A törvényekben szabályozott összeférhetetlenségi szabályok alkotmányos célokat szolgálnak. Ilyenek például
– a közfunkciót betöltő személy anyagi, szervezeti, hatalmi függetlenségének biztosítása;
– a hatáskörök és hatalmi pozíciók koncentrálásának megakadályozása, a hatalmi ágak elválasztásának garantálása;
– a gazdasági és a politikai pozíciók összefonódásának megakadályozása;
– a nemkívánatos érdekérvényesítés és befolyásolás megakadályozása;
– adott funkciót betöltőhöz méltatlan magatartást tanúsító megfosztása közfunkciójától, illetve annak megakadályozása, hogy az adott közfunkcióra méltatlan személyek közfunkciót ne tölthessenek be;
– a közfunkciót betöltő személy vagyoni és jövedelmi viszonyainak átláthatósága és ellenőrizhetősége;
– a gazdasági és a politikai pozíciók koncentrálásának megakadályozása, a nemkívánatos érdekérvényesítés és befolyás kizárása.
Az összeférhetetlenségi okok
A céloknak megfelelően az összeférhetetlenségi okok három nagy csoportba sorolhatók:
– a politikai összeférhetetlenség,
– gazdasági összeférhetetlenség,
– hivatali összeférhetetlenség.
Köztisztviselők, bírák, ügyészek
Az önkormányzati választásokon elnyerhető tisztségek (polgármester, önkormányzati képviselő) a népképviselet hatalmi ágába tartoznak. Ha tehát valaki indulni akar önkormányzatiképviselő-választásokon, kisebbségi önkormányzati választásokon, azonban a végrehajtó hatalmi ágába, vagy az igazságszolgáltatás hatalmi ágába tartozó foglalkozáscsoportban tevékenykedik (köztisztviselő, bíró, ügyész), eleve számíthat arra, hogy sikeres szereplése esetén választania kell a hatalmi ágak között, mert kettőben egyszerre nem tölthet be funkciót. Ennek az az oka, hogy a népképviseleti hatalmi ágba tartozó választott tisztség mindig politikai jellegű, ami nem fér össze a végrehajtó hatalom körébe tartozó közigazgatási tevékenységgel, valamint a bírói (független) hatalommal.
A közigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők esetében a bírákhoz, ügyészekhez viszonyítva kevésbé szigorú a szabály, annyiban, hogy a köztisztviselőt foglalkoztató közigazgatási szerv illetékességi területén kívül képviselőnek, illetve tiszteletdíjas polgármesternek megválasztható a köztisztviselő.
Hatásköri összeférhetetlenség
Összeférhetetlenséget okozhat az is, hogy a foglalkozáscsoporton belüli tevékenység és a választott tisztség hatóköre (hatáskör) fedi egymást, illetékességi területük részben vagy egészében azonos. Az illetékességi terület vizsgálatakor a közigazgatási szerv illetékességi területe a mérvadó, függetlenül attól, hogy a közigazgatási szervezetben az érintett személy milyen tevékenységet folytat.
Többszörös tisztségviselés
Önálló összeférhetetlenségi csoportba tartoznak azok az esetek, amikor egy személy – részben vagy egészében azonos illetékességi területen – két vagy több választott tisztséget kíván ellátni. Ezekben az esetekben gyakori, hogy a különböző választott tisztségek eltérő – esetleg ellentétes – (gazdasági, politikai stb.) érdekekhez kötődnek. Az összeférhetetlenséget itt a személyes konfliktus megakadályozásán túl a jogtalan és tisztességtelen előny szerzésének megelőzése, illetve a lehetőség kizárása miatt kell kimondania a jogszabálynak.
Együttalkalmazási tilalom
Klasszikus összeférhetetlenségi szabály, amely szerint nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
Az együttalkalmazási tilalom a közszolgálati jogviszony létesítésénél alkalmazási tilalmat, fennálló jogviszony esetében pedig összeférhetetlenséget jelent.
Az összeférhetetlenség alóli felmentés alkalmazására a községi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. Körjegyzőség esetében erre a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének többséggel hozott egybehangzó döntése alapján van lehetőség.
Egyéb jogviszony
A közigazgatási szerv alapvető érdeke, hogy a köztisztviselő munkaerejét, tehetségét, teljes munkaidőben az általa ellátott munkaköri feladatainak folyamatos (hivatásszerű) végrehajtására fordítsa. Ennek érdekében a köztisztviselő – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – a munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt és további jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet. Ez a szabály nemcsak a köztisztviselő hivatásszerű munkavégzésének védelmét, hanem a köztisztviselő anyagi függetlenségének megőrzését is szolgálja. Ehhez természetesen olyan illetmény-előmeneteli rendszert kell megteremteni, amely a köztisztviselői hivatás anyagi függetlenségét is megfelelően biztosítja.
Szakértői tevékenység
A szakértői tevékenység – mint munkavégzés – megalapozza az összeférhetetlenségi szabály alkalmazását. Ezzel szemben az igazságügyi és műszaki szakértői tevékenység – bár szintén munkavégzésnek tekinthető – nem összeférhetetlen a közszolgálati jogviszonnyal, mivel egyben tudományos tevékenységnek is minősül, és így kivételt képez az általános szabály alól. Hasonló megítélés alá esik a magántervezői tevékenység is, amelynek eredménye – az építési terv – szellemi alkotás, ezért jogi oltalomban részesül.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezekben a kivételes esetekben is mindenkor vizsgálni kell, hogy a tevékenység nem veszélyezteti-e a köztisztviselő pártatlan, befolyástól mentes szolgálatát, illetve nem hozza-e a köztisztviselőt hivatalához méltatlan helyzetbe.
Oktatói tevékenység
Az oktatói tevékenység szintén kivételt képez az általános szabály alól. Ha azonban ez tanszékvezetői tevékenységgel is párosul, az összeférhetetlenség megállapításától – a vezetők esetében – már eltekinteni nem lehet, mivel a tanszékvezetői megbízás az oktatói tevékenységen túlmutató, munkavégzéssel járó egyéb jogviszonynak tekintendő.
Vezető megbízatású köztisztviselő
Vezetői megbízatású köztisztviselő esetében a szolgálat teljességének megőrzéséhez fűződő érdek fokozottabban jelentkezik, ezért a törvényalkotó általános érvénnyel tiltja meg a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítését. Megtartja ugyanakkor azokat a kivételeket, amelyeket már a tilalmi szabály alóli mentességként ismert el a köztisztviselő esetében is.
Emiatt jegyző másik önkormányzatnál jegyzői feladatot csak másik jegyző helyettesítése céljából – az érintett képviselő-testületek megállapodása alapján – láthat el.
Tartalmi összeférhetetlenség
Az előzőekben tárgyalt formai összeférhetetlenségi szabályok mellett a törvényalkotó ún. tartalmi összeférhetetlenségi esetekről is rendelkezik. Amíg a formailag tiltott egyéb jogviszonyok csupán magukban hordozzák a közszolgálati jogviszonyhoz fűződő érdeksérelem lehetőségét, addig a tartalmilag összeférhetetlen helyzetek közvetlenül veszélyeztetik a köztisztviselő pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét, függetlenül attól, hogy azok munkavégzés formájában jelennek meg vagy sem.
Hivatalhoz méltatlan tevékenység
Általános érvényű szabály, hogy a köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatalához méltatlan, vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. Ezekben az esetekben a köztisztviselő még a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével sem folytathatja az e körben felmerülő, ún. tiltott tevékenységet.
Párttisztség, nyilvános közszereplés
A pártatlan, befolyástól mentes közszolgálat legfőbb biztosítéka, hogy a köztisztviselő tartózkodik a politikai véleménynyilvánítástól, lojális a mindenkori politikai vezetéssel szemben. Fontos követelmény, hogy a köztisztviselő a pártsemleges és politikailag független közigazgatás érdekében ne viseljen pártban tisztséget, s ne vállaljon párt nevében vagy érdekében nyilvános közszereplést.
Alkotmányos jogok gyakorlása
A fentiek azonban nem zárják ki, hogy a köztisztviselő alkotmányos jogát gyakorolja. Nem ellentétes a törvénnyel, ha tagja valamely pártnak, s ezzel összhangban aktívan részt vesz a párt belső életéhez kapcsolódó rendezvényeken, párttagsági minőségében kifejti véleményét, illetőleg szerepet vállal ilyen jellegű szekció működésében, viták lefolytatásában. Ezt azonban élesen el kell határolni a köztisztviselői minőségében kifejtett tevékenységétől, közszereplésétől.
Gazdasági társasággal való kapcsolat
A köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság
– önkormányzati,
– köztestületi többségi tulajdonban, vagy
– tartósan állami tulajdonban van, vagy
– az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá
– ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.
Az összeférhetetlenség megszüntetése* A köztisztviselő haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merült fel. Ha ezt elmulasztja, fegyelmi vétséget követ el, ami miatt fegyelmi eljárást kell indítani ellene. * A munkáltatói jogkör gyakorlója felszólítja a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. A felszólítástól számítva 30 nap áll a rendelkezésre ahhoz, hogy a köztisztviselő az összeférhetetlenséget megszüntesse. Ennek elmulasztása esetén közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. * Az összeférhetetlenségi eljárás során a közszolgálati jogviszonyt érintő lényeges jognyilatkozatokról van szó, a szigorú határidőt be kell tartani, ezért – minden esetben – nagy hangsúlyt kell fektetni az írásbeliségre. * Az ügykezelőkre a köztisztviselőkkel megegyező szabályok vonatkoznak az összeférhetetlenség bejelentésére, felszámolására |