Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 84. számában (2005. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2005. február 22-e után 8,25%. A változást a 2/2005. (II. 21.) MNB rendelet tartalmazza.

A jegybanki alapkamat legutóbbi változásának apropóján megemlítjük, hogy a közelmúltban kibővült a Monetáris Tanács.

A köztársasági elnök február 28-án, március 1-jei hatállyal kinevezte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa új tagjait:

Neményi Juditot,

dr. Bánfí Tamást,

dr. Bihari Pétert és

dr. Csáki Csabát.

(Magyar Közlöny, 2005/22., 25 szám)

A Munka Törvénykönyvének módosítása

Tájékoztatási kötelezettség

A Munka Törvénykönyvének jogharmonizációs célú módosítása értelmezi, hogy mit kell érteni a munkáltatónak a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) felé fennálló tájékoztatási kötelezettségén. Ezek szerint a tájékoztatási kötelezettség a munkaügyi kapcsolatokkal, illetve a munkaviszonnyal összefüggő, a Munka Törvénykönyvében meghatározott információk átadását, azok megismerését, megvizsgálását jelenti úgy, hogy ezáltal lehetővé váljék az azokkal kapcsolatos vélemény kialakítása és képviselete.

Konzultáció

A március 20-án hatályba lépett 2005. évi VIII. törvény meghatározta a konzultáció fogalmát is: konzultáció a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a munkáltató közötti véleménycsere és párbeszéd.

A konzultációt a kezdeményezésben megjelölt célhoz kötötten és megfelelő időpontban - a megállapodás érdekében - oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen:

- a feleknek a konzultáció tárgyához szükséges szintű képviselete,

- a közvetlen, személyes véleménycsere és párbeszéd,

- a munkáltató tájékoztatásának, illetve a szakszervezet, az üzemi tanács (üzemi megbízott) ezzel kapcsolatos álláspontjának, véleményének érdemi megtárgyalása.

A munkáltató által közölt tájékoztatással, illetőleg véleményezés céljából átadott, a munkáltató tervezett intézkedésére vonatkozó információval kapcsolatban a szakszervezet, az üzemi tanács (üzemi megbízott) a tájékoztatás, illetve az információ átadása időpontjától számított tizenöt napon belül kezdeményezhet konzultációt.

Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetet:

- legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint

- a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,

- legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,

- legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.

Titokvédelem

A szakszervezet nevében, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy azokat az információkat, amelyeket részére a munkáltató kifejezetten üzleti titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel, a Munka Törvénykönyvében meghatározott célok elérésén kívüli tevékenység során.

(Magyar Közlöny, 2005/32. szám)

Új képesítési követelmények

Egyes szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeit egészíti ki a 4/2005. (III. 11.) OM rendelet. Így az agrár-felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 18/2003. (VI. 20.) OM rendeletben foglaltak az alábbiak szerint egészülnek ki:

- agrár-felsőoktatásban szerzett mérnök szakképzettség esetén vagy vegyészmérnök, gépészmérnök szakképzettség és a szőlő-bor ágazatban végzett legalább hároméves mérnöki tevékenység esetén: szőlész-borász szakmérnök,

- nem mérnök oklevéllel rendelkezők esetén: szőlész-borász szakelőadó.

A képzésben egyetemi szintű élelmiszermérnök, biomérnök, állatorvos és főiskolai szintű élelmiszer-technológus mérnök vagy alapfokozatot nyújtó élelmiszermérnök szakképzettséggel lehet részt venni. Részt vehetnek továbbá azok, akik egyetemi szintű agrármérnök, vegyészmérnök, biológus, vegyész szakképzettséggel és közegészségügyi-járványügyi ellenőr, közegészségügyi-járványügyi felügyelő szakképzettséggel rendelkeznek, és legalább hároméves tevékenységet folytattak az élelmiszer-előállítás, -ellenőrzés vagy -forgalmazás területén.

Emellett változtak a sertés-egészségügyi, az építész-tervező, az építésügyi, a geoinformatikai, valamint az ifjúsági szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei.

(Magyar Közlöny, 2005/31. szám)

A munkaügyi tárca elismerései, díjai

Február 25-étől a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által adományozható elismerések részben megváltoztak. A 4/2005. (II. 22.) FMM rendelet alapján Munkaügyért Díj annak a személynek adományozható, aki munkáját kimagaslóan végzi, és legalább nyolc év szakmai gyakorlati idővel rendelkezik

- a foglalkoztatás- és bérpolitika kidolgozása, eszközrendszerének kialakítása és működtetése,

- a munkaügyi kapcsolatok alakítása,

- a munkahelyi béke elősegítése, megőrzése,

- az érdekegyeztetés,

- az emberierőforrás-gazdálkodás és -fejlesztés,

- a felnőttképzés,

- a munkaügyek nemzetközi kapcsolatainak ápolása,

- a munkavédelem és a biztonságos munkakörnyezet fejlesztése,

- a munkavédelmi, munkaügyi ellenőrzés,

- a munkaügyi igazgatás,

- a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb szakterületen.

Miniszteri Elismerő Oklevél annak az intézménynek, munkacsoportnak, gazdálkodó szervezetnek, szakértői csoportnak, bizottságnak és civil szervezetnek adományozható, amely a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó területen legalább négy éve eredményes, példamutató tevékenységet végez.

Miniszteri Dicséretben részesíthető a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban és az irányítása alá tartozó szerveknél, valamint a foglalkoztatáspolitika és munkaügy egyéb területein kiemelkedő tevékenységet végző személy.

Miniszteri Elismerő Oklevél egy naptári évben legfeljebb harminc közösség részére adományozható.

A Munkaügyért Díjjal együtt járó pénzjutalom összege a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszerese.

A Miniszteri Dicséretben részesülő személy - a miniszter döntése alapján - pénzjutalomban részesíthető.

(Magyar Közlöny, 2005/23. szám)

Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatók nyilvántartása

A Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatásköréről, valamint eljárásának részletes szabályairól szól a 45/2005. (III. 11.) Korm. rendelet. Az április 1-jétől hatályos jogszabály a Nemzeti Hírközlési Hatóságra, valamint azokra a belföldi lakóhelyű vagy belföldön tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyekre, illetve belföldi székhelyű (telephelyű) jogi személyekre vagy jogi személyiség nélküli szervezetekre (szolgáltatók) vonatkozóan tartalmaz kötelező előírásokat, amelyek/akik elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtanak, vagy a hatósághoz elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás nyújtására irányuló bejelentést tesznek.

A szolgáltatót a szolgáltató által a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt legalább 30 nappal tett bejelentése alapján a hatóság nyilvántartásba veszi.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

- a szolgáltató nevét, lakcímét vagy székhelyét,

- a szolgáltató által végzett szolgáltatások megnevezését,

- a szolgáltatások nyújtásának helyét és a szolgáltatás megkezdésének időpontját,

- amennyiben a szolgáltató szerepel a cégnyilvántartásban, a cégjegyzékszámát.

A bejelentést a hatóság által honlapján elektronikusan közzétett bejelentőlapon, elektronikus dokumentumként és nyomtatott formában kell megtenni.

A jogszabály részletezi a nyilvántartásból való törlés szabályait is.

A hatóság a külföldi székhelyű, illetve lakóhelyű hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítvánnyal kapcsolatos felelősségvállalást nyilvántartásba veszi, és arról bárki számára hozzáférhető és folyamatosan elérhető nyilvántartást tesz közzé.

Amennyiben a szolgáltató szolgáltatási tevékenységét be kívánja fejezni, köteles a tevékenység befejezéséről legalább 60 nappal megelőzően a hatóságnak bejelentést tenni.

A hatóság a szolgáltatókat ellenőrzi, valamint olyan nyilvántartási rendszert alakít ki, amely biztosítja a nyilvántartások közzétételét és folyamatos elérhetőségét a hatóság honlapján.

(Magyar Közlöny, 2005/31. szám)

Bioüzemanyagok felhasználása

A kormány a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának előmozdítása érdekében a 42/2005. (III. 10.) Korm. rendeletben meghatározza a bioüzemanyag, a biomassza és más megújuló üzemanyag fogalmát, valamint szabályozza a bioüzemanyag forgalmazását, illetve felhasználását.

A bioüzemanyagot egyebek mellett tiszta bioüzemanyagként vagy nagy koncentrációban ásványolaj-származékokban, ásványolaj-származékokhoz hozzákevert bioüzemanyagként, és bioüzemanyagból származó folyadékként lehet forgalmazni, illetve felhasználni. A bioüzemanyagokra is alkalmazni kell a gépjármű-hajtóanyagok minőségi követelményeiről, valamint a gépjármű-hajtóanyagok időszakos mintavételezéséről szóló jogszabályok rendelkezéseit. A jogszabály szerint a bioüzemanyag forgalmazója köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok rendelkezésre állásáról.

A bioüzemanyag és más megújuló üzemanyag forgalmazója köteles minden év május 15-éig tájékoztatni a közlekedésért felelős minisztert a megelőző naptári évben forgalmazott bioüzemanyag és más megújuló üzemanyag fajtánkénti mennyiségéről.

(Magyar Közlöny, 2004/30. szám)

Levegőszennyezés-csökkentés

Az Országgyűlés a 11/2005. (III. 10.) OGY határozattal megerősítette a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez kapcsolódó, a nehézfémek (HM) légköri kibocsátásának csökkentéséről szóló, Aarhusban 1998. június 24-én elfogadott Jegyzőkönyvet.

(Magyar Közlöny, 2004/30. szám)

Vízminőség-védelem és -ellenőrzés

Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 47/2005. (III. 11.) Korm. rendelet szerint a külön jogszabályban meghatározott karszt-, talaj- és parti szűrésű vízbázisból vízkezelés nélkül szolgáltatott ivóvíz esetén minden vízkivételi pontnál külön-külön, valamint a felszíni vízbázisból származó, víztisztító műben termelt ivóvíz esetén a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott követelményeknek teljesülniük kell.

Az üzemeltetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium az ÁNTSZ megyei intézetével egyeztetett vizsgálati program szerint ellenőrizze. Ha az ivóvizet fertőtlenítik, az üzemeltető köteles gondoskodni az alkalmazott fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzéséről, és biztosítani, hogy a fertőtlenítőszer melléktermékeiből származó szermaradvány az ivóvízben a lehető legalacsonyabb szintű legyen.

Az üzemeltető az általa végzett, illetve végeztetett valamennyi fogyasztásra szánt ivóvízre vonatkozó vizsgálat eredményét negyedévenként megküldi az ÁNTSZ megyei intézetének.

Az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a fogyasztókat, valamint az érintett település(ek) önkormányzatát a vízminőség-javító intézkedésekről, kivéve ha az ÁNTSZ megyei intézetének állásfoglalása szerint a határértékektől való eltérés elhanyagolható.

Vízminőség-ellenőrző vizsgálatot 2006. január 1-jét követően kizárólag a Nemzeti Akkreditációs Testület által a tevékenységre akkreditált és az OTH megbízásából az OKK-OKI által szervezett körvizsgálatokban eredményesen részt vevő laboratórium végezheti.

(Magyar Közlöny, 2005/31. szám)

Iparjogvédelmi oltalmak és találmányok támogatása

Az egyes iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének és fenntartásának a magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzatból történő támogatásáról szóló 9/2003. (II. 28.) GKM rendelet módosítása szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a pályázatról pályázati felhívást tesz közzé a minisztérium hivatalos lapjában, a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában, a minisztérium honlapján (www.gkm.hu), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság (MVf Kht.) honlapján (www.mvf.hu), a Kormányzati Portálon és két országos napilapban is.

A 13/2005. (III. 11.) GKM rendelet szerint a célelőirányzat működtetéséről a minisztérium gondoskodik, ennek keretében külön jogszabályban meghatározott pályázatkezelési feladatok elvégzésével megbízza az MVf Kht.-t mint közreműködő szervezetet. Az MVf Kht.-n belül Pályázati Iroda működik.

(Magyar Közlöny, 2005/31. szám)

Védjegyjogi szerződés kihirdetése

A Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött Védjegyjogi Szerződéshez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot a 3/2005. (III. 11.) IM rendelettel hirdették ki.

(Magyar Közlöny, 2005/31. szám)

Ipari minták nemzetközi letétbe helyezése

Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1960. november 28-án, Hágában és 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövegeihez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzatot a 6/2005. (III. 11.) IM rendelettel hirdették ki.

(Magyar Közlöny, 2005/31. szám)

A zöldség-gyümölcs piacszabályozása

Már hatályba lépett a zöldség-gyümölcs piacszabályozás végrehajtásához szükséges működési programok környezetvédelmi intézkedéseiről, valamint az árukivonásra vonatkozó környezetvédelmi előírásokról szól a 17/2005. (III. 11.) FVM rendelet.

A zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezeteknek, valamint ezek társulásainak a működési programjukban legalább egy, a környezetkímélő technológiák alkalmazását elősegítő intézkedést kell megvalósítaniuk. Ezen intézkedések között nem lehet olyan, amely az EU-jogszabályok alapján kötelező.

A rendeletben meghatározott, környezetkímélő árukivonási módszereket a gyümölcs- és zöldségágazatban alkalmazott intervenciós intézkedések és a piacról való kivonás tekintetében a 2200/1996/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2004. január 21-i 103/2004/EK tanácsi rendelet (VR1) 22. cikke alapján - azokban az esetekben, amikor más árukivonási módszerek alkalmazása nem lehetséges - a kivont termékek engedélyezett komposztálása vagy más biológiai lebontása során kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2005/31. szám)

Közforgalmú kikötő lesz a Csepeli Szabadkikötő

A kormány döntött a Csepeli Szabadkikötő országos közforgalmú kikötővé nyilvánításáról és ezzel összefüggésben a lehetséges privatizációs megoldásokról. Erről szól a 1019/2005. (III. 10.) Korm. határozat.

(Magyar Közlöny, 2004/30. szám)

Digitális televíziózás

A kormány az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának kiterjesztése érdekében a 1021/2005. (III. 10.) Korm. határozatban döntött a földfelszíni digitális televízió-műsorszórásra való átállás elsődleges kormányzati feladatairól.

(Magyar Közlöny, 2004/30. szám)

Orvostechnikai eszközök bejelentési kötelezettsége

Az orvostechnikai eszközök gyártója, forgalmazója, vagy a forgalomba hozatalért felelős személy az előző naptári évben forgalomba hozott, a II. osztályba tartozó, kifejezetten orvostechnikai eszközök fertőtlenítésére szánt - külön jogszabály szerint biocidnak minősülő hatóanyagot tartalmazó - orvostechnikai eszközről minden év március első napjáig a 4/2005. (II. 25.) EüM rendelet 14. számú melléklete szerinti adatlap megküldésével köteles tájékoztatni a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetét (OKK-OKBI).

A rendelet március 3-án lépett hatályba. Az érintettekre vonatkozó első bejelentési kötelezettség a hatálybalépéskor forgalomban lévő, 2004. december 31. előtt forgalomba hozott orvostechnikai eszközökre vonatkozik, melyeket 2005. december 31-ig kell bejelenteni.

(Magyar Közlöny, 2005/24. szám)

Magyar Élelmiszerkönyv

Március 1-jén lépett hatályba a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó módosított kötelező előírásairól szóló 10/2005. (II. 25.) FVM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/24. szám)

Mezőgazdasági támogatási kérelmek benyújtási határideje

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételéhez szükséges támogatási kérelmet egy eredeti példányban az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton, a kérelmező székhelye vagy lakhely szerinti MVH területileg illetékes megyei kirendeltségéhez

- 2004. október 15. és november 26. között, valamint

- 2006. május 1. és május 31. között lehet benyújtani.

A határidő módosításáról a 11/2005. (II. 28.) FVM rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2005/25. szám)

Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek támogatása

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatása iránti kérelmet az MVH által rendszeresített formanyomtatványon egy példányban, postai úton, a kérelmező székhelye vagy lakhely szerinti MVH területileg illetékes megyei kirendeltségéhez

- 2004. október 15. és november 26. között, valamint

- 2005-től kezdődően évente május 1. és május 31. között

lehet benyújtani.

A 12/2005. (II. 28.) FVM rendelet szerint egy kérelmező egy támogatási időszakra egy támogatási kérelmet nyújthat be.

(Magyar Közlöny, 2005/25. szám)

Egyes agrárhitelek visszafizetési kedvezménye

Az Európa-terv Agrárhitelprogramjáról szóló 6/2004. (I. 22.) FVM rendelet módosítása szerint egyes agrárhitelek esetében a hitelfelvevő kérelmére a pénzügyi intézmény a türelmi időt, annak lejártakor további 1 évvel meghosszabbíthatja. A hitel visszafizetésének egy évvel való meghosszabbításáról rendelkező 13/2005. (III. 3.) FVM rendeletet azon szerződések esetében is alkalmazni lehet, amelyekre a türelmi idő már lejárt.

(Magyar Közlöny, 2005/29. szám)

Vágósertés minősítése

A földművelésügyi miniszter módosította a vágósertések vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló korábbi rendeletét. A 14/2005. (III. 8.) FVM rendelet alkalmazásában a sertés vágott (fél) test: a levágott sertés kivéreztetve (a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva), szőr, köröm, fülgomba, szem, nemi szervek, belsőség (nyelv, szív, máj, tüdő, vese, bélgarnitúra, agy- és gerincvelő) nélkül, de szalonnával, hájjal és rekeszizommal.

(Magyar Közlöny, 2005/29. szám)

Vágójuhok minősítése

A vágójuhok minősítését csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 13. §-ában és egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendeletben (ENAR rendelet) foglaltak szerint megtörtént, és a vágójuh technológiai előkészítését a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elvégezték. A hatósági állatorvosi húsvizsgálatnak a minősítést meg kell előznie, csak fogyasztásra alkalmas testet lehet minősíteni - áll a 15/2005. (III. 8.) FVM rendeletben. Ez a jogszabály a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló korábbi rendeletet módosította.

A minősítés során egyebek mellett a következő adatokat kötelező felvenni:

- a vágás helye, a minősítő hely tenyészetkódja és a vágás időpontja,

- a vágóállatok darabszáma és azonosító jelei,

- a súlymérési adatok: a vágott test egyedenkénti meleg súlya,

- az egyedenkénti minősítési adatok az azonosító jel és az ENAR szám feltüntetésével.

(Magyar Közlöny, 2005/29. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére