A CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY SZABÁLYAI

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 88. számában (2005. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az adórendszerrel kapcsolatos aktuális viták egyik sarkalatos pontja, hogy mennyiben honorálja a személyi jövedelemadózás a gyermeknevelést, hogyan veszi figyelembe az adózó által eltartottak számát.

A jelenlegi jövedelemadózásban ismert családi kedvezmény 1999 óta létezik, azonban az eltartott gyermekek után a magánszemélyek ezt megelőzően is érvényesíthettek bizonyos kedvezményeket. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évtized első éveiben még nem maga az adó összege, hanem az adóalany adózás előtti összjövedelme volt csökkenthető bizonyos összegekkel (gyermekenként 1000, majd 1300 forinttal).

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény alapján, 1993-tól már az összjövedelem alapján megállapított adóból, legfeljebb annak mértékéig lehetett levonni a gyermekenként járó havi 300 forintos (három vagy több gyermek esetén 400 forintos) kedvezményt. A törvény mindennek feltételéül azt szabta, hogy a magánszemély a gyermek után családi pótlékra legyen jogosult, és azt ténylegesen igénybe is vegye. A szabályozás értelmében gyermeknek kellett tekinteni a rokkantsági járadékban részesülő, súlyosan fogyatékos magánszemélyt is.

1995-től az adókedvezményt a jogalkotó megszüntette, a vonatkozó szabályozást törölte a törvény szövegéből.

A családi adókedvezmény 1999 januárjában, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 40. §-ában "született újjá". A korábbi szabályokhoz képest új elemet jelentett egyrészt, hogy amennyiben a családi pótlékban részesülő magánszemélynek nem volt a családi kedvezmény összegének érvényesítéséhez elegendő adója, akkor annak nem érvényesített részét, illetőleg egészét a vele együtt élő házastársa az adóév végén adóbevallásában vehette igénybe.

Másrészt a súlyosan fogyatékos eltartott esetében magasabb összegben lehetett kedvezményt érvényesíteni, ez utóbbi szabály azonban csak 2001-ig volt hatályban.

A családi adókedvezmény összege némileg emelkedett 2001 januárjától, azóta azonban változatlan, bár az érvényesítés lehetőségei némileg kiszélesedtek.

A családi kedvezmény összege

A 2005-ben hatályos szabályok szerint a családi kedvezmény az eltartottak létszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

- egy eltartott esetén 3000 forint,

- kettő eltartott esetén 4000 forint,

- három és minden további eltartott esetén pedig 10 000 forint.

A kedvezményezettek és kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre

Az ún. "kedvezményezett eltartott" kategóriáját 2001-től vezette be a törvény, ezt követően az ilyen személyek után vehető igénybe az adókedvezmény.

Kedvezményezett eltartott

Kedvezményezett eltartottnak az minősül, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szerint nevelési ellátást folyósítanak, ideértve azt is, aki a nevelési ellátásra saját jogán jogosult, a magzat (ikermagzat) a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig) és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. (Itt kell megjegyeznünk, hogy Cst. korábban "nevelési ellátás" néven foglalta össze a családi pótlékot és az iskoláztatási támogatást. 2002 végétől azonban ez utóbbi ellátás önállóan már nem létezik, ezért később már az Szja-tv. is családi pótlékot említ nevelési ellátás helyett.)

Ki jogosult a kedvezmény érvényesítésére?

A kedvezményezett eltartottak családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, aki a Cst. szerint családi pótlékra jogosult. Ilyen a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám a még nem tanköteles, illetve a tanköteles gyermekre tekintettel, továbbá a 23. életévét be nem töltött középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel, amennyiben a gyermeket saját háztartásában neveli. Jogosult családi pótlékra - és így egyúttal családi kedvezményt is érvényesíthet - a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy is, feltéve ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.

A fentieken kívül adókedvezményt érvényesíthet a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa.

Amennyiben a kedvezményezett eltartott saját maga volna jogosult a kedvezmény érvényesítésére, illetőleg ha a kedvezményezett eltartott rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy minősül jogosultnak az adókedvezmény szempontjából. Az előbbi eset akkor fordulhat elő, ha a magánszemély a Cst. szabályai alapján saját jogán jogosult családi pótlékra. Ilyen lehet például az a 18 és 23 év közötti, közoktatásban tanuló személy, akinek mindkét szülője elhunyt.

Kizáró okok

Meg kell ugyanakkor különböztetnünk egy olyan csoportot is, akik szintén jogosultak ugyan családi pótlékra, de az Szja-tv. külön rendelkezése alapján az adókedvezmény érvényesítéséből ki vannak zárva. Ilyen az a magánszemély, aki a családi pótlékot mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a nevelési ellátást az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

Az eltartottak létszámának jelentősége

A családi adókedvezmény tehát a "kedvezményezett eltartottak" után jár, akiknek körét a fentiekben már meghatároztuk. Fontos kiemelni azonban, hogy a kedvezmény összege az "eltartottak" létszámától függ. Ez utóbbiak közé viszont be kell számítani mindazokat, akiket a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.

A családi pótlék megállapításának alapja

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek jön számításba, aki az igénylő háztartásában él, és

- akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, továbbá

- aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,

- aki saját jogán jogosult az ellátásra, és figyelembe kell venni továbbá

- a fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesülő gyermeket is, feltéve hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.

Mindennek tehát azért van jelentősége, mert az egy kedvezményezett eltartott után járó kedvezmény nagysága az összes eltartott létszámának függvényében alakul. Ha például egy családban egy általános iskolás, egy középiskolás és egy egyetemista gyermek van, akkor az első kettő kedvezményezett eltartottnak minősül, amennyiben utánuk családi pótlékot folyósítanak. Aharmadik gyermek ugyanakkor - bár családi adókedvezmény nem vehető igénybe utána - az eltartottak létszámába beleszámít. Az első két gyermek után ezért tíz-tíz ezer forint kedvezményt érvényesíthet a jogosult szülő. Mindehhez szükséges természetesen, hogy minden további törvényi feltétel fennálljon, így például a középiskolás tanuló után csak akkor jár családi pótlék, ha a 23. életévét még nem töltötte be, a szülő saját háztartásában él stb.

Az adókedvezmény igénybevételére jogosító időszak

A családi adókedvezményre való jogosultságot havonta kell vizsgálni, és az összegét is ennek megfelelően kell megállapítani.

Jogosultsági hónap

Jogosultsági hónapnak az a hónap tekinthető, amelyre tekintettel a családi pótlékot, illetőleg a rokkantsági járadékot a jogosult kérelmére ténylegesen folyósítják, a puszta jogosultság tehát nem elegendő. Magzat esetében a várandósság időszakából csak az a hónap alapozza meg a kedvezmény igénybevételét, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Az adóhatóság egy esetleges adóellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást, ezért célszerű azt elévülési időn belül (öt évig) megőrizni, de az adóbevalláshoz becsatolni nem kell. Meg kell említenünk, hogy a jogosultságnak nem feltétele a gyermek élve születése, azaz abban a sajnálatos esetben is érvényesíthető a kedvezmény, ha a gyermek a szülés előtt meghal.

Igénylés visszamenőlegesen

A Cst. 2003 januárjában hatályba lépett módosítása bizonyos feltételek teljesülése mellett lehetővé tette a családi pótlék visszamenőleges hatályú igénylését. Ennek köszönhetően a családi adókedvezmény szempontjából is jogosultsági hónapnak minősültek a családi pótlék igénylésére jogosító hónapok. Evisszamenőleges hatályú családi adókedvezmény érvényesítésére a 2002. évről adott adóbevallás keretében volt lehetőségük az érintetteknek.

Visszamenőleges utalás

Ezzel analóg módon, amennyiben a családi pótlék igénylését követően, az igény elbírálása miatt az ellátást ténylegesen csak később, visszamenőlegesen utalják, természetesen az adókedvezmény szempontjából jogosultsági hónapnak kell tekinteni azt az időszakot is, amelyre tekintettel később családi pótlékot folyósítottak.

A családi kedvezmény érvényesítése

A törvényi megfogalmazás szerint az összevont adóalap adójából nem kell megfizetni a családi kedvezményt, ennek pontos megértéséhez azonban érdemes tisztázni néhány alapfogalmat.

Adóalapba tartozó tételek

Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. Ide tartozik tehát a munkaviszonyból származó jövedelem mellett például a bérbeadásból származó jövedelem, az egyéni vállalkozói kivét, de egyéb jövedelemként számításba kell venni az adóterhet nem viselő járandóságokat is (gyes, ápolási díj, ösztöndíj stb.).

Külföldről származó jövedelem

A külföldről származó jövedelmet - nemzetközi szerződés rendelkezéseitől, illetve viszonosságtól függően - ugyancsak bele kell számítani az adóalapba.

Az összevont adóalap adója

Az adótáblában foglalt jövedelmi sávhatárok és a hozzájuk tartozó adókulcsok segítségével megállapíthatjuk az összevont adóalapra jutó ún. számított adót.

A számított adóból még le kell vonni a magánszemély által külföldön megfizetett adót, az adójóváírás összegét, valamint az adóterhet nem viselő járandóságra jutó adót, így jutunk el az összevont adóalap adójához.

Az adócsökkentés mértéke

Az adókedvezményeket - így a családi kedvezményt is - ebből lehet levonni. Az adó csökkentése legfeljebb annak összegéig terjedhet, azaz az összevont adóalap adója nem csökkenhet nulla forint alá.

Érvényesítési tilalom

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a családi kedvezmény nem számolható el az ún. külön adózó jövedelmekkel szemben. Amennyiben tehát a magánszemély az adóévben összevonás alá eső jövedelmet nem szerzett, csak például ingatlanértékesítésből származott bevétele, a családi adókedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség.

A kedvezmény érvényesítésének módja

A kedvezményt az adóévre vonatkozó adóbevallásban lehet érvényesíteni, amennyiben pedig a magánszemély munkáltatói adóelszámolást, illetőleg adóhatósági adómegállapítást kért, úgy az ezekkel összefüggő nyilatkozatokban kell kérni a kedvezmény figyelembevételét.

A megfelelő lapon fel kell tüntetni az eltartottak nevét és adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes azonosító adatokat (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állandó lakcím). Azon eltartottak adatait is szerepeltetni kell, akik nem minősülnek kedvezményezettnek, de akiket a családi pótlék összege szempontjából figyelembe kell venni.

Amennyiben a kedvezményt magzatra (esetleg ikermagzatra) tekintettel kívánják érvényesíteni, úgy a fenti adatokat a várandósság tényéről szóló nyilatkozat helyettesíti, melyen a magzatok számát is jelölni kell. A nyilatkozatot a munkáltató köteles elfogadni, orvosi igazolást csak az adóhatóság kérhet ellenőrzése során.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető, azonban a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával az adóév végén megoszthatja azt, feltéve, hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) nyilatkozatot adnak, és egymás adóazonosító jelét feltüntetik, továbbá a nyilatkozatot mindketten aláírják. Nem osztható meg a kedvezmény, ha az élettársak bármelyike a gyermeket nevelő egyedülállók magasabb összegű családi pótlékát veszi igénybe.

2005-től a törvény expressis verbis kimondja, hogy a kedvezmény akkor is "átruházható", ha a jogosult - például összevont adóalap hiányában - egyáltalán nem tudná azt érvényesíteni, nem jogosult házastársa viszont igen.

A kedvezmény érvényesítése az adóelőleg levonásakor

A családi kedvezmény természetesen már év közben, az adóelőleg megállapítása során is figyelembe vehető. A törvény ezzel összefüggésben kimondja, hogy a jogosultak közül bármelyik érvényesítheti a kedvezményt az év végén, függetlenül attól, hogy év közben kinél történt annak figyelembevétele. Ez alól azonban kivételt jelent az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is.

Kizárólagos jogosultság

Esetükben, ha év közben bármelyik, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk kérte, hogy az adóelőleg levonása során vegyék figyelembe a kedvezményt, akkor az év végén is kizárólag ő lesz jogosult a kedvezmény érvényesítésére (amennyiben egyikük sem kérte, úgy év végén választásuk szerint bármely hozzátartozó lehet jogosult).

A kedvezmény oszthatatlansága

A családi kedvezmény évközi érvényesítésénél a kedvezmény összege nem osztható meg, azonban nincs törvényi akadálya annak, hogy a kedvezményre jogosult két szülő a kedvezményezett eltartottak megosztásával (például 2 gyermek után az anya, 2 gyermek után az apa) kérje a családi kedvezmény érvényesítését az adóelőleg levonásánál.

A kedvezmény havi mértékének megállapítása

A kedvezmény havi mértékének megállapításánál ilyen esetben is figyelembe kell venni mindazon kedvezményezett eltartottakat, akik után a magánszemély családi pótlékra jogosult - vagyis azokat is, akik után házastársa kívánja a kedvezményt érvényesíteni -, illetőleg akit beszámítanak a családi pótlék öszszegének megállapításánál.

Eljárás munkáltatói folyósítás esetén

Ha a munkáltató folyósítja a jogosult részére a családi pótlékot, az adóelőleg levonása során köteles automatikusan figyelembe venni a kedvezményt, kivéve, ha a jogosult arról tesz nyilatkozatot, hogy nem kívánja azt érvényesíteni, illetve megjelöli azt a személyt, akinél figyelembe veszik a kedvezményt.

Kedvezmény kérelemre

Minden más esetben a jogosult kérheti nyilatkozatában a kedvezmény figyelembevételét, legkésőbb a kifizetés (juttatás) időpontjában.

Nyilatkozat

A nyilatkozatban rögzíteni kell minden jogosult, valamint minden eltartott nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában a fenti természetes azonosító adatokat), várandósság esetén pedig az erre vonatkozó nyilatkozatot. Fel kell továbbá tüntetni minden jogosult munkáltatójának nevét és adószámát (munkáltató hiányában erre is utalni kell), valamint a munkáltatók cégszerű aláírását annak igazolására, hogy a nyilatkozatban foglaltakat tudomásul vették. Több jogosult esetén a nyilatkozatot közösen kell megtenniük, egyben meghatározhatják a kedvezmény megosztását is.

A nyilatkozat megtételéhez használatos formanyomtatványt az APEH a Magyar Közlönyben teszi közzé.

A kedvezmény várható változásai

* A 2005-ös adóévtől a családi kedvezmény - más adókedvezményekhez hasonlóan - korlátozás alá esik. Teljes összegben ugyanis már csak annak jár a családi kedvezmény, akinek éves összjövedelme nem haladja meg a 8 millió forintot. E fölött az igénybe vehető kedvezmény összegét csökkenteni kell a 8 millió feletti jövedelemrész húsz százalékával. Amennyiben a házastárs, élettárs jövedelme a 8 millió forintos jövedelmi határ alatt van, ő teljes egészében érvényesítheti az adókedvezményt. * A családi kedvezmény 2005-ben sem tartozik az évi 100 ezer forintos korlátozás alá eső adókedvezmények körébe (ilyen például a tandíjkedvezmény, a SULINET-kedvezmény vagy a biztosítások kedvezménye). * A közelmúltban bejelentett kormányzati célkitűzések ugyanakkor a családi adókedvezmény további jelentős korlátozását, esetleg megszüntetését vetítik előre. A jogintézmény politikai megítélése ugyanis nem egységes: a kormányoldal álláspontja szerint a kedvezmény igazságtalan, mivel azt csak a megfelelően magas jövedelműek tudják teljes egészében igénybe venni. A 2006-os adóévtől ezért az egy- és kétgyermekes családoknál valószínűleg már nem lesz érvényesíthető a kedvezmény. A családok többletterheit a kormány a családi pótlék emelésével igyekszik majd részben ellensúlyozni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére