A rozsdaövezetekben rejlő lehetőségek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 86. számában (2005. június 1.)
A barnamezős területek – habár fekvésüket tekintve potenciálisan akár vagyonokat is érhetnek – csak az emberi beavatkozás, az emberi gondoskodás, a korábbi tevékenységből hátrahagyott környezeti károk feltárását és kármentesítését követően válhatnak újra a társadalom számára hasznosíthatóvá, élővé, fejleszthetővé, és kerülhetnek a beruházók célkeresztjébe. Cikkünk ismerteti a témával kapcsolatos pályázati lehetőségeket.

A túliparosított, agyonbányászott területeken az ipari fejlesztés megdöbbentő relikviáira bukkanhatunk a világ bármely táján éppúgy, mint Magyarországon. Ezek az ún. "rozsdaövezetek" – a szakirodalomban "barnamezők" -, amelyek, szemben a természeti rendszerekhez szervesen kapcsolódó sokfunkciójú (ún. "multifunkciós") "zöldmezőkkel", nem hasznosíthatók korlátlanul, nem alkalmasak pl. üdülő- vagy lakóterületnek, nem használhatók mezőgazdasági vagy kiskerti termesztésre, állattartásra stb.

Barnamezős beruházás

A barnamezős beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és tulajdonviszony-problémákkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktől, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat.

Barnamező

A "barnamező" tehát a használaton kívül került vagy jelentős mértékben alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotú és jellemzően szennyezéssel terhelt egykori iparterületet, gazdasági területet, vasútterületet, illetve felhagyott katonai területet, laktanyát stb. jelenti.

A barnamezős beruházás gazdasági előnyei

A barnamezők rehabilitálásának társadalmi-gazdasági előnye:

– a területtakarékosság,

– további zöldmezős területek igénybevételének csökkentése,

-a meglevő értékek – épületek és (termelő)infrastruktúra – hasznosulása,

– a környezeti veszélyeztetés és a szenynyezések terjedésének megszüntetése,

– új munkahelyek teremtése,

– a környező lakosság számára egészségesebb városi környezet kialakítása, aminek következtében javul a településrész imázsa, nő a terület tőkevonzó ereje, a szerkezetjavulás miatt a városüzemeltetési költségek csökkenthetők,

– a rendezett állapot területfelértékelő hatással jár,

– jelentős magántőke aktivizálható az újrahasznosításhoz központi támogatásokkal,

– megoldhatóvá válnak a barnamező miatt korábban jelentkező településszerkezeti problémák,

– javítja a területek komplex városi funkciókra történő hasznosítását,

– javulnak az életkörülmények és az esélyegyenlőség, a lakossági közérzet, valamint a közbiztonság.

A barnamezős beruházás elmaradásának veszteségei

Az újrahasznosítás elmaradása és a barnamezők fennmaradása esetén veszteségként könyvelhetjük el a területpazarlást, ami fokozza a korlátozottan rendelkezésre álló zöldmezős területek fogyasztásának igényét, ami a fenntartható fejlődés és a racionális területgazdálkodás ellen hat. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az új zöldmezős beruházások nemcsak területigénnyel, hanem infrastruktúra-ellátásuk többletköltségigénnyel is jár!

Veszteségként könyvelhetjük el továbbá a tartósan fennmaradó szennyezett, egészségtelen környezeti állapotot, ahonnan a szennyezés folyamatosan továbbterjedhet más területekre is. Adott esetben környezetikatasztrófa-helyzet alakulhat ki, és az emiatt halaszthatatlanná váló kármentesítés költsége többletként jelentkezik, miközben nincs a terület hasznosításából származó bevétel. Az egyik legszembeötlőbb veszteség az épületek és az infrastruktúra pusztulásának felgyorsulása, értékvesztése. Az elhalasztott szanálás költségigénye jelentős, az épületek bontási hulladékának (esetleg veszélyes hulladékként kezelése) lerakása költséges.

A barnamezők rendezetlensége városképromboló hatású, vonzerőcsökkentő, az elhagyott és ellenőrizetlen terület közbiztonsági problémákat okoz. A rozsdamező a környező településrészekre értékcsökkentő hatással van, rontja az ingatlanárakat, a rossz fizikai környezet miatt megindul a társadalmi szegregáció, tartós munkanélküliség alakulhat ki, ha a megszűnt munkahelyeket nem pótolják. A barnamezős terület településszerkezeti problémákat okoz, drágítja a városüzemeltetést.

Barnamezők keletkezése

A barnamezők keletkezésének globális oka a gazdaság átalakulása, az ipari társadalomból az információs társadalomba átmenet, a termelés helyett a tercier szektor dominanciájának térhódítása, ezzel egyidejűleg a termelőipari területigény csökkenése. Ez a folyamat a nyugat-európai országokban több évtized alatt folyamatosan és tőlünk eltérően nem lökésszerűen zajlott le, ennek ellenére a korábbi EU-tagállamok többsége rendelkezik barnamezős politikával és támogatási stratégiával.

A barnamezős beruházások fontossága

A fejlett európai államokban sem oldódtak meg e problémák "automatikusan", ezért több ágazatot felölelő országos (vagy tartományi) barnamezős politikát alakítottak ki még olyan országokban is, ahol általában nem jellemző a központi beavatkozás. A kérdéskör megfelelő kezeléséhez ugyanis a területfejlesztési, területrendezési, urbanisztikai, környezetvédelmi, tulajdonjogi és közgazdasági kérdések közös, megnyugtató megoldására van szükség.

Fontos, hogy meginduljon Magyarországon is a barnamezős területekkel való intenzívebb és komplexebb, valamennyi érintett ágazatot felölelő, "egységes" gondolkodás.

Az alulhasznosított területek sorsa nemzeti gazdaságpolitikai és terület-, illetve településfejlesztési, azaz stratégiai kérdés. A barnamezők hasznosítása fejlesztési területként, területi lehetőségként a regionális különbségek csökkentésének, a térszerkezet javításának eszköze, hosszú távú fejlesztési célokat szolgálhat, és a zöldmezős beruházások területének kiváltásával a fenntartható fejlődés alapköve.

Barnamezős területek Magyarországon

Hazánkban az utóbbi másfél évtizedre koncentrálódott gazdasági átalakulás és a szerkezetváltás következtében fajlagosan nagyobb arányban fordulnak elő barnamezős területek, melyek kialakulásához a tulajdonviszonyok gyors változása is hozzájárult. Az ezzel egyidejűleg végbement politikai változásoknak is jelentős területi következményei vannak: a használaton kívül került – és többnyire szennyezett – katonai területek a barnamezők nagymértékű menynyiségi növekedését okozták.

A volt katonai objektumok kivételével megállapítható, hogy a barnamezők döntő többsége települési környezetben, zömmel városi övezetekben található. Az ország egész területén megtalálhatók kisebb-nagyobb (1-100 hektáros) "rozsdamezők", de jellemzően az észak-magyarországi és a dunántúli régiókban.

A barnamezők ilyen volumenű kialakulásának oka volt az is, hogy a befektetői tőke – a könnyebb és gyorsabb megvalósítás érdekében – a zöldmezős beruházásokat kedveli. Mivel Magyarország a tőke minél nagyobb volumenben való beáramlására, tőkevonzásra (munkahelyteremtésre) törekedett – a nyugati országoktól eltérően -, nem korlátozta a zöldmezők igénybevehetőségének mértékét. Ezért olyan településeken is, ahol nagy mennyiségben találhatók – gyakran akár fejlett termelő-infrastruktúrával ellátott – használaton kívüli korábbi ipartelepek, a zöldmezős befektetések dominálnak, míg a barnamezők továbbra is alulhasznosítottak.

Ez a jelenség a nyugati országokban sem ismeretlen, éppen ezért – a fenntartható fejlődés és azon belül a környezettudatos, racionális és takarékos területfelhasználás érdekében – ma már korlátozzák az újonnan beépíthető területek mennyiségét, és ezzel az újrahasznosításra ösztönöznek.

Magyarországon ma közel 12 ezer hektár (120 km2) barnamezős területről vannak ismereteink, de a nyilvántartás messze nem teljes körű, a városok 35 százalékáról nincsenek adataink.

Ekkora – a korábbi használat kapcsán infrastruktúrával általában jól ellátott – terület megfelelő hasznosítása gazdasági és területgazdálkodási szempontból sem közömbös. Környezeti állapotukkal pedig akkor is foglalkozni kell, ha használaton kívül vannak, mivel a korábbi funkció következtében többnyire jelentősen szennyezett területek. A hasznosítatlanság további állapotromláshoz, az pedig a tágabb környékre kiterjedő területi leértékelődéshez vezet, aminek kedvezőtlen társadalmi (egészségügyi, közbiztonsági, szegregációs, demoralizáló) hatásai is jelentkeznek. Az újrahasznosításnak foglalkoztatási vonatkozásai is jelentősek.

Barnamezők hasznosítása

A fenntartható fejlődésnek mind területi, mind gazdasági és környezeti oldalról fontos tényezője az alulhasznosított barnamezők újrahasznosítása és ezáltal a zöldmezős beruházások általi új területek igénybevételének visszaszorítása.

Magyarországon a felhagyott területek dömpingszerű kezelésének szükségességével, a barnamezős beruházásokkal először a kilencvenes években kellett szembenéznie a kormánynak és a gazdasági élet szereplőinek, amikor a szovjet csapatok kivonulását követően hatalmas gyakorlóterek, repterek, lőszerraktárak, harckocsizó gyakorlóterületek, lőterek, rakétasilók, repülőgéphangárok, laktanyák, katonai kórházak, üzemanyag-tároló telepek és egyéb speciális katonai ellátóobjektumok maradtak üresen, kerültek állami tulajdonba, szabad felhasználásra.

Sikeres barnamezős beruházások

Az akkori beavatkozások eredményeként ma már olyan csodálatos értékekben tanulmányozható a barnamezős beruházások folyamata, eredményessége, mint a gödöllői Grassalkovich-kastély, a komáromi Monostori-erőd Múzeum vagy a sármelléki regionális polgári reptér. Kevésbé ismert, pedig naponta több ezren keresik fel azt az óbudai nagyáruházat, amely a korábbi Ganz-művek iparterületére épült, vagy a régi Magyar Optikai Művek helyén létesített szabadidő- és bevásárlóközpontot mint sikeres barnamezős beruházást.

Országos Környezeti Kármentesítési Program

Az elmúlt évtizedben több száz objektumon történt meg a területek környezetvédelmi felülvizsgálata, a veszélyes hulladékok és hátrahagyott robbanóanyagok ártalmatlanítása, a környezeti károk felszámolása. A megtisztított területeken megkezdődtek az ingatlanok újrahasznosításával kapcsolatos műszaki-gazdasági beavatkozások.

A felhagyott szovjet katonai objektumok környezeti terheinek számbavétele egyben egy új korszak bevezetését is jelentette a szennyezett területek kezelésében: lendületet és esélyt adott az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) előkészítésének és bevezetésének, valamint 1996-os kormányzati jóváhagyásának.

A kármentesítési program célja

Az OKKP célja a felszín alatti vizek, a talaj, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentetésének vagy megszüntetésének elősegítése.

A program végrehajtása megkezdődött, és a közel egy évtizedes munka szellemi és anyagi értékekkel egyaránt gazdagította a nemzeti összvagyont. Az OKKP-vel kapcsolatos részletek, jogszabályi háttér, szakmai dokumentumok, kézikönyvek, útmutatók és tájékoztató dokumentumok a http://www.kvvm.hu honlapon mindenki számára hozzáférhetők.

Hasznosításra váró barnamezők

A barnamezős területek jelenleg alulhasznosítottak, az irántuk megnyilvánuló kereslet csekély, kezelésük a helyi és az országos intézményeknek csak gondot okoz, a rehabilitációs költségek óriásiak. A barnamezők nagy része ugyanakkor kedvező településszerkezeti pozícióban, általában a várostesten belül vagy a városszéleken, a bevezető utak mentén, városkapui szerepkörben fekszenek.

Pályázatok barnamezős beruházásokra

A barnamezők rehabilitációjával kapcsolatos pénzügyi folyamatok nehézségének és egyben fontosságának felismerését követően a nemzeti és az uniós források között is megtalálhatók a barnamezős beruházásokra és az azokkal összefüggő környezetikár-mentesítésre felhasználható pályázati kiírások.

A hazai pályázati kiírások a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (KÖVICE) keretében találhatók meg.

Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program – 2004-1.4.0.F

A Nemzeti Fejlesztési Terv részét képező Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (a KIOP) 2004-1.4.0.F kódszámmal jelölt pályázati felhívása és a pályázati feltételek a szükséges útmutatókkal a KvVM (fent már hivatkozott honlapján) elérhetők.

Pályázói kör

Pályázhatnak

– kármentesítési kötelezettséggel rendelkező költségvetési szervek,

– közhasznú társaságok,

– helyi önkormányzatok és társulásaik,

– gazdasági társaságok, beleértve az állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat is.

Amennyiben a kármentesítendő terület osztatlan közös tulajdon, vagy a kármentesítés több tulajdonos ingatlanát is érinti, vagy nem a kötelezett tulajdonában lévő ingatlant érinti, illetve a felügyelőség ugyanazon összefüggő szennyezettség esetében több kötelezett számára is kiadott kármentesítési kötelezést, akkor az érintettek (kötelezettek és az ingatlantulajdonosok) konzorciumban pályázhatnak.

Szennyezett ipari területek kármentesítése (E.1.8.)

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. Korm. rendelet és a 2001/C 37/03 Community guidelines on Stateaid for environmental protection közösségi iránymutatás alapján a szennyezett területek rehabilitációjára nyújtott támogatás elérheti az elszámolható költségek 100%-át, és ezen túlmenően a munkaköltségek 15%-át. Az elszámolható költség egyenlő a föld értéknövekedésével csökkentett munkaköltséggel. A támogatás teljes összege semmilyen körülmények közt sem haladhatja meg a társaság ténylegesen felmerült kiadásait.

A rendelet szerint az elszámolható költségekre vonatkozó támogatási arány megállapításánál figyelembe kell venni az adott terület kármentesítési tevékenységéből eredő értéknövekedését.

A kármentesítési tevékenységből származó értéknövekedés megállapításához érdemes a terület jövőbeni értékét a jelenbeli – báziséven számított – árakon meghatározni, hogy pl. a pénzromlásból adódó – így nem a kármentesítési tevékenységből eredő "értéknövekedést" – kiküszöböljük.

Barnamezős területek rehabilitációja a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP 2.2. pályázat, 2 komponens)

A támogatás célja a helyi önkormányzatok innovatív településrehabilitációs akcióinak ösztönzése, olyan városrehabilitációs akciók megvalósításán keresztül, amelynek célja:

– új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása és a meglévő funkciók megerősítése romló állapotú, többségében hátrányos helyzetű csoportok által lakott városi területeken a terület megújítása és a társadalmi kohézió erősítése céljából,

– leromlott városi területek megújítása és olyan vonzó városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további magánberuházásokat;

– barnamezős területek vegyes hasznosítása, valamint a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése,

– innovatív városrehabilitációs gyakorlatok elterjesztésének ösztönzése szerte az országban.

Kik pályázhatnak a városi rehabilitációra?

Pályázhatnak a helyi önkormányzatok, a következő partnerekkel:

– költségvetési szervek, azok intézményei és társulásaik,

– közhasznú jellegű tevékenységet végző, nem profitorientált gazdasági társaságok,

– nonprofit szervezetek,

– gazdasági társaságok, kis- és középvállalkozások,

– barnamezős területek tulajdonosainak konzorciuma, vagy az általuk létrehozott, működtetett, jogi személyiséggel rendelkező szervezet kizárólag a kármentesítési tevékenység elvégzésére pályázhat partnerként,

– továbbá a fenti szervezetek konzorciumai.

Kik pályázhatnak a barnamezős rehabilitációra?

Ez a lehetőség a barnamezők rehabilitációját és vegyes célú újrahasznosítását segíti elő. A funkcióváltás keretében olyan új funkciók (pl. gazdasági, szociális, közösségi, kulturális, sport- és rekreációs funkciók) bevezetése támogatott, melyek illeszkednek a településszerkezetbe, és biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot. A fejlesztések segítik a foglalkoztatást, a gazdasági és nonprofit célú tevékenységek és városi funkciók megújulását, valamint a terület bekapcsolását a települési struktúrába.

Támogatható tevékenységek

A támogatás keretében a következő tevékenységek támogathatók:

– a rehabilitáció céljainak megvalósítását lehetségessé tevő önkormányzatok által történő ingatlan-, azaz föld-, telek- és épületvásárlás,

– komplex terület-előkészítési munkák a későbbi építések és felújítások megalapozására (pl. épületek bontása, meglévő infrastruktúra-hálózatok, közművek felújítása, felosztása és kiépítése),

– a szennyezett területek kármentesítése (tényfeltárás és műszaki beavatkozás), és a leromlott állapotú terület helyreállítása a terület vegyes célú hasznosítása érdekében,

– közterületek kialakítása és felújítása (pl. infrastruktúra-fejlesztés; tiszta és rendezett közterületek kialakítása, meglévők fejlesztése; találkozóhelyek kialakítása; utcabútorok, világítótestek beszerzése, forgalomcsillapított zónák, sétálóutcák és kerékpárutak kialakítása; zöldfelületek fejlesztése és kialakítása; elérhetőség javítása utakkal; átjárók kialakítása.),

– épületek (helyiségek) felújítása a gazdasági és társadalmi (szociális, közösségi) tevékenységek kiszolgálására, fenntartható és környezetbarát módon,

– a történelmi és kulturális örökség megőrzése és fejlesztése, amennyiben e tevékenység fenntartható munkahelyek létesítéséhez járul hozzá, erősíti a társadalmi kohéziót, és nem támogatható a ROP 1.1-es intézkedéséből (pl. épületek felújítása),

– a közbiztonság javítását és a bűnmegelőzést szolgáló tevékenységek (pl. biztonságtechnikai rendszerek, térfigyelő rendszerek kialakítása a közterületeken, helyi bűnmegelőzési stratégiák és cselekvési tervek elkészítése, kríziskezelő szolgáltatóközpontok és információs tájékoztatószolgálatok létrehozása, tájékoztatófórumok megszervezése); kizárólagos bejárással elérhető területek nem támogathatók,

– kis- és középvállalkozások által üzemeltetett és használt helyiségek, üzletek, kereskedelmi egységek támogatása a településfejlesztési akcióterületen a rehabilitációs tevékenység hatékonyságának növelése érdekében (pl. üzlethelyiségek és irodák felújítása, berendezése, a tevékenységek végzését szolgáló eszközök beszerzése),

– nonprofit szervezetek támogatása a településfejlesztési akcióterületen a rehabilitációs tevékenység hatékonyságának növelése érdekében (pl. helyiségek és irodák felújítása, berendezése, a tevékenységek végzését szolgáló eszközök beszerzése),

– kulturális, szabadidő- és sportlétesítmények kialakítása kivételes esetekben, amennyiben nyilvánvaló e tevékenységek hozzájárulása a fenntartható munkahelyek létesítéséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez,

– a beavatkozások helyi elfogadtatását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek (pl. helyi partnerségek kialakításának támogatása, fórumok, információs és tájékoztatási intézkedések, projektmenedzsment-iroda felállítása, hasonló stratégiákat végrehajtó hazai és külföldi városi területek közötti tudás- és tapasztalatcsere, városi marketingakciók stb.),

– akadálymentesítés a településfejlesztési akcióterületen,

– a településfejlesztési akcióterületen a megvalósíthatósági tanulmányban előirányzott, a pályázat keretében megvalósított tevékenységet követő további város- és barnamezős rehabilitációs tevékenységek előkészítése (pl. előkészítő tanulmányok, környezeti hatástanulmány, engedélyezési tervek, kármentesítési tényfeltárás).

A pályázaton elnyerhető összeg

A pályázónak 10 százalék önrésszel kell rendelkeznie. A támogatás minimumösszege: 125 millió forint, maximumösszege: 1,5 milliárd forint.

A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat "barnamezős" beruházások előkészítése, szennyezett területek kármentesítése

A támogatás célja a barnamezős beruházások előkészítése, szennyezett területek kármentesítése.

A kedvezményezettek köre

A kármentesítés szakaszaival összehangoltan annak kötelezettjei, barnamezős beruházások előkészítése esetén a települési önkormányzatok.

Pályázat nyújtható be

– a kármentesítés szakaszaival összehangoltan annak kötelezettje tényfeltárásra vagy műszaki beavatkozásra,

– barnamezős beruházások előkészítése esetén az önkormányzat területvásárlásra.

A támogatás egyedi feltételei a kármentesítési pályázatoknál

A kármentesítés akkor támogatható, ha a kötelezett tartósan fedezethiányos, ezért a kármentesítési határozatnak megfelelő ütemben nem tudja finanszírozni kármentesítési feladatainak elvégzését.

A pályázathoz ki kell tölteni és be kell nyújtani az OKKP információs rendszerében, a KÁRINFÓ-ban alkalmazott, a prioritási szám megállapításához szükséges, a "Szennyezett területek és szennyezőforrások országos számbavétele" megnevezésű ASZF bejelentőlapot és a "Szennyezett területek és szennyezőforrások nyilvántartása" megnevezésű B1 vagy B2 műszaki adatok adatlapját. Ennél a támogatási célnál a betétlapok a szükséges környezetvédelmi adatlapok.

A pályázathoz csatolni kell annak bemutatását és igazolását, hogy a pályázó kármentesítésre kötelezett miért nem tudja a határozatnak megfelelően végrehajtani kármentesítési feladatait.

A pályázathoz mellékelni kell a pályázat tárgyára vonatkozó hatályos hatósági határozatot. A pályázathoz csatolni kell a pályázat tárgya szerinti, a felügyelőség által jóváhagyott kármentesítési tervet (pl. tényfeltárási vagy műszaki beavatkozási tervet). A támogatott fejlesztés bemutatásának, ismeretterjesztésének vállalása, kommunikációja.

Prioritások a kármentesítési pályázatoknál

Idetartoznak a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken lévő kármentesítések.

Műszaki beavatkozás esetében a pályázók a következő sorrendben részesülnek előnyben:

– az önkormányzatok,

– önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok,

– közintézmények,

– költségvetési intézmények,

– vállalkozások.

Prioritások barnamezős beruházásoknál

A barnamezős beruházásokkal kapcsolatos pályázatok esetében az előzőek mellett előnyt élveznek azok az önkormányzatok,

– amelyek önhibájukon kívül hátrányos helyzetben vannak,

– amelyek területe hátrányos munkaerő-piaci helyzetű régióban van.

A támogatás mértéke

A támogatás mértéke az önkormányzatok és költségvetési szervek esetén maximum 60 százalék, a támogatás maximumösszege: 20 millió forint.

A barnamezők rehabilitációjára, hasznosítására vonatkozó további hazai és uniós pályázati lehetőségek

A pályázati lehetőségeket öt csoportba gyűjtöttük össze:

– gazdaság- és vállalkozásfejlesztés,

– hulladékkezelés, -feldolgozás,

– infrastruktúra-fejlesztés,

– környezetrehabilitáció,

– egyéb lehetőségek (pl. gyógy- és termálfürdőkhöz kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésének kamattámogatása).

Zöldmezős beruházásu A "zöldmezős beruházások" alatt a zömében mezőgazdasági vagy erdészeti használat alatt lévő vagy arra alkalmas területek ipari, gazdasági és társadalmi célú használatbavételét értjük. Az elmúlt évtized fejlesztési beruházásainak döntő hányada sajnos ebbe a kategóriába esik (gondoljunk csak a városokat övező bevásárló- és ipari parkokra). Azt már csak kevesen tudják, hogy a ma Dunaújvárosként ismert (egykor Dunapentele nevű kis falu) vasipari óriás hány aranykorona értékű kiváló minőségű mezőgazdasági területbe került az országnak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 1.) vegye figyelembe!