A hatósági határozatok végrehajtása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 85. számában (2005. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A végrehajtás a közigazgatási eljárás olyan önálló szakasza, amelyben az arra feljogosított szervek a jogszabályban meghatározott eljárási cselekmények foganatosításával gondoskodnak a végrehajtható határozatban megállapított kötelezettségek megvalósításáról.

A közigazgatási határozattal megállapított pénzfizetési vagy egyéb magatartásra irányuló kötelezettség hatósági kényszercselekmény útján való realizálása a kötelezett vagyoni jogainak vagy személyes szabadságának korlátozásában nyilvánul meg. Az utóbbira akkor lehet szükség, ha a kötelezettség teljesítését az érintett ellenállása akadályozza, vagy ha valaki olyan kötelezettségnek nem tesz eleget, amelyet személyesen csak ő tehet meg. A személy elleni - különösen a fizikai ellenállás leküzdésére szolgáló - kényszercselekmény alkalmazására azonban kizárólag a rendőrség jogosult.

A végrehajtás feltételei

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ktv.) a közigazgatási határozat végrehajthatóságának konjunktív feltételeit állapítja meg. Ennek megfelelően követelmény, hogy a határozat kötelezettséget állapítson meg. Nincs helye végrehajtásnak, ha a hatóság engedélyt ad ki, mert az abban foglalt jogosultság gyakorlására az ügyfél nem kényszeríthető.

Fogalmilag kizárt a végrehajtás a ténymegállapító (deklaratív) határozatok és a regisztratív döntések körében. A végrehajtás szempontjából a kötelezettségek sorában sajátos helyet foglal el a meghatározott magatartástól való tartózkodásra irányuló tilalom, vagy valamely cselekmény, helyzet eltűrésére irányuló kötelezettség, amelynek kikényszerítésére kizárólag bírságolás útján nyílik lehetőség.

Jogerő

A végrehajthatóság feltétele a határozat jogerőre emelkedése. A hatóság jogerős végzésével jóváhagyott egyezségben, valamint a hatósági szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének elmulasztása azzal a joghatással jár, hogy a mulasztással az a jogerős kötelező határozatban megállapított kötelezettség módjára végrehajthatóvá válik. Ha tehát a határidő elmúlását követően a hatóság az önkéntes teljesítés hiányát állapítja meg, az általános szabályok szerint intézkedik a végrehajtás elrendelése iránt.

Előzetes végrehajthatóság

Kivételesen lehetőség van a végrehajtásra a jogerő bevárása előtt is akkor, ha a hatóság a törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a határozat azonnali végrehajtását rendeli el, vagy a végrehajtási cselekményt biztosítási intézkedésként foganatosítják.

Végrehajtás hivatalból

Hivatalból indult eljárásban a hatóság a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítését vizsgálja. Ha a teljesítés a hatóság rendelkezésére álló adatokból nem állapítható meg, szükség esetén a hatóság a teljesítési határidő leteltét, illetve a határnap elmúltát követő tizenöt napon belül hatósági ellenőrzést tart. A végrehajtás akkor rendelhető el, ha a hatóság megállapította, hogy a kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, illetve nem az előírásoknak megfelelően történt meg.

A végrehajtás elrendelése

A döntés végrehajtását főszabály szerint az első fokon eljáró hatóság végzéssel rendeli el. Ha a hatóság a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendeli el, a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról a döntést tartalmazó határozatban vagy végzésben rendelkezik. A hivatalból indult vagy folytatott eljárás esetén a végrehajtást is hivatalból kell elrendelni, egyébként pedig a jogosult kérelmére rendelik el annak beérkezésétől számított öt napon belül.

A végrehajtást elrendelő végzést a kötelezettel és a végrehajtást kérővel kell közölni. A végzés ellen a kötelezett kifogással élhet, ha igazolja, hogy a kötelezettségét a végzés közlésekor már teljesítette. Ebben az esetben a kifogásnak halasztó hatálya van.

Perindítási lehetőség

A hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése esetén a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz - a végrehajtásra halasztó hatályú - keresettel fordulhat.

A végrehajtás foganatosítása

Végrehajtói szervezetrendszer

A törvény a közigazgatási hivatalok irányítása alatt kistérségi körzetközponti illetékességgel működő, végrehajtásra szakosodott szakembereket foglalkoztató közigazgatási végrehajtó szolgálat kiépítését írja elő, amelynek alapján a végrehajtó szolgálat általános hatáskörű végrehajtást foganatosító szervként működik.

Végrehajtói szolgálat

A végrehajtást a közigazgatási hivatal vezetőjének irányítása alatt, a törvény által az erre kijelölt, kistérségi székhely településeken működő, önálló feladatkörű közigazgatási végrehajtó szolgálat foganatosítja.

A települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a végrehajtás foganatosítására önkormányzati hatósági társulás hozható létre, továbbá pénzkövetelés végrehajtására az önkormányzat az önálló bírósági végrehajtóval szerződést is köthet.

Hatóság bevonása

Törvény vagy kormányrendelet elrendelheti azt is, hogy a döntés végrehajtását az első fokon eljáró hatóság vagy a végrehajtó szolgálat az első fokon eljáró hatóság bevonásával foganatosítsa, ha ehhez olyan szakmai ismeretek vagy egyéb feltételek szükségesek, amelyekkel a végrehajtó szolgálat nem rendelkezik.

Végrehajtó az elsőfokú hatóság

Abban az esetben, ha a hatóság a határozatnak a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelte el, a halaszthatatlan végrehajtási cselekményt az első fokon eljáró hatóság köteles foganatosítani.

Illetékességi szabályok

A végrehajtási szolgálat illetékességét az általános illetékességi szabályok alapján kell megállapítani. Ilyen illetékességi ok hiányában a végrehajtást elrendelő elsőfokú hatóság székhelye szerint illetékes végrehajtó szolgálat jár el. Tekintettel azonban arra, hogy a végrehajtó szolgálat 2008-ban kezdi meg működését, ezért átmeneti szabályban kell rendelkezni arról, hogy az addig terjedő időben a végrehajtást az első fokon eljáró hatóság foganatosítja.

A végrehajtás felfüggesztése

A végrehajtást elrendelő szerv vagy felügyeleti szerve, továbbá a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság - kérelemre - elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, ha

- azt törvény nem zárja ki,

- a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban, vagy azt a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében már lefoglalta, továbbá ha

- a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja. Ilyen körülménynek kell tekinteni a kötelezett vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után bekövetkezett olyan változást, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését.

A végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzéssel szemben fellebbezésnek van helye.

A végrehajtás felfüggesztésével a végrehajtás folyamata megszakad. Tartama alatt a végrehajtás szünetel, és további végrehajtási cselekmény nem végezhető.

Kötelező felfüggesztés

Nem mérlegelhető a végrehajtás felfüggesztése, ha azt a perben eljáró bíróság, a felettes szerv rendeli el, vagy a döntés elleni törvényességi óvásban azt az ügyész indítványozza, továbbá ha a végrehajtás folytatása valamilyen veszélyhelyzettel fenyeget.

A felfüggesztés megszüntetése

Fontos garanciális rendelkezés, hogy a végrehajtás felfüggesztését haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszűnt, és erről mind a kötelezettet, mind a kérelmezőt értesíteni kell.

A végrehajtás megszüntetése

A végrehajtást elrendelő szerv vagy felügyeleti szerve a végrehajtást végzéssel megszünteti, ha

- a végrehajtható döntést visszavonták vagy megsemmisítették,

- jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható,

- a végrehajtáshoz való jog elévült,

- a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri, valamint

- a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható.

A végrehajtást megszüntető végzéssel szemben fellebbezésnek van helye.

A végrehajtáshoz való jog elévülése

A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a határozat teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított öt év elteltével évül el. Jogszabály ennél rövidebb elévülési határidőt is megállapíthat.

Az elévülés nyugvása

Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztésének, a végrehajtási cselekmények foganatosításának, továbbá a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezménynek, valamint a jelzálogjog bejegyzésének időtartama alatt.

Az elévülés megszakadása

A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. A döntés jogerőre emelkedésétől számított tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre.

Ha a határozat elévülés miatt nem hajtható végre, a behajthatatlan pénztartozást, valamint az ingatlanra bejegyzett jelzálogjogot törölni kell. A jelzálogjog törlése érdekében a végzést az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatallal közölni kell.

Végrehajtási kifogás

A végrehajtási cselekményekkel okozott jog- és érdeksérelem általános jogorvoslati eszköze a végrehajtási kifogás.

A fellebbezéssel megtámadható határozatok ellen a kifogás nem vehető igénybe, továbbá nem lehet kifogással élni a végrehajtás költségeinek viselésére, a pénzegyenérték, valamint a végrehajtási bírság megfizetésére kötelező, az ingóság pénzegyenértékét megállapító, valamint a végrehajtást felfüggesztő és megszüntető végzések ellen sem.

A végrehajtási eljárásban igénybe vehető mindkét jogorvoslati forma (a fellebbezés és a kifogás) közös vonása, hogy sohasem támadhatják az érdemi határozatot vagy magát a végrehajtást, csak a végrehajtási eljárás során elkövetett mulasztásra, illetve a foganatosított eljárási cselekményekre irányulhatnak, továbbá a kérelmet elbíráló határozatok bíróság előtt nem támadhatóak meg. Eltérést jelent viszont a két jogorvoslati intézmény között, hogy a kifogásnak nincs halasztó hatálya, továbbá hogy azt mindig a végrehajtási intézkedést foganatosító hatóság bírálja el. Erre tekintettel a törvény a kifogás tárgyában hozott határozat ellen fellebbezési jogot biztosít.

Pénzösszeg behajtása

* A közigazgatási végrehajtás leggyakrabban pénzösszeg behajtására irányul. A hatályos törvényi szabályozás szerint a pénzösszeg behajtása nehézkes és hosszadalmas. Ennek megváltoztatása érdekében az új eljárási törvény a késedelmi pótlék bevezetésével a kötelezettet érdekeltté teszi a mielőbbi önkéntes teljesítésben. * Egységes behajtás * A behajtási módozatok tekintetében megszünteti a természetes személyekkel és a szervezetekkel szembeni végrehajtási módok alapvetően eltérő voltát. Az építésügyi igazgatás körében már érvényesülő szabályozás általánossá tételével - meghatározott összeghatár feletti kötelezettség esetén - biztosítási intézkedésként lehetővé teszi jelzálogjog bejegyzését a kötelezett ingatlanára. Ezt a célt szolgálja az a rendelkezés is, hogy a jelentős költségkihatással járó cselekmények esetében az eljárási bírság jelenleg 500 000 forint összegű felső határát felülről nyitottá teszi, ha a teljesítés várható költségeinek 1 százaléka ezt az összeget meghaladja. Ebben az esetben a bírság felső határát az említett költségek 1 százalékában maximálja. A jelentős költségkihatással járó cselekmény esetében ha a kötelezett önként nem teljesít, és a költségeket sem előlegezi meg, akkor helyette a megelőlegezett összeg után a jegybanki alapkamat meghatározott százalékában megállapított kamatteher felszámítására biztosít lehetőséget. * Azonnali beszedési megbízás * A törvény a pénzfizetési kötelezettség végrehajtása terén az ügyfelet megillető bankszámla-követelésre vezetett végrehajtásnak biztosít elsőbbséget, amely azonnali beszedési megbízással történik. Ha a kötelezett bankszámláját vezető pénzügyi intézmény a beszedési megbízást az ügyfél rendelkezésére álló fedezet ellenére nem teljesíti, akkor a pénzügyi intézmény saját költségére kötelezhető a megbízás szerinti összeg kifizetésére, és ezenfelül bírsággal is sújtható. * Letiltás * A rendszeres munkajövedelemmel, járandósággal rendelkező természetes személyek esetében a pénzfizetési kötelezettség másik - a bankszámlára vezetett végrehajtással egyenértékű - módja az említett jövedelmekből történő közvetlen letiltás. Ennél a végrehajtási módozatnál a végrehajtást foganatosító szerv végzésben hívja fel a munkáltatót, illetve a rendszeres járandóságot folyósító szervezetet, hogy a letiltott összeget a munkabérből, járandóságból vonja le, és azt a jogosult részére fizesse ki. Ha a munkáltató e kötelezettségét megszegi, a le nem vont öszszeg erejéig készfizető kezesként felel. * Végrehajtási kötelezettség * Az ügyfél eljárási terheit csökkenti és jogérvényesítési lehetőségeit bővíti, másfelől pedig a közigazgatási hatóság szolgáltató funkcióját hangsúlyozza a törvény azon újszerű megoldása, amely a kérelemre elrendelt végrehajtást hivatalból folytatott eljárásba fordítja át. E rendelkezés szerint ha a jogosult által benyújtott azonnali beszedési megbízás nem vezet eredményre, akkor a végrehajtást - a jogosult kérelmére - a végrehajtást foganatosító szerv folytatni köteles, mégpedig úgy, mintha a végrehajtást hivatalból rendelte volna el. * Foglalás * Ha a pénzösszeg behajtására bármely okból nincs mód, vagy az nem vezet eredményre, esetleg nem célszerű, mert a nagy összegű kötelezettség részletekben történő teljesítése aránytalanul hosszú időt venne igénybe, a törvény lehetőséget biztosít - egyezően a hatályos joganyaggal - e végrehajtási módozat mellett vagy helyett a kötelezett egyéb vagyontárgyainak végrehajtás alá vonására abból a célból, hogy az így lefoglalt vagyontárgy értékesítéséből származó bevételt a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére lehessen fordítani

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére