Zajvédelmi követelmények

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 86. számában (2005. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A zajvédelem a környezetvédelemnek egy olyan területe, ahol mind a szabályozási, mind pedig a végrehajtási feladatok több tárca, illetve hatóság között oszlanak meg. Cikkünk segít abban, hogy a vállalkozások eligazodjanak a jogszabályok és a sokszor eltérő jogalkalmazási gyakorlatok között.

Alapvetően az egyes gépek és berendezések zajvédelmi követelményeinek, illetve a zajtól védendő területek megóvását szolgáló rendelkezéseknek a megalkotása - néhány kivételtől eltekintve - a környezetvédelmi tárca kompetenciájába tartozik. Ilyen kivételt jelentenek a repülőterek zajgátló védőövezetének kijelölésére vonatkozó szabályok, amiért a GKM a felelős első helyen. Ugyancsak a GKM feladata a közlekedési eszközökre vonatkozó zajvédelmi szabályok megalkotása. Az ESzCsM-nek alapvetően a munkahelyi zajvédelem jutott feladatul, de a tárca a szennyezettségi határértékek meghatározásában is részt vesz.

Ha a könnyebb áttekinthetőség érdekében osztályozni szeretnénk a jogszabályokat, akkor az alábbi három csoport különíthető el:

- a hatósági munka kereteit megadó szakterületi jogszabályok,

- a zajtérkép készítésére vonatkozó rendeletcsomag,

- az egyes termékek piacra bocsátásának feltételeit szabályozó rendeletek.

A továbbiakban ezekből a jogszabálycsoportokból csak azokat az elemeket tárgyaljuk részletesen, amelyek hatálya viszonylag sok vállalkozást érint, és nem valamilyen speciális területet szabályoznak (mint pl. a repülőterek környezetében kijelölendő zajgátló védőövezet). Nem tárgyaljuk továbbá a munkahelyi zajvédelmi követelményeket, mivel az a jelenlegi felfogás szerint nem környezetvédelmi, hanem munka-egészségügyi kérdés.

A hazai szabályozás viszonya az EU joganyagához

Az EU-ba való belépésünk óta gyakran felvetődő kérdés, hogy a hazai jogszabályok milyen viszonyban állnak az EU joganyagával. A magyar szakterületi szabályozás ezen a téren vegyes képet mutat. A jogszabályok egy része kifejezetten a közösségi irányelvek átvétele kapcsán született. Ebbe a kategóriába tartoznak a zajtérkép készítésére vonatkozó rendeletek és az egyes termékek piacra bocsátásának zajvédelmi feltételeit rögzítő jogszabályok. A másik nagy csoportba az EU-tól független, nemzeti jogszabályok sorolhatók. Hazai viszonyok között a környezeti zajvédelmi hatósági munka kereteit megadó rendeletcsomag sorolható ide.

Zajtérkép készítése

A zajtérkép készítésére vonatkozó jogszabályok:

- a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet és

- a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet.

Ezeket a jogszabályokat azoknak a cégeknek szükséges áttekinteniük, amelyek úgynevezett "egységes környezethasználati engedély"-hez kötött tevékenységet folytatnak, és a telephelyük 100 000 főnél nagyobb lélekszámú, vagy a Budapest vonzáskörzetéhez tartozó, az említett kormányrendeletben nevesített 21 település egyikén van.

A nevesített 21 település:

Dunakeszi, Fót, Csömör, Kistarcsa, Kerepes, Pécel, Vecsés, Gyál, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Diósd, Érd, Halásztelek, Törökbálint, Budaörs, Budakeszi, Solymár, Üröm, Budakalász, Pomáz, Szentendre.

Adatszolgáltatás a zajkibocsátásról

Az "egységes környezethasználati engedély"-hez kötött tevékenységet folytató cégek részére a kormányrendelet adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a telephely zajkibocsátásáról, amit első ízben a budapesti vonzáskörzethez tartozó települések esetén 2006. december 31-éig, a rendelet hatálya alá tartozó egyéb települések esetében pedig 2011. december 31-éig kell teljesíteni, majd azt követően ötévente újra el kell végezni. A kötelezettség teljesítéséhez a telephely jellemző üzemállapotában végzett zajmérés eredményei is szükségesek, ezért már az adatszolgáltatást megelőző évben célszerű előre eltervezni, hogy a mérést a következő évben mikor végeztetik el.

Háztartási gépek zajkibocsátása

A háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségéről szóló 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet azok számára állapít meg kötelezettséget, akik olyan háztartási gépeket gyártanak vagy importálnak az EU-n kívülről, amelyeknek a működése zajjal jár, és azt az EU piacára kívánják bocsátani.

Korábban a jogszabály hatálya az összes háztartási gépre kiterjedt, de a 2004-es módosítása során csak azokra a berendezésekre maradt hatályban, amelyeket a háztartásokban gyakran használnak, valóban zajos üzemmódúak és a zajkibocsátás meghatározására létezik szabványos mérési módszer.

A 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet melléklete taxatíve felsorolja, hogy melyek ezek a gépek:

- villamos kéziszerszámok,

- porszívók, takarítógépek,

- ventilátoros fűtőberendezések,

-mosógépek, centrifugák,

-hőtároló rendszerű, helyiségfűtő készülékek,

-ventilátorok,

-villanyborotvák, motoros bőr-, haj- és testápoló készülékek,

-villamos étel-előkészítő készülékek (pl. keverők, aprítók),

-szagelszívók, páraelszívók.

A szabályozás lényege, hogy ezek a berendezések csak úgy bocsáthatók az EU piacára, ha az adott típusra vonatkozó garantált zajszintérték fel van tüntetve az áru címkéjén. A rendelet előírásainak betartását a fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrzi szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálatokkal.

Kültéri berendezések zajvédelmi követelményei

Ezt a területet két jogszabály,

- az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet és

- az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről szóló 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet rendezi.

A kormányrendelet 1. és 2. melléklete sorolja fel azokat a berendezéseket, amelyek a jogszabály hatálya alá tartoznak. A két jogszabály a háztartási gépekre vonatkozó szabályozáshoz hasonló jellegű, de annál szigorúbb szabályokat fogalmaz meg. A szabályozás alá vont gépekre ebben az esetben is kötelező feltüntetni a garantált zajszintet, de ez még nem minden esetben elegendő az áru piacra bocsátásához. További feltétel lehet a berendezésre vonatkozó zajkibocsátási határérték teljesítése, a megfelelőségértékelési eljárás elvégzése, a megfelelőségi jelölés elhelyezése a berendezésen és a megfelelőségi nyilatkozat megléte.

Megfelelőségértékelési eljárások elvégzésére jogosult szervezetek

A megfelelőségértékelési eljárások elvégzésére egyedül az erre kijelölt tanúsító szervezetek jogosultak. Jelenleg Magyarországon két olyan szervezet van, amely a tanúsítási jogot megszerezte, de az eljárás bármelyik, EU-tagállam által kijelölt tanúsító szervezettel elvégeztethető.

Várhatóan a jövőben a szabályozás végrehajtásnak az unió több figyelmet szentel majd. Érdemes felkészülni a piacfelügyelet szigorítására.

A környezetizaj-védelmi hatósági munka

A hatósági munkát három jogszabály rendezi:

-a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet,

- a zaj- és rezgésbírságról szóló 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés,

- a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

Jelenleg ezek a szabályozások adják meg a hazai hatósági zajvédelmi munka legfontosabb szabályait, ezért ismerete kivétel nélkül fontos mind a termelési, mind pedig a szolgáltató tevékenységet végző cégeknek.

A hatósági jogkörök - a tevékenység besorolásától függően - a zöldhatóság és a jegyző között oszlanak meg. A továbbiakban a "hatóság" alatt a zöldhatóságot is és a jegyzőt is érteni kell.

A környezetvédelem alapelveinek megfelelően a jogszabály mind preventív jellegű, mind pedig a meglévő létesítmények utólagos ellenőrzését előirányzó rendelkezéseket egyaránt tartalmaz. A megelőzés terén a leggyakoribb hatósági aktus a zajkibocsátási határérték megállapítása és a szakhatósági állásfoglalás kialakítása. Utóbbi esetben a hatóság azt vizsgálja, hogy a létesíteni kívánt telephely zajkibocsátása várhatóan megfelel-e a megállapítható határértéknek.

Zajvédelmi szakember a tervezésnél, kivitelezésnél

A zajforrást magukban foglaló épületek tervezéséhez mind az építési engedélyezési fázisban, mind pedig a kiviteli tervek elkészítésénél elengedhetetlenül fontos a zajvédelmi szakember bevonása. Ezzel a későbbiekben sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ráadásul az utólagos zajcsökkentés mindig nagyságrendekkel többe kerül, mint egy építészetileg és épületgépészetileg eleve jól megtervezett épület.

A zajkibocsátási határérték megállapítása - kérelemre

A zajkibocsátási határérték megállapítását a hatóság kérelemre indult eljárás keretében végzi, amit a telephely üzemeltetőjének kell benyújtania. A kérelem tartalmi elemeit ugyan a rendelet tartalmazza, de a jogalkalmazói gyakorlat ezen a téren nem egységes, ezért az illetékes hatósággal való egyeztetés mindenképpen javasolt.

Zajszennyezettségi érték

A jogszabályban és a hatósági határozatban kiadott határértékek úgynevezett megítélési szintek. Erről annyit érdemes tudni, hogy nem a legnagyobb mért zajszintértéket jelenti, hanem a jellemző üzemállapotban mért zajszintérték megítélési időre átlagolt értékéből, különböző korrekciós tényezők segítségével kiszámított szintet. Fontos kiemelni, hogy a rendeletben szereplő határértékek nem kibocsátási, hanem szennyezettségi határértékek. Ezt kell a hatóságnak a zajkibocsátást okozó telephelyek között egyenlő mértékben szétosztani úgy, hogy a határérték teljesülése minden zajtól védendő létesítménynél biztosított legyen.

Hatósági ellenőrző zajmérés

Az utóellenőrzés kapcsán a hatóság leggyakrabban zajmérést végez, amennyiben szükséges, bírságot szab ki, illetve tartós környezetkárosodás esetén a zöldhatóság környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzését rendelheti el.

Zajvédelmi szakértő - engedéllyel

Amennyiben a zöldhatóság jogosult eljárni, akkor a mérést szinte mindig a saját szakembere végzi. Ha a hatáskör a jegyzőt illeti meg, akkor általában szakértőt kérnek fel a mérés elvégzésére. Akörnyezetizaj-védelmi szakértői engedélyeket az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség adja ki. Az érvényes engedélyekről a minisztérium nyilvántartást vezet, ami mindenki számára nyilvános.

A környezetvédelmi felülvizsgálat kivételével semmilyen kötöttség nincs arra vonatkozóan, hogy a vállalkozók megbízásából végzett zajmérés lefolytatásának vagy zajvédelmi tanulmány, munkarész elkészítésének milyen személyi feltételei vannak. Az általános tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ilyen jellegű munkákkal érdemes szakértői engedéllyel rendelkező személyt megbízni, mivel ez némi garanciát jelent a jó színvonalú munkavégzésre.

Zajbírság

Ha a hatóság a mérés alapján a zajkibocsátási határérték túllépését állapítja meg, zajbírságot szab ki. A bírság öszszegének megállapítása két részből áll. Az úgynevezett alapbírság a túllépés legnagyobb mértékének és a túllépéssel érintett, zajtól védendő helyiségek számának ismeretében számítható ki, a jogszabályban szereplő képlet segítségével. Az alapbírság összege 0,5-1,5-szeres mértékben változhat a hatóság megadott szempontok szerinti mérlegelése alapján. A jogszabály viszonylag tág teret enged a hatóság mérlegelésének, de megadja azokat a szempontokat, amelyeket a bírság végső összegének megállapításánál figyelembe kell venni.

A környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzését a zöldhatóság határozatban írhatja elő. Amennyiben nem indokolt a telephely teljes körű felülvizsgálatát elvégezni, a határozat részletesen tartalmazza, hogy a felülvizsgálatnak mire kell kiterjednie. A felülvizsgálat elvégzésére kizárólag az ilyen irányú engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet jogosult.

A zajvédelem helyi szabályai

Elvileg a települési önkormányzatoknak a 1991. évi XX. törvény alapján kötelező megalkotni a zajvédelem helyi szabályait. Gyakori jelenség, hogy a helyi zajvédelmi rendelkezések nem külön jogszabályként, hanem az önkormányzat más rendeleteibe - így a környezetvédelem helyi szabályairól vagy a közterület felhasználásának szabályairól szóló rendeletekbe - integrálva jelennek meg.

A helyi zajszabályozás kötelező tartalmi elemeire vonatkozóan az országos jogszabályok nem adnak konkrét útmutatást. Megalkotásukkor csak azt az általános klauzulát kell érvényre juttatni, hogy nem fogalmazhatnak meg magasabb szintű jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket. Az általános joggyakorlat szerint a ház körüli munkára, a szabadidős tevékenységekre, a szabadtéri rendezvényekre és a szórakozóhelyek működtetésére tartalmaznak megkötéseket, de néhány esetben a zajterhelési határértékek szigorításáról is rendelkeznek.

Tekintve, hogy tartalmuk bizonytalan, minden esetben érdemes tájékozódni a jegyzőnél, hogy az adott településen milyen helyi zajvédelmi szabályokat kell betartani.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére