Hulladékok szállítása országhatárokon át

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 88. számában (2005. augusztus 1.)
A hulladékok országhatáron átszállításának szabályozásában az utóbbi másfél évben jelentős változások történtek. A cikkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, egyúttal olyan útmutatót adunk közre, amelyet követve mindenki könnyedén megtalálja követendő eljárást. Ehhez jó apropót adott 2005. július 1., hiszen ezen a területen ekkor váltunk teljes jogú EU-taggá.

Véget ért a derogációnk

2005. július 1-jével megszűnt az a megkötöttségünk, amely előírta, hogy az ún. "zöldlistás" hulladékokat hasznosításra történő behozatal esetén is be kell jelenteni. Ezzel teljes egészében és minden megszorítás nélkül a hatályos európai közösségi (EK) szabályozás lépett nálunk is érvénybe. Ez nem kis dolog, ha meggondoljuk, hogy pl. Szlovákiában vagy Lengyelországban még 6-8 évig a mienkhez hasonló derogáció marad érvényben. De vizsgáljuk meg közelebbről, milyen is ez a hatályos szabályozás!

Hatályos jogszabályok

Az EK-ban rendeleti szinten szabályozták a hulladékok országhatáron át történő szállítását, ami azt jelenti, hogy az eljárásra vonatkozóan külön tagállami rendeleteket nem lehet kiadni. Kiegészítő jogszabályokra azonban van lehetőség (pl. ki- és beléptető vámhivatalok kijelölése), és ilyeneket a magyar a jog is tartalmaz.

Hulladékot csak hasznosításra lehet behozni

Rögtön az első egy törvényi szintű korlátozás, amelyet a magyar hulladékkezelési infrastruktúra szűkössége indokol, és ezt csatlakozásunk sem befolyásolta. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 17. §-a foglalkozik a hulladékok behozatalával, kivitelével és átszállításával. A Hgt. hatályos 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint: az ország területére hulladékot csak hasznosítás céljára lehet behozni. Ez azt jelenti, hogy sem az EU-ból, sem az EU-n kívüli országokból sem lerakásra, sem égetésre vagy egyéb módon történő ártalmatlanításra hulladékot Magyarországra nem lehet behozni.

A hulladékszállítás kötelező bejelentése

Eligazító jogszabály a 120/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet, az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről. Ez előírta, hogy az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 259/93/EGK tanácsi rendelet végrehajtása során e rendelet, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződést kihirdető törvény rendelkezései szerint kell eljárni. Mint említettük, a csatlakozási szerződés korlátozásai már hatályát vesztették.

Ez a rendelet jelöli ki az illetékes magyar hatóságot is. Ezek szerint a hulladék behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) jár el. A Főfelügyelőség a www.orszagoszoldhatosag.gov.hu honlapon is elérhető.

A hulladék behozatalára, kivitelére és átszállítására irányuló bejelentési kötelezettséget a rendelet 1. számú melléklete szerinti bejelentőlapon, valamint a 2. számú melléklet szerinti kísérő dokumentumon kell teljesíteni. A rendelet szerint az ellenőrzést – a hatáskörükre vonatkozó jogszabályok keretei között – a Főfelügyelőség, a rendőrség, a vámhatóság, továbbá közúti szállítás esetén a közlekedési felügyelet, vasúti szállítás esetén a vasúti hatóság, veszélyes hulladékok közúti szállításának esetén a BM OKF és a területi szerveivel együttműködve végzi. Az Európai Közösségbe érkező és azt elhagyó hulladékszállítmány a rendelet 3. számú mellékletében felsorolt magyar határvámhivataloknál léptethető be, illetve ki.

Veszélyes hulladék szállítása

Meg kell említeni a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt egyezményt kihirdető 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendeletet. A rendelet csak 6 mellékletet tartalmaz, azonban a hatályos egyezménynek 9 melléklete van. Ezek Magyarországon a már említett EGK tanácsi rendeleten keresztül hatályosulnak. Az egyezmény címében ugyan csak a veszélyes hulladékok szerepelnek, de az kiterjed az ún. egyéb hulladékokra is (ezek gyakorlatilag háztartási hulladékok). Mivel az egyezmény az ENSZ égisze alatt jött létre, gyakorlatilag a világ majdnem minden országa a tagja. Ez kötelezi a részes államokat illetékes hatóságok kijelölésére, meghatározza, hogy az egyezmény szempontjából mit tekintünk veszélyes hulladéknak, és azokat az általános tilalmakat, amelyek azután – pl. EGK tanácsi rendeletben is – megjelennek. A tilalmak közül a két legjelentősebb: tilos veszélyes hulladékot az egyezményben nem részes államba szállítani, illetve további szigorítás, hogy az OECD-, és EU-tagállamok (így hazánk is) csak egymás között szállíthatnak veszélyes hulladékot. A hiányzó mellékletek és az egyezmény módosításának kihirdetése most van folyamatban. Ezek az ENSZ hivatalos nyelvein elérhetőek a www.basel.int honlapon.

Színes listák az OECD-től

Ahhoz, hogy az EGK-szabályozás érthető legyen, mindenképp kell szólnunk az OECD által kibocsátott szabályozásról is. Az OECD vezette be és tartja karban az ún. színes listákat. Korábban 3 lista volt: zöld, sárga és vörös. A jelenleg hatályos határozat azonban már csak kétféle listát tartalmaz, zöldet és sárgát. Ez a C(2001)107/FINAL OECD határozat, amely a www.oecd.org honlapon érhető el. Erről a jogszabályról tudni kell, hogy csak a hasznosításra szánt hulladékok szállítására vonatkozik, és a hasznosítónak rendelkeznie kell az illetékes hatóság által kiadott engedéllyel az adott hulladék hasznosítására.

Sokan azt a hibás nézetet terjesztik, hogy a zöldlistás hulladékok szállítására nem kell engedély. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy ez tévedés, ehhez még egy feltétel kell (vagyis hasznosításra kell a hulladékot szállítani). Érdemes még megemlíteni, hogy a zöldlista alapja a Bázeli Egyezmény IX. melléklete, a sárgalistáé pedig a VIII. melléklet, amelyeket az OECD egy kicsit módosított.

A hulladékszállítás szabályozása az Unióban

Most pedig tekintsük át az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 259/93/EGK tanácsi rendelet előírásait! Itt rögtön két dolgot kell tisztáznunk. Egyrészt, hogy hol találjuk meg ennek hivatalos magyar szövegét, másrészt hogy egyáltalán melyik a hatályos szöveg.

Minden közösségi jogszabály elérhető az Igazságügyi Minisztérium honlapján a www.im.hu weblapon. Itt a "Közösségi jog magyarul" helyre kattintva követni kell a lap utasításait.

A második kérdés már bonyolultabb. Az EU nem adja ki az egységes szövegbe foglalt módosításokat tartalmazó jogszabályokat, így azokat nekünk kell összeszednünk. 1993 óta többször módosították a rendeletet, illetve mellékleteit. Keretes táblázatunk tartalmazza a jelenleg hatályos módosításokat.

A táblázatban feltüntetett CELEX-számok azért hasznosak, mivel az interneten való dokumentumkereséskor ennek segítségével sokkal könnyebben és gyorsabban megtalálhatjuk a kérdéses joganyagot. A táblázat második, harmadik és negyedik jogszabálya közvetlenül a 259/93/EGK rendeletet módosítja, tehát az első helyen feltüntetett rendeletet ezen módosításokkal együtt kell olvasni. Ezek a követendő eljárást ismertetik, illetve azt, hogy egyes nem EU-tagországok milyen hulladékot engednek be.

A hulladék szállításának engedélyezése

Vizsgáljuk most meg, hogy a tanácsi rendelet milyen eljárásokat ír elő a hulladékok országhatáron áttörténő szállításának engedélyezése során!

Az engedélyezési eljárás menete alapvetően három dologtól függ:

– egyrészt attól, hogy milyen célból szállítják a hulladékot (hasznosítás vagy ártalmatlanítás),

– másrészt a hulladék veszélyességi tulajdonságaitól, vagyis attól, hogy melyik hulladéklistában található (zöldlistás, sárgalistás vagy vöröslistás hulladék; vagy egyikben sem, ekkor az V. mellékletben leírt eljárást kell követnünk),

– harmadsorban pedig, hogy EU-n belüli vagy kívüli hulladékszállításról van-e szó.

Az EGK rendelet főbb pontjai

A rendelet az alábbi fejezetekből áll:

I. Cím: Hatály és értelmező rendelkezések.

II. Cím: Tagállamok közötti szállítások.

A. fejezet: Ártalmatlanításra szánt hulladékok.

B. fejezet: Hasznosításra szánt hulladékok.

C. fejezet: Tranzit harmadik államon át.

III. Cím: Tagállamon belüli hulladékszállítás.

IV. Cím: Hulladékexport.

A. fejezet: Ártalmatlanításra szánt hulladékok.

B. fejezet: Hasznosításra szánt hulladékok.

(Módosított 16. Cikk. 1.!)

C. fejezet: Export ACSK-államokba.

V. Cím: Hulladékimport.

A. fejezet: Ártalmatlanításra szánt hulladékok.

(Magyarországra nem lehet: lásd Hgt.)

B. fejezet: Hasznosításra szánt hulladékok.

VI. Cím: Hulladéktranzit az EU-on kívüli céllal .

A. fejezet: Általános szabályozás

B. fejezet: Tranzit olyan országból olyan országba, amelyekre az OECD határozat vonatkozik.

VII. Cím: Általános rendelkezések

(illegális szállítás, pénzügyi garancia, ellenőrzés, úti okmányok).

VIII. Cím: Egyéb rendelkezések

(fuvarozási egyezmények betartása, költségviselés, dokumentumok kezelése, illetékes hatóság, jelentési kötelezettség).

1. Melléklet. Nemzetközi fuvarozási egyezmények listája.

2. Melléklet. A hulladékok zöldlistája.

3. Melléklet. A hulladékok sárgalistája.

4. Melléklet: A hulladékok vöröslistája.

5. Melléklet: Segédlet a Bázeli Tiltó Módosítás alkalmazásához.

Hatályosság

A hatály és értelmező rendelkezések közül érdemes figyelni, hogy ugyan az 1. cikk 3. (a) pontja kiveszi a rendelet hatálya alól a zöldlistás hulladékokat, de egy pár előírást meghagy ezekre vonatkozóan is. Ilyen pl., hogy ezt csak akkor lehet alkalmazni, ha a zöldlistás hulladékot erre a hulladékra vonatkozóan hulladékhasznosítási engedéllyel rendelkező létesítménybe szállítják. Ilyen szállítás esetén is a szállítólevélen részletesen fel kell tüntetni a hulladék (zöldlistás kód) és a hasznosító adatait.

Tagállamok közötti szállítások

A tagállamok közötti szállítások esetén fontos előírás, hogy lehetőség van úgynevezett hallgatólagos beleegyezésre az illetékes hatóság részéről, de csak hasznosításra történő szállítás esetén. Ez azt jelenti, hogy ha a hatóság a bejelentőlap beküldése és visszaigazolása után 30 napon belül nem emel kifogást, a hulladékszállítás megkezdhető a hatóság külön írásos engedélye nélkül.

Hulladékszállítás ártalmatlanításra

Ártalmatlanítási célú szállítás esetén a bejelentéshez a következő dokumentumokat kell csatolni:

– útvonaltervet – feltüntetve a szállítmánynak a feladás helye és a végső rendeltetési hely közé eső minden állomását,

– a 120/2004 Korm. rendelet alapján előírt "Hulladékszállítás országhatárokon keresztül" című magyar és angol nyelvű bejelentőlapot pontosan ki kell tölteni, aláírni, valamint a kísérődokumentumot is ki kell tölteni, kivéve: a 4-es, a 17-es, a 18-as, valamint a 21-25-ös mezőket, amelyeket csak a szállításkor szabad kitölteni,

– a bejelentő és a címzett között kötött érvényes szerződés másolatát a hulladék ártalmatlanításáról [a szerződés tartalmáról lásd a rendelet 3. cikk (6) paragrafusát!],

– pénzügyi garanciát, bankgaranciáról vagy biztosításról szóló igazolást (magyarországi székhelyű pénzintézettől), az összegnek fedeznie kell a szállítás során esetlegesen szükségessé váló alternatív ártalmatlanítás költségeit, valamint a küldő országba történő visszaszállítás költségeit,

– a magyar hatóság részére küldött bejelentéshez 5000 Ft-os illetékbélyeget (a kísérőlevélen).

Az ellenőrzést szolgálja, hogy az ártalmatlanításra szánt hulladék átvételét követő 3 munkanapon belül a címzett a kitöltött "Kísérődokumentum" egy-egy példányát elküldi a bejelentőnek és az érintett illetékes hatóságoknak, továbbá hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 180 nappal a hulladék átvételét követően a címzett az ártalmatlanításról igazolást küld a bejelentőnek és a többi érintett illetékes hatóságnak.

Hasznosításra történő szállításnál hasonló formai előírások érvényesek.

Tagállamon belüli hulladékszállítás

A tagállamon belüli hulladékszállításnál minden tagállam egyedi rendszert alakíthat ki, de az nem lehet ellentmondásban az EGK rendeletben leírtakkal. Magyarországon a veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó szabályzatot a 98/2002. (VI. 15.) Korm. rendelet tartalmazza.

Hulladékexport

A Hulladékexport fejezet tartalmazza (a módosított 16. cikk) a Bázeli Egyezmény ún. tiltó módosítását. Ennek értelmében az OECD-tagországok veszélyes hulladékot nem szállíthatnak nem OECD-államba. Ez a tilalom vonatkozik mind az ártalmatlanítási, mind a hasznosítási célú szállításokra. Gyakorlatban ez számunkra pl. azt jelenti, hogy veszélyes hulladékot tilos Magyarországról Romániába, Ukrajnába stb. szállítani.

E fejezet másik tiltása, hogy mindenfajta hulladék szállítása tilos az ACSK-államokba. ACSK-államok:

– az afrikai,

– a csendes-óceáni és

– a karibi térség államai.

Egyébként van még egy általános tilalom, amely azt mondja ki, hogy veszélyes hulladékot tilos olyan országba szállítani, amelyik nem részese a Bázeli Egyezménynek. Ilyen állam azonban Európában nincs, így ennek nincs nagy gyakorlati értéke.

Hulladékimport

Hulladékot az Unióba csak a Bázeli Egyezményben részes államaiból lehet behozni. A rendelet ugyan nem tartalmazza, de a Hgt. előírásai alapján Magyarországra hulladékot csak hasznosítási célból szabad behozni.

Hulladéktranzit

A hulladék tranzitszállításánál (kívülről, a Közösségen keresztül) különleges szerepet kapnak a Közösségbe beléptetést végző és a Közösség elhagyásának helyén lévő illetékes hatóságok és vámhivatalok. A magyar gazdasági társaságokat ezek a rendelkezések kevésbé érintik.

Közös rendelkezések

A közös rendelkezések címszó alatt határozzák meg, hogy mi tekinthető jogellenes szállításnak. Minden, a rendelet hatálya alá eső szállításra pénzügyi garanciát kell nyújtani. Ennek mértékét az illetékes hatósággal kell egyeztetni. Fontos kitétel az is, hogy eltérő bejelentési kötelezettség alá eső hulladékok a szállítás alatt nem keverhetőek.

Egyéb rendelkezések

Ez a rész taglalja, hogy ki viseli a hulladék visszaszállításából eredő költségeket. Ha a bejelentőn nem lehet számon kérni a hulladék visszaszállítását, akkor a küldő államnak kell a költséget állnia.

Mellékletek

Az I. melléklet a nemzetközi fuvarozási egyezményeket tartalmazza, az eredeti rendeletből használható. A II., III. és IV. mellékleteket a már említett 1999/816/EK bizottsági határozatban kell megkeresni (hulladéklisták!). Az V. melléklet hatályos szövege és a használati útmutatója a 2557/2001/EK bizottsági rendeletben található. Ha egy hulladékról meg akarjuk állapítani, hogy melyik listában található, célszerű először a II. mellékletben keresnünk, és így haladva a magasabb mellékletek felé.

Ha egy hulladékot egy EU-n kívüli országba kívánunk szállítani, akkor kell fellapoznunk a táblázatban felsorolt rendeleteket, határozatokat. Ezekben a kérdéses országot megkeresve meg tudjuk állapítani, hogy milyen korlátozás vonatkozik az adott hulladékra, és ennek alapján tudjuk meghatározni a további teendőket.

Várható változások

A magyar jogszabályokban érdemi változás nem lesz. Az ártalmatlanításra történő hulladékbehozatal tilalmát továbbra is fenn kívánja tartani Magyarország. Várható viszont, hogy 2005-ben sor kerül a Bázeli Egyezményt kihirdető 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet módosítására. Ennek során az összes eddigi módosítást beépítik a szövegbe. Ezek közül a legfontosabbak: az egyezmény szövegének kiegészítése és a VII., VIII., IX. mellékletek kihirdetése.

Az uniós szabályok taglalásakor érzékelhető volt, hogy mennyi gondot okoz a 12 éves rendelet változásának követése. Ráadásul van olyan változás is, amelyet a jelenleg hatályos EGK rendelet sem követett (pl. az 2001-es OECD-listák). Ezért az elmúlt év során elkészült az új tanácsi-parlamenti közös rendelet. Ennek elfogadása néhány hónapon belül várható.

Néhány további változás, ami az új tervezetben található:

– a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő szállítására a 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozik,

– megszűnik a sárgalistás hulladékok hasznosítási célú szállításánál eddig alkalmazható hallgatólagos belegyezés intézménye,

– a szállítás engedélyeztetését mindig az indító ország illetékes hatóságánál kell kezdeményezni,

– a zöldlistás hulladékok szállításához kísérődokumentum bevezetését írja elő,

– a Bizottságnak az új rendelet kihirdetése előtt ki kell dolgoznia az egységes pénzügyi biztosíték számításának módját.

Az új rendelet az Unió hivatalos lapjában történő megjelentetése után 12 hónappal lép majd hatályba.

Hatályos szabályok

Száma

CELEX-szám

Megnevezés

Megjegyzés

259/93/EGK

31993R0259

Hulladékszállítás felügyelete és ellenőrzése az EK-ban

Az eredeti szöveg, amely az alábbi módosításokkal érvényes.

120/97/EK

31997R0120

A 259/93/EGK rendelet módosítása

16. cikk módosítása, új V. melléklet létrehozása (jelenleg már nem ez az V. melléklet a hatályos!).

1999/816/EK

31999D0816

Bizottsági határozat a 259/93/EGK rendelet mellékleteinek módosításáról

II., III., IV. és V. mellékletet módosítja (jelenleg ezekből a II., III., és IV. még hatályos).

2557/2001/EK

32001R2557

Bizottsági rendelet a 259/93/EGK rendelet mellékletének módosításáról

V. mellékletet módosítja (ez a hatályos jelenleg).

94/774/EK

31994D0774

Bizottsági határozat az űrlapokról

Bejelentőlapot és a kísérőlapot vezeti be (jelenlegi formáját lásd 120/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletben.

1420/1999/EK

31999R1420

Tanácsi rendelet egyes nem OECD országokba történő szállításról

Ezt módosította: 2118/2003/EK, 2243/2001/EK, 1800/2001/EK, 77/2001/EK, 2630/2000/EK, 1208/2000/EK.

1547/1999/EK

31999R1547

Bizottsági rendelet a C(92)39 OECD határozat alá nem tartozó országokba történő hulladékszállítás eljárásának meghatározásáról

Ezt módosította: 2243/2001/EK, 1800/2001/EK, 77/2001/EK, 1552/2000/EK, 208/2000/EK, 1 354/2000/EK, 334/2000/EK.

1552/2000/EK

32000D1552

Bizottsági határozat a 1547/1999/EK módosításáról

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. augusztus 1.) vegye figyelembe!