Illetékszabályok 2005-ben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 85. számában (2005. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Cikkünkben összefoglalót adunk a különféle vagyonszerzési, illetve eljárási illetékek fizetésével kapcsolatos nóvumokról.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) számos rendelkezése módosult kisebb-nagyobb mértékben 2005. január 1-jétől. A változások részben a költségvetés bevételeinek növelését célozzák, az új szabályok itt a fizetendő illetékek mértékét érintik. Ezen belül az egyik tendencia az ingyenes, illetve visszterhes vagyonszerzési illetékekre vonatkozó egyes mentességek megszüntetése, a másik pedig a tételes eljárási illetékek összegének növelése.

Az illetéktörvény legjelentősebb módosítása viszont kétségtelenül az illetékfizetés módjával kapcsolatos. A jogalkotó lényegében teljesen újrafogalmazta azokat a rendelkezéseket, amelyek az államigazgatási eljárás illetékének megfizetését érintették. A módosítást a közelmúltban feltárt bélyeghamisítások, valamint az elektronikus ügyintézés kiterjesztésével kapcsolatos kormányzati célkitűzések indokolták. Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor nem azt mutatják, hogy az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyintézés - akár az ügyfelek, akár az eljáró hatóságok számára - egyszerűbbé vagy gyorsabbá vált volna az új szabályoknak köszönhetően.

Vagyonszerzési illetékek

Öröklési, ajándékozási illeték

Az ingyenes vagyonszerzési illetékek körében a legfontosabb változás, hogy 2005-től szűkült azoknak a vagyoni javaknak a köre, amelyek ingyenes megszerzése nem jár illetékfizetési kötelezettséggel.

Az illetékkötelezettség kiterjesztése

A törvénymódosítás a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét, üzletrész, szövetkezeti üzletrész vonatkozásában megszüntette az ajándékozási illeték alóli mentességet, az értékpapírok tekintetében pedig mind az öröklési-, mind pedig az ajándékozásiilleték-mentességet. E javakat tehát az idei évtől az általános szabályok szerint terheli az öröklési-, ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség. A takarékbetét ajándékozása, illetve öröklése után viszont ezentúl sem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.

Többletmentességek

Egyúttal bővül is a mentességek csoportja, hiszen a 2005-től hatályos törvény szerint mentes az ajándékozási illeték alól az olyan ajándék megszerzése, amely után akár az ajándékozót, akár a megajándékozottat személyijövedelemadó-, tb-járulék- vagy egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli (Itv. 16. § és 17. §).

Visszterhes vagyonszerzési illeték

2005-től általános mértékű visszterhes vagyonátruházási illetéket (10 százalékos mértékű illeték) kell fizetnie annak, aki a törvényben taxatív módon meghatározott ingóságot és vagyoni értékű jogot szerez meg (például gépjárművet vagy ingatlanon fennálló haszonélvezeti jogot).

2005-től az említett javak köre kibővül az értékpapírok öröklési szerződés útján történő megszerzésével (Itv. 18. §).

Gépjármű visszterhes megszerzésének illetéke

A gépjármű tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó illeték mértékét egy magasabb sáv bevezetésével módosította a jogalkotó. Főszabályként ezentúl is 15 forintot kell fizetni a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után, azonban az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsik és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor lökettérfogatú motorkerékpárok esetében ez az összeg már 20 Ft/cm3.

Nem változott az a rendelkezés, miszerint a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 forint. Új előírás viszont, hogy az ún. Wankel-hajtómotorral (azaz forgódugattyús motorral) üzemelő gépjármű esetén a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 30 forint illetéket kell fizetni (Itv. 24. §).

Illetékmentességek

Építési telek megszerzése

A korábbi szabályozással azonosan, jelenleg is illetékmentesen szerezhető meg a lakóház építésére alkalmas ("üres") telek tulajdonjoga, vagy az ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jog akkor, ha azon a vagyonszerző 4 éven belül lakóházat épít.

Lakóház építésére alkalmas telektulajdon

2005-től azonban lényegesen szűkül a lakóház építésére alkalmas telektulajdon kategóriája. A jövőben ilyennek kizárólag az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló beépítetlen telektulajdon minősül. Kiesik viszont ebből a körből az a telek, amelyen szükséglakás áll, vagy amelyen a szerkezetkész állapotot el nem érő lakóépület áll, továbbá a lakás kialakítására szolgáló, tetőtérként, padlásként nyilvántartott önálló ingatlan is [Itv. 26. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint 102. § (1) bekezdésének l) pontja].

Új lakás megszerzése

Jelentős módosításokon esett át az új lakás megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentesség is, amely a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített-építtetett új lakás tulajdonjogának vagy ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlóját illeti meg. Új lakás vásárlásának minősül a korábban nem lakásként nyilvántartott épület átalakítása, illetve a lakóépületnek például tetőtér-beépítéssel történő bővítése is.

Értékhatár-változások

A változás lényege, hogy a teljes mentesség ezentúl csak a 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakások esetén érvényesül. A 15 millió és 30 millió forint közötti forgalmi értékű új lakás esetén most illetékkedvezmény jár. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanátruházásra vonatkozó általános szabályok szerint kiszámított illetékből (ez 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6 százalék) le kell vonni a 15 millió forintra jutó illeték összegét (azaz 740 000 forintot), és csak a fennmaradó részt kell megfizetni.

Ha a vagyonszerző csak tulajdoni hányadot szerez az új lakásban, a kedvezménynek a tulajdoni hányaddal arányos része illeti meg.

A 30 millió forint forgalmi értéket meghaladó új lakás esetén - a korábbi szabályokkal egyezően - továbbra sem jár kedvezmény.

Igazolási szabályok

Az illetékmentesség, illetve -kedvezmény feltételeit jelenleg is a vagyonszerzőnek kell igazolnia az illetékhivatalnál, a vállalkozó erről szóló nyilatkozatával [Itv. 26. § (1) bekezdésének f) pontja és a 26. §-ának (13) bekezdése].

A fenti kedvezménnyel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy amennyiben a vagyonszerző igazolja, hogy az új lakás vásárlását megelőző vagy azt követő egy éven belül másik lakást adott el (ún. cserét pótló vétel), úgy döntése alapján egy másik kedvezményt vehet igénybe, és a két lakás forgalmi értékének különbözete alapján fizethet vagyonszerzési illetéket [21. § (5) bekezdés].

Termőföldszerzés illetékmentessége

A termőföld tulajdonjogának megszerzése családi gazdálkodók esetében - bizonyos területi és értékbeli korlátozásokkal - illetékmentes. A törvény emellett mindeddig jelentős kedvezményt biztosított mindenki más számára a termőföld, illetve az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzéséhez, ugyanis az egyébként járó illetéknek csak az egynegyedét kellett megfizetni. A mostani módosítással ez utóbbi kedvezmény megszűnt [Itv. 26. §-a].

Műemlék, műemlék jellegű ingatlan haszonélvezeti jogának megszerzése

Új szabály, hogy nem kell fizetni vagyonátruházási illetéket az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen műemlék vagy műemléki jellegű ingatlan haszonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása, fejlesztése és az ezt követő állagmegóvása ellenében történő megszerzése esetén [Itv. 26. §-ának (14) bekezdése].

Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása

Hatósági, bírósági, közjegyzői mulasztás

A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló érték bejelentésének szabályai lényegében változatlanok. Az egyetlen módosulás, hogy amennyiben államigazgatási szerv, bíróság vagy közjegyző intézkedése (mulasztása) miatt az illetékhivatal a vagyonszerzésről hat hónapon túl szerez tudomást, akkor az illetékhivatal az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket a késedelem minden naptári napja után a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb 50 százalékkal mérsékli (a mérséklést eddig megkezdett naptári hónaponként kellett meghatározni). Az új forgalmi érték továbbra sem lehet alacsonyabb az ún. bejelentett - szerződésben megjelölt - értéknél [Itv. 68. §-ának (2) bekezdése].

Vagyoni értékű jogok értékének megállapítása

A jogalkotó pontosította a vagyoni értékű jogok (például a haszonélvezet) értékének megállapítására vonatkozó szabályokat. Amennyiben a vagyoni értékű jog több egyidejűleg jogosult személy életének idejére terjed, akkor az érték kiszámítása attól függ, hogy a jogosultság az első jogosult halálával szűnik-e meg, vagy csak akkor, ha már valamennyi jogosult elhalálozott. Első esetben a jog értékét a legidősebb, utóbbi esetben pedig a legfiatalabb jogosult életkora alapján kell kiszámítani, a törvényben megadott szorzószámok segítségével.

Illetékviselés

Új szabály az előzőekben elmondottakkal kapcsolatban, hogy a vagyonszerzési illetéket az egyes jogosultak olyan arányban kötelesek viselni, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jogok értéke ezek együttes értékében képvisel [Itv. 72. § (4) bekezdésének c) pontja].

Eljárási illetékek

Általános tételű eljárási illeték

A törvénymódosítás 2005 januárjától felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy az ár- és értékviszonyok változásainak megfelelően az általános tételű eljárási illeték mértékét rendeletben állapítsa meg. Ennek alapján a február 15. napját követően kezdeményezett elsőfokú eljárásokban 2000 forint helyett már 2200 forint illetéket kell fizetni [50/2004. (XII. 29.) PM rendelet].

A másodfokú államigazgatási eljárás illetéke

Növekedett az elsőfokú államigazgatási eljárás elleni fellebbezés illetéke is: ez jelenleg a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke ezzel egyidejűleg 10 000 forintról 15 000 forintra nőtt.

Mentességek

A törvény nevesít néhány olyan eljárást, melyek az alkotmányos jogok érvényesítését és kötelezettségek teljesítését, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítását szolgálják, és így tárgyuknál fogva mentesek az illeték alól. Ezek köre most két újabb elemmel bővült: a jövőben nem kell illetéket fizetni a rendőrhatósági kényszerintézkedés alá helyezési eljárásban az eljárás alá vont személy által előterjesztett panasz és fellebbezés után, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárásban.

Igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak kiszabása

Az igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak kiszabásával kapcsolatban a törvény szakít azzal a felfogással, miszerint a díj nem haladhatja meg az adott eljárással (szolgáltatással) kapcsolatban felmerült költségeket. A fizetendő díj mértékét ezentúl úgy kell megállapítani, hogy az az adott eljárással kapcsolatban felmerülő valamennyi költségre fedezetet biztosítson. Változó költségigényű eljárások (szolgáltatások) esetében a díj összegét átalányjelleggel kell meghatározni [Itv. 67. §-ának (3) bekezdése].

Az államigazgatási eljárási illeték megfizetésének módja

Az államigazgatási eljárási illetéket főszabály szerint továbbra is illetékbélyeggel kell megfizetni az eljárást kezdeményező iraton. A kivételek a következők:

Nem elektronikus úton kezdeményezett eljárás

Az okmányirodákban nem elektronikus úton kezdeményezett eljárásért fizetendő illetéket előre, a Magyar Államkincstár eljárásiilleték-beszedési számlájára készpénz-átutalási megbízással ("sárga csekken") kell befizetni, ebben az esetben az illetékfizetést a kérelemhez csatolt feladóvevénnyel kell igazolni. Amennyiben az okmányirodában a technikai feltételek adottak, az illeték elektronikus úton (bankkártyával), illetve a házipénztárba készpénzben is befizethető.

Elektronikus úton kezdeményezett eljárás

Elektronikus úton kezdeményezett államigazgatási eljárás esetén az illetéket az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy azt követően az eljáró szerv által az ügyfél rendelkezésére bocsátott ügyiratszámra hivatkozással, átutalási megbízás útján kell megfizetni az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet szerint. Ebben az esetben az illeték megfizetését a készpénz-átutalási megbízás feladóvevényén szereplő 8 számjegyű azonosító szám, a megfizetett összeg és a befizetés időpontjának feltüntetésével kell igazolni.

APEH, VPOP

Az elsőfokú állami adóhatóságoknál és a vámhatóságnál (APEH, VPOP) kezdeményezett eljárás illetékét az adóhatóság illetékbeszedési számlájára kell befizetni, függetlenül attól, hogy az eljárást elektronikus úton kezdeményezték-e, avagy sem. Mindez érvényes az elsőfokú eljárás kezdeményezésére (például igazolási kérelmek, fizetési könnyítési kérelmek), valamint az adóhatóság elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezés illetékére is. Továbbra is illetékbélyegben kell viszont megfizetni a másolat, kivonat illetékét, valamint a felügyeleti intézkedés illetékét. (A postán beszerezhető ún. "sárga csekk", mely a "Magyar Államkincstár illetékbeszedési számla" megnevezést tartalmazza, nem alkalmas az adóhatóságnál kezdeményezett eljárásokban az illetékfizetési kötelezettség teljesítésére. Az adóhatóság ugyanis kizárólag olyan, ún. megszemélyesített készpénz-átutalási megbízást tud kezelni, amelyet kifejezetten az adózó nevére és adóazonosítójára állítottak ki. Ilyen speciális csekkek az adóhatóság ügyfélszolgálati irodáiban, valamint kirendeltségein szerezhetők be. A későbbiekben feltehetőleg lehetőség lesz az APEH-nál a bankkártyával történő illetékfizetésre is.) Az illeték megfizetésének másik módja a banki átutalás. Kiemelendő, hogy a bankszámla nyitására kötelezett adózók kizárólag pénzforgalmi bankszámlájukról való átutalás útján teljesíthetik illetékfizetési kötelezettségüket. Az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az adóazonosító számot. (Az APEH illetékbeszedési számlájának száma: 10032000-01076064.) Az illetékfizetés határideje továbbra is a kérelem előterjesztésének napja, ezzel az időponttal az ügyfél adófolyószámláján kötelezettségként előírják a fizetendő összeget. Amennyiben az eljárás kezdeményezésekor, illetve a fellebbezés benyújtásakor a befizetést az adózó nem igazolja, úgy az eljárási illeték és a maximum 100 000 forintos mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az ügyféllel. A határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül az illeték még mulasztási bírság nélkül fizethető meg. A meg nem fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az adóhatóság a későbbiekben végrehajtási eljárás keretében hajtja be.

Külképviseleti eljárás

A külképviseletnél, illetőleg ennek útján kezdeményezett magyar hatósági eljárás esetén az eljárás illetékét a konzuli díjakra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni.

Fizetés bankkártyával

A fenti esetkörökbe nem tartozó eljárásokban a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték az illetékhivatalnál kiszabás alapján készpénzzel, vagy amennyiben erre technikai lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot ennek egy másolatával az illetékes illetékhivatalhoz kell benyújtani. Az illeték megfizetését az eredeti iraton igazolja az illetékhivatal.

Vagyonszerzési illeték fizetése

A vagyonszerzési illeték alá eső ügyben az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét a vagyonszerzési illetékkel együtt kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni.

Az illeték visszatérítése

Amennyiben az átutalt illeték visszatérítésének van helye, akkor ezt a készpénz-átutalási megbízás feladóvevényével az illetékhivatalnál lehet kérni. Az adóhatóság illetékbeszedési számlájára fizetett illeték visszatérítésére az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eljárás az illeték meg nem fizetése esetén

Abban az esetben, ha a kérelem benyújtásakor az illetéket nem fizették meg, az eljáró hatóság megindítja az eljárást, ugyanakkor figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy ha az illetéket 8 napon belül a megfelelő módon (bélyeggel a mellékelt válasz-levelezőlapon, átutalással vagy készpénzben) nem fizeti meg, akkor mulasztási bírságot is fizetnie kell. Ennek összege az elmulasztott illetéknek felel meg, de maximum 100 000 forint lehet.

Lelet készítése

Ha az ügyfél továbbra sem tesz eleget illetékfizetési kötelezettségének, az eljáró hatóság az illetékhiányról leletet készít, amely alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes illetékhivatal írja elő (Itv. 73. §-73/A §).

A vagyonátruházás tárgyának forgalmi értéke

* Az illeték mértékének kiszámításakor azt a pénzben kifejezett értéket kell alapul venni, amely a vagyontárgy eladása esetén elérhető. * 2005-től a forgalmi érték a pénzre szóló követelés esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló követelés értéke. * Tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén a forgalmi érték részvénytársaságoknál az aktuális tőzsdei átlagár alapján kiszámított érték. * Egyéb esetben - például egy korlátolt felelősségű társaság tulajdoni hányadának megszerzésekor - a gazdasági társaságnak (szövetkezetnek, egyéb jogi személynek) a szerződéskötéskor rendelkezésre álló utolsó számviteli beszámoló mérlegében, vagy ennek hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegben, felszámolás esetén pedig a zárómérlegben szereplő összes eszköz mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada a forgalmi érték [Itv. 102. § (1) bekezdésének e) pontja].

Az ajándék és a visszterhes vagyonszerzés bejelentése

* Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését továbbra is a földhivatalhoz kell bejelenteni a szerződés (okirat) benyújtásával. * Új szabály az illetéktörvényben, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz nem kötött, ugyanakkor illetékköteles jogügyletet a felek közvetlenül kötelesek az illetékhivatal felé jelezni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezésétől (általában a szerződéskötéstől) számított 30 napon belül kell megtenni, a vagyonszerzést rögzítő okirat eredeti és másolati példányának benyújtásával. Amennyiben a vagyonszerzésről szerződés nem készült, úgy a bejelentést szóban kell megtenni, ezt az illetékhivatal írásba foglalja, és az ügyfélnek visszaigazolja (Itv. 91. §). * Az előző bekezdésben foglaltak nem érintik a gépjármű (vagy gépjármű haszonélvezete) megszerzésére vonatkozó speciális szabályokat, itt a jövőben is 15 napon belül, a közlekedési igazgatósági hatóságnál (okmányirodánál) kell bemutatni a szerződést. Az illeték összegét az itt beszerzett csekken kell befizetni az illetékhivatal számlájára, a gépjármű átírását megelőzően [Itv. 76. §-ának (1) bekezdése].

Tételes államigazgatási és bírósági eljárási illetékek

Az általános tételű eljárási illeték változása mellett emelkedett az egyes államigazgatási eljárások külön illetéke is a következők szerint: * A becsületsértés és magánlaksértés miatt indított szabálysértési eljárás illetéke 2500 forintról 3000 forintra emelkedett. Az ilyen eljárásokban született határozatok ellen tett kifogás, illetve az eljárás megszüntetése esetén tett panasz illetéke 3000 forint helyett 3500 forint. * A magánútlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 4000 forint helyett 6000 forint, 10 évre érvényes útlevél esetén 6000 forint helyett 10 000 forint. Kiskorú, valamint 70 év feletti személyek esetén 1000 forint helyett 1500 forint. Az útlevél-hatósági eljárásban a fellebbezés illetéke 1000 forinttal nőtt, így jelenleg 5000 forint. * A forgalmi engedély kiadásáért 4000 helyett most 6000 forintot kell fizetni, az ideiglenes forgalmi engedélyért pedig 1500 helyett 2500 forintot. A törzskönyv kiadására irányuló eljárás 6000 forintra drágult (a korábbi 4000 forintról). * A vállalkozói engedély kiadása iránti eljárás illetéke a duplájára, 1000 forintra emelkedett, az adatmódosítás iránti eljárásban pedig 2000 helyett 3000 forintot kérnek. Amennyiben az igazolvány elveszik, megrongálódik, megsemmisül, 3000 forint helyett 5000 forintért kérhetünk másodlatot. * Üzlet működési engedélyének kiadása 10 000 forintba kerül, az adómódosítás 3000 forintba, csakúgy, mint az elveszített, megsemmisült engedély másodlata. * A hatósági bizonyítvány (például az adóigazolás) kiállítása továbbra is 2000 forint illeték alá esik, több példány igénylése esetén minden további hatósági bizonyítvány után 500 helyett 600 forintot kell fizetni [Itv. melléklete]. * Nőttek a bírósági eljárásban (például polgári és cégeljárásban), valamint az egyes speciális eljárásokban fizetendő tételes illetékek is az alábbiak szerint: * Házassági bontóper esetén 10 000 helyett 12 000 forintot kell fizetni. * Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás esetén - ha a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosításijárulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos - az illeték 15 000 forint helyett 16 500 forint. * Kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén 8000 forint helyett 10 000 forint. * Bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 15 000 forint helyett 18 000 forint. * A cégbírósági eljárás illetéke egy esetben változott: zártkörűen működő részvénytársaság, valamint korlátolt felelősségű társaság esetén 80 000 forint helyett most 100 000 forint a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke. * A fellebbezések tekintetében csak a házassági bontóperek "drágultak", itt 7000 forint helyett 8000 forintot kell fizetni - kivéve ha a fellebbezés a vagyonmegosztással kapcsolatos, hiszen ilyenkor továbbra is az általános szabályok szerinti illetékalappal és százalékos illetékmértékkel kell számolni (6 százalék, de legalább 7000 forint és legfeljebb 900 000 forint). * A kegyelmi, illetve bírósági mentesítésre irányuló kérelem illetéke 5000 forint (a korábbi 2000 forint helyett). * Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügy-miniszterhez előterjesztett kérelem illetéke továbbra is az elengedni kért tartozás 1 százaléka, de a szélső értékek változtak: legalább 5000 forintot, legfeljebb 20 000 forintot kell fizetni, 2000 és 15 000 forint helyett (Itv. 39-54. §-ai)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére