Fedezetelvonás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 87. számában (2005. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Minden hitelező réme, ha az adós úgy próbál menekülni a fizetés elől, hogy "megszabadul" a vagyonától. Hiába jár ugyan a követelés, ha nem lehet behajtani. Az ilyen manőverek sokszor legális ügyletek, amelyek csak a fedezetelvonó jelleg miatt lesznek jogellenesek. Cikkünkben áttekintjük, milyen jogi segítséget vehetnek igénybe azok, akiknek adósa fedezetelvonásra vetemedik.

Fedezetelvonó szerződések

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

A fedezetelvonó jelleghez több feltételnek kell teljesülnie.

Az első, hogy a szerződésnek természetesen érvényesnek kell lennie, vagyis alkalmasnak a felek által célzott joghatás kiváltására.

A második, hogy a szerződést kötő feleken kívüli harmadik személynek, vagyis a hitelezőnek valamilyen követelése legyen az egyik szerződő féllel szemben. A bírói gyakorlat még azt is hozzáteszi, hogy a jogszerzővel szembeni fellépéshez a hitelező és az adós közötti jogviszonyból származó kötelezettségnek az igény állapotába kell kerülnie, azaz bírói úton kikényszeríthetőnek kell lennie.

A harmadik, hogy a szerződés az említett követelés kielégítését hiúsítsa meg részben vagy egészben. A fedezetelvonásnak objektíve be kell következnie. A szerződés relatív hatálytalanságának a megállapításához nem elegendő, hogy a szerződés a hitelező kielégítési alapjának elvonását célozza. A hitelezőnek azt is bizonyítania kell, hogy a vagyontárgy elvonása követelésének kielégítését részben vagy egészben megakadályozta. A jogügylet ugyanakkor már céljánál fogva a hitelező kielégítési alapja elvonásának minősülhet, ezért az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel jár akkor is, ha a jogerős ítélettel még el nem bírált követelés kielégítésének meghiúsulására irányul. Nincs szükség tehát arra, hogy a hitelező megvárja, míg a végrehajtási eljárásban megállapítják a követelés behajthatatlanságát.

A negyedik, hogy a követelés adósával szerződő másik fél rosszhiszemű legyen, vagy ingyenes előnyt húzzon a szerződésből.

Rosszhiszeműség, ingyenesség

A rosszhiszeműség azt jelenti, hogy az adóssal szerződő fél tud vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy az ügyletre fedezetelvonás céljából került sor.

Ha valaki a hozzátartozójával vagy a vele összefonódásban levő gazdálkodó szervezettel köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a gazdálkodó szervezet a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt fedezetelvonó ügyletet. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett öszszefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén. Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

A vélelem azt jelenti, hogy megfordul a bizonyítási teher, és az adóssal szerződő félnek kell bizonyítani, hogy az ügylet nem volt ingyenes, illetve hogy ő nem volt rosszhiszemű. A bizonyítás sikertelensége esetén rosszhiszeműnek fog minősülni, még akkor is, ha valójában nem volt az. Ugyanez érvényes az ingyenességre.

A szerződést kötő adós tudattartalma, jó- vagy rosszhiszeműsége a fedezetelvonó szerződés megítélése szempontjából irreleváns.

Hatálytalanság

Már említettük, hogy a szóban forgó szerződés érvényes jogügylet, s nem válik érvénytelenné azáltal, hogy fedezetelvonó megállapodásnak minősül. A fedezetelvonó jellegnek "csupán" az a következménye, hogy a hitelezővel szemben hatálytalan lesz. Ez azt jelenti, hogy a hitelező szempontjából a szerződést meg nem történtnek kell tekinteni. Hiába adja el tehát az adós az értékes ingatlanát például a szomszédjának, az új tulajdonos köteles tűrni, hogy a hitelező végrehajtást kérjen az ingatlanra az adós, vagyis a korábbi tulajdonos tartozásának behajtására.

Fedezetelvonó szerződés esetén a tulajdonjogot szerző fél arra viszont nem kötelezhető, hogy a behajthatatlanná vált tartozást harmadik személynek - a vele szerződő fél hitelezőjének - fizesse meg.

Itt kell megemlékeznünk arról, hogy a fedezetelvonás és a színlelés nem azonos fogalmak. Ha fedezetelvonási céllal a szerződő felek csak színlelik, hogy szerződést kötöttek, a szerződés érvénytelen, vagyis semmis lesz. Amennyiben a színlelt szerződés egy másik szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Igen gyakran előfordul például, hogy a felek visszterhességet színlelnek, holott az ügyletük valójában ingyenes. Amennyiben az ilyen szerződés egyben elvonja valakinek a kielégítési alapját, úgy az adóssal szerződő féllel szemben akkor is beáll a fedezetelvonó jelleg jogkövetkezménye (vagyis a hitelezővel szembeni hatálytalanság), ha a szerződő fél amúgy jóhiszemű volt.

A bírói gyakorlat mindazonáltal azon az állásponton van, hogy nem zárja ki a fedezetelvonás jogkövetkezményeinek az alkalmazását, ha az alperesek közötti szerződés egyben színlelt is.

Mentesülés a jogkövetkezmények alól

Az a fél, aki a szerződésből származó ingyenes előnytől fel nem róható módon elesett, a harmadik személy irányában nem felel.

Fdezetelvonás a végrehajtási eljárásban

A fedezetelvonásokkal szemben nemcsak a fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának megállapítását lehet igénybe venni. A végrehajtási törvény (Vht.) több jogintézménye is a hitelezői igény fedezetének megóvását szolgálja. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be.

Zár alá vétel

Ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

Zárgondnok

A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha

- az adós a megőrzésre nem vállalkozott,

- az adós hosszabb ideig távol van,

- a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt,

- ezt az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja, és a zárgondnok kijelöléséhez a végrehajtást kérő hozzájárult.

A zárgondnok költségét és díját a végrehajtó állapítja meg.

Az értékesítendő ingóságnak az értékesítés helyére történő elszállításáról a végrehajtó gondoskodik. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni.

Zár alá kell venni azt a dolgot is, amelyre nézve már korábban igénypert indítottak.

Biztosítási intézkedések

Ha a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli:

- a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg

- a meghatározott dolog zárlatát.

Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert

- a határozat még nem jogerős vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg

- a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le.

A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a határozat alapján - a megfelelő feltételek esetén - a végrehajtási lap kiállítására jogosult lenne.

Biztosítási intézkedés rendelhető el akkor is, ha a követelés olyan bírósági határozaton alapul, amelyet a 44/2001/EK tanácsi rendelet alapján Magyarországon el kell ismerni.

Ha a közkereseti és a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával szemben az említett követelés érdekében biztosítási intézkedés rendelhető el. A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a társasággal szemben a végrehajtható okiratot kiállította.

Biztosítási intézkedés perben

Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében is, amely iránt belföldi bíróságnál

- házassági vagyonjogi keresetet indítottak,

- egyéb keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták.

A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amelynél a kereseti kérelmet benyújtották. A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem tárgyában szükség esetén meghallgatást kell tartani.

Biztosítási intézkedés rendelhető el akkor is, ha a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti ügyben a kereseti kérelmet az Európai Unió másik tagállamának bíróságához nyújtották be.

Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében is, amely iránt belföldi választott bíróságnál keresetet indítottak, ha a végrehajtást kérő

- a kérelméhez csatolta a választottbíróság igazolását arról, hogy a választott bírósági eljárás megindult, és

- a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolta.

A biztosítási intézkedés elrendelése

A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak. A bíróság a biztosítási intézkedést elrendelő végzést kézbesítteti a végrehajtást kérőnek, továbbá ha az adós cég, egyúttal a nyilvántartó hatóságnak, az ingatlan zárlatát elrendelő végzést pedig az adósnak is.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A végrehajtó a biztosítási intézkedést elrendelő végzés kézhezvétele után haladéktalanul felhívja a végrehajtást kérőt az előleg rövid határidő alatt történő megfizetésére, a díjelőleg beérkezése után a biztosítási intézkedés végrehajtását haladéktalanul megkezdi. Biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg.

Pénzkövetelés biztosítása

A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak; egyúttal felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja; így kell eljárni akkor is, ha az adós nincs jelen, ebben az esetben a végrehajtó a végrehajtható okiratot a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt postán kézbesíti az adósnak.

A végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzügyi intézményt, hogy a felhívás kézhezvételét követően a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el.

A pénzügyi intézmény a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatja a végrehajtót arról, hogy az intézkedést milyen összegre tudta foganatosítani, ezt követően az adós vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le. A felhívást követő későbbi befizetések tekintetében is hasonlóan kell eljárni.

A bankszámlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés esetén is alkalmazni kell.

Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.

Munkabér akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs.

Pénzkövetelés biztosítása esetén a foglalási cselekmények a foglalással, zár alá vétellel, követelés lefoglalása és munkabér letiltása esetén a végrehajtói letéti számlára történő befizetéssel, továbbá a pénzügyi intézményhez intézett felhívás kiadásával befejeződnek. A lefoglalt romlandó dolgot ilyenkor is értékesíteni kell.

Az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

A végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja, ha

- az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget, vagy a számlájára, betétjére a pénzügyi intézménynek kiadott felhívás teljesítésével a követelés fedezete biztosítva van,

- a végrehajtást kérő a romlandó dolog értékesítésének költségét nem előlegezte.

A gazdálkodó szervezettel szemben pénzkövetelés biztosítására speciális rendelkezések vonatkoznak, ha

- a jogosult nem a rendes biztosítási intézkedést kívánja igénybe venni, vagy

- a pénzkövetelés biztosítása során a gazdálkodó szervezet végrehajtás alá vont vagyontárgyai nem fedezik a teljes követelést.

Az utóbbi esetben a bíróság a biztosítási intézkedést a követelésnek a pénzkövetelés biztosítása során végrehajtás alá vont vagyontárgyakkal nem fedezett részének biztosítására rendeli el, és az az adós jövőbeni vagyontárgyainak elidegenítésére vonatkozik.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen átadja az adós képviselőjének, és felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós a kért összeget kifizette, a végrehajtó ezt jelenti a bíróságnak.

Ha az adós a biztosított összeget nem fizette ki, a biztosítási intézkedés hatálya alatt a gazdálkodó szervezet vagyontárgyának elidegenítése - a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő, a rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével - csak független könyvvizsgáló olyan nyilatkozata alapján történhet, amely szerint a jogügylet nem veszélyezteti a követelés későbbi kielégítését.

Zárlat

Az ingóság zárlatát elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, és egyúttal lefoglalja az ingóságot. Az ingóság zárlata zár alá vétellel is történhet. A lefoglalt romlandó dolgot zárlat esetén is értékesíteni kell.

Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A zárlat bejegyzéséről szóló földhivatali határozat kézhezvétele után a végrehajtó az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha

- az adós az ingatlan kezelésében hoszszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy pedig

- a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt.

Termőföld zárgondnokául a végrehajtó elsősorban a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző által javasolt személyt vagy szervet jelöli ki. A jegyző a végrehajtó megkeresésére 8 napon belül nyilatkozni köteles: javasol-e valakit zárgondnoknak.

A zárgondnok köteles

- az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni,

- gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről a végrehajtónak elszámolni,

- az ingatlan tiszta jövedelmét a végrehajtói letéti számlára befizetni.

Az ingatlan zárgondnokának díját - a végrehajtó javaslatának figyelembevételével - a bíróság állapítja meg.

A biztosítási intézkedés megszűnése

A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg. A biztosítási intézkedés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is.

A bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti, ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget. Ilyenkor a végrehajtást kérő viseli a biztosítási intézkedéssel felmerült költséget. Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás csak részben vezetett eredményre, az adós csak a marasztalással arányos, kisebb végrehajtási költséget köteles viselni.

A végrehajtást kérő köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a biztosítási intézkedés rosszhiszemű kérésével az adósnak okozott.

Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalásával ért véget, de a jogosult a követelés kielégítése iránti végrehajtási kérelmet a végrehajtás általános feltételei együttes bekövetkeztének időpontjától számított 3 hónapon belül nem terjesztette elő, e határidő lejárta után az adós kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál a biztosítási intézkedés megszüntetése iránt. A bíróság a kérelem előterjesztéséről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és felhívja őt, hogy a követelése kielégítése iránti végrehajtási kérelmet 30 napon belül terjessze elő az illetékes bíróságnál. Ha a végrehajtást kérő ennek nem tett eleget, a bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti. A 30 napos határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.

Ha a bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti, a biztosítási intézkedéssel felmerült költség megtérítésére - ideértve a zárgondnok díját és költségét - a végrehajtást kérőt kötelezi.

A fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt ideiglenes intézkedést a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja, és ennek eredményeként a biztosítási intézkedés hatályát fenntartja vagy azt megszünteti.

Fedezetelvonás a csődeljárásban

* Az 1991. évi XLIX. törvény (csődtörvény) szerint a tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 180 napon belül a hitelező, avagy az adós nevében a felszámoló a bíróság előtt keresettel megtámadhatja az adósnak * a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett, * a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás, vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, * a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása. * Ez a rendelkezés a fedezetelvonó szerződés a Ptk.-tól független, speciálisan szabályozott esetét határozza meg. Az e körbe tartozó szerződések érvényesek ugyan, de a gazdálkodó szervezet hitelezőivel szemben hatálytalannak minősülnek. A Ptk.-nak a fedezetelvonó szerződésekkel kapcsolatos szabályai a felszámolás alatt álló cég vonatkozásában akkor érvényesülnek, ha a felszámolásra vonatkozó speciális jogszabály(ok) ellentétes (eltérő) rendelkezést nem tartalmaz(nak).

Fedezetelvonás apportálással

* A Legfelsőbb Bíróság 1/2002. polgári jogegységi határozata leszögezi, hogy a társasági szerződés vagy alapító okirat, illetve ezek módosítása alapján a gazdasági társaság részére nyújtott vagyoni hozzájárulás a tulajdonjog átruházását eredményező visszterhes ügylet. A Ptk. 203. §-ában írt feltételek megvalósulása esetén a gazdasági társaság köteles tűrni, hogy a hitelező az átruházott vagyoni betétből kielégítést keressen. Ha tehát a kielégítési alap elvonása apportálás útján történik, a szerződés hatálytalansága ebben az esetben is megállapítható. * A jogegységi határozat indokolása szerint a társasági szerződésben meg kell határozni a társaság jegyzett tőkéjét és rendelkezésre bocsátásának módját. A nem pénzbeli betét rendelkezésre bocsátásának egyik módja, hogy azt a társaság tulajdonába adják. Az apportálás tehát a legtöbb esetben szerződési nyilatkozattal történő tulajdonátruházás. Amennyiben a vagyontárgyak apportként való átadásának jogszabályi feltételei fennállnak, a társasági szerződés ebben a részében érvényes szerződés. A hitelezőket károsító fedezetelvonó szerződés érvényes szerződés, amelynek relatív hatálytalanságáról a Ptk. 203. §-a rendelkezik. Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) a relatív hatálytalanságot nem szabályozza, tehát a Gt. 9. §-ának (2) bekezdése szerint a Ptk. rendelkezései irányadóak. * Az apporttal kapcsolatos jognyilatkozat hatálytalanságának megállapítására irányuló kereset előterjesztését az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 48. §-ának (2) bekezdése nem akadályozza. * A Gt. 9. §-ának (2) bekezdése szerint a gazdasági társaságoknak és tagjainak (részvényeseinek) e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Gt. a társasági szerződés (alapító okirat) érvénytelenségére, valamint hatálytalanságára vonatkozó szabályokat nem tartalmaz, ezért ezekre a kérdésekre - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a polgári jog általános szabályai az irányadók. A Ctv. 48. §-ának (2) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor a gazdasági társaság létesítő okirata, illetve annak módosítása érvénytelensége iránt per indítható. Ezeken az eseteken kívül perindításra jogszabályi lehetőség nincsen. * Az érvényesség, valamint a hatályosság, illetve az érvénytelenség és a hatálytalanság nem használhatók szinonimaként, mert eltérő jogi tartalommal bírnak és eltérő jogkövetkezményekkel járnak. A szerződés (jogügylet) akkor érvényes, ha mind alakilag, mind tartalmilag megfelel azoknak a jogszabályoknak, melyek az adott szerződésre irányadók. A jogügylet hatályossága viszont azt jelenti, hogy az érvényes szerződésből eredő jogok érvényesíthetők, a kötelezettségek kikényszeríthetők, tehát a jogügylet képes kifejteni mindazokat a joghatásokat, amelynek érdekében a felek létrehozták. * A Ptk. 203. §-ának (1) bekezdésében szabályozott, a hitelezőt károsító fedezetelvonó szerződés érvényes szerződés, de meghatározott feltételek esetén harmadik személy, a hitelező irányában hatálytalan. Mindezekből az következik, hogy a Ctv. 48. §-a (2) bekezdésének korlátozó rendelkezéseit nem lehet kiterjesztően értelmezni. A perindítás korlátozása kizárólag az érvénytelenség megállapítása iránti perekre vonatkozik, mert az érvénytelenség fogalmát sem nyelvtani, sem logikai, sem pedig rendszertani értelmezéssel nem lehet a hatálytalanság fogalmával azonosítani. * A cégbejegyzés megtörténte, a társaság létrejötte tehát nem lehet jogi akadálya annak, hogy a társaság tagjának (részvényesének) hitelezője a Ptk. 203. §-ában írt jogcímen keresettel kérhesse a társasági szerződés (alapító okirat), illetve ennek módosítása alapján nyújtott vagyoni hozzájárulás relatív hatálytalanságának megállapítását, ha a hozzájárulás igényének kielégítési alapját egészben vagy részben elvonta, feltéve hogy a szerző társaság (alapító) rosszhiszemű volt. * A társasági szerződés visszterhes szerződés, amelynek alapján a társaság tagjai (alapítója), részvényesei vagyoni hozzájárulást - pénzbetétet, illetve apportot - kötelesek a Gt. 12. §-a alapján a társaság tulajdonába adni, és ennek ellenében a társasággal szemben vagyoni és személyes jogokat szereznek. A vagyoni hozzájárulást megszerző társaság, amely a társaság tagjaiból (alapítójából), részvényeseiből áll, rosszhiszeműség esetén köteles tűrni, hogy a tag hitelezője - a végrehajtás útján be nem hajtható - jogerős ítéleten alapuló követelését a tag által átruházott vagyoni hozzájárulásból elégítse ki. Amennyiben a vagyoni hozzájárulást megszerző társaság nem vagy nemcsak természetes, hanem jogi személyből (személyekből) áll, annak rosszhiszeműsége - a szerződés fedezetelvonó jellegének ismerete vagy a körülményekből való felismerhetősége - az adós társaság és az elvont vagyont megszerző társaság közötti személyes összefonódás alapján ítélhető meg. A szerző fél rosszhiszeműségének a megítélését megkönnyíti a Ptk. módosított 203. §-a (2) bekezdésében felállított törvényi vélelem, amely szerint, ha a társaság részére - vele közvetlen vagy közvetett összefonódásban lévő gazdálkodó szervezet, annak tagja, vezető tisztségviselője vagy hozzátartozója, továbbá összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezet - teljesít vagyoni hozzájárulást, a szerző fél rosszhiszeműségét vélelmezni kell.

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából

* Érvényes végrendelet a végrendeleti örökös részére csak várományi jogot keletkeztet, ezért a végrendelet megalkotása után kötött életjáradéki szerződés nem minősül fedezetelvonó szerződésnek (EBH 2003. 849.). * Az az öröklési szerződés, amely a közös tulajdonnak árverés útján való megszüntetését megnehezíti, a tulajdonostárssal szemben hatálytalan (BH 2002. 144.). * Ha a fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalanságának megállapítását és az eredeti állapot visszaállításának elrendelését célzó eljárásban a bíróság a keresetnek helyt ad ugyan, de ítéletében nem rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezéséről, utóbb e tárgyban kiegészítő ítéletet hozhat (BH2000. 508.). * Nem fedezetelvonó az ajándékozási szerződés, amelyet az egyik házastárs a másik egyetértése nélkül saját hányadára kötött, ha az ingatlanra mint kielégítési alapra nézve a közös tulajdon változatlan feltételekkel megszüntethető (BH 2000. 449.). * A fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának a megállapítása iránt indított per - a pertárgy értékének a megállapítása szempontjából - a követelés biztosítása iránti pernek minősül (BH 1999. 508.). * Hozzátartozók között létrejött fedezetelvonó szerződésnek minősülő ajándékozási szerződés hatálytalan azzal a személlyel szemben, akinek kielégítési alapja részbeni vagy egészbeni elvonását eredményezi. A relatív hatálytalanságot nem érinti, hogy a szerződésről a hitelező tudott, vagy annak lebonyolításában jóhiszeműen maga is részt vett (BH 1975. 221.). * A szerződésnek a hitelező károsítása miatti hatálytalansága akkor állapítható meg, ha az a hitelezői igény kielégítési alapjának az elvonását eredményezi (BH 1996. 252.). * A szerződés színlelt vagy fedezetelvonó voltát az köteles bizonyítani, aki erre hivatkozik (BH 1996. 86.). * A harmadik személy kielégítési alapjának elvonása miatt ingatlannal kapcsolatban indított per a perindításnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére nem ad alapot (BH 1995. 41.). * A közös tulajdon árverési értékesítéssel történő megszüntetése esetén mindegyik tulajdonostárs kielégítési alapjául az egész ingatlan szolgál. Minden olyan körülmény tehát, amely az árverési feltételeket a tulajdonostársak szempontjából hátrányosan befolyásolja, az árverést megnehezíti, valamennyi tulajdonosra kihat. Ezért az árverési értékesítést kedvezőtlenül befolyásoló ajándékozási szerződés hatálytalan (BH 1993. 739.). * Ha a kötelezett a gyermektartásdíj általános mértékét meghaladó összegben vállalja a tartás megfizetését, a bíróságnak az egyezség jóváhagyása előtt vizsgálnia kell, hogy ez a vállalás a gyermek szükségletei érdekében indokolt-e, vagy a kötelezett csupán harmadik személy igényének kielégítési alapját kívánja elvonni (BH 1982. 144.). * A hitelezőt károsító szerződés jogosultja ellen vagy tűrésre, vagy marasztalásra irányuló keresetet kell előterjeszteni. Az ilyen viszonylagosan hatálytalan szerződésben vevőként megjelölt személy ugyanis annak tűrésére kötelezhető, hogy a követelés behajthatatlanná vált részét a hitelező a szerződéssel átruházott vagyonból behajthassa, ha pedig ez a vagyontárgy már nincs meg, ennek értéke erejéig a vevő felelőssé tehető (BH 1980. 340.).

Fedezetelvonó bűncselekmények

* Csődbűntett * Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén * a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, * színlelt ügyletet köt vagy kétes követelést ismer el, * az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja, * az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti, * és ezzel a hitelezői kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. * A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. * Aki a hitelezői kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát az említett elkövetési magatartások valamelyikével idézi elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. * Aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. * A cselekmények akkor büntethetők, ha a csődeljárást vagy a felszámolási eljárást megindították, illetve a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. * A bűncselekményt tettesként az követi el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, akkor is, ha a fizetésképtelenség, a vagyon csökkenése a gazdálkodó szervezet (adós) vonatkozásában áll fenn, és a tettes a gazdálkodó szervezet (adós) hitelezőjének kielégítését hiúsítja meg. E szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. * Hitelező jogtalan előnyben részesítése * Aki a fizetésképtelenségének tudatában valamely hitelezőjét a többi hitelező hátrányára jogtalan előnyben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást vagy a felszámolási eljárást megindították, illetve a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. * A bűncselekmény tettesére vonatkozó értelmező rendelkezések azonosak a csődbűntettnél írtakkal. * Tartozás fedezetének elvonása * Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik. * Gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése * A gazdasági társaság vagy a szövetkezet vezető tisztségviselője, illetőleg az az üzletvezetésre jogosult tagja, aki a társaság vagy a szövetkezet tagját a társaság vagy szövetkezet vagyonát illetően megtéveszti, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Összefonódás

* A Ptk. értelmező rendelkezései szerint összefonódás az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező, a közvetlen vagy - a más, köztes gazdálkodó szervezeten keresztül megvalósuló - közvetett befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetben * tagsági (részvényesi) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy * a gazdálkodó szerv tagjaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjainak többségét megválassza, illetőleg visszahívja. * A közvetett tulajdon arányának megállapításához a befolyással rendelkezőnek a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdálkodó szervezetnek a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányadot, ha az nem éri el a huszonöt százalékot. Ha a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. * A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseit vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Hitelszerződés felmondása fedezetelvonás miatt

* A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha * a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; * az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja; * a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; * az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; * az adós más súlyos szerződésszegést követett el. * Ha a hitelező pénzintézet, a fenti eseteken kívül azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha az adós * hitelképtelenné válik * a pénzintézetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta; * a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére