Az ügyvédem az ellenségem

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 84. számában (2005. április 1.)
Az ügyvéd és a megbízója között óhatatlanul egyfajta bizalmi viszony keletkezik. Sajnos ez a bizalom néha megszűnik, nem egy esetben az ügyvéd magatartása következtében. Mit tehetünk, ha úgy érezzük, hogy "jogorvos" helyett legfeljebb "hályogkovácsot" fogtunk ki?

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény általánosságban rögzíti, hogy az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával
- törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

Az ügyvédi tevékenység törvényi zsinórmértéke az a rendelkezés, amely szerint az ügyvédnek a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia a hivatását, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. Nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. Az ügyvéd e tevékenységében egyebekben szabad és független. Nem vállalhat azonban olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.

Ügyvédet mindenki szabadon választhat. Ez igen kényes kérdés, főleg akkor, amikor képviseletről van szó, hiszen ha tetszik, ha nem, az ügyvéd képviselőként a megbízója nevében tesz nyilatkozatokat. A szabad ügyvédválasztás azt is jelenti, hogy a megbízó bármikor visszavonhatja az ügyvédi megbízást, illetve ügyvédet cserélhet. A szabad ügyvédválasztás a másik oldalról azonban azt is jelenti, hogy az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni.

A nem megfelelő ügyvédi tevékenység ezen túlmenően felvetheti az anyagi és a fegyelmi felelősség kérdését. Még mielőtt azonban elkezdenénk taglalni a felelősségre vonatkozó szabályokat, nem árt néhány szót ejteni az ügyvédi tevékenységre vonatkozó törvényi előírásokról, hiszen azok adják meg az ügyvéd eljárásának kereteit, s így csak ezek tükrében ítélhetjük meg az ügyvéd munkáját.

Mire terjed ki az ügyvédi munka?

Az ügyvédi tevékenység körében az ügyvéd

– képviseli az ügyfelét,

– büntetőügyben védelmet lát el,

– jogi tanácsot ad,

– szerződést, beadványt, más iratot készít,

– a fentiekkel összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi.

Az ügyvéd ezenkívül elláthatja a következő tevékenységeket is:

– adótanácsadás,

– társadalombiztosítási tanácsadás,

– pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,

– ingatlanközvetítés,

– szabadalmi ügyvivői tevékenység,

– olyan tevékenység, amelyre – helyi önkormányzati rendelet kivételével – jogszabály felhatalmazza,

– közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység,

– közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység,

– a cég – általa készített – létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása. (Ez utóbbi tevékenységet az folytathatja, aki az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel rendelkezik, és a kamara nyilvántartásba vette.)

Ellenjegyzés

Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy

– az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és

– az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik.

Nem kell bizonyítania az aláírás hitelességét az ellenjegyzésnek az olyan aláíró esetében, aki az okiratot külföldön írta alá, és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette. (Ezt a kivételt azonban az ügyvédnek az ellenjegyzésében fel kell tüntetnie.)

Ki ellenjegyezhet?

Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. Ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd jogosult.

Az ügyvéd a cég – általa készített – létesítő okiratának és e cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírásával látja el. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval. Az okiratok elektronikus formába alakítása esetén az ügyvéd köteles az eredeti papíralapú okiratot (hiteles másolatát) megőrizni. A kamarai tagság megszűnése esetén az okiratokat az ügyvédi levéltárban kell elhelyezni.

Az iratok átvétele és kiadása

Az ügyvéd – a megbízó kérésére – köteles elismervényt adni a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után szintén a megbízó kérésére köteles kiadni.

Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat. Az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – azonban a megbízó kérésére másolatot kell adni.

Nem lehet megtagadni az iratok kiadását amiatt, hogy az ügyvédet megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg.

Letétkezelés

Ügyvédi letétnek

– a megbízás teljesítéseként,

– a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére,

– a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre

van helye.

Készpénz és értéktárgy letétkénti átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni. Az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként lehet kezelni, azt az ügyvéd nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel.

Megbízás

Az ügyvéd – a hatósági kirendelés esetét kivéve – a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előre látható költségekben. A megbízást – a tanácsadás esetét kivéve – írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása ugyanakkor nem érinti a megbízás érvényességét, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el, sőt arra is lehetőség van, hogy a megbízó úgy bízzon meg más ügyvédet, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el.

Az ügyvéd a megbízás teljesítéséhez alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.

Semmis a megbízás olyan kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozza vagy kizárja.

A megbízás megszűnése

Az ügyvéd az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles azonban eljárni a megbízó érdekében.

A megbízó írásban bármikor korlátozhatja vagy azonnali hatállyal felmondhatja a megbízást. Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról a most ismertetett szabályoktól eltérhetnek, így például felmondási időt írhatnak elő a megbízó számára is.

A megbízás megszűnik akkor is, ha

– a megbízást teljesítik,

– az ügyvéd vagy a megbízó meghal,

– a megbízó jogutód nélkül megszűnik,

– megszűnik az ügyvéd kamarai tagsága.

Az ügyvéd köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a megbízás megszűnését vagy korlátozását annak a hatóságnak, amelynél a rábízott ügy folyamatban van. Ugyancsak köteles haladéktalanul értesíteni a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.

Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként folytatja, a megbízás nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően, illetőleg a felmondási idő kezdete előtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a felmondási lehetőségekről.

Meghatalmazás

Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia. A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat. Ha a megbízó írni, olvasni nem tud vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte.

A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is. A képviseleti jogkör korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.

Díjazás

Az ügyvédet megbízási díj és költségtérítés illeti meg a tevékenységéért. Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.

Itt említjük meg, hogy az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről haladéktalanul értesíteni a megbízót. Az ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a megbízójával szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót írásban köteles értesíteni. Nincs helye beszámításnak, ha

– a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,

– a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,

– jogszabály a beszámítást tiltja.

Anyagi felelősség

Az ügyvéd a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint felel. A Ptk. szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti.) Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták, és a károkozás társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet.

Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani. A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha

– ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy

– a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett.

Felelősség az ügyvédért

A Ptk. szerint a megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott – jelen esetben az ügyvéd – megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Állandó jellegű megbízási viszony esetében a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályait is alkalmazhatja, amely szerint, ha az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős.

Itt említjük meg azt a szabályt, amely szerint aki képviseleti jogkörét jóhiszeműen túllépi, vagy anélkül hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. A bíróság azonban a szerződés megkötéséből eredő kár megtérítése alól mentesítheti, különösen, ha korábban képviselő volt, és képviseleti jogának megszűnéséről a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott. A rosszhiszemű álképviselő ezzel szemben teljes kártérítéssel tartozik.

Megtérítési igény

A Ptk. szabályai szerint felel az általa okozott kárért a megbízott a megbízóval, a képviselt személlyel munkaviszonyban nem álló képviselő pedig a képviselettel szemben. A megbízó vagy a képviselt személy az általa harmadik személynek nyújtott kártérítés fejében ugyancsak a Ptk. szerint követelhet megtérítést a megbízottól, illetőleg a képviselőtől, azaz esetünkben az ügyvédtől.

Objektív felelősség

Az ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Kárenyhítési kötelezettség

A megbízó a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a megbízó e kötelezettségének nem tett eleget. A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.

Felelősségbiztosítás

Az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt ügyvédi tevékenységének tartama alatt fenntartani.

Fegyelmi felelősség

A kártérítésen kívül az ügyvéd fegyelmi felelősségre is vonható, ami sok esetben súlyosabb következményekkel járhat az elmarasztalt ügyvédre, mint az anyagi felelősségre vonás. A fegyelmi eljárás költségét a kamara előlegezi. Ha a fegyelmi eljárás során az ügyvéd felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészen vagy részben megtéríteni.

Fegyelmi vétség

Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,

– aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy

– akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

Büntetések

A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható büntetések a következők:

– megrovás,

– pénzbírság (ennek összege a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedhet),

– kizárás a kamarából.

A kizárás végrehajtása 3 évre felfüggeszthető. Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt az ügyvéddel szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani. A kizárás végrehajtása csak egy ízben függeszthető fel.

A büntetés hatálya

Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, felfüggesztett kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig az ügyvéd kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik.

Mentesítés

A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével az elsőfokú fegyelmi tanács – kérelmére – a büntetés hatálya alól mentesítheti az eljárás alá vont ügyvédet, ha arra érdemes. A mentesítés iránti kérelem elbírálására a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.

Elévülés

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt. Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekménynek minősül, a bűncselekménnyel együtt évül el. A fegyelmi megbízott által végzett előzetes vizsgálat tartama alatt az elévülés nyugszik.

Eljáró szervek

Az ügyvéd fegyelmi ügyében első fokon a kamara fegyelmi bizottságából, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságából alakított fegyelmi tanács jár el. A kamara elnökének, elnökhelyettesének, főtitkárának, titkárának, fegyelmi megbízottjának, elnökségi tagjának fegyelmi ügyében – ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is – a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége által kijelölt kamara jár el.

Előzetes vizsgálat

A fegyelmi ügyben első lépésként úgynevezett előzetes vizsgálat indul az ügyvéddel szemben. Ezt a fegyelmi megbízott folytatja le. A kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont ügyvédet, és közli vele az eljárás okát.

A fegyelmi megbízott feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont ügyvédet, meghallgathatja a tanúkat (például a megbízót), szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügyvédtől bekérheti az ügy iratait és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A fegyelmi megbízott vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont ügyvéd a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik.

A vizsgálat eredményéről jelentés készül a kamara elnöke részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat. Az előzetes vizsgálatot 3 hónap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbítható.

A kamara elnökének intézkedései

A kamara elnöke az előzetes vizsgálat után a következő határozatot hozza, illetve intézkedést teszi:

– megszünteti az előzetes vizsgálatot,

– az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz,

– elrendeli a fegyelmi eljárást.

E határozatról, illetve intézkedésről az eljárás alá vont ügyvédet és a panasz előterjesztőjét értesíteni kell.

Az előzetes vizsgálat megszüntetését magában foglaló határozat ellen a panasz előterjesztője a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a fellebbezést elutasítja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi, és a kamara elnökét új eljárásra utasítja. Az írásbeli figyelmeztetést tartalmazó megszüntető határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd is fellebbezhet. Ilyenkor a kamara elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást, s ezzel egyidejűleg a figyelmeztetés hatályát veszti.

A fegyelmi eljárás megindítása

Fegyelmi vétség gyanúja esetén – kivéve az írásbeli figyelmeztetéssel zárult esetet – a kamara elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást. Ezt nem akadályozza, ha az ügyvéd a kamarai tagságáról időközben lemondott.

Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása

A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak beérkezése után a következő intézkedéseket teheti:

– a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi megbízottnak,

– tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedés meghozatalát kezdeményezi,

– kitűzi a tárgyalást.

Fegyelmi intézkedés

Egyszerű megítélésű ügyben – ha a fegyelmi vétség egyértelmű – a fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz. Az erről szóló határozatban – a kizárás kivételével – bármely büntetés kiszabható. (A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése mellett írásban fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazhat.) Ha az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

Tárgyalás

A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban a tárgyalás bármely szakában kizárhatja a nyilvánosságot, ha az ügyvédi titok vagy a személyiségi jogok védelmében szükséges.

Ha az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi megbízott az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő.

Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése

Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti, ha

– ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb,

– a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel indokolt.

A felfüggesztés időtartama az első esetben a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve ha első fokon az ügyvédet felmentették. A második esetben az időtartam 3 hónap, amely egy ízben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.

Az elsőfokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.

Fegyelmi határozat

A fegyelmi tanács a határozatában

– az eljárást megszünteti,

– fegyelmi intézkedést tesz,

– az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki,

– dönt az eljárási költség viseléséről.

A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 30 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, valamint a kamara elnöke részére kézbesíteni kell.

Fellebbezés

Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke 15 napon belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

A másodfokú fegyelmi tanács eljárása

A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be. Egyéb esetekben a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A tárgyaláson ismertetni kell az elsőfokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi főmegbízott szólalhat fel. Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.

Másodfokú határozat

Ha az elsőfokú határozat megalapozatlan – a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja. Egyebekben a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata jogerős és végrehajtható.

A jogerős fegyelmi határozatot a panasz előterjesztője részére meg kell küldeni.

Jogorvoslat

Közigazgatási per

A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.

Új eljárás kezdeményezése

A jogerős határozat meghozatala után a kamara elnöke vagy az ügyvéd, az ügyvéd halála esetén hozzátartozója új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.

Új eljárás kezdeményezésének az ügyvéd terhére csak az ügyvéd életében, az elévülési időn belül van helye. Új eljárás elrendeléséről az elsőfokú fegyelmi tanács határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az új eljárást kezdeményező fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz.

Titoktartási kötelezettség

* Az ügyvéd és a megbízója közötti bizalmi viszonyra tekintettel a törvény előírja, hogy az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. * A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja. * A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira megfelelően irányadó. * Felmentés a titoktartás alól * A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd és az alkalmazott ügyvéd azonban még felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.

Összeférhetetlenség

* Az ügyvédi szabadság és függetlenség egyik törvényi garanciája, hogy az ügyvéd * nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester, * nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet. * Nem esik e tilalom alá * a tudományos, művészeti és sporttevékenység, * az oktatói tevékenység, * a nem igazságügyi szakértői tevékenység, * a választottbírói tevékenység, * az országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői jogviszony, * a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság, * a kuratóriumi tagság és tisztségviselés. * Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az ügyvédi kamarának. * Az összeférhetetlenségi okokon túl további megszorítás, hogy az ügyvéd 2 évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja volt. * A megbízás elvállalásának korlátai * Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól nem vállalhat el megbízást. Korábbi megbízójával szemben is csak akkor, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató azonban e korlátozás alól írásban felmentést adhat. * Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben sem, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként vagy nyomozó hatóság tagjaként eljárt.

Kirendelés

* Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként jár el. A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni. A kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani. A kirendelt ügyvéd jogszabályban meghatározott díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt. * Kirendelő határozat * A kirendelt ügyvéd részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata pótolja. * Helyettesítés * A kirendelt ügyvéd úgy köteles gondoskodni a helyettesítéséről, hogy az az eljárást ne akadályozza, és ne sértse a terhelt, illetve a képviselt személy érdekét. A helyettesítésével olyan ügyvédet nem bízhat meg, aki kérheti a kirendelés alól felmentését. * Felmentés * A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmenti, ha a kirendelt ügyvéd * kamarai tagsága megszűnt, * az ügyvédi tevékenységét szünetelteti, * ügyvédi tevékenységét felfüggesztették, * nem szerepel a kirendelt ügyvédi jegyzéken, * az ellenérdekű felet más ügyben képviseli, * az ellenérdekű fél hozzátartozója, gyámja, gondnoka, * a terhelttel, illetve a képviselt személlyel ellentétesen érdekelt. * Az említett esetek fennállását a kirendelt ügyvéd köteles a hatóságnak bejelenteni. * A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmentheti, ha * a kamara működési területén kívül kell eljárnia, * olyan körülmény merült fel, amely a kirendelés ellátását akadályozza, * a terhelt, illetve a képviselt személy alapos okkal kéri a kirendelt védő felmentését. * A fentieken alapuló felmentés iránti kérelem elbírálásakor arra kell törekedni, hogy a kirendelt ügyvéd személye az ügy során állandó legyen. * A kirendelt ügyvédek jegyzéke * A kamara jegyzéket vezet a kirendelhető ügyvédekről. A hatóság csak a jegyzékben feltüntetett ügyvédet rendelhet ki. A kamara köteles a kirendelt ügyvédi jegyzék változásait folyamatosan, a változást követő 15 napon belül közölni a hatóságokkal

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. április 1.) vegye figyelembe!