Tematikus összeállításunk áttekinti a felnőttképzés és a szakképzés lényeges területeit, fontos jogi kereteit, a vállalkozások és a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek közti kapcsolatot, az igényelhető támogatási formákat, és értelmezi a jogszabályokban használt kifejezéseket, fogalmakat.
A felnőttképző intézmények nyilvántartása
A felnőttképzés alapvető szabályait a 2001. évi CI. törvény (Fktv.) tartalmazza. Ez a törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét. A törvényben nem szabályozott kérdésekben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (Ftv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A törvény hatálya kiterjed
– a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre (felnőttnek azt kell tekinteni, aki tankötelezettségét teljesítette),
– a felnőttképzési tevékenységükkel kapcsolatosan a közoktatási intézményekre, szakképző intézményekre, felsőoktatási intézményekre, közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra, továbbá egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira, az országban oktatási tevékenységet folytató külföldi szervezetekre, személyekre.
Felnőttképzési tevékenységnek kell tekinteni
– az olyan rendszeres, iskolán kívüli képzést, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá
– a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást. A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formái különösen az előzetes tudásszintfelmérés, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.
Az iskolarendszeren kívüli képzés olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
Rendszeresen végzett képzésnek minősül a folyamatosan nyújtott, illetve az egy éven belül ismétlődően biztosított képzés.
A különböző szervezetek kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenységre, ha szerepelnek a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában. A nyilvántartásba kérelemre jegyzik be a szervezeteket. A bejegyzés 4 évig érvényes. A nyilvántartást az erre kijelölt megyei (fővárosi) munkaügyi központok vezetik. Fontos, hogy a nyilvántartásba vétel önmagában nem jelenti a felnőttképzést folytató intézmény tevékenységének szakmai elismerését.
Nyilvánosság
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékét a honlapján negyedévente közzéteszi. Ezzel egyidejűleg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a felnőttek szakmai képzését folytató intézményekről, valamint a felnőttek szakmai képzésére vonatkozó adatokról tájékoztatást ad az Oktatási Minisztérium számára. A nyilvántartás adatait és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, arról – igazgatási-szolgáltatási díj ellenében – másolatot kérhet.
A Foglalkoztatási Hivatal a nyilvántartást vezető jelentése alapján a tárgyévben nyilvántartásba vett, valamint a nyilvántartásból törölt felnőttképzést folytató intézményekről a tárgyévet követő év március 15. napjáig összesítést készít, melyet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapján közzétesz.
Mit tartalmaz a nyilvántartás?
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:
– a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, levelezési címét, vezetőjének nevét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét,
– közoktatási intézmény esetén az OM azonosító számot,
– a nyilvántartásba vételi számot,
– a nyilvántartásba vétel időpontját,
– a beszámolási kötelezettség teljesítésének határidejét,
– a tervezett felnőttképzési tevékenység célját, illetve a tervezett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formáját,
– nyelvi képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsga megszerzésére irányul-e, a nyelvvizsga szintjét, a nyelv(ek) megnevezését,
– az államilag elismert nyelvvizsga szervezésének jogosultságát, az akkreditációs számot,
– szakmai célú képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert szakképesítés megszerzésére készít-e fel, a szakképesítés megnevezését,
– államilag elismert szakképesítések esetében a szakmaivizsgáztatás-szervezésre való jogosultságot, a jogosultságot megalapozó jogszabály számát, a szakképesítés megnevezését,
– az akkreditált felnőttképzési program(ok) megnevezését és azonosítási számát,
– a nyilvántartásból való törlés és a nyilvántartás felfüggesztésének időpontját és okát.
Nyilvántartási szám
Kötelező tájékoztató
A felnőttképzést folytató intézmény köteles folyamatosan használni a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon. A számról tájékoztatnia kell az ügyfeleit. A nyilvántartási számot ezenkívül szerepeltetnie kell a tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében, és az ügyfelek által jól látható módon ki is kell függesztenie.
Kötelező beszámoló
A felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételétől számítva kétévenként tevékenységéről beszámolót készít, melyet megküld a nyilvántartást vezető számára.
Reklám
A felnőttképzést folytató intézménynek az általa folytatott képzési tevékenységgel kapcsolatos összes – bármely médiumban megjelentetni szándékozott – hirdetésén jól olvashatóan fel kell tüntetnie a nyilvántartási számát. Amennyiben a nyilvántartást vezető – hivatalból vagy kérelemre – azt állapítja meg, hogy a hirdetés megtévesztésre alkalmas, fogyasztóvédelmi, illetve reklámfelügyeleti eljárás lefolytatása céljából megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot.
Nyilvántartásba vétel
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait a 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet tartalmazza.
Kérelem
A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a felnőttképzést folytató intézmény székhelye szerint illetékes nyilvántartást vezetőhöz kell benyújtani. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni.
Mellékletek
A kérelemhez csatolni kell:
– a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) hatálya alá tartozó kérelmező – ideértve a közhasznú társaságot is – esetén a cégbíróság által kibocsátott, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot;
– egyéb kérelmezők esetében – az Ftv. 1. számú mellékletében nevesített felsőoktatási intézmények kivételével – a kérelmező egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okiratát (alapító okiratát, alapszabályát), egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, és a nyilvántartásukra illetékes hatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozólag, hogy a kérelmező a hatóság nyilvántartásában szerepel;
– a képzésnek az Fktv. 3. §-ának (2) bekezdése szerinti céljára vonatkozó, általános célú képzés esetén a képzés pontos megjelölésére is kiterjedő nyilatkozatot;
– nyelvi képzés esetében az oktatott nyelveket és nyelvvizsgák szintjeit megnevező, az azonosítót tartalmazó, valamint a nyelvvizsga állami vagy nemzetközi elismertségét, annak szervezésére való jogosultságot, az akkreditációs számot megjelölő nyilatkozatot;
– szakmai célú képzés esetében a szakképesítéseket megnevező, az azonosítót tartalmazó, továbbá államilag elismert szakképesítések esetében a szakmai vizsgáztatás szervezésére való jogosultságra vonatkozó nyilatkozatot;
– a képzéshez kapcsolódó szolgáltatás megnevezését és azonosítóját tartalmazó nyilatkozatot;
– a nyilvántartásba vételi díj megfizetését igazoló csekk másolatát.
A képzésekhez kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó nyilatkozatot, valamint ezek azonosítóit a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
Tanúsítvány
A nyilvántartást vezető munkaügyi központ a nyilvántartásba vett felnőttképzést folytató intézmény részére tanúsítványt ad ki. Az erről szóló értesítés tartalmazza:
– a nyilvántartásba vétel tényét;
– a felnőttképzést folytató intézmény elnevezését, székhelyét;
– a nyilvántartásba vételi számot;
– a nyilvántartásba vételnek és az érvényességi idő lejáratának időpontját;
– a nyilvántartást vezető nevét, hivatalos bélyegzőlenyomatát;
– a folytatni kívánt felnőttképzési tevékenység(ek) megnevezését, az azonosító számát, sorszámozott felsorolásban.
A nyilvántartásba vétel időpontja az értesítés kiadásának napja.
Bejelentés a változásokról
A felnőttképzést folytató intézménynek a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben, illetve annak mellékleteiben meghatározott adatokban bekövetkezett változást 15 napon belül be kell jelentenie a nyilvántartást vezetőnek.
A nyilvántartást vezető kérelemre köteles, illetve hivatalból jogosult a nyilvántartásba bejegyzés érvényességének időtartama alatt ellenőrizni, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei továbbra is fennállnak.
Igazolás
A tanúsítvány tartalmát érintő körülmények megváltozása esetén a felnőttképzést folytató intézmény bejelentése alapján a nyilvántartást vezető igazolást ad ki a változásokról. Ez nem vonja maga után a később ismertetett beszámolási kötelezettség időpontjának megváltozását.
A nyilvántartásba vétel megtagadása
A nyilvántartást vezető a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha
– a kérelmező nem csatolta a kötelező mellékletek valamelyikét;
– a kérelmező által csatolt cégkivonatban, létesítő okiratban, vállalkozói igazolványban nem szerepel a felnőttképzési tevékenység és/vagy annak a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerben (TEÁOR) meghatározott száma;
– a kérelmező korábban már szerepelt a nyilvántartásban, azonban a nyilvántartásból azért törölték, mert az általa folytatott felnőttképzés neki felróható okból hiúsult meg, és ismételt kérelmet a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül terjeszt elő;
– a kérelmező a felnőttképzési tevékenység folytatásától való eltiltását kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül kéri a nyilvántartásba vételét.
A nyilvántartást vezető a nyilvántartásba vételt legfeljebb 1 év időtartamra megtagadhatja, ha a kérelmező korábban már szerepelt a nyilvántartásban, azonban a nyilvántartásból
– az adatváltozás bejelentésére vonatkozó kötelezettsége, valamint
– a beszámolási kötelezettsége
teljesítésének elmulasztása miatt törölték.
A nyilvántartásba vételi ügyekben hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.
Felfüggesztés
A nyilvántartást vezető – kérelemre – a nyilvántartott felnőttképzést folytató intézményt a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb a nyilvántartásba történő bejegyzés érvényessége napjáig felfüggeszti a nyilvántartásból. A felnőttképzést folytató intézménynek a kérelmet – amelyben a felfüggesztés okát meg kell jelölnie – a felfüggesztés kezdő időpontját megelőzően legalább 30 nappal kell a nyilvántartást vezetőhöz benyújtania.
A felfüggesztés hatálya alatt álló felnőttképzést folytató intézménynek szüneteltetnie kell a felnőttképzési tevékenységét.
A felfüggesztés időtartama alatt a felnőttképzést folytató intézményt nem terhelik a nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek.
A nyilvántartásból felfüggesztett felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységének folytatását – annak megkezdését megelőzően legalább 30 nappal – köteles a nyilvántartást vezetőnek bejelenteni.
Törlés
A felnőttképzést folytató intézményt a nyilvántartást vezető törli a nyilvántartásból, ha a nyilvántartott intézmény
– ezt kéri;
– a bejegyzés érvényességének lejárta előtt nem kéri a nyilvántartásba vételi eljárás megismétlését;
– a rendeletben meghatározott beszámolási kötelezettségének – a hiánypótlásra való felszólítás után 15 napon belül – nem tesz eleget;
– az általa folytatott felnőttképzés neki felróható okból hiúsult meg;
– megszegi a változásbejelentési, illetve a nyilvántartásba vételi szám feltüntetésére vonatkozó kötelezettségét;
– felszólítás ellenére jogszabályba ütköző módon folytatja a tevékenységét.
Törést eredményez az is, ha a nyilvántartott intézménynél olyan változások álltak be, amelyek kizárnák a nyilvántartásba vételt.
A törlésre a nyilvántartási bejegyzés érvényességének időtartama alatt kerülhet sor.
Megismételt eljárás
A nyilvántartásba való bejegyzés érvényességi idejének lejártakor az eljárást meg kell ismételni. Amennyiben a körülmények időközben megváltoztak, a megismételt eljárásban benyújtott kérelem tartalma és mellékletei tekintetében a nyilvántartásba vételi eljárásra vonatkozó szabályok az irányadók. Ha a körülmények változatlanok, az erről szóló nyilatkozattal együtt, a kérelemhez csak a nyelvi képzés esetében előírt, az oktatott nyelveket és nyelvvizsgák szintjeit megnevező, az azonosítót tartalmazó, valamint a nyelvvizsga állami vagy nemzetközi elismertségét, annak szervezésére való jogosultságot, az akkreditációs számot megjelölő nyilatkozatot, illetve a szakmai célú képzés esetében előírt, a szakképesítéseket megnevező, az azonosítót tartalmazó, továbbá államilag elismert szakképesítéseknél a szakmai vizsgáztatási jogosultságra vonatkozó nyilatkozatot kell csatolni.
A kérelemben minden esetben fel kell tüntetni a nyilvántartási számot is.
A nyilvántartott intézménynek az ismételt nyilvántartásba vétel iránti kérelmét legkésőbb a bejegyzés érvényességi idejének lejárta előtt 60 nappal kell benyújtania. Egyebekben a megismételt eljárásra a nyilvántartásba vételi eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Tevékenységbeszámoló
A felnőttképzést folytató intézménynek tevékenységéről kétévente a rendelet 4. számú melléklete szerinti beszámolót kell benyújtania a nyilvántartást vezetőhöz. A nyilvántartásba történő bejegyzés érvényességi idejének lejárta évében esedékes beszámolót, ha a felnőttképzést folytató intézmény a nyilvántartásba vétel iránt ismételten kérelmet terjeszt elő, a kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.
Nyilvántartásba vételi díj* A nyilvántartásba vételi eljárásért a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke tizenháromezer forint. * A jogorvoslati díj mértéke hatezer forint, amelyet a jogorvoslati eljárást kezdeményező az eljárás megindításakor köteles megfizetni. * Az igazgatási szolgáltatási díjat a nyilvántartást vezető által megadott számlaszámra, a jogorvoslati díjat a Foglalkoztatási Hivatal 10032000-01732630-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell postai befizetéssel vagy átutalással megfizetni. * A nyilvántartást vezető köteles a nyilvántartásba vétel megtagadása elleni fellebbezés díját a kérelmezőnek visszatéríteni, amennyiben a fellebbezés alaposnak bizonyul. |
A belső képzést folytató intézmények nyilvántartása* Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. * A kizárólag belső képzést folytató intézményről egyszerűsített nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell: * a Gt. hatálya alá tartozó kérelmező esetén a cégbíróság által kibocsátott, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, * egyéb kérelmező esetén a kérelmező hatályos létesítő okiratát, valamint * az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének bizonylatát. * Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díj mértéke négyezer forint, a jogorvoslati díj mértéke háromezer forint. * A nyilvántartást vezető a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a kérelmező a kérelmet felhívás ellenére sem terjeszti elő megfelelően. * Az egyszerűsített nyilvántartás tartalmazza: * a nyilvántartásba vett felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, levelezési címét, vezetőjének nevét, elérhetőségét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét; * közoktatási intézmény esetén az Oktatási Minisztérium által megállapított közoktatási azonosító számot, * a nyilvántartásba vételi számot; * a nyilvántartásba vétel időpontját; * a beszámolási kötelezettség teljesítésének határidejét; * a belső képzés pontos megjelölését; * a nyilvántartásból való törlés időpontját és okát. * A belső képzést folytató intézményt a nyilvántartással kapcsolatban az általános szabályok szerinti adatváltozás-bejelentési, valamint beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmát a rendelet 6. számú melléklete határozza meg. * Ha a nyilvántartásba történő bejegyzés érvényességi ideje lejárt, az ismételt nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez az igazolásokat akkor kell csatolni, ha az okirat kiállításának alapjául szolgáló körülményekben változás állt be. * Az adatváltozás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyilvántartást vezető a belső képzést folytató intézményt törli a nyilvántartásból. Törlést eredményez, ha a nyilvántartott intézmény * kéri a törlést; * a bejegyzés érvényességének lejárta előtt nem kéri a nyilvántartásba vételi eljárás megismétlését; * a rendeletben meghatározott beszámolási kötelezettségének – a hiánypótlásra való felszólítás után 15 napon belül – nem tesz eleget; * olyan változások álltak be, amelyek kizárnák a nyilvántartásba vételt. |
Regionális képzőközpontok* A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által létesített és működtetett regionális képzőközpontok az emberi erőforrás fejlesztésének országos és regionális feladatait végzik. A képzőközpont alapfeladatként * ellátja a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését, * közreműködik a foglalkoztatást elősegítő, valamint új munkahelyek létrehozását támogató képzések lebonyolításában, * ellátja a szakképzési törvényben számára meghatározott feladatokat, * részt vesz felnőttképzési nemzetközi programokban, valamint az európai közösségi forrásokból támogatott, az emberi erőforrás fejlesztését célzó programok előkészítésében és kivitelezésében, * a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújthat, * a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek felzárkóztatását szolgáló képzéseket szervez, és részt vesz ilyen programok fejlesztésében, * távoktatási hálózatok kiépítésével ellátja a nem formális tanulást folytatni szándékozók szakmai támogatását. * A képzőközpont e feladatain túl regionális tananyagfejlesztő és konzultációs központként is működik. |
Akkreditáció
A nyilvántartásban szereplő, felnőttképzést folytató intézmények a 22/2004. (II. 16.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat. A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt.
Az akkreditációs eljárás feltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény rendelkezzen a szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel, valamint hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.
A felnőttképzést folytató intézmény akkreditációja négy év elteltével érvényét veszti.
A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet a Nemzeti Felnőttképzési Intézethez (NFI) kell benyújtania. Az Fktv.-n kívüli más törvény felhatalmazása alapján akkreditált intézmény – a felsőoktatási intézmények kivételével – az intézményakkreditációt bejelenti az NFI-nél. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja az intézményakkreditációra vonatkozó tanúsítványt.
Az akkreditációs eljárás a felnőttképzést folytató intézmény kérelmére, illetve bejelentésére indul. Az intézmény- és programakkreditáció iránti kérelmet külön eljárásban kell elbírálni.
A kérelmet, a bejelentést a rendeletben meghatározott nyomtatványon, az ott előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani az NFI-hez.
Az elbírálás előkészítése
Az NFI az akkreditációs ügyek elbírálásának előkészítése körében
– a kérelmező intézmény felhívásával haladéktalanul intézkedik a hiányosan előterjesztett dokumentumoknak a kiegészítése iránt, illetve
– javaslatot tesz a FAT elnökének a szakértő személyére vagy a szakértői bizottság tagjaira.
A hiányosságok pótlására megállapított határidőt tartalmazó felhívásban a kérelmező intézményt tájékoztatni kell a mulasztás jogkövetkezményeiről is.
A szakértőt, illetve a szakértői bizottság tagjait az NFI javaslata alapján a FAT elnöke rendeli ki. Ha a FAT elnöke a javaslattal nem ért egyet, maga dönt az eljáró szakértő, illetve szakértői bizottság tagjainak személyéről. A szakértőt, illetve a szakértői bizottság tagjait a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által vezetett országos szakértői nyilvántartásba felvett szakértők közül kell kirendelni.
Az akkreditációs ügyekben az Fktv.-ben előírt elintézési határidő a formai követelményeknek mindenben megfelelő dokumentumoknak az NFI-hez történő benyújtása napjától kezdődik.
Előterjesztés, hiánypótlás
A kérelemre indult akkreditációs eljárás során az NFI
– ha a kérelmező intézmény a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, a rendelkezésre álló dokumentumokat, egyébként
– a bizonyítási eljárás lefolytatásának eredményeit a kérelmező intézmény által benyújtott dokumentumokkal együtt
a döntés meghozatala érdekében a FAT elé terjeszti.
Amennyiben a FAT a döntésre előkészített ügy iratai alapján az akkreditáció feltételéül szabott követelmények olyan hiányát állapítja meg, amely határidő tűzésével pótolható, a kérelmező intézményt felhívhatja e hiányok pótlására.
Határozat, tanúsítvány
A FAT az ügy érdemében, valamint – az e rendeletben meghatározott esetekben a FAT elnöke – az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz.
A FAT az akkreditáció iránti kérelemnek helyt adó határozat meghozatalával egyidejűleg intézmény-, illetve programakkreditációs tanúsítványt állít ki. A bejelentésre indult akkreditációs eljárásban a FAT bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, a határozat meghozatalával egyidejűleg kiadja az intézmény-, illetve a programakkreditációs tanúsítványt.
Intézményakkreditáció
Az intézményakkreditáció a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltatótevékenységnek, az intézményirányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
Akkreditációs feltételek
Intézményakkreditációt az a felnőttképzést folytató intézmény kaphat,
– amely megfelel a Fktv.-ben előírt feltételeknek,
– amely rendelkezik a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételét igazoló tanúsítvánnyal,
– amelynek szakmai tanácsadó testületében a felnőttképzést folytató intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló tagok aránya nem haladja meg az 1/3-ot,
– amely rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott, az intézmény hosszú távra szóló működési elveit és az azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket tartalmazó, nyilvánosságra hozott minőségpolitikával, az intézmény működési folyamatait meghatározó minőségirányítási rendszerrel, a tárgyévre szóló, a minőségpolitikával összhangban álló és mérhető minőségcélokkal, valamint az intézmény éves működésének értékelésére szolgáló önértékelési rendszerrel.
A kérelemre indult intézményakkreditációs eljárás során a FAT vizsgálata arra irányul, hogy a felnőttképzést folytató intézmény képzési és felnőttképzési szolgáltatótevékenysége, valamint működése megfelel-e az Fktv.-ben, e rendeletben, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek.
Amennyiben az akkreditáció érvényességi ideje lejárt, és az intézmény az akkreditáció újbóli megadására irányuló kérelmet terjeszt elő, a FAT-nak vizsgálnia kell azt is, hogy az intézmény az akkreditáció érvényességi ideje alatt eleget tett-e az akkreditációval összefüggő kötelezettségeinek. A kérelmet legkorábban az akkreditáció érvényességi idejének lejártát megelőző 60 napon belül lehet előterjeszteni.
Ha a FAT az akkreditáció újbóli megadására irányuló kérelemnek határozatában helyt ad, akkor az ennek alapján kiállított tanúsítvány 4 évig érvényes.
Szakértői bizottsági vélemény
A FAT akkreditációval kapcsolatos döntése előtt be kell szerezni a kérelmező intézmény képzési tevékenysége szerinti, legfeljebb 3 főből álló szakértői bizottság szakvéleményét. A szakértői bizottság véleményének előterjesztése előtt a kérelmező intézmény székhelyén, illetve telephelyén szemlét tart. A szakértői bizottság a helyszíni szemle időpontjáról a kérelmező intézményt előzetesen értesíti. Az értesítésben a kérelmezőt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködésre, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire is.
A szakértői bizottság a helyszíni szemle során vizsgálja az akkreditáció feltételéül szabott követelményeknek való megfelelést, továbbá ellenőrzi a benyújtott dokumentumokban foglaltak valóságtartalmát.
A szakértői bizottság véleményét a megkeresésétől számított 20 napon belül nyújtja be az NFI-hez.
Feltételes intézményakkreditáció
Az intézményakkreditációra való felkészülés céljából indokolt és kivételes esetben különösen a fogyatékkal élők, a halmozottan hátrányos helyzetű személyek, valamint a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek képzését vállalók részére feltételes intézményakkreditáció adható ki. [A hátrányos helyzetű felnőtt olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható. Fogyatékos felnőttnek kell tekinteni a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-ának a) pontjában meghatározott fogyatékos személyt, amennyiben az Fktv. szerint felnőttnek minősül.]
Feltételek
Feltételes intézményakkreditáció akkor adható, ha a kérelmező intézmény
– megfelel a Fktv.-ben meghatározott feltételeknek,
– rendelkezik a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételét igazoló tanúsítvánnyal,
– amelynek szakmai tanácsadó testületében a felnőttképzést folytató intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló tagok aránya nem haladja meg az 1/3-ot (Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a felnőttképzést folytató intézmény mint foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.),
– amely rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott, az intézmény hosszú távra szóló működési elveit és az azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket tartalmazó, nyilvánosságra hozott minőségpolitikával, a tárgyévre szóló, a minőségpolitikával összhangban álló és mérhető minőségcélokkal,
– rendelkezik az intézményakkreditáció feltételeinek való megfelelés eléréséhez szükséges, legfeljebb egy évre vonatkozó intézkedési tervvel, amely tartalmazza a célokat és feladatokat, azok teljesítésének határidejét és módját.
Határozat
A FAT határozatában – az intézkedési tervben meghatározott feladatok teljesítési határidejét figyelembe véve – állapítja meg a feltételes intézményakkreditáció érvényességi idejét, és ennek alapján kiállítja az akkreditációs tanúsítványt.
Az intézmény a feltételes intézményakkreditáció érvényességi ideje alatt bármikor kérheti az intézményakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállásának vizsgálatát. Az NFI ilyenkor haladéktalanul intézkedik a szakértői bizottság kirendelésének előkészítése iránt. A szakértői bizottság véleményét az NFI-hez a feltételes intézményakkreditáció iránti kérelem előterjesztése során már benyújtott, valamint az intézményakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállásának vizsgálatára vonatkozó kérelemhez csatolt dokumentumok valóságtartalmának helyszíni ellenőrzése alapján készíti el.
Egyszerűsített intézményakkreditáció
Egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás folytatható le az intézmény olyan adataiban bekövetkezett változás esetén, amely az akkreditáció alapjául szolgáló feltételeket nem érinti. Az eljárás során a FAT a határozathozatalt követően az adatváltozásnak megfelelő új intézményakkreditációs tanúsítványt állít ki, az akkreditáció érvényességi időtartamának változatlanul hagyásával.
Programakkreditáció
A programakkreditáció a képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
Képzési program
Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. A képzési program tartalmazza:
– a képzés során megszerezhető kompetenciát (kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére),
– a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
– a tervezett képzési időt,
– a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.),
– a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,
– a maximális csoportlétszámot,
– a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,
– a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
– a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.
A képzési program moduláris felépítésű is lehet. A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.
Nyitott képzés, távoktatás
A felnőttek képzése nyitott képzés, illetve távoktatás formájában is megszervezhető. A nyitott képzés vagy távoktatás formájában szervezett felnőttképzés olyan sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatára épül, amely az oktató és a képzésben részt vevő felnőtt interaktív kapcsolatán és az önálló munkán alapuló képzést tesz lehetővé. Időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg.
Érvényesség
A programakkreditáció érvényességének időtartama legalább 2, legfeljebb 5 év lehet. A FAT a programakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
Az Fktv.-n kívüli más törvény felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programot – az akkreditált felsőoktatási program kivételével – az NFI-hez be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
A programakkreditációhoz kapcsolódó tárgyi adómentesség a tanúsítvány kiállításának napjától vehető igénybe.
Akkreditációs feltételek
A felnőttképzést folytató intézmény által kidolgozott képzési program akkor akkreditálható, ha
– tartalmazza a törvényben előírt tartalmi feltételeket,
– megfelel a képzési célnak,
– tartalmi elemeinek egymásra épülése és összefüggései elősegítik a képzési cél elérését,
– alkalmas arra, hogy a képzésben részt vevő felnőtt elsajátítsa azokat az ismereteket, és birtokolja azokat a jártasságokat, készségeket, amelyek megszerzését a program célként tűzte ki,
A felnőttképzést folytató intézmény által kidolgozott képzési program akkreditációja iránti kérelem elbírálása során a FAT a képzési program sajátosságai alapján állapítja meg a programakkreditáció érvényességének időtartamát.
Akkreditált program felhasználása
A programakkreditáció iránti kérelmet kell előterjeszteni a FAT által már akkreditált program más felnőttképzést folytató intézmény általi felhasználása esetén is. A kérelemhez csatolni kell annak igazolását, hogy az akkreditált program felhasználási jogával a kérelmező intézmény rendelkezik. (A jogszabály által előírt képzésekhez kidolgozott és a szakképesítésekért felelős miniszter által jóváhagyott programok akkreditált programnak minősülnek.)
Ilyenkor a FAT vizsgálja
– a program felhasználásának jogszerűségét, valamint
– azt, hogy a program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek a kérelmező intézménynél biztosítottak-e.
A lefolytatott eljárás alapján kiadott programakkreditáció érvényességi ideje nem haladhatja meg az annak alapjául szolgáló akkreditált program érvényességi idejét.
Jogorvoslat
A FAT által hozott határozat elleni fellebbezést a miniszter bírálja el. Amenynyiben a kérelmező intézmény a FAT határozata ellen fellebbezéssel él, és a másodfokú eljárásban szakértő kirendelése válik indokolttá, szakértőként a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által vezetett országos szakértői nyilvántartásba felvett szakértő rendelhető ki.
Nyilvántartás
Az NFI az intézmény- és programakkreditációs tanúsítvány FAT általi kiállítását követően – az intézmény erre irányuló külön kérelme nélkül – az akkreditált intézményt, illetve programot haladéktalanul nyilvántartásba veszi.
Intézmények
Az akkreditált intézmények nyilvántartása tartalmazza:
– az intézmény nevét,
– az intézménynek a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát,
– az intézmény székhelyének és azon telephelyének megnevezését, amelyen az intézmény felnőttképzési tevékenységet folytat,
– az intézmény akkreditációs lajstromszámát, valamint
– az akkreditáció érvényességi idejét.
Programok
Az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartása tartalmazza:
– az intézmény nevét,
– az intézménynek a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát,
– az intézmény székhelyének és azon telephelyének megnevezését, amelyen az intézmény felnőttképzési tevékenységet folytat,
– a program megnevezését,
– az akkreditáció érvényességi idejét,
– a program alapján megszerezhető kompetencia megnevezését, valamint
– a program akkreditációs lajstromszámát.
Felsőoktatási intézmények jegyzéke
Az NFI nyilvántartásba veszi az Oktatási Minisztérium által megküldött jegyzékben szereplő akkreditált felsőoktatási intézményeket és programokat is. A felsőoktatási intézmények jegyzéke tartalmazza:
– a felsőoktatási intézmények nevét,
– a felsőoktatási intézmények székhelyét, a karok székhelyen kívüli működési helyszíneit, beleértve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 124/E §-ának v) pontja szerinti székhelyen kívüli képzés helyszínét is,
– a felsőoktatási intézménynek a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát.
Felsőoktatási programok jegyzéke
A felsőoktatási programok jegyzéke tartalmazza:
– a program megnevezését,
– a program képesítési követelményeit tartalmazó rendelet számát,
– az oklevélben szereplő, megszerezhető szakképesítés megnevezését,
– azon felsőoktatási intézmények megnevezését, amelyek a program indítására jogosultak,
– az említett intézményeknek a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát.
Tájékoztatás, közzététel
Az NFI az akkreditált intézmények és programok nyilvántartásba vételéről tájékoztatja a FAT-ot. A nyilvántartásban szereplő intézmények és programok jegyzékét a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapján és hivatalos lapjában közzé kell tenni.
Törlés
Törölni kell a nyilvántartásból az intézményt, illetve a programot abban az esetben, ha
– az akkreditációs tanúsítványt a FAT visszavonta,
– a tanúsítvány érvényességének ideje lejárt, és az akkreditáció újbóli megadása iránt az NFI-hez kérelem nem érkezett.
A felsőoktatási intézményt és a felsőoktatási programot törölni kell a nyilvántartásból, ha ezt az Oktatási Minisztérium kéri.
Akkreditációs díjak
A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékére és felhasználásának szabályaira vonatkozó előírásokat a 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet tartalmazza.
Ha a kérelmező a székhelyén kívül egynél több telephellyel rendelkezik, az akkreditációs díj kétszeresét kell fizetnie. Az akkreditációs díj szempontjából telephelyként csak a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában telephelyként bejegyzett képzési helyszín vehető figyelembe.
Az akkreditáció kiterjesztése
Ha az intézmény az akkreditáció megadását követően létesített, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában bejegyzett telephelye vonatkozásában az akkreditáció kiterjesztését kéri, ezen eljárásért az intézményakkreditációs eljárási díj 50 százalékát kell fizetnie.
Mentesség
A bejelentésre indult intézmény- és programakkreditációs eljárás, valamint az Oktatási Minisztérium által megküldött jegyzékben szereplő akkreditált felsőoktatási intézmények és programok FAT általi elismerése díjmentes.
A kérelem visszavonása
Ha a kérelmező az intézményakkreditációs kérelmét a helyszíni szemlét megelőzően, a programakkreditációs kérelmét a szakértői kijelölést megelőzően visszavonja, részére az akkreditációs díj 60 százalékát vissza kell fizetni. A helyszíni látogatás megkezdését követően az eljárásidíj-részletet nem lehet visszafizetni.
A díj megfizetése
Az akkreditációs díj összegét a kérelem benyújtását megelőzően kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással az NFI 10032000-00285582-00000000 számú számlájára. A befizetett díjról a felnőttképzési intézmény számára az NFI 15 munkanapon belül számlát bocsát ki.
Szakértői díj
A szakértői tevékenységért járó munkadíj mértéke intézmény- és programakkreditációs eljárás esetén óránként bruttó 4000 forint.
Jogorvoslati díj
A jogorvoslati díj mértéke – ideértve az akkreditáció visszavonása miatt benyújtott jogorvoslat díját is – az akkreditációs eljárásra irányadó díj 40 százaléka. A jogorvoslati díjat a jogorvoslati eljárást kezdeményező az eljárás megindításakor köteles postai befizetéssel vagy átutalással a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Igazgatási 10032000-00285568-00000000 számú számlájára megfizetni.
Visszatérítés
A jogorvoslati díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészében jogszabálysértőnek bizonyul. A visszatérítést hivatalból a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni.
Ha a jogorvoslati eljárásban a másodfokon eljáró szerv a FAT részben vagy egészében jogszabálysértő határozatát
– megsemmisíti, és a FAT-ot új eljárás lefolytatására utasítja, a FAT az új eljárást külön díj befizetése nélkül köteles lefolytatni,
– a tényállás kiegészítéséhez szükséges külön vizsgálatok elvégzésével megváltoztatja, vagy megsemmisíti, és a FAT-ot új eljárás lefolytatására utasítja, az NFI a másodfokon eljárt szerv számára az eljárásban felmerült szükséges költségeket megtéríti.
Felnőttképzési Akkreditáló Testület* A FAT a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által felkért tagokból álló független szakmai testület, amely ellátja * a felnőttképzési intézmény és program minősítését, minőségének hitelesítését, * az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény és az akkreditált felnőttképzési program ellenőrzését; az ellenőrzés tapasztalatairól tájékoztatja a minisztert. * A FAT tagjainak névsorát a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapján vagy hivatalos lapjában közzé kell tenni. * Afelnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjáról a FAT a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt. A FAT határozata ellen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. * A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az akkreditáció visszavonásáról. * A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT működése felett. |
Szakmai tanácsadó testület* A felnőttképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében szakmai tanácsadó testülete(ke)t hozhat létre. * A szakmai tanácsadó testület legalább 3 főből áll. Tagjait az intézmény vezetője kéri fel a képzési tervben meghatározott képzési irányoknak megfelelő szakmai szervezetek, a képzésben érdekelt szervezetek, valamint a felnőttképzés elismert szakértői közül. * A szakmai tanácsadó testület feladatai: * jóváhagyja a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési tervét és kétéves beszámolóját, * közreműködik a felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában, * segíti a felnőttképzést folytató intézmény szakmai nyilvánosságának, valamint közönségkapcsolatainak kialakítását. * Aszakmai tanácsadó testület ügyrendjét maga határozza meg. |
Felnőttképzési szerződés* A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. A felnőttképzési szerződés tartalmazza: * a képzéssel megszerezhető képzettséget vagy kompetenciát, * a részvevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, * a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, * a képzési díj – beleértve a vizsgadíj – mértékét, * a részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit. * A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni, és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni. A szakképzésről szóló 1993. LXXVI. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében meghatározott képzési szerződést felnőttképzési szerződésként el kell fogadni. |
Éves képzési terv* Az éves képzési terv tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját. * Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni. * Szakmai tanácsadó testület működése esetén az éves képzési terv teljesüléséről a felnőttképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles beszámolni. A programakkreditációs eljárási díj összege A felnőttképzést folytató intézmény által kidolgozott program akkreditációja iránti kérelem esetén
A FAT által már akkreditált képzési program más felnőttképzést folytató intézmény által történő felhasználására irányuló programakkreditáció esetén
Az intézményakkreditációs eljárási díj összege
Felnőttképzési támogatásokFelnőttképzési normatív támogatásAz állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékű felnőttképzési normatív támogatást nyújt a felnőttképzést folytató intézményben folyó, – az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt, valamint – a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter javaslatára a kormány évente meghatározhatja azt a kört, akik képzéséhez az állam a költségvetési törvényben meghatározott felnőttképzési normatív támogatást nyújthat. A felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályait a 15/2003. (II. 19.) Korm. rendelet tartalmazza. Az állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítéssel nem rendelkező felnőtt: az OKJ-ban szereplő szakképesítéssel, illetve felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, e rendelet alapján támogatott képzésben részt vevő felnőtt. Az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzés olyan, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben meghatározott szakmai képzés, amely az OKJ-ban felsorolt szakképesítéssel nem rendelkező felnőttnek az OKJ-ban felsorolt valamely szakképesítés megszerzését eredményező vizsgára történő felkészítését első alkalommal célozza. Támogatási feltételekFelnőttképzési normatív támogatásban kizárólag az akkreditált és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal a felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést folytató intézmény részesülhet. Fogyatékos felnőttek képzése esetén a normatív támogatás igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is. A felnőttképzési normatív támogatás azon felnőtt után vehető igénybe, akinek a képzése – a teljes képzési díj normatív támogatást meghaladó részének biztosításához a felnőtt által igénybe vett támogatás kivételével – más állami támogatásban nem részesül. A felnőttképzési intézmény e rendelet szerint támogatott képzésének meghirdetése esetén köteles a hirdetés szövegében feltüntetni, hogy az adott képzés állami normatív támogatással valósul meg. A felnőttképzési normatívával azon képzés támogatható, ahol a felnőttképzésben részt vevő által fizetendő képzési díj nem haladja meg a felnőttképzési szerződésben feltüntetett teljes képzési díj és a támogatás különbözetét. A támogatás tartalma és mértékeA támogatás – az első, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzések, – a fogyatékos felnőttek általános célú, valamint nyelvi és szakmai képzésének támogatására igényelhető, illetve használható fel. A támogatás éves előirányzatát és fajlagos mértékeit a költségvetési törvény határozza meg. A felnőttképzési intézmény részére az adott naptári évre vonatkozó támogatást a képzésben részt vevő felnőttek tervezett összlétszáma és a képzés adott naptári évre jutó óraszáma alapján állapítják meg. A képzési óraszám a képzések időtartamának tanórában kifejezett egysége, mely időtartam a vizsgáztatást nem foglalja magában. A támogatás igényléseA felnőttképzési intézmény az adott naptári évre, illetve az év közben történő igénylés esetén a naptári év második félévére vonatkozó támogatást a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott igénylőlap alapján igényelheti, az éves képzési tervében feltüntetett, támogatható, az igénylés határnapját követően induló képzéseiben részt vevő felnőttek után. MellékletekAz igénylőlaphoz mellékelni kell – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési intézmény esetében 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, egyéb felnőttképzési intézmény esetében a létesítő okirat hiteles másolatát; – a felnőttképzési intézmény akkreditációjáról a Felnőttképzési Akkreditáló Testület által kiállított tanúsítvány másolatát; – a felnőttképzési intézménynek az igényléssel érintett naptári évre vonatkozó képzési tervét; – a felnőttképzési intézmény székhelye szerint illetékes APEH 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a felnőttképzési intézménynek köztartozása nincs; – fogyatékosok képzése esetén a képzési programot. A fenti mellékletek közül – a felnőttképzési intézmény által az adott évre vonatkozó támogatás igénylésekor benyújtott első igénylőlaphoz az első négy bekezdésben meghatározott valamennyi iratot csatolni kell, – a képzési programot minden igénylés esetén csatolni kell, – az első és a harmadik bekezdésben meghatározott iratokat az újabb igénylés mellékleteként akkor kell csatolni, amennyiben azok adattartalmában változás történik. Az igénylőlapok benyújtásaAz adott naptári évre vonatkozó képzésekről – a képzésenként, valamint öszszesítetten – kitöltött igénylőlapokat a minisztériumhoz kell benyújtani az adott naptári évet megelőző év december 31-ig, valamint a képzés tárgyévében június 30-ig. A támogatás folyósítása és elszámolásaA támogatást a minisztérium folyósítja. A támogatás folyósítása képzésenként, negyedévenként történik. A felnőttképzési intézmény a megállapodáson alapuló igényét úgy érvényesíti, hogy a rendelet 2. számú mellékletében szereplő – képzésenként a támogatásban részesíthető képzésben részt vevő felnőttek tényleges létszáma és teljesített óraszáma alapján kitöltött és negyedéves időszakra összesített – bejelentőlapokat benyújtja a minisztériumhoz. A bejelentőlapokat a képzés megkezdése negyedévének utolsó napjáig, majd azt követően minden negyedév utolsó napjáig kell benyújtani. A minisztérium a beérkezett bejelentőlapok alapján, a fenti határidő utolsó napját követő 15 napon belül utalja át az éves támogatás negyedévre jutó időarányos részét a felnőttképzési intézmény bankszámlaszámára. Hiányos vagy ellentmondó adatokat tartalmazó igénylőlap benyújtása esetén a határidőt a hiánypótlási felhívás teljesítésének időpontjától kell számítani. Áthúzódó képzés esetén a képzés adott naptári évet követő évre jutó óraszáma alapján igényelhető támogatást a felnőttképzési intézmény a már ismertetett szabályok szerint igényelheti, melynek folyósítása a fenti módon történik. A támogatás elszámolása képzésenként, december 31-i fordulónappal a rendelet 3. számú mellékletében szereplő elszámolólapon történik. A képzésenként és a felnőttképzésben részt vevő felnőttek tényleges létszáma és teljesített óraszáma alapján kitöltött elszámolólapokat a felnőttképzési intézmény köteles a támogatással érintett naptári évet követő év január 31. napjáig a minisztériumhoz benyújtani. Az elszámolólaphoz mellékelni kell a képzésen való részvételt igazoló, a rendelet 3. számú melléklete szerinti összesített kimutatást. Az elszámolások elfogadásáról a minisztérium a benyújtást követő 30 napon belül dönt. RészelszámolásÁthúzódó képzések esetén a képzés tárgyévre jutó óraszáma alapján a fenti módon és határnapig részelszámolást kell benyújtani a felnőttképzésben részt vevő felnőttek tényleges létszáma és teljesített óraszáma alapján. Az áthúzódó képzésre vonatkozó végelszámolást a képzés lezárását követő 30 napon belül kell benyújtani. Visszafizetés, kamatJogszabálysértés, illetve a megállapodásban rögzített kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése esetén, továbbá az ellenőrzés során, valamint a minisztériumhoz az adott naptári évben becsatolt bejelentőlapok adattartalma alapján megállapítható jogszerűtlen támogatásigénylés és elszámolás esetén a felnőttképzési intézményt visszafizetési, illetve kamatfizetési kötelezettség terheli. Ezen túlmenően visszafizetési kötelezettség terheli a felnőttképzési intézményt abban az esetben is, ha – az ellenőrzést szándékosan meghiúsította, vagy az ellenőrzés lefolytatását akadályozta, vagy – az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat felhívásra nem bocsátotta rendelkezésre, vagy – a normatív támogatás ellenőrzése szempontjából szükséges, az Fktv. mellékletében meghatározott adatokat nem kezeli. A visszafizetési kötelezettség attól az időponttól kezdődően terheli a felnőttképzési intézményt, amikortól az igénylés jogszerűségének ellenőrzését nem lehetett elvégezni. A kamatfizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amikor a felnőttképzési intézmény részére a jogszerűtlen igénylést tartalmazó bejelentőlap alapján a minisztérium a támogatást folyósította. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszerese. Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatásaA foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 14. §-ában meghatározott esetekben és feltételekkel a felnőtt képzése a Munkaerő-piaci Alap (MPA) terhére támogatásban részesíthető. Ez alapján az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, továbbá a belső képzést biztosító intézmény által szervezett képzésben részt vevő felnőtt képzése támogatható. A vonatkozó jogszabályhely szerint támogatható a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek, – aki munkanélküli, – aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot, – aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül (feltéve, hogy a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és a gyermek egyéves – gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves – korának betöltését követően kezdődik meg, valamint az illető keresőtevékenységet nem folytat), – akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval |