Megelőlegezett ítélet

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 84. számában (2005. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Sok esetben jelentős, helyrehozhatatlan érdeksérelmet szenved el az, akinek meg kell várnia, hogy jogerős ítélet mondja ki az igazát valakivel szemben. Cikkünkben ismertetjük, milyen feltételek mellett előlegezi meg a bíróság az ítéletet a per folyamán, úgynevezett ideiglenes intézkedéssel.

Az ideiglenes intézkedés feltételei

A Polgári Perrendtartás (Pp.) szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges. Az ideiglenes intézkedés további feltétele, hogy az intézkedéssel okozott hátrány ne haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

Fenyegető kárról, amelynek elhárítása ideiglenes intézkedéssel indokolt, abban az esetben lehet szó, ha a jogellenes magatartás ismétlése vagy a jogellenes helyzet fennmaradása idézhet elő újabb károkat. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését a bíróság akkor is elrendelheti, ha a károkozás már elkezdődött, és az a jövőben is várható.

Korlátok

Általánosságban érvényesül - s a kereseti kérelemhez kötöttség elvéből következik -, hogy ideiglenes intézkedés csak a keresettel (viszontkeresettel) érvényesített követelés tekintetében hozható. Ideiglenes intézkedésnek sem lehet tárgya az az igény, amelyre a végleges döntés nem vonatkozik. E szerint például az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vételi jog törlését ideiglenes intézkedéssel nem lehet elrendelni. Ugyanígy nincs lehetőség arra, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel a kötelezett tulajdonjogát korlátozza, vagyis elidegenítési és terhelési tilalmat rendeljen el.

Biztosítékadás

A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. Az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem elutasításának van helye, ha a kérelmező a biztosíték adását nem vállalja.

A kérelem alapjának valószínűsítése

A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. Eljárási szabadalom bitorlása miatt kért ideiglenes intézkedés meghozatalának előfeltétele például a jogsértés valószínűsítése is. A valószínűség természetesen még nem bizonyosság, de természetesen több a nyilvánvaló lehetetlenségnél. A példánál maradva: nem tekinthető a szabadalombitorlás valószínűsítettnek, ezért ideiglenes intézkedés meghozatalának nincsen helye, ha az alperes a terméket a saját érvényes szabadalma alapján hasznosítja.

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő. Az ideiglenes intézkedésről ugyanakkor a bíróság az első tárgyalás kitűzését megelőzően is dönthet.

Az ideiglenes intézkedés tárgyában a bíróság mindig soron kívül határoz. A bíróság döntése előtt a feleket személyesen meghallgatja, illetve lehetővé teszi, hogy a kérelemre írásban nyilatkozzanak. A felek meghallgatása csak rendkívül sürgős szükség esetében, valamint akkor mellőzhető, ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot, illetve határidőt elmulasztja.

Bizonyítás

Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó döntéssel kapcsolatban bizonyítás lefolytatásának csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el. Az ideiglenes intézkedést a bíróság csak a jogszabály szerinti indokolt esetben, a felek meghallgatása és a konkrét ügy körülményei gondos feltárásával történő megvizsgálása után teheti meg.

Végzés

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz. A bíróság kérelemre - ha a felperes a keresetét leszállítja, hivatalból - a végzést maga is megváltoztathatja.

A teljesítési határidő - ha a bíróság másként nem rendelkezik - a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik.

Jogorvoslat

Az ideiglenes intézkedésről szóló végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Az ideiglenes intézkedést elrendelő, valamint az annak elrendelésére irányuló kérelmet elutasító jogerős végzés ellen ugyanakkor felülvizsgálatnak nincs helye.

Az ideiglenes intézkedés hatálya

A végzés előzetesen végrehajtható, és mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére - a másik fél meghallgatása után - hozott végzésével vagy ítéletében hatályon kívül nem helyezi. Ha az elsőfokú bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében (permegszüntető végzésében) nem helyezte hatályon kívül, az elsőfokú ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésével az ideiglenes intézkedés a hatályát veszti.

Ideiglenes intézkedés hivatalból

A bíróság a házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükségeshez képest hivatalból is határozhat ideiglenesen a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, illetve a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás kérdésében. A házassági per szünetelése alatt is sor kerülhet gyermek- és házastárstartás iránti ideiglenes intézkedésre, ha egyébként annak a feltételei fennállanak. Ha a gyermek súlyos veszélyeztetése miatt a szülői felügyelet sürgős megszüntetése szükséges, arról a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése iránti perben ideiglenesen hivatalból is határozhat.

A bírói gyakorlat egységes abban, hogy volt férjet apasága vélelmének fennállása folytán törvényes tartási kötelezettség terheli, ezért az apasági vélelem megdöntése iránt indított per ellenére ideiglenes intézkedéssel is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére.

Biztosítási intézkedés

Az ideiglenes intézkedéstől élesen meg kell különböztetni az úgynevezett biztosítási intézkedést. A Pp. 156. §-a szerinti ideiglenes intézkedés a bíróság olyan marasztaló tartalmú határozata, amellyel a kötelezettet kizárólag a kereset (viszontkereset) körében kötelezheti a bíróság (amennyiben az ideiglenes intézkedés feltételei egyébként fennállnak). A biztosítási intézkedés ezzel szemben nem a kereseti kérelem körébe tartozó igényre irányul, hanem az igény majdani végrehajthatóságát kívánja biztosítani. A biztosítási intézkedés elsősorban végrehajtási kategória, amely abból is kitűnik, hogy a végrehajtási törvény (Vht.) szabályozza. Ennek értelmében ha a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát. Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le. A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a határozat alapján - a megfelelő feltételek esetén - a végrehajtási lap kiállítására jogosult lenne.

Végzés

A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak. A bíróság a biztosítási intézkedést elrendelő végzést kézbesítteti a végrehajtást kérőnek, továbbá ha az adós cég, egyúttal a nyilvántartó hatóságnak, az ingatlan zárlatát elrendelő végzést pedig az adósnak is. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A végrehajtó a biztosítási intézkedést elrendelő végzés kézhezvétele után haladéktalanul felhívja a végrehajtást kérőt az előleg rövid határidő alatt történő megfizetésére, a díjelőleg beérkezése után a biztosítási intézkedés végrehajtását haladéktalanul megkezdi.

Biztosítási intézkedés perben

Bizonyos körben folyamatban levő perben is lehetőség van biztosítási intézkedésre. Biztosítási intézkedés rendelhető el ugyanis az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál

- házassági vagyonjogi keresetet indítottak,

- egyéb keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták.

A biztosítási intézkedést ilyenkor természetesen az a bíróság rendeli el, amelynél a kereseti kérelmet benyújtották. A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem tárgyában szükség esetén meghallgatást kell tartani.

Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében is, amely iránt belföldi választottbíróságnál keresetet indítottak, ha a végrehajtást kérő

- a kérelméhez csatolta a választottbíróság igazolását arról, hogy a választottbírósági eljárás megindult, és

- a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolta.

Perfeljegyzés

A perfeljegyzés iránti kérelem ideiglenes intézkedésként nem bírálható el, hiszen a perfeljegyzés önálló intézkedés, amelynek megvannak a maga törvényi feltételei. Az ingatlan-nyilvántartási törvény szerint a bíróság - az ügyfél kérelmére - előzetesen vérgehajtható végzéssel megkeresi a körzeti földhivatalt a törlési és kiigazítási, az ingatlan tulajdonjogát érintő, az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti, az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi, valamint a jelzáloggal biztosított, illetőleg önálló zálogjogba foglalt követelés érvényesítése iránti per megindítása tényének feljegyzése iránt.

A perfeljegyzés után jogokat csak a per befejezésének eredményétől függő hatállyal lehet feljegyezni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére