ALAPÍTVÁNYOK ÉS ALAPÍTÓK

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 88. számában (2005. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Írásunkban az alapítványok létrehozásával, gazdálkodásával, az alapítványok felett gyakorolt törvényességi felügyelettel kapcsolatos rendelkezéseket ismertetjük, és kitérünk a közhasznú szervezetek témánkhoz kötődő szabályozására is.

Az alapítványokra vonatkozó alapvető előírásokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) foglalja össze, az alapítványok nyilvántartásba vételével, gazdálkodásával stb. összefüggő szabályokat pedig elsősorban rendeletek tartalmazzák. Alapítványt magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - mint alapító - egyaránt létrehozhat. Az alapítvány tartós közérdekű célra hozható létre, és ennek megfelelően a törvény kizárja, hogy elsődleges céllal gazdasági tevékenység folytatására alapítsák meg azt.

Az alapítvány jogi személy, amelynek javára a célja megvalósításához elegendő vagyont kell rendelni.

Az alapítvány létrejöttének feltétele a bírósági nyilvántartásba vétel. Tevékenységét a nyilvántartásba vételét tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének napján kezdheti csak meg. Látható tehát, hogy - a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétben - alapítványok esetében nincs lehetőség ún. "előalapítvány" létesítésére, amely a bejegyzés iránti kérelem beadását követő naptól folytathatná a célja szerinti tevékenységet. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat megfelel a Ptk. előírásainak (az alapító okirat tartalmi elemeire írásunk későbbi részében még visszatérünk).

A rendelkezési jog lényeges korlátja - és ez a korlát a gazdasági társaságoknál nem található meg -, hogy a nyilvántartásba vételt követően az alapítónak nincs lehetősége az alapítvány visszavonására.

Alapító okirat

Kötelező tartalom

Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány

- nevét;

- célját;

- a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját; valamint

- székhelyét.

Tartalmi elemek az alapító mérlegelése szerint

Csatlakozási lehetőség

Az alapító okiratban az alapító - a fenti, kötelező tartalmi elemeken túl - rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről, továbbá egyéb feltételekről is. Abban az esetben, ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (ezt nevezzük nyílt alapítványnak), az alapítványhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor legalább olyan mértékű vagyont kell az alapítvány rendelkezésére bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges.

Szervezeti egység jogi személlyé nyilvánítása

Az alapítónak arra is lehetőséget ad a Ptk., hogy az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthassa, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal.

Kezelő szerv kijelölése

Az alapító - úgyszintén az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak tagjának kijelölése meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. E rendelkezés azonban az időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén is csak az új kezelő szerv (szervezet), illetve az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg válik hatályossá. A jogszabály azonban tiltja olyan kezelő szerv kijelölését, illetőleg létrehozását, amelyben az alapító -közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.

Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről, és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A képviseleti jog korlátozása azonban jóhiszemű harmadik személy irányában hatálytalan. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv (szervezet) az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét. Abban az esetben, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki.

Megemlítjük, hogy bizonyos esetekben a bíróság jelöli ki a kezelő szervezetet, így akkor, ha

- az alapító arról nem rendelkezett, illetve

- a kezelő szerv (szervezet) nem vállalja a feladat ellátását.

Kijelölés alapítói jogok gyakorlására

Az alapító az alapító okiratban a Polgári Törvénykönyv szerinti jogainak gyakorlására - különösen halála, megszűnése esetére - maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában - a kezelő szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján - az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.

Alapítvány létrehozása végrendelettel

Előfordulhat, hogy végrendeletben hozzák létre az alapítványt. Ebben az esetben arról értesíteni kell a bíróságot, azzal, hogy az így létrehozott alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek.

(Meghagyásnak minősül a Ptk. szerint, ha az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terheli, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá. Olyan közérdekű meghagyás teljesítését azonban, amely szerződés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli. A közérdekű meghagyásról az annak célja szerint illetékes állami felügyelőszervet értesíteni kell.)

Alapítványok nyilvántartásba vétele

Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. A bíróság a nyilvántartásba vételről, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adat megváltozásának bejegyzéséről az erre a célra szolgáló nyomtatványon előterjesztett kérelem alapján dönt. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti - figyelemmel e szervezet törvényességi felügyeleti jogkörére.

Kérelem

A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be.

A kérelem mellékletei

A kérelemhez csatolni kell

- az alapítvány alapító okiratát,

- az alapítvány képviselőszerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát,

- igazolást az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról,

- a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát,

- szükség szerint a felügyelőszerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát, valamint

- szükség szerint az alapítvány alapító okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét.

A nyilvántartásba bejegyzendő egyes adatok igazolásához a fentieken túlmenően további okiratok csatolása is szükségessé válhat, illetve okiratok benyújtását más jogszabály is előírhatja.

Hiánypótlás

Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem hiányos, akkor annak érkezésétől számított harminc napon belül postára adott, vagy a kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő - legfeljebb negyvenöt napos - határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal hosszabbítható meg.

Igazolás, elutasítás

A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelem benyújtására nincs lehetőség. Ha a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság végzéssel utasítja el a kérelmet.

Határidők a bejegyzési eljárásban

A jogszabály a bíróság számára szigorú határidőket ír elő a bejegyzési eljárásban. E szerint a bíróságnak legkésőbb a kérelem érkezésétől számított hatvan napon belül döntenie kell a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe.

Vezetői intézkedés

Amennyiben a bíróság az előzőek szerinti döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében.

Automatikus nyilvántartásba vétel

Abban az esetben, ha a kérelmet a bíróság vezetőjének fentiekben ismertetett intézkedése ellenére sem bírálták el, akkor a nyilvántartásba vétel a korábban említett, hatvannapos határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön.

Módosítási lehetőség korlátokkal

Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben bizonyos korlátok között - azaz az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja.

Eljárási rendelkezések

A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított hatvan napon belül - a bíróságnak be kell jelenteni.

A módosításra az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó - előzőekben ismertetett - szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az alapítványok megszűnése

Törlés bírósági határozattal

A bíróság törli a nyilvántartásból az alapítványt, ha az alapító okiratban meghatározott

- cél megvalósult;

- idő eltelt vagy

- feltétel bekövetkezett.

Az alapítványt - az előzőeken túl - akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti, vagy elrendeli annak más alapítvánnyal való egyesítését.

Megszüntetés az ügyészség keresete alapján

A bíróság az ügyész keresete alapján szünteti meg az alapítványt, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabályváltozás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált.

Megszüntetés mérlegelési jogkörben

Bizonyos esetben a bíróságnak mérlegelési joga van abban a körben, hogy megszünteti-e az alapítványt, avagy sem. Ennek megfelelően a bíróság megszüntetheti az alapítványt akkor, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza, és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.

Megszüntetés törvényességi felügyelet gyakorlásának eredményeképpen

Köztudomású tény, hogy az alapítványok működése felett az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet - természetesen az ügyészségre irányadó előírások alapján. Amennyiben azonban az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. Ebben az esetben a bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti.

A megszűnt alapítvány vagyonát -az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. A Ptk. értelmében az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlésre megfelelően alkalmazni kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó - korábban már ismertetett - szabályokat.

Az alapítványok gazdálkodása

Fő - a Ptk.-ban megfogalmazott - szabály szerint az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok [Ptk. 62. §-ának (3) bekezdése] az irányadók. Ennek megfelelően az alapítvány - az egyesülettel azonosan - önállóan gazdálkodik vagyonával, és mint korábban már említettük, az nem alapítható elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására.

Az alapítványok gazdálkodására vonatkozó speciális előírásokat kormányrendelet tartalmazza, amelyet a következőkben ismertetünk.

A kormányrendelet - a Ptk. előírásaival összhangban - kimondja, hogy az alapítvány az alapító okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik.

Az alapítvány kizárólag az alapító okiratban meghatározott célok szerinti tevékenységet (alapítványi célú tevékenységet) folytathat, és vállalkozási tevékenységet csak annyiban végezhet, amennyiben az nem veszélyezteti az alapítvány célját.

Alapítványi bevételek

Az alapítvány bevételei több összetevőből képződnek, ennek megfelelően alapítványi bevétel

- a vállalkozási tevékenység bevétele;

- alapítványi célú tevékenység bevételei (értve ez alatt minden olyan bevételt, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is).

Az alapítvány költségei

Az alapítvány költségei (kiadásai)

- a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei;

- az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei;

- az alapítvány kezelőszervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások).

Költségmegosztás

Az alapítvány kezelőszervének üzemeltetési, fenntartási költségeit (kiadásait) és az egyéb közvetett költségeket (kiadásokat) - ideértve a közös célra használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is - az alapítványi célú tevékenység és a vállalkozási tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

Értékcsökkenés elszámolása

Az alapítvány a vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a számviteli törvény, illetve a társaságiadó-törvény alapján számolhatja el.

A kettős könyvvitelt vezető alapítvány az értékcsökkenést költségei között számolhatja el, az egyszeres könyvvitelt vezető pedig az adózás előtti eredmény számszerűsítésénél veszi figyelembe azt.

Céltámogatások elszámolása

Az alapítvány az egyéb bevételei között nyilvántartott, az éves költségvetésről szóló törvény szerint szerződéses jogviszony alapján állami feladatellátás címén kapott céltámogatás felhasználását, valamint maradványának elszámolását a céltámogatást nyújtó szervezet előírásainak megfelelően végzi.

Vállalkozási tevékenységből származó eredmény

Az alapítványnak a vállalkozási tevékenységből származó eredményét a számviteli törvény, illetve az éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait szabályozó kormányrendelet szerint kell megállapítania. Az alapítvány a társaságiadó-törvény alapján határozza meg a társasági adó alapját, az igénybe vehető adókedvezményeket, a fizetendő társasági adót, míg az alapítványok adóhatósággal szembeni kötelezettségeinek és igénybe vehető támogatásainak bevallása, pénzügyi rendezése önadózás formájában, az adózás rendjéről szóló törvény szerint történik.

Alapítványok mint közhasznú szervezetek

Közhasznú szervezetté minősíthető -egyéb más szervezetek mellett - a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány és közalapítvány abban az esetben is, ha a közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kéri.

A közhasznú jogállás megszerzése

A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (ez a közhasznúsági nyilvántartásba vétel).

Az alapító okirat kötelező tartalma

A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

- milyen, a vonatkozó törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

- vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

- gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja, továbbá

- közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak nem nyújt anyagi támogatást.

Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítő okiratának az előzőekben írtakon felül tartalmaznia kell, hogy a szervezet

- közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá

- a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

Közalapítvány

* A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. * Az előzőek vonatkozásában közfeladatnak minősül az az állami, helyi önkormányzati vagy országos kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - törvény vagy önkormányzati rendelet alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. * Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány a teljes vagyonát - alapítójának hozzájárulásával - azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja. Ha a közalapítvány alapítására jogosult az ajánlatot elfogadja, a közalapítványt az alapítvány alapítójával közösen hozza létre. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnik, jogutódja a közalapítvány, amelynek alapítói az alapítót megillető jogosultságokat - ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik - együttesen gyakorolják. * Közalapítvány alapítására jogosult szerv (Országgyűlés, kormány stb.) alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. * Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Többségi irányítást biztosító befolyása van annak, aki tagsági (részvényes) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. * Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet is - létrehozásáról kell gondoskodni. * A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. * A közalapítványhoz - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelő szerv (szervezet) jóváhagyása szükséges. * A kezelő szerv (szervezet) a közalapítvány működéséről köteles az alapítónak évente beszámolni, és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét - a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevőszék ellenőrzi. * A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona - a hitelezők kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. * Akülön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

Alapítványok egyesítése

* A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére - új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából - elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított - a megszűnt alapítvány jogutódlásáról is rendelkező - alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az alapítványokra vonatkozó főbb jogszabályok

* 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről * 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről * 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról * 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól * 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet az alapítványok gazdálkodási rendjéről

Közhasznúsággal kapcsolatos kedvezmények, mentességek

* Aközhasznú szervezetet megilleti a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társaságiadó-mentesség, vállalkozási tevékenysége után társaságiadó-kötelezettséget érintő kedvezmény, helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetékkedvezmény, vámkedvezmény, valamint egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény. * A közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét megilleti a kapott szolgáltatás után személyijövedelemadó-mentesség. * A közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet - létesítő okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (adomány) után társaságiadó-kötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyijövedelemadó-kötelezettséget érintő kedvezmény illeti meg. * Tartós adományozás esetén a közhasznú szervezet támogatóját a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére