladékgazdálkodási bírságot állapíthat meg.

A kereskedő kötelezettségei

Ha a kereskedő a gyártóval kötött megállapodás alapján gyűjtőedénnyel rendelkezik, köteles a fogyasztótól a hulladékká vált hordozható elemet, illetve akkumulátort a gyűjtőedény tárolókapacitásának erejéig átvenni, és abban gyűjteni. A kereskedő átvételi kötelezettségének teljesítéséért a fogyasztótól díjat nem követelhet, azonban a fogyasztó ösztönzése érdekében díjat fizethet, továbbá nem kötheti a hulladékká vált hordozható elem, illetve akkumulátor átvételét új termék vásárlásához.

Változott az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól szóló korábbi jogszabály, melyről az augusztus 22-én hatályba lépő 13/2005. (VI. 23.) KvVM rendeletben lehet olvasni.

(A hulladékkal kapcsolatos szabályokról olvashatnak Unión belül című rovatunkban is.)

(Magyar Közlöny, 2005/84. szám)

Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítása

A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" Mellékletét hirdette ki a július 6-ától hatályos 46/2005. (VI. 28.) GKM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/88. szám)

Külföldiek beutazása, állampolgárság megadása

Az állampolgárságról szóló törvény módosítása értelmében az állampolgárság megállapítása iránti megkeresést a hatóság közvetlenül a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervéhez küldi meg. Az állampolgársági vizsgáért a kérelmező díjat köteles fizetni, amely a vizsgát szervező közigazgatási hivatalt illeti meg. A díj mértéke 5000 forint.

A 119/2005. (VI. 28.) Korm. rendelet az állampolgársági szabályok mellett módosította a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendeletet is.

Munkavállalás, illetve szezonális munkavállalás céljából annak a külföldinek adható ki tartózkodási vízum, aki munkavégzés céljából kíván beutazni. Engedélyhez kötött munkavállalás esetén a vízumban foglalt, engedélyezett tartózkodás időtartamát a munkavállalási engedélyben foglalt időtartam, alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező külföldi esetén az alkalmi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban tölthető időtartam és a pihenőidőre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell meghatározni. Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási vízum alkalmi munkavállalói könyv, illetőleg több munkavállalási engedély alapján is kiadható, azonban a külföldi engedélyezett tartózkodásának időtartama összesen nem haladhatja meg a tizenkét hónapon belüli hat hónapot.

(Magyar Közlöny, 2005/88. szám)

Bányafelügyeleti igazgatási szolgáltatási díjak

A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosultja, valamint a földgáztárolói, -szállítói és -elosztói, PB-gáz-forgalmazói engedélyes - az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet értelmében - felügyeleti díjat köteles fizetni.

Az éves felügyeleti díjat száz forintra kerekítve a Magyar Bányászati Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179-00000000 számú számlájára kell befizetni. A felügyeleti díjat visszaigényelni nem lehet.

Az éves felügyeleti díjat

- a bányatelek jogosultja január 20-áig,

- az engedélyes június 20-áig köteles megfizetni.

Az igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél előre, a kérelem benyújtását megelőzően köteles megfizetni. A rendelet igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezéseit a július 27-ét követően indított eljárások esetében kell alkalmazni.

A 2005. évi felügyeleti díj a bányatörvény előírásai szerint számított díj 88,5%-a.

A bányászati jog gyakorlásával és egyéb, az ügyfél kérelmére indított eljárásokkal kapcsolatos néhány díj:

- kutatásijog-adományozás ásványi nyersanyag, valamint szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatására koncesszió keretében a munkaprogram elfogadása:50 000 Ft,

- szilárd ásvány esetén:25 000 Ft,

- kutatási jog adományozása, átruházása kőolaj és földgáz esetén:50 000 Ft,

- kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása:50 000 Ft,

- kutatási zárójelentés elfogadása: 34 000 Ft,

- kutatási terület visszaadásának elfogadása:30 000 Ft,

- bányatelek megállapítása, módosítása, megosztása, illetve bányatelek törlése mélyművelésű bánya esetén: 130 000 Ft,

- bányatelek megállapítása, módosítása, megosztása, illetve bányatelek törlése külfejtéses bánya esetén:100 000 Ft,

- fúrólyukas kitermelés esetén:

130 000 Ft,

- műszaki üzemi terv jóváhagyása mélyművelésű bánya esetén:86 000 Ft,

- műszaki üzemi terv jóváhagyása kőolaj- és földgázbányászat esetén:

68 000 Ft,

- bányászati jog egy szerződésben önállóan történő átruházásának jóváhagyása:80 000 Ft,

- bányajáradék természetben történő teljesítésének engedélyezése:76 000 Ft,

-propán-bután gázt forgalmazók működésének engedélyezése:

80 000 Ft.

(Magyar Közlöny, 2005/94. szám)

Az APEH követeléseinek engedményezése

Az APEH a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, illetve a Nyugdíj-biztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseit a Magyar Követeléskezelő Részvénytársaságra ruházhatja át. A 2005. évi LVI. törvény július 10-én lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2005/86. szám)

Magánnyugdíjpénztár-tagsági jogviszony megszüntetése

Amennyiben a pénztártag tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni, és erről a pénztárt írásban tájékoztatja, a nyilatkozatban a biztosítási jogviszony, illetőleg a megállapodás megszűnésének napját is közölnie kell. A 114/2005. (VI. 27.) Korm. rendelet szól arról is, hogy amennyiben a pénztártag egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, a nyilatkozat megtételekor a magánnyugdíjpénztárnak a tagot tájékoztatnia kell arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettsége a továbbiakban egyik jogviszonyában sem áll fenn.

(Magyar Közlöny, 2005/87. szám)

Nyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettsége

A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szól a 115/2005. (VI. 27.) Korm. rendelet.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályait a 116/2005. (VI. 27.) Korm. rendelet módosí

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére