A munkahely egészségügyi kötelezettségei

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 87. számában (2005. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A munkavédelem kiemelt területe a munkaegészségügy. Cikkünkben a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, valamint a munkaköri és higiénés alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos tudnivalókat, munkáltatói kötelezettségeket ismertetjük.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint a munkáltatónak valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi szolgálatot köteles biztosítani a különböző munka-egészségügyi feladatok ellátásához.

Munka-egészségügyi tevékenységek

Az Mvt. szerint a munka-egészségügyi feladatok körébe tartoznak az alábbi tevékenységek.

Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat

Az üzemeltető munkáltatónak a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban kell elrendelnie. Ez az úgynevezett munkavédelmi üzembe helyezés. (Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.)

A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti-e azt a követelményt, amely szerint munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatbavétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet.

Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

Munkavédelmi belső ellenőrzés

A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése -a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkafolyamat, a technológia, a munkaeszköz kiválasztása

A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

A veszélyek megelőzése

A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében

- a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal - mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében - meg kell ismertetni;

- a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni;

- a munkahely jellemzőitől, a munkaeszközöktől, az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól, a munkavállalók számától függően a munkahelyeket megfelelő eszközökkel kell felszerelni a tüzek leküzdésére, és szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztórendszerekkel is el kell látni ezeket; a veszélyforrások ellen védőberendezéseket és eszközöket, jelző-, tűzoltó, mentőkészülékeket, vészkapcsolókat, biztonsági megvilágítást (biztonsági berendezéseket) működőképes, a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani;

- gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén az érintett munkavállalók erről azonnal tájékoztatást kapjanak, a munkát beszüntessék, és a munkahelyeket azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak;

- a munkavédelmi szabályzatban meghatározott vagy a veszélyeztetés által megkívánt időszakonként a mentést és a menekülést gyakorolni kell.

Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet -amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani.

Elsősegély

A munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően - biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

- annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,

- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,

- foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,

- mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.

Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - külön jogszabályban meghatározott munkakörökben - időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni -többek közt - a következő általános követelményeket:

- a nem elkerülhető veszélyek értékelése;

- az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására;

- a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;

- a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;

- egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására.

Értékelés

A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

Védőeszköz-juttatás

Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Foglalkozás-egészségügyi szolgálat

A munka-egészségügyi tevékenységeket a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálat útján köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes szervei látják el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört is az ÁNTSZ gyakorolja.

A munkáltatónak lehetővé kell tennie, hogy a munkavállalók és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban megkaphassák a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól.

A munkáltatók munkavállalóik létszámát és tevékenységét, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításának módját a működésük megkezdését követő egy hónapon belül kötelesek az ÁNTSZ telephely szerint illetékes intézetének bejelenteni.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó részletes szabályokat a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet tartalmazza.

Szolgálat a munkahelyen

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani. Amennyiben egy munkahelyen az "A" és "B" foglalkozás-egészségügyi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes ÁNTSZ-intézet előírhatja a foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátás helyszíni biztosítását, beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit.

A főműszakidőben biztosítani kell a szolgálatban egy orvos és egy ápoló jelenlétét:

- "A" foglalkozás-egészségügyi osztály esetén az 1000 munkavállalónként,

- "B" foglalkozás-egészségügyi osztály esetén az 1200 munkavállalónként,

- "C" foglalkozás-egészségügyi osztály esetén az 1500 munkavállalónként,

- "D" foglalkozás-egészségügyi osztály esetén a 2000 munkavállalónként.

Ha az ellátandó munkavállalók egynél több foglalkozás-egészségügyi osztályból kerülnek ki, az egy szolgálat által ellátható létszámot a következő képlet segítségével kell kiszámítani:

(Ae +Be +Ce +De ≈100 = F

A B C D

ahol: Ae, Be, Ce, De az ellátandó munkavállalók száma az A-D foglalkozás-egészségügyi osztályokból, A, B, C, D az A-D foglalkozás-egészségügyi osztály létszámhatárainak számértékei. Ha F = 100ą20, akkor egy főműszakidőben rendelkezésre álló orvost és egy ápolót kell biztosítani.

Az illetékes ÁNTSZ-intézet a munkáltató kérelmére tájékoztatást ad a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételének helyi lehetőségeiről.

Díjak

Azok a munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot, a különböző vizsgálatok elvégzése ellenében - eltérő megállapodás hiányában - a következő térítési díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak:

"D" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében5 000 Ft/fő/év

"C" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében6 800 Ft/fő/év

"B" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében8 400 Ft/fő/év

"A" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében10 000 Ft/fő/év

Munkahigiénés vizsgálatok

Az egészségkárosító kockázatok meghatározásához és nyomon követéséhez szükséges munkahigiénés vizsgálatért fizetendő térítés összegéről a megrendelőnek és a vizsgálatot végzőnek kell megállapodnia. Idetartoznak a munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok, illetve a biológiai expozíciós mutatók vizsgálata. A munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aeroszolok, porok okozta légszennyeződés) mennyiségi, minőségi vizsgálatát, míg a munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül

- a zajszint,

- az infra- és ultrahangszintek,

- az egész test rezgésterhelés,

- a kéz-kar rezgésterhelés,

- a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek,

- az elektromágneses tér jellemzőinek,

- a magas légköri nyomáson végzett munka,

- az ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek

meghatározását jelentik.

Idetartozik még a zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározása, illetve a fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata.

Osztályba sorolás

A foglalkozás-egészségügyi osztályba történő besorolást a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vagy az illetékes ÁNTSZ-intézet véleményének figyelembevételével készíti el. A besorolás szempontrendszere a következő:

"A" foglalkozás-egészségügyi osztály

A bányászat és a kohászat fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az "A" foglalkozás-egészségügyi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

Ugyanebbe a foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolandók:

- a rákkeltőkkel exponáltak,

- a sugárzó anyagokkal,

-az ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók,

-az állatkísérletes munkakörökben foglalkoztatottak,

- a korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak,

- a munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók,

- a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók,

függetlenül a tevékenység ágazati osztályától.

"B" foglalkozás-egészségügyi osztály

Idetartoznak a

- mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás,

- az építőipar,

- az élelmiszerek és italok gyártása,

- a dohánytermékek gyártása,

- a textíliák gyártása,

- a ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés és -festés,

- a bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli gyártása,

- a fafeldolgozás,

- a kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás,

-a vegyi alapanyagok és termékek gyártása,

- a gumi és műanyag termékek gyártása,

- a nemfém ásványi termékek gyártása,

- a nyersanyag visszanyerése hulladékból,

- a szárazföldi és csővezetékes szállítás,

- a vízi szállítás,

- a légi szállítás,

- a bútorgyártás,

- az egészségügyi és szociális ellátás,

- az állat-egészségügyi tevékenység,

- a nyomdaipari termékek gyártása

során a fizikai munkakörök, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a "B" foglalkozás-egészségügyi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

"C" foglalkozás-egészségügyi osztály

Ebbe a foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolandók az "A" foglalkozás-egészségügyi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat ipari, szolgáltató, kutató, számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a "C" foglalkozás-egészségügyi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

"D" foglalkozás-egészségügyi osztály

Ebbe a foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolandók a kutatás-szervezési, kulturális, oktatási, egyéb adminisztratív tevékenységet végző munkavállalók, továbbá az "A", a "B" és a "C" foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolt tevékenységek nem fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályokba nem sorolt munkavállalói.

Kötelező orvosi vizsgálatok

A foglalkoztatáshoz kötődően a munkáltatók számára háromféle orvosi vizsgálatról beszélünk: a munkaköri, illetve a személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata bír jelentőséggel. Ezek szabályait a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti. Ebből a szempontból munkát végző személy az, aki nem szervezett munkavégzés keretében járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen tevékenységet folytat.

A munkaköri alkalmasságról szóló döntés meghozatala előtt a munkáltató elrendelheti, hogy a munkavállaló ideiglenesen a munkaszerződésben foglaltaktól eltérő munkafeladatot végezzen, ennek megtagadása jogszerű rendkívüli felmondási oknak minősülhet.

Az alkalmasság véleményezése:

- a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,

- a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre

történik.

A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése bizonyos esetekben záróvizsgálattal egészül ki.

A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.

A munkaköri alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló:

- a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele nem veszélyezteti-e az egészségét, testi, illetve lelki épségét, nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül, nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;

- esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;

- a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;

- milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű;

- foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában;

- szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;

- külföldön történő munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.

A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkát végző személy egészségi állapota - a tevékenység gyakorlása esetén - a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen.

A munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata nem terjed ki a munkaképesség-változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.

Előzetes munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni

- a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;

- a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt, ha fizikai munkát végez, fiatalkorú, nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;

- a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt - kivéve a (2) bekezdés szerinti személyeket - minden munkavállalónál, ha közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez, a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja;

- kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának.

Előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkát végző személynél a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt.

Az úgynevezett járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben (ezeket a rendelet 1. számú melléklete sorolja fel) a munkavállalónak, a munkát végző személynek előzetes munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében a rendelet 2. számú melléklete szerinti "Egészségügyi Nyilatkozat"-ot, valamint a 17. számú melléklete szerinti "Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok" című könyvet kell kitölteni.

A rendelet 1. számú mellékletében szereplő munkakörökben a munkavállalónál a munkaviszony megszűnését, valamint a munkát végző személynél a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül az újabb munkába álláshoz, a tevékenység újabb gyakorlásához a járványügyi érdekből végzett szakvizsgálatokat csak akkor kell megismételni, ha azokat időközben lezajlott fertőző megbetegedése vagy annak gyanúja indokolja.

Azoknál a munkavállalóknál, akiket azonos munkakörben, ismételten foglalkoztatnak, és munkakörénél fogva időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra nem kötelezettek, valamint nem töltenek be járványügyi érdekből kiemelt munkaköröket, az előzetes munkaköri alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapig érvényes, amennyiben egészségi állapotában ezalatt változás nem történt.

Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat

A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat

- a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,

- az idősödő munkavállalónál (a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynél) - amennyiben nem tartozik az alábbi bekezdések hatálya alá - évente,

- a rendelet 3. számú melléklete szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, az ott meghatározott gyakorisággal,

- a rendelet 4. számú melléklete szerinti fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a mellékletben szereplő gyakorisággal,

- a rendelet 5. számú melléklet szerint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente,

- a pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett, a rendelet 6. számú melléklete szerinti munkavállalónál évente,

- a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott olyan munkavállalónál, aki nem tartozik a fenti bekezdések hatálya alá, évente,

- külföldi munkavégzés esetén (amennyiben az időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzése külföldön nem biztosított), átmeneti itthon tartózkodása alkalmával, illetve hazalátogatásakor, legfeljebb évente,

- a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente

kell elvégezni.

A rendelet 3. számú mellékletében nem szereplő és idült vagy késői hatású veszélyes anyagok esetében a munkáltatótól megkapott biztonsági adatlapon szereplő információk alapján évenként időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredmények alapján a fentiekben előírtaknál rövidebb érvényességi időt is megállapíthat.

Soron kívüli munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat

Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

- ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására;

- ha az "Egészségügyi Nyilatkozat"-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló az ott felsorolt tüneteket észleli magán vagy a vele közös háztartásban élőkön;

- heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;

- a heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló olyan roszszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően, valamint a bizonyos biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően;

- ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved (Expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényező hatásának való kitettség. Mennyiségi meghatározása: az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata.);

- ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel.

Soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkát végző személy a rendelet 2. számú mellékletének III. 1. alpontjában felsorolt tünetek bármelyikét észleli magán vagy a vele közös háztartásban élő személyen.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet

- a foglalkozás-egészségügyi orvos;

- a háziorvos, illetve a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja;

- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetének tisztiorvosa;

- a munkáltató;

- a munkavállaló, a munkát végző személy.

Záróvizsgálat

Záróvizsgálatot kell végezni

- az emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;

- idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor;

- külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.

A munkáltató feladatai

A munkáltatónak írásban kell meghatároznia

- a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait;

- azokat a munkaköröket, amelyekben a megterhelések miatt nők nem foglalkoztathatók.

A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni.

A munkáltató köteles a munkavállalókat előzetes, illetve időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra, valamint záróvizsgálatra küldeni, a rendeletben előírt időben, s fentebb más ismertetett gyakorisággal.

Erre szolgál a "Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatvány.

A munkáltató a munkaköri, alkalmasságot vizsgáló és véleményező szerv kérésére mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat közli, amelyeket a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amit a véleményező kér. Az egészségügyi szerv a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat nem hozhatja nyilvánosságra.

Ha a munkaköri alkalmasságot elbíráló szerv a munkahelyi körülményekről a helyszínen kíván tájékozódni, a munkáltatónak lehetővé kell ezt tenni.

Az a munkavállaló, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat. Ugyanez vonatkozik arra a munkát végző személyre is, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt.

Veszélyes munkaeszköz

* A veszélyes munkaeszközök jegyzékét 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet tartalmazza. E szerint idetartoznak a következők: * 1. Körfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz (rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknek fix a gépágyuk, és a munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják a szerszámhoz, avagy amelyeknél az alternáló mozgású fűrészállványt kézzel vezérlik vagy azt hajtóművel szerelték fel, illetve amelyek a munkadarabot gépi előtolással mozgatják, és a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik, mozgó szerszámú fűrészgépek gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével). * 2. Faipari gyalugépek kézi előtolással. * 3. Faipari vastagsági gyalugépek egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. * 4. Szalagfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. * 5. Az 1-4. és a 7. pont alatti munkaeszköz kombinált kivitelben. * 6. Faipari csapmaró gépek több szerszámtartóval, kézi előtolással. * 7. Kézi láncfűrészgépek fa megmunkálására. * 8. Függőleges marógépek kézi előtolással, fa és hasonló anyagok megmunkálására. * 9. Prések, hajlítógépek fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik, és a mozgó elemek lökete túllépheti a 6 millimétert, valamint a sebesség a 30 mm/s-ot. * 10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntő gépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. * 11. Gumiipari fröccsöntő gépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. * 12. Föld alatti munkára szolgáló * vasúti munkagépek, mozdonyok és fékezőkocsik; * hidraulikus energiával működtetett emelőtalpak; * munkagépekbe beépített belső égésű motorok. * 13. Háztartásihulladék-gyűjtő teherjárművek kézi töltésű és présmechanizmussal rendelkező kivitelben. * 14. A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. számú mellékletének 3.4.7. pontjában meghatározott védőburkolatok és erőátviteli tengelyek univerzális csatlakozóval. * 15. Járművekre szerelt emelők. * 16. Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a több mint 3 méter magasból történő leesés veszélye. * 17. Pirotechnikai termékeket gyártó gépek. * 18. Daruk és futómacskák gépi meghajtással. * 19. Gépi hajtású emelőtargoncák. * 20. Villamos emelődobok. * 21. Rakodógépek. * 22. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok. * 23. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.

A munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vélemény

* A munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, tevékenységre, a tanuló és hallgató esetében az adott szakmára, a munkanélküli esetében az adott szakmára, ellátható foglalkozási csoportokra alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas. * A vélemény közlésén túlmenően a foglalkoztatással, képzéssel kapcsolatos korlátozásokat írhatnak elő, az egyén, illetve munkatársai egészségének védelme érdekében. Az ideiglenesen nem alkalmas véleményezésnél meg kell jelölni a következő vizsgálat időpontját. * Az alkalmassági vizsgálatot végző személy az alkalmatlanság okát a munkavállalóval, illetve a munkát végző személlyel ismerteti, míg a munkáltatóval csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti.

A vizsgálatokat végző személyek, illetve szervek

* A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra jogosult orvos végzi. * A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi, alkalmatlanság esetén az ÁNTSZ területileg illetékes városi (fővárosi kerületi) intézeténél - járványügyi érdekből - a tevékenységtől eltiltást kezdeményezi. * Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság elsőfokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a "Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri alkalmasság másodfokú orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél. * A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátó hely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő, erre kijelölt szakellátó hely végzi. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek illetékességi listáját, illetve az egyes szakellátó helyek heti szakorvosi óráinak számát az egészségügyi miniszter tájékoztatóban teszi közzé. * A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az elsőfokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére