Autó a cégben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 85. számában (2005. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A honi közlekedésben a gépkocsiké a főszerep. Tematikus összeállításunkban ismertetjük a járművek beszerzésére és üzemeltetésére, nyilvántartására, biztosítására vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, külön teret szentelve a bevezetésekor nagy vitákat kiváltó regisztrációs adónak. Ezt követően áttekintjük a bel- és külföldi szállítmányozásra, fuvarozásra vonatkozó szabályokat.

Gépjárműbeszerzés

Adásvétel

Az adásvételi szerződés a felek, az eladó és a vevő között a gépkocsi tulajdonjogának az általuk kikötött vételárért történő átruházására irányuló egyező akaratnyilvánításával jön létre. A feleknek a szerződésben a törvény szerint lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben mindenképp meg kell állapodniuk. A tulajdonjog átszállását azonban a szerződés létrejötte önmagában még nem eredményezi, a jogcím érvényességéhez a dolog, vagyis a gépkocsi birtokba adása is szükséges.

Az adásvételi szerződés alanya (eladó, vevő) általában bármelyik oldalon akár természetes személy, akár jogi személy lehet.

Az eladó köteles tájékoztatni a vevőt a jármű lényeges tulajdonságairól és a járművel kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről. Köteles továbbá átadni a vevőnek az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat.

Tulajdonjog-fenntartás

Az eladó a tulajdonjogot a szerződés megkötésekor, írásban a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. Ennek akkor van jelentősége, ha a felek megállapodása szerint a vevő a szerződés megkötését követő későbbi időpontban jogosult a vételár vagy annak egy része megfizetésére.

A tulajdonjog fenntartása nem érinti az adásvételi szerződés érvényességét, hanem a tulajdonjog átszállását köti feltételhez. Az adásvételi szerződés alapján a vevő birtokába adott gépkocsi esetén az ilyen kikötés jogkövetkezménye, hogy az érvényes jogcím és a birtokbalépés ellenére sem száll át rá a tulajdonjog csak akkor, ha a vételárat teljes egészében kifizette.

A gépkocsi-adásvételi szerződés tartalma

A szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

- a szerződő felek, az eladó és a vevő megnevezése (név, lakcím, székhely megjelölése),

- a szerződés tárgya, vagyis a gépkocsi meghatározása típus, szín, alvázszám, motorszám, rendszám megjelölésével, továbbá a gépkocsi tartozékainak felsorolása (ezek az adatok az átadás-átvételi jegyzőkönyvben is megnevezhetők, amely dokumentum a szerződés részét képezi),

- a vételár és a fizetési feltételek,

- a gépkocsi átadás-átvételének ideje, helye.

Általános szerződési feltételek

A gépjármű-forgalmazók kialakítják általános szerződési feltételeiket, melyek rendszerint a szerződés hátoldalán jelennek meg, és a szerződés részét képezik. Itt szabályozzák többek között az átadás-átvételre vonatkozó rendelkezéseket, a kárveszély átszállásának idejét. Itt rendelkeznek a tulajdonjog-fenntartásról: amennyiben a vételár teljes összegét bármely oknál fogva nem fizetik meg az eladó részére a gépkocsinak a vevő részére történő átadásakor, de a gépkocsi mégis a vevő birtokába kerül, a vételár teljes kiegyenlítéséig a gépjármű az eladó tulajdonában marad. Ez a rendelkezés a kárveszély átszállását nem érinti, az a gépkocsi átadásától kezdve a vevőnél marad.

Az általános szerződési feltételek között írják le az elállásra vonatkozó rendelkezéseket, a jótállás idejét és az esetleges illetékes bíróságra vonatkozó kikötést is.

Részletvétel

Részletvételről akkor beszélünk, ha a felek az adásvételi szerződésben úgy állapodhatnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, de a dolgot, a gépkocsit a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki mégis átadják. Ilyenkor az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg.

A részletfizetési kedvezmény mellett az eladó a tulajdonjoga fenntartásáról is rendelkezhet.

Részletvétel esetén a kárveszély viselése is a vevőt terheli.

Elállás

Az érvényesen kikötött elállási jogot az eladó előzetes eljárás nélkül csak a másodszori vevői késedelem esetén gyakorolhatja. Ha a vevő első ízben mulasztja el az esedékes részlet megfizetését, az eladónak értesítenie kell a vevőt az elállási jog érvényesítéséről, s ezzel egyidejűleg részére - az elmaradt részlet megfizetésére - megfelelő póthatáridőt kell kitűznie. A kikötött jog a póthatáridő sikertelen elteltével gyakorolható.

Az elállás jogkövetkezménye, hogy a szerződés a megkötésére visszaható hatállyal megszűnik, és az eredeti állapotot kell helyreállítani. Ennek során az eladót terheli a már megfizetett részletek visszafizetése, a vevő pedig köteles a járművet kiadni, és a birtokbavételtől a visszaadásig terjedő időszakra a használatért díjat, és ezenfelül azt a kárt is megfizetni az eladónak, ami a kocsiban bármilyen okból keletkezett.

Lízing

A lízingszerződést mint nevesített szerződésfajtát a Polgári Törvénykönyv nem tartalmazza, de a gyakorlatban elterjedt, gyakran alkalmazott forma. Gazdasági jelentősége abban van, hogy lényegét tekintve finanszírozási forma. Jogi jellemzője, hogy a gépkocsi tulajdonjoga elválik a használattól. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződésben megállapított lízingdíj ellenében időleges birtoklást és használatot biztosít a maga számára, ugyanakkor ő viseli a tulajdonnal kapcsolatos kárveszélyt (a senkinek fel nem róható kárt), és a speciális eseteket kivéve főszabályként őt terhelik a lízing tárgya fenntartásával felmerülő költségek is.

A lízingügylet menete

A lízingügylet menete a következő:

- a lízingbe adó (lízingtársaság) és a lízingbe vevő megegyezése a lízingszerződés későbbi megkötésében,

- adásvételi szerződéssel a lízingbe adó megszerzi a gépkocsi tulajdonjogát,

- ezek után jön létre a szűkebb értelemben vett lízingszerződés, melyhez kapcsolódik az opciós szerződéskikötés, melynek az a lényege, hogy a lízingbe vevő maradványértéken megveheti a lízing tárgyát.

Futamidő

A lízing futamideje az az időtartam, ami alatt a lízingbe vevő a lízing tárgyát díjfizetés ellenében használhatja. A futamidő általában az amortizáció összefüggésében határozható meg olyan időtartamban, amelyben a lízing tárgya gazdaságosan működtethető. A cél pedig az, hogy a futamidő lejárta után a lízingbe vevő él az opciós jogával, és maradványértéken megszerzi a tulajdonjogot.

Lízingdíj

A lízingdíj a lízingbe vevő által, a lízingtárgy használata ellenében rendszeresen fizetett összeg.

Vételi opció

A vételi opció a lízingszerződés gyakran alkalmazott eleme, a vételi opció kikötése. Ennek alapján a lízingbe vevő a szerződés lejáratakor egyoldalú nyilatkozattal megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát.

Biztosítékok

A lízingbe adók a szerződésben érdekeik védelmére különböző biztosítékokat kötnek ki. A finanszírozás fedezete maga a gépkocsi, így a forgalmi engedély tulajdonosi rovatába a lízingtársaság kerül bejegyzésre, a lízingbe vevő pedig az üzemben tartói rovatba kerül. A legtöbb esetben azt is kikötik, hogy a lízingbe vevő saját költségén a lízing időtartamára kössön casco biztosítást.

A regisztrációs adó

A 2003. évi CX. törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót kell fizetni a belföldön forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó, valamint motorkerékpár (gépjármű) után.

Az adó alanya

Regisztrációs adót kell fizetni

- a gépjárműnek az Áfa-tv. hatálya alá tartozó értékesítése esetén, a gépjárművet értékesítő személynek,

- a gépjármű importálása esetén az importálónak,

- új gépjármű Közösségen belüli beszerzése esetén az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett személynek, használt gépjárműnél az áfa fizetésére kötelezettnek, ha a kötelezettség belföldön keletkezik, egyéb esetben a gépjármű első belföldi tulajdonosának,

- a gépjármű olyan átalakítása esetén, amelynek következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik, a gépjármű-tulajdonosnak,

- a gépkocsi egyéb okból történő forgalomba helyezése esetén annak, akinek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik.

Márkakereskedő

Az adó alanya a törvényben a tranzakció típusától függően más és más. A gépjárművet értékesítő, például a márkakereskedő az adó alanya abban az esetben, ha a gépjárművet az általa teljesített értékesítés következményeként helyezik először belföldi forgalomba. A márkakereskedő az autót belföldi gyártás esetén belföldről, túlnyomórészt másik tagállamból, vagy importból szerzi be, azonban mivel a forgalomba helyezés nem e beszerzések, hanem az ő értékesítése következményeként valósul meg, a regisztrációsadó-fizetési kötelezettség is csak akkor merül fel. Ez egyben lehetővé teszi, hogy a nem belföldi forgalomba hozatali céllal belföldön tárolt, külföldre kivitt kocsikra ne kelljen regisztrációs adót fizetni.

Importáló

Abban az esetben, ha a forgalomba helyezés az import következménye (pl. magánszemély vagy cég importál saját használatra gépkocsit), akkor az adó alanya az importáló.

Áfaalany

Közösségen belülről történő beszerzés esetén az adó alanya új gépjárműveknél (6 hónapnál nem régebben forgalomba helyezett, vagy 6000 km-nél kevesebbet futott gépjármű) az áfa fizetésére kötelezett személy. Az áfára vonatkozó szabályozás szerint ugyanis új gépjármű másik tagállamból történő beszerzése esetén mindig a célország szerinti adóztatás érvényesül, így ebben az esetben a magánszemély beszerző is áfafizetésre kötelezett, míg nem új gépjármű esetén csak az adóalany beszerző esetében érvényesül a célország szerinti adóztatás, ezért ez esetben az adó alanya a tulajdonos.

Átalakítás, közös tulajdon

Átalakítás esetén az adó alanya szintén a gépjármű tulajdonosa. A törvény rendezi továbbá, hogy közös tulajdon, illetve külföldi illetőségű adóalany esetén kit terhel az adófizetési kötelezettség.

Az adófizetés időpontja

A regisztrációsadó-fizetési kötelezettséget az áfafizetési kötelezettség keletkezéséhez kötik, Így belföldi értékesítés és az Áfa-tv. szerinti Közösségen belülről történő beszerzés esetén az Áfa-tv.-beli teljesítési időpontban, import esetén a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján, átalakítás esetén az átalakítás napján, egyéb esetben pedig a belföldre történő behozatalnak, de legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában keletkezik az adófizetési kötelezettség.

Az adó mértéke

A regisztrációs adó nem százalékos mértékű, hanem tételes. Az adótétel a személygépkocsi műszaki, illetve környezetvédelmi tulajdonságai alapján változik. Amennyiben a személygépkocsit átalakították, és ennek következtében az adó összege nő, a különbözetet értelemszerűen meg kell fizetni.

A regisztrációs adónál a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő tételes adómértékek érvényesülnek, mellyel a használt autóknál tapasztalható alulszámlázás csökkentése, megszüntetése célkitűzés.

Az adó megfizetése

A regisztrációs adó kivetéses adó, melyet az adóhatóság állapít meg. Import esetén az adót az adóhatóság a vámeljárás során állapítja meg. Az adóhatóság az adó, az adóelőleg megfizetéséről adóigazolást állít ki, amellyel a forgalomba helyezésnél az adó alanya az illetékes hatóság előtt bizonyítja az adó befizetésének tényét.

Az adó összege személygépkocsik esetén

Adó- kate- gória

A személygépkocsi műszaki tulajdonságai

 

5 vagy annál jobb

5-nél rosszabb

1.

Otto-motoros személygépkocsi 1100 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm3-ig

126 000 Ft/db

189 000 Ft/db

2.

Otto-motoros személygépkocsi 1101-1400 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1301-1500 cm3-ig

189 000 Ft/db

284 000 Ft/db

3.

Otto-motoros személygépkocsi 1401-1600 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 1501-1700 cm3-ig

252 000 Ft/db

378 000 Ft/db

4.

Otto-motoros személygépkocsi 1601-1800 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 1701-2000 cm3-ig

410 000 Ft/db

615 000 Ft/db

       

5.

Otto-motoros személygépkocsi 1801-2000 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig

567 000 Ft/db

850 000 Ft/db

6.

Otto-motoros személygépkocsi 2001-2500 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 2501-3000 cm3-ig

819 000 Ft/db

1 229 000 Ft/db

7.

Otto-motoros személygépkocsi 2501-3000 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 3001-3500 cm3-ig

1 260 000 Ft/db

1 890 000 Ft/db

8.

Otto-motoros személygépkocsi 3000 cm3 felett és dízelmotoros személygépkocsi 3500 cm3 felett

1 890 000 Ft/db

2 835 000 Ft/db

9.

Egyéb személygépkocsi

113 000 Ft/db

113 000 Ft/db

10.

Muzeális jellegű személygépkocsi

252 000 Ft/db

252 000 Ft/db

Gépjárművek biztosítása

Kötelező felelősségbiztosítás

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az e tevékenységre jogosult biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, meghatározott öszszeghatárokig felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. Ez a kötelezettség a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terheli. A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szabályait a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. A biztosító (a kártalanítási számla, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet) a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt a rendeletben foglalt feltételek szerint téríti meg, melytől a felek szerződése sem a biztosított, sem a károsult hátrányára nem térhet el.

Összeghatár

Az összeghatár egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forint, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió forint, amely összeghatárig a biztosító köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.

A biztosítás területi hatálya

A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártyarendszer azon országai területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött.

Igazolás

A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. A biztosítási kötvényen vagy a biztosító által kiállított igazolólapon fel kell tüntetni, hogy a biztosítási szerződésre magyar jogot kell alkalmazni. Ha a biztosítást belföldi székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosítóval határon átnyúló szolgáltatás keretében kötötték, a biztosítási fedezetet igazoló okiratnak a kárképviselő nevére és címére vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.

Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű hatósági jelzését (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármű műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták. A fedezet igazolása az alábbi dokumentumokkal történik:

- biztosítási kötvény és - a kötvényen szereplő fedezeti időszak leteltét követően - az adott díjfizetési időszakra vonatkozó csekk vagy bizonylat, vagy

- igazolólap, vagy

- előzetes fedezetigazolás bemutatásával.

A forgalmiengedély-köteles gépjármű üzemben tartója és vezetője a biztosítási szerződés fennállását és díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni.

A hatóság negyedévenként köteles a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a felelősségbiztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát. Ha a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás, a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Az üzemben tartó a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles igazolni a biztosítási szerződés fennállását, ellenkező esetben a jegyző a járművet kivonja a forgalomból. A gépjármű forgalomból való kivonását elrendelő határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.

Szerződéskötési kötelezettség

A biztosítónak szerződéskötési kötelezettsége van, mely szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának a rendelet mellékletében meghatározott feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó, a biztosító díjszabásának megfelelő ajánlatát a rendelet szerinti összeghatárokig köteles elfogadni.

A kárigény érvényesítése

A károsult kártérítési igényét e rendelet alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó üzemben tartó a biztosítójával, vagy a kártalanítási számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal.

Bejelentés

A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén - kivéve ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval, a kárképviselővel, a kártalanítási számla kezelőjével és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

Külföldi által okozott kár

Ha - a Magyar Köztársaság területén kívül - az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a zöldkártyarendszer másik tagországában tagállami telephelyű gépjármű (a magyarországi telephelyű gépjármű kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik ("szenvedett kár"), kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.

Igény a Kártalanítási Szervezettel szemben

A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha

- a felelősségbiztosító vagy a kárrendezési megbízott a balesetet okozó gépjármű felelősségbiztosítójánál történt igényérvényesítést követő három hónap elteltével sem adott a kárigény-bejelentésben előterjesztettekre indoklással ellátott választ,

- a felelősségbiztosító nem nevezett ki Magyarországra kárrendezési megbízottat, kivéve ha a károsult igényét közvetlenül a felelősségbiztosítónál terjesztette elő, és az három hónapon belül a kártérítési igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy

- a gépjármű vagy a felelősségbiztosító a balesetet követő két hónap elteltével sem volt azonosítható.

Casco

A casco biztosítás egyfajta vagyonbiztosítás, amely a biztosított járművel kapcsolatban bekövetkezett egyes káresemények esetén nyújt fedezetet, attól függően, hogy a konkrét biztosító milyen konstrukció szerint vállal kockázatot. A casco alapesetben nem vonatkozik a jármű nem gyárilag beszerelt tartozékaira, extráira, érdemes tehát figyelni arra, hogy kiegészítő biztosítást is kell kötni ezekre.

Biztosítási események

Tipikus biztosítási események:

- töréskár a járműben vagy tartozékaiban, illetve alkatrészeiben (idegen személy rongálásának következménye);

- "saját hibás balesetek";

- lopáskár (beleértve a részlopást, pogygyászlopást);

- elemi kár (tűz, árvíz, villámcsapás, szélvihar, jégeső, földrengés stb.).

Totálkár

Totálkárnak minősül a jármű megsemmisülésén kívül az is, ha javíttatása már gazdaságosan nem megoldható, valamint ha ellopják. A biztosító által megtérített összeg ilyenkor - túlnyomórészt - a kár bekövetkezésekor irányadó forgalmi érték, csökkentve az előírt önrésszel, a maradványértékkel, illetve az éves díj fennmaradó összegével. Egyébiránt a javítási és kapcsolódó egyéb költségeket fizeti meg a biztosító.

A biztosító mentesülése

Mentesülés lopás esetén

Lopás esetén a biztosító mentesülhet, ha a jármű nem felelt meg az általa előírt biztonságtechnikai követelményeknek, kezdve a le nem zártságtól esetleg a riasztó, GPS stb. hiányáig.

Rendkívüli körülmények

Rendkívüli körülmények általában kizárják a kártérítést, mint például a háborús események, állami szervek intézkedése, autóversenyzés. Ezenkívül a nem baleseti természetű károk (így a műszaki hiba, anyagfáradás) esetén is csak akkor fizet a biztosító, ha emiatt biztosítási esemény következik be.

Szándékos károkozás, kármegosztás

A polgári jog szabályai szerint mentesül a biztosító akkor is, ha a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul (például ittasan, nem rendeltetésszerű használattal stb.) a biztosított, egy háztartásban élő közeli hozzátartozója, közreműködő alkalmazottja vagy megbízottja okozza. Vétkes közrehatásnál kármegosztás is lehetséges.

A káresemény bejelentése

A biztosított bizonyos változásokat köteles írásban közölni a biztosítóval ahhoz, hogy igényt tarthasson kártérítésre (például, ha elveszti kulcsait, kormányzárat cserél, megváltozik a rendszám stb.). A káresemény bejelentésének határideje nyolc nap.

Biztosítási fogalmak * Néhány, a téma szempontjából lényeges fogalommeghatározás: * Biztosító * A biztosító olyan szervezet, amely székhelye tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e rendeletben foglaltaknak megfelelően a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult. * Nemzeti Iroda * A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja. A Nemzeti Iroda ellátja az uniós Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ feladatait. * Kártalanítási számla * A kártalanítási számla (garanciaalap) pénzalap, amelyet a MABISZ kezel. * Zöldkártya * A zöldkártya nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására. * Előzetes fedezetigazolás * Az előzetes fedezetigazolás a biztosító által a biztosítási szerződés megkötését megelőzően kiadott igazolás, amely a biztosító kockázatviselését igazolja.

A gépjárművek nyilvántartása

A gépjárművek nyilvántartási szabályait a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szabályozza. A nyilvántartást azzal a céllal hozták létre, hogy az adatbázis és annak kezelése a tulajdon védelméhez és a közúti közlekedés biztonságához kapcsolódó jogokat szolgálja, és biztosítsa a hatósági okmányok közhitelességét. Ennek érdekében a törvény meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás adattartalmát, annak működési szabályait és a nyilvántartás adatai alapján kiállított, a közúti járművezetésre jogosító, a jármű tulajdonjogát (üzemben tartását) és a közúti forgalomban való részvételre jogosító okmányok adattartalmát.

Közúti közlekedési nyilvántartás

A közúti közlekedési nyilvántartást országos illetékességgel a belügyminiszter irányítása alatt álló hatósági jogkörrel rendelkező központi hivatal, a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal működteti. A nyilvántartást a hivatal szervezeti egysége, a nyilvántartó vezeti.

A nyilvántartás részei

A nyilvántartás az alábbi részekből áll.

Engedély-nyilvántartás

Az engedély-nyilvántartás a járművezető és a járművezetésre jogosító okmány adatait, továbbá a járművezető forgalomban való részvételével összefüggő egyes jogosultságok és kötelezettségek fennállását igazoló adatokat tartalmazó nyilvántartás. Itt vezetik a vezetői engedély cseréjével, egészségügyi érvényességével, a pályaalkalmassággal, a közlekedési előéleti pontrendszerrel kapcsolatos adatokat is, melyek a forgalomban való részvétellel összefüggő egyes jogosultságok és kötelezettségek gyűjtőfogalom alatt jelennek meg.

Az engedély típusától függően a nyilvántartás tartalmazza a járművezető

- személyazonosító adatát,

- lakcímét,

- arcfényképét (arcképmását),

- saját kezű aláírását,

- állampolgárságát,

- vezetési feltételeit, korlátozását.

Járműnyilvántartás

A járműnyilvántartás a járműtulajdonos, az üzemben tartó, a nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változásokat (történeti állomány) tartalmazó nyilvántartás. A járműnyilvántartás történeti állománya tartalmazza a járműnyilvántartás hatálya alá tartozó járműtulajdonos (üzemben tartó) és a jármű minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását.

A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó):

- személyazonosító adatát,

- lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét,

- külföldi esetén állampolgárságát, továbbá a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási számát.

Származás-ellenőrzési nyilvántartás

A származás-ellenőrzési nyilvántartás a külföldről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott használt járművek és azok tulajdonosai (üzemben tartói) adatainak, valamint a jármű származását igazoló okmányok adatainak és a származás-ellenőrzés eredményének nyilvántartása.

A származás-ellenőrzési nyilvántartás tartalmazza:

- a járműtulajdonos (üzemben tartó) személyazonosító adatát (megnevezését),

- a járműtulajdonos (üzemben tartó) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét (telephelyét), jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén székhelyét (telephelyét),

- a jármű azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját,

- a járműokmány okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására vonatkozó adatokat,

- a járműokmány eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat,

- a jármű származását igazoló okmányok adatait,

- a származás ellenőrzésének eredményét.

A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel összefüggő közlekedési igazgatási hatósági eljárás során a járművet hatósági jelzéssel és engedéllyel ellátni abban az esetben lehet, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét a jármű tulajdonosa igazolta, valamint ha a külön jogszabály alapján a közlekedési hatóság a járművet a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősítette.

Motorszám

A gépjármű motorját azonosítási számmal több gépjárműgyártó már nem látja el, pusztán motorkód alkalmazására kerül sor. A külföldi nyilvántartások egy része sem tartalmazza a motor azonosító jelét. A közlekedési műszaki szabályok jogharmonizációs célú módosítása a Tanács 1999/37/EK irányelve átvételével megtörtént. Mindezekre figyelemmel a gépjármű motorszáma nem járműazonosító adatként, hanem nyilvántartási adatként kezelendő. Azon motorok esetében, melyeket a gyártó továbbra is egyedi azonosításra alkalmas gyári számmal, mint járműfődarab-azonosítóval lát el, a nyilvántartás ezeket az adatokat tartalmazza, így azok a közhiteles nyilvántartáson keresztül azonosíthatóak, és a jármű előzetes eredetiség-ellenőrzése során továbbra is meghatározó adatok maradnak.

Okmánytár

Az okmánytár a nyilvántartás alapiratainak, a nyilvántartásban szereplő adatok változását igazoló okmányok, a cserélt, a leadott és a visszavont okmányok nyilvántartása.

Parkolásiigazolvány-nyilvántartás

A mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának adattartalmát az Európai Unió Tanácsa 98/376. EK ajánlásával szinkronban kell kialakítani, ezért a parkolási igazolvány központi hatósági nyilvántartása tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a jogosult azonosításához szükségesek, valamint tartalmazza az igazolvány kiadásával, visszavonásával, érvénytelenségével kapcsolatos adatokat is.

Előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás

Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás, amely a vizsgált jármű megállapított műszaki és azonosító adatait, rögzített képi adatait, a kérelmező nevét és lakcímét, a vizsgálat eredményét, valamint a vizsgáló jogosultságazonosítóját tartalmazó nyilvántartás.

Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza:

- a kérelmező nevét és lakcímét,

- a jármű okmányazonosítóját, illetve az okmány fajtájának megjelölését,

- a vizsgálónak a Hivatal által képzett jogosultságazonosítóját,

- az előírások szerint mért és azonosított műszaki és rögzített képi adatokat,

- az okmányok adattartalmának egyezőségére és eltérésére vonatkozó megállapításokat,

- az előzetes eredetiség-ellenőrzés során megállapított minősítést, és az erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát,

- a külön jogszabályban meghatározott minősítés esetén szükséges egyéb hatósági intézkedéseket, azok idejét, az ügyintézőnek a Hivatal által képzett jogosultságazonosítóját,

- a jármű azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját.

Ez utóbbin kívüli adatokat az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás során rögzítik. Az adatok a járműnyilvántartásból kerülnek az eredetiségvizsgálati nyilvántartásba.

A származás-ellenőrzési nyilvántartás célja, hogy a külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt járművek és azok tulajdonosi (üzemben tartói) adatait, valamint a jármű származását igazoló okmányok adatait és a származás-ellenőrzés eredményét nyilvántartsa. Ez még a forgalomba helyezés előtt, a jármű jogi helyzetének tisztázása érdekében történik, ugyanakkor biztosítja, hogy a közúti közlekedésben ideiglenesen részt vevő, de a járműnyilvántartásban még nem szereplő járművek azonosíthatóak legyenek. A származás ellenőrzésére irányuló hatósági eljárás eredménye a közhiteles nyilvántartás adattartalmát képezi.

A belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármű forgalomba helyezését a jármű belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetőleg a jármű behozatalát követő legfeljebb 30 napon belül köteles kezdeményezni. Amennyiben a belföldi forgalomba helyezési eljárás 30 napon belül nem fejeződik be, a tulajdonos használati joga kerülne korlátozásra azzal, hogy a járművét nem használhatja. A származás-ellenőrzési nyilvántartás létrehozásával a fent nevezett járművek is a magyar hatóságok által kiállított okmányokkal és hatósági jelzésekkel részt vehetnek a közúti forgalomban. A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételt követően a járműtulajdonosoknak, valamint az érintett hatóságoknak 6 hónap áll rendelkezésükre, hogy a végleges forgalomba helyezéshez szükséges jogcselekményeket elvégezzék.

A járművek üzemeltetése

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a KRESZ meghatározza a járművek közlekedésben való részvételének a feltételeit. Ennek alapján a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amelynek

- érvényes hatósági engedélye és jelzése van,

- amely a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, és

- amely az utat és tartozékait nem rongálja és nem szennyezi.

Ellenőrzés indulás előtt

A KRESZ kötelezi a jármű vezetőjét, hogy mielőtt a járművel a telephelyről (garázsból stb.) elindul, ellenőrizze a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát, működőképességét. Ha a jármű a fentieknek nem felel meg, a vezető a járművel nem indulhat el, és az elindulásra vonatkozó utasítás végrehajtását köteles megtagadni. Erre az esetre az üzemben tartó törvényes kötelezettsége, hogy a vezetőnek a járművel való elindulását megakadályozza.

Okmányok, jelzések

A jármű hatósági engedélyét a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania. A hatósági jelzést a járművön jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni vagy letakarni tilos. A külföldre távozó magyar rendszámú gépjárművet - a "H" betűt feltüntető - államjelzéssel kell ellátni. A Magyar Köztársaság területén csak olyan külföldi rendszámú gépjármű közlekedhet, amelyet a rendszámot kiadó állam jelzésével elláttak.

Forgalomba helyezés

Jármű a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követően abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos a tulajdonjog megszerzésének jogszerűségét, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét és a regisztrációs adó megfizetését a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban igazolta. A forgalomba helyezés a hatósági jelzés és engedély kiadásával, valamint az országos járműnyilvántartásba bejegyzésével valósul meg.

Járművel a közúti forgalomban akkor lehet részt venni, ha forgalomba helyezték, vagy ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték.

A jármű forgalomba helyezésének az alábbi feltételei vannak:

- a tulajdonjog megszerzését okirattal igazolni kell,

- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást meg kell kötni, és azt igazolni,

- külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származás-ellenőrzése megtörtént, és azt határozattal igazolták,

- az új jármű forgalmazója részére a Központi Közlekedési Felügyelet engedélyezte a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést, és a forgalmazó a járműhöz a műszaki adatlapot, valamint a járműkísérő lapot kiállította,

- használt jármű esetén műszaki alkalmasságát megállapították, előzetes eredetiségvizsgálatát elvégezték.

Származásigazolás

A jármű származását a magyarországi gyártónak, a vezérképviseletnek, illetve az összeépítési engedéllyel rendelkezőnek kell igazolnia. A harmadik országból vagy az EGT valamely tagállamából belföldi üzemeltetés céljából behozott jármű esetén a származást annak kell igazolnia, aki a forgalomba helyezést kezdeményezi.

Ideiglenes forgalomban tartás

A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezéséig, valamint egyéb olyan járművek esetén, melyek forgalomba helyezése nem indokolt, a jármű ideiglenes forgalomban tartása akkor engedélyezhető, ha az ügyfél a kérelméhez bemutatta a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét, illetve a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki adatlapot.

A forgalomba helyezés időpontja

A jármű forgalomba helyezése a nyilvántartásba vétellel, a forgalmi engedély és a rendszámtábla kiadásával valósul meg, illetve az új típusú rendszámtáblához regisztrációs matrica kiadása is tartozik.

A jármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával valósul meg.

Származás-ellenőrzés

A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezésének kezdeményezése előtt a származás-ellenőrzést el kell végezni. A származás-ellenőrzés kezdeményezése a közlekedési igazgatási hatóságnál származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel valósul meg.

Az ilyen járművet akkor lehet származás-ellenőrzési nyilvántartásba venni, ha az ügyfél kérelméhez a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot bemutatta, a jármű külföldi hatósági engedélyét bemutatta. Amennyiben a jármű külföldi hatósági engedélye nem az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén került kiállításra, ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítást kell csatolni.

A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kérelemre engedélyezhető a jármű ideiglenes forgalomban tartása, ha a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki adatlapot és a kötelező felelősségbiztosítás megkötését igazoló kötvényt, ajánlatot, előfedezeti igazolást bemutatta.

A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételt követően az EGT valamely tagállamának hatósága által kiállított forgalmi engedély, annak érvényességi idején belül, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől, illetőleg a jármű behozatalától számított hat hónapig - ideiglenes forgalomban tartási engedély és E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása nélkül is - jogosít a közúti forgalomban történő részvételre, ha a járművet az EGT valamely tagállamának nyilvántartásában regisztrálták, és a járműre hatósági jelzést adtak ki, valamint érvényes kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. A használt jármű származását a Hivatal ellenőrzi. A Hivatal a származás-ellenőrzés elvégzése során a külföldi hatóság nyilvántartásaiban, valamint a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban történő ellenőrzés adatai alapján tisztázza a jármű jogi helyzetét, és ennek eredményéről határozatot hoz. A határozatról az illetékes közlekedési igazgatási hatóságot elektronikus úton tájékoztatja.

A közlekedési igazgatási hatóság a külföldi okmányokat és hatósági jelzéseket a forgalomba helyezés során bevonja, és a keletkezett ügyirattal a Hivatalnak megküldi.

Rendszámtábla, regisztrációs matrica

A rendszámtábla olyan hatósági jelzés, mely a Hivatal tulajdonát képezi. A rendszámtábla állandó és ideiglenes lehet. Az állandó rendszámtábla a betűjelből és számjegyből álló kombinációkon kívül a nemzeti színeket és H jelzést tartalmazza. Ez az ún. régi típusú rendszámtábla. A betűjelen és számjelen kívül az európai zászlót jelképező kék mezőben 12 sárga csillagot és fehér H jelzést tartalmazó tábla az ún. új típusú rendszámtábla. Az ideiglenes rendszámtábla a betűjelből és számjegyből álló kombinációkon kívül a nemzeti színeket és a H jelzést tartalmazza.

2004. május 1-jét követően a régi típusú rendszámtábla új típusban történő legyártását, az igazgatási szolgáltatási díj igazolt megfizetését követően, a közlekedési igazgatási hatóság engedélyezi, és annak tényét bejegyzi a nyilvántartásba és a forgalmi engedély "Hivatalos feljegyzések" rovatába.

Az új típusú rendszámtáblához regisztrációs matrica tartozik, melyet a személygépjármű, tehergépjármű, autóbusz és vontató járműnyilvántartásba történő vételét és a hatósági jelzés valódiságát igazolja. A Hivatal tulajdonát képező regisztrációs matrica gyártótól történő megrendelése és a közlekedési igazgatási hatóság matricával történő ellátása a Hivatal, az ügyfélnek történő kiadása a közlekedési igazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.

Az új típusú rendszámtábla regisztrációs matrica nélkül érvénytelen.

A regisztrációs matricát a jármű első szélvédőjén belülről - kívülről jól látható módon - a jobb alsó sarokban kell az ügyfélnek elhelyeznie.

A regisztrációs matricát az új típusú rendszámtábla kiadásával egyidejűleg a közlekedési igazgatási hatóság adja ki.

Érvényesítő címke

Az érvényesítő címke a rendszámtáblán elhelyezett hatósági igazolás, amely a jármű műszaki alkalmasságának érvényességét jelzi. A címkével a jármű időszakos műszaki megvizsgálása során a közlekedési hatóság a jármű közúti forgalomban történő részvételének műszaki alkalmasságát igazolja a nyilvántartásban szereplő adatok alapján.

A címkét a hátsó rendszámtáblára kell elhelyezni, és sorszámát a forgalmi engedélybe be kell jegyezni.

A forgalmi engedély cseréjekor a közlekedési igazgatási hatóság az új típusú forgalmi engedélybe a címke sorszámát, a lejárati hónapot, valamint napot bejegyzi, és a bejegyzést lebélyegzi. A címke kiadásával egy időben a jelzőcsíkot a forgalmi engedélybe kell beragasztani. A jelzőcsík csak az érvényesség évét tartalmazza, ezért a forgalmi engedélybe be kell jegyezni a lejárati hónapot, valamint napot, és a bejegyzést le kell bélyegezni.

Járműkísérő lap

A járműkísérő lap a járműforgalmazók és a járműgyártók által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot. A gépjármű-forgalmazókat a Hivatal vagy megbízottja látja el járműkísérő lappal, melyet kérelmezni kell. Mivel a járműkísérő lap ún. szigorú számadásos okmány, azt a Hivatal kiadás előtt nyilvántartásba veszi, és felhasználását folyamatosan ellenőrzi.

A járműkísérő lapot a jármű belföldi értékesítésekor a vevőnek át kell adni, amit a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba vételt követően, kitöltve visszaad az ügyfél részére.

Törzskönyv

A jármű tulajdonjogát igazoló okirat a törzskönyv. A közlekedési igazgatási hatóság a jármű első forgalomba helyezése során annak adja ki a törzskönyvet, aki a jármű tulajdonjogát igazolja. Egy járműhöz egy időben csak egy érvényes törzskönyv tartozhat. A törzskönyvet a közlekedési igazgatási hatóság adatfelvételezése alapján a Hivatal állítja ki, és postai úton továbbítja a jogosult részére. A törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele. Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvet birtokló ügyfelet kell a jogszerű tulajdonosnak tekinteni.

A jármű elidegenítésekor, továbbá a jármű vagy a tulajdonos adatainak, valamint a törzskönyvben feltüntetett bármely más adat változásakor új törzskönyvet kell kiállítani, és a korábbi törzskönyvet vissza kell vonni. A régi törzskönyvet érvénytelenítve, a keletkezett iratokkal együtt a Hivatalnak meg kell küldeni.

Tulajdonosváltozás

A tulajdonjog-változást a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásba veszi, melyről törzskönyvet állít ki, ha a kérelem és a csatolt okiratokban foglaltak megfelelnek az előírtaknak.

A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 15 napon belül, a régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesítheti. A bejelentési kötelezettség teljesítésének tényét az érintett járműnél a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásban rögzíti.

Amennyiben a járműnyilvántartás szerinti tulajdonos bejelenti, hogy a járművet elidegenítette, de az új tulajdonos a bejelentési kötelezettségének - határidőn belül - nem tett eleget, és azt a bejelentésre történő felhívás kézhezvételét követően három munkanapon belül nem pótolja, vagy az utólagos bejelentés során hitelt érdemlően nem igazolja, hogy a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változásbejelentési kötelezettségének önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni, a közlekedési igazgatási hatóság a járművet határozattal kivonja a forgalomból, és azt a nyilvántartásba bejegyzi.

Ha az új tulajdonos személye nem állapítható meg, akkor is a jármű forgalomból való kivonására kerül sor.

Forgalmi engedély

A forgalmi engedély olyan hatósági engedély, amely a jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja. A forgalmi engedélyt a közlekedési igazgatási hatóság adja ki. A forgalmi engedély érvényességi idejétől függően állandó vagy ideiglenes.

Állandó forgalmi engedélyt az állandó rendszámtáblával ellátott járművekre adnak ki, a vámelőjegyzésbe vett járműre pedig ideigleneset. Közúti forgalomban a járművel az állandó forgalmi engedélyben feltüntetett műszaki érvényesség időpontjáig, vagy a vámelőjegyzésben meghatározott visszaviteli határidőig lehet jogszerűen részt venni.

A közlekedési hatóság a jármű műszaki érvényességének határidejét a forgalmi engedélybe a Hivatal egyidejű értesítése mellett bejegyezheti. A jármű azonosító, műszaki adatainak, valamint motorjának egyedi azonosító jelében, illetve kódjában, és a műszakivizsga-záradék változásának esetén a közlekedési hatóság a műszaki adatlapon - az ügyfél útján - értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot.

Adatváltozás

Ha a forgalmi engedély üzemben tartójának személyében, illetve személyi adataiban, valamint a jármű azonosító adataiban változás következik be, új forgalmi engedélyt kell kiállítani. Az egyéb adatváltozást a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatában - a nyilvántartásban való bejegyzéssel egyidejűleg - kell feltüntetni.

Az üzemeltetés műszaki feltételei

Belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság - típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetőleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával - típusbizonyítványt adott ki.

Típusbizonyítvány

A típusvizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban [6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet] meghatározott műszaki, továbbá közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi, valamint munkavédelmi követelményeknek. A típusbizonyítvány kiadását belföldi gyártás esetén - a sorozatgyártás megkezdése előtt - a gyártónak, külföldről történő behozatal esetén - a szerződés megkötése előtt - annak kell kérnie, aki a járművet belföldön kereskedelmi forgalomba hozza. Ha a jármű belföldön kereskedelmi forgalomba nem kerül, a típusbizonyítványt a megrendelőnek kell kérnie.

Az üzemben tartó felelőssége

Az üzemben tartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen.

Időszakos vizsgálat

A járművek megfelelőségét a közlekedési hatóság időszakos vizsgálaton ellenőrzi. Az időszakos vizsgálatok végzése a járműállomány területi megoszlásához igazodó vizsgálóhálózat állomásain történik.

Az időszakos vizsgálatot a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett vizsgabiztos, illetőleg a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgálóállomás végzi.

Ha a jármű az előírt követelményeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalomban tartását megtiltja, vagy feltételekhez köti, és erről a közlekedési igazgatási hatóságot értesíti.

A gyártó, importáló feladatai

A gyártó, illetve az importból származó járműveknél az importáló feladata

- a járművek alkatrészekkel, felszerelésekkel és tartozékokkal ellátása,

- a vevőszolgálati javítóhálózat megszervezése,

- a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása, és

- a szakemberek részére típusismereti képzés és továbbképzés.

Környezetvédelmi felülvizsgálat

A járművek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az időszakos vizsgálaton ellenőrzi. Ezen túl rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, a közúton és a jármű telephelyén is végez ellenőrző méréseket.

Rendszeres környezetvédelmi vizsgálatot az erre kijelölt szervezet végezhet, amely jogosult az általa végzett felülvizsgálatot bizonyító, hatósági engedélynek minősülő igazolólap kiállítására is. A gépjárművek forgalomba helyezése előtt meg kell állapítania a személygépkocsik tüzelőanyag-fogyasztását és szén-dioxid-kibocsátását. A közlekedési hatóság évente legalább egyszer kiadvány formájában közzéteszi a forgalmazott új személygépkocsik hivatalos tüzelőanyag-fogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási adatait, illetve ezeket - az időközben megjelenő gépjárműtípusok esetében - térítés ellenében rendelkezésre bocsátja.

A járművek által keltett zajhatást, légszennyezést a rendőrhatóság és a közlekedési hatóság műszeres vizsgálattal a közúti forgalomban és az üzemben tartó telephelyén ellenőrizheti. A megengedett zajszintet és légszennyezési határértéket túllépő járművek ellenőrző mérés céljából a mérőállomásra rendelhetők be.

Közlekedésigazgatás * A közúti közlekedéssel kapcsolatos igazgatási feladatok és a közúti okmányok kiadásának, valamint visszavonásának szabályait a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet tartalmazza. Ezekben a hatósági ügyekben főszabály szerint első fokon a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (a közlekedési igazgatási hatóság), másodfokon a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője jár el. * A közúti közlekedés igazgatási feladatai ellátásakor a jelenleg még hatályos államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (Megjegyzés: ez év november 1-jétől új törvény lép életbe.) * A járművek hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásáról, valamint nyilvántartásáról a rendőrhatóság gondoskodik. A jármű nyilvántartásba vett adataiban bekövetkezett változást az üzemben tartó köteles a hatóságnak bejelenteni.

Közúti járművek * A közúti járművek fogalommeghatározása a KRESZ szerint a következő: * Jármű * Jármű a közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek. * Gépjármű * A gépjármű olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek. * Gépkocsi * A gépkocsi olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négykerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi. * Személygépkocsi * A személygépkocsi személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülőhely van. * Vontató * A vontató pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi. * Nyerges vontató * A nyerges vontató olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi súlyának jelentős részét átveszi. * Tehergépkocsi * Tehergépkocsi a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi. * Pótkocsi * A pótkocsi olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi könnyű pótkocsi, az ennél nagyobb össztömegű pótkocsi nehéz pótkocsi.

Szállítmányozás

Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.

A szállítmányozásra nem csupán a Ptk. XLIII. fejezetében előírt szabályokat kell alkalmazni, hanem mögöttes joganyagként a bizományra, illetve a megbízásra vagy a fuvarozásra vonatkozó szabályokat. Amennyiben az adott kérdést így sem lehet eldönteni, a kötelmi jog általános szabályai, illetve az általános polgári jogi alapelvek figyelembevételével kell a vitás kérdést elbírálni. Természetesen a szállítmányozásnál is irányadó, hogy elsődlegesen a felek megállapodásában foglalt feltételek figyelembevételével kell a vitát rendezni.

Nemzetközi és belföldi szállítmányozás

Megkülönböztetjük a nemzetközi szállítmányozást és a belföldi szállítmányozást. A nemzetközi szállítmányozásra alkalmazni kell a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet. Elsősorban a felek határozzák meg a szerződésben vagy azt követően, hogy mely állam joga az irányadó. Ennek hiányában a szerződésekre vonatkozó jog annak az államnak a joga, amelyben a szerződés megkötésének időpontjában fuvarozási és szállítmányozási szerződésnél a fuvarozónak, illetve szállítmányozónak lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve a székhelye vagy telephelye van.

Annak, hogy nemzetközi vagy belföldi szállítmányozásról van-e szó, jelentősége van abból a szempontból is, hogy a felek közötti vita eldöntése melyik bíróság hatáskörébe tartozik. A nemzetközi szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos per lefolytatására a megyei bíróságnak van hatásköre. A belföldi szállítmányozási szerződésből eredő viták eldöntése a helyi bíróság hatáskörébe tartozik akkor, ha a követelés a 10 millió forintot nem haladja meg, míg a 10 millió forintot meghaladó pertárgy értékű per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

A szerződés tartalma

A szerződés alanyai

A szerződés alanyai a megbízó és a szállítmányozó. A szállítmányozásra vonatkozó főszabály szerint a megbízó nem kerül közvetlen jogviszonyba a harmadik személlyel, illetve a szállítmányozó közreműködőivel.

A szerződés tárgya

A szerződés tárgya a küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződések megkötése, illetve a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendők elvégzése. A szállítmányozó a fuvarozási és egyéb szerződéseket kívülálló harmadik személyekkel a saját nevében, de a megbízója javára, számlájára köti.

Díj

Az ellenszolgáltatás a szállítmányozási díj. A szállítmányozás tehát fogalmilag visszterhes, ingyenes alakzata nincs.

A szerződés létrejötte

A szállítmányozási szerződés akkor jön létre, ha a megbízó ajánlatát a szállítmányozó elfogadja. Az elfogadó nyilatkozatnak kifejezettnek kell lennie. Az ajánlat tételére, illetve az elfogadó nyilatkozat megtételére alakszerűség nincs előírva, a szerződés létrejöhet írásban, szóban és ráutaló magatartással.

A felek jogai és kötelezettségei

A szállítmányozónak a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia.

A gazdaságosság és a biztonság a konkrét árutovábbítások esetén ütközhet egymással úgy, hogy az egyik követelmény csak a másik rovásá

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére