Hitelkonstrukciók kisvállalkozásoknak

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 86. számában (2005. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Miközben a kis- és középvállalkozások az átalakuló magyar gazdaságban már a piacgazdaságra átállás kezdetétől nagy számban alakultak, és sok területen meghatározó szerepet töltöttek be, a működésüket és növekedésüket segítő intézményrendszer csak megkésve jelent meg. Afokozatosan kiépülő, államilag támogatott finanszírozási és támogatási rendszer kiépülését követően a hazai hitelintézetek nyitottak a vállalkozások felé. A mai magyar kisvállalkozások már teljesen más esélyekkel tudnak külső működési és fejlesztési finanszírozáshoz jutni, mint tíz évvel ezelőtt, de a helyzet most is messze van a tökéletestől.

A tíz szűk esztendő (a kilencvenes évek)

A magyarországi kisvállalkozói szféra a nyolcvanas évek szocialista vállalkozási hullámában alapozódott meg, majd kiépülése a gazdasági rendszerváltást követően kapott új lendületet. A számbavételi nehézségek és a méretkategóriákban fennálló különbségek ellenére látható, hogy a kis- és középvállalkozások száma az összes működő vállalkozáson belül már 1990-ben elérte a mai 99,9 százalékos arányt.

Ez 1996-ig elsősorban az egyéni vállalkozások erőteljes bővülésének volt köszönhető, 1997-től a dinamikát azonban már a betéti társaságok és a kft.-k adták.

A kis- és középvállalkozások foglalkoztatottságban betöltött szerepe is korán nyilvánvalóvá vált, 1992-re a vállalkozói szektorban alkalmazottak 52 százalékát már a kis- és középvállalkozások foglalkoztatták. A szocialista nagyvállalatok leépülése és a gazdaság 1996-ig tartó erőteljes átalakulása következtében keletkezett munkanélküliséget csak a mikro- és kisvállalkozások munkahelyteremtése volt képes kompenzálni.

A kis- és középvállalkozási szektor a nettó foglalkoztatás bővülését a későbbiekben is megtartotta, napjainkra a vállalati szektoron belüli foglakoztatás kétharmadát képviseli.

Óvatos banki hitelezés

A kilencvenes éveket kisvállalkozói szemszögből jelentős piaci, intézményi, szabályozásbeli átalakulások és túlzottan óvatos banki hitelpolitika jellemezte. Az évtized elején gyakori vállalati csődök és a kis- és középvállalkozási szektorra jellemző, számvitelileg kimutathatóan alacsony jövedelemtermelő képesség a hazai hitelintézeteket visszafogottságra késztette. Kockázataik kezelésére a bankok a teljes időszak alatt magas kamatrést alkalmaztak, és a megbízható nagyvállalati ügyfeleken kívül csak korlátozott mértékben foglalkoztak a kisebb méretű vállalkozásokkal.

A jó adósokért kiéleződő verseny eleinte csak a középvállalati szektor iránti nyitásra tudta rábírni a hitelintézeteket, a más típusú kockázatkezelést igénylő kisvállalkozások kívül estek érdeklődési körükön. A másik oldalról a kisvállalkozások is igyekeztek elkerülni a magas terhekkel járó banki hiteleket, ha mégis a felvételük mellett döntöttek, a rövid lejáratú finanszírozást részesítették előnyben.

Szűkös hitelforrások

Miközben a hazai kisvállalkozások az átalakuló gazdaságban gyakori bukásokkal és kudarcokkal szembesültek, a szabályozásbeli, intézményi környezetben pedig jelentős változásokhoz alkalmazkodtak, a működésüket segítő államilag támogatott finanszírozási konstrukciók még alig léteztek, és azok is nagyon kis mértékben érték el őket.

A legjelentősebbek közé tartozott a Hitelgarancia Rt. tevékenysége, a mikrohitelprogramok, néhány kisvállalkozói PHARE, reorganizációs és Start hitelprogram, valamint egyes speciális, privatizációt elősegítő hitelek. A különböző felmérésekben ugyanakkor a kisvállalkozások a működésüket akadályozó sokféle tényező között mindig előkelő helyen nevezték meg a hitelforrásokhoz való hozzájutás nehézségeit.

Állami támogatással bővülő lehetőségek

A 2000-es év kedvező változást hozott a kisvállalkozások forrásellátását szolgáló piaci és állami eszközök kiterjedésében egyaránt. Az ebben az évben elinduló Széchenyi-terv egyik kiemelt prioritása volt a kkv.-fejlesztés, de a Széchenyi-terv különböző alprogramjai elsősorban még a vissza nem térítendő beruházási támogatásokra helyezték a hangsúlyt. Az állami eszközökkel támogatott finanszírozást a Mikrohitel feltételeinek jelentős könnyítése jelentette.

Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

A 2002-ben hivatalba lépett kormány Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP) néven hirdette meg új kkv.-fejlesztési politikáját. A program arra törekedett, hogy a vissza nem térítendő fejlesztési támogatásokat szétterítse, és a vállalkozók minél szélesebb köre számára elérhető támogatott finanszírozási programokkal álljon elő.

Ez egyrészről a pályázati rendszer átalakítását jelentette. Ennek eredményeképpen a Széchenyi-terv kis- és középvállalkozói pályázati nyerteseinek számához (2001-ben 2100, 2002-ben 1089 pályázó) képest az SZVP-ben 2003-ban 4851, a 2004-es európai uniós forrásokból táplálkozó pályázatokon 4010, a hazai pályázatokon pedig további 863 nyertes pályázó jutott ingyenes fejlesztési forrásokhoz, igaz, a Széchenyi-tervben megszokottnál kisebb egyedi összegekben.

A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program azonban az igazi újítást az államilag támogatott finanszírozási konstrukciók széles körű bevezetésével hozta. A kis- és középvállalkozások hitel- és tőkefinanszírozásának elősegítését célul kitűző programok közös rendezőelve az volt, hogy a vállalkozások valóságos és lehetőleg nagyszámú igényét szolgálja ki olyan szegmensekben, ahol a piac a saját eszközeivel nem tudja kielégítően megoldani a szektor finanszírozását. A fenti elv alapján a támogatások vagy a piacon nem létező speciális konstrukciók létrehozását, vagy olyan piaci szempontok alapján működő hitelek olcsóbbá tételét szolgálják, melynek révén a kisvállalkozások felé fennálló kockázati kamatfelár kerül kiegyenlítésre.

4 lépcsős hitelprogram

2003-ban a 1065/2003. (VII. 15.) Kormányhatározattal indult el a 4 pilléren álló ún. 4 lépcsős hitelprogram, amit egyéb kedvezményes hitelek és finanszírozást segítő új támogatási eszközök (faktoring, fejlesztési tőkebefektetési intézmények) is kísértek.

A támogatott hiteleket úgy alakították ki, hogy egymásra épülve, bármely méretkategóriájú kis- és középvállalkozás bármely életszakaszában találjon kedvező finanszírozási forrást.

Mikrohitel - az első lépcső

A 4 lépcsős hitelprogram első lépcsője a korábbiakhoz képest szűkített feltételrendszerű Mikrohitel lett, amely a helyi vállalkozásfejlesztési központok tanácsadói tevékenységével kombinálva alkalmas arra, hogy az induló vállalkozások kis összegű fejlesztési és forgóeszközigényeit rugalmasan kiszolgálja. A konstrukció feltételrendszerének szűkítésére (a maximális hitelösszeg és a forgóeszközarány csökkentése) egyrészt a Mikrohitelnek a többi hitellépcsőhöz viszonyított pozicionálása miatt volt szükség, másrészt pedig azért, mert a forrásul szolgáló Országos Mikrohitel Alap nem volt képes kielégíteni a korábbi feltételű Mikrohitel iránti igényeket. A Mikrohitel állománya 2005. március 30-án 6,1 milliárd forint volt, ami 3546 db hitelszerződés alapján állt fenn.

Széchenyi Kártya - a második lépcső

A 4 lépcsős hitelprogram második lépcsőjéül a 2002-ben elindított Széchenyi Kártya szolgált. A kártya révén a legalább egyéves múlttal rendelkező kisvállalkozások gyors és rugalmas formában juthatnak forgóeszközhitelhez. A rugalmasságot mutatja, hogy a konstrukcióhoz nem szükséges a saját erő felmutatása, és a felvett hitel szabadon felhasználható. A gyors lebonyolítást és az állami támogatásokkal kapcsolatos elszámolásokat a Vállalkozók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös leányvállalataként működő KA-VOSZ Rt. hálózata biztosítja.

A Széchenyi Kártya révén a programban részt vevő kereskedelmi banki kör forintalapú forrásait helyezik ki az állam kamat- és garanciadíj-támogatása, valamint részleges állami viszontgarancia mellett. Az évek során a felvehető hitelösszeg maximuma 10 millió forintra emelkedett, az állami kamattámogatás mértéke pedig 2 százalékra csökkent. (Az állami támogatás a hatályos kormányhatározatok szerint 2006. december 31-ével megszűnik.)

A konstrukció az államilag támogatott hitelprogramok minden paraméter szerint legsikeresebb eleme, az átadott kártyák száma meghaladja a 33 000-et, ami 130 milliárd forint hitelállományt testesít meg. A vállalkozások jelenleg 615 település 991 pénzintézeti fiókjában igényelhetik a Széchenyi Kártyát.

Midihitel - a harmadik lépcső

A 4 lépcsős hitelprogram harmadik lépcsőjeként kialakított Midihitel a mikro- és kisvállalkozások legfeljebb 25 millió forint külső forrást igénylő, beruházási-fejlesztési elképzeléseit hivatott támogatni. A szintén forintalapú banki források mellé a GKM 4 százalék kamattámogatást nyújt 3 éven keresztül.

A program az ország legkisebb településein is mintegy 1600 végponton érhető el, de 2003. évi indulása óta a többi programhoz képest csak szerényebb sikereket tudott felmutatni. Az indulás óta 90 darab szerződés megkötésére került sor 638 millió forint hitelösszegben.

Európa Hitelprogram - a negyedik lépcső

A 4 lépcsős hitelprogram legfelső lépcsőfokát megtestesítő Európa Hitelprogram az európai uniós csatlakozáshoz kapcsolódó technológiai felzárkóztatásához szükséges beruházásokhoz kínál 10-500 millió forint közötti, előnyös kondíciójú fejlesztési hitelt.

A hitelprogram forrása a kis- és középvállalkozások számára elkülönített 100 milliárd forintos MFB-s devizaalapú refinanszírozási keret, amelyhez a kormány által biztosított árfolyam-garancia révén maximum 6-7 százalékos kamattal juthatnak hozzá a vállalkozások.

A hitel futamideje 4-15 évig terjedhet, melyből legfeljebb 2 év a türelmi idő. A kis- és középvállalkozói Európa-hitel keretében 2005. március végéig 1630 kérelmet hagytak jóvá, 92 milliárd forintot meghaladó hitelértékben.

Lánchíd Faktoring Program

A 4 lépcsős hitelprogram mellett a kis- és középvállalkozások likviditási problémáinak enyhítésére 2003 őszén indította el a GKM a Lánchíd Faktoring Programot. A program keretében évente maximum 3 millió forintos kamattámogatás mellett egy vállalkozásnak akár több százmillió forint követelés faktorálására is lehetősége nyílik.

A támogatás a beszállító/szállító vállalkozás által már teljesített szállítás ellenértékének legalább 70 százalékát megfinanszírozó pénzintézet (faktorház) kamatának mérséklését szolgálja. A szolgáltatás végzésére 37 faktorcéggel, illetve bankkal kötött a GKM szerződést. A konstrukció eddig szintén nem tartozott a népszerű programok közé, keretében az indulás óta 595 támogatási szerződést kötöttek meg; ez hozzávetőlegesen 10 milliárd forint követelés kedvezményes finanszírozását jelentette.

A gazdasági tárca kamattámogatása

Az országos programok mellett a GKM 2003 óta kamattámogatásban részesíti a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány speciális kisvállalkozói hitelkonstrukcióját, amely a Mikrohitel- és takarékszövetkezeti források kombinációjával finanszírozza a budapesti vállalkozások fejlesztéseit.

Intézmények a vállalatok finanszírozásáért

A támogatott hitelprogramok mellett különböző kormányzati szervek a kis- és középvállalkozások tőkeigényeit kiszolgáló intézményeket is létrehoztak. A cél az volt, hogy az ígéretes piaci lehetőséggel rendelkező, gyors növekedésre képes kis- és középvállalkozások bankhitelekből finanszírozhatatlan forrásigényét - rajtuk keresztül - sikerüljön kielégíteni.

Corvinus Rt.

A legkorábban létrejött és a Magyar Fejlesztési Bank irányítása alá került Corvinus Rt. kis- és középvállalkozásokba történő tőkebefektetésének célja elősegíteni magyarországi vállalkozások határon túli terjeszkedését, beruházását, vállalatalapítását és vállalatfelvásárlását. A Corvinus Rt. befektetési partnerei azok a Magyarországon bejegyzett fejlődőképes vállalkozások, amelyek stratégiájukban a határon túli terjeszkedés lehetőségét fogalmazták meg, már rendelkeznek konkrét befektetési céllal, és a beruházás megvalósításához társbefektető bevonását igénylik. 2003-2004-ben 10 db befektetésről döntött a társaság, összesen 2,3 milliárd forint összegben.

Beszállítói Befektető Rt.

A 2002-ben útjára indított, jelenleg a Regionális Fejlesztési Holdinghoz tartozó Beszállítói Befektető Rt. küldetése a 3 éves múlttal rendelkező beszállító kis- és középvállalkozásokba történő fejlesztési tőkebefektetés, és azon 3 éves múlttal nem rendelkező, innovatív vállalkozások induló szakaszának finanszírozása, melyek beszállítóvá válhatnak. A preferált szektorok közé a feldolgozóipar, a környezetvédelem, valamint a logisztika tartozik. 2003-2004-ben 5 db befektetésről döntött a társaság 0,4 milliárd forint összegben.

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.

A GKM tulajdonosi felügyelete alatt álló Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. 2003-ban kezdte meg érdemi tevékenységét. Érdekessége, hogy kisebbségi tulajdonosai között 7 kereskedelmi bank és pénzügyi intézmény is megtalálható. A társaság által egy-egy ügyletbe kihelyezhető tőke összege 10 és 100 millió forint között mozoghat, ágazati és tevékenységbeli megkötések nélkül. 2003-ban és 2004-ben összesen 27 vállalkozás esetében összesen 1,8 milliárd forint tőkebefektetésről született döntés.

Informatikai Kockázati Tőkealap

A Regionális Fejlesztési Holding által felügyelt másik tőkeintézmény, az Informatikai Kockázati Tőkealap az egyetlen szervezet, amely az 1998-ban elfogadott kockázatitőke-törvény előírásai szerint jött létre. Célja a hazai informatikai és távközlési szektorban működő kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának javítása. A tőkealap azokat a befektetéseket preferálja, amelyek foglalkoztatási lehetőséget teremtenek, magasabb technológiai szint és know-how bevezetését és alkalmazását szolgálják vagy további exportlehetőséget teremtenek. 2003-2004-ben az alapkezelő 6 db befektetésről döntött, 1,7 milliárd forint összegben.

Bár az állami alapítású tőkeintézmények egymástól eltérő befektetési célokat hangsúlyoznak, tevékenységük között nyilvánvalóan jelentős átfedések is találhatók, ami a szinte teljesen állami forrású konstrukciók esetében nem feltétlenül szerencsés.

A hitelpiacon bekövetkezett kedvező változások

Az államilag támogatott külső finanszírozási források nagyobb mennyiségben történő megnyílásával egy időben rendkívül dinamikus változások játszódtak le a kis- és középvállalkozások piaci feltételű banki finanszírozásában is. A kis- és középvállalkozások kereskedelmi banki hiteleinek öt éve tartó bővülése nagyságrenddel nagyobb forrásnövekedést jelentett a teljes szektor számára, mint az állami konstrukciók.

A hitelállomány megtöbbszöröződése

1999 és 2004 között a kis- és középvállalkozások hitelállománya 460 milliárd forintról 2200 milliárd forint fölé emelkedett. A szektor részesedése a teljes vállalkozóihitel-állományból az 1999-es 19,3 százalékról 2004 szeptemberére 47,2 százalékra nőtt. A növekedés minden méretkategóriában a nagyvállalatokat meghaladó ütemben következett be, de különösen kiugró a mikrovállalkozások hitelállományának emelkedése.

A fejlődést elsősorban a kereskedelmi bankok új, a korábbiaknál alacsonyabb költségű hitelbírálati és adósminősítési eljárásainak bevezetése tette lehetővé, miközben a hitelképes kisvállalkozások száma is nőtt.

A finanszírozás egyik legfontosabb makroszintű mutatószáma a pénzügyi közvetítés mélysége. A vállalati hitelek/GDP arány Magyarországon jelenleg 20-25 százalék között van, szemben az EU 60 százalék feletti mutatójával. A vállalati hiteleken belül a kis- és középvállalkozások hitelállományának GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor dinamikusan növekszik, 1999-2003 között több mint kétszeresére nőtt.

Az államilag támogatott finanszírozási rendszer átalakítása

A kis- és középvállalkozások megváltozott működési körülményei között az állami kisvállalkozás-fejlesztési politikának még inkább figyelembe kell vennie azt az elvárást, hogy lehetőleg ne torzítsa a piacon létező versenyt, hanem programjaival az új pénzügyi szolgáltatási piacok kialakulását segítse elő. Ezt azokon a területeken tudja megtenni, ahol "piaci elégtelenség", azaz olyan probléma áll fenn, amelyet a piac nem, vagy nem elég hatékonyan tud kezelni. Különösen akkor indokolt a beavatkozás, ha a piac kínálati oldala nem tudja elég gyorsan kifejleszteni azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a vállalkozások már igényelnének.

Támogatandó célok

A GKM álláspontja szerint jelenleg "piaci elégtelenség" a mikro- és egészen kisméretű vállalkozások fejlesztési és fogóeszköz-hitelezése, a kis- és közepes méretű vállalkozások nagyon hosszú (3 éven túli) beruházási hitelezése, a nagykereskedelmi láncoknak beszállító kis- és középvállalkozások likviditásának finanszírozása, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztési és kockázati tőkével való ellátása terén áll fenn.

A fenti szempontok figyelembevételével az elmúlt időszakban a kormány és a GKM több olyan intézkedést tett, amely a kis- és középvállalkozások államilag támogatott finanszírozási programjait a megváltozott körülményekhez és a vállalkozások igényeihez igazította. Ezek a következők:

Módosított Mikrohitel

2005. február 8-án módosították a Mikrohitel feltételeit. A módosítás szerint a felvehető kölcsön maximális öszszege 3-ról 5 millió forintra, a hitel futamideje maximum 5 évre nőtt, a kamat mértéke továbbra is a kamatfizetéskor érvényes jegybanki alapkamat. Februártól a hitel 50 százalékát a fejlesztéshez kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozásra is felhasználhatják a vállalkozók. A megítélt Mikrohitel összegének 50 százaléka a későbbi elszámolás kötelezettsége mellett előfinanszírozható.

Mikrohitel Plusz Program - júniustól

Szintén február 8-án jelentették be, hogy a mikrovállalkozások beruházási igényeinek finanszírozására a Magyar Fejlesztési Bank újabb devizaalapú hitelt vezet be Mikrohitel Plusz Program néven. A hitel az MFB bankügynökeként tevékenykedő több közvetítő intézményen keresztül is elérhető lesz, de célszerűen a forgóeszköz-finanszírozást biztosító egyéb konstrukciók mellett érdemes felvenni, vagyis a Mikrohitel vagy a Széchenyi Kártya kombinációjával.

A Mikrohitel Plusz várhatóan június elején válik elérhetővé a vállalkozók számára. A tervek szerint a felvehető hitel összege maximum 10 millió forint, kamata a Mikrohitellel azonos mértékű (a kamatfizetéskor érvényes jegybanki alapkamat), futamideje 7 év lesz, 2 év türelmi idővel.

Econova Hitelprogram

A szintén a Magyar Fejlesztési Bank által refinanszírozott Econova Hitelprogram forrásait a kormány 2288/2004. (XI. 17.) számú határozatával fogadta el. A hitelprogram a mikro-, a kis- és a maximum 100 főt foglalkoztató középvállalkozások beruházásait, fejlesztéseit hivatott finanszírozni. Keretében maximum 250 millió forint összegű hitel vehető fel, 4-10 évig terjedő futamidővel, 6-7 százalék közötti kamattal.

"Sikeres Magyarországért" hitelprogramok

2005. május elején a kormány elfogadta a "Sikeres Magyarországért" hitelprogramok meghirdetéséről és a fejlesztési tőkefinanszírozási eszközök kiszélesítéséről szóló határozatát. A határozat értelmében az MFB a korábban külön banki termékként megjelenő Európa-hitelt, Regionális Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramot, Partner Hitelprogramot, Európa Projektkiegészítő Hitelprogramot, valamint az Egészségügyi Fejlesztési és Beruházási Hitelprogramot egyetlen, egységes feltételekkel elérhető programmá egyesítette, melynek neve "Sikeres Magyarországért" Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram lett. Az új hitelprogram forrása a Magyar Fejlesztési Bank által felvett devizahitel, a konstrukció a korábbi programokban közreműködő kereskedelmi bankok közvetítésén keresztül érhető el. A hitel feltételei az Európa-hitelnél alkalmazott feltételekhez igazodik.

A működő állami alapítású tőkeintézmények koordinációja

A fenti kormányhatározat döntött arról is, hogy a Corvinus Rt. közvetlen irányítása alatt valósuljon meg a jelenleg egymástól függetlenül működő állami alapítású tőkeintézmények koordinációja. A Corvinus Rt. a hozzá kerülő intézményekben várhatóan tőkeemelés révén szerezne tulajdoni részesedést. A kormány arra is felhatalmazta a részvénytársaságot, hogy egy általa létrehozandó tőkealap révén innovációt támogató kockázati befektetési tevékenység irányában is kibővítse a tevékenységét.

Az elmúlt tizenöt év kisvállalkozás-finanszírozásban bekövetkezett eseményeinek vizsgálata alapján látható, hogy egy dinamikus felzárkózásnak vagyunk a tanúi. A folyamat eredményeképpen évről évre csökken a hazai és a fejlett gazdaságokban működő kis- és középvállalkozások pénzügyi szolgáltatásokból való részesülése között - ma még - fennálló különbség. A pénzügyi közvetítés mélységét nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a pénzügyi szolgáltatások igénybevételében Magyarországon még két-háromszoros bővülési potenciál van.

A piaci alapú finanszírozások előretörése az államilag támogatott konstrukciókat mindinkább azokra a területekre kell, hogy kényszerítsék, ahol - a fejlett országok példái alapján - a piacon tartós "elégtelenségek" mutatkoznak.

Biztosan ilyen marad hosszú távon is az induló- és mikrovállalkozások hitelezése, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztési és kockázati tőkével való ellátása.

A kisvállalkozások banki hiteleinek nagysága és aránya

A vállalkozói hitelállomány folyamatosan növekvő trendjével szemben a kilencvenes években a kisvállalkozók hitelállománya csökkenő tendenciát mutatott.

   

1993

1994

1995

1996

1997

Kisvállalkozások hitelei

(Mrd Ft)

85,7

89,2

71,1

62,9

64,7

63,8

Vállalkozói hitelek

(Mrd Ft)

761,9

875,5

982,6

1260,1

1766,3

1773,1

Kisvállalkozások hitelei

(%)

11,2

10,2

7,2

5,0

3,7

3,6

Vállalkozói hitelek

(%)

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Forrás: MNB havi jelentések

A foglalkoztatottság változása 1992 és 1996 között

Mikrovállalkozások

Kisvállalkozások

+89 915 fő

Középvállalkozások

-58 115 fő

Nagyvállalkozások

-421 557 fő

Egyenleg

-15 155 fő

Adóbevallások alapján számítva

Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete '98 (Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet)

A bankszektor mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott bankhitelei, illetve a hitelállomány (1999-2004, milliárd forint)

 

1999. 12. 31.

2000. 12. 31.

2001. 12. 31.

2002. 12. 31.

2003. 12. 31.

Mikrovállalkozások

112,7

210,7

416,8

525,8

668,9

747,3

Kisvállalkozások

110,6

264,9

300,5

266,9

353,6

456,5

Középvállalkozások

237,7

428,5

563,3

609,6

707,4

1021,6

Kkv.-k összesen

461,0

904,1

1280,7

1402,4

1729,9

2225,5

Nagyvállalatok

1934,0**

2171,4*

1953,1

1881,8

2301,0

2388,3

Nem pénzügyi vállalkozások összesen

2395,0**

3075,5*

3233,8

3284,2

4030,9

4613,8

Forrás: PSZÁF, Beszámolók a felügyelt szektorok tevékenységéről

* 2002-ben néhány nagy volumenű vállalkozói besorolású hitel átkerült az állammal szemben fennálló hitelek közé, a visszamenőleges korrekció nem volt teljes. A korrekció előtt a vállalkozói hitelállomány 2002 végén 3677,9 milliárd forintot tett ki.

** Az 1999. évi adat, MNB.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére