A társadalombiztosítás 2005. évi változásai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 84. számában (2005. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A társadalombiztosítás idei változásai a foglalkoztatói terhek csökkentését, a munkaerőpiacon való elhelyezkedés könnyítését, a jogszabályok pontosítását szolgálják. Írásunkban elsősorban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.), valamint a teljesen új jogintézményeket, a járulékkedvezményeket bevezető 2004. évi CXXIII. törvény rendelkezéseit, módosításait mutatjuk be.

Járulékfizetés

Járulékfizetési felső határ

2005-ben a járulékmértékek nem változtak, emelkedett azonban a járulékfizetési felső határ mértéke, vagyis az a jövedelemhatár, amely felett az egyéni járulékok közül a nyugdíjjárulékot már nem kell vonni a biztosított jövedelméből. Ez 2005-től napi 14 500 forintról 16 440 forintra módosult, ami éves szinten 6000 600 forintot jelent. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy csak e jövedelemösszeget elérve részesül a biztosított abban a kedvezményben, hogy további jövedelméből nyugdíjjárulékot nem von a foglalkoztatója. Változás még e téren, hogy eddig a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset háromszorosának naptári évre számított összege határozta meg a járulékfizetési felső határt, míg 2005-től ezt fix összegként, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben határozzák meg.

Fizetés az elszámolt jövedelem alapján

2005-től a foglalkoztató a biztosított részére nemcsak a kifizetett, juttatott, hanem a "csupán" elszámolt jövedelme alapján is köteles a járulékok összegét megállapítani és levonni. Ezt tulajdonképpen eddig is így szabályozta a jogszabály, de most a törvénybe tételesen is bekerült az "elszámolt" kifejezés. Erre azért volt különösen szükség, mert lehetséges, hogy egy juttatást elszámolnak, de azt nem osztják ki. Az elszámolás leggyakrabban a felszámolás alatt álló szervezetek esetében fordul elő, és amennyiben ezt az összeget nem veszik figyelembe a biztosított vonatkozásában, úgy jelentősen sérülnek az ellátási jogosultságok.

Képviselet

Új alcímként megjelenik a törvényben a képviselet. A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója, foglalkoztatottja a biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató képviseletére az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 7. §-a alapján jogosult. A képviseletre vonatkozó meghatalmazás hiányában a külföldi munkáltató képviseletét ellátó személynek a munkavállalót kell tekinteni. Ez a változás abból a gyakorlati problémából eredt, hogy a külföldi munkáltató külföldi alkalmazottja kötelezett-e munkaadói és munkavállalói járulék fizetésére, hiszen munkanélküli-ellátásra jogosult. Illetve kérdésként merült fel az is, hogy a magyar állampolgárok milyen módon tudják a biztosítási jogviszonnyal járó kötelezettségeiket teljesíteni. Külföldi munkáltató esetén ugyanis nincs Magyarországon foglalkoztató, és a magánszemély e címen az eddigi szabályozás alapján nem tudott kötelezettségeket teljesíteni. 2005-től a külföldi munkáltatót - amenynyiben meghatalmazottja nincs - Magyarországon foglalkoztatott biztosított munkavállalója képviseli, aki ennek keretében ellátja a bejelentési, nyilvántartási, járulékmegállapítási, bevallási, valamint fizetési kötelezettséget is.

Igazodás a minimálbérhez

2005. január 1-jétől kormányrendelet szabályozza a kötelező legkisebb munkabér összegét. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér - havibér alkalmazása esetén - minimális összege 57 000 forint. A minimálbér 57 000 forintra emelkedése kihatással van a társadalombiztosítási kötelezettségre is. Így 2005 februárjától a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők járulékfizetési kötelezettsége ezen összeghez igazodik, pontosabban a minimálbér 30 százalékának (ez 17 100 forint) elérésétől függ. A főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók, továbbá az evás egyéni vállalkozók legalább a minimálbér alapulvételével kötelesek járulékokat fizetni februártól, úgyszintén a nem saját jogú nyugdíjas egyházi személyek után az egyház is ez alapján fizeti a járulékokat.

Járulékmentesség

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény változása mindig magával hozza a társadalombiztosítási szabályok egyes rendelkezéseinek módosulásait is. Így például a munkáltató által juttatott helyi közlekedési bérlet árából 2000 forint adó- és járulékmentes. A bérletet ún. melegétkeztetéssel kombinálva 10 000 forintig, hidegétkeztetéssel együtt pedig 6000 forintig jár az adó- és járulékmentesség.

Járulékkedvezmények

Nagy áttörést jelenthetnek és - mind a foglalkoztatói, mind a foglalkoztatotti oldal számára - kedvező változást hozhatnak a 2004. évi CXXIII. törvény által bevezetett járulékkedvezmények.

Az új törvény számos gazdaságpolitikai megfontolás után született, és meghatározott alanyi körnek kíván könnyebb elhelyezkedést biztosítani azáltal, hogy a munkáltatói oldalnak ezen alanyi kör foglalkoztatása esetén széles körű kedvezményeket biztosít.

Kedvezményezettek

A törvény alapvetően a munkát keresők négy csoportját részesíti előnyben:

- a pályakezdő fiatalokat,

- az 50 év feletti munkanélkülieket,

- a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresőket, valamint

- az ösztöndíjas foglalkoztatottakat.

Pályakezdők, gyes, gyet, gyed, ápolási díj megszűnése után munkába állók

A munkáltató a 25 év alatti fiatal pályakezdő, illetve a gyes, gyet, gyed, ápolási díj megszűnését követően munkába álló munkavállalók foglalkoztatása esetén a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék 50 százaléka alól mentesül legfeljebb havi bruttó 90 000 forint bérre számítva. További feltétele a kedvezménynek, hogy 12 havi foglalkoztatást vállaljon a munkáltató. A kedvezményre is értelemszerűen csak ezen időtartam alatt jogosult.

50 év feletti munkanélküliek utáni kedvezmény

Az 50 év felettiek esetében pályázat alapján juthat a kedvezményhez a munkáltató. Ez tulajdonképpen olyan támogatás, amelynek mértéke a munkaadót terhelő társadalombiztosítási járuléknak, munkaadói járuléknak és eho-nak legalább a fele.

Ösztöndíjasok

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt a 30. életévét be nem töltött, felsőfokú végzettségét az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző két éven belül megszerző személy létesíthet. További feltétel, hogy nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban, valamint az, hogy az ösztöndíj ne legyen a mindenkori minimálbérnél alacsonyabb. Az ilyen foglalkoztatást vállaló munkaadó szintén 50 százalékos kedvezményt kap.

Kedvezmények igénylése

A kedvezmények az APEH-nál, egy erre a célra rendszeresített nyomtatványon igényelhetők, de csak a foglalkoztatás 10. hónapjától visszamenőleg.

Egészségügyi hozzájárulás

Mentesség a százalékos eho alól

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) első változása a százalékos eho-t érinti. Nem kell megfizetni ugyanis a 11 százalékos eho-t a belföldinek nem minősülő magánszemélynek juttatott jövedelem után. A kifizetőt csak akkor terheli ez a kötelezettség, ha az összevont adóalapba tartozó személyijövedelemadóelőleg-alapot képező, valamint az egyes külön adózó jövedelmeket a Tbj. szerinti belföldi személynek juttatja.

Mentesség a tételes eho alól

Gyesben részesülő munkavállaló szülő

2005-től nem kell megfizetni a tételes eho-t azon időtartam alatt, amíg a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló szülő a 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, és e célból fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Ez tulajdonképpen a gyermek korhatárának kitolása, eddig ugyanis csak a gyermek 12 éves koráig létezett az ismertetett "kedvezmény".

Ügyvéd, szabadalmi ügyvivő mentessége

Szintén nem kell megfizetnie a tételes eho-t annak az ügyvédnek, illetve szabadalmi ügyvivőnek, aki kamarai tagságát szünetelteti.

Ösztöndíjasok mentessége

Teljesen új pontként emelte be a jogalkotó a tételes eho alól mentesek közé az olyan közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló és nemzetközi szerződésen alapuló vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíjban részesülő fiatalt, aki a szociális biztonsági rendszereknek az EU-n belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra alkalmazásáról szóló közösségi rendelet vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik.

Tartósan munkanélküliek mentessége

A törvény eljárási szabályai között definiálja azt, hogy ki minősül tartósan munka nélküli személynek. Tételes eho-t ugyanis az 50 év feletti tartósan munka nélküli személy foglalkoztatása esetén szintén nem kell fizetni. Tartósan munka nélküli személy pedig az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően legalább 6 hónapig a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt.

Sorkatonai szolgálat

Lényeges, hogy természetesen az Eho-tv.-ből is hatályon kívül helyezték a sorkatonákra vonatkozó rendelkezéseket.

Adóhatósági adómegállapítás eho-ra

A 2005. évben első alkalommal választható ún. adóhatósági adómegállapítás. Az ezt választó magánszemély adózó - erre irányuló nyilatkozatában - külön nyilatkozik az eho-fizetési kötelezettségéről is. Ezt február 15-ig kellett megtennie.

Tételes eho összegének csökkenése november 1-jétől

Jelentős változás lesz 2005. november 1-jétől, hogy a tételes eho összege csökken. A jelenlegi havi 3450 forintról havi 1950 forintra, azaz napi 65 forintra csökken a tételes eho, ami az első komoly lépésnek tekinthető e közteher eltörlése felé, amely kérdés egyébként már évek óta napirenden van.

Részeho

Jelentős könnyítés, hogy munkaviszony fennállása esetén a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló után csak ún. részeho-t kell fizetni. Ennek egyetlen korlátja, hogy a teljes eho-t maximum 50 százalékos mértékben lehet csökkenteni. Egy példán szemléltetve ez a következőképpen alakul:

A heti 5 napon, napi 6 órában dolgozó munkavállaló után a jelenlegi 3450 forintnak csak 75 százalékát, azaz 2588 forintot kell fizetni, hiszen a 6 óra a teljes munkaidős, 8 órás foglalkoztatásnak a 75 százaléka.

A heti 5 napon, de csak napi 2 órában dolgozó munkavállaló után a 3450 forintnak elvileg csak 25 százalékát kellene fizetni, de a törvénybe épített korlát miatt legalább 50 százalékot meg kell fizetni, vagyis az ilyen részmunkaidős munkavállaló után fizetendő tételes eho sem lehet alacsonyabb havi 1725 forintnál.

November 1-jétől az eho összegének változásával a részeho összege is módosul.

Biztosítottak

Európai parlamenti képviselő

A biztosítottak - mint munkaviszonyban állók - közé tartozik a jövőben - külön nevesítve - az európai parlamenti képviselő is. Az európai parlamenti képviselő társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra irányadó szabályok alkalmazandók. Az ilyen képviselők tiszteletdíja járulékalapot képező jövedelem, és megbízatásukat heti 36 órát meghaladó foglalkoztatásnak kell tekinteni. A megbízatás munkaviszonynak tekintendő, és mint ilyen, nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

Vállalkozói járadékban részesülő személy

Egy új jogintézmény, a vállalkozói járadék megjelenésével magyarázható, hogy az ilyen juttatásban részesülő személy is biztosított. A juttatás szorosan kapcsolódik a szintén 2005-ben megjelenő vállalkozói járulékhoz. A főállású egyéni és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme után ugyanis 2005. január 1-jétől 4 százalékos vállalkozói járulékot kell fizetnie. Ennek fejében - és további törvényi feltételek fennállása esetén - lesz jogosult vállalkozói járadékra akkor, ha munkanélkülivé válik. A vállalkozói járulékot negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig kell megfizetni.

Szövetkezeti tag biztosítási kötelezettsége

A szövetkezeti tag biztosítási kötelezettségének elbírálásánál is pontosított a jogalkotó. A Tbj. végrehajtási rendeletébe ugyanis beiktatta, hogy az ilyen személy biztosítási kötelezettségének elbírálásánál - rendszeres kifizetés esetén - azt az időszakot kell figyelembe venni, amely két kifizetés között telik el.

Sorkatonákra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése

Összhangban azzal a gyakorlati változással, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat megszűnt, a törvény idevonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezték (biztosítás szünetelése, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak stb.) a sorkatonák tekintetében.

Európai közösségi jogász biztosítási kötelezettsége

Az egyéni vállalkozók közé tavaly újonnan bevezetett európai közösségi jogász biztosítási kötelezettségének időtartamát is meghatározza a törvény az idei évtől. Az említett személy biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétele napjától az onnan való törlése napjáig tart. (E nyilvántartást egyébként az Ügyvédi Kamara vezeti.)

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

Az ún. egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre egy új csoporttal bővült. Ilyen szolgáltatásra jogosult január 1-jétől az, aki nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét.

Nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő

Meg kell különböztetni azonban a nevelőszülő és az ún. hivatásos nevelőszülő fogalmát. Hivatásos nevelőszülő önmagában e jogviszonya alapján biztosított, e jogviszonya a működtetővel kötött megállapodás alapján keletkezik, és számára jár rendes szabadság, betegszabadság, végkielégítés stb. Az ún. egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körébe azonban most a nem biztosított, azaz nem hivatásos nevelőszülőt emelte be a módosítás, aki a fent említett jövedelemfeltétel esetén jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra.

Fogalmak változása

* A Tbj. fogalmai körében történt módosítások nagyrészt formai jellegűek, amelyek egy-egy eddig is létező fogalmat egészítenek ki, illetve szűkítenek. * Foglalkoztató * A foglalkoztató fogalma kiegészült az egyéni vállalkozóval. Ez a változás már évek óta napirenden volt, hiszen igen gyakori, hogy az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat. Ugyanakkor ez mégsem valódi változás, hiszen a foglalkoztató fogalmába eddig is besorolt természetes személy az egyéni vállalkozót is magában foglalta. * Munkanélküli-ellátás * Szintén a fogalmak körébe tartozó apróbb változás, hogy a munkanélküli-ellátás alatt az új jogintézményként bevezetett vállalkozói járadékot is érteni kell, így az ilyen ellátást folyósító szerv is foglalkoztatónak minősül, amely nem más, mint a munkaügyi központ. * Egyéni vállalkozó * Az egyéni vállalkozó fogalomkörében a közjegyző, illetve az önálló bírósági végrehajtó fogalma helyébe a "nem közjegyzői iroda", illetve "nem végrehajtói iroda" tagjaként tevékenykedő közjegyző és önálló bírósági végrehajtó lép. 2005. január 1-jétől módosult a közjegyzőkről szóló törvény (1991. évi XLI. törvény), amely lehetőséget biztosít a közjegyzőknek arra, hogy választásuk szerint egyéni vagy társas formában végezzék tevékenységüket. A bírósági végrehajtásról szóló törvény (1994. évi LIII. törvény) pedig különbséget tesz az önálló bírósági végrehajtó és a társas vállalkozási forma, a végrehajtói iroda között, és egyéni vállalkozónak értelemszerűen csak az tekinthető, aki nem végrehajtói iroda tagjaként végzi e tevékenységét. * Kisiparos és magánkereskedő kiemelése * Az egyéni vállalkozó definícióját a törvényalkotó azzal is pontosította, hogy e körből kiemelte a kisiparost és a magánkereskedőt. A rájuk vonatkozó külön jogszabályok ugyan már 1990-ben hatályukat vesztették, azonban az egyéni vállalkozásról szóló jogszabály biztosította számukra a további működést. A tavalyi regisztrációs kötelezettség kötelezővé tette részükre, hogy egyéni vállalkozói igazolványt váltsanak ki, amennyiben tevékenységüket folytatni kívánják. * Társas vállalkozás, társas vállalkozó * A fentiekkel párhuzamosan a törvény a társas vállalkozás és társas vállalkozó fogalmát is módosította, a két fogalom kiegészült a közjegyzői irodával, illetve a közjegyzői iroda tagjával. A társas vállalkozás további pontosítása szerint - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - a gazdasági munkaközösség, valamint a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség a jövőben nem tartozik a társas vállalkozás fogalomkörébe. * Járulékalapot képező jövedelem * Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni ezentúl az ún. ösztöndíjas-foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat is. Vagyis azt a foglalkoztatót terheli a társadalombiztosítási járulék, amelynek (akinek) ilyen juttatásban részesülő foglalkoztatottja van, az ilyen juttatásban részesülő egyénnek pedig egyénijárulék-fizetési kötelezettsége van. Ezzel párhuzamosan természetesen az ilyen jövedelemben részesülő személy a Tbj. biztosított fogalmába is beletartozik. * Önkéntes csatlakozó személyek köre * Az értelmezések körében új kiegészítés a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személyek körének meghatározása. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató az, aki a tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követően első ízben Magyarországon létesített biztosítási jogviszonyt, e jogviszony tekintetében, illetve a tanulói, hallgatói jogviszony megszűnésének napján már fennálló biztosítási jogviszonya tekintetében is jogosult a magán-nyugdíjpénztári tagság kezdeményezésére

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére